Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-06 / 30. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. február 6. Befejeződtek Moszkvában a kambodzsai—szovjet tárgyalások MOSZKVA Szovjet—kambodzsai barátsági gyűlést rendeztek kedden Moszk­vában, a Moszkvics gépkocsikat készítő, a Komszomolról elneve­zett autógyárban. A gyűlés részt­vevői nagy szeretettel köszöntöt­ték a szovjet fővárosban tartózko­dó kambodzsai párt- és kormány- küldöttség tagjait, élükön Heng Samrinnal. A kambodzsai vendé­geket elkísérte a gyűlésre Mihail Zimjatyin, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára. A gyár dolgo­zói előtt Pen Sovan, a Kambod­zsai Népi Forradalmi Tanács al- elnöke, a köztársaság nemzetvé­delmi minisztere mondott beszé­det. Pen Sovan beszédében tolmá­csolta a kambodzsai nép szívből jövő köszönetét, a testvéri segít­ségért és támogatásért érzett őszinte háláját a Szovjetunió Kommunista Pártjának, az ország minden dolgozójának. Moszkvában kedden befejeződ­tek a szovjet és a kambodzsai küldöttség tárgyalásai. A Szovjet­unió delegációját Leonyid Brezs-t nyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, a kambodzsai küldöttsé­get Heng Samrin, a Nemzeti Egy­ségfront Központi Bizottságának elnöke, a Népi Forradalmi Ta­nács elnöke vezette. A tárgyalásokon folytatták az. eszmecserét arról, hogyan mélyít­sék el a Szovjetunió és a Kam­bodzsai Népköztársaság sokoldalú NAPI KOMMENTÁR Szajna-parti kapcsolatait, hogyan szilárdítsák meg együttműködésüket a nem­zetközi téren. Szovjet részről meg­ismételték, hogy készek széles kö­rű támogatást nyújtani a Kam­bodzsai Népköztársaságnak abban a harcban, amelyet függetlenségé­ért és szuverenitásáért, a gazdaság helyreállításáért és a nép életszín­vonalának emeléséért vív. Mindkét küldöttség kifejezésre juttatta, hogy teljes mértékben elégedett a testvéri barátság és teljes nézetazonosság légkörében megtartott tárgyalások gyümölcsö­ző eredményeivel. A tárgyalások befejeztével a Kremlben ünnepélyes keretek kö­zött írták alá a megbeszéléseken CSÚCS elfogadott okmányokat. A tárgya­lások eredményeit összefoglaló kö­zös nyilatkozatot Leonyid Brezs- nyev és Heng Samrin írta alá, s ugyanők írták alá az idei árufor­galomról létrejött megállapodást. Ugyancsak aláírták a tárgyalások befejeztével a két ország megálla­podását a kulturális és tudomá­nyos, illetve a gazdasági és mű­szaki együttműködésről. Aláírásra került egy kereskedelmi megálla­podás, valamint az a megállapo­dás, amelynek alapján a Szovjet­unió gazdasági és műszaki segít­séget nyújt Kambodzsának a nép- gazdasági fontosságú objektumok helyreállításában és üzembe helye­zésében. (MTI) Kínában folytatják a maocetungi szervezeti formák felszámolását események sorokban NEW YORK Az amerikai hatóságok a New York-i repülőtéren több mint 24 órán keresztül jogtalanul vissza­tartották az Aeroflot egyik repülő­gépét, amely február 3-án menet- rendszerű járatként érkezett az amerikai nagyvárosba. A hatósá­gok végül csak a szovjet nagykö­vetség és az Aeroflot-kirendeltség képviselőinek határozott fellépése nyomán voltak hajlandók fölszál­lási engedélyt adni a gépnek, amely hétfőn éste végre elindul­hatott Moszkva felé. (TASZSZ) MADRID A Spanyol Kommunista Párt Központi Bizottsága szombat-va­sárnap tartott ülésén határozatot hozott a párt megalapítása 60. év­fordulójának megünnepléséről. A határozat megállapítja, hogy a Spanyol Kommunista Pártnak 1920. április 15-én a madridi népház­ban történt megalapítása megfe­lelt azon társadalmi erők szükség­leteinek, amelyek Spanyolország­ban harcoltak az elmaradt és igazságtalan gazdasági, társadalmi és politikai struktúra átalakításá­ért. (MTI) MONZA Az észak-olaszországi Monzában ismeretlen fegyveresek egy cso­portja kedden délelőtt agyonlőtte Paolo Paolettit, az egyik helyi ve­gyiüzem tulajdonosát. (AFP) MADRID Hét rendőr könnyebben megsé­rült keddre virradóra Spanyolor­szág különböző városaiban, ami­kor összecsaptak a szélsőjobbolda­li csoportok ellen tüntetőkkel. A múlt hét végén két személy vesz­tette életét egy szélsőséges baszk- csoport merénylete következté­ben. (AFP) SAN SALVADOR Háromnapos sztrájkot kezdett Salvadorban 15 ezer tanító, tilta­kozásul amiatt, hogy a jobboldali félkatonai szervezetek a közel­múltban meggyilkoltak öt peda­gógust. A tanárok akciójával egy- időben a fővárosi tömegközleke­dés alkalmazottainak-,<na>gy. része is beszüntette munkáját. A sálva- dó£i ‘bérpolitikái yátóág'áldozatai-, nak száma a hét elején ismét nö­vekedett: a főváros különböző pontjain zajlott összeütközésekben öt személy, köztük egy rendőr és egy katona vesztette életét. LIMA Hétfőn több mint 20 ezer bank- alkalmazott, valamint a perui telefontársaság 3 ezer dolgozója lépett sztrájkba Peruban. A bank- alkalmazottak szövetsége követeli, hogy vegyék vissza munkahelyük­re a szakszervezet elbocsátott ve-r zetőit, a telefontársaság munká­sai pedig fizetésük növelését akar­ják elérni. A perui munkaügyi minisztérium mindkét sztrájkot törvényellenesnek nyilvánította és megtorló intézkedésekkel fenye­gette meg a munkabeszüntetésben részt vevőket. Limában hétfőn a rendőrség könnygázgránátokkal és gumilövedékekkel oszlatta szét a sztrájkolókkal szolidaritást válla­ló felvonulókat. (PRENSA LATI­NA, UPI) Bármily tapasztalt államférfi is Giscard és Schmidt, ezúttal szinte a lehetetlenre vállalkoztak. Fából vaskarikát eszkábálni nem könnyű, ám még kockázatosabb feladat a jelenlegi körülmények között egyensúlyozni a szövetségi hűség és szolidaritás, valamint a sajátos érdekekből fakadó külön­vélemény szédítő mélységeken át­ívelő keskeny függőhidján. Pá­rizs és Bonn sorrendben 35. csúcstalálkozóján Nyugat-Európa és szinte a „kilencek” nevében olyan körmönfonton szókimon­dó, de ./mégis, árnyaltan elköte­lezett álláspontot kellett kialakí­taniuk,7/amely nem váltja ki Washington rosszallását. Egy­szersmind azonban arra is tekin­tettel voltak, hogy a Kelet és Nyugat közti párbeszéd megfe- nekléséért valamiképpen ne csak Carter elnökre és környezetére hárítsák a felelősséget — anél­kül. hogy beálljanak a szovjet­et lenes erők maroknyi, ám annál zajosabb kórusába. Teljesen világos, hogy az euró­pai enyhülés folyamatának foly­tatásában, a hidegháború vissza­térésének megakadályozásában érdekelt Franciaország és a Né­met Szövetségi Köztársaság egy­aránt aggodalommal tekint az óceánon túlra. Giscard elnök szí­vesen vállalkoznék a közvetítő szerepére, Schmidt kancellár pe­dig nemrég a dialógus folytatá­sára hívta föl a szovjet és az ame­rikai vezetőket. A kérdés most már csak az, vajon milyen engedményekei tesz Párizs és Bonn. cserében azért, hogy Washington szövetségét megőrizze? Mert kompromisszum nélkül — ezt jól sejtették a pá­rizsi csúcstalálkozó résztvevői — nem jöhet létre elfogadható ál­láspont. Nehezítette a közös ne­vező kialakítását az a körülmény is. hogy a tárgyalópartnerek fél­szemmel Brüsszelre sandítottak, ahol a Közös Piac külügyminisz­terei kedden ülést tartottak. Köz­ismert, hogy a „kilencek” távol­ról sem vélekednek azonosan a nemzetközi helyzet jelenlegi fe­szültségéről, ám Nagy Britannia kivételével a kontinens nyugati felének, kormányzatai korántsem vetik oly távolra a súly kot, mint az,.amexikqi,,,vezetők, Ami Párizs és Bonn érdeke, nagyjából egybeesik a többi nyu­gat-európai országéval. S ha hin­ni lehet az Elysée-pálotából ez­úttal szokatlanul gyéren kiszi­várgott híreknek, a francia ál­lamfő és bonni vendége igyeke­zett felelősségteljes álláspontot kialakítani. Ebben persze azt sem tévesztették szem elől, hogy az NSZK-ban idén választásokat tar­tanak, s a jelenlegi koalíció min­den lépését árgus szemekkel für­készi a jobboldali ellenzék, Giscard elnök viszont sajátos af­rikai érdekeivel hangolta össze véleményét. Az mindenesetre megnyugtató a mostani feszültség közepette, hogy Nyugat-Európa két legna­gyobb ipari és politikai hatalma keresi a kiutat a zsákutcából; már önmagában ez is jelzi, hogy a hidegháborúnak komoly és je­lentős ellenzői akadnak a konti­nens nyugati felén. És ezzel Wa­shingtonnak is számolnia kell! Gy. D. a mezőgazdaságban A kínai állami mezőgazdasági bizottság rendezésében országos tanácskozáson vitatták meg a vezetés és az irányítás megjaví­tásának kérdését a pépi kom­munákban. A tanácskozáson részt vett kétszáz központi és tarto­mányi szakember állást foglalt amellett, hogy teljes mértékben érvényesíteni kell a több mint nyolcszázmilliós falusi lakossá­got .-felölelő mezőgazdasági. kom- rnuúátÖ&h ioaí kaiaßve.töv Szerve­zeti’1 égéséi,1 9iP murftíátesoport ön­állóságát. Részletes vita után határozat­ban erősítették meg a munkacso­portok jogát ahhoz, hogy a he­lyi viszonyoknak megfelelően tet­szés szerint oszthatják fel a ke­zelésükben levő termelőeszközö­ket, az állatállományt és adhat­ják ki kollektív vagy egyéni megművelésre a földet. Mindeh­hez egyetlen feltételül szabták, hogy a munkacsoport biztosítsa az állami felvásárlási tervben előírt termékmennyiséget és te­gyen eleget adózási kötelezettsé­gének. Megfigyelők rámutatnak, hogy az országos mezőgazdasági ta­nácskozás döntésével hivatalos elismerést nyert a népi kommu­nákban egy évvel ezelőtt elkez­dődött decentralizálási folyamat, amelynek fontos ismérve az új „felelősségi rendszer”, azaz a kommunák maocetungi merev szervezeti formájának fokozatos felszámolása. A MÉM és Bács-Kiskun megye vezetőinek feladategyeztető értekezlete (Folytatás az 1. oldalról.) A megye mezőgazdasági üze­meinek, valamint a megyei ta­nács újjászervezett mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályának munkájáról elismeréssel szólt dr. Romány Pál. A termelési szerke­zetben történt változást, a cu­korrépa vetésterületének csökke­nését jó tendenciaként említette és véleménye szerint a cukorré­pát elsősorban a feldolgozóhelyek körzetében kell megtermelni. Ki­dolgozásra ajánlott néhány olyan témát a megye agrárgazdasági szakembereinek, amelyekkel rész­ben már eddig is foglalkoztak, s ugyanakkor Bács-Kiskun megyére a legjellemzőbbek. A mezőgazdaság állami irányí­tásának fejlődéséről szólt Hor­váth István is, a megyei pártbi­zottság első titkára. Dicsérő sza­vakkal beszélt a megye mező- gazdasági üzemeiben dolgozók helytállásáról, s arról, hogy a tavalyi kedvezőtlen időjárás elle­nére teljesítették az ötödik öt­éves tervfeladatok időarányos ré­szét. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt években a je­lentős hozamnövekedést viszony­lag rossz természeti körülmények között és egyre csökkenő fejlesz­tési lehetőségek mellett érték el a megye gazdaságai. Az ország mezőgazdasági termelésének 10— 12 százalékát adja Bács-Kiskun, ugyanakkor a központi támoga­tásnak mintegy 8 százalékát kap­ja. A fejlesztési alapok és lehe­tőségek csökkenése miatt nagy teher nehezedik az üzemekre. Az állami, központi fejlesztések­ből is egyre kevesebbet kap a megye és ez hátráltatja, nehezíti a lehetőségek szerinti mind telje­sebb) kibontakozást, fejlődést. A megye mezőgazdaságának és élelmiszeriparának jelenlegi gond­jait vitatták meg ezután a fel­adategyeztető tanácskozás részt­vevői. Egyetértettek a MÉM il­letékes vezetői azzal, hogy a cse­pegtető öntözés beruházási költ­ségeit be kell építeni, együtt kell kezelni az ültetvénytelepítés egé­szével, pénzügyi, hitelezési szem­pontból is. Ennek megoldásához azonban további, magas szintű megbeszélésekre lesz szükség. Fe­lülvizsgálják a zöldségtermelési szerződéskötéseket a felvásárló és feldolgozó vállalatokkal, hogy ne maradjanak szerződés nélkül azok a megyei gazdaságok, ame­lyek fejlesztési támogatást kaptak a zöldségtermesztési ágazat nö­veléséhez. Tájékoztatás hangzott el a juhexportról és .így egyér­telművé vált, hogy a későbbiek­ben is jelentősek a lehetőségek, és érdemes továbbra is gyarapí­tani az állományt. A MÉM felül­vizsgálatot ígért a bajai horgá­szok és az ottani halászati tsz gondjaiban,' a már tervezett 100 hektáros halastó létesítésére, il­letve arra, hogy a természetvé­delmi intézkedések kapcsán el­vett horgász- és halászvizek he­lyett a bajaiak megfelelő vízfe­lületet kapjanak. Az élelmiszer- ipari beruházásokat ugyancsak tá­mogatja a MÉM. A miniszter kér­te a megye párt- és állami ve­zetőit, hogy megkülönböztetett fi­gyelemmel kísérjék a Bajai Hű­tőház rekonstrukcióját és bővíté­sét. Az állandó kecskeméti ker­tészeti kiállítás létesítésének üte­mezésében is döntés történt, amelynek értelmében 1981 elején elkezdődik a munka első része. £ Cs. I. A Szocialista Internacionálé konferenciája BÉCS A bécsi Hilton szállóban ked­den délelőtt dr. Bruno Kreisky- nek, a vendéglátó Osztrák Szo­cialista Párt elnökének beszá­molójával megnyílt a Szocialista Internacionálé tagszervezetei ve­zetőinek kétnapos tanácskozása. A Willy Brandt elnökletével fo­lyó tanácskozáson három nagyobb belga miniszterelnök-helyettes, az energiapolitikáról tart beszámo­lót. r A konferenciához közel álló kö­röktől származó vélemények sze­rint azonban a kétnapos véle­ménycsere középpontjában a nemzetközi politika legfontosabb kérdéseinek — a közel-keleti helyzet, az iráni és az afganisz­táni ikórdés részleteinek; -A meg­vitatása áll. A konferencián négy kontinens 25 országának szocia­lista és szociáldemokrata pártjai, valamint három nemzetközi szer­vezet képviseltetik magukat. (AP, AFP) Á szovjet és a szíriai kormányfő táviratváltása MOSZKVA Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke táv­iratban fejezte ki őszinte üdvözle­tét és jókívánságait Abdel Rauf al-Kaszm-nak abból áz alkalom­ból, hogy kinevezték a Szíriai Arab Köztársaság kormányfőjévé. Abdel Rauf al-Kaszm választáviratában őszinte köszönetét mondott az üd­vözletért és további sikereket és virágzást kívánt a baráti szovjet népnek. A két kormányfő táviratában hangot adott annak a meggyőző­désének, hogy a Szovjetunió és Szíria baráti viszonya és szilárd sokoldalú gyümölcsöző együttmű­ködése tovább erősödik és fejlődik majd a két ország népeinek javá­ra, az igazságos és mindenre kiter­jedő közel-keleti rendezés és a vi­lágbéke érdekében. (MTI) TALÁLKOZÁS VIETNAMMAL I. Megváltozott helyzetben Hoang Tung, a Vietnami Kom­munista Párt Központi Bizottsá­gának tagja, a VKP központi lap­ja, a Nhan Dán főszerkesztője szinte zavarba ejtő udvariassággal fogad. Teával kínál és érdeklődik, mennyi ideje vagyok Vietnamban. — Három napja — felelem. — Ennyi idő alatt is láthatta, milyen szegény a mi országunk. Csaknem mostanáig szakadatlanul harc folyt földünkön, így hát nem csoda, hogy gazdasági nehézsé­geink vannak. — Mi az oka, hogy Vietnamban 1975-ig egyik háború követte a má­sikat? — Hazánk bizonyos értelemben nemcsak Délkelet-Ázsia, hanem az egész kontinens kapuja. Ezt a ka­put akarta mindenki megszerezni. A japánoknak, a franciáknak, az amerikaiaknak, most1 pedig a kí­naiaknak kellett bizonyítanunk, hogy az ország a vietnamiaké. Pe­dig mi mindig békét akartunk, hi­szen népünk nagyon elfáradt az évtizedekig tartó küzdelemben. 1975-ben, az ország egyesítése után, a központi bizottság úgy vélte, hogy végre eljött az annyira várt béke időszaka. Nem így történt. Kína mindenképpen biztosítani akarta befolyását Délkelet-Ázsiá- ban. Megtámadta a nagyhatalmi törekvéseit nem támogató Vietna­mot. annak ellenére, hogy kormá­nyunk és népünk mindent meg­tett a két ország közti ellentétek békés rendezéséért. Elsőként gra­tuláltunk a Kínai Kommunista Párt új elnökének, Hua Kuo-feng- nek Mao halála után, sőt, még a kambodzsai Pol Pót rendszerével kapcsolatban is tettünk eleinte né­hány semleges nyilatkozatot, hogy elkerüljük a fegyveres konfliktust. Jómagam többször találkoztam Teng Hsziao-pinggel, de a beszél­getések során csak Kína nagyha­talmi törekvéseiről győződhettem meg. — Hogyan értékeli a jelenlegi helyzetet? — Sajnos, egy újabb kínai táma­dás veszélye miatt jelenleg is nagy erőket kell elvonnunk a békés építőmunkától. Ez meg is látszik az ország életén — sok mindenben még mindig hiányt szenved a nép. Az- 1979-es rizstermelés az 1976-os szintet sem éri el. Textilipari ka­pacitásunk 500 millió méter szövet előállítását teszi, illetve tenné le­hetővé, de csak 200 milliót gyár­tunk. Nincs elegendő nyersanyag. Az 50 milliós népességre 9 milliós sertésállomány jut, de az állatok átlagos súlya 50 kilogramm alatt marad. Nehéz helyzetben vagyunk: az 1981-ig tartó ötéves terv célki­tűzéseinek csak mintegy a felét fogjuk teljesíteni. — Sokat beszélnek az emberek a hatodik plénum határozatairól. Felfoghatók-e ezek az 1976-ban kezdődött ötéves terv célkitűzései­nek valamiféle módosításaként? — Az 1979 őszén tartott hatodik plénum tulajdonképpen az élelmi­szer-termelés fokozását jelölte meg elsőrendű feladatként — még an­nak árán is, hogy nem siettetjük a szocialista termelési viszonyok kialakítását. A déli országrészben például nagyon jól gazdálkodnak a középparasztok. A kollektivizá­lással tehát óvatosan kell bánni, nehogy elmenjen az emberek ked­ve a termeléstől. A párt plénumá­nak igazi jelentőségét abban lá­tom, hogy emberibb és egyben, a gazdasági törvényszerűségekhez, a konkrét lehetőségekhez jobban al­kalmazkodó politikát hirdetett meg. Hogy ezt mennyiben nevez­hetjük az ötéves terv felülbírálá­sának? Az igazság az, hogy 1976- ban, az első békeévben túlságosan biztató volt a helyzet. Nem számí­tottunk a kínai agresszióra, s arra sem, hogy Pol Pót ellenünk fordul. Így hát módosítanunk kellett ere­deti elképzeléseinket, beleértve gazdasági munkánk módszereit is. Kevés a jól képzett szakember, ezért többek között a Szovjetunió­ból és Magyarországról is tanáro­kat, szakértőket szeretnénk meg­hívni. A fiatalokat is be kell von­ni a munkába, vagyis szükség van a káderállomány felfrissítésére. És még sorolhatnám a tennivalókat, amelyek megvalósításán fárado­zunk. Sz. A. (Következik: Gazdasági gondok) /

Next

/
Oldalképek
Tartalom