Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-06 / 30. szám

IDŐJÁRÁS Vírhatő idffjáris ma estig: kedden túlnyomóan borult ldó, sokfelé eső, havas esd, hó volt. Szerdán nyugat felól átmenetileg felszakadozó felhőzeti szórványosan csapadék. Idánként viharos déli, délnyugati szél, majd északnyugati szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1, plusz 4, a legma­gasabb nappali hőmérséklet szerdán:^ és 7 fok között. (MTI) AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 30. szám Ára! 1,20 Ft 1980. február 6. szerda A világűr békés felhasználása Magyar felszólalás az ENSZ bizottságában New Yorkban tartja évi kon­ferenciáját a világűr békés fel- használásával foglalkozó ENSZ- bizottság (tudományos-műszaki albizottsága. A bizottság ülésén a magyar, a csehszlovák és az NDK-beli küldött is felszólalt. Budai Iván magyar delegátus a Föld körüli kozmikus térség kutatásának fon­tosságáról beszélt. Támogatta azt a javaslatot, hogy 1982-ben a Szovjetunióban tartsák meg az ENSZ második konferenciáját a világűr békés felhasználásáról. A tanácskozáson közölték, hogy az Interkozmosz-programhoz ti­zedikként csatlakozott a Vietna­mi Szocialista Köztársaság is. A szocialista országok bővítet­ték űrkutatási együttműködésü­ket más államokkal is, elsősorban a fejlődő országokkal. A szovjet hordozórakéta segítségével fel- bocsátott indiai szputnyik a Föld természeti kincseit kutatja, a Hi­malája hegycsúcsain a hótakaró állapotát vizsgálja, és segítséget nyújt az áradások előrejelzésé­hez. (TASZSZ, MTI) A MÉM és Bács-Kiskun megye vezetőinek feladategyeztető értekezlete TÉLI GÉPJAVÍTÁS A kecskeméti Magyar—Szov­jet Barátság Tsz-ben decem­berben kezdték az erő- és munkagépek javítását. E munkában a gépműhely dolgo­zóin kívül a traktorosok is részt vesznek. A téli időszakban mint­egy 15 ezer munkaóra alatt har­minc traktort és ötven gépko­csit időszakos műszaki vizs­gára készítenek elő, 15 traktort pedig teljesen felújítanak. Ta­vaszra üzemképesek lesznek a különböző növényvédő gépek is, hogy megkezdhessék a gyü­mölcsösökben a permetezése­ket. Áprilisban már a földeken dolgoznak és a kukoricavetés talajelőkészítési munkáit vég­zi a kijavított erő- és munka­gépek egy része. Nagy gondot okoz a szövetkezet gépműhe­lyében, hogy az. MTZ 80 trak­torokhoz és az IFA gépkocsik­hoz szinte lehetetlen beszerezni cgy-egy alkatrészt. Emiatt a forgácsoló gépekkel mintegy 3 ezer munkaóra alatt kénytele­nek évente a szükséges alkat­részeket elkészíteni. Felvéte­lünkön Vida József traktoros, a T—150 K erőgépének javítás utáni olajcseréjét végzi. (Pásztor Zoltán felvétele.) KISKÖRÖS, HELVÉCIA, KECSKEMÉT Mezőgazdasági brigádok csatlakozása a kongresszusi versenyfelhíváshoz Hagyomány már, hogy minden esztendő elején a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium és a megye párt- és állami vezetői feladategyeztető tárgyaláson értéke­lik az elmúlt esztendőben végzett munkát és megbeszélik az aktuális teendőket. Hétfőn délután a megyei pártbizottságon Horváth István, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bi­zottságának első titkára köszöntötte a fel­adategyeztető tárgyaláson megjelenteket; Bács-Kiskun megye mezőgaz­daságának és élelmiszeriparának elmúlt évi eredményeit dr. Ki­rály László osztályvezető ismer­tette. Elöljáróban szólt arról, a múlt évi termelés 1—2 száza­lékkal haladta meg az 1978-as értéket, azonban ágazatonként el­térő volt a fejlődés. Az ismert időjárási okokból a növényter­mesztés hozamai nem érték el az 1978-as szintet, az állattenyésztés produktuma viszont 5 százalékkal több volt. A kertészeti ágazatok dinamikusan fejlődtek, 18 száza­lékkal több terméket állítottak elő — ezen belül a szőlő hozama 36 százalékkal volt magasabb — mint az azt megelőző esztendő­ben. A szántóföldi növénytermesztés szerkezete módosult, 10 ezer hek­tárral több kukoricát, valamint 4 ezer hektárral nagyobb területen napraforgót termesztettek a me­gye gazdáságai, mint 1978-ban. Csökkent viszont a cukorrépa termőterülete, valamint 600 hek­tárral a burgonyatermő terület. Az átlagosnál több szőlőt szüre­teltek a gazdaságok, s ami még ennél is figyelemre méltóbb, a korábbi évekhez viszonyítva sok­kal jobb minőségű bort készítet­tek a tavalyi termésből a borá­szati üzemek. Nagy munkát vé­geztek a megye gazdaságai a közöttük dr. Romány Pált, a mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisztert. Részt vettek a megbeszélésen a minisztérium vezető mun­katársai, valamint dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke és dr. Matos László elnökhelyettes, a megyei tanács vb mező- gazdasági és élelmezésügyi osztályának ve­zető munkatársai, Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára és a gazdaságpolitikai osztály vezetője és munkatársai. sabb. A mezőgazdasági nagyüze­mekben a nyereség tömege 1978- hoz képest 14—15 százalékkal csökkent, az állami gazdaságok­ban ennél is jelentősebben. Né­hány szövetkezetben és a Bács­almási Állami Gazdaságban ér­tek el csak nagyobb nyereséget a tervezettnél. A megye ipari termelésének több mint fele, az iparban fog­lalkoztatottaknak csaknem ötö­dé az élelmiszeriparban található. A megye évtizedes gondja, hogy a mezőgazdasági termelés növe­kedését nem követte az élelmi- szeripari feldolgozás ugyanilyen arányú fejlesztése. Ebből adódik, hogy a mezőgazdasági termékek egy részét lehet csak a leggazda­ságosabban, a termőhelyük kö­zelében feldolgozni. Nagy gondot okoz a megyében a tárolótérhiány, a kicsiny takarmánykeverő- és vágókapacitás, valamint a sok apró . és korszerűtlen tejüzem. A mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője rámutatott arra, hogy az országban meghatározó jelleggel bíró megyei borgazda­ság nem rendelkezik olyan koor­dináló szervezettel, amely a kör­zet szőlő- és borgazdasági tevé­kenységét összehangolná, fejlesz­tését irányítaná. (Folytatás a 2. oldalon.) szőlőültetvény-telepítési felada­tok teljesítése érdekében. Csak­nem 2400 hektáron hoztak létre új ültetvényt, így az ötödik öt­éves tervben előirányzott hatezer hektáros telepítési program 76 százaléka a múlt év végéig meg­valósult. A gyümölcsösök terüle­te tovább csökkent, s az új te­lepítések nem pótolják a kiselej­tezésre került üzemi ültetvénye­ket. Az állattenyésztés 44,6 százalék­kal Részesedik a megye mező- gazdasági bruttó termeléséből, ami egyben azt is mutatja, hogy az ágazat az elmúlt esztendőkben dinamikusan fejlődött. Nőtt a tehénlétszám, a tejtermelés és a sertéstenyésztési kedv sem lan­kadt. A múlt esztendőben 1,4 mil­lió hízott sertést értékesítettek az üzemek és a háztáji gazda­ságok. Az utóbbi termelése szá­mottevő, ugyanis a sertésnek 61 százalékát a háztáji gazdaságok­ban hizlalták. Az állattenyésztési ágazatban a juhállomány gyara­podása a legnagyobb. A megye mezőgazdasági üzemeiben a juh- létszám elérte a 290 ezer da­rabot. A beruházásokban érvényre juttatták a központi irányelve­ket, amit az is mutat, hogy a beruházások aránya a legmaga­Százezrek mozgalm Már éppen hazafelé készü­lődtem szombaton déltájt, amikor a kecskeméti magne­tofongyárból hozták a hírt, hogy az üzem dolgozói csatla­koztak a Vörös Csillag Gép­gyár Sziklai Sándor vasöntő szocialista brigádjának felhí­vásához. Vállalták ők is, hogy tizenkétszer harmincöt percet dolgoznak, amelynek bérét a város gyermekintézményeinek fejlesztésére ajánlják fel. Még végig sem olvastam a levelet, amikor újabb hírnök jött a Lampart Zománcipari Művek dolgozóinak csatlakozá­sával, s perceken belül a MEZŐGÉP, majd a Fémmun­kás Vállalat kecskeméti gyá­rának képviselője lépte át a küszöböt. A vállalásokat kü­lönböző módon fogalmazták meg, de egy célt tükröztek: munkát végezni szabad szom­batokon a gyermekintézmé­nyek bővítéséért, és előmozdí­tani az idei népgazdasági terv vállalatukra háruló részének teljesítését. Az újságíró ilyenkor ter­mészetesen örömmel tesz ele­get híradási kötelességének, s a kezdeményező, illetve első­ként csatlakozó szocialista bri­gádok méltán megérdemelték, hogy elhatározásuk lapunk va­sárnapi számának címoldalán szerepeljen. Hétfőn még sű­rűbben nyílt az ajtó, sőt már telexen is érkeztek más váro­sok üzemeiből a csatlakozásról szóló hírek. Most azonban nem a szerkesztőségi munkát aka­rom érzékeltetni, eddig is csu­pán arról beszéltem, hogy mi­lyen felemelő érzés, amikor az ember szeme előtt szinte órák alatt bontakozik ki egy nagyszerű Bács-Kiskunban is bizonyára majd százezreket felölelő mozgalom. Már maga a gondolat is megragadó és valóban szocia­lista brigádhoz illő, amit a Sziklai Sándor vasöntő kol­lektíva, megfogalmazott. Köz­életi emberekhez méltó, ahogy egy — a társadalom széles ré­tegeit érintő — gond enyhí­tésére igyekeznek 'mozgósítani az egész ország dolgozóit. Ilyen feladat a bölcsődék, óvo­dák és egyéb gyermekintézmé­nyek bővítése, hogy a kisgyer­mekes szülők is nyugodtan ve­hessenek részt a termelőmun­kában. Ugyanakkor a népgaz­daság számára sem közömbös, hogy • az V. ötéves terv be­fejező esztendejét milyen ered­ménnyel zárjuk. A felajánlott szabad szombat 420 percében a több millió dolgozó által végzett munka jelentős mér­tékben előmozdítja majd idei terveink teljesítését. Megkapó a szimbólum. Ma­gas fokú politikai érettségre és öntudatra vall, amit a Sziklai brigád így fogalmazott: A kongresszusi és felszabadulási műszak munkaideje legyen ti­zenkétszer harmincöt perc; ez­zel utalunk arra, hogy a párt XII. kongresszusa, hazánk fel- szabadulásának 35. évforduló­jának esztendejében tartja ta­nácskozását. A tizenkétszer harmincöt perc szinte órák alatt otszá- gos jelszóvá vált. Ezt vissz­hangozzák Bács-Kiskun me­gye ipari és mezőgazdasági üzemeiben tett munkafelaján­lások is. Mindebből kiesendüt az is, hogy a magyar mun­kásosztály, hű szövetségesével, a termelőszövetkezeti paraszt­sággal készen áll arra, hogy a nehezebb körülmények között is helytállva, megvédje az ed­dig elért vívmányainkat, s tovább gyarapítsa szocialista hazáját. Az üzemekből érkező levelek azt bizonyítják, hogy március 22-én és' 29-én a' munka zajától lesznek hango­sak a műhelycsarnokok és a mezőgazdasági üzemek földjei. N. O. A Magyar Vagon- és Gépgyár budapesti Vörös Csillag Gépgyára vasöntőinek Sziklai Sándor szocia­lista brigádja versenyfelhívásához napról napra több állami és szö­vetkezeti gazdaság dolgozói csat­lakoznak. Kiskőrösön. az állami gazdaság Mathiász János szocialista brigád­ja tette először magáévá a buda­pesti munkáskollektíva kezdemé­nyezését. A XII. pártkongresszus és hazánk felszabadulása 35. év­fordulójának tiszteletére kommu­nista műszakokat tartanak, amelynek munkabérét gyermek- intézmények támogatására for­dítják. A dicséretes tevékenység­ben együttműködnek a Mathiász János brigáddal a gazdaság vala­mennyi kerületének és munkahe­lyének munkabrigádjai is. . Helvécián az állami gazdaság harminc szocialista brigádja fo­galmazta meg hétfőn a kispesti munkások versenyfelhívásához a csatlakozását. Március 22-re szer­veznek kommunista műszakot, és a harminc szocialista brigád mun­kájának a teljes értékét a helvé- ciai községi gyermekintézmények fejlesztésére, valamint községi tornaterem létesítésére fordítják. A kivitelezésben részt vesznek az állami gazdaság szakmunkásai is. Kecskeméten a Magyar—Szov­jet Barátság Termelőszövetkezet brigádjai rendkívüli gyűléseken vitatták meg a Sziklai Sándor szocialista brigád február elsejei országos felhívását. A pártkong­resszus tiszteletére és hazánk fél­szabadulása évfordulójának mél­tó megünneplésére a szövetkezet­nek mind a húsz munkabrigádja csatlakozott a nemes kezdeménye­zéshez. Kongresszusi és felszaba­dulási műszakokat tartanak és egy szabad szombaton végzett munkájuknak az ellenértékét gyermekintézmények terven felüli létesítésére, fejlesztésére ajánlják fel — írta levelében a kecskeméti szövetkezet elnöke és párttitkára. A kiskunfélegyházi áfgsz Március 15. brigádja telexen je­lezte: a Sziklai Sándor szocialista brigád kezdeményezéséhez csatla­kozva, Kiskunfélegyháza gyer­mekintézményi gondja megoldásá­hoz,’a városi óvodaépítésekhez fel­kínált segítségükkel kívánnak hoz­zájárulni. A Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat kecskeméti keverő­üzemében tegnap délután megtar­tott brigádtanácskozáson elhatá- rozottakról Tóth János a lapzárta előtti percekben adta hírül telefo­non: A brigádközösség négyszáz­húsz percet a megyeszékhely gyer­mekintézményeinek fejlesztésére, további nyolcórás kommunista műszakot pedig a vállalat lakás- építési kerete javára, a fiatal szak­munkások lakáshoz juttatása elő­segítésére vállalt a XII. pártkong-» resszus és hazánk felszabadulásá­nak 35. évfordulója tiszteletére. Bizonyosra veszik, hogy a nemes vállalkozásban egy emberként vesznek részt a Gabona Tröszt va­lamennyi keverőüzemének szocia­lista brigádjai. KONGRESSZUSTÓL KONGRESSZUSIG A közoktatás fejlesztése Az oktatásügy folyamatos fejlesztésében egy-egy ötéves időszak jelentős erőfeszítéseket fed és számottevő eredmé­nyeket mutat fel. Milyen — korántsem teljes — mérleget lehet megvonni az ötödik ötéves tervidőszak eddigi végre­hajtása nyomán? — erre a kérdésre kért választ Garamvöl- gyi Károly oktatási miniszterhelyettestől Deregán Gábor, az MTI munkatársa. is az óvodákban, és nem kevés jo­gos kérelemre sajnos, még az idén is nemet kellett mondani. Az' idei tervek szerint az óvodai hálózat mintegy 20 000 hellyel nő, s ezzel az ellátottság várhatóan tovább — 85,7 százalékra — emelkedik. A zsúfoltság némi csökkenésével is számolhatunk. — Az idei terveket és a várható teljesítéseket is figyelembe véve elmondhatjuk, hogy az ötödik öt­éves terv ideje az oktatásügy fej­lődésének eredményes időszaka, a célokat csaknem minden vonatko­zásban sikerül elérni. Számos, nagy horderejű intézkedés szüle­tett'az oktatás tartalmi korszerű­sítésére. 1978 széptemberétől foko­zatosan új nevelési-oktatási tervek léptek életbe az általános iskolák­ban és a szakközépiskolák egy ré­szében, tavaly pedig a gimnáziu­mokban, valamint a többi szakkö­zépiskolában. A szakmunkásképző intézetekben ez a folyamat már 1977-ben megkezdődött. Nagymér­tékben fejlődött az óvodai hálózat és — ez ugyancsak a színvonala­sabb nevelő-oktató munkával függ össze — általánossá vált az óvodá­ba nem járó gyermekek számára az egyéves iskola-előkészítő foglal­kozások rendszere. A mostani el­sőosztályosok 98,7 százaléka pél­dául előzőleg óvodába, vagy isko­la-előkészítőbe járt. Az utóbbi években megkülönböztetett figyel­met fordítottunk a tankötelezett­ségi törvény mind teljesebb végre­hajtására; a jelenlegi tanévben a tanköteleskorúaknak 98,8 százalé­ka jár iskolába. Középfokon új képzési formát hoztunk létre, az érettségi mellé szakmunkásokleve­let is adó, úgynevezett szakmun­kásképzési célú szakközépiskolát. A gimnáziumokban megkezdődött a fakultatív rendszerű oktatás elő­készítése, a felnőttoktatásban pe­dig „felküzdötte” magát a szak­munkások hároméves szakközépis­kolája. amelyre évről évre mind többen jelentkeznek. Megkezdődött számos egyetem és főiskola, illet­ve kar tartalmi munkájának kor­szerűsítése, s ennek során új tan­tervek és tantervi irányelvek ké­szültek. Egy sor intézkedést hoz­tunk az idegen nyelvoktatás fej­lesztésére. Példaként megemlítem, hogy a jövő év szeptemberétől már az általános iskolák negyedik osztályától oktatjuk az orosz nyel­vet. — A szocialista köznevelés fej­lesztésében, minden intézkedés megvalósításában kiemelkedő sze­repük van a pedagógusoknak. Ezért is hatott kedvezően az el­múlt időszakban a kormány dön­tése alapján végrehajtott, és gya­korlatilag az egész oktatási rend­szerre kiterjedő pedagógusfizetés- rendezés. Módja és mértéke a ne­velők körében helyeslést váltott ki, s növelte a pedagóguspálya társadalmi megbecsülését Részben a bérrendezés kedvező hatásának eredményeként, részben a koráb­ban hozott egyéb intézkedések nyomán jelentősen javult a neve­lési-oktatási intézmények pedagó­gus-ellátottsága. — Az óvodai hálózat évek óta tar­tó dinamikus fejlesztése a nagyon jelentős állami erőösszesítések­nek, és nem utolsósorban a társa­dalom széles körű összefogásának eredménye. Ennek köszönhető, hogy míg például 1970-ben a 3—6 éves korúaknak valamivel több mint 57, jelenleg már 85 százaléka jár óvo­dába. Az ötödik ötéves terv eddig eltelt időszakában évente 20—22 ezer új óvodai hely létesült. Jelen­leg 457 000 kisgyermekkel foglal­koznak az óvónők, s ez a szám 110 ezerrel nagyobb, mint 1976-ban volt. Mindehhez tudnunk kell azt is, hogy 1977 óta évről évre nő az óvodáskorú gyermekek száma, s ezzel még ez a fejlesztés sem tu­dott lépést tartani. A jogos igé­nyek mind teljesebb kielégítésével, az ellátás kedvező alakulásával egyidejűleg fokozódott a zsúfoltság — A céloknak megfelelő irány­ban fejlődött az általános iskolai hálózat is. 1976-tól évente átlag 1200 új tantermet vehettek, il­letve vehetnek az idén is birto­kukba a gyerekek, a pedagógusok. A tantermek abszolút száma mégsem nőtt ilyen arányban, a többi között azént, mert sok régi. elavult iskolatermet meg kellett szüntetni. „Tiszta nyereség” vi­szont, hogy a 6000 új tanterem­ből 2000 az új lakótelepeken épült, illetve épül fel. Növekvő számban bocsátották ki szakembe­reket a tanító- és tanárképző in­tézmények is. Ma az általános is­kolákban mintegy tízezerrel több pedagógus tanít, mint itíz évvel ezelőtt, és 1977-től így mind ke­vesebb képesítés nélkülit voltak kénytelenek alkalmazni az isko­lák. —■ Tartalmi kérdésekről szóltam elöljáróban, s úgy vélem, hogy azoktól nem választható el a mennyiségi fejlesztés. Sok helyen az új tantermeket komplett új iskolák foglalják magukban, s az új iskola általában új minőséget is jelent az oktatásban. Összessé­gében azonban mégsem vagyunk elégedettek az eredményekkel. Tudjuk, hogy nem mindig ott épülnek meg időre az óvodák, a tantermek, ahol a legégetőbb szükség lenne rájuk. Azt is tud­juk, hogy nem nagyon vigasztal­ja a hármas váltakozást éppen csak „kivédő” iskolát, hogy ja­vulók, jók az országos átlagok. A demográfiai hullám a követ­kező időszakban a legnehezebb helyzetbe az általános iskolát hozza, s az alapellátás biztosítá­sa sok esettben meg fogja követel­ni az átmeneti, a szükségmegoldá­sokat is — mondotta Garamvöl- gyi Károly.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom