Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-05 / 29. szám

1980. február 5. • PETŐFI NÉPE • 3 A pártértekezletekről jelentjük Bajai Finomposztó Vállalat • Róka Istvánná felszólalása a megyei pártértekezleten 1975: Meg­oldásra vár anyagi szociális helyzetűnk további javítása, gyermeke­ink bölcsődei, óvodai elhelyezésének segítése. ötven gyermek részére készült a némrég átadott szép, új óvoda Bácsalmáson. (P. Z.) LENGYEL MEZŐGAZDASÁG (Folytatás az 1. oldalról.) taglaló elvi megállapítások, illet­ve a feladatokat is megszabó kö­vetkeztetések mögött. Erről be­széltek a felszólaló gazdasági ve­zetők, amikor a termelési sike­rek mértéktartó — ugyanakkor kritikus — felsorolása mellett az emberek tudati fejlődésének fé­nyeire is rávilágítottak. Ez volt a párttisztségviselők vélekedései­nek lényege is, amikor a párt­tagok példamutatását, a nézetek, a szemlélet egységéhez a cselek­vés egységének fontosságát hang­súlyozták. Megmutatva a párt­munka gyenge pontjait,' egyben a helyes megoldás módjait is. Okos bizakodás, tettrekészség csendült ki a 14 felszólalásból — ketten írásban adták le vélemé­nyüket az idő korlátozott volta miatt. — Fellengzős fogadkozáso­kat mellőzve, de kishitűséget se éreztetve semmiben —, lelkes tár­gyilagossággal mondták el, hogy kommunistákhoz méltó lelkiisme­retességgel munkálkodnak ezután is a rájuk bízott emberek — párttagok, pártonkívüliek mind jobb életkörülményeinek megte­remtésén. A beszámolót, illetve vitát kö­vetően a pártértekezlet titkos sza­vazással választotta meg a 31 ta­gú pártbizottságot, illetve a ma­gasabb szintű pártértekezlet 24 küldöttét. Ezután — első tényke­désként — a pártbizottság titká­rát és a végrehajtó bizottság tag­jait választotta meg az új párt- bizottság. A titkár ismét Mózes Ernő lett. T, I. JÁNOSHALMA Az MSZMP XI. kongresszusa óta a párt vezető szerepe gyümöl­csözően fejlődött tovább János­halmán, amit egyebek közt a társadalmi, gazdasági életben el­ért eredmények (az életszínvona­lat leginkább befolyásoló jöve­delmek 15—54 százalékkal nőt­tek) fémjeleznek — állapították meg a küldöttek az elmúlt idő­szakot föileltározó vasárnap meg­tartott nagyközségi pártértekezle­ten. Az 543 jánoshalmi kommu­nista képviseletében összegyűlt 94 küldöttet László József, az MSZMP nagyközségi bizottságá­nak titkára üdvözölte. A pártér­tekezleten részt vett dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság tagja, Nagy István, a kiskunhalasi járási pártbizottság titkára, va­lamint számos meghívott. Az előzetesen kiadott írásos beszámoló és László József szó­beli kiegészítője az 1975 óta el­telt idő büszkeségre feljogosító jánoshalmi mérlege. A hajdan tipikus mezőgazdasági község napjainkra mindinkább iparoso­dott. Megváltozott osztályszerke­zetében .négy üzem munkásai és a község több mint 300 fős ér­telmisége is szerepet kap. Az élet- és munkakörülmények folytonos javulása a mezőgazdaság és az ipar — összesen 32 százalékos — fejlődésének eredménye, amely a legutóbbi pártértekezleten meg­szabott feladatok csaknem mara­déktalan teljesítését jelenti. A többi közt a mezőgazdasági üze­mek a vetésszerkezet egyszerűsí­tésével tették lehetővé korszerű technológia alkalmazását, s ma már minden fő növényt termelési rendszerben termelnek. A tsz-ek 88 millió forintos beruházással növelték gépparkjukat, amire azért is szükség volt, mert tavaly a négy évvel ezelőtti létszámnak csak a 84 százaléka dolgozott a mezőgazdaságban. Az állatte­nyésztés — kiváló eredményei folytán — a megye élvonalába tört. Az ipar a beszámolási időszak­ban 60 százalékkal növelte a termelési értékét, helyesen vál­toztatva a termékszerkezetét, aminek eredményeként 59 száza­lékkal nőtt a külföldi szállítás, ezen belül pedig két és félszere­sére bővült a tőkés export, ará­nya. Ami az ideológiai, közművelő­dési eredményeket illeti, megál­lapítható, hogy azok együtt ha­ladtak a nagyközségben más té­ren is föllelhető fejlődéssel. Min­den eddiginél többen vettek részt a párt- és tömegszervezeti ok­tatásban; az általános iskola es­ti tagozatán — elsősorban a termelőszövetkezetek dolgozói kö­zül — több mint négyszázan ta­nultak; a gimnáziumból a jelent­kezők 70—90 százalékát veszik föl az egyetemre, főiskolára. A ko­rábbi mezőgazdasági szakmunkás- képző intézet továbbképző sze­repet kapott, s Bács-Kiskun, Csongrád, Pest megye, valamint Budapest szakembereivel foglal­kozik. Tizenhat pártalapszervezetben folyik a pártélet Jánoshalmán; a négy munkabizottság hasznos munkát, végzett; 1975 óta hetven­nel gyarapodott a párttagok szá­ma. A szóbeli kiegészítést követő vitában tizenegyen kértek szót, közöttük Südi Bertalan, a Pe­tőfi . Tsz pártalapszervezetének titkára a pártélet lenini normái betartásának követelményét állí­totta előtérbe; Herédi Kálmán, a Bácska Építőipari Szövetkezet el­nöke bejelentette csatlakozásukat a Sziklai Sándor szocialista bri­gád fölhívásához. Dr. Glied Ká­roly a- megyei pártbizottság véle­ményét tolmácsolva kifejtette, hogy a nagyközség kommunistái­nak eredményeiről csak a legna­gyobb elismerés hangján lehet szólni, Nagy István, a járási párt- bizottság titkára a testület állás­foglalását ismertetve a pártépítés fokozására hívta föl a figyel­met. A vitát László József foglalta össze, majd a küldöttek szava­zással elfogadták a XI. pártkong­resszus óta eltelt időről szóló beszámolót és a Központi Bizott­ság irányelveit. Ezt követte a szavazás, amelynek során meg­választották a nagyközség 37 ta­gú pártbizottságát és a járási pártértekezlet 24 küldöttjét. Az új testület első ülésén tagjai kö­zül dr. Honig Ferencet, a Hala­dás Termelőszövetkezet elnökét választotta meg az MSZMP já­noshalmi bizottsága titkárának. László József — hosszú, eredmé­nyekben gazdag közéleti munkál­kodás után — nyugállományba vonul. B. J. SOLTVADKERT A Himnusszal és Petrányi Ilo­na tanuló szép szavalatával kez­dődött meg szombaton, pontosan kilenc órakor a soltvadkerti kom­munisták pártértekezlete a nagy­község művelődési házában. A hetvenegy küldöttet és a húsz meghívottat köszöntő felirat, a Kossuth Könyvkiadó kiállítása, a megjelentek odaadó figyelme az esemény fontosságát, a szerény dekoráció a ' tanácskozás munka­jellegét hangsúlyozta. A pártbi­zottság nevében Hirsch Imre .tit­kár üdvözölte a XII. kongresszus előkészítését szolgáló helyi szám­vetésre összegyűlteket. A küldöt­tek — soraikban a 79 éves Péczka Imre a legidősebb és a 21 tavaszt látott Szentkuti Margit, a legfia­talabb — egyetértettek azzal, hogy Nagy Károlyt, a nagyköz­ségi tanács elnökét kérjék fel a gyűlés levezetésére. Megválasz­tották a mandátumvizsgáló, a je­lölő, a szavazatszedő bizottság tagjait, kifejezték egyetértésüket az elnökség összeállításával. A jóváhagyott napirendnék megfelelően, először a pártbizott­ság XI. kongresszusa óta végzett munkájáról számolt be Hirsch Imre. Ugyanő ismertette A kong­resszusi irányelvek vitája és ál­lásfoglalás az észrevételekben, a javaslatokban című előterjesztést. Az előzetesen kézbe adott je­lentés, a szóbeli tájékoztató, a lakosság minden rétegét képviselő küldöttek tapasztalata lehetővé tette, hogy valóságos kép alakul­jon ki a nyolcezer lélekszámú település politikai, gazdasági, tu­dati állapotáról, a XI. kongresz- szust megelőző pártértekezlet ha­tározatainak mikénti teljesítésé­ről. Az iparosítás, a mezőgazdasági termelés szocialista vonásainak erősödése, a nagyüzemi formák térhódítása következtében csök­kent az ipari és a mezőgazda- sági dolgozók közötti jövedelem- különbség, megszűnt a fiatalok elvándorlása, több a munkaválla­ló. Sem a beszámolók, sem a hozzászólók nem titkolták a ter­vek realizálásának nehézségeit, a kivitelezés kisebb fogyatékossá­gait. Főként a parlagföldek hasz­nosításában és a táblás telepíté­sekben maradtak el az előirány­zatoktól. Ki mit mulasztott, ki mit tehet, mennyiben okolhatók az általános gazdasági körülmé­nyek, mások fogyatékosságai; er­ről is az alkalomhoz illő fele­lősséggel szóltak. Részletesen foglalkoztak a tu­datformálásban elért eredmények­kel, sürgető tenivalókkal. A tö­megszervezetek jobb, hatékonyabb tevékenységétől, a szakszövetke­zeti tagok számára tartandó kü­lönféle tanfolyamoktól, a pártta­gok erőteljesebb agitációjától vár­ják a közösségi szemlélet erősö­dését. Az élénk vitaszellemre és a helyi sajátosságok és az or­szágos irányelvek egyidejű figye­lembevételére való tekintettel tartotta hasznosnak a soltvadker­ti kommunisták tanácskozását Somogyi László, a megyei párt- bizottság politikai munkatársa. Ádám Károlyné, a kiskőrösi já­rási pártbizottság titkára a to­vábbi cselekvést jó irányba ösz­tönzőnek minősítette a beszámo­lókat és elismeréssel szólt a párt-, a tömegszervezetek és a tanács, Soltvadkert fejlődésében megmutatkozó jó munkájáról. . A beszámolók és a feladatterv elfogadása után választották meg a 31 tagú pártbizottságot, ők a 9 tagú végrehajtó bizottságot. A nagyközségi pártbizottság titkára ismét Hirsch Imre lett. Arról is döntöttek, hogy a járási pártér­tekezletre utazó 14 tagú küldött­ségben kik képviselik a solt­vadkerti kommunistákat. H. N. Hetvenöt küldött részvételével tartották meg a Bajai Finomposz­tó Vállalat kommunistái az üze­mi pártértekezletet, melynek be­számolóját a pártbizottság nevé­ben Teleki Zoltánná, az üzemi pártbizottság titkára mondta el. Elöljáróban a gazdasági célki­tűzésekről beszélt, amelyről egye­bek között a következőket hang­súlyozta: 19727től 1978-ig tervez­tük a rekonstrukciót, amely há­rom ütemben valósult meg. A fej­lesztés teljes költsége közel 900 millió forint. Igen jelentős rekonst­rukciót hajtottak végre a bácsal­mási gyáregységben is, ahol új üzemcsarnok épült. Nehezítette a feladatok megvalósítását az a tény, hogy a beszámolási időszakban igen nagy volt a fluktuáció (két­ezren jöttek a vállalathoz és 2200-as távoztak). A rekonstrukció eredményeként 1972-től 1975-ig a készárutermelés mennyisége 50 százalékkal nőtt, míg az árbevétel ez idő alatt más- félszeresére emelkedett. A nyere­ség két és félszeresére, a készáru- termelés 300 ezer négyzetméter­nyivel nőtt, az árbevétel megköze; lítőleg 200 millióval emelkedett A nyereség 56 millióról 89 millióra nőtt. A vállalat több éven át tartó fejlődése 1978-ban megtorpant. Ez! az évet a visszaesés jellemezte a gazdálkodás csaknem minden te­rületén. Az elmúlt év elején tervet dol­goztak ki a gazdaságos termék- szerkezet kialakítására. Készlet­leépítési tervet készítettek, kor­szerűsítették a termelésirányítást, erőteljesen növelték a teljesít­ménybéres területeket és szigorú takarékossági intézkedéseket hoz­s» • A mégyében állomásozó egyik magasabb katonai egység kom­munista küldöttei vasárnap Kis­kunfélegyházán, a városi pártbi­zottságon tartották pártértekezle­tüket. Az értekezlet elnökségében foglalt helyet Papp Dezső vezér­őrnagy, a Magyar Néphadsereg pártbizottságának első titkára, Varga László vezérőrnagy, Gom­bos Gábor vezérőrnagy, a sereg­test pártbizottságának első titká­ra, Sztanojev András, a városi pártbizottság első titkára, dr. Posváncz László, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, dr. Si­mon Sándor vezérőrnagy. A pártbizottság titkára szóbeli kiegészítésében vázolta a XI. kongresszus óta végzett munkát, melynek során megállapította: A társadalom politikai, gazdasági, ideológiai és kulturális eredmé­nyei átszövik a hadsereget is, meg­határozzák szocialista honvédel­münk erejét. A fejlett szocialista társadalom építésének időszaká­ban hadseregünk eredményei köl­csönhatásban vannak a társadal­mi eredményekkel. Az állomány egyetértett és tettekben is min­denkor kész hozzájárulni az in­ternacionalista kötelezettségeink teljesítéséhez. Meggyőződésünk, hogy a Varsói Szerződés hadsere­geivel együtt, képesek helytállni mindennemű ellenséges agresszió­val szemben, megvédeni szocia­lista vívmányainkat és méltó vá­laszt adni az agresszornak. A beszámolóból is kitűnt, hogy a magasabb egység személyi állo­mánya teljesítette azokat a köte­lezettségeket, amelyek rá hárul­tak a haza védelmének magasabb színvonalú megvalósításában, az ifjúság szocialista szellemű neve­lésében, a népgazdaság megsegí­tésében. Ismerik és értik az MSZMP honvédelmi politikáját. A magasabb igényű feladatok emelték a harckészültség és a kiképzés színvonalát. A végre­hajtott gyakorlatokon a hivatásos, a sor- és a tartalékos állomány fegyelmezetten, sikeresen tett ele­get a követelményeknek. A ma­iak a költségek csökkentése érde­kében. Mindezek végrehajtása 7—8 millió forintos többletnyereséget eredményezett. Végső soron az 1979-es évet és a beszámolási idő­szakot úgy. értékelik, hogy a főbb célkitűzéseket sikerült megvalósí­tani. A beszámoló jelentős terje­delemben foglalkozott a termelés pártellenőrzésével kapcsolatos fel­adatok végrehajtásával, elemezte a pártalapszervezetek ilyen irányú tevékenységét. Pozitívumként említette a be­számoló az intenzív szakmunkás- képzést, melynek eredményeként nőtt a szakmunkások aránya. Ugyancsak jelentős fejlődés volt tapasztalható a politikai oktatás­ban is. A tagság 70—75 százaléka vett részt politikai oktatásban. Szakszervezeti, illetve KlSZ-okta- tásban mintegy ötszázan részesül­nek. A párttagság 45 százaléka pártiskolai, a marxizmus—leniniz- mus közép, vagy esti egyetemi végzettséggel rendelkezik. A beszámolót élénk Vita követ­te, melyben húszán szólaltak, fel, és olyan javaslatokat tettek, ame­lyek már az 1980-as év tenniva­lóinak megvalósítását segítik elő. A vitát követően a küldöttek megválasztották a harmincegy tagú pártbizottságot és tizennégy kommunistát delegáltak a városi küldöttértekezletre. A pártbizottság első ülésén megválasztotta a kilenctagú vég­rehajtó bizottságot és a pártbi­zottság mellett működő munkabi­zottságokat. A párbizottság titká­ra ismét Teleki Zoltánné lett. Vé­gül bejelentették a budapesti Sziklai Sándor szocialista brigád felhívásához való csatlakozásukat. Sz. F. gasabb egység pártszervei és szer­vezetei eredményesen dolgoztak a XI. kongresszus, a felsőbb párt- szervezetek és az 1975. évi párt­értekezlet határozatainak megva­lósításáért. Érvényesült a párt ve­zető szerepe, fejlődött az irányító, ellenőrző munka. A párttagság 75 százalékának állandó megbízatá­sa van, 25 százaléka pédig ideig­lenes pártfeladatot hajt végre. Tu- datosabbá és tervszerűbbé vált a pártépítő munka. Az új tagok többsége társadalmi, közéleti munkában kitűnt párton kívüli­ekből került ki, a KlSZ-ajánlá- sok aránya is növekedett, eléri a 86 százalékot. A fiatal párttagok 88 százaléka KISZ-korosztályú, több mint 21 százalékuk főiskolai, 51 százalékuk pedig középiskolai végzettséggel rendelkezik. Az alakulat rendszeres, tartal­mas és erősödő kapcsolatokat ala­kított ki a területi párt-, állami és társadalmi szervekkel, a haza­fias, honvédelmi nevelés érdeké­ben. Az elmúlt években tovább erősödött a kapcsolatok politikai jellege, fejlődtek formái és mód­szerei. Eredményes az együttmű­ködés a társadalmi szervek, az is­kolák patronálásában, a katonai pályára irányító munkában, az If­jú Gárdában és az MHSZ-ben. A népgazdasági munkában újszerű­én járul hozzá a kapcsolatok erő­södéséhez, hogy az alakulat rész­vétele már túlnő a helyőrségek keretein. A beszámoló és a kongresszusi irányelvek vitájában, többek kö­zött, felszólalt dr. Posváncz Lász­ló, aki a megyei pártbizottság üd­vözletét tolmácsolta, majd ki­emelte, hogy az alakulat parancs­noki kara, pártpolitikai szervei,, a katonák milyen jelentős segítséget nyújtanak a népgazdasági munká­ban, a fiatalok hazafias, honvé­delmi nevelésében. Az egész na­pos értekezlet a pártbizottság, a végrehajtó bizottság, a küldöttek, illetve a munkabizottságok meg­választásával fejeződött be. G. G. Poznan csak A poznani vajdaságban szorgal­mas, hozzáértő, jól gazdálkodó pa­rasztemberek élnek. Itt termelik a legtöbb tejet, húst. Magas átla­gokat érnek el a cukorrépa-, a bur­gonya-, a silókukorica-termesztés­ben is, s nagyüzemeiket a legjob­baknak tartják Lengyelországban. Ilyen kedvező helyzetben kézen­fekvő volt a kérdés: hogyan kép­zelik el a mezőgazdaság szocialis­ta jövőjét? A négy válasz eléggé elgondolkodtató volt. — Négyezer hektáros állami gazdaságunk a közepes nagyság­rendűek közé tartozik — mondta Stefanska Helena, a szokolovói ál­lami gazdaság igazgatóhelyettese. — 520 dolgozónk van. Javarészt fiatalok. Nálunk ingyen lakáshoz jutnak, keresetük évi 60 ezer zloty, naponta három liter tejet kap­nak, 300 négyzetméteres föld hasz­nálata szintén a járandóságaik közé tartozik. Ezeken felül két sertést, 50 baromfit tarthatnak a ház körül. Gazdaságunkban mozi, kultúrház, szakmai klub műkö­dik, de rendszeresen eljárunk a városi színházi előadásokra, kon­certekre is. Szóval, itt a fiatalok jól érzik magukat. És ez fontos a jövő szempontjából. Mint ahogy a jó munkájuk is. Máskülönben nem érhettük volna el az évi 4400 li­teres tejátlagot, szarvasmarha-ál­lományunk 8—900 grammos napi súlygyarapodását, nem tudnánk segíteni a környező községek egyé­ni gazdaságait gépekkel, vető­maggal és tenyészállatokkal. Len­gyelország mezőgazdaságának szo­cialista jövője nagyrészt, az álla­mi gazdaságokra épül majd, mun­kánk eredményessége ebből a szempontból sem mellékes. Hasonló szellemben nyilatkozott Josef Osowski, a packovói terme­lőszövetkezet elnöke is: — Nálunk még kevés a termelő- szövetkezet. A parasztság mint­egy 50 százaléka egyénileg gazdál­kodik, a vajdaságban 296 ezer pa­rasztgazdaság van. A mezőgazda­ság szocialista útra terelésének bázisai ma már a meglevő terme­lőszövetkezetek- és állami gazdasá­gok. Az idős, magukra maradt parasztok folyamatosan felajánl­ják nekünk földjeiket, élvezve a nyugdíj, az ingyenes egészségügyi ellátás előnyeit. A mezőgazdasági szakkörök szintén a szövetkezet irányába hatnak. Mi gépekkel, ve­tőmaggal, szaktanáccsal, szállító eszközökkel segítjük a szakkörök egyéni gazdáit, ők többnyire ter­melőszövetkezetünk útján értéke­sítik termékeiket. Termelőszo- vetkezetünk, bár rendelkezik szarvasmarha-, sertés-, juh-, sőt prémesállat-állománnyal is, fő­ként szakosított csirkeneveléssel, tojástermeléssel foglalkozik. Ta­Ezekben a hetekben döntenek a továbbtanulásról az idén érett­ségizők — és a korábban végzet­tek —, a jelentkezési lapokat március 31-ig kell eljuttatniok a megjelölt egyetemre, főiskolára. Várhatóan ismét sokan pályáz­nak majd az Államigazgatási Fő­iskolára. — Az idén jelentkezhetnek harmadszor az ország legfiata­labb oktatási intézményébe, az Államigazgatási Főiskolára a fia­talok — mondotta Kelemen Fe­renc főigazgató az MTI munka­társának. — A jelentkezők magyar nyelv és irodalomból, valamint történe­egy van... valy 1,3 millió broilercsirkét, 3,5 millió tojást adtunk el. Tagjaink átlagkeresete havi 6000 zloty és ahogyan a környező állami gaz­daságokban, nálunk Is gyorsan és igen kedvező feltételek mellett kapnak lakást a belépő új tagok. A jövő? Mindenképpen a ter­melőszövetkezeteké. Ez a gazdál­kodási forma versenyképesebb, demokratikusabb, fejlettebb, mint az egyéni gazdaság ... Franckowiak Antoni egyéni gaz­da. Packovo. — Húsz hektár földön gazdál­kodom. Mivel apám nyugdíjas, gyermekeim még kisiskolások, ennyi földdel egymagám nem boldogulnék. Alapító tagja va­gyok a szakkörnek. Ennek kereté­ben közösen veszünk gépeket, ve­tőmagot, vegyszereket, közösen ér­tékesítjük a termékeket. Termé­szetesen magam is nagy gondot fordítok arra, hogy a gazdaságo­mat folyamatosan modernizál­jam. Két' traktorom van, három vontatóval. Az istállóba, ahol szarvasmarha-állományomat gon­dozom, folyóvizet vezettem be. A fejést géppel végzem. A jövő? Én jónak tartom ezt a helyzetet, úgy ahogy van. A földet nem szándé­kozom sem leadni, sem a közösbe vinni. Talán majd a gyerekek, mert ugye azokat taníttatni aka­rom ... — Itt Poznanban öröm a mező- gazdasággal foglalkozni, csakhogy Poznanból sajnos csak egy van — kezdi beszélgetésünket a vajda­ság mezőgazdasági főosztályának vezetője, Ing. Jakubiak. — Ha a földek összességét 100-nak vesz- szük, akkor 35 százalék állami gazdasági, 12 százalék termelőszö­vetkezeti tulajdon, a többi az egyéniek kezében van. Számos vajdaságban ennél sokkal rosz- szabbak az arányok, következés­képpen a termelés színvonala is alacsonyabb. Nálunk mindig az volt a legfontosabb, hogy elsősor­ban az állami és szövetkezeti szektor működési lehetőségeit, technikai bázisát biztosítsuk, fej­lesszük. Jelenleg a szocialista szektor évi 2—3 százalékkal bővül á vajdaságban. Az állami prefe­renciák, beruházási és adópoliti­kánk, felvásárlási rendszerünk is elsősorban a szocialista nagyüze­mek gyarapodását szolgálja. A ter­mékek 95 százalékát az állam vá­sárolja fel, s örvendetes, hogy a szocialista szektor és az egyéni gazdaságok együttműködése ap­ránként felszámolja a különbsége­ket. Ma a mezőgazdaságnak mint­egy 50 százaléka van az egyéni gazdák kezében. Tíz évvel ezelőtt még 70 százalék volt ez a mutató — a tendencia tehát egyértelmű. Legalább is Poznanban ... lemből vizsgáznak, ám a törté­nelem helyett az igazgatási isme­retek'című tárgyat is választhat­ják azok, akik azt a középisko­lában tanulták. A sikeres vizsgá­zók közül 150-en a hároméves nappali, 300-an pedig a négy­éves esti és levelező tagozaton kezdhetik meg tanulmányaikat. — Lényegében a tananyagból is következik, hogy elsősorban a városi, községi, járási és megyei tanácsok munkaerőpótlását va­gyunk hivatottak megoldani, de szakembereinket minden bizony­nyal szívesen látják az államigaz­gatás legkülönbözőbb területein. (MTI) Kommunisták a haza védelmében Várja a felvételizőket az Államigazgatási Főiskola

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom