Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-01 / 26. szám
1980. február 1. • PETŐFI NÉPE • 3 n eggelenként kinézek “ az ablakon. Érdekel az időjárás, az útviszonyok. Ha a rádióból hallott jelentéssel egybevág amit látok, jó jel. Sajnos, mást is látok. De ennek már nincs sok köze az időjáráshoz... Ha esik, ha fúj, fagy vagy éppen tűz a nap, guberálók mindig pontosan megjelennek. Könyékig vagy éppen vállig „járnak” a kukákban, zsákszámra gyűjtik a kenyeret. Amit mi nap mint nap kidobunk a szeméttel. Pazarlunk ... Mindennapi kenyerünk politikai rendszer, r' társadalom Nosztalgia A Mama jut eszembe, amint tesz-vesz a búboskemence előtt. Kovászt szakít, dagaszt, s micsoda kenyeret varázsol?! Mikor kiveszi, gyönyörű piros, ropogós héjú, likacsos belű, olyan, majd elrepül... (De jó is volt kacsazsírral!) A kenyérfogyasztás három változatát tanultam meg gyerekkoromban (de azt nagyon). Ettük frissen, ha megszikkadt, pirítóst készítettünk belőle. Ezzel körülbelül el is fogyott. De, ha mégsem, akkor következett a darálás, morzsa lett belőle, kidobásra nem került. Most a másnapos kenyeret visz- szük a kukába. Vajon mi ennek az oka? Tudom: a sütőipar készítményét nem lehet összevetni a Mama kenyerével. De a kérdés ennek ellenére sem elhanyagolható: talán azért nem becsüljük meg kellőképpen, mert rossz a minősége? — Nem rossz! — tiltakozik Wagner Gábor, a Sütőipari Vállalat kecskeméti gyárának főmérnöke. — Az más kérdés, hogv lehetne jobb is ... — Hogyan? — Mindenekelőtt tisztázzuk, mihez viszonyítunk. Ha a házi kenyeret vesszük alapul, reménytelen a helyzetünk. De azért talán nem árt róla szólni. A gép elvégzi a dagasztást, majd sor kerül — a folyamat részeként — a kenyértészta elosztására. A gép a feladási súly szerint elnyírja a tésztát. Eközben összeroncsolja a sikérvázat, s ezzel helyrehozhatatlan hibát követ el. A Mama elvágta a tésztát, és aztán a kezével megformálta. Hihetetlen különbség! Ennek ellenére, ha az alapanyag minősége állandó, akkor lehet állandó minőségű kenyeret sütni. Ehhez azonban elengedhetetlen a megfelelő technika, a dolgozó gondos munkája. A feladatunk ennek az összehangolása. A jövő: a konténer — Tehát e három alapvető feltétel megteremtésétől függ mindennapi kenyerünk minősége? — Mondjuk... A jó kenyérnek azonban meg is kell érkezni a kereskedelembe, úgy, hogy közben ne romoljon a minősége. Igen fontos feladat tehát a kenyér szakszerű, a minőségi követelményeknek legjobban megfelelő szállítása. Ez pedig nem más, mint a konténeres szállítás! Január 16-án kezdtük meg ennek a módszernek az alkalmazását. Az első szakaszban hét nagy élelmiszerüzletet látunk el ilyen módon, a kecskemétiek kenyerének 12—15 százalékát szállítjuk ily módon. 1980- ban újabb konténereket és hátsó emelőfalas teherautót állítunk munkába, s ezzel tovább bővíthetjük az így ellátott boltok körét. Egy konténerben 100 kiló kenyeret tudunk elszállítani a minőség megóvásával. A konténerek alkalmazásával párhuzamosan áttérünk a napi kétszeri — reggeli és déli — szállításra.. Az igényeknek megfelelően — Kenyeresek vagyunk, sokat fogyasztunk? — Erre vonatkozóan statisztikánk nincs, de azt hiszem: igen. Az árváltozás óta azonban körülbelül nyolc százalékkal csökkent a kenyérvásárlás. — Lehet a kenyérfogyasztást irányítani? — Népgazdasági szempontból az a leghasznosabb, ha takarékosan, s nem pazarlóan bánunk a kenyérrel. (A kenyér ugyanis jelentős állami támogatással készül. A szerk.) Ezért valameny- nyiünk érdeke, hogy a megterhelt mennyiség emberi fogyasztásra kerüljön, s ne a szemétbe. A sütőipar arra törekszik, hogy minél jobb minőségű kenyeret tegyen a dolgozó asztalára, s ezáltal növelje a kenyér megbecsülését. Ezenkívül pedig a kisebb súlyú kenyerek gyártására törekszünk. Körzetünkben 1979-ben a kenyérválaszték 22—24 százaléka volt 1 kg- os. A méretválasztékot az idén tovább növeljük. Két lengyel feldolgozó gépsort építünk be, amelynek hatására a második negyedévben már növelhetjük áz 1 kilós kenyér mennyiségét és választékát. Kiskunfélegyházán például az 1979-ben üzembe helyezett gépek már csak 1 kilós kenyeret gyártanak. Puccini-bemutató Kecskeméten Alig néhány nappal a szegedi bemutató után a második szereposztással Kecskeméten is előadták Giacomo Puccini egyik legnépszerűbb operáját, a Pillangókisasszonyt. A századelő kiemelkedő alkotása — bár az első előadáskor több más Puccini- operához hasonlóan megbukott — két évvel az olaszországi bemutató után már hazánkba is eljutott, s azóta szinte állandó műsorszáma operatársulatainknak. Puccini drámai feszültségekkel teli, jellegzetes muzsikájának különleges színt ad ebben a műben a japán népzene egyes dallamainak, karakterisztikus elemeinek alkalmazása. A szegedi előadás jól tükrözte a zenei anyag belső dramaturgiáját, a szereplők jellemének fejlődését, belső, ellentmondásait, az érlelődő tragédia kibontakozását. Angyal Mária rendezői felfogása és a Szalatsy István dirigálta együttes zenei elképzelései kivételes módon egyesültek a bemutató folyamán: az érzelmek, a belső történések kifejezését szolgáló, a külsőségeket minimálisra korlátozó, szinte visszafogott' általános koncepció keretében időnként nem riadtak vissza a kifejezetten hatásos effektusok alkalmazásától sem. S mivel ezek rendszerint egybeestek a zenei és drámai mondanivaló csúcspontjaival (elsősorban a második és a harmadik felvonás együtteseinél) jól illeszkedtek be a teljes mű megformálásába. Csocsoszán alakja az egész mű központi figurája: az ő tragédiája vonatkozásában szemléljük a többi szereplő jellemének alakulását is. Vámossy Éva alapvetően jól oldotta meg a szerep kínálta hálás, de rendkívül nehéz feladatot. Bár hangjának vivőereje nem mindig elegendő e nagy drámai szerep megformálásához, ügyes koncentrálással megfelelő hatást ért el mind a második felvonás nagyáriájánál, mind a harmadik felvonás zárójelenetében. Kár, hogy az első felvonás szerelmi kettősénél a zenekar dús hangzása mellett alig érvényesült az énekesek hangja. Sajnáltuk, hogy Zámbó Géza bemutatkozása betegsége miatt nem sikerülhetett maradéktalanul. Néhány részletnél azonban még így is felfigyelhettünk hangjának hajlékonyságára, ígéretes kifejezőkészségére. Reméljük szerencsésebb körülmények között is hallhatjuk még őt. A harmadik felvonásban Szabadj/ József vette át Pinkerton szerepét, ;sikerrel. Gortva Irénnel (Szuzuki) és Gyimesi Kálmánnal (Shapples konzul) együtt e felvonásban énekelt tercettje az előadás legszebb pillanatait jelentették. Gortva Irén egyenletesen jó színvonalon énekelt, Gyimesi Kálmán pedig — sok karaktersze- rep után — a konzul higgadt, megfontolt, de mélyérzésű figurájában is bizonyította tehetségét. Ki kell még emelnünk Bárdi Sándort; hangjának sokszínűsége az ármánykodó házasságközvetítő (Goro) szerepében kitűnően érvényesült. A kisebb szerepekben Varsányi Mária (Kate), Takács Sándor (Yamadori), Herczeg Ferenc és különösen Kenessey Gábor (Bonzo) szintén jó teljesítményt nyújtott. Szalatsy István karmester jól összefogta az együttest, mind a kórus, mind a zenekar egyenletesen szerepelt, különösen jól sikerült a második felvonást záró híres zümmögő kórus előadása. Horváth Ágnes — Milyen súlyú kenyér a legkeresettebb? — A városban általában egy-, illetve félkilós, a város környékén a 2 kilós. — Sok mindennek van propagandája, mit gondol, a takarékos, gazdaságos kenyérfogyasztásnak miért nincs? — Pedig nagyon kellene! Hogy ne vigyék el a 2 kilóst, ha egy is elég. — Megítélése szerint a pazarlásban van-e szerepe annak, hogy másnapra megszárad, olykor savanyú a kenyér? — Minden bizonnyal. Ez azonban a legtöbb esetben azzal függ össze, hogy szakszerűtlenül tárolják, illetve a család fogyasztási igényét meghaladó mennyiséget vásárolnak. — Tehát, hogyan tartósítsuk a kenyeret szakszerűen? — Ez egyáltalán nem könnyű kérdés. A modern lakásokban ugyanis a fűtőtestek megteszik a hatást, bárhol is legyen a kenyér. Es már leszoktunk róla, hogy kendőbe csavarjuk, pedig érdemes. A tiszta vászonkendő a legalkalmasabb. A kenyér megkezdett felületét fordítsuk minden esetben lefelé. A celofán, a nylon befül- leszti a kenyeret. Vásárlásnál arról se feledkezzünk meg, hogy a közélelmezésbe kerülő kenyér 72 óráig alkalmas emberi fogyasztásra. A recept tehát — tisztelt kenyérfogyasztó olvasó — egyszerű: csak a szükségletünknek megfelelő mennyiséget vásároljuk meg. Mindennapi kenyerünk frissen talán megbecsültebb lesz, méltó helyén marad: az asztalon. S nem kerül a szemétbe... Ez valamennyiünk érdeke. Banczik István Cukor, gyümölcs, színesfém Kubából Vas János és Jósé De la Fuente külkereskedelmi miniszterhelyettes csütörtökön Budapesten aláírták az 1980. évi magyar—kubai árucsere-forgalmi jegyzőkönyvet. A megállapodásban az 1980. évi kölcsönös áruszállításokat, az 1976— 1980. évi hosszú lejáratú megállapodás alapján irányozták elő. Magyarország textíliákat, élelmiszereket, kohászati termékeket, gyógyszereket, valamint gépeket és tartalék alkatrészeket szállít, s Kubából finomított cukrot, déligyümölcsöket, színesfémet és egyéb fogyasztási cikkeket vásárol. Tovább bővítik az Ikarus autóbuszok kubai összeszerelésében kialakult együttműködést. (MTI) Dr. Antalffy György professzor monográfiája Az állam- és jogelméletben már régen felvetett kérdéscsoportra irányítja a figyelmet dr. Antalffy György professzornak a közelmúltban megjelent monográfiája, „Állam, politikai rendszer, társadalom” címmel. Azon túlmenően, hogy áttekinti a jelenlegi államelmélettel összefüggő főbb tételeket, újszerű megvilágításban tárgyalja az állam- és jogelmélet, valamint a politológia viszonyát. A monográfia tudományos rendszerezettséggel és alapossággal közelíti meg a kérdéskört, először a szocialista állam történetiségének tükrében. Rámutat, hogy az állam történetiségének vizsgálata kettős, genetikai és funkcionális aspektusú, leszögezve azt, hogy mindkét megközelítésnek egyenlő szerepe van a kutatómunkában. A mű a továbbiakban a szocialista állam fejlődését vizsgálja a forradalom hatásában, és megállapítja, „az egyetemes, népi , állam mögött nincsenek alapvető osztálykonfliktusok, de tekintettel arra, hogy a különböző osztályok megmaradtak, s ennek alapján léteznek osztálykülönbségek, így a különböző osztályok, valamint az ezeken belüli egyes osztályrétegek között léteznek ellentétek.” A társadalom struktúrája és politikai rendszere című fejezetben azt fejtegeti, hogy bizonyos fokig túlhaladott az a nézet az államelméletben, mely szerint a politikai rendszert a kormányforma és az államszervezet mellett az államforma harmadik elemévé teszi. Inkább az államhatalom gyakorlásának tényleges érvényesülő módszereivel kell összekapcsolni, a politikai rendszer fogalmat kell érteni alatta, mely az összes hatalmi intézményeket, és szervezeteket, illetve azok funkcióit összefoglalja. Ennek érdekében — szögezi le a szerző — a politikai rendszer felépítésének és működéseinek a vizsgálata során a szociológiai, társadalmi szemléletet is be kell építeni az államelméletbe a valóság-mélyebb megismerése céljából. Ezt a tendenciát követi korunk politológiai irodalma. A politikai pártok és az állam című fejezetben a pártok jellegét úgy határozza meg, hogy az egy olyan csoport, amely valamely osztály, vagy osztályon belüli társadalmi réteg ideológiailag és politikailag aktív része, s ösz- szekötő kapocs a politikai hatalmat gyakorló osztállyal, másrészt az állami szervekkel. Széles körű hazai és nemzetközi politológiai és államelméleti irodalom ismeretében elemzi a burzsoá pártok összes jellemzőit, és ezzel párhuzamosan tárgyalja a könyv a szocialista társadalom politikai rendszerének jellegzetességeit. Ezen belül érdekes problémakör a centralizmus és a demokratizmus összekapcsolásának a kérdése. A társadalmi szervezetek és az állam című fejezetben először a politikai szociológia eszközeivel közelíti meg a társadalmi szervezetek fogalmát, külön vizsgálva azt a kapitalista társadalomban, külön a szocialista társadalomban. Ojszerű kapcsolatteremtésre hívja fel a figyelmet Az állam elidegenedése és a döntési rendszer egyes kérdései a szocialista társadalomban című fejezet. Már Marx is foglalkozik e kérdéssel és központi problémája maradt mind a marxista, mind a polgári filozófiának és államelméletnek e jelenség napjainkig. A kapitalista állam elidegenedésének kérdése kevésbé bonyolult, mint a szocialista államé, bár ezen belül is léte kétségtelen, és mint a szerző megállapítja; „a politikai elidegenedést, tehát az állam — tágabb értelembe véve a politikai rendszer egészének — megszűnéséig realitásnak kell tekinteni.” Ez egy folyamat és ha Lenin nyomán — írja a szerző — a szocialista államokat „félállamoknak” nevezzük, úgy a politikai szféra és az egész társadalmi, gazdasági alakulat elidegenedését indokolt lenne „félelidegenedésnek” nevezni, és a megszűnését folyamatjellegnek tekinteni. A könyv további részében a szerző a döntési folyamatokkal és a döntési rendszer sajátosságaival foglalkozik. Antalffy professzor gazdag életművének fontos állomása ez a mű — amelyben korábbi munkáihoz hasonlóan az államelmélet, a politológia legfrissebb és legaktuálisabb kérdéseire keresi a választ tudományos igényességgel, magas színvonalon. (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó.) Dr. Sütő József MOTORSZÁM, GUMIABRONCS, ÁTALAKÍTÁS Változások a közúti közlekedési előírásokban Barangolás Bács-Kiskunban Sükösd • Alsó fokú központ a bajai járásban. Lakosainak száma 4211, területe 8665 község az 51-es út mentén. Itt van a Hosszúhegy! ÁG központja. hektár. Elénk forgalmú Az év elején több olyan változás itörtént a közúti közlekedés igazgatási eljárásában, amely több járműtulajdonost érint, vagy a későbbiekben érinthet. Régóta gondot okoz például a motorszámváltozás bejegyzése. A rendelkezés a motorszámváltozás bejegyzésének egységesítése, illetve a házilagos beütéssel való visszaélés lehetőségének megakadályozása céljából, a következőképpen intézkedik: ha a motorszámváltozás bejelentésekor a beépített motor azonos típusú, és motorszáma is van, a forgalmi engedélybe a motor típusára is utaló, teljes motorszámot kell bejegyezni. (Például: Lada személygépkocsik esetében 2101/ 0937921.) Amennyiben a beépített motornak nincs motorszáma, az üzemben tartót a motorszám beütése végett a KPM Autófelügyelet illetékes közlekedésfelügyeletéhez kell irányítani, illetőleg a forgalmi engedélybe a' közlekedésfelügyelet által megadott motorszámot szabad csak bejegyezni. Egy másik rendelkezés lehetővé tette, hogy a legfeljebb 12, illetve 25 fő befogadóképességű autóbuszvezefésből a gépjármű- vezetők tanfolyam elvégzése nélkül tehessenek gyakorlati vizsgát. Az autóbuszvezetés közúton történő gyakorlására a gépjárművezetői vizsgabizottság igazolást ad a gépjárművezetőnek, amelyet igazoltatás során be kell mutatni. Köztudomású, hogy megváltoztak bizonyos míértékegységek. A mérésüggyel kapcsolatos rendelet értelmében, január 1-től csak a rendeletben meghatározott mértékegységeket lehet alkalmazni. Ez a változás a gépjárművek forgalmi engedélyében szereplő adatok közül a teljesítmény mértékegységét érinti. Az újonnan legyártásra kerülő forgalmi engedélyekben a LE — lóerő — helyett a kW — kilovatt — szerepel majd. Egy lóerő = 0,736 ki- lovattal. Ennek alapján szinte minden gépjármű-tulajdonos kiszámíthatja, hogy gépkocsija hány kilowattos. A. segédmotoros kerékpárok hatósági jelzéseinek beütéséből több gond származott, mint amire számítottak. Sajnos, az ezzel kapcsolatos nehézségek a következőkben sem szűnnek meg, ugyanis 1979. január elseje után vásárolt segédmotoros kerékpárok között is akad olyan, amelynek nincs hatósági jelzése. Akad olyan is, hogy van hatósági jelzés, de az nem fogadható el. Ezek szerint — s ezt olvasóink tájékoztatására közöljük — a következő beütött, vagy marátott jelzések fogadhatók el: például CM—48,8, vagy 48,8 CM. Nem fogadható el jelzésként a 48,8 ccm, a 48,8 cm3, vagy a 48,8 GM3 felirat. A KPM Autófelügyelet ezért javasolja a segédmotoros kerékpárok tulajdonosainak, hogy ezek alapján vizsgálják át járművüket, s helytelen jelzés vagy jelzésKiány esetén, a korábban meghirdetett időpontokban jelenjenek meg a vizsgákon. Mint közöltük, jelzés nélküli, vagy hibás jelzés esetén ezekkel a járművekkel január 1. után nem lehet közlekedni. A KPM Autófelügyeletének műszaki utasítása lehetővé teszi a kismotorkerékpár segédmotoros kerékpárrá történő átalakítását. Ennek megfelelően, amennyiben a motorkerékpárból segédmotoros kerékpárt készítenek, a hatósági eljárás során a keletkezett új járműre vonatkozó előírásokat alkalmazni, és a díjfizetési kötelezettséget is a létrehozni kívánt új jármű típusa szerint kell meghatározni. A segédmotoros kerékpárnak átalakítással, vagy összeépítéssel történő létrehozása nem igényel előzetes engedélyt. Gyakorlatilag, ha valaki kismq— torkerékpárból segédmotoros kerékpárt akar gyártani, ezt megteheti, minden különösebb engedély nélkül, A gumiabroncshjány egyre égetőbb1 gond, s ezért a következő engedményeket tették az egyes felújított gumiabroncsok használatára. A felsorolásra kerülő gyártmányú, típusú, méretű és azonosítási jelű. felújított gumiabroncsok bármely tengelyen használhatók: szovjet 6,45—13, Barum 6.45/165—13, Barum 165 SR 13, Stomil 165 SR 13. Semperit 6,70—13, Pneumant 6,70—13. A felújításra utaló jelzés mindegyik esetben RIC VERONESI, vagy FLLI VERONESI. A felújítás módja körfutózás válltól vállig, az eredeti oldalfalak meghagyásával. A futómintázat tí- púsa országúti rajzolatú. A felújításra utaló azonosítási jelzést a profilmagasság középpontja és a váll közötti részen, a régi és az új gumielemek találkozásánál kell elhelyezni. A fentiek szerint azonosítható — egyébként megfelelő — felújított gumiabroncsokkal szerelt kerekeket a műszaki vizsgán elfogadják. G. G.
