Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-26 / 47. szám
4 • PETŐFI NKPE @ I9SC. fs&niár 26. SZOCI ALIST A EG YÜTTMÜKÖUÉS Kohászat a KGST-ben EGY INTERPELLÁCIÓ NYOMÁBAN A háztáji sertéstartás és az átvétel A múlt év utolsó, megyei tanácsülésén, december 4-én Rácz Nándorné, Csólyospálos-Kömpöc megyei tanácstagja interpellált. Amit kifogásolt, az a háztájiban tartott sertések átadásával kapcsolatos, akkoriban megjelent rendelkezés. Ennek lényege, hogy az állattartóknak 1979. december 31-ig — tehát a sertésértékesítési szerződés megkötésének utolsó napjáig — azt is meg kell mondaniok, hogy hízóikat 1980- ban melyik hónapban értékesítik. A tanácstag a háztáji állattartók véleményét tolmácsolta, amikor kijelentette, hogy ez indokolatlan és lehetetlen kérés. A megye vezetői is egyetértettek az interpellációval. Gyors intézkedésük nyomán az országos rendelkezést a MÉM módosította. Az acél- a hengereltáru- és nyersvastermelést tekintve a Szovjetunió a világon az első helyet foglalja el. Néhány ágazat és vállalat fémszükségletét azonban az ország nem tudja teljes mértékben kielégíteni. Hasonló helyzet figyelhető meg számos más szocialista országban is. A Szovjetunió internacionalista kötelességét teljesítve segítséget nyújt KGST-partnereinek a kohászati létesítmények tervezéséhez és felszereléséhez, korszerű berendezésekkel és nyersanyaggal való ellátásukhoz. 1953—78. között szovjet közreműködéssel 10,8 millió tonna nyersvas-, 14,3 millió tonna acél- és 43,8 millió tonna hengereltáru-termelő kapacitást építettek és helyeztek üzembe. Ily módon szilárd talaj épült ki a testvérországok vaskohászatának fejlődése számára. Bulgária acéltermelése 1950-ben mindössze 5000 tonna volt, a jelenlegi ötéves tervidőszak végére pedig túlszárnyalja a 3,5 millió tonnát. A Lengyelországban szovjet segítséggel épült Katowice kohászati kombinát a teljes lengyel acéltermelés már közel 20 százalékát adja. A vállalat közeledik az első lépcső teljes termelőkapacitásának (évi 4,5 millió tonna acél) eléréséhez, amely a második lépcső üzembe helyezésével megkétszereződik. Csehszlovákiában az ország acélszívének nevezik a kassai kohászati kombinátot. E kombinát építésében is részt vettek szovjet szakemberek. A Szovjetunióból szállított ércből a vállalat 2,5-szer több nyersvasat és acélt állít elő, mint amennyit Csehszlovákia a háború előtt termelt. Ma ez a kohászati óriás látja el öntvénynyel az ország más vállalatait is: a BTZS—Chomutov vállalat csőhengerészei számára bugát gyártó kladnói, bohumini és plzeni üzemeket. A Chomutov vállalat termékeit egyébként széles körben felhasználták a Barátság kő- olajvezeték építésénél: a Szovjetunió nyugati ’ határától a csehszlovák és a magyar vegyipari központokig terjedd szakaszon chomutovi márkával ellátott csöveket fektettek le. A kohászatitermék-szükséglet növékedésével párhuzamosan nyilvánvalóvá vált, hogy gazdaságilag előnytelen a hazai szükségleteket csupán a hazai termelésből kielégíteni. Az érclelőhelyek egyenlőtlen földrajzi elhelyezkedéséből és az erőforrások klönbözőségéből is adódnak a zavartalan kohászati nyersanyag- ellátás nehézségei. Szükségessé vált a vaskohászati termékek ellátásának javításával és a KGST- tagországok nyersanyagforrásainak ésszerű hasznosításával kapTöbb ezer ipari és más nép- gazdasági létesítmény épült és épül szovjet közreműködéssel Ázsiában, Afrikában és Latin- Amerikában. Ez elősegíti a fiatal nemzeti államok gazdasági függetlenségének megszilárdulását. Indiában például a kőolajtermelés 70 százalékát, az acéltermelés 35 százalékát és a villamosener- gia-termelés 20 százalékát a szovjet—indiai együttműködés keretében létesített vállalatok adják. A fejlődő országokban szovcsolatos sokoldalú együttműködés fejlesztése. A feladatok némelyikét segíti megoldani az Intermetall vaskohászati együttműködési szervezet, amelyet 1974-ben alapítottak. Tagjai: Bulgária, Magyarország, az NDK, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia. 1968 óta Jugoszlávia, 1970-től pedig Románia külön együttműködési megállapodások alapján részt vesz a szervezetnek a fémtermékforgalommal kapcsolatos tevékenységében. A szervezet székhelye Budapesten van. Az Intermetall tevékenységének alapvető irányaihoz tartozik javaslatok kidolgozása vaskohászati termékek termelési specializá- ciójára és kooperációjára. Ezek megvalósítása lehetővé teszi a működő vállalatok teljesebb kihasználását és az újonnan beállított kapacitások ésszerű terhelését. A szervezet keretében már 18 kétoldalú megállapodást kötöttek. Az egyik szerződés értelmében Bulgáriában felfuttatták a szovjet lakásépítésekhez szükséges durva hengereltáru (vasgerendák, U-vasak, sarokvasak) gyártását. A Szovjetunió a maga részéről különböző kohászati termékeket szállít Bulgáriába. 1976-ban Magyarország és a Szovjetunió is specializációs megállapodást kötött. Sok termékre kötött hasonló megállapodásokat Magyarország és az NDK, Lengyelország és Csehszlovákia. Az Intermetall tagállamai megkezdték az ipari rendeltetésű fémtermékek (hengéreltárú, fémgyártmány, acél, vasötvözet, vaspor) állandó operatív cseréjét. A szervezet 15 éves tevékenysége során a csere 7801 ezer tonnáról több mint 3 millió tonnára bővült. Az Intermetall tevékenysége elősegíti a tagországokban végbemenő integrációs folyamatok fejlődését, a vaskohászati termelési specializáció és kooperáció elmélyülését, a műszaki haladás meggyorsulását és a gazdasági tevékenység bővülését. Ezek a kérdések létfontosságúak az egéíz szocialista közösség számára. A KGST XXXII. ülésszaka jóváhagyta az 1990-ig szóló hosz- szú távú energia-, tüzelőanyag- és nyersanyagipari együttműkö- ~ dési célprogramot. A program a vaskohászati termelési -specializá- ció és kooperáció bevezetésével, a korszerű tudományos és műszaki eredmények alkalmazásával, s ennek alapján a kiváló minőségű termékek és ipari fémgyártmányok termelésének bővítésével kapcsolatban új lehetőségeket tár fel. jet tervek alapján épített villamos erőművek összkapacitása 1979. január 1-én 6,3 millió kilowatt, a kohászati üzemek kapacitása pedig 62 millió tonna volt. Ezek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kölcsönösen előnyösek. Például bizonyos indiai nyersanyagok, közfogyasztási cikkek szállítása a Szovjetunióba elősegíti az egyre növekvő szovjet szükségletek mind teljesebb kielégítését. Rácz Nándornéval Csólyospálo- son, a községi tanácsházán találkoztam és Siska János vb-tdtkár társaságában beszélgettünk az interpellációról és érdeklődtem a módosítás felől. Bevallom kissé meglepett, hogy nem tudtak pontos felvilágosítást adni, csak any- nyit mondtak, hogy változott, de még nem az igazi... Viszont nem értették, mi az, hogy „több éves szerződés”, amit a szakszövetkezettel kötöttek a sertésátvételre, azok pedig a megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalattal. Csupán arról szóltak, hogy kicsit nyakatekert kifejezések vannak a szerződésiben ... Nem is firtattam tovább, inkább arról érdeklődtem, milyen Csólyospáloson és a környező tanyavilágban a háztájikban a sertéstenyésztési, hizlalási kedv. — Nem olyan mint egy éve — •mondotta Rácz Nándorné —, a szabadpiacon keveset adnak a választott malacokért, s mivel a táp drágább lett, a hizlaláson sincs olyan jövedelem, mint egy évvel ezelőtt. Ahhoz, hogy 42 forintot kapjunk a választott, malacokért, sutyúKM'ák . 20—25 ukitif§fSmdi "között kell lenni, csak akkori veszi át ilyen áron tőlünk az állami felvásárló. Három hétig is hurco- lászni kell egy kocaalja malacot, mert 1—2 hét különbséggel érik el ezt a súlyt. Csólyospálosra 10— 12 kilométerről a tanyavilágból kinek milyen járműve van, úgy hozza a fiatal állatokat. Gond az rögtön akad. Különösen, ha az a háztáji állattartás jövedelmezőségével összefügg. De hát mennyi hasznot hozott egy évvel ezelőtt a sertéshizlalás, és most hogy módosult? ‘ — Egy hízott, sertésen tavaly 600 forint körüli haszna volt az állattartóknak — számolgatott a vb-titkár —, most a drágább táp miatt körülbelül a fele. — Ugye, ezt úgy érti, hogy ha a neveléshez, hizlaláshoz szükséges összes takarmányt, tápot boltból veszi a háztáji gazda. De hát termel is a földjén búzát, rozsot, kukoricát és ezenkívül — különösen a tanyákban — van hasznosítható hulladék és melléktermék. Vagyis arról sem szabad megfeledkezni, hogy kapható kon- centrátum, amit a saját terményéhez odahaza hozzákeverhet a háztáji gazda. így olcsóbb a takarmány és nagyobb a hizlaláson a jövedelem. Bólogatnak, hogy van ilyen. De akkor is nagy a kockázat, mert ha megbetegednek, elhullanak az állatok, vagy csak egy-kettő is, oda van a haszon nagyobb része. Ráczné még hozzátette: — Sokan a trágya miatt tartják a disznókat. A homokon zöldség- termesztéssel foglalkozunk még, és az ólakból kikerülő szalmás trágyát szántatjuk be a földbe. De azt is mondhatom, hogy többen a szarvasmarhatartásra térnek rá. Tehenet fejnek. Ezeknek megvan a havi fixük: 2 ezertől 10 ezerig. Ebből az árbevételből fedezik aztán a takarmányozás, meg a tartás egyéb költségeit. Azt mondják néhányan Rácz Nándornéról, hogy kongatja a vészharangot, azt bizonygatja, hogy két év múlva jelentősen lecsökken a háztájikban a sertésállomány. Magam sem igen hiszem, de Ráczné nem tágít véleményétől: — Az első jel az, hogy csökkent a községben a kocaállomány. Eladogatják az anyadisznókat többen, mert drágább a takarmány, meg nincs ára a választási malacnak. Abrakból is kevés van. Mindig úgy volt évtizedekkel korábban is, ha j nem termett elegendő, mint tavaly kalászos gabonából, drágábban lehetett takarmányt venni, viszont olcsóbban választási malacót. Ez fordítva is igaz. De, hogy szűkében lennénk takarmánynak, mégpedig oly mértékben, hogy ez is befolyásolná a sertéstartást... No, ezt már igazán nem akarom hinni. Mindannyian fölkerekedtünk, és a község takarmánybóltjába mentünk. örültem, hogy nekem van igazam, mert a hatalmas tároló- termekkel egybeépített takarmányértékesítőben gúlákba rakva láttam a különféle tápokat és bőven volt eladó morzsolt kukorica is. A boltvezető azt mondotta: „Mindent tudok adni, amit csak kémek, de valahogy kevesebb az igény, mint akár fél évvel ezelőtt is. Takarmánynak való kalászos gabona viszont nincs, Tudunk adni a hízótáp készítéséhez koncent- rátumot is.” Mikor megjegyeztem, hogy a tavalyi felvásárlásból maradt még a gazdáknál táp, hüm- mögött, nem zárva ki ennek lehetőségét sem. Ráczné meg azt mondja: — Tavaly általában az volt a jellemző, hogy aki tíz disznót hiz- \ Iáit, ötöt saját terményéből, másik i ötöt, meg . vásárolt takarmányból. [ De mostj hogy oraoabb a táp, ezt a feles megoldást több gazda nem fogja csinálhí', ' ‘iHért ‘a félvásárlási ár viszont nem emelkedett. Ezért is csökkenni fog a sertés körzetünkben. Indítványozom, hogy keressünk fel egy családot, ahol jelentősebb a háztáji állomány. Kiss Feren- cékhez mentünk, aki nem lakik messze a takarmánybolttól. Tehát a község belterületén tevékenykedő háztáji gazda, aki a csólyospá- losi Kunság Szakszövetkezet tagja. Megérkezésünkkor rögtön a lényegre térve, a sertéstartásról érdeklődtem. Áz ólak felé invitált, s közben mesélte, hogy régen volt több malaca is. Most nagyobb „fantáziát lát” a nyálban, inkább ezzel foglalkozik. Kevésszer ért akkora meglepetés, mint mikor az iker sertésólhoz vezetett. Az egyikben öt süldő szundított csupán, a másikban meg vagy félszáz nyúl ugrabugrált. Ezekre ' volt büszke igazán. Még akkor is, mikor egy másik ól ajtaját nyitotta, ahol az egyetlen anyadisznó és néhány hetes- malacai pihentek, mert azt mutogatta, hogy az ól „padlásán” ugyancsak nyulak vannak... Bementünk a házba. A konyhában. a búbos kemence ontotta a meleget, s az asztal körül vagy tíz asszony ült, aranysárga tésztából készítettek levesbevalót. Azt mondták, ezt eszik majd ősszel a lakodalom vendégei. Mikor megtudták, hogy mi járatban vagyok, úgy nekiláttak - a beszédnek, hogy nem győztem a fejem kapkodni. A jegyzetfüzetemben a következőket írtam: tájékozatlanok a sertésszerződésről, az átadás-átvétel dolgairól, arról sem hallottak, hogy milyen erőgépeket vásárolhatnak az újabb rendelet szerint a háztáji gazdák... nem sorolom tovább. Azt viszont megtudtam, gyorsan jár az eszük — számol-* nak! Csak azzal foglalkoznak, ami jó jövedelmet hoz, például prita- minpaiprikával, .tejelő szarvasmarha-tartással. Meggyőzni nehéz őket arról, hogy számoljanak úgy is, hogy az eltérő jövedelmezőségű munkák egy jó átlagot! hoznak. Ily módon a saját hasznuk mellett a népgazdasági igények teljesítéséhez járulnának hozzá. Ez az ország, a nagy kö-j zösség érdeke. S azt sem felejtsék el soha, ha* nem kapnának támogatást, segítséget és kedvezményeket a szak- szövetkezettől, az államtól nem jutnának semmire. Az egyéni ésj társadalmi érdek nem választható; el. Végső soron azt nem értettem, hogy miért ilyen tájékozatlanok, s miért nem kerekedik felül bennük olykor nagyobb megértés, alGYAKORLATON A FÖLDMÉRŐK • Az Asztalos János Kertészeti és Földmérési Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben földmérő szakembereket is képeznek. Az idén mintegy harminc fiatal végez a szakközépiskolában. A képen: szakmai gyakorlaton a III. éves földmérő tagozatos diákok. (MTI-fotó: Király Krisztina felvétele — KS) G. Sz. (APN—MTI) Szovjet segítség a fejlődő országoknak • A községi takarmányboltban mindig nagy * fof8*lonl* • Sisák Mihály és felesége az év végéig húsz hízó leadására kötött szerződést. t Az egyik sertésólban csak nyulakat tart Kiss Ferenc. kalmazkodó készség a népgazdasági gondokhoz. Szó sincs arról, hogy a következőkben, az egyetlen okot említem, csupán az egyiket a sok közül. Hagyatkoznak inkább a szóbeszédre, mintsem olvasnának hiteles mondatokat. Legtöbben a megyei lapnak sem előfizetői — sajnos, közöttük van a megyei tanácstag is ... Megtudhatták volna a lapból, hogy milyen gépet vehetnek. Hátha elolvassák, leírom, mégpedig a régi mértékegységekkel — amit biztosan ismernek 4- 30 lóerős új traktort, és 35 lóerő teljesítményű használt traktort vásárolhatnak. Vehetnek a szállításokhoz kis teherautót július 1-től, amely 1,5 tonna hasznos teherbírású. Mindehhez munkáltatói hozzájárulás, hatósági-tanácsi engedély is szükséges. Mi a helyzet -tanyán? Dűlőuta- kon döcögtünk a kocsival, mígnem a Felsőcsólyosnak nevezett részen Sisák Mihály tanyájához érkeztünk. Komoly, rendezett gazdaságnak látszott már kívülről is. Nem kellett csalódnom később sem, amikor Sisák Mihály szavait hallgattam, aki ugyancsak a Kunsági Szakszövetkezet tágja. — Elégedett vagyok az átvétellel, az idén húsz hízót adok át, kettővel többre szerződteip,, mint tavaly. Saját takarmányt meg tápot, ezenkívül füvet, lucernát, apró krumplit, hulló almát adok még a jószágoknak. így olcsóbb a hizlalás. Tartok még szarvas- marhát, lovat is. Nagyobb termelésre is módom lenne, de kézzel nem megy, gépeket szeretnék vásárolni. A háztáji gazda azt is tudta, mit jelent a több éves szerződés, hogyan kell leadni az állatokat, meg arról is szólt, hogy érti ő, szüksége van az országnak a háztájiban megtermelt kertészeti termékekre, valamint a hizlalt állatokra. Illő most már, hogy részletes és pontos tájékoztatást adjunk a szerződésekről és a sertésátvételről. Bíró Imrét, a megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatóját kérem segítségül. — Január 31-én zártuk le a sertésátvételi szerződéskötésket — mondotta. — A több éves szerződéskötők a következő előnyökben részesülnek: a 30 forint 50 filléres átvételi ár mellé az első évben 50 fillért, a második évben 1 forintot, a harmadik évtől kezdődően pedig minden esztendőben kilónként 1,50 forint nagyüzemi felárat fizetünk. Ennek feltétele az, hogy a szerződés megkötésének első esztendejében vállaltnál nem adhat le kevesebbet a háztáji gazda. Eggyel több vagy kevesebb lehet, akkor is megkapja a nagyüzemi felárat. Az átvétellel kapcsolatos módosítás a következő: január végén az idei szerződések megkötésekor azt kellett bejelenteni, hogy az első félévben melyik hónapban adja le az állattartó a hízókat. Májusban be kell jelenteni, hogy a harmadik negyedévben; augusztusban pedig azt, hogy a negyedik negyedévben melyik hónapban, hány darab sertést ad át. Teljesítettnek tekintjük akkor is a szerződést, ha a megjelölt hónap előtt, illetve után 15—15 nappal korábban, vagy később adja le az állatokat. Nem ördöngős dolog, egyszer kell csupán figyelmesen elolvasni és érthető miről is van szó, hogyan kell cselekednie a háztáji állattartónak. Mindezt a szakszövetkezet ügyintézőjével, háztáji agronómusával megbeszélhetik és a szerződést ott megköthetik. Azt is elmondotta Bíró Imre, hogy a lehető legegyszefűbb szövegű szerződést készítették. és alkalmazzák. A részletes, pontos tájékozódás érdekében mindenkinek adnak egy kis könyvecskét, ami rövid szöveget tartalmaz, de a lehetőségekről és a tennivalókról jól eligazítja a háztáji gazdákat. El kell olvasni. Minderről meggyőződtem magam is, és egyet kellett értenem az igazgatóval. Az viszont nem hallgatható el, valóban mutatkoznak olyan jelek, hogy csökkent az érdeklődés a sertéshizlalás iránt. Nem lenne jó, ha Rácz Nándorné szavai beteljesednének és két év múlva jelentősen megcsappanna a háztájikban a sertések száma. Akkor kapkodni, mondjuk a sertésátvéte- ld árat módosítani, már megkésett intézkedés lenné. Most, nagyobb figyelemmel megvizsgálva a helyzetet, tendenciákat, határozott és gyprs cselekvéssel meg lehetne előzni a korábban már tapasztalt ciklikusságot a háztáji sertéstartásban. Csabai István (