Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-19 / 41. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1980. február 19. JÁRÁSI PÁRTÉRTEKEZLETEK BAJAI JÁRÁS ________________________ Ko rszerűbb mezőgazdasági termelés A bajai járási pártértekezlet vasárnap reggel kezdte meg munkáját. A pártszékházban tartott eseményen részt vett Czank János, az MSZMP Központi Bizottságának instruktora, Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkára, Borsód! Miklós, a Borgazdasági Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója, dr. Szalóki László vezérőrnagy, nyugalmazott megyei rendőr-főkapitány, Szabó Imre nyugdíjas, a bajai járási pártbizottság volt első titkára, Kollár Józsefné, a bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet pártalapszervezetének titkára. Slachta István, a bácsalmási gimnázium igazgatója, Varga Mihály, a dávodi községi pártvezetőség titkára, a megyei párt- bizottság tagjai, dr. Matos László, a megyei tanács elnökhelyettese. Gál Gyulának, a járási pártbizottság első titkárának üdvözlő szavai után megválasztották a munkabizottságokat, ezután Várnagy István, a járási;, pártbizptt,-,. ság titkára, a pártö?t£}íw8k^WA'V zető elnöke köszöntötte a küldötteket. Miután ismertette a párt- értekezlet programját, amelyet a küldöttek elfogadtak, Gál Gyula emelkedett szólásra, szóban egészítette ki az előzőleg írásban kiadott beszámolót. A járási pártbizottság írásbeli beszámolója hangsúlyozta, hogy az előző pártértekezlet által megjelölt alapvető gazdaságpolitikai célok megvalósultak. A termelés állandó fejlesztése alapul szolgált a lakosság életszínvonalának emeléséhez. A mezőgazdasági termelés meghatározó ebben a körzetben. Változatlan üzemnagyság mellett a termelési szerkezet alapvetően igazodott a népgazdasági terv főbb előirányzataihoz. A foglalkoztatottak számának csökkenése ellenére nőtt a termelési éltók a mezőgazdasági nagyüzemekben, javult a termelékenység. A nyereség viszont — a költségek növelésére ható árváltozások és ' a több éve tartó kedvezőtlen időjárás hatására — általában mérséklődött, és üzemenként, ágazatonként differenciáltabbá vált. Jellemző volt a szakosodásra, a koncentrációra, a tervszerűségre, az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésére való törekvés. Ennek megfelelően tovább csökkent a termelt növények száma, javult a gépesítettség színvonala és összehangoltsága. Kialakult több növény iparszerű termelésének technológiai feltétele. Általános a talajvizsgálaton alapuló tápanyag-visszapótlás, a tervszerű, a minőségi igényekhez igazodó fajtaváltás. Racionálisabbá vált a földhasználat, a szántókon megszűnt, az egyéb művelési ágakban jelentősen csökkent a megműve- letlen terület nagysága.: Az állattenyésztésben nagyobb teret kapott a fajtakeresztezés, az ebben rejlő lehetőségek kihasználása. Javultak a szaporulati, ta- karmányértékesülési és a hozammutatók. Széleskörűvé Vált a háztáji és a kisegítő gazdaságok kapcsolata, különösen az állattartásban és a hizlalásban. A beszámoló kiemelte az állami gazdaságok tevékenységét. Ez utóbbiakra a termelési! eredmények stabilizálódása, az iparszerű termelés, a rendelkezésre álló lehetőségek jobb kihasználása volt a jellemző. A területi adottságok, a termelőeszközök hatékonyabb kihasználása, a szakember-utánpótlás lehetővé tette a korszerű technológiai eljárások alkalmazását. A növénytermesztés és a kertészet ágazatainak eredményeiben jelentős szerepe van az állami gazdaságok által kezdeményezett termelési rendszereknek. Korszerűbb, új szőlőtelepítések valósultak meg, például a Hosszúhegy! Állami Gazdaság Szőlőtermesztési Rendszerének keretében, Bátmo- nostoron, Csátalján, Nemesnádudvaron, Sükösdön és Vaskúton. A rendszergazdák szükség szerint telepítési okiratot készítenek, szaporítóanyagot, gépeket is adnak taggazdaságaiknak. A Bajai Kukoricatermesztési Rendszerben módosították az eddigi szerződést, amely a közös érdekeltség és a kockázatvállalás jobb kibontakozását szolgálja. Az állattenyésztésről szólva utalt a beszámoló arra, hogy a tavalyi tehénállomány 8 százalékkal haladja meg az 1975. évit, az egy tehénre jutó tejtermelés 4 év alatt 54 százalékkal nőtt. Az állami gazdaságokban 5 ezer liter ..felett van és több szövetkezet is kitűnt “ j az grszá^f, ifreWe a még^ei ver-1'3 1 seriyBén. Á Szarvasmarha-Hizlalás 71 eredményei viszont differenciáltak, több helyen veszteséges volt az ágazat. Ez sok mindennel ösz- szefügg, elsősorban takarmányozási, technológiai hiányosságokkal, valamint a közgazdasági körülményekkel. A járásnak hagyományai vannak a sertéstenyésztésben. A kocalétszám 20 százalékkal növekedett, a vágósertés-értékesítés pedig a háztájival együtt megközelíti a 300 ezer darabot. Legdinamikusabban a baromfitenyésztés fejlődött. Ez utóbbi termelése 64 százalékkal, a tojásértékesítés pedig több mint kilencszeresére nőtt. Mindez a változó ár- és költségviszonyok miatt nem járt együtt az ágazat nyereség- növekedésével. Az állattenyésztésben tapasztalható előrehaladás mellett vannak gondok is. Általános jelenség például, hogy az állattenyésztés gépesítettsége nem mindenütt teremti meg a korszerű munkakörülményeket. A berendezések javítása, karbantartásának gondja is kevésbé megoldott. A járás élelmiszeriparának fejlődése sajnos, elmaradt a mező- gazdaságétól. A bácsbokodi vaj- üzem már több éve korszerűsítésre szorulna. Ennek ellenére a termelés folyamatos. A sükösdi paprikaüzemben szintén nem megfelelő körülmények között folyik a termelés. A következő időszakban várható javulás. Jelentős létesítménye a járásnak a bácskai húsipari közös vállalat, amelyet az üzemek összefogása hozott létre. Az üzempróbát már megkezdte, felépítésében jelentős munkát végeztek a járás üzemeinek építőrészlegei. Az exportfeladatokhoz igazodóan jelentős tenyésztői és fajtaátalakító munka kezdődött meg a mezőgazdasági termelőüzemekben az egységesebb hízóalapanyag előállítása érdekében. A járás iparában a munkaképes lakosságnak csupán 10 százaléka dolgozik. A korábbi döntéseknek megfelelően az állami ipar három területre összpontosul, CsátaljSra, Bácsalmásra és Bácsbokodra. Említést érdemel, hogy az ipari szövetkezetek az elmúlt időszakban az országos átlagnál gyorsabban növelték a termelést. Sokat tettek az élet- és munka- körülmények javítása érdekében nemcsak a falvakban, hanem a mezőgazdasági üzemekben is. Szinte mindenütt szervezetten és kulturáltan oldják meg a munkás- szállítást, gyarapodott a folyamatosan működő üzemi konyhák száma, és javultak az üdültetési lehetőségek. A beszámoló részletesen elemezte a pártszervezetek munkáját, a tömegszervezetek tevékenységét. Megállapította, hogy tovább nőtt a bizalom a párt iránt, erősödött a párttagság eszmei, politikai és cselekvési egysége. A pártalap- szervezetek munkája tartalmasabbá vált. A taggyűléseken a megváltozott gazdasági feltételekhez igazodva többet és konkrétabban foglalkoztak a felsőbb pártszervezetek határozatainak a helyi viszonyokra való alkalmazásával, határozataikat igyekeztek megvalósítani. A következő években még jobban hasznosítják a közös tapasztalatokat a gazdálkodásban, a társulások előnyeit. A járás mezőgazdasági üzemei sokoldalú együttműködésének talaján magasabb szintű, szervezettebb formák is kialakíthatók. Fontos, hogy többet foglalkozzanak a munkahelyi körülmények javításával, a dolgozók szakképzettségének nö^ velősével, a szocialista brigád^ mozgalom fejlesztésével. A nagyüzemek meghatározott szerepe mellett továbbra is feladat a háztáji és a kisegítő gazdaságok tevékenységének szervezése. A-termelés mennyiségi növelésével együtt fordítsanak nagyobb gondot a minőség javítására, a takarékos költséggazdálkodásira, érvényesüljenek az ésszerű energiafelhasználás követelményei. A termőföldek megfelelő védelme és hasznosítása érdekében átfogó programra van szükség a melioráció megvalósításához, valamint az öntözés fejlesztéséhez. Nem kis feladat a termelés, a tárolás, és a feldolgozás összhangjának további javítása. Az élelmiszeriparban fontos a feldolgozás arányának növelése. A hatodik ötéves tervidőszak alatt még nagyobb gondot kell fordítani' a településfejlesztésre, a lakosság ellátásának sokoldalú javításápa. Mindezek megvalósításához szükséges, hogy hatékonyabb legyen a pártszervezetek irányító, segítő és ellenőrző munkája. A bevált módszerek mellett keressék a tájékoztatás és segítségadás újabb formáit. Lényeges, hogy minden vezetői munkakörben javuljon az irányítás színvonala. Engedjenek teret a KALOCSAI JÁRÁS kezdeményező, az új iránt fogékony vezetőknek. Fordítsanak gondot a káderutánpótlásnál a - nők és a fiatalok nevelésére. A párt vezető szerepének további erősítése megköveteli, hogy a politikai munka valamennyi területén javítsák az irányítást, jobbéin ellenőrizzék a határozatok végrehajtását, a gyorsan változó gazdasági és társadalmi viszonyoknak megfelelően állandóan tökéletesítsék a munkastílust. A beszámolót követő vitában huszonegyen szólaltak fel, közöttük Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára. Tizenegyen írásban adták be véleményüket. A járási pártértekezlet egyhangúlag elfogadta a pártbizottság beszámolóját és a kongresszusi irányelvekről készült összefoglalót. Ezután került sor az ötvenöt tagú járási pártbizottság és a megyei pártértekezlet harmincöt küldöttének megválasztására. Az újonnan megválasztott járási pártbizottság megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta a tizenegy tagú végrehajtó bizbttsá- got. Az első titkár ismét Gál Gyula, a titkár Várnagy István lett. A végrehajtó bizottság tagjai: Albert István, a bácsalmási nagyközségi pártbizottság titkára, Bohner Ferencné, a madarasi általános iskola tanára, Bolvári Istvánná, a sükösdi Községi Tanács elnöke, Mándity István, a csávolyi Községi Tanács kőműves szakmunkása, dr. Mátyus Gábor, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság igazgatója, dr. Nagy Károly, a megyei tanács bajai járási hivatalának elnöke, Pencz Andrásné, a bácsbokodi tejüzem szakmunkása, dr. Tóth Ferenc, a járási-városi rendőrkapitányság osztályvezetője, dr. Varga Antal, a Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének titkára. Megválasztották a munkabizottságokat is. A tizenegy tagú fegyelmi bizottság elnöke Közma István, a nagybaracskai községi pártvezetőség titkára lett. Növekedett a munkások társadalmi szerepe A kalocsai járási pártértekezletre a dunapataji Kodály Zoltán Művelődési Házban került sor, tegnap délelőtt. Dr. Boza József első titkár köszöntötte a küldötteket és a meghívottakat. Jelen volt a tanácskozáson Dörner Henrik, a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Végrehajtó Bizottságának tagja, Gera Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Cserháti László, a munkásőrség megyei parancsnoka, a megyei pártbizottság tagjai, és Farkas József, a Hazafias Népfront megyei titkára. Ezután Berta Somogyi László, a járási hivatal elnöke vette át a szót, mint a pártértekezlet elnöke. Megválasztották f a tanácskozás tisztségviselőit, majd az előre elkészített írásos beszámolóhoz dr. Boza József fűzött szóbeli kiegészítést. A járási pártértekezletre készült írásos beszámoló elsősorban a társadalmi szerkezetben végbement változásokkal foglalkozik. Megállapítja, hogy a fejlődés a társadalmi és a gazdasági élet valamennyi szféráját érintette. Erősödött az élet valamennyi területén a szocialista jelleg, növekedett az iparszerű termelés, és jelentős eredmények születtek a községekben a kommunális ellátást illetően. A két kongresszus között örvendetesen lelassult a járás lakosságának csökkenése, az elvándorlási folyamat ma- már korántsem olyan mértékű, mint hat-nyolc évvel, ezelőtt volt. Ez a jelenség összefügg a járás gazdasági-kulturális, kommunális fejlődésével. Tehát a járás társadalmi szerkezete állandósult, az egyes társadalmi rétegek között a mozgások lelassultak, az osztályok között a közeledés politikai céljainknak megfelelően folytatódott. Igazi eredménynek számít, hogy a munkások létszáma kilenc- ezer-hétszázról immár 1 tízezerre emelkedett. Az ipari üzemekben, a telephelyeken 2700, a mezőgazdasági üzemekben 2800 munkás dolgozik, míg a többiek ingázók, bejáró dolgozók. A termelés technikai korszerűsödésével, a minőségi követelmények fokozásával növekedett a szakmunkások és a betanított -munkások száma. Ezzel összhangban tovább fejlődött a munkások politikai tudata, társadalmi szerepe, tevékenysége és fegyelme, életmódjának szocialista jellege. Viszont továbbra is gondot okoz az ingázó munkások bekapcsolása az üzem és a lakóhely politikai, kulturális életébe. A szövetkezeti parasztság létszáma az elmúlt években mérsékelten csökkent. A mezőgazdasági szövetkezeteknek a nyugdíjasokkal, járadékosokkal együtt több mint 16 ezer tagja van, négyszázzal kevesebb, mint 1975-ben. Ezzel a nem számottevő csökkenéssel szemben azonban megnőtt az aktív dolgozók számaránya. A kialakult munkamegosztás, az emelkedő képzettségi szint nagy mértékben megváltoztatta a paraszti életformát. Ehhez hozzájárult az a tény, -hogy a járás területén a pártoktatásban részt vevők mintegy kétharmada termelőszövetkezeti dolgozó. Jelentősen nőtt az elmúlt öt esztendőben a járás területén is az értelmiség szerepe. Ma már elmondható, hogy a kalocsai járás kétezer értelmiségi dolgozója közül csaknem minden második valamilyen mező- gazdasági jellegű poszton -tevékenykedik. A pedagógusok szerepe és jelentősége ugyancsak megnőtt a községek társadalmi-politikai életében. Rájuk különösen a marxista—leninista világnézet, a szocialista kultúra terjesztésében, a közgondolkodás formálásában, a közízlés befolyásolásában lehet számítani. Továbbra is nagy súlyt kívánnak helyezni a kisárutermé- lők, a kisiparosok és kiskereskedők támogatására, akik a beszámoló értékelése szerint hasznos szerepet töltenek be a járás gazdasági-társadalmi életében. A kalocsai járás egyik történeti és településtörténeti sajátossága, hogy délszlávok, németek és szlovákok egyaránt megtalálhatók benne. Éppen ezért az elmúlt öt esztendő alatt is fokozottan, kiemelten foglalkoztak a párt nemzetiségi politikájának gyakorlati megvalósításával. A nem magyar anyanyelvűek képviselete a politikai, állami, társadalmi és gazdasági életben tovább növekedett. A párt vezető testületéiben a nemzetiségiek aránya meghaladja a 40 százalékot, a községi tanácsokban viszont csaknem eléri a 60 száza3 lékot. Kimagasló eredmények születtek a nemzetiségi nyelvoktatásban; az óvodákban éppen úgy, mint az általános iskolákban. Nemzetiségi községeink oktatási intézményeiben fakultatív -nyelvoktatás folyik és így mintegy 1400 gyermek fejlesztheti nyelvi tudását. A pártértekezletre készült beszámoló a továbbiakban részletesen, nagy körültekintéssel elemzi a gazdasági építőmunkában bekövetkezett változásokat, az elért eredményeket. Az ipari tevékenység alakulásával kapcsolatban hangsúlyosan aláhúzza az értékelés azt az örvendetes tényt, hogy a járás ipara a pártértekezlet határozatának megfelelően az országos és a megyei átlagnál nagyobb ütemben fejlődött. Az öt év alatti termelési érték csaknem a duplájára emelkedett. Az ipari beruházások a tervezettnek -megfelelően alakultak. Legjelentősebb ezek között a PA-NYOVA dunavecsei -konfekciógyárának, a Kalocsai Asztalos- és Építőipari Szövetkezet hajósi telephelyének, valamint a solti ÁT-EV környezetvédelmi és rekonstrukciós beruházása. Érdekes jelenség, hogy a járás ipari üzemeiben foglalkoztatottaknak több mint a fele nő és a jelek szerint a számarányuk további növekedést mutat. A fizikai munkásoknak csaknem egyharmadá szakmunkás. Ez bizonyos fejlödésr,. re^taJ.lßSSl Jnégis kell ntönpa- ' ni, hogy alátta marád'a megiy-ei és országos átlagnak. Megháromszorozódott viszont a felsőfokú képzettséggel rendelkező szakemberek száma. Elemzi a beszámoló a mezőgazdasági munkák során elért eredményeket is. A párt kezdeményezésére, valamint a vezetők és a tagság együttes felismerésére, az így született döntések alapján az elmúlt öt esztendő alatt folytatódott a téeszek egyesülése. Ma már ott tartanak a kalocsai járásban, hogy a szövetkezetek száma 32-ről 22-re csökkent, míg az átlagos területnagyság mintegy egyharmadával növekedett. Elismerésre méltó eredménynek számít, hogy a mezőgazdasági üzemek mindegyike valamilyen termelési rendszer technológiája szerint termeszti a növények többségét. Az utóbbi fél évtizedben a szántóföldek háromszor annyi területét kapcsolták be valamelyik termelési rendszerbe. A beszámolóból kiderül többek között, hogy kiemelkedő eredmények születtek a tejtermelésben. A -múlt esztendő végére az égy tehénre jutó évi tejhozam elérte a háromezer-hat- száz litert. Ez nem jelent kevesebbet, mint azt, hogy öt év alatt pontosan 82 százalékos növekedést sikerült elérni. A háztáji termelés a beszámolási időszakban ugyancsak jelentősen megnövekedett. Fellendült a zöldségtermelés és a sertéstartás, a hizlalás. Az állatok és az állati termékek felvásárlását mindenkor sikerült megnyugtató módon megoldani. Tovább javult a zöldség, és gyümölcsfelvásárlás; bár ilyen tekintetben még hiányosságokat is lehet tapasztalni. A kommunális ellátottsággal kapcsolatban az eredmények felsorolása mellett a beszámoló azt is megemlíti, hogy a kalocsai járás területén nem sikerült teljesíteni a járdaépítésekkel kapcsolatos ter^ vöket. Ilyen tekintetben még további erőfeszítésekre lesz szükség a jövőben. Az óvoda- és iskola- építés, valamint az intézmények korszerűsítésével kapcsolatos terveket viszont sikerült túlteljesíteni. Háromszázhuszonöt óvodai hely és 35 tanterem készült el a beszámolási időszakban. Több új művelődési házat adtak át a rendeltetésének, illetve újítottak fel. Dusnokon, Miskén és Bátyán viszont az orvosi rendelőket tették korszerűbbé. Mindehhez hozzájárult az is, hogy a járás területén öt év alatt pontosan megduplázó- ' dott a lakosság társadalmi munkája. Ma már ott tartanak a járásban, hogy az egy lakosra eső 1 évi elvégzett társadalmi munka értéke meghaladja az ezer forin- ' tot A ideológiai és művelődéspoliti- ' kai eredményeket taglalva a járá- ■ si pártbizottság 'beszámolója megállapítja, hogy az elmúlt öt esztendőben a XI. kongresszus, a megyei és járási pártértekezletek határozatai, valamint a felsőbb pártszervek állásfoglalásai, dönté- . sei, elképzelései egészében eredményesen valósultak meg. A tudati viszonyok a járás társadalmi; és gazdasági fejlődésével ossz- ; hangban alakultak. Megállapítható, hogy a párt politikai céljait a lakosság elfogadja,„annak piegva- „ lósítjásán .aktívan és: folyamatosan / fáradozili, A kulturális eredmé-,; nyék között kiemelten szerepel a j néphagyományok ápolása, a múzeumi hálózat fejlesztése, valamint a többféle közművelődési ki- ' sérlet. A szünet után elkezdődött a beszámoló feletti vita. összesen tizenheten szólaltak fel, köztük Dörner Henrik is. Miután dr. Boza József összefoglalta a vitát, egyhangúlag megszavazták a beszámolót és az irányelveket, majd megválasztották az ötvenhárom tagú pártbizottságot, valamint a megyei értekezletre a huszonöt küldöttét. Az újjáválasztott járási pártbizottság ezután megtartotta első ülését, amelyen megválasztotta a tizenegy tagú végrehajtó bizottságot. A kalocsai járási pártbizottság első titkára dr. Boza József, titkára Túri István lett. A végrehajtó bizottság tagjai: Berta Somogyi László, a járási hivatal elnöke; Baksai Ilona, a solti Ruházati Ipari Szövetkezet dolgozója; Kara Mihály, a Dunavecsei Fémipari Vállalat igazgatója; Ko- szecz László, a járási-városi rendőrkapitányság vezetője; Miskolczi János, a miskei Március 15. Tsz elnöke; Némedi Miklós, a dunavecsei Béke Tsz elnöke; Szabó Erzsébet, a dunapataji általános iskola nevelője; Takács József, a fajszi Kék Duna Tsz gépszerelője és Zentai István, a hartái Lenin Tsz párttitkára. A héttagú fegyelmi bizottság elnökévé Habuda Józsefet, ’a járási hivatal főelőadóját választották meg. KECSKEMÉTI járás Erősödtek a szocialista termelési viszonyok Tiszakécskén, a művelődési ház színháztermében látott munkához vasárnap reggel az MSZMP kecskeméti járási pártértekezlete. A küldötteket és a meghívottakat a tanácskozás elnöki tisztét ellátó Horváth Antal, a járási pártbizottság titkára köszöntötte. Üdvözölte Nyers Rezsőt, az MSZMP Központi Bizottságának, tagját és Miklós Jánost, a párt megyei végrehajtó bizottságának tagját. Ezután a pártértekezlet munka- bizottságait választották meg a küldöttek, majd Horváth Ignác, a járási pártbizottság első titkára a terület politikai irányító testületének az elmúlt ötévi munkát összegző írásos beszámolójához mondott vitaindítót. A járási pártbizottság beszámolója elöljáróban megállapítja: A párt vezető szerepe, a munkások és parasztok szövetségén alapuló
