Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-19 / 41. szám

. 1980. február 19. • PETŐFI NÉPE • 3 ÁSI PÁRTÉRT ■ 11IBI Ili# WmmmmsmM JÁR népi-nemzeti egység tovább erő­södött. Eredmények születtek a szocialista demokrácia kiszélesíté­sében, érvényesülésében, fejlődött a dolgozók felelősségérzete, löntu- data, munkája, részvétele a köz­ügyekben. , A lakosság politikai és cselek­vési egységének eredményeként tovább szilárdultak a szocializ­mus pozíciói, hatásuk jobban ér­vényesül az emberek gondolkodá­sában, magatartásában, tetteiben. Továbbfejlődtek a gazdaságok, erősödtek a szocialista termelési viszonyok. Az V. ötéves terv cél­kitűzései a termelés minden te­rületén a tervezettet megközelítő mértékben valósulnak meg. Nö­vekedett a gazdasági építőmunka hatékonysága. A dolgozók öntu­datával, termelő tevékenységével együtt emelkedett a lakosság élet- színvonala. A fenti megállapítások alátá­masztására a pártbizottság be­számolójának további .részében a járás társadalmi viszonyainak változásáról, fejlődéséről ad té­teles áttekintést, majd a járás gazdaságának alakulását taglalva, mindenekelőtt leszögezi: A kü­lönböző ágazatokat továbbra is az erőteljes szocialista fejlődés jellemezte, bár tavaly, a lehető­ségek szűkülésével valamelyest csökkent a fejlődési ütem. Az iparban mintegy 630 millió, a mezőgazdaságban 1,3 milliárd, a tanácsi fejlesztésben pedig csaknem 268 millió forint értékű beruházás megvalósulása várható. Ez utóbbi lényegesen meghaladja a tervidőszakra előirányzottat. A beruházási tevékenységet az épü­letberuházás mellett a korszerű gépi-technológiai eszközök na­gyobb arányú beszerzése, terme­lésbe állítása jellemezte. Az ipa­ri beruházások üzembe állításával több mint egymilliárd forinttal növekszik a termelési kapacitás. Figyelemre méltó eredményeket összegezett a pártbizottság a já­rás iparáról szólva, amelyben a minisztériumi ipar van túlsúly­ban. A tárcaüzemekben összpon­tosul ugyanis a foglalkoztatottak 56 százaléka, a termelési érték­nek pedig több mint 80 száza­lékát állítják elő. A tanácsi vál­lalatok és telephelyek termelése főleg a helyi igények kielégítését szolgálja. A járás három költség- vetési üzeme közül a tiszakécs- kei és a lajosmizsei fejlődött "igen jelentősen. Az ipar termelése' az előző pártértekezlet óta több mint 60 százalékkal növekedett, s ez a munka hatékonysága révén való­sult meg. Kedvezőtlen tényező, hogy egyes üzemekben a terve­zettet meghaladó mértékben nö­vekedtek a készletek. Tovább szilárdult viszont a szerződéses fegyelem. Gondokat többnyire az anyaghiány és a szállítási nehéz­ségek okoztak. Az ipar együttes termelési ér­téke megközelíti a 2,8 milliárd forint értéket, amelynek 19 szá­zaléka kerül exportra. A szocia­lista viszonylatban hatszoros, a tőkés piacon háromszoros az export növekedése. A nyereség 70' százalékkal emelkedett. • öt év alatt megkétszerezve ter­melését, az élelmiszeripar fejlő­dött a legerőteljesebben. Így sem tudja azonban feldolgozni a kö­zepesnél jobb termést. Alapvetően kialakult a járás iparának termékszerkezete, a ter­mékek többsége gazdaságos. Az üzemek nagyobb részénél lassú a piaci hatásokra való reagálás. Ennek oka az üzemek alárendelt szerepe és az értékesítés ismert áttételessége. Jó példaként em­líti e tekintetben a beszámoló a VBKM Kunszentmiklósi VÁV Gyárát és a Lajosmizsei Ipari Szövetkezetei, ahol néhány hó­nap átfutási idővel követni tud­ják a kisebb választékmódosulást. Termékeik színvonala eléri a vi­lágpiaci szintet. Arra is figyelmeztet a pártbi­zottság beszámolója, hogy az üzemek belső tartalékainak fel­tárása, a takarékos gazdálkodás még mindig nem vált a munka szerves részévé. A teljesítmény­bérezés például a fizikai munkát végzőknek csak 59 százalékára terjed ki, a dolgozók jelentős há­nyadánál így nem érvényesül közvetlenül az anyagi ösztönzés. A járásban működő öt ipari, és két háziipari szövetkezet az előirányzottat meghaladó mérté­kű tei;melésfeljesztést valósít meg. Az idei 422 millió forint ,termelésiérték-előirányzatuk 116 százalékkal magasabb, mint az 1975. évi. A kecskeméti járásban megha­tározó szerepű mezőgazdaság elő­rehaladását taglalva, a párt ag- : rár- és szövetkezetpolitikájának következetes végrehajtásáról ad I számot a pártbizottság. A mező- gazdasági üzemek termelésnöve- I kedése — a járás politikai irá- I nyitó testületé célkitűzésének | megfelelően — valamelyest meg- I haladta az országosan előírt 16— 18 százalékos fejlődést. Az együt­tes termelési értékük több mint három és fél milliárd forint, a növekedés 38 százalékos. Jelentős szerep jutott ebben a Központi Bizottság 1978. március 15-i ha­tározatának. Érzékletesen kiviláglik a beszá­molóból, hogy a mezőgazdasági üzemek termelési szerkezete egy­re jobban igazodik a járás adott­ságaihoz, a fogyasztási igények­hez. A gazdaságok többsége négy­ötféle növényt termeszt nagy mennyiségben, a korábbi 10—17- félével szemben. Teret hódítottak a korszerű termelési rendszerek. Különösen jó eredményeket ér­tek el a kukorica, a búza és a napraforgó termesztésében. Folyamatos fejlődés jellemzi az ésszerű földhasználati tervek vég­rehajtását, évről évre csökken a parlagon hagyott földterület. Az ütemek, főleg az állami gazda­ságok és a fejlettebb termelő- szövetkezetek fokozódó mérték­ben hasznosítják a termelésben a tudomány eredményeit. összefügg ezzel a beszámolónak a mezőgazdaság szakember-ellá­tottsága fejlődéséről szóló megál­lapítása. Eszerint az eltelt öt évben 68 százalékkal nőtt a fel­sőfokú végzettségű szakemberek száma. Nem tartja viszont ki­elégítőnek a pártbizottság a me­zőgazdasági szakmunkások szá­mának csekély, mindössze 17 szá­zalékos növekedését. A termelésben élenjáró szere­pet betöltő állami gazdaságok munkájáról, fejlődéséről egyebek között megállapítja a beszámoló, hogy szakember-ellátottságukat fiatal szakemberek munkába ál­lításával, kádertartalékok képzé­sével biztosítják. Egyben ráirá­nyítja a figyelmet: indokolt fej­leszteni ennek a magas színvona­lú szellemi kapacitásnak a kör­nyező gazdaságokra való kisugár­zását. A termelőszövetkezetek az 52 százalékos termelési érték és a 63 százalékos területi arányukkal továbbra is meghatározó szerepet töltenek be a járás mezőgazda- sági termelésében. Számuk egye­sülések révén 24-ről 20-ra csök­kent. Erősödött gazdálkodásuk vállalati jellege. Egy kivételével nem volt veszteséggel záró szö­vetkezet. Ugyanakkor tovább nőtt a jól és a gyengén gazdálkodó' tsz-ek közötti különbség a ter­melés jövedelmezőségében csak­úgy, mint az eszközellátottságban, a vezetés színvonalában és , a szakember-ellátottságban. A szakszövetkezetek száma ti­zenegyre csökkent, közülük egye­sek fejlődését a kis üzemméret akadályozza. A szakszövetkezetek gazdálkodásában is erőteljes dif­ferenciálódás következett be. Míg egyesek — például a lajosmizsei Almavirág, a jakabszállási Nép­front, a kerekegyházi Kossuth és az ágasegyházi Mathiász — el­érték a jól gazdálkodó tsz-ek színvonalát, más gazdaságok a kiegyensúlyozott gazdálkodás alapjait sem tudták megteremte­ni az eltelt időszakban. Politikai és gazdasági jelentő­ségének megfelelően szervezték és irányították a mezőgazdasági nagyüzemek a háztáji és kisegítő gazdaságok termelését. Terméke­iknek a nagyüzemek útján tör­tént értékesítése 330 millióról 648 millió forintra emelkedett. A lakosság élet- és munkakörülmé­nyeiben, kereskedelmi, egészség­ügyi, szociális és kommunális el- látásábán bekövetkezett fejlődés­ről ugyancsak figyelemre méltó tényeket tárt a pártértekezlet elé a beszámoló. Ezekkel együtt azonban a gondokat, a fogyaté­kosságokat is jelzi. Talán még fokozottabb mérték­ben csendül ki ugyanez az igény az ideológiai munka és a párt­élet fejlődését taglaló fejezetből, noha az elvégzett munka mérle­ge e területeken is ugyancsak po­zitív. E megállapítást, a pártélet kérdéseinél maradva, egyaránt megerősítik az eszmei, politikai, cselekvési egység erősödését, az irányító pártszervek, s a párt- alapszervezetek munkája, a párt kádermunkája, a társadalmi és •tömegszervezetek pártirányítása fejlődését érzékletesen tanúsító fejezetek. A beszámoló feletti vitában hu­szonötén hallatták véleményüket. Felszólalt Nyers Rezső is, aki a Központi Bizottság nevében kö­szöntötte a pártértekezletet. A vitát Horváth Ignác foglal­ta össze. A pártértekezlet küldöt­tei ezután jóváhagyták a járá­si pártbizottság beszámolóját, és a feladattervet, s egyetértőén foglaltak állást a Központi Bi- zotttság kongresszusi irányelvei mellett. Ezután zárt ülésen folytatta munkáját a küldöttek tanácsko­zása. Megválasztották az ötvenöt tagú járási pártbizottságot, és harminchat küldöttet a megyei pártértekezletre. Az újjáválasztott pártbizottság megtartotta első ülését és megvá­lasztotta titkárait, a tizenegy ta­gú végrehajtó bizottságát és munkabizottságait. A pártbizott­ság első. titkára Horváth Ignác lett, titkára pedig Horváth Antal és dr. Kiss Margit. A végrehaj­tó bizottságban a következők vesznek részt: Bérezés Lászióné, a kunszentmiklósi TEMAFORG ak i gyülekeztek vasarnap reggel Kiskőrösön a járási pártbizottság és a járási hivatal közös székhá­zának nagytermében, ahol egész napon át tanácskozott a kiskő­rösi járás kommunistáinak leg­főbb fóruma: a pártértekezlet. A rendezvény elnöki tisztével meg­bízott Leirer János üdvözölte az alapszervezetek küldötteit, a pártértekezlet meghívottjait, a vendégeket. Részt vett a tanács­kozáson dr. Zsuffa Ervin, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese, Lajtai Benőné, az MSZMP megyei vég­rehajtó bizottságának tagja, dr. Fehér Géza, megyei rendőrfőka­pitány, Ispánovits Márton, a MÉSZÖV elnöke, a Bács-Kiskun megyei pártbizottság tagjai. Mi­után a járási pártértekezlet meg­választotta munkabizottságait, dr. Ivanics Lajos, a járási pártbizott­ság első titkára tartotta meg vi­taindító beszédét, kiegészítve ez­zel a pártbizottság írásos előter­jesztését. A pártbizottság beszámolója, amelyet a küldöttek előzetesen kézhez kaptak és tanulmányoz­tak, öt' év munkáját összegezte. Részletesen elemezte a járás tár­sadalmi, gazdasági és politikai viszonyait s mindazokat a ténye­zőket, amelyek az ott lakók, ott dolgozók életét az elmúlt idő­szakban befolyásolták. Az 1975 évi pártértekezlet, az MSZMP Központi Bizottságának irányel­vei, a megyei és a helyi értéke­lések alapján határozta meg a járás tennivalóit. A szocialista társadalom tudatosabb, szerve­zettebb és magasabb szinten va­ló építése volt a legfőbb cél. A pártbizottság a feladatok na­gyobb részét teljesítette. Irányí­totta a járás politikai életét, rendszeresen értékelte a határo­zatok végrehajtását, mozgósított és beszámoltatta a párt-, az ál­lami, a társadalmi, a gazdasági szerveket, és szervezeteket az el­végzett munkáról. A járás társadalmi szerkezete folyamatos átalakulásban van. örvendetes, hogy a mezőgazdasá­gi és ipari üzemek szervezett munkatevékenysége már igen jelentős társadalmi rétegeket érint. A szocialista tulajdonvi­szony különböző formáinak sze­repe nőtt, erősödött. A lakosság foglalkoztatásához, megélhetésé­csoportvezetője, Bene András, a járási hivatal elnöke, dr. Cser- nyus István városi-járási vezető ügyész, dr. Deák István, a laki­teleki Szikra Tsz elnöke, Farkas Jánosné, a kerekegyházi Kossuth Szakszövetkezet elnöke, . Faragó József, a szabadszállási Lenin Tsz gépszerelője, Nagy Károly, a KISZ járási bizottságának titká­ra, és Nyitrai Ferencné, a tisza- kécskei REMIX művezetője. A fegyelmi bizottság elnökévé Járosi Jánost választották. hez egyre nag-yobb mértékben já­rulnak hozzá a szocialista üze­mek. A kiskőrösi járás munkaképes korú lakosságának 22 százaléka munkás, akik 9 ipari üzemben, vagy azok telephelyén dolgoznak. Jelentős számuk még nem sze­rezte meg a szakképesítést, .ezért betanított munkásként foglalkoz­tatják az üzemek. A járásban élő, vagy ott dolgozó munkásoknak 40 százaléka az állami, a szövet­kezeti gazdaságban, vagy az er­dészetekben dolgozik. Az utóbbi öt esztendő alatt csökkent a parasztság részaránya, jóllehet a járás aktív keresőinek több mint 50 százalékát jelenti. Sokan közülük még kistermelést folytatnak, de növekvő arányban vesznek részt a szövetkezetek nagyüzemi munkájában. Kisgaz­daságuk termelését • és termékei­nek értékesítését a szövetkezet szervezi, gazdálkodásuk ezért egyre jobban kötődik a szövet­kezeti nagyüzem termeléséhez. Kisebb számban még dolgoznak egyéni gazdálkodók a járás fal­vaiban. örvendetesen gyarapodott az értelmiség száma. Többségük a közművelődésben és az egészség­ügyben dolgozik. Emelkedett a termelőmunkában részt vevő mű­szaki és agrárértelmiség aránya. Dicséretes munkásságuk követ­keztében a tudományok egyre in­kább termelőerővé válnak. Az egész térség sajátos települési vi­szonyaiból adódóan, a számará­nyuknál jóval nagyobb jelentő­ségű a kisiparosok és kiskereske­dők tevékenysége. Mindenekelőtt közvetlenül a lakosság számára végeznek javító és építőipari jel­legű, szolgáltató munkát. A járásban élő nők foglalkoz­tatása az országos átlagnak meg­felelő. Sajnos, a politikai és a társadalmi életbe történő bevo­násuk eléggé mérsékelt ütemű. A nők közös termelőmunkában való részvétele nőtt, ámbár még mindig sokan maradtak közöttük olyanok, akiket foglalkoztathat­nának a különböző munkahelyek. Elég kevés közöttük, aki veze­tő munkakörben dolgozik. Az if­júság munkába vonásának a szükségességét kezdték felismer­ni a járás gazdaságai, ipari üze­mei, s ennek érdekében anyagi kötelezettségekre is vállalkoztak. A kiskőrösi járás több nem­zetiségű. Magyarok, németek, szlovákok élnek testvéri közös­ségben. A nemzeti kisebbségek jogai biztosítva vannak, bár ők ezekkel még nem élnek kellő­képpen. Különösen a kulturális területen van sok kihasználat­lan lehetőség a hagyományok ápolására. A járás jól szervezett települé­sein, főként a nagyközségekben, tovább csökkent a falu és a vá­ros közötti különbség. A külte­rületi villamosítással a tanyavi­lágban lakók életkörülménye ja­vult, de korántsem megfelelő mértékben. Több kezdeményezés, hasznos törekvés ellenére az el­látásuk nem kielégítő, és társa­dalmi mozgósításuk is elég ne­hézkes. A pártbizottság beszámolója részletesen elemezte a gazdasági építőmunka eredményeit. Az V. ötéves tervben előirányzott ütem szerint valósult meg az ipar és a mezőgazdaság fejlesztése. Az ültetvénytelepítésben, a háztáji gazdaságok árusertés-kínálatában túlteljesítést is sikerült elérni. A mezőgazdasági üzemek mindin­kább igyekeztek alkalmazkodni a helyi természeti és közgazdasági viszonyokhoz, a termelési szer­kezetük kialakításában ezt érvé­nyesítették. Mindezen felül ipa­ri melléktevékenység segítette á mezőgazdasági munkát és az ipa­ri ágazatban képződött nyereség a mezőgazdaság termelő alapjai­nak fejlesztéséül is szolgált. Beruházásra öt év alatt több mint 1,2 milliárd forintot költöt­tek a járásban. Elkészült a Me­dicor Vállalat soltvadkerti üzem­csarnoka, ugyanitt az áfész hús- feldolgozó üzemének korszerűsí­tése is megtörtént. Akasztón, Pá- hiban, Császártöltésen a szövet­kezetek kiegészítő tevékenysége­ként, az ipari munkahelyek kezd­ték meg a termelésüket. Az állami és szövetkezeti gaz­daságok 1516 hektár szőlőt kor­szerűsítettek, 1607 hektár üze­mi és tagsági táblásított szőlőte­lepítést végeztek, emellett 56 ezer hektoliterrel gyarapodott a bor­tárolók befogadóképessége. Ex­portfejlesztő hitelből épült fel Császártöltésen a baromfitelep. A juhászat az akasztói szakosí­tott telep felépítésével, valamint öt szövetkezet ugyanennek az ágazatnak a fejlesztésével igazo­dott a helyi természeti és közgaz­dasági tényezőkhöz. A termelés gépesítésere. a gazdaságok Í300 milliót költöttek az elmúlt évek­ben. A kereskedelmi hálózatot bő­vítette a keceli és a páhi ABC- áruház felépítése. A tervidőszak­ban fogtak hozzá a soltvadkerti áruház építéséhez. Sajnos, nem valósult meg a tervezett áruház Tabdiban. Az intézményi beruházások kö­zül készen lett Császártöltésen az iskola bővítése, valamint a tor­naterem. Ugyanott tanuszoda épül. Felépült a csengődi egész­ségház, és hozzáfogtak a keceli nevelési központ, a soltvadkerti, a kaskantyúi iskola, a bócsai, a tázlári tornaterem kivitelezésé­hez. Igen örvendetes az a tár­sadalmi összefogás, amely Csá­szártöltésen és Kaskantyún ala­kult ki a közhasznú létesítmé­nyek érdekében. A kiskőrösi járásban az élel­miszergazdaság adja a legnagyobb termelési értéket — hangsúlyoz­ta a pártértekezleti beszámoló. A mezőgazdasági nagyüzemek — változatlan dolgozólétszámmal — négy esztendő alatt 41 százalék­kal növelték termelésük értékét. A nagyüzemi munka hatékony­ságát jelzi, hogy a bruttó jövede­lem ez idő alatt 25 százalékkal emelkedett. A gazdálkodás 60 százaléka a nagyüzemekben történik, ame­lyeknek átlagos területe az egyesülésekkel megnőtt, a koráb­bi 19 helyett 16 szövetkezet mű­ködik. Jó munkamegosztással, együttműködéssel, a termelési rendszerek elterjedésével a ter­melékenység, a gazdaságosság ja­vult. A mezőgazdaság munkáját 129 szocialista brigád kétezer tagja is előmozdította. A szakszövetkezetek — vala­mennyien gyenge termőhelyi adottságúak — a járás területé­nek 48 százalékán gazdálkodnak. Kiskunhalason, a pártszékház­ban száznyolcvannyolc megválasz­tott és tizenkilenc tanácskozási jogú küldött részvételével vasár­nap délelőtt kilenc órakor kezdte meg munkáját a kiskunhalasi já­rási pártértekezlet. A tanácskor zást Búza Dezső, a kiskunhalasi járási pártbizottság első titkára nyitotta meg, majd megválasztot­TEK ‘ WB m I és a járás nagyüzemi termelésé­nek 44 százalékát adják. Tagsá­guk közül kétezer-nyolcszázan rendszeresen részt vesznek a nagyüzemi munkában. A szakszövetkezetek közös mű­velésű területe 1975 _ óta 54 szá­zalékkal gyarapodott. A szétszórt szántók egy részét táblásították, a szőlő-, gyümlöcstermesztésen kí­vül más ágazatok nagyüzemi fej­lesztése is megindult. A háztáji és kisgazdaságok jelentősége a területi arányuknál jóval na­gyobb, hiszen olyan termelő te­vékenységet folytatnak, amely a nagyüzemi keretek között nem elég gazdaságos. A járás szabad­piaci ellátását is javította a kis­üzemi termelés. A beszámoló részletesén tag­lalta a lakosság életszínvonalának, egészségügyi, szociálpolitikai hely­zetének alakulását. Értékelte a közművelődési feladatok' teljesí­tését, szólt a tömegpolitikai mun­ka és a pártpropaganda tapasz­talatairól, a pártirányítás, vala­mint a pártélet kérdéseiről. En­nek kapcsán elemezte a demok­ratizmus erősödésének, a kollek­tív vezetés elve mind jelentősebb érvényesülésének közvetlen hatá­sát, szólt a tömegszervezetek pártirányításáról, s munkájuk eredményeiről. Végezetül a kö­vetkező időszak legfőbb teendőit vázolta. Elsődleges a termelőmunka, a gazdasági tevékenység olyan mér­tékű javítása, amely elősegíti az életszínvonal-politika, az egész lakosság életkörülményeinek és jövedelmének stabilizálását. Fon­tos, hogy minden területen mér­legeljék az elvégzett munka hasz­nosságát és ennek megfelelő le­gyen az anyagi és erkölcsi elis­merés. A változó, közgazdasági szabályzókhoz igazodó, a reális erőforrásokkal számoló üzemi és községpolitikai tervek készülje­nek. Fontos, hogy a termelő mun­kát végző ember a képzettségé­nek és képességeinek leginkább megfelelő helyen tudja kifejteni a tevékenységét. Ennek érdeké­ben jobban kell támogatni a fia­tal szakemberek, szakmunkások részvételét, arra alkalmas fiata­loknak a vezetői munkába bevo­nását. A szakmai és politikai műveltség növelésén, a helyi kezdeményezőkészség kiterjeszté­sén’ keresztül pedig elérni á’ hasznosabb munkavégzést A vitaindító után húszán fej­tették ki véleményüket. Felszó­lalt dr. Zsuffa Ervin, az MSZMP Központi Bizottsága osztályveze­tő-helyettese, és Lajtai Benőné, az MSZMP megyei végrehajtó bi­zottságának tagja is. A pártérte­kezlet a kiegészítésekkel együtt a pártbizottság beszámolóját, a kongresszusi irányelvekkel ösz- szefüggő állásfoglalását jóváhagy­ta. Ezután megválasztották a negy­venegy tagú járási pártbizottsá­got és a tizenhárom küldöttet, akik a megyei pártértekezleten képviselik a kiskőrösi járás kom­munistáit. A járási pártbizottság megtar­totta első ülését, amelyen meg­választotta a tizenegy tagú vég­rehajtó bizottságot. Első titkár­nak ismét dr. Ivanics Lajost, tit­kárnak pedig Ádárn Károlynét választották. A végrehajtó bi­zottság tagja lett: Bolyos Gyula, a soltszentimrei palackozóüzem vezetőhelyettese, Csipkó Sándor, keceli szakszövetkezeti elnök, Gráner Gyula, a járási KISZ-bi- zottság titkára, Janik József, a Kiskőrösi Állami Gazdaság igaz­gatója, Jónás Dániel, császártöl­tési termelőszövetkezeti elnök, Kassai József, a városi-járási rendőrkapitányság vezetője, Lei­rer János, a járási hivatal elnö­ke, Németh Árpádné, tabdi ter­melőszövetkezeti dolgozó, Székely Sándorné, fülöpszállási pedagó­gus. A héttagú fegyelmi bizottság elnökévé Fazekas Jánost, a fü­löpszállási községi tanács elnökét választották. ■ták a pártértekezlet munkabizott­ságait. Ezt követőan a levezető elnöki teendőkkel megbízott Nagy Ist­ván járási pártbizottsági titkár köszöntötte á küldötteket és a meghívottakat. Üdvözölte Borsodi Györgyöt, az MSZMP Bács-Kis­kun megyei Végrehajtó Bizottsá- (Folytatás a 4. oldalon.) KISKŐRÖSI JÁRÁS A tanyavilágban is javultak az életkörülmények Ünneplőbe öltözött nők, férfi­KISKUNHALASI JÁRÁS ______________ T ovább csökkent a különbség város és falu között

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom