Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)
1980-02-17 / 40. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 40. szám Ára: 1,20 Ft 1980. február 17. vasárnap Héti világhíradó 2. oldal Ballószög 3. oldal A hiány oka és következményei 4. oldal A tárgyalóteremből 4. oldal Művelődés, irodalom, művészet 5. oldal Sport, keresztrejtvény 7. oldal A megyeszékhely lakosainak új házirendje 8. oldal Az idén tovább javul a lakosság áruellátása Az 1980. évi lakossági áruellátás várható alakulásáról adott— tájékoztatást Gerőcs István, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője az SZMT elnöksége legutóbbi ülésén. AZ ÉLELMISZEREK, élvezeti cikkek döntő többségénél az idén is jó kínálatra, áruellátási színvonalra, s a korábbi évekhez képest kissé módosuló keresletre lehet számítani. Ez már ma is abban nyilvánul meg elsősorban, hogy az olcsóbb, illetve közepes árú termékek iránt nagyobb a kereslet; a villanyra, fűtésre fordított többletkiadások egy részét itt kívánják megtakarítani a háztartások. Sok egyéb mellett ezt példázza az is, hogy a kedvezőbb árfekvésű — magyarán olcsóbb — baromfihússal szemben kissé mérséklődött a tőkehús iránti kereslet. Húsellátás terén — a korábbinál kevesebb helyen és ritkábban adódnak feszültségek. Minden más alapvető élelmiszerből — liszt, kenyér, cukor, tej és tejtermék, baromfi, tojás — folyamatosan bőséges ellátás várható. Rizs is lesz elegendő a boltokban, a vendéglátás rizsfelhasználását azonban — import takarékossági okokból — továbbra is korlátozni kell. A többi élelmiszerféléből is jó ellátásra számíthatunk. Téli burgonyából, hagymából, zöldségből megyénkben is elegendő készlet áll rendelkezésre; a nyári és őszi züldség-gyümölcsellátás majd az idei terméstől függ. Egyes édesipari lisztesárukból, befőttekből, napraforgóból készült étolajból, déligyümölcsökből — a citrom kivételével, élő halból stb. erre az évre sem ígérkezik elegendő, jóllehet az úgynevezett „egyéb élelmiszerek” és „élvezeti cikkek” kategóriájában is kielégítő általában a felkészülés. Mint látjuk, az utóbb említett másodlagos hiányokat leszámítva, az ' 1980. évi élelmiszerellátást biztonságosan jónak minősíthetjük, s ez a vendéglátás nyersanyaghelyzetét is meghatározza. A RUHÁZKODÁSI CIKKEK iránti keresletet többrétűén módosítják a lakosság bevételeivel, s az árarányokkal kapcsolatos változások. A különböző rétegek vásárlási szándékának, képességének, differenciálódása — meg- . oszlása — a kereskedelemtől megkülönböztetett figyelmet követel. A ruházati áruk kategóriáján belül a méteráruk forgalmának további csökkenésével és a még olcsóbbá vált konfekciókereslet erősödésével — a lakástextíliák forgalmának növekedésével — a kötött-hurkolt termékek közül azoknak az előtérbe 'kerülésével számol a kereskedelem, amelyek a természetes alapanyagból készült áruk tulajdonságát megközelítik. A lábbeliféléknél pedig minden bizonnyal az olcsóbb és közepes áru portékákra összpontosul a kereslet. Természetesen ezek csupán nagy vonalakban megfogalmazhatott előrejelzések, s egy-egy részterületen belül nagy körültekintéssel kell ellátni, s menetközben rugalmasan alkalmazkodva megtalálni feladatait iparnak, kereskedelemnek egyaránt. Hogy csak a konfekcióféléknél maradjunk: fontos tennivaló az erősebb testalkatú nők és férfiak készruhaellátásnak javítása; a kismamaruházat új, a divatirányzatokkal lépést tartó kínálatának kialakítása; a szerény nyugdíjból élő emberek olcsó, i kényelmes felsőruházatának biztosítása; az iskolaruházati ellátás javítása — és folytathatnánk. A VEGYES-IPARCIKKEK forgalmának növekedése általában is jelentős, de megyénkben kifejezetten szembetűnő. Jellemző erre, hogy az utóbbi nehezebb években változatlan áron csak 2—10 százalékkal nőtt a többi árufőcsoport eladási forgalma, ugyanakkor vegyes iparcikkekből 32 százalékos emelkedés következett be. Ezzel az is velejár, hogy az árukínálat egyben-másban nem jól tudja követni az állandóan növekvő igényeket. Ilyen hatások alatt áll a kereskedelem ma is. Ez a helyzet azonban lassan lassan oldódni kezd, s a piaci egyensúly a legtöbb árufélénél normalizálódik. Továbbra is lehetnek azonban árufélék, amelyekből nem lesz teljesen elegendő, vagy nem a keresettebb fajtákból lesz kifogástalan a kínálat. Például: a Lehel hűtőgépek mellett — a gyár exportkörteiezettségei miatt — szaporodik az import hűtőgépek száma. Lesznek gondok az NDK gyártmányú háztartási kis- készülékekkel, magyar mosógépekkel, színes televíziókkal, egyebekkel, melyeket másokkal igyekszik pótolni a kereskedelem. Rádiókból, magnetofonokból, lemezjátszókból az eddigi ellátási szint fenntartása a cél. A példák sorolása helyett inkább azt emeljük ki, hogy a kereskedelem tartsa meg ezt a jó szokását a jövőben is. és az időszakonként előadódó ellátási nehézségek okairól, a tett intézkedésekről is hasonló frisseséggel informálja a közvéleményt. T. I. Vajon minek köszönhetik a tanácsok mindennapi életünkben egyre növekvő szerepüket? A választ, úgy érzem, az immár több mint nyolc esztendeje elfogadott tanácstörvénynyel illenék kezdeni, amely jogilag is deklarálta az állam- igazgatás helyi szervéinek ön- kormányzati jellegét, önállóságát. E magas szintű jogszabály gyakorlati végrehajtásaként a tanácsok egyre nagyobb önállóságot kaptak a területüket érintő döntésekben. Abból a helyes elvből kiindulva, hogy az ügyeket a lakossághoz minél közelebb, lehetőleg már ott kell elintézni, ahol keletkeznek, a megyei tanácsok sorra adták le építési, kereskedelmi, iparhatósági és más hatásköreiket a községi, városi tanácsoknak. Ahhoz azonban, hogy a helyi tanácsok valóban területük igazi gazdái lehessenek, természetesen egy sor fontos feltételt is meg kellett és meg kell teremteni. Van azonban egy olyan terület, ahol egyáltalán nem kell csínján bánni a hatáskörök leadásával. Ez pedig nem a konkrét hatósági ügy intézése, hanem a helyi lakosságot közvetlenül érintő fejlesztési döntések meghozatala. Annak eldöntése például, hogy a vízmű, a járda, vagy a kórház építését támogassák-e előbb a központi és a helyi pénzforrásokból. Természetesen nem a tanácsi szakemberek, még csak nem is a végrehajtó bizottság, hanem a lakosság által választott tanácstestület döntési jogkörének további bővítését szorgalmazzuk. Különösen aktuális most erről beszélni, mert több helyen hallani olyan véleményeket: az ország jelenlegi nehéz gazdasági helyzetében az a kívánatos, hogy az államigazgatásban a döntéselőkészítés demokratizmusa helyett egyre inkább a döntések végrehajtásának szigorú fegyelme kerüljön előtérbe. Hivatkoznak a szorosabb tanácsi költségvetésre éppúgy, mint például a fokozott takarékosság követelményére. A demokráciával azonban nem szabad takarékoskodni. Sőt: ennek továbbfejlesztése éppen a jelenlegi helyzet egyik fontos követelménye. Hiszen gondoljuk csak meg: mennyivel könnyebb az emberekkel elfogadtatni, hogy kényszerűségből lassúbb lesz a település fejlődése, ha a beruházások fontossági sorrendjéről, a rendelkezésre álló pénz felhasználásáról ők maguk, illetve választott tanácstagjaik dönthetnek. Arról nem is beszélve, hogy a lakosság a nem „felülről" a helyi tanácsra erőltetett, hanem lényegében maga által megszabott feladatokat sokkal jobban a sajátjának érzi, így azok megvalósításáért nagyobb áldozatokra, több társadalmi munkára is hajlandó. A tanácsi demokratizmus továbbfejlesztése elképzelhetetlen az alternatívák még szélesebb körű alkalmazása nélkül. A tanácstagok testületé csak úgy képes ténylegesen élni döntési jogával, ha üléseire a végrehajtó bizottság több- változatú előterjesztéseket visz, amelyek közül választani lehet. Ahol tényleges szava, súlya, tekintélye van a tanácstestületeknek, ott általában kitűnőek a tanácsok tömegkapcsolatai is. Hiszen a tanácstagoknak a döntéselőkészítés fázisában van miről kikérni választóik, körzetük véleményét, s ha megfelelően képviselik érdeküket, akaratukat a testületi üléseken, a döntés-végrehajtás során is bizton számíthatnak megbízóik cselekvő támogatására. S erre, úgy tűnik, egyre nagyobb szükség lesz a jövőben is. D. A. t Céltudatos munka, előrelátás Zárszámadás a kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Tsz-ben 9 A zárszámadó közgyűlést Méhes! Zoltán párttitkár nyitotta meg. keméti Magyar—Szovjet Barátság Tsz viszont azok közé tartozik, amelyek az említettek ellenére is eredményesebben gazdálkodtak tavaly, mint egy évvel ezelőtt. Kemény, céltudatos munka, a változásokhoz igazodó gazdálkodás, előrelátó üzlet- és kereskedelempolitika eredményezte a múlt évi kiemelkedő sikert. A tegnapi zárszámadó közgyűlésen erről is tájékoztatták a szövetkezet tagságát. Kevés termelőszövetkezetben mondhatják a múlt év után, hogy erősödtünk, nőttek bevételeink, több a nyereség. Nem mintha a megye mezőgazdasága nem követett volna el mindent az eredményesebb gazdálkodásért, csakhogy a körülmények: az időjárás, a termelés költségeinek — energiának, kémiai szereknek stb. — emelkedése, a külpiac igényeinek változása, mind olyan tényezők, amelyek kedvezőtlenül hatottak, nehezítették a gazdálkodást és az értékesítést. AkecsMéhesi Zoltán, a szövetkezet párttitkára köszöntötte a zárszámadásra eljött tagakat, a meghívott vendégeket, közöttük Horváth Istvánt, az MSZMP Rács-Kiskun megyei Bizottságának első titkárát, dr. Kőrös Gáspárt, a kecskeméti városi pártbizottság első titkárát, Molnár Mihályt, a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezési osztályának helyettes vezetőjét, Perczel Jánost, -a TOT főosztályvezetőjét. Az elmúlt évben a szövetkezet valamennyi főágazata teljesítette, sőt a legtöbb túl is teljesítette tervét. A közös gazdaság fennállása óta a legmagasabb árbevételt érték el 1979-ben. Javult a munka hatékonysága, termelékenysége és a végrehajtás szervezettsége is. Mindehhez nagymértékben hozzájárultak a szocialista brigádok, amelyek a tervhez képest több mint 5 millió forintos túlteljesítést vállaltak a múlt évi munkaversenyiben, valamint a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben. A szocialista kollektívák azonban a vártnál is jobban dolgoztak, 10 millió 600 ezer forintra teljesítették vállalásukat. A múlt évi gazdálkodás részleteiről dr. Kosa Antal, a termelő- szövetkezet elnöke számolt be. Fontos tényezőként említette a termelési-üzleti partneri kapcsolatokat. A búza- és kukorica-vetőmag előállításában a Martonvásá- ri Mezőgazdasági Kutató Intézettel, a bogyós és csonthéjas gyümölcsök feldolgozásában a Közép- magyarországi Pincegazdasággal, az exportáru értékesítésében a megyei ZÖLDÉRT Vállalattal, a liba- és toll eladásában a kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalattal... és még lehetne sorolni a megyei és országos vállalatokat, amelyekkel a jó együttműködés kialakult. Termelési rendszereknek is tagja a szövetkezet, a hosszúhegyivel' eredményesnek látják munkájukat, a Bajai Kuköricatermesztési Rendszerrel viszont elégedetlenek. A növénytermesztésben pótolni tudták az időjárás okozta károkat, a kertészeti ágazatban a minőségi termelés, az export növelése volt a legjelentősebb, az állattenyésztők egyenletes & kiemelkedő munkája ugyancsak nagyban hozzájárult ahhoz, hogy sikeresen zárták az évet. A közös vagyonuk egy esztendő alatt 6,3 százalékkal emelkedett, a növekedés az V. ötéves terv eddigi éveiben 77 százalék, a mérleg szerinti nyereség pedig 10,9 százalékkal több, mint 1978-bani Ez teszi lehetővé a fejlesztési alap idei 3,3 százalékos gyarapodását. Ebből jut másfél millió forint lakásépítésre is, így megkezdhető a borbási lakótelep kialakítása. A főágazatokban, melléküzemekben , tevékenykedők munkája végül is 37 millió 400 ezer forint nyereséget hozott a szövetkezetnek, 10 millió forinttal többet, mint egy esztendővel ezelőtt. A beszámoló után sok termelőszövetkezeti tag mondta el véleményét a múlt évi gazdálkodásról, és ismertette egy-egy ágazat, munkaterület tervét is. Többen bejelentették, hogy a XII. párt- kongresszus és a felszabadulás évfordulója tiszteletére elkezdett munka versenyt folytatják, tervüket néhány százezer forinttal, illetve egy-két millióval' túlteljesítik, és csatlakoznak a Sziklai Sándor szocialista brigád felhívásához. A közgyűlésen felszólalt Horváth István, aki az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a megyei párt és tanács végrehajtó bizottsága nevében köszöntötte a termelőszövetkezet tagságát. Beszélt a nemzetközi gazdasági és politikai helyzetről. Említést tett arról is, hogy hazánkban az elmúlt években szép és jelentős eredmények születtek, azonban szokatlan nehézségekkel, gondokkal is meg kellett birkózni ahhoz, hogy az elért gazdasági, szociális színvonalat megőrizzük, sőt előbbre is lépjünk. A vezetőknek, dolgozóknak egyaránt többet kell ezért tennie, s „aki dolgozik az boldogulni is fog” — idézte Kádár János szavait. A kecskeméti Magyar-Szovjet Barátság Tsz — mondotta — a példamutató, a le• A tagok egy csoportja. (Tóth Sándor felvételei) hetőségeket, az anyagi és szellemi erőforrásokat megfelelően hasznosító, a népgazdasági érdekeket szem előtt tartó gazdaságok közé tartozik. Figyelembe véve az elmúlt esztendő számtalan nehézségét, a szabályozó rendszerből adódó nagyobb követelményeket, munkájuk minden vonatkozásban dicséretet érdemel Nem lesz könnyebb az idei év sem, azonban-mini-ahogyan kitűnt a beszámolóból, a hozzászólók mondataiból, felkészültek arra, hogy tervüket teljesítsék és a tavalyinál is sikeresebb esztendőt zárjanak. A megyei pártbizottság első titkára Kecskemét mezőgazdaságáról szólva a kertészeti ágazatok jelentőségét, jelenlegi helyzetét elemezte. Bár még őrá jó hírnevét a megyeszékhely, azonban más vidékek elhódították pri- márius szerepét például a gyümölcstermelésben. A Magyar- Szovjet Tsz erőfeszítései, telepítései ezen a téren is kiemelke- dőek. Valamennyi mezőgazdasági üzemnek a kertészeti ágazat már elkezdett fejlesztését szorgalmaznia kell, hogy igazán a kertészet fővárosa maradhasson Kecskemét, megőrizve ezzel hagyományos arculatát. Szükségesnek mondotta még a melléküzemágak munkáját, ezek bővítését, a közös és háztáji gazdálkodás kapcsolatának erősítését, a háztáji termelés segítését és fokozását. A zárszámadó közgyűlésen negyvenhat tag kapta meg a Kiváló tsz-dolgozó, több szocialista brigád a kiváló munkát elismerő különböző kitüntetést, két brigád pedig első alkalommal érdemelte ki a szocialista tűmet. Cs. I. A bátmonostori Kossuth Termelőszövetkezetben szintén megtartották a zárszámadási és a tervtárgyaló közgyűlést, amelyen részt vett Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára is. Somogyi István elnök ismertette a vezetőség beszámolóját. Elmondta, hogy a szélsőséges időjárás ellenére, egy-két ágazat kivételével sikerült teljesíteni terveiket. Mintegy 700 ezer forinttal több nyereséget értek el, mint az előző esztendőben. A termelési érték 77 millió forint, amelyet 245 tag állított elő a 3100 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezetben. Kiváló termést értek el például kukoricából, hektáronként 61500 kilót, megközelítőleg ezer hektár átlagában. A tervek között fontos feladatnak tartják a további szőlőtelepítést. Az idén például, ha elegendő szaporítóanyagot kapnak, újabb százhektárnyi területen létesítenek korszerű ültetvényt. A vitában felszólalt Erdélyi Ignác is, aki elismeréssel szólt a tagság munkájáról, amelynek eredményeként a gazdasági—mutatók jobban alakultak, mint az előző esztendőben. Elmondta, hogy az új szabályozó rendszer további helytállást kíván, főként a gazdaságosságra kell törekedni. Somogyi Istvánt immár harmadszor — ismét elnöknek választotta a tagság. K. S.
