Petőfi Népe, 1980. február (35. évfolyam, 26-50. szám)

1980-02-17 / 40. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. február II. HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Varsóban megkezdte munkáját a Lengyel Egyesült Munkás­párt kongresszusa — Teheránban katonai felvonulással ünnepel­ték a forradalom első évfordulóját. KEDD: Gromiko Új-Delhibe érkezett és találkozott Indira Gandhi miniszterelnökkel. — Lake Placidben a Nemzetközi Olimpiai Bizottság egyhangúan úgy határozott, hogy a nyári olimpiai já­tékokat Moszkvában kell megrendezni. SZERDA: Carter elnök sajtókonferenciáján továbbra is éles szovjet­ellenes hangot ütött meg. — Az iráni külügyminiszter első kül­földi útjának első állomására, Athénba érkezett. CSÜTÖRTÖK: Befejeződtek a szovjet—Indiai külügyminiszteri tár­gyalások. — Ghotbzadeh iráni külügyminiszter Rómában. — Gyű- ranovics jugoszláv kormányfő Berlinben tárgyalt. PÉNTEK: Csehszlovák—vietnami barátsági szerződést Írtak alá Ha­noiban, Gustáv Husák látogatásának végén. — Rómában meg­nyílt a Kereszténydemokrata Párt kongresszusa. SZOMBAT: Ismét Edward Giereket választották meg a LEMP első titkárának, Gierek javaslata a varsói katonai enyhülési és lesze­relési értekezlet megtartására nagy nemzetközi visszhangot kel­tett. — Az iráni külügyminiszter Párizsban tárgyal. — Ellent­mondó hírek a teherónl amerikai túszok sorsáról, az ex-sah fele­lősségét megállapítani hivatott nemzetközi vizsgáló bizottságról. A hét három Mi a jelentősége annak, hogy a feszültség ellenére javaslatok hangzanak el új leszerelési intézkedésekre, a katonai enyhülésre ? kérdése diktálja, hogy tovább kell halad­ni az enyhülés útján. Óvári Mik­lós, az MSZMP küldöttségének vezetője Varsóban hangoztatta, hogy az enyhülés eddigi vívmá­nyainak megvédésére, az enyhü­lést fenyegető veszélyek, elhárítá­sára, az európai együttműködés politikájának folytatására törek­szünk. A HÉT ESEMÉNYEI KÉPÉKBEN # Kádár János szerdán fogadta Viktor Georgijcvics Kulikovot, a Szovjetunió marsalljut, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegy­veres erőinek főparancsnokát. (MTI-fotó — Tóth István felvétele—KS) Sokan ellentmondást^ érezhet­nek abban, hogy miközben a nyu­gati propaganda háborús hiszté­riát szít, s amíg egyes imperialis­ta államok vezetői legalábbis hi­degháborús nyilatkozatokat tesz­nek, a szocialista táborban az ál­lamférfiak mind több javaslatot formálnak új leszerelési intézke­désekre, s különösen az európai katonai enyhülés érdekében. Az elmúlt héten a Lengyel Egyesült Munkáspárt VIII. kongresszusán Edward Gierek, a Központi Bi­zottság első titkára adott új nyo- matékot annak a kezdeményezés­nek, hogy Varsóban üljön össze egy európai katonai enyhülési és leszerelési értekezlet. Gierek, aki hangsúlyozta, hogy a szövetsége­seivel együtt szorgalmazza Len­gyelország egy ilyeüft konferencia létrejöttét, annak a meggyőződé­sének adott hangot; hogy1 az emberiség nem engedheti meg a hidegháború visszatérését, nem tűrheti az európai béke fontos szerkezeti elemeinek megsemmi­sítését. S itt van a látszólagos ellent­mondással szemben a tényleges helyzet: mennél inkább ágálnak egyesek Nyugaton, az óceánon túl, annál inkább szükség van és mindenekelőtt Európában a poli­tikai vuliWmérzékre. Az pedig azt 0 Rómában a hatóságok terrorista merényletektől tartanak, ezért a rohamrendőrség felfegyverzett alakulatai őrzik az Olasz Keresz­ténydemokrata Párt XIV. kong­resszusának színhelyét. (Telefotó — AP — MTI — KS) • Sorozatos bombarobbanások kí­sérik a rhodesiai választások elő­készületeit. Képünkön: a rendőr­ség az egyik robbanás következ­ményeit vizsgálja. (Telefotó — AP — MTI — KS) 0 A Vígszínházban ünnepség volt Budapest felszabadulásának 35. év­fordulója alkalmából, A képen: Méhes Lajos, a budapesti pártbizott­ság első titkára beszél. (MTI-fotó — KS) 0 A héten tartotta kongresszusát a Lengyel.Egyesült Munkáspárt. A képen középen: Edward Gierek első titkár a programbeszámolót A szocialista kezdeményezéssel párhuzamosan a héten Finnor­szág is javaslatot tett arra, hogy a helsinki értekezleten részt vett 35 állam képviselői a következő hónapokban kezdjenek tárgyalá­sokat egy európai leszerelési programról, amely valamennyi fegyverfajtára és Európa egész területére kiterjedne. Van egy fórum, ahol jelenleg is tárgyalnrk a leszerelésről: Genfben a Nepnzetek Palotájá­ban ülésezik a leszerelési bizott­ság, de itt a NATO-országok kül­döttei egyelőre az afganisztáni események ürügyén elindított szovjetellenes kampány céljaira akarják felhasználni a tanácsko­zásokat. Ezt elítélte Kőmíves Im­re jnagyar küldött is, aki inkább a Aeszsrőíési“ bizottság feladataira áráhyított^a ^pgyejmet, így arra a szöcalís'ía javaslatra, amely a nukleáris fegyverek gyártásának megszüntetését, e fegyverkészle­tek megsemmisítését célozza. Milyen módon válaszolhat Washington a carteri politika első kudarcaira? Az Egyesült Államok diplomá­ciája a Szovjetunióval szembeni „erőpolitika" érvényesítése során néhány ponton visszautasításban részesült: a Nemzetközi Olimpiai Bizottság részéről csakúgy, mint — mondjuk — a teljesen egysé­ges nyugati vonal kialakításában, vagy a Szovjetunióba irányuló áruszállítások letiltásában. Egyelőre a leglátványosabb a moszkvai olimpia bojkottja kö­rüli vita. Hiába küldte Carter külügyminiszterét, Vance-et Lake Placidbe, s az hasztalan intézett példátlan kirohanásokat a Szov­jetunió ellen, a NOB egyhangú­an (az amerikai küldött is így szavazott!) a moszkvai játékok megtartása mellett foglalt állást. Persze, Washington valószínűleg még erre sem hátrál meg, sőt, újabb nyomást fejt ki a NATO- országok kormányaira, hogy azok is a bojkott érdekében befolyásol­tartja. (PI CAF — MTI — KS) ják sporszerveiket. Májusig még sokszor esik szó a bojkottról... A jövő hétre tervezett nyugati külügyminiszteri találkozó olyan formában nem valósul meg, aho­gyan a Fehér Házban eltervezték': Párizs közölte, hogy nem küldi el képviselőjét Bonnba, nem kíván részt venni olyan „öttagú direk­tórium" ülésén, amely á szovjet­ellenes nyugati vonalat' lenne hl-' vatva meghatározni. A párizsi fricska mellett bonni bírálatot is el kellett viselnie Washingtonnak: a nyugatnémet vezetők értésre adták, hogy helytelenítik az ame­rikai módszert, amely őket min­dig befejezett tények elé akarja állítani. Schmidt kancellár, aki a hét derekán Brüsszelben tárgyalt belga kollégájával, közölte, hogy rövidesen felkeresi Carter elnö­köt. A nyugatnémet kormányfő bejelentette, látogatása máris „leértékeli” Vance bonni útját. Viszont Carternak mindenképp szüksége van olyan látszat te­remtésére, hogy NATO-beli és más szövetségesei kiállnak mel­lette, tehát Washingtonban még nem mondták ki az utolsó szót: elhangzik még ígéret és fenyege­tés a nyugati partnerek címére. Megkövetelnék azt is, hogy a Szovjetunió ellen meghirdetett különböző embargóintézkedése­ket a többiek is megtartsák, de a héten Ausztrália bújt ki ezek alól. Az ausztrál kormány nem gördít akadályt az elé, hogy stra­tégiai fontosságú nyersanyagokat és árukat szállítsanak az ország üzletemberei a Szovjetuniónak. Látszik, hogy Washington nem mindenható a nyugati táborban. Milyen eredményekkel járt Gromiko indiai útja ? Indira Gandhi januárf válasz­tási győzelme óta, új kormányá­nak megalakítása óta most ke­rült sor először ilyen magas szin­tű szovjet—indiai eszmecserére, s ennek külön jelentőséget adott, hogy a nemzetközi helyzetben je­lentkező feszültség jórészt a dél­ázsiai, a közép-keleti térséggel kapcsolatos. A kétoldalú kapcso­latok megszilárdításáról és . to­vábbfejlesztéséről tárgyalt a szov­jet,külügyminiszter és Rao indiai külügyminiszter, a tárgyalások végén kiadott közös nyilatkozat­ban emlékeztettek az. 1971-ben megkötött barátsági és együttmű­ködési szerződésre. Gromiko hangsúlyozta, ,, hogy akkor, amikor az imperializmus megkísérli a világot a feszültség és a szembenállás útjára terelni, India és a Szovjetunió közös erő­feszítései fontos szerepet játszhat­nak a helyzet normalizálásában. Az indiai külügyminiszter is ki­jelentette, hogy a két ország kor­mánya sok nemzetközi kérdésben azonos nézeten van. A látogatás kapcsán egy indiai kormány-szóvivő megállapította, hogy komolyan nyugtalanítja In­diát az USA katonai jelenlétének nagyarányú fokozódása az Indi­ai-óceán térségében. Üj-Delhi épp ellenkezőleg, az Indiai-óceán bé­keövezetté alakítását célzó javas­latot támogatja. Az olyan ameri­kai lépések, mint az atomfegyve­reket is szállító hadihajók össze­vonása az Indiai-óceánon vagy az, hogy Pakisztánnak fegyvereket szállítanak, csak a feszültség nö­vekedéséhez vezetnek — így ér­tékelik ezt Ú-Delhiben. Pálfy József Tollhegyen Ha minden jól megy a ja­pán autóiparban, akkor a tá­vol-keleti szigetország az idén átveszi a vezetést a világban: a tizenegy nagy japán gépkor csigyár 1980-ban 10 millió 590 ezer járművet akar előállítani. Az Egyesült Államok autóipa­ra az előrejelzések szerint az idén csak 10 millió 400 ezer járművet fog gyártani, s így a második helyre szorul. Viszont Amerikában tavaly új rekord született. Negativ csúcs... A világhírű Chrysler vállalat egymilliárd 97 millió dolláros deficittel zárta az üzleti évet. Az előző esztendőben még profit jelentkezett, igaz sze­rény mértékben, de mégiscsak haszonként könyvelhettek el 51 millió dollárt. A mostani, több mint egymilliárd dolláros veszteség a legnagyobb, amit valaha az VSA autóiparában feljegyeztek — beleértve a 30- as évek elején volt súlyos vál­ságot is. A washingtoni kormány az­zal sietett segítségére az ame­rikai autóipar harmadik legna­gyobb vállalatának, hogy más­fél milliárd dolláros állami ga­ranciát biztosított a Chrmlef által felveendő kölcsönökre. A Chrysler vezetői remélik, hogy az idén a veszteségüket fél- milliárd dollárra le tudják szorítani... Mindennek a teteje: még a francia autóipar is igyekszik a hóna alá nyúlni Chrysler éknek, d párizsi tőkések 400 millió frank hitelt szavaztak meg az óceánon túli partnernak, a tegnapi vetélytársnak. Akiknek ez a pénzügyi támo­gatás nem tetszik, azok a Peu­geot és a Citroen munkásai. „Mi egy-egy dolgozónak 450 frankos béremelést követelünk, ha ezt megadnák nekünk, az egész csak 200 millió frankba kerülne, feleannyiba, mint amennyit a Chryslerék kapnak a mi cégünktől." . A tőkés szolidaritás átnyúlik az óceánon is, az osztályellen­tét a függetlenségére,. a nem­zeti öntudatára oly büszke Franciaországon belül tovább­ra is megmarad. P. J. HIGGADT REAGÁLÁS AZ IMPERIALISTA USZÍTÁSRA Választások előtt a Szovjetunióban Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti: Nagy súlyt kaptak a nemzetközi kérdések azokban a beszédekben, amelyeket a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és a szovjet állam vezetői mondtak éj ezen a héten. A Szovjetunióban befejező szaka­szába lépett a köztársasági legfel­sőbb tanácsok és a helyi szovjetek február 24-én esedékes újjává- lasztása előtt a választási kam­pány, s ezen a héten mindennap elhangzott egy-egy nagyfontossá­gú megnyilvánulás, köztük Dmit- rij Usztyinov marsallnak, a Szov­jetunió honvédelmi miniszterének beszéde. Figyelemre méltó, hogy a szov­jet vezetők állásfoglalásaikban higgadtan szóltak a jelenlegi nem­zetközi helyzetről, s miközben rá­mutattak arra, hogy az imperia­lista akciók következtében a hely­zet bonyolultabb lett, elutasították az amerikai propaganda hisztéri­kus hangjának átvételét. Nagy nyugalommal beszéltek a jövőről, határozottan leszögezték, hogy a Szovjetunió, a két pártkongresszu­son elfogadott programnak megfe­lelően, továbbra is a feszültség enyhítésére kívánja összpontosíta­ni erőfeszítéseit. Természetesen — erről Usztyinov marsall külön is nyomatékkai beszélt — a Szov­jetunió, mint eddig is, ezután is mindent megtesz annak érdedé­ben, hogy megvédje saját bizton­ságát, szövetségeseit, készen áll­jon bármiféle agresszió visszave­résére, de — s ezt a honvédelmi miniszter határozottan aláhúzta — békés rendezésre, az enyhülés folytatására és elmélyítésére tö­rekszik. A szovjet vezetők, így például Nyikolaj Tyihonov, a miniszter­tanács elnökének első helyettese, igen részletesen szóltak a gazda­sági munka feladatairól, a soron következő feladatokról. Hangsú­lyozták, hogy az Idei tervfelada­tok reálisak, teljesítésük fontos feltétele a jelenlegi ötévés terv sikeres befejezésének, s a követ­kező tervidőszak megfelelő elő­készítésének is. A választási kampány utolsó napjaiban még számos nagyfon- tossagú beszéd' hangzik el. A hét elején találkozik például válasz­tóival Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter. Csütörtökön a moszkvai Nagyszínházban rende­zett választási nagygyűlésen mond beszédet Alekszej Koszigin mi? niszterelnök. Pénteken Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkár ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke talál­kozik a Kremlben a Bauman-ke- rület választóival, akik az OSZSZSZK legfelsőbb tanácsába jelöltek. Mint a kiadott műsorból kitűnik, mindkét gyűléstől hely­színi közvetítést ad a szovjet rá­dió és a televízió is. Waldheim ENSZ-főtitkár várhatóan zöld utat kap TEHERÁN, NEW YORK A Teheránban fogva tartott amerikai túszok sorsa a két érin­tett kormány fokozott várakozást keltő nyilatkozatai nyomán ismét előtérbe került. Szombat hajnali hírügynökségi jelentések, ame­lyek szóvivőkre hivatkoznak, úgy tudják, bogy Teherán és Washing- to'n>Ka maróSá ti: zöldéi éh Vt1 ád K'urt Waldhélmhék, : s’ 1 ENSZ főtit­kára1 ,riyilvá'hoSSálgra''h,öZza a 'Wi'eti* döntött sah uralkodása alatt el­követett bűntettek kivizsgálására alakítandó nemzetközi bizottság összetételét. Meg nem erősített, de egybe­hangzó értesülések szerint, az öt­tagú bizottságban helyet kap az algériai ENSZ-nagykövet, Asszad Szíriái elnök külügyi tanácsadója, egy volt bangladesi elnök, Vene­zuela washingtoni nagykövete, va­lamint egy francia jogász. Baniszadr iráni elnök pénteken húszperces megbeszélést folytatott Khomeini ajatollahhal. Baniszadr bírálta a nagykövetségen túszokat tartó diákokat, amiért beleavat­koznak a kormány dolgába, és fel­szólította őket, hogy térjenek visz- sza egyetemeikre. Ismeretes, hogy az iráni elnök feltételei között nem szerepel a bukott sah kiadatása, csak az, hogy Washington gyakoroljon ön­bírálatot a sah rendszerével, fenn- fáMoít 'kapcsolatéi 'rrliát'tj1 nW’íwáji KóZzék többé Irán bél ügyéi bej éá né'hátráltassa a’' vélt' uralU'á'do el­leni eljárást. Baniszadr most ki­jelentette, hogy' ha. Khomeini «ra­gaszkodnék a sah kiadatásához, akarátát teljesíteni fogják, de sze­mélyes álláspontján ez mit sem változtat. A túszügy lezárását siettető lé­pések mögött megfigyelők mind­két oldalon belpolitikai mozgató- rúgókat gyanítanak. Carter ame­rikai elnök egy pénteken megje­lent nyilatkozatában például ki­jelentette, hogy a diplomaták sza­badon bocsátása nem várható feb­ruár 26, vagyis a New Hampshi- re-i előválasztások előtt. (MTI) Amerikai támogatás az afgán lázadóknak A UPI amerikai hírügynökség szombat reggeli jelentésében lé­nyegében megerősítettnek látja a The Washington Postnak azt a korábbi értesülését, hogy az Egyesült Államok titokban fegy­verszállítmányokkal támogatja a pakisztáni támaszpontokról Af­ganisztánba betörő afgán lázadó-, kát. A hírt az amerikai kormány­zat jól értesült, középbeosztású tisztviselői erősítették meg, a ve­zető kormányhivatalok (Fehér Ház, hadügyminisztérium, kül­ügyminisztérium, CIA stb.) azon­Gerillaakciók Gazdasági és szociális követe­léseik alátámasztására két'' na­gyobb akciót hajtottak végre pénteken baloldali beállítottságú csoportok az ország fővárosában. Az egyik csoport megrohamozta a salvadori külkereskedelmi inté­zet , háromemeletes ; épületét, és mintegy 60 túszt ejtett. A túszok között van az intézet igazgatója, Arturo Gusman Trujillo is, aki azt mondotta: a baloldaliak ak­ciójukkal tiltakoztak az ellen, hogy külföldi társaságok — az or­szágban fokozódó politikai terror ürügvén — bezárják salvadori gyáraikat. Egy másik, magát „Július 30. bar .elújasitatták, hogy állást fog­laljanak áfkérdésben.- í': A fegyvereken kívül az afgán lázadók: jejéntös élelmiszer- és gyógyszerszálíitmányökat ís;' kap­nak az Egyesült Államoktól. Eközben az afgán lázadók egyik Vez.etője, Zia Khan Ngssry. Wa­shingtonban tárgyal, hogy mint­egy negyvenmillió dollár érték­ben kézifegyvereket kaphasson. Mint Washingtonban kiszivár­gott, Zia Khan Nassryt csütörtö­kön fogadta a Fehér Ház, vagyis Carter elnök egyik munkatársa is. Salvadorban Egyetemi Forradalmi Erőknek" pevező, mintegy 50 főnyi csoport San Salvador jezsuita irányítású amerikai központi egyetemének igazgatási épületei ellen indított rohamot. Meghatározatlan számú túszt szedett, akik között van az egyetem rektora és két dékán­ja is. A csoport résztvevői a tan­díjak megszüntetését és a feleke­zetin kívüli állami egyetem fo­kozottabb pénzügyi támogatását követelték. E két akció következtében leg­kevesebb 455 főre emelkedett a San Salvadorban csütörtökön és pénteken végrehajtott akcioKöan foglyul ejtett túszok száma. (UPI) Megjelent az El Siglo, illegalitásban MEXIKÓVÁROS Hatéves kényszerű szünet után ismét megjelent a Chilei Kom­munista Párt 1940-ben alapított, és az 1973 szeptemberi katonai puccs után elhallgattatott lapja, az El Siglo. A 24 oldalas lapot il­legálisan állítják elő, és terjesz­tik Chilében, ami a Chilei KP szervezeti erejét és összeforrott- ságát bizonyítja. Az első szám — amelyből a mexikói fővárosba is jutott el példány. —. fő monda­nivalója: minden hazafias erőt egyesíteni kell a Pinochet-dikta- túra megdöntéséért. (TASZSZ)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom