Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-09 / 6. szám
/ IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: időnként felszakadozó felhőzet, párás, helyenként ködös idő. Már csak elszórtan kisebb havazással, hószállingózással mérsékeli keleti, észak' keleti szél. Legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: általában mínusz 8, mínusz 13 fok között, néhány derült, szélvédett helyen mínusz 15 fok körül, a legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 1, mi-, nusz 6 fok között. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évf. 6. szám Ára:l,20 Ft 1980. január 9. szerda Országos mezőgazdasági tanácskozás Országos tanácskozásra gyűltek össze tegnap Gödöllőn a mezőgazdaság és az élelmiszeripar vezető szakemberei. Romány Pál miniszter szólt a mezőgazdaság múlt évi teljesítményéről, amely megfelelt az 1978-ban elért kiváló színvonalnak, azonban a kedvezőtlen természeti tényezők miatt a kitűzött célokat nem mindenben sikerült elérni. A miniszter hangsúlyozta: az idei nagy követelmények kielégítéséhez szükség van jól bevált módszerek, termelési-szervezési eljárások, forgalmazási gyakorlat gyorsabb és általános érvényű elterjesztésére. Segíteni kell az új eljárások, olcsóbb eszközök, a gazdaságosságot és a hatékonyságot szolgáló találmányok kidolgozását és alkalmazását, s föl kell karolni az eddig háttérbe szorult termelési ágakat, gazdálkodási módszereket, amelyekkel céljainknak megfelelő tartalékokhoz juthatunk. A miniszter előadását vita követte. ZAVARTALAN GÁZSZÁLLÍTÁS NÉGY MEGYE 25 TELEPÜLÉSÉNEK Téljesítette tervét a GOV kecskeméti üzeme • A kecskeméti üzemviteli központban a diszpécserszolgálat korszerű eszközökkel látja el feladatát. (Straszer András felvétele) Esik a hó, nehezen járhatók az utak — azonban mindez nem lehet akadály a Gáz- és Olajszállító Vállalat kecskeméti központú távvezetéki üzemének dolgozói előtt munkájuk végzésében. Nyáron is van elegendő tennivalójuk, de számukra évente a tél jelenti az erőpróbát, Részben azért, mert a hideg miatt megnő az országos szénhidrogén-felhasználás, s vele növekednek a szállítási feladatok, másrészt pedig azért, mert a fokozottabb igénybevétel miatt ilyenkor viszonylag több kisebb hiba keletkezhet a vezetékrendszerben, illetve a hozzátartozó szabályozó berendezésekben. A csővezetékek épségére ügyelő vonalőröknek ilyenkor is be kell járniuk naponta a szakaszukat, a komplex csoportoknak pedig indulniuk kell, ha az üzemi központ diszpécserszolgálatához valahonnan hibajelzés fut be. ■ Bárdy Géza, az üzem vezetője elmondta, hogy a komplexcsoportokat tavaly szervezték meg. A belső átszervezést azért hajtották végre, hogy csökkentsék a koráb- hi, kevésbé szervezett kiutazások veszteségidejét. A csoportokban a javító-karbantartó-építő tevékenységhez szükséges valamennyi szakma képviselve van, megfelelő színvonalon, így a tennivalókat egy- egy munkahelyen egyszeri kiszállással el tudják végezni. A hatékonyságot a gázátadó állomások automatizálásával is fokozták, jelentős létszámmegtakarítást érve el a korszerűsítéssel. (A GOV ezeken a helyeken adja át a földgázt a lakosságnak, üzemeknek továbbító szolgáltató vállalatoknak.) A távvezetéki üzem kollektívája a tervét minden vonatkozásban teljesítette 1979-ben.- A karbantartás és az építés területén még többletmunkákra is sor került a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben tett brigádvállalások teljesítésével.. A gáz-, az olaj- ’ és a gazolinszállítási előirányzatot túlszárnyalták. A kecskeméti központú üzem Békés, Csongrád, Bács-Kiskun és Pest megyében összesen 25 településhez juttatja el a földgázt, köztük olyan városoknak mint Szeged, Kecskemét, Szentes, Csongrád, Kiskunfélegyháza, Makó és Nagykőrös. Bárdy Géza üzemvezető az elmúlt esztendő fontos eredményének tartja, hogy a településeket, az ottani lakosságot, az üzemeket zavartalanul ellátták tüzelőanyaggal. Arról is tájékoztatott, hogy a tavalyi fogyasztásban már megmutatkozott a takarékosság, s' így az értékesítési tervüket nem tudták száz százalékra megvalósítani. Az üzemvezető megjegyezte, hogy az általuk — szolgáltató vállalatokon, például a DÉGÁZ-on keresztül — értékesített földgáz mennyisége csak szerény töredéke annak a mennyiségnek, amelyet évente a vezetékrendszerükben szállítanak. A földgáz döntő hányadát az országos igények kielégítésére Budapest és a Dunántúl irányába továbbítják az Alföld déli részéről. Az algyői olaj végállomása Százhalombatta. A múlt évben az üzemhez tartozó c-^pvezetékrendjs szer hossza ezer kilométer föle nőtt. Ebben közrejátszott, hogy az ősszel megindították Jugoszláviába a tranzit gázszállítást, s ehhez üzembe helyeztek egy jelentősebb vezetékszakaszt. A tranzitszállítás lényege, hogy annyi és olyan minőségű földgázt áramoltatnak ki déli szomszédunknak, amennyit a Szovjetunió egy hozzá közelibb ponton betáplál a mi országos vezetékrendszerünkbe. A tranzitszállítás fontos feladata az üzemnek. A sikeresen végzett tavalyi munkát az év elején jól előkészítették a termelési tanácskozásokon. Év közben szervezett oktatások révén növekedett a dolgozók szakmai és politikai felkészültsége. A párt- alapszervezet — a szakszervezettel és a KISZ-szel együttműködve — politikai munkával segítette, a gazdasági tennivalók elvégzését. A Gáz- és Olajszállító Vállalat kecskeméti távvezetéki üzemének kollektívája az új évben hasonló jó teljesítményre készül. A. T. S. Ötvennégy és fél millió utas Eredmények és gondok a megyei autóbusz-közlekedésben •» Végre itt az autóbusz! Ugrásra kész fiatalok egy csoportja az egyik csuklós busz megállójánál, ahol a „Vigyázzunk egymásra!” figyelmeztetésre nem árt gondolni... (Méhesi Éva felvétele) Az autóbuszokra évről évre egyre többen és gyakrabban szállnak föl a városi és a megyebeli megállóknál. Autóbuszügyben — di- csérően, vagy elmarasztalóan — naponta nyilvánít véleményt a lakosság. A tanácsok fórumain is víssza-visszatérő téma a helyi és a ’ távolsági autóbusz-közlekedés, amely az elmúlt 15 esztendőben sokat fejlődött. A megyeszékhelyen- 19S5-ben például imág csak 8 millió 300 ezer, tíz évvel később 18 millió 917 ezer, tavaly pedig már 26 millió utas kapott ülő- vagy állóhelyet a Volán 9- es számú Vállalatának helyi járatain, amelyeken az idén — hozzávetőleg — még több, megközelítőleg 29 millió ember fog utazni. . — Miután ennyire megnőtt az utasforgalom Kecskeméten, mi a helyzet a megyében, s hogyan állunk a távolsági, illetőleg az országhatáron túli autóbuszos személyszállítással? — kérdeztük dr. Torna Lászlót, a Volán 9-es számú Vállalatának személyforgalmi és kereskedelmi osztályvezetőjét. '— Háromszáztizennyolc autóbuszunk, köztük harminc csuklós, négyszáznyolcvan kocsivezetőnk és százhúsz jegykezelőnk áll jelenleg a megyei helyi és a helységek közötti tömegközlekedés szolgálatában — kezdte dr. Torna László. — Embereinkkel és járműveinkkel igyekszünk úgy gazdálkodni. hogy a különféle szállítási igényeknek eleget tudjunk tenni. A legtöbb autóbusz — százhatvankettő — a különböző helységek között jár, hatvan helybeli, hét szerződéses járat, harmincöt pedig olyan bérautóbusz, amelyet vezető nélkül adunk használatra valamely üzemnek vagy intézménynek. A többi tartalékul szolgál, illetve különjáratként áll rendelkezésre. Ez utóbbi minőségben a mi kocsijainkkal tavaly is igen sokan utazhattak a megyéből, Odesszától Skandináviáig, vagy kereshették föl Ausztriát. Romániát, Jugoszláviát, Görögországot ás Törökországot. A legnagyobb feladatoknak azonban idehaza, az ország-, illetve a megyehatáron belül kell megfelelni. Az év közbeni munka főként Bécs-Kiskun megye városainak és falvainak az útjain követelt^ helytállást gépkocsivezetőinktől' és a velük, vagy értük dolgozóktól, akiknek együttes munkájávál a 9-es Volán — az ország huszonnégy Volán Vállalatának egyike — tavaly nem kevesebb, mint ötvennégy és fél millió utast szállított! Ez6,2százalékkal haladta meg az 1978. évit. Figyelmet érdemel, hogy tovább emelkedett a helyi, a városon belüli utasok száma, és a múlt esztendőben a megyében már elérte a 31 milliót. A városok közül Lebontási vagy felújítani? 3. oldal Tavalyi nehézségek, idei tervek L oldal Sport 7. oldal is különösképp a megyeszékhely és Baja adja a helyi utasok zömét. Kecskeméten negyven, a Duna menti városban pedig tizenegy Volán-busz hozza-viszi a lakosokat .reggel 4-től 24 óráig, mely idő alatt a kecskeméti autóbusz-pályaudvaron több száz távolsági járatot fogadnak, egyebek közt Budapestről és Szabadkáról érkezőket is. Azért, hogy az utazóközönség kényelmét szolgálhassuk azzal a huszonegy új autóbusszal is, amelyből tizennyolcat elöregedett kocsijainak pótlására, hármat meg további fejlesztésre fogunk vásárolni még > ebben az évben, — kérünk valamennyi munkahelyet, intézményt és iskolát, hogy a lépcsőzetes munka- és tanításkezdésre vizsgáljanak meg további lehetőségeket. Egyaránt rossz nekünk, szállítóknak, és az utazóknak is, hogy például réggel fél héttől fél nyolcig a buszok csaknem üresek, utána meg már annyian vannak, hogy sok utasnak leszakad a kabátgombja. Szerintem, kísérletképpen, meg lehetne próbálni, hogy a kecskeméti főiskolákon,- valamint a középfokú oktatási intézményekben ne reggel nyolc órakor, hanem fél kilenckor kezdődjenek az órák. — Mi a véleménye, az utasok a helyi járatokon becsületesen megfizetik a viteldíjat? — Mindenütt, de különösen a megyeszékhelyen, rendkívül sokan utaznak autóbusszal. A városkép szüntelen változásához, a szanálásokhoz, az új ipar- és lakótelepek kiterjedéséhez irányában és gyakoriságában is alkalmazkodik az~ autóbusz-közlekedés, hogy mind többen juthassanak el úticéljukhoz az egyes járatokkal. Jó néhányan azonban visszaélnek azzal a helyzettel, hogy a helyi autóbuszokon már nincs kalauz, és potyán — ingyen — utazgatnak ide-oda, a közösség kárára. Havonta körülbelül félezer potyautast leplezünk le a kecskeméti járatokon tartott ellenőrzéseink során. Tettenéréskor többen, ha tehetik, inkább kiugranak a három ajtó valamelyiként, csak, hogy „megspórolhassanak” két forintot, illetve „kivédjék” az ötven forintos helyszíni bírságot. Ezek és a bérlet nélkül' utazók »ellen nem ártana társadalmilag is egyforma eréllyel fellépni! További gond a helyi autóbuszközlekedésben, hogy jeges, csúszós az út, s a fel- és leszállóhelyeket se nem sózzák, se nem homokozzák, noha az első, hajnali busz indulása előtt ezt meg kellene ténni. Aggódom ezenkívül az öregekért és a gyermekekért, is, a tömegközlekedésben tapasztalt részbeni kiszolgáltatottságuk, és meggondolatlanságuk miatt. A tolongásban ugyanis a vezetői ülésből nem, vagy alig látni őket; a visszapillantó tükör a lépcső aljáig már nem „lát”, ahol egyébként a' legnagyobb az esélye az elvagy alácsúszásnak. Vigyázzanak tehát rájuk azok is, akik együtt szállnak fel és le az idős emberekkel, és segítsék, engedjék őket előre. S még valamit: ha megszólal az autóbusz berrégője, tekintse ezt minden utas figyelmeztetőnek. Aki lent vár, legyen türelemmel még öt-tíz percig, a következő kocsi érkezéséig, mivel a hangjelzéskor a vezető balra figyel, s ilyenkor már kész az indulásra — hangoztatta végezetül dr. Torna László osztályvezető. K—I Sikeresek a téli politikai könyvnapok Nem számítva a miniszteri utasításokat, január elsejétől ötvenhat rendelkezés alkotja — új elemként — azt a környezetet, amelyben a vállalat gazdálkodik; vásárol, termel és elad. Mindezt a szabályozóknak, s ezzel a társadalmi érdekeltségnek megfelelően; azaz úgy vásárol, termel és ad el, hogy a ráfordítások és hozamok aránya minél kedvezőbb legyen. Ez az arány valójában a vállalat teljesítményének mércéje, tehát ez a teljesítmény nem független a környezettől — a szabályozástól —, de nem is kizárólagosan annak tükröződése. A vállalat — mint folytonos változásra alkalmas szervezet — képes arra, hogy a különféle hatásokat — azaz kedvezőeket Is kedvezőtleneket egyaránt, más-más irányban korrigálja. Az elmúlt esztendő végén, az új év első napjaiban gyakran találkozhattunk vállalati körben a végletes gondolkodás- mód markáns jeleivel, nevezetesen, a környezeti tényezők — a szabályozás — mindent meghatározó jellegének hang- súlyozásával, illetve olyasfajta leegyszerűsítéssel: ha eddig dolgozni kellett, akkor ezután is dolgozni kell, környezet ide vagy oda. Valami igazság megbújik ezekben az okoskodásokban, csakhogy: más környezetben másként lehet elérni a korábbi vállalati eredményt. Tágítsuk most már a fogalomkört, s a szabályozás mellett minden más, lényeges^ elemet vonjunk be a környezetbe, mert hiszen az objektiv külpiaci hatások, a kooperációs kapcsolatok, az ágazati méretű fejlesztési koncepciók éppúgy ide tartoznak, mint a sokat emlegetett háttéripar helyzete, a népgazdasági összessé- gű anyagellátás. Némi leegyszerűsítéssel, de fogalmazhatunk úgy: a vállalat sok objektív környezeti tényezőtől függ, s ezekre a tényezőkre csak nagy áttételekkel, ráadásul csekély mértékben van befolyása, vagy — például a külpiaci általános jellemzők esetében — egyáltalán nincsen. Amiből korántsem az következik, hogy a gazdálkodó egység valamiféle vak erőknek a kiszolgáltatottja. Sokkal inkább célravezető mindezek ismeretében arra gondolni: a vállalat a környezethez folyamatosan igazított teljesítménnyel érhe^ ti el a tervezett eredményt, azaz a környezet változásához kapcsolódva örökösen készen kell állnia a korrekcióra. Képes erre minden termelőhely? Sok vállalat bizonyította eddig is — elsősorban a nehéziparban, a kohó- és gépipar területén —, hogy lehetséges folytonosan újjáteremteni az összhangot környezet és telje-' sítmény között, azaz a nehezebb feltételek mellett sem mond le eredményei gyarapításáról. Beérve az utalással: a nehézipari tárca átlagosnál jobb devizakitermeléssel dolgozó vállalatainak kétötöde állítja elő az export négyötödét; a kohó- és gépipar teljes termelésének versenyképes egy- harmadát a cégek húsz százaléka bocsátja ki. Beszédes tanúsága ez annak, hogy a környezet és a vállalat kölcsönhatása igenis magába foglalja a korrekciók folytonos lehetőségét, hiszen mi másra, mint erre támaszkodhatna például az a terv, hogy 1980-ban a gépipar nem rubel elszámolású kivitele eléri az egymilliárd dollárt, ami 1979-hez képest — folyó áron — 28—30 százalékos növekedésnek felel meg? Az érem másik oldalára kívánkozó esetet említve: a jelenlegi mennyiség két-háromszoro- sát is értkepithetnénk külföldön programvezérlésű szerszámgépekből, de — íme környezet és teljesítmény negatív előjelű kölcsönhatása — a gyártók nem képesek többet kibocsátani. Hiba lenne pusztán az érdekeltséggel, az ösztönzéssel magyarázni, menteni a környezet és -a teljesítmény kölcsönös viszonyában fölhalmozódott feszültségeket. Ezek létrejöttében, fönnmaradásában része volt a vállalati szervezet merevségének, a fejlesztések részekre darabolódásának, s annak a szemléletnek is, amelynek hívei mindig és mindenben a környezetet, a külső tényezőket jelölték meg a nehézségek, az akadályok okaiként. Nehezebb helyzetben vannak a vállalatok, mint korábban, mert nehezebbek a környezeti feltételek, mint eddig. Az azonban bizonyos, hogy élesebben elkülönülnek majd — nemcsak gazdálkodási jellemzőikben, hanem gazdálkodási eredményeikben is —\az átlagos, s az átlagot felülmúló vállalati teljesítmények, az átlag alattiqkról most nem is szólva. Ez a társadalmilag kívánatos elkülönülés végső soron azt fejezi ki, hogy melyik vállalat reagál kellően, s melyik kevésbé a környezet — folytonosan változó — hatásaira. S nyilvánvaló: az így végbemenő elkülönülés fontos következtetésekhez — következményekhez — vezet a vállalatok holnapját, sorsát, a kollektíva boldogulását tekintve. L. G. Az elmúlt év novemberében immár tizennyolcadik alkalommal nyitották meg megyénkben a téli politikai könyvnapokat. Az évről évre egyre sikeresebb rendezvénysorozatnak lassanként a végéhez közeledünk. Felkerestük Mészáros Jánost, a Kossuth Könyvkiadó Bács-Kiskun megyei ki- rendeltségének vezetőjét, aki tájékoztatott bennünket a novembertől februárig tartó könyvnapok eredményeiről. Megtudtuk, hogy az elmúlt évek jó gyakorlata alapján a politikai és pártirodalom iránt tovább fokozódott az érdeklődés. Ezt figyelembe véve készültek fel arra, hogy az igényeket ki tudják elégíteni. Oj vonása az idei téli könyvnapoknak, hogy ezúttal az eddiginél szélesebb körben kapcsolódtak be a városok, s azokon belül' az egyes iskolák. Jellemző volt továbbá az elmúlt hetekben, hogy egyes helyeken — többek között Kalocsán, Kunszentmikló- son és Pálmonostorán — emlékezetes, színvonalas ünnepi megnyitók, kiállításokkal, író—olvasó találkozókkal egybekötve igyekeztek felhívni a figyelmet a Kos- suth-kiadványokra. A fentieken kívül Kecelen, Soltvadkerten. Jánoshalmán és Kiskunfélegyházán politikai vándorkiállításon mutatták be a kiadó nágyválasz- tékú termékeit. Külön sikernek számít, hogy ebben az évben nem volt hiánycikk az úgynevezett „slágerkönyvek” között. Az előre megrendelt és az igényeknek megfelelően szétosztott készlet mindenfelé elegendőnek bizonyult. Néhány példa arra, hogy elsősorban milyen művek iránt volt nagy az érdeklődés: A Titanic púsztülása, az Olimpia Moszkvában éppen úgy az érdeklődés középpontjában állott — és áll jelenleg is — mint például a Hódító Pelle című kétkötetes regény, vagy az esztétikai és a munkásmozgalmi kislexikon. örvendetes, hogy A marxizmus— leninizmus klasszikusainak kiskönyvtára című sorozat iránt mennyire megnövekedett a figyelem. A kirendeltségvezetö elmondta, hogy számokkal is szemléletesen lehet érzékeltetni a téli politikai könyvhetek átlagon felüli sikerét. Ugyanis a kimondottan erre a célra megjelentetett művekből több mint nyolcszázezer, s a téli politikai könyvnapok idején az összes Kossuth-kiadványokból előreláthatólag mintegy kétmillió forint értékű mű talál gazdára. Mivel ez az éves forgalomnak negyven százaléka, ezért ismételten bebizonyosodott, hogy — különösen a falusi emberek körében — — érdemes évről évre megismételni a könyvnapokat. A siker annál is inkább örvendetes, mivel a többi — műszaki, mezőgazdasági stb. — hasonló kampányok nem befolyásolják hátrányosan a nemes törekvéseket. Ám hogy ez így történik, ahhoz nagy mértékben hozzájárult a megyei kirendeltség alapos előkészítő és szervező munkája. valamint a pártszervezetek megértő támogatása és a terjesztő propagandisták áldozatvállalása. V. M.
