Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-09 / 6. szám

2 • PETŐFI NEPE ’» 1980. január 9 Indira Gandhi abszolút többséggel győzött Abszolút többséget kapott az Indira Gandhi vezette Nemzeti Kongresszus párt az indiai álta­lános választásokon. Mint az új­delhi rádió kedden közölte, a párt — az eddig összeszámlált szava­zatok alapján — a szavazásra ki­írt 525 választási körzet közül 265-ben győzött. Ellenfelei meg­semmisítő vereséget szenvedtek: neip végleges összesítés szerint a Dzsanata párt 13. a Lók Dal párt pedig hat mandátumot kapott. A most hatvankét éves Indira Gandhi asszony személy szerint is rendkívül sikeres volt. Mivel az indiai alkotmány erre lehetőséget ad, Gandhi két választókerület­ben is jelöltette magát: a déli Andra Pradesh állambeli Medak- ban 220 ezer szavazattöbbséggel győzött, míg szűkebb pátriájában, az Uttar Pradeshben levő Rae Bareli Krzetben eddigi eredmé­nyek alapján 50 ezer szavazattal vezet. Az eredmények megcáfol­ják politikai ellenfeleinek azt az állítását, hogy Indira Gandhi csak északon, saját választókerü­letében élvez széles körű támoga­tást. 'j Három évvel ezelőtti választási bukását követően — állapítják meg helyi megfigyelők — Gand­hi asszony tehát meggyőző és lát­ványos győzelemmel tér vissza az indiai politika élére. Ellenfelei már régen leírták, bíróság elé idézték, kétszer börtönbe küld­ték, megvonták mandátumát, eközben több párthive is elhagy­ta, de Nehr.u lánya talpra állt és megerősödve került ki a Dzsana­ta párt kormányzása idején ki­alakult politikai zűrzavarból. események sorokban TORONTO Ä vezető szervek megválasztá­sával és határozat elfogadásával ért véget Torontóban a Kanadai Kommunista Párt 24. kongresszu­sa. A kongresszuson elfogadott ha­tározat kórunk legfontosabb fel­adatainak minősíti a béke megőr­zését, a fegyverkezési hajsza meg­szüntetését, az enyhülési politika érvényesítését és katonai enyhü­léssel való kiegészítését. PALERMO A szicíliai Palermóban kedden délelőtt eltemették a vasárnap meggyilkolt haladó politikust, Piersanti Mattarellát Az autonom jogokat élvező tartomány minisz­terelnökét az olasz politikai élet legfelső vezetői, köztük Pertini köztársasági elnök kísérték utolsó útjára. A koporsó mögött több ezres tömeg haladt. A temetés alatt a dolgozók országszerte 15 perces szolidaritási sztrájkkal fe­jezték ki együttérzésüket az öz­veggyel és a meggyilkolt haladó politikai elveivel. MONROVIA Libériában 120 éves korában meghalt az ország legidősebb törzsfőnöke. 35 feleséget és 150 gyermeket hagyott maga után. ANKARA A törökországi Bafra városában ismeretlen merénylők megöltek két elemi iskolai tanítót, másik kettőt pedig megsebesítettek. A Fekete-tenger partján levő kisvá­rosban a tanítók éppen taxin utaz­tak iskolájukba, amikor a merény­lők rájuk lőttek géppisztollyal. A tettesek elmenekültek. Ezzel tízre emelkedett az elmúlt 48 órában Törökországban elkövetett gyilkos merényletek áldozatainak száma. MADRID Felemelték a benzin, a dízel-, és a fűtőolaj árát kedden Spanyol- országban. Átlagban négytől nyolc százalékos a drágulás. BELGRAD Jugoszlávia szinte egész konti­nentális éghajlatú területén hétfő óta ismét szakadatlanul hull a hó, ami nemcsak a köz- és vasúti közlekedésben, hanem sok helyütt a termelésben is fennakadásokat okoz. Bosznia—Hercegovina, Crna Gora és Szerbia hegyeiben több száz falu napok óta el van zárva' a külvilágtól, noha a hótor­laszok eltakarításán katonai és polgári védelmi egységek is dol­goznak. A bánáti városokban szü­netel a gázszolgáltatás, mert a gázvezeték befagyott. Az ország különböző vidékein a nagy hó miatt az iskolák százaiban átme­netileg nincs tanítás. ÖSSZEHÍVJÁK AZ ENSZ RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSÉT > Szovjet vétó a Biztonsági Tanácsban • A Biztonsági Tanács határozattervét megvétózta a Szovjetunió. KÍNAI—AMERIKAI EGYÜTTMŰKÖDÉS Brown Pekingben tárgyal Banglades, Niger, Zambia, Ja­maica és a Fülöp-szigetek olyan határozati javaslatot terjesztettek a Biztonsági Tanács keddre virra­dóra megtartott ülése ele, amely helyteleníti az afgán népnek nyúj­tott szovjet segítséget, és a kato­nák kivonását követeli Afganisz­tánból. A Biztonsági Tanács 13 tagja a határozati javaslat mellett, a Szovjetunió és az NDK pedig el­lene szavazott. Ezért, mivel a Szovjetunió állandó tagja a BT- nek, ami miatt vétójoga van, a ha­tározati javaslat nem lett elfogad­va. Ezzel kapcsolatosan Troja- novkszkij szovjet ENSZ-delegátus kormánya nevében rámutatott ar­ra, hogy teljességgel elfogadhatat­lan a határozati javaslatban elrej­tett felhívás az afganisztáni de­mokratikus társadalmi rend meg­változtatására. Trojanovszkij visz- szautasította azt a hazug állítást, hogy a szovjet segítség nem egyez­tethető össze az ENSZ alapokmá­nyával. Megfigyelők a Biztonsági Tanácsban lezajlott szavazás után nem tartják kizártnak, hogy 24 órán belül összehívják az ENSZ rendkívüli közgyűlését, annak fő1 rumán ugyanis egyetlen államnak sincs vétójoga, s így az Egyesült Államok egyszerű többséggel is ki tudná erőszakolni egy Szovjet­unió-ellenes határozat elfogadtatá­sát. A BT szavazását követően a tanács tagjai egymással konzultál­tak, az eredményről lapzártáig nem kaptunk jelentést. Carter amerikai elnök hétfő es­te egy televízióinterjúban arról beszélt, hogy — az afganisztáni események ürügyén — több közel- keleti állam részvételével konzor­cium létrehozását tervezi Pakisz­tán katonai és gazdasági segítsé­gére. Az amerikai kormány „ily módon kívánja Pakisztán bizton­ságát szavatolni”. Megjegyzendő, hogy Pakisztán december végén jelentette be: nem hosszú időn be­lül képes önállóan előállítani atombombát, s ez ellen korábban épp az Egyesült Államok tiltako­zott . |. Az USA hivatalosan is felszólí­totta Japánt, hogy hozzon szank­ciókat Szovjetunió ellen, de Ohira japán kormányfő — jelenti Tokió­iból az MTI — vonakodik attól, hogy az elvi egyetértésen túlme­nően elkötelezze magát pontosan megjelölt lépések mellett. Patak Károly, az MTI Kabulba kiküldött tudósítója jelenti, hogy az Afganisztáni Nemzetvédelmi Minisztérium tegnap kiadott köz­leménye bizonyítékokat tár a nyíl-' vánosság elé: az imperialista or­szágok az utóbbi másfél évben nagyarányú támogatást nyújtottak afganisztáni zsoldosoknak, akik megdöbbentő bűncselekményeket követtek el a nép ellen. A kabuli bazársoron — írja a tudósító — zsibong az élet, az üzletek áruel­látása a régi. Tanítás nincs, mivel ilyenkor van a nagy szünet, a szol­gáltatások működése zavartalan. Egyes közintézményeket — érthe,- tően — fokozottan védenek, de az Amin-rendszer maradványainak ellenállása már régen megszűnt a fővárosban. A kormányhivatalok­ban és-intézményekben voltak sze­mélycserék, de a munka fennaka­dás nélkül folytatódik. A távíró és telefonközpont épülete a hatalom- váltáskor lefolyt harcokban meg­rongálódott, emiatt a nemzetközi hírforgalom egyelőre csak részle-, ges. Afganisztán egyes részeit to­vábbra is fenyegeti a külső beavat­kozás veszélye — a politikai hely­zet megszilárdulása e veszély el­múltának a függvénye. Teng Hsziao-ping kínai vezér­kari főnök és miniszterelnök-he­lyettes Harold Brown amerikai hadügyminiszterrel kedden foly­tatott tárgyalása után az ameri­kai küldöttség szóvivője bejelen­tette: az Egyesült Államok olyan korszerű, mesterséges holdak adatainak fogadására és feldol­gozására alkalmas földi felvevő állomást ad el Kínának, amely katonai célokra is felhasználható. Az amerikai Landsat—D elneve­zésű rendszerről van szó, amelyet ugyan polgári célokba terveztek, de amelynek komputerei és egyéb korszerű berendezései katonai célokra is felhasználhatók, így például a Szovjetunió felderíté­sére is. Megfigyelők rámutatnak, hogy a bejelentés — a kínai­amerikai katonai tárgyalások el­ső kézzel fogható eredménye — a kezdetét jelzi az Egyesült Ál­lamok és Kína között kibontako­zó katonai együttműködésnek a harci célokat szolgáló technika területén. Kínai közlemény szerint Brown amerikai hadügyminiszterrel le­zajlott találkozóján Teng Hsziao- ping vezérkari főnök és minisz­terelnök-helyettes arra szólította fftl az Egyesült Államokat és a világ más országait, hogy lépje­nek szövetségre a Szovjetunió „globális terjeszkedési politiká­jának ellensúlyozására”. Az amerikai hadügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Ál­lamok és Kína feladata, hogy koordinálja politikáját a „szov­jet fenyegetéssel szemben" és hozzátette, hogy Washington el­tökélt szándéka „védelmének” erősítése. A tárgyalásokon meg­vitatták az afganisztáni fejle­ményeket, az indokínai helyzetet, a kínai—amerikai kapcsolatok helyzetét és más kérdéseket. Teng Hsziao-ping jóval a tár­gyalás előtt kinyilvánította, hogy a megbeszélés során a Szovjet­unió elleni közös, kínai—ameri- kai fellépésre kíván koncentrálni Afganisztán ürügyén. Megfigyelők ezzel összefüggésben rámutatnak, hogy Kína valamiféle közös erő­demonstrációt sürget, az amerikai fél azonban húzódozik ettől. An­nál inkább híve annak, hogy Kí­na a lehető legteljesebb mérték­ben kötelezze el magát és vállal­jon oroszlánrészt Pakisztán kato­nai megerősítésében. Vannak, akik azt sem tartják kizártnak, hogy amerikai támogatással, kí­nai légióidon át gyorsítják meg Pakisztán, illetve az afgán ellen­forradalmárok gyors ütemű fel­fegyverzését. Pekingi katonai és diplomáciai körökben figyelmeztető jelnek tekintik, hogy a kínai—amerikai tárgyalásokon különös hangsúlyt kapott a közös stratégiai célok és érdekek hangoztatása Indokí­nában és a délkelet-ázsiai térség­ben, ázsiai diplomaták szerint, tekintettel az afganisztáni fejle­ményekre, az Egyesült Államok szívesen venné, ha Kína új frontot nyitna és beváltaná azt a gyakran hangoztatott fenyeger tését, hogy másodszor is „meg­leckézteti” Vietnamot. A vezetők között zajló hivata­los tárgyalások mellett kedden négy munkacsoportban folyta­tódtak a kínai—amerikai katonai megbeszélések. Ezek a munkacso­portok a következő témákkal fog­lalkoznak: Kína amerikai kato­nai műszaki eszközökkel való el­látása, a fegyverzet ellenőrzése, katonai személyek cseréje és a stratégiai egyensúly elemzése. A nyugati politikai és sajtókö­rökben hangoztatják, hogy a kínai—amerikai tárgyalások vár­ható eredménye sokkal inkább propagandisztikus, mintsem gya­korlati értékű -lesz. Ugyanakkor eléggé általános az a vélemény, hogy a Pekingben folyó tárgya­lás az egész világ békéjét és biztonságát fenyegető,, veszélyes hatalmi játék kezdete lehet, mert megnyithatja az utat egy nyíl­tan szovjetellenes amerikai—kí­nai—japán katonai szövetség lét­rehozása előtt. A DIÁKTÜNTETÉSEK MIATT BEZÁRTÁK A PANAMAI ISKOLÁKAT Irán hajthatatlan a túszügyben Az ENSZ Biztonsági Tanácsa hétfőn este nem hivatalos ülést tartott az iráni—amerikai válság­ról. A tanácskozást megelőzően Kürt Waldheim,'"az'ENSZ főtit­kára tájékoztatta a testületet Iránban tett látogatásáról, s egyebek között arról, hogy az iráni vezetők a Teheránban fog­va tartott amerikai túszok sza­badon bocsátása előtt ragaszkod­nak a megbuktatott sah kiadatá­sához, valamint a császári re­zsim által elkövetett bűncselek­mények kivizsgálásához. A hétfő esti ülést elnapolták, anélkül, hogy azon határozat született volna az Egyesült Ál­lamok által Irán ellen követelt gazdasági szankciók életbelépte­téséről. Waldheim egyébként ez­zel összefüggésben figyelmeztet arra is, hogy teheráni tárgyaló- partnerei kifejtették: semminemű nyomás, avagy erőszakos akció nem segíti elő a túszok szabadon­bocsátását.' Donald McHenry amerikai ENSZ-nagykövet közöl­te, hogy a Biztonsági Tanács csütörtökön ismét összeül, s na- piTerídfe tüki ."á 'gaádásáSi.'kkáhkr'’' cick kérdését.,. Az amerikai külügyminiszté­rium ezzel egyidőben jelentette be, hogy tárgyalásokat kezdett más országokkal a szankciókkal kap­csolatos határozat kérdéséről. Irán 50 százalékos részesedésre tart igényt nyersolaja feldolgozá­sából eredő profitok után — jelen­tette be Ali Akbar Moinfar iráni kőolajipari miniszter. A miniszter kijelentette: az or­szág napi 3—3,5 millió hordós szinten kívánja tartani kitermelé­sét és ebből 2,—2,5 millió hordót szán naponta a kivitelre. Moinfar megjegyezte: a nyugati olajtársaságok a kitermelt nyers­olaj 20 százalékát dolgozzák fel. Irán részesedéshez fog jutni azon nyugati olajtársaságok profitjából, amelyek jövedelmüket az elmúlt évben megháromszorozták. „Az ország ezzel növelheti olajbevéte­leit,‘ánélkül', Kolifjr'' üj!' óla j n nőm i - tők létesítéséhez hatalmas beruhá­zásokba fogna”. : A panamai kormány — tekin­tettel a volt iráni uralkodó jelen­léte miatti fokozódó diáktünteté­sekre — elrendelte a középiskolák bezárását. Emlékezetes, hogy Reza Pahlavi kíséretével december 15-én érkezett az országba, s a fő­várostól rr>integy 40 kilométerre fekvő Contadora szigetén él. Pa­namai tartózkodása óta csaknem szünet nélkül tartanak a tiltakozó diákmegmozdulások. A panamai kormány szigorú in­tézkedéseket helyezett kilátásba annak megakadályozására, hogy — mint hangoztatta — az iskolák „a zavarkeltés központjai” legyenek. NAPI KOMMENTAR Peking stratégiai árnyéka Jelképesnek is tekinthető, hogy a kínai politikában az 1980-as esztendő nyitányát Brown ameri­kai hadügyminiszter látogatása je­lenti. Függetlenül attól, hogy mi­lyen szólamokat tartalmaznak a tárgyalásairól kiadott nyilatkoza­tok — a lényeg nincs a hivatalos szövegekben: az, hogy Peking egyik fő célja a meglevő politi­kai és gazdasági kapcsolatok ki- terjesztése Washingtonnal, bele­értve a stratégiai-katonai együtt­működés fokozását is. Washing­ton mindeddig bizonyos óvatos­sággal kezelte ezt a kérdést, mi-, után a „kínai kártya” (túlságosan nyílt és durva kijátszása kétség­telenül megterhelné a Szovjet­unióhoz fűződő viszonyát. Ennek ellenére az amerikai politikában egyre erősebb hangon szólalnak meg azok a szélsőséges körök, amelyek Kínát közvetlen katonai szempontból is az Egyesült Álla­mok potenciális szövetségesének tekintik átfogó stratégiai terveik­ben. Kína politikáját ugyanis a bel­politikai módszer- és stílusválto­zásoktól függetlenül továbbra is az elvakult szovjetellenes irány­vonal jellemzi, Peking tehát a jelek szerint készen áll egy ilyen együttműködésre. A kínai külpo­litika például — mint az Izvesz­tyija szemleírója a közelmúltban fogalmazta — „örömmel üdvözöl­né a szovjet—amerikai SALT- megállapodások kudarcát, és örömmel tartóztatná fel az euró­pai enyhülés folyamatát. Kína arra törekszik, hogy a Szovjet­unió körül ellenséges gyűrűt te­remtsen, aláásva ezzel a nemzet­közi biztonság alapjait.” Rendkívül aggasztó tényező az is, hogy az Egyesült Államok és Kína látnivalóan mindent megtesz e széles körű együttműködés ki- terjesztésére, elsősorban Japán bevonásával stratégiai terveikbe. A szigetország a második világ­háború befejezése óta az ameri­kaiak legfontosabb távol-keleti szövetségesé, Tokió azonban mindeddig óvakodott attól, hogy Kínával katonai téren is fejlesz- sze kapcsolatait. Még a konzer­vatív politikusokban is volt any- nyi realitásérzék, hogy felmérjék egy ilyen lépés hatását a szovjet —japán viszonyra. Ezek a fenn­tartások Japán részéről ma sem tűntek el teljesen. Sajnálatos tény azonban, hogy Ohira kor­mányfő decemberi pekingi látoga­tása egy lépést jelentett a gátlá­sok feloldásának irányába: Tokió jelentős állami hiteleket ajánlott fel, megállapodtak a külügymi­niszteri konzultációk rendszeresí­tésében és májusra tervezik Huá Kuo-feng tokiói viszontlátogatá- sát. Ennek ellenére • tokiói kor­mánykörökben is érezhették, hogy világpolitikailag i „vékony, jégen” járnak, Ohira szükségesnek tartotta kijelenteni: a japán—kí­nai „kétoldalú barátság ápolása nem jelenthet titkos szövetséget”. Ez a védekezés azonban még a japán polgári sajtóban sem talált túlságosan sok hitelre és megér­tésre. „Az amerikai—kínai—japán összefogással kapcsolatos ameri­kai és kínai célok láttán Tokió és Peking szoros gazdasági kooperá­ciója is egy szovjetellenes straté-. gia részeként tűnhet fel” — írta például a tekintélyes Asahi Shin- bun. Más nagyságrendben ugyan, de e stratégia részét alkotja a dél­koreai probléma, pontosabban a szöuli rezsim sorsa Pák ,Csöng Hi diktátor meggyilkolása után. Ja­pán az amerikaiak fő partnere volt Dél-Korea gazdasági alapjai­nak megerősítésében. A megfigye-, lök meglepetéssel értesülhettek arról, hogy Pekingben Ohirának kifejtették: Kína és Japán együtt­működhetne a szöuli rézsim „de­mokratizálásában”!, Természete­sen Ohira tartózkodóan fogadta az ajánlatot — Kína szándékait. azonban a kérdés puszta felveté­se is jellemzi. Az említett ^stratégiai tervek érthető módon egyértelmű visz- szautasításra találnak az ázsiai térségben alapvetően érdekelt Szovjetunió és Vietnam részéről, A Pravda a szovjet—kínai vi­szonyról írva emlékeztetett: Kína nem hosszabbította meg a szovjet —kínai szerződést, s „ezt a kínai lépést a kísérő nyilatkozatok fé­nyében nem lehet másként te­kinteni, mint ellenséges jellegű­nek”. Vietnam a maga részéről az ENSZ-közgyűlés elnökének és Waldheim főtitkárnak írt hivata- talos levélben állapította meg:-„a katonai készülődés, a fenyegetés és a kínai provokációk nyomán fennáll annak a veszélye, hogy Vietnam ellen bármely pillanat­ban újabb agressziós háborút in­dítanak. I Ez nemcsak Vietnam és más indokínai országok, hanem egész Délkelet-Ázsia békéjét és biztonságát is fenyegeti”. Felhívás párbeszédre Mind az időpont, mind a hely­szín egy kicsit jelképesnek te­kinthető: az új Kambodzsa szü­letésének első évfordulóján, és éppen, a sokat szenvedett ország lassan magához térő fővárosában, Phnom Penh-ben ült Össze a há­rom indokínai ország külügymi­nisztere, hogy megtárgyalja a tér­ség és a nemzetközi helyzet prob­lémáit. A laoszi, a vietnami és a kambodzsai külügyminiszter em- lékeztetétt arra, hogy nemcsak országaik, hanem Délkelet-Ázsia valamennyi állama a pekingi ha­talmi politika árnyékában él, és ebből valamennyiöknek le kelle­ne vonni a szükséges — sőt. lét­fontosságú — következtetéseket. A Phnom Pénh-i értekezletről kiadott közös közlemény egyértel­mű felhívás a térség országainak konstruktív párbeszédére. Viet­nam, Laosz, majd a Pol Pot-re- zsim bukása után Kambodzsa már korábban is félreérthetetlenül je­lezte szándékát a környező álla­mokkal folytatandó korrekt együttműködés kialakítására. A fogadtatás eddig azonban nem volt egyértelmű. A Thaiföldet, Indonéziát, Szin­gapúrt, Malaysiát s a Fülöp-szi- geteket tömörítő regionális szer­vezetre, az ASEAN-ra koncentrált kínai—amerikai nyomás neheze­dett — és nehezedik — annak ér­dekében, hogy „ne álljanak szó­ba” a felszabadult lndokínával. Ugyanakkor az érintett országok közvéleménye mind erőteljeseb­ben sürgeti a dialógust, minde­nekelőtt két érthető okból: 1. Szinte valamennyien szenvedő alanyai voltak történelmük so­rán a kínai expanzionizmusnak, és 2. Saját bőrükön is tapasztal- hőtták, a klasszikus gyarmatosítás és a neokolonializmus „állásait”. A különböző tényezők bonyo­lult összessége sajátos kettősséget p:odukált az ASEAN-fővárosok­ban. Szavakban, sőt bizonyos dip­lomáciai tapogatózások formájá­ban is, érdeklődést mutattak a Vietnammal, Laosszal és Kam­bodzsával folytatandó párbeszéd iránt. Ugyanakkor — főleg a kambodzsai kérdésben — számos vonatkozásban Peking és Wa­shington érdekeit szolgáló politi- ’ kát folytattak. A Phnom Penh-i felhívás újabb lehetőséget teremtett égy hagyor mányosan zaklatott térség együtt­működésének új korszakára — de csak akkor, ha ez a szándék va­lóban kölcsönös. SZKP-FKP tárgyalások kezdődtek Moszkvában kedden délelőtt megkezdődtek a tárgyalások a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Francia Kommunista Párt küldöttsége között. Az SZKP de­legációját Leonyid Brezsnyev, a KB főtitkára, az FKP-küldöttsé- get Georges Marchais, a párt fő­titkára vezeti., A szívélyes, baráti légkörű megbeszélésen Leonyid Brezsnyev és Georges Marchais tájékoztatást adott a Szovjetunió, illetve Fran- 1 ciaország helyzetéről, az SZKP 'és az FKP tevékenységéről. Mind­két részről nagy figyelmet szen­teltek a nemzetközi helyzet kér­déseinek, a béke a leszerelés és az enyhülés problémáinak. Érin­tették a két párt kapcsolatainak és együttműködésének kérdé­seit is. LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT • Négy magyar a legjobb sakkozók között A Nemzetközi Sakkszövetség (FIDE) kiadta az 1980. évi érték­számokat. Az ebből összeállított világranglisták élén a szovjet világ­bajnokok Karpov és Csiburdanidze állnak. Két-két magyar sakkozó foglal helyet a világ élmezőnyében: Portisch Lajos a 4., Ribli Zoltán a 9., Petroniosné Verőci Zsuzsa a 8., Ivánka Mária a 12. helyezett. • Török ellenfelet kapott a KSC Még valamennyi magyar röplabda-klubcsapat érdekelt a nemzet­közi porondon. Brüsszelből, az Európai Röplabda Szövetség .székhe­lyéről érkezett hír szerint elkészült az újabb forduló párosítása. A négy tornán még nyolc-nyolc együttes várja á folytatást, s így az újabb találkozók után már kialakulnak a négyes döntők mezőnyei. A férfiaknál a BEK-ben a Csepel a finn bajnokkal, a Peksamaen- r.el, a KEK-ben a Kecskemét a török Vinylex-szel méri össze erejét. A csepeliek itthon, a mieink pedig idegenben kezdenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom