Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 4. szám Áf3! 1 ,20 Ft 1980. január 6. vasárnap Nyilatkozat Kambodzsa felszabadulásának első évfordulóján Az Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság nyilatkozatot adott ki Kambodzsa felszabadulásának egyéves évfor­dulóján. A nyilatkozat kifejezi a magyar nép testvéri érzéseit, csat- lalkozva a Béke-világtanács felhí­vásához, teljes mértékben támo­gatja a Kambodzsai nép hősi har­cát. „Igazságos, a szocializmusért fo­lyó, Délkelet-Ázsia és a világ bé­kéjét szolgáló küzdelmükben — fejeződik be a nyilatkozat — a jövőben is számíthatnak a- ma­gyar nép cselekvő szolidaritásá­ra.” Az évforduló alkalmából ipari és mezőgazdasági üzemekben, egyetemeken, iskolákban is' meg­emlékeztek az évfordulóról. Az Országos Béketanácshoz és a Ma­gyar Szolidaritási Bizottsághoz küldött táviratokban, levelekben fejezték .ki szolidaritásukat -a kambodzsai néppel. Kurt Waldheim hétfőn jelent a BT-nek Zavargások Iránban — Panama kiadja az exsahot? Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár háromnapos iráni útjának befe­jeztével péntek este visszaérke­zett New Yorkba. Visszaérkezté- vel tartott sajtóértekezleten beje­lentette, hogy már el is készítette a látogatásáról szóló beszámolót és azt a Biztonsági Tanács felte­hetően hétfőn összeülő fóruma elé terjeszti. A főtitkár hozzáfűzte, a Biztonsági Tanácstól függ, hogy a továbbiakban milyen úton kíván haladni az iráni—amerikai válság ügyében. A főtitkár sajtóértekez­letén megjegyezte, hogy a válság „jóval súlyosabb, mint sokan gon­dolnák”. Elmondotta azt is, hogy visszaérkezése után azonnal fel­kereste Cyrus Vance amerikai külügyminisztert, „mivel az Egye­sült Államok a válság által érin­tett másik fél”. ' Iráni tapasztalatairól szólva hangoztatta, hogy Szadegh Ghot- bzadeh igen segítőkésznek mutat­kozott,' majd hasznosnak minősí­tette a forradalmi tanács tagjai­val való találkozást. (Folytatás a 2. oldalon.) Az üzemek múlt évi eredményei - idei tervei Alig néhány nap telt cl az 1980-as esztendőből, az üze­mek, vállalatok dolgozói az év végi ünnepsorozatok után már visszazökkentek a régi kerékvágásba. Különösen ott si­került ez könnyen, ahol már decemberben, idejében gondol­tak arra, hogy egyszer minden ünnep véget ér ... Az alábbi­akban arról'adunk számot, hogy megyénk három munkahe­lyén milyen eredményekkel zárták az 1979-es évet, s ho­gyan láttak hozzá az 1980-as célkitűzések megvalósításához. — Nem végleges adatok szerint a múlt évi 278 milliós tervünket 101 százalékra sikerült teljesíteni — mondta Borsos György a Szék- és Kárpitosipari Vállalat kecskeméti gyárának igazgatója. — A tavalyi évre emlékezve ' a többi között igen elégedettek va­gyunk azzal,; hogy az első félévi “zökkenők után sikerült jelentősen fokozni a második félévben az exportot. Több mint 4Ó millió forint értékű termékünk került az NSZK-ba, Angliába, Svédország­ba és más tőkés államokba. A múlt év eredményei közé tartozik az is, hogy két új termé­künk jelentős sikert ért el a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron. A Glória garnitúránk a vásár nagy­díját, a Zsanett nevű garnitúránk pedig a vásár diját kapta meg. Ezzel kapcsolatosak az idei év legfontosabb feladatai is. Míg ezekből és a többi új termékünk­ből a múlt évben csak kisebb szériák készültek, az idén meg kell kezdenünk a sorozatgyártást. Az előbb említett garnitúrákon túl egyre több kell a Sába II. és a Sába IV. franciaágyas bútorok­ból. Ugyancsak sorozatban kezd­jük készíteni az egyik legújabb termékünket, az Izisz nevű fran­ciaágyat. Külön említésre méltó, hogy gyárunkban a múlt évben termékszerkezet-váltás volt, s az idén a tavalyiak közül mindösz- sze a Vénusz ülő-fekvő bútort, valamint a Lizetta nevű heverőt készítjük. Így azután dolgozóink jelentős feladata egyre nagyobb gyakorlatot szerezni ezeknek az új termékeknek a kiváló minősé­gű elkészítésében. A székgyártásban is van hason­ló feladat, a múlt év negyedik negyedévében láttunk hozzá a tölgyfa parasztszékek készítésé­hez. December végéig az NSZK cégnek 2500-at adtunk át, az idén viszont már 10 ezerre van meg­rendelésünk. Ugyancsak NSZK megrendelő részére gyártottunk új típusú kárpitozott székeket, de­cember végéig 2 ezret. Ezekkel kapcsolatban újdonságnak számít az, hogy a megállapodás szerint szerelhető állapotban csomagolva szállítjuk őket, a megrendelő vég­zi a végső összeállítást. Ezzel a módszerrel sokkal jobban ki tud­juk használni a szállító kapaci­tást, aminek külön jelentőséget ad, hogy az előbbihez hasonlóan szintén 10 ezerre kaptunk meg­rendelést. Idei termelésünket jelentősen segítik majd azok az új gépek, amelyeket a múlt év végén, mint­egy 5 millió forintos exportfej­lesztési hitelből vásároltunk és az • A Szék- és Kárpitosipari Vál­lalat kecskeméti gyárában az idén készült első székeket el­lenőrzi Horváth László minőségi ellenőr. (Méhesi Éva felvétele) üzembe helyezésük most folyik. Különösen nagy jelentősége van a habszabásza ti gépeknek, ame­lyek különböző műveletekre ké­pesek és a korábbinál sokkal ter­melékenyebbé teszik a szabászat munkáját. Igen örülnénk annak, ha az idén végre megoldódna egy nagy gondunk, az asztalosüzem mun­kakörülményeinek javítása. A Bu­dapesti Csőszerelő-ipari Vállalat többszöri határidőmódosítás után végre 1980. február végére ígérte a porelszívás végleges megoldását. Bár megvalósulhatna... Nagy Béla, a kecskeméti ME­ZŐGÉP Vállalat- kereskedelmi igazgatóhelyettese elégedetten emlékezik az elmúlt esztendő utolsó hónapjáról. — Rajtunk kívül álló okok — a külföldi mégtendelő pénzügyi gondjai — miatt hónapokon ke­resztül szállításra készen állt mintegy 100 millió forint értékű termékünk. Az algériai ügyfe­lünk végre megadta a jelt és megkezdődhetett a szállítás. Ezzel foglalkozó dolgozóink, valamint a 9. sz. Volán Vállalat emberei minden dicséretet megérdemel­nek azért, mert mintegy 2500 ton­na árut raktak be alig 10 nap alatt a csepeli kikötőben. Ezzel kezdetét vette a mintegy 12,5 millió dolláros algériai megrende­lés teljesítése, melynek értelmé­ben ebben az afrikai országban 4 darab, egyenként 1750 vagonos szemestermény-tárolót létesí­tünk. Vállalatunk és alvállalko­zóink mintegy 150 dolgozója az ütemterv szerint hamarosan út­rakel és a helyszínen végzi el a nagy munkát, és a szerződés sze­rint 18 hónap múlva adja át a megrendelőnek. A gondos előkészítés után ' ja­nuár első napjaiban zökkenőmen­tesen kezdtük meg az idei felada­tok teljesítését. Az idén jelentő­sen növekszik exportunk. Január közepén kezdjük meg egy francia megrendelés teljesítését. Tavaly kötöttünk megállapodást a Hes­ton céggel, három év alatt 890 silókombájnra való vezetőfülkét készítünk részükre és most in­dítjuk útnak az első ötvenet. Gyárainkban januárban kezd­jük meg azoknak a mezőgazdasá­gi gépeknek a gyártását, amelye­ket a nagyüzemek tavasszal már használatba is vehetnek. Március végén 170 Rau kombinátort, 50 tárcsát és még számos más mun­kagépet adunk'át a megrendelők­nek. Termelésünk minden feltéte­le adott, "s bízunk abban, hogy a termelői árváltozásokkal kapcso­latban hozott intézkedéseink meg­hozzák a várt eredményt, ter­veink megfelelő mennyiségi és minőségi teljesítését. Kiskőrösön, a Budapesti Iroda- gépipari Vállalat Finommechani­kai Gyáránál, a következő felvi­lágosítást adta Szabó János fő­mérnök: — A tavalyi éves tervünk, 182 millió forint termelési értéket mutatott. Túlteljesítettük tőkés exporttervünket, amelynek árbe­vétele 20 millió forint volt, illet­ve a belföldi megrendeléseinket, amelyek 35 millió forint árbevé­telt jelentettek. Szocialista part­nereink megrendeléseinek azon­ban, csak 99 százalékban sikerült eleget tennünk. Hasonlóképpen lemaradás mutatkozott, a kecske­méti társgyár részére szállított, pénztárgép-szerelvények gyártá­sát illetően. Összességében, mint­egy 2 százalékkal maradtunk el éves tervünktől. Születtek azon­ban intézkedések az elmúlt év folyamán, a jelentkező nehézsé­gek kiküszöbölése érdekében, így a tőkés importunk csökkené­sével, s a vállalati szinten jelent­kező együttműködési nehézségek megoldásával már számolni kell ebben az évben. Idei éves ter­vünk, hasonló a tavalyihoz. Több, mint 20 ezer Ratus típusú pénz­tárgép-szerelvényt gyártunk a kecskeméti társgyár részére. Tő­kés partnereink közül, továbbra is az NSZK a legjelentősebb. Csak ebben a hónapban, mintegy 2 millió forint értékben szállí­tunk részére, elektromos gépsze­relvényeket. A belföldi igények kielégítése érdekében, száz darab Anker F 8. típusú pénztárgép gyártását, még januárban befe­jezzük. Ez évi kapacitásunknak 8—10 százaléka nincs lekötve még. Ennek figyelembevételével, egy új termék, az asztali sokszorosító gép gyártása kezdjük meg, a má­sodik félévben. O. L.—K. E. MÉRLEG ÉS TERVKÉSZÍTÉS Zárszámadás előtt a termelőszövetkezetekben Mérleg- és tervkészítés. Megyeszerte e két fontos feladat köré csoportosul a munka a mezőgazdasági nagyüzemek vezető testüle­tében. Pár hét múlva ugyanis megkezdődik a szövetkezetek közgyűléssorozata, amelyen a tagság a mérlegbeszámolót, és a legtöbb közös gazdaságban az 1980-as tervet egy* szerre tárgyalja meg, és hagyja jóvá. A bajai járás egyik, több évtizede mű­ködő szövetkezetében Garán, nyugodt lég­körben összesítik a tavalyi gazdálkodás eredményét, és fo­galmazzák meg az idei terv főbb köve­telményeit. A nö­vénytermesztési íő- ágazait — Csányi Im­re főkönyvelő tájé­koztatása szerint — együttessen túlszár­nyalta a hozam, és árbevételi tervét. A múlt évi elemi csa­pástól károsított ka­lászos gabona ter­méscsökkenésének ellensúlyozására ugyanis a Vörös Csillag Tsz növelte a napraforgó vetés- területét. és nggvobb figyelmet fördított a kukorica, a cukor­répa termélés-tech- noíógiájának á meg­tartására. Így mind a három szántóföldi növény az átlagos­nál kiemelkedőbb termést adott. A garai szövetke­zet gazdái 1980-ban úgy munkálkodnak, hogy a tavalyi ered­ményt állandósítani, sőt javítani tudják, hiszen a népgazdasá­gi előirányzatból adódóan, valamenv- nyi mezőgazdasági üzemnek az idén magasabb követel­ményt kell teljesíte­nie. Nyereségesen gaz­dálkodott .1979-ben a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet is. Jól sikerült a napraforgó, a kuko­rica termesztése. Mi­vel az olajosmagvak iránt itthon és külföldön is nö­vekszik a kereslet, az Alkot­mány Tsz 1980-as vetéstervében 100- hektárral emeli a naprafor­gó területét. A jól bevált, terme­lési szerkezetén nem változtat a mélykúti közös gazdaság. Ebben az évben is a búza. a napraforgó és a kukorica lesz a főnövény az Alkotmány Tsz-ben. Dr. Czeg- lédy János tsz-elnök azonban a tömegtakarmány termesztésének nagyobb arányú növelését, a nö­vénytermesztés melléktermékei­nek hasznosítását 1980-ban még fontosabbnak tartja, mint eddig.­. T • A Páhi szövetkezet Petőfi Tsz-ben a tároló szín alkalmas helyén vetőmagot tisztítanak a gazdái. (Straszer András felvétele) Ebben az ágazatban sok olyan tartalék van, amellyel javítható a gazdaságosság. A más célra alig használható. ■ mély fekvésű területen tógazdasá­got létesített a szakmári Petőfi • Tsz. A 220 hektár “vízfelületű ha­lastó építése ez év nyarán fejező­dik be. Az elmúlt évben, az ad­dig elkészült részben 250 tonna halat neveltek a tsz gazdái. Ebből mintegy 50 tonna volt az étkezési célra alkalmas, a többi egy- és két- nyaras ivadékot, amelyek telelte- tésére gondosan felkészült a közös gazdaság. így az idei haltermelési terv teljesítésének meglesz az alapja. A szövetkezet az arra al­kalmas talajon a szántóföldi nö­vénytermesztésben is előre akar lépni 1980-ban. Megfelelő táp­anyaggazdálkodással például a kukorica termésátlagát hektáron­ként 660 tonna fölé emelte a Pe­tőfi Tsz a múlt esztendőben. Ezt a színvonalat megőrizni, s a le­hetőség szerint növelni, ez most egyik fontos teendő a kalocsai já­rás mind jóban gazdálkodó sző-, vetkezetében. K. A. A párt kongresszusi irányel­vei kimondják, hogy nagy fi­gyelmet kell fordítani a tu­domány eredményeinek gya­korlati alkalmazására. Lénye­gében ezzel foglalkozott a kö­zelmúltban a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet tu­dományos tanácsülése. A be­vezető -előadásban elhangzott, hogy el kell érni: a termékek minősége piacképes legyen, a külföldi fogyasztók figyeljenek fel a magyar szőlő- és bor­gazdaság eredményeire. Ehhez természetesen az szükséges, hogy a tudományos kutatás színvonala is növekedjen, ha­tékonyabb legyen, többet tö­rődjenek a minőséggel. Ezért dolgozták ki már az előző esz­tendőben a tudományos dolgo­zók továbbképzésének tervét, a többirányú munka elvégzé­sére csak a politikai és a szakmai műveltség növelésével válnak alkalmassá a kutatók. Tudvalevő, hogy az intézet két évvel ezelőtt telepítették Budapestről Kecskemétre, az­zal, hogy a kutatási munka közelebb kerüljön a termelés­hez, hiszen közismert, hogy ezen a vidéken hagyományai vannak a szőlőtermesztésnek és a borászatnak. A teljes letelepítés még nem történt meg, a borászati fő­osztály még Budapesten dol­gozik. A színvonalasabb mun­ka érdekében azonban ez a részleg is a megyébe költözik és épül egy 600 négyzetméte­res korszerűen műszerezett la­boratórium. Bács-Kiskun megye székhe­lyén még egy országos háló­zattal rendelkező kutatóintézet működik, amelynek feladata az ország zöldségtermesztésé­nek elősegítése. 1976. január elsejétől hazánkban az ága­zat teljes koordinálása az it­teni kutatók feladata. Ez az intézkedés is éppen úgy, mint a szőlészeti és borászati ku­tatás idetelepítése az MSZMP KB tudománypolitikai irány­elveinek végrehajtásához tar­tozik. Az intézetben nemrég tartott beszámoló taggyűlésen, ahol a kommunisták mérlegre tették az utóbbi évek eredmé­nyeit, szintén elhangzott, hogy szorosabb kapcsolatot kell ki­alakítani a gyakorlattal. Si­került néhány intézkedéssel gyorsítani a tudomány ered­ni ínyeinek hasznosítását,, azon­ban korántsem olyan mérték­ben, ahogy ez szükséges len­ne. Szoros kapcsolatot építettek ki a feldolgozó üzemekkel, s azok bázisgazdaságaival. Több megyében saját bázisgazdasá­gaik is vannak, amelyekben az új termesztéstechnikái mód­szereket próbálják ki. Bekap­csolódnak a zöldségtermesztési rendszerek munkájába é.s igye­keznek közkinccsé tenni az új technológiákat. Tavaly január 1-től önálló szaktanácsadói csoport működik. Rajtuk kí­vül a kutatók is eleven kap­csolatot tartanak több terme­lőüzemmel. Mindezek ellené­re például Kecskemét gazda­ságai elég kis mértékben fog­lalkoznak zöldségtermesztéssel. Hasonlóképpen sok még a tennivaló a korszerű módsze­rek gyakorlatban,történő alkal­mazását tekintve másutt is. Az idén több bemutatót sze­retnének tartani az intézetben. Ezekre nemcsak a termelő üzemek, hanem az ipar és a kereskedelem illetékes szakem­bereit is meghívják. A cél az, hogy fellendítsék elsősorban Kecskemét város zöldségter­mesztését. A termelési rendszereknek is szorosabb kapcsolatot kell ki­alakítani a kutatóintézetekkel. Csak így tudják gyorsítani a korszerű módszerek gyakorlati hasznosítását. Még mindig vi­szonylag hosszú az átfutási idő. Egy-egy jobb minőségű fajta, amelyet nemcsak a ha­zai, hanem a külföldi piacon is szívesen fogadna a fogyasz­tó, különböző okok miatt, sok­szor csak évek elteltével ke­rül a k’öztermesztésbe. A má­sik nagy gond az, hogy a fel­dolgozó ipar sem tart lépést a minőségi követelményekkel. Ez utóbbiak pedig egyre szi­gorúbbak lesznek, és ha nem vigyázunk, elvesztjük piacain­kat. Sajnos erre már az el­múlt esztendő is szolgáltatott példát. A bevezetőben említett tu­dományos tanácsülésen, vala­mint a beszámoló taggyűlésen elhangzott felszólalásokból ki­esendűlt, hogy a kutatásban még nagy a tartalék, és ezek feltárása érdekében az eddi­ginél többet kell tenni. A ku­tatómunkában is mozgósítsák a szellemi erőket, az irányel­vekben megjelöltek végrehaj­tására. Természetesen ez kö­zös munka, a minőség és haté­konyság javítása nemcsak a nemesitők feladata, hanem a termelőké, a feldolgozóké és a kereskedelemé egyaránt. K. S.

Next

/
Oldalképek
Tartalom