Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-06 / 4. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. január 6. AZ „AFGÁN ÜGY” MIATT Példátlan amerikai lépés A HÉT ESEMÉNYEI KEPEKBEN HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Waldheim ENSZ-főtitkár elindult New Yorkból Teheránba, hogy a Biztonsági Tanács felkérésére tárgyaljon az iráni vezetők-- kel az amerikai túszok szabadón bocsátásáról. — Meghalt Pietro Nenni, az Olasz Szocialista Párt volt elnöke. — A Pravda cikke az afganisztáni eseményekről. KEDD: A NATO állandó tanácsa Brüsszelben az afganisztáni esemé­nyekről tárgyalt. — Carter elnök harcias hangú újévi üzenettel fordult az USA népéhez. SZERDA: Az új év első munkanapján leállt az acélgyártás Nagy- Britannia kohóiban az országos acélipari sztrájk nyomán. Wald­heim Teheránban csak Ghotbzadeh külügyminiszterrel találko­zott. — Fegyveres összetűzések Rhodesiában a kormánycsapatok és a hazafias erők között. CSÜTÖRTÖK: Megkezdődtek Indiában a parlamenti választások. — Lisszabonban letette a hivatali esküt Sá Carnerio kormánya. — Carter javaslata a szenátusnak: halassza el a SALT—2 vitáját. PÉNTEK: Brown amerikai hadügyminiszter Pekingbe utazott. Az aranyláz minden eddiginél magasabb árakat idézett elő. — Lord Soames rhodesiai főkormányzó felkérte Joshua Nkomót, halassza el hazatérését. — Valamennyi angol szakszervezet támogatja az acélipari dolgozók sztrájkját. — Babrak Karmai első sajtóérte­kezlete Kabulban. * SZOMBAT: Dost afgán külügyminiszter, aki moszkvában Gromiko szovjet külügyminiszterrel tárgyalt, tovább utazott New Yorkba, az ENSZ székhelyére. — A salvadori kormány polgári miniszterei lemondtak, a katonák vették át a hatalmat, a szabadságharcosok viszont elfoglaltak több rádióállomást. — Carter élesen szovjet- ellenes beszédében a Szovjetunióval szembeni intézkedéseket je­lentett be. 9 Dost afgán külügyminisztert Moszkvában fogadta szovjet kollégája. 9 Továbbra sem csökken a feszültség Irán nemzetiségek lakta terüle­tein. Képünkön: Shariat Madari ajatollah híveinek tüntetése Tabriz- ban. HMlpfWtmi §1 HOLNAP SZADAT—BEGIN TALÁLKOZÓ Egyiptom óhajait sorolja 9 Nagy-Britanniában az új évvel együtt megkezdődött az országos acélipari sztrájk, amely a jelek szerint hosszúnak, küzdelmesnek ígér­kezik. Képünkön: sztrájkőrség egy yorkshire-i acélmű előtt. A hét három Mik az afganisztáni helyzet ő jellemzői 1 A nyugati propaganda ezen a hétvégen szinte a világ első szá­mú problémájává szeretné kikiál­tani „az afgán kérdést”. „Afga­nisztán szovjet megszállásáról”, a világítókét fenyegető „szovjet be­avatkozásról” harsog. Még szil­veszter és újév napja sem jelen tett szünetet az amerikai és a NATO-diplomáciában, amely a Tollhegyen Az arany ára világcsúcsot ért el a héten: átlépte a 600 dolláros határt is... Hol vannak azok az idők, amikor 35 dollár volt egy uncia arany! Vagy hol van­nak azok az idők, amikor először lendült a 100 dol­lár fölé, utána pedig az újabb meg újabb „álomha­tárok" fölé! Mert hiszen mi sem természetesebb, hogy mindig álombelinek tűnt a következő százas határ... A spekuláció — a szó szoros értelmében — arany­korát éli! Képzeljük csak el: az a tőkés, aki még az iráni válság kezdetét, a sah trónjának első megin­gásakor nagy tétel aranyot vásárolt 200 dolláron jóval alul, az a múlt év őszén már 300 dollár fölötti áron adhatta el, minden egyes uncián legalább 100 dollár hasznot zsebelve be. Utá­na tovább lehetett játsza­nia: ha megneszelte, hogy novemberben az iráni ese­mények újabb izgalmas fordulatot vehetnek, akkor 300 dollár körüli, áron új­ra megvehetett aranyrudat vagy Napóleon-aranyakat. Csák rövid " ideig kellett várnia: a túszhistória, nyo­mában a feszültség, majd az olajárak nagyarányú megugrása, a dollár árfo­lyamzuhanása újfent fel­tornászta a nemesfém ár­folyamát. Ha annak a bi­zonyos spekulánsnak volt biersze a múlt hétig várni az eladással, akkor éppen dupla áron szabadult meg az aranyrudaitól vagy a napóleonjaitól. Most, persze, az a kérdés, mikor száll alább az arany értéke valamelyik nagy aranytermelő ország eladá­sai folytán vagy azért, mert az amerikai kincstár a maga aranytartalékának egy részét elárverezi. Ha olcsóbb lesz az arany, elő­fordulhat, hogy a speku­lánsnak érdemes lesz is­mét vásárolnia. A kereslet nyomán megint emelkedhet az árfolyam, s ha a világ­ban újra történik valami izgalmas esemény, akkor újabb „álomhatárok" fölé szökken az arany ára. És így tovább. A Napóleon-aranyakkal • való tőzsdei hadműveletek­ben manapság sok speku­láns bízik a maga napóleo­ni tehetségében. De az a császár a végén száműze­tésben, Szent Ilona szige­tén fejezte be életét! kérdése nyugati ellenintézkedések össze­hangolására irányult, természete­sen a washingtoni ötletek és igé­nyek szerint. Christopher Warren amerikai külügyi államtitkár „a válságok örökös felelőse” előbb Londonban tárgyalt legfőbb szö­vetségeseik képviselőivel, majd újév napján Brüsszelben a NATO állandó tanácsa ült össze rendkí­vüli ülésre. A napirenden: Afga­nisztán... Utána Luns, a NATO holland főtitkára még azt is ki­látásba helyezte, hogy az afgán események miatt a NATO-orszá- gok bojkottálják — a moszkvai olimpiát! (Lord Killanin, a Nem­zetközi Olimpiai Bizottság elnöke csakúgy, mint mondjuk Willy Daume. a nyugatnémet . olimpiai szervezet vezetője egyformán visszautasította az' ilyeh próbál­kozásokat sport és politika össze­keverésére, az olimpiai gondolat felhasználását politikai zsarolás­ra 1 Amerikai diplomáciai szerve­zésre államok egy csoportja a Biztonsági Tanács összehívását követelte (és el is érte) „az afgán kérdés” megvitatására. Ugyanakkor Kabulban éppúgy, mint Moszkvában hivatalos nyi­latkozatok hangzottak el arról, hogy az Afganisztánnak nyújtott szovjet katonai segítség csak ad­dig tart, amíg a külföldről szer­vezett és irányított fegyveres be­avatkozás ezt szükségessé teszi. A szovjet csapatokat teljes egé­szükben vissza fogják vonni, amint az akciót elkerülhetetlenné tevő okok megszűnnek. Az új af­gán kormány nyilatkozata Pa­kisztánt jelölte meg, mint a de­mokratikus Afganisztán elleni amerikai fegyveres felforgató ak­ciók kiinduló pontját. <A szovjet sajtó beszámolt arról, hogy Pa­kisztán területén tucatnyi „mene­külttáborban” képezték ki az af­gán ellenforradalmárokat, akiket aztán átdobtak Afganisztán terü­letére. Most az amerikai—pakisz­táni kapcsolatok ismlét szorosah- bakká válnak: Carter elnök szí­vesen szállít fegyvereket az isz- lamabadi diktatúrának. (Persze, ez Indiában is nyugtalanságot kelt...) Hogyan alakulnak a SALT-2 amerikai ratifikálásának esélyei ? Carter elnök 1979 júniusában, amikor Bécsben aláírta a hadá­szati fegyverek korlátozásáról szóló amerikai—szovjet szerző­dést, a SALT—2 rövidítésű meg­állapodást, megígérte, hogy min­dent elkövet a szenátusi ratifi­kálás végett. De éppen az elnök volt az, aki hol a kubai, „szovjet harci brigád” ügyének, hol a kambodzsai kérdésnek az emle­getésével, hol a NATO nyugat­európai rakétafegyverkezési ter­veinek szorgalmazásával hozzájá­rult olyan washingtoni, politikai, légkör kialakításához, amelyben egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a SALT—2 nem számíthat a szená­tusban a szükséges kétharmados többségre. Már az iráni esemé­nyeket is arra használták fel az USA politikai közvéleményének irányítói, hogy eltereljék a fi­gyelmet a SALT—2-ről. Most az­tán az afgán problémát vették elő... Az elnök ezek után javasolta a szenátusnak, hogy halasszák el a ratifikálás vitáját, amely egyéb­ként már most, január 22-én kez­dődött volna. Carter ugyan to­vábbra is a SALT—2 hívlének vallja magát, de úgy vélekedik, hogy „nem volna helyénvaló most erről vitát nyitni”. Az amerikai politikai élet is­merői felhívják arra a figyelmet, hogy februárban már megkez­dődnek az Egyesült Államokban az elnökválasztás sajátos elemei, az előválasztások. Ilyenkor erre összpontosul a politikusok tevé­kenysége —, a szenátorok egy- harmada pedig a novemberi sze­nátusi választásra gondol, és a maga kampányát készíti máris elő. Ilyen körülmények között nehezen képzelhető le, hogy az amerikai honatyák mihamar elő­vegyék a SALT—2 ügyét. Volt-e eredménye Kurt Waldheim iráni látogatásának ? Az ENSZ főtitkára az új év első napjait Teheránban töltötte. A Biztonsági Tanács megbízásá­ból kapcsolatot kellett felvennie az iráni vezetőkkel, mindenek­előtt a teheráni amerikai nagy- követségen fogva tartott túszok kiszabadítása végett. Kurt Wald­heim (Akinek nemrég jelent meg „Nehéz mesterség” című könyve magyarul is.) alighanem „mester­ségének” legnehezebb napjait él­te meg. Gyakran kellett találkoz­nia tüntetőkkel is, akik olyan jel­szavakat kiáltoztak, hogy inkább az elmenekült volt uralkodónak a kiadatásáról tárgyaljon ... Az­tán még merényletkísérletet is le­lepleztek, a merénylők az ENSZ- főtitkár életére törtek volna ... Waldheimnek csupán Ghotbza- de külügyminiszterrel volt alkal­ma ismételten tárgyalni. Khomei­ni ajatollah nem fogadta az ENSZ-főtitkárt. Waldheimnek nem sikerült eljutnia a teheráni, amerikai nagykövetségre sem, hogy a túszokkal beszélhessen. Az ENSZ-főtitkár visszatérve mégis úgy nyilatkozott, hogy te­heráni látogatását hasznosnak ítéli meg, mert kölcsönösen meg­ismerhették — az iráni külügy­miniszter és ő — egymás nézeteit, illetve a világszervezet álláspont­ját. Waldheim útja az előfeltétele volt annak, hogy a Biztonsági Ta­nács ismét elővegye az iráni kér­dést, s hogy ezen a fórumon az USÁ most már konkrét formában előterjessze a túszok kiszabadítá­sára vonatkozó követelést, illetve további fogvatartásuk esetére, vagy éppen perbefogásuk esetére a Biztonsági Tanácsot szankciók megszavazására késztesse. Itt kell megemlíteni., hogy a Biztonsági Tanács még mindig nem teljes létszámú, a latin-amerikai térsé­get képviselő ország kilétét még mindig nem döntötték el a köz­gyűlésben, így hát formai kifogá-. sokat is lehet emelni a Biztonsági Tanács esetleges döntése ellen. Pálfy József .Tegnap délután —. közép-euró­pai idő szerint 17 órára — ösz- szehívták a Biztonsági Tanácsot az úgynevezett „afgán helyzet” megvitatására; a testület az USA ösztönzésére. csaknem 50 tagál­lam — köztük Kína és Pakisz­tán — kérésére ült össze. Az. Af­ganisztáni Demokratikus K (tótár­saság — csakúgy, mint a Szov­jetunió — ellenezte a kezdemé­nyezést; Dost afgán külügymi­niszter országa belügyeibe való beavatkozásnak nevezte a lé­pést. A külügyminiszter New York­ba érkezvén találkozott Troja- novszkij szovjet ENSZ-nagykö- vettel, majd sajtóértekezletet tar­tott, amelyen hangsúlyozta; or­szágban a december 27-i hatá­lom váltás után a helyzet norma­lizálódik. A vezetésben történt változást maguk az afgánok, a lakosság széles rétegei által tá­mogatott hadsereg hajtotta vég­re. A szovjet segítségről szólva kijelentette, hogy anniaik célja ki­zárólag az, hogy támogassa &J. afgán nép harcát a külső ellen­ség próbálkozásaival, provoká­ciójával szemben. — Cáfolhatatlan bizonyítékok vannak arra — mondotta —, hogy a hazaárulók kiképzése nemcsak a CIA ügynökeinek ve­zetésével folyik, hanem kínai te­rületeken létesített támaszponto­kon is. Kabulban bejelentették, hogy az Afganisztáni Népi Demokrati­kus Párt megalakulásának 15. évfordulója alkalmából általános amnesztiát kaptak a politikai foglyok. Az erről szóló rendelet hangsúlyozza, ‘hogy Amin «volt elnök börtönbe vetette a párt­tagság tízezreit, és az országot egy hatalmas fogolytáborrá vál­toztatta. Az afgán kormány rö­videsen az egész világ tudomá­sára hozza a bebörtönzöttek tíz­ezreinek nevét. Egyiptom a hétfőn kezdődő Szadat—Begin csúcstalálkozó előtt ismét szükségesnek tartotta, hogy 'Izrael” értésére ' adja melyek azok a pontok, ahol a másik fél előrelépését várja, egyúttal a nemzetközi közvéleményt is meg­győzni igyekezve arról, hogy Kai­ró az átfogó közel-keleti béke ér­dekében tárgyal Izraellel. Butrosz Ghali egyiptomi kül­ügyi államminiszter a tegnap reg­geli kairói lapokban megjelent nyilatkozatában részletesen fog­lalkozott az Egyiptom, az Egye­sült Államok és Izrael között „je­lenleg tanulmányozás alatt álló” fő kérdésekkel. Elmondta, mik azok a „biza­lomépítő intézkedések”, melyeket Egyiptom Izraeltől vár, hogy a palesztinokat rá tudják venni a tárgyalásokban való részvételre. Elismerte, hogy a májusi határ­(FolyUítás az 1. oldalról.) A teheráni rádió szerint Pana­ma értesítette Iránt, hogy hajlan­dó megvizsgálni Reza Pahlavi volt iráni sah kiadatását. Az iráni külügyminisztérium szóvivője a teheráni rádió által közvetített nyilatkozatában közölte, hogy a panamai kormány hivatalosan vá­laszolt a megbuktatott sah kiada­tási kérelmére. Válaszábán a pa­namai kormány kinyilvánította, hogy hajlandó megvizsgálni az ex-sah kiadatására vonatkozó ké­relmet és reményét fejezte ki, hogy rövid időn belül a volt ural­kodó bűncselekményeivel kapcso­latos okmányokat terjesztenek a Panamai Legfelsőbb Bíróság elé. A teheráni rádió szombaton be­számolt arról, hogy az iszlám gár­disták péntek este visszafoglalták a tabrizi rádió-televízió székhá­zát. Kelet-Azerbajdzsán fővárosá­ban Sariat-Madarinak, a tarto­mány vallási vezetőinek’ hívei péntek délután szállták meg a rádió-televízió központi épületét. A teheráni rádió a székház visz­Carter amerikai elnök pénteken este országos rádió- és tv-beszéd- ben jelentett be példátlan szov­jetellenes intézkedéseket. A két nagyhatalom viszonyának romlá­sát az afganisztáni „fejlemények­kel” indokolta, és hevesen bírál­ta a szovjet politikát, amely sze­rinte veszélyezteti az USA és szövetségesei érdekeit. Carter az Afganisztánnak nyújtott szovjet támogatást „támadásnak” minő­sítette, és bejelentette, hogy kor­mánya az ENSZ-hez fordul. Né­zete szerint Szovjetunió veszé­lyezteti Iránt, Pakisztánt, és vég­ső célja az, hogy megszerezze az ellenőrzést a világ olajtartaléká­nak nagy részét őrző térség fe­lett, és megváltoztassa a világ- politikai egyensúlyt. Az amerikai elnök ezután be­jelentette: azonnali hatállyal megszüntetik korszerű technoló­giájú cikkek (komputerek pl.) el­adását a Szovjetuniónak. Jelen­tősen csökkentik a takarmányga­bona kiviteléi, és azt a többi szö­vetségestől is elvárják. Csökken­tik a szovjet halászhajók műkö­dési engedélyét az amerikai fel­ségvizeken, és befagyasztják a két ország kulturális és gazdasági cserekapcsolatait; elhalasztják a New York-i szovjet és a kijevi amerikai főkonzulátus megnyitá­sát. Az elnök azzal is fenyege­tőzött, hogy az amerikai sporto­lók bojkottálják a moszkvai nyá­ri olimpiát. Mint ismeretes, Carter koráb­ban arra kérte a szenátust, hogy meghatározatlan időre halassza el a SALT—2 ratifikálásának ügyét. Ezzel kapcsolatban a Pravda tegnapi cikke megálla­pítja, hogy a döntés nem oko­zott meglepetést. A lap washing­toni tudósítója rámutat, hogy a ratifikáció körüli huzavona rég­óta tart már. Az USA a hábo­rús készülődés fokozásának út­jára lépett. időig a kiét tárgyalófél megálla­podásra is jut a palesztinoknak szánt autonómiáról, „nem értük •el | a célt”, amennyiben,fjpagúk, a palészpriok' nem hajlandók reszt venni az autonómia jegyeben ki­írandó választásokon. Ghali ismét elítélte a megszállt területeken újabb izraeli telepü­lések létesítését, a már meglevők bővítését és az ilyen szándékokra vonatkozó legújabb izraeli kije­lentéseket a tárgyalások útjában álló újabb akadálynak minősítet­te. Megemlítette továbbá, hogy a Szíriához tartozó Golan-fennsík izraeli kiürítése szintén a tartós közel-keleti béke feltétele. Újból leszögezte a Jeruzsálemmel kap­csolatos egyiptomi álláspontot, miszerint a város keleti arab felél Izraelnek ki kell üríteni, megfontolás tárgyává tehető azon­ban a közintézmények együttes irányítása. szafoglalásával kapcsolatban han­goztatta: az esti órákban Khomei­ni hívei nagy tömegekben gyűltek össze a székház előtt. Figyelmez­tető lövéseket adtak le, könnyfa­kasztó gránátokat hajigáltak az épületre, mire a székház elfoglalói elmenekültek „Tabriz lakossága” elől. Péntek este tüntető kurd lako­sok barikádokat emeltek a kur- disztáni tartomány székhelye, Szanandadzs utcáin. A tüntetők az iszlám gárdisták távozását követe­lik, s azt, hogy a városban tiltsák meg fegyverek viselését. Mint ismeretes, kurd felkelők szerda óta megszállva tartják a szanandadzs! kormányzó palotá­ját. Fokozódott a feszültség pénte­ken Qumban, az iráni síiták szent városában, mint a teheráni rádió bejelentette, Sariat-Madari hívei péntek este az utcákra vonultak, leállították a város közlekedését és „békés lakosokra támadtak”. A tüntetők összecsaptak az iszlám gárdisták egységeivel. A jelenté­sek szerint sokan megsebesültek. 9 Rhodesia angol főkormányzója nem volt hajlandó meghosszabbí­tani azt az időt, amely a hazafias front katonáinak a kijelölt tá­maszpontokra való összevonására lett megszabva. A zimbabwei geril­lák megkezdték a gyülekezést, de a megállapított idő rövidsége hát­rányos számukra. ítéletidő Jugoszláviában Jugoszlávia kontinentális éghajlatú területének nagy részén 5 nap­ja tart a küzdelem a kemény téllel. A hóesések és a helyenként viha­ros erejű szél következtében néhány körzetben szinte megbénult az élet. A hótakaró vastagsága 70—150 cm, de néhol 3—4 méteres torla­szok keletkeztek. így csupán a Timok_folyó völgyében több mint 150 falu megközelíthetetlen. A dél-bánáti falvak tucatjai is elszigetelőd­tek a külvilágtól. A közútakon a járművek ezrei vesztegelnek a hóban. A belgrád—nisi autópályán is több száz gépkocsi rekedt a hóban. A hóviharokban eddig 5 ember fagyott meg. Kurt Waldheim hétfőn jelent a BT-nek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom