Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-23 / 18. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estig: Nyuga­ton borult, Keleten változóan felhős idő. Többfelé havas eső, eső, meg­erősödő, Időnként viharos déli, délnyugati, majd nyugati szél. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában 0 fok kö­rül, legmagasabb nappali hőmérséklet néhány fokkal 0 fok fő- lött. .(MTI) ______________________________________________________________ VI LÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP,BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXV. évi. 18. szám Ára: 1,20 Ft 1980. január 23. szerda Ma ülést tart a Magyar-:i ‘ Szocialista^ Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága A Magyar Szocialista Munkás­párt Bács-Kiskun megyei Bizottsá­ga ma ülést tart. A végrehajtó bi­zottság megtárgyalásra javasolja az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának beszámolóját a XI. kongresszus óta végzett munkáról, továbbá az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottsága Fegyelmi Bi­zottságának beszámoló jelentését a pártfegyelem és pártfegyelmi munka alakulásának főbb tapasz­talatairól. Előadássorozatok a felszabadulás 35. évfordulójára Felszabadulásunk 35. évforduló­jára készülődvén, a TIT Bács-Kis­kun megyei Szervezete segítséget kíván nyújtani az üzemeknek, in­tézményeknek a nagy történelmi (sorsfordulóval kapcsolatos rendez­vények, elsősorban előadások szer­vezéséhez. A társulat gazdag prog­ramot kínál. Az ezt tartalmazó 'fü­zet tizenegy témakörben összesen százhatvan előadást ajánl a köz- művelődés üzemi szervezőinek. Az előadások, előadássorozatok összességében teljes áttekintést ad­nak a felszabadító harcoktól náp- jainkig eltelt időszak politikai küz­delmeiről, társadalmi fejlődésünk­ről, gazdasági és kulturális ered­ményeinkről. Szerepelnek a prog­ramban Bács-Kiskun megyei vo­natkozású témák is. A történelmi, politikai tárgyú előadások a fasizmus elleni harc­cal, Magyarország felszabadításá­val, a népi demokratikus hatalom megteremtésével, a szocializmus építésének szakaszaival, illetve az újjáépítés történetével, az agrár­forradalommal, az államosítás tör­ténetével, valamint az ellenforra­dalom elleni harccal foglalkoznak egyebek között. Számos, a magyar —szovjet barátságról szóló elő­adást is kérhetnek az érdeklődők a TIT-től. Megemlítünk példaként néhány címet: Orosz földön a ma­gyar szabadságért; Szovjet-Orosz- ország a Magyar Tanácsköztársa­ságért; A magyar—szovjet kapcso­latok alakulása napjainkban. A hadtudományi előadások többek között a sztálingrádi csata nem­zetközi következményeiről, Bács- Kiskun megye községeinek, váro­sainak felszabadításáról, Budapest ostromáról, a Magyar Néphadse­regről, annak szervezetéről és fegyverzetéről szólnak. Számos közgazdasági, jogi előadás is sze­repel az ismeretterjesztő társulat ajánlásában. Ezek közül megem­lítjük a tervgazdálkodást, az MSZMP gazdaságpolitikáját, az emberi jogok alkotmányos fejlő­dését. Tizenkét előadást. tartalmaz az irodalmi sorozat.' Bizonyára soka­kat érdekel a Nyugat második nemzedékének lírája, Illyés Gyula, Szabó Lőrinc felszabadulás utáni költészete, Németh László mun­kássága, a magyar dráma fejlődé­se. az utóbbi évtizedekben, a ha­tárainkon. túli 1 magyar irodalom, vagy megyénk irodalmi életének alakulása a felszabadulás óta el­telt időszakban. Érdeklődésre tart­hatnak számot a TIT magyar nyelvi előadásai is, amelyek többek kö­zött szókincsünknek a felszabadu­lás utáni változásaival, az ipari fejlődés és az anyanyelvi művelt­ség összefüggéseivel, s a Bács- Kiskun megyei ember nyelvjárá­sával ismertetnek meg. Van válogatni való a képzőmű­vészéti, építészeti és filmművészeti előadások között is. Kit ne érde­kelne például a magyar képzőmű­vészet felszabadulás utáni fejlődé­se, a kecskeméti művésztelep éle­te, a kerámia stúdió munkája, vagy Bács-Kiskun megye képző- művészete, műemlékvédelme. A felszabadulási évfordulóhoz kapcsolódó földrajzi előadások ha­zánkon kívül a Szovjetuniót, és az európai szocialista országokat is­mertetik. Egy-egy rendezvény hallgatói képzeletben elutazhat­nak Moszkvába, a testvérmegyé­be, a Krímbe, valamint a hős vá­rosba, Leningrádba, Bulgária ko­lostoraiba, hegységeibe, fővárosá­ba, Szófiába, Csehszlovákiába a Magas Tátrába, Jugoszláviába az Adriai-tenger partjára, és a többi baráti ország nevezetes területeire, helységeibe. Végül megemlítjük még a mű­szaki, ipari, mezőgazdasági és a csillagászati tárgyú előadássoroza­tokat, amelyek egyebek között a magyar tudomány és technika har­mincöt évi fejlődéséről, a jövő közlekedéséről, számítástechniká­járól, a mezőgazdaság gépesítésé­ről, s az űrkutatásról szólnak. Megannyi érdekes, izgalmas té­ma. Bizonyára mind több helyen élnek a TIT által felkínált lehető­séggel, s ezáltal sokan mélyebben megismerik a felszabadító harco­kat, szocializmust építő társadal­munk helyzetét, fejlődését. R. M. A városok pénzügyei A mai nappal városi'tanács­ülések kezdődnek Bács-Kis­kun megyében. A fő napirendi téma mindenütt ugyanaz lesz: a testületek megvitatják az idei költségvetésre .és fejlesztési alapra tett előterjesztést. A ta­nácstagoknak majd lehetősé­gük nyílik arra, hogy egyeztes­sék a város pénzügyi terveivel kapcsolatos nézeteiket, • közös nevezőre jutva esetleg átcso­portosítást javasoljanak, s ezekkel kiegészítve aztán elfo­gadják azt a fontos dokumen­tumot, amelyhez az idén iga­zodni kell. A gazdálkodás megszokott rendje szerint az év első ta­nácsülésein tehát arról lesz szó, hogy egy-egy településen mennyit fordíthatnak egyebek között fenntartási, működési és felújítási célokra, milyen összeg áll rendelkezésre a fejlesztési elképzelések megvalósításá­hoz. Mi az, ami a városok egy- ben-másban igen eltérő pénz­ügyi terveiben mégis hasonló, vagy pontosabban fogalmazva, van-e bennük közös vonás? Igen, mindenekelőtt az, hogy településeinken a tanácsi gaz­dálkodást az idén is a~ stabili­tás jellemzi. A tanácsok meg­felelő előirányzattal rendel­keznek ahhoz, hogy az intéz­mények működésének, fenntar­tásának eddigi színvonalát tar­tani tudják. Mindenütt fedeze-f te van tehát egyebek között a tanácsi szervek működésének, a bölcsődék, óvodák, iskolák megfelelő ellátásának. Ez a tény, ami persze nem engedheti', s nem engedi meg azt, hogy a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználása, és p nagyvonalúság, meggondo­latlanság közé bárhol is egyen­lőségjelet lehessen tenni. Az eredményes gazdálkodás érde­kében minden ráfordítást ala­posan át kell gondolni. Csak így képzelhető el a takarékos­ság, ami 'viszont, ha ésszerűt­len, akkor később máshonnan emészt fel a hiányzó, de^feltét- lenül szükséges dolgok pótlá­sára a kelleténél sokkal több pénzt. Vagyis: a takarékosság is többszöri megfontolást igé­nyel. Még mindig a költségvetés­nél maradjunk, nevezetesen a munkaerő-gazdálkodásnál. Nemcsak az üzemekben, válla­latoknál, hanem a nem terme­lő ágazatokban is igen nagy szükség van arra, hogy min­denki a legmegfelelőbb helyen végezze munkáját. Az utóbbi tíz évben Bács-Kiskun megye e munkahelyein 60 százalékkal nőtt a létszám, s ez azt jelenti, hogy jelenleg közel 24 ezren dolgoznak egyebek között a ta­nácsi szerveknél, az egészség­ügy, az oktatás, a művelődés különböző területein. ' Ezt a létszámot tovább nö­velni nem lenne célszerű, per­sze a csökkentés sem vezetne eredményhez, de adott esetben a munkaerő helyes átcsoporto­sítása elősegítené a problémák megoldását. Miről is van szó? Például arról, hogy a munka­helyek egyes területein sokan, máshol pedig a szükségesnél kevesebben dolgoznak, tehát nyilvánvaló á helyes átcsopor­tosítás szükségessége. Másutt a korszerű munkaeszközök jobb felhasználásával, illetve alkal­mazásával lehetne munkaerőt megtakarítani. A tanácsi testületek soron következő ülésein minden bi­zonnyal a fejlesztési alapok felhasználását is hasonló ala­possággal vitatják majd meg, nemi utolsósorban azért, mert a középtávú tervidőszak utolsó esztendejéhez érkeztünk, tehát az idei év eredményeitől äz eddigieknél is jobban függ az V. ötéves tervben meghatáro­zott célok elérése. Míg a tanácsi gazdálkodásra a stabilitás a jellemző, a fej­lesztési alap pénzeszközei az eddigieknél valamivel korláto­zottabbak, de a fő elképzelé­sek megvalósításához minde­nütt elegendőek lesznek. Az idén is nagy. figyelmet kell fordítani a lakások . megfelelő ütemű építésére, hogy az év végén a megyében a 25 ezredik új otthonba beköltözhessenek. Jogos remény van arra, hogy bár bizonyos átcsoportosítással, de az V. ötéves tervre meghatá­rozott megyei célt, a 25 ezer la­kás átadását elérjük. Emellett persze az is lényeges, hogy a tervezett bölcsődékben, óvo­dákban, iskolákban elfoglal­hassák helyüket a gyerekek, s az erre a tervidőszakra várt áruházi kapunyitásokra se a következő tervciklusban ke­rüljön csak sor. Az előbb a következő terv­időszakot említettük, mivel kapcsolatban lényeges feladata a tanácsoknak az, hogy meg­felelően készítse elő a laká­sok, járulékos beruházások építését. Tehát a feladatok rangsorolásában a közművesí­tés sem maradhat le. A pénzügyi tervek csakúgy mint korábban, az idén is szá­molnak a társadalmi össze­fogással, vagyis a lakosság se­gítségével. Számos példa van arra, hogy a fejlesztési elkép­zelések megvalósításában a te­lepülések lakói szinte egy em­berként vették ki részüket. Szá­mok is bizonyítják ezt: tavaly a megyében az egy lakosra ju­tó társadalmi munka értéke meghaladta az ezer forintot. Segítőkészségükre, a tanácsta­gok mozgósító erejére az idén is számítanak a városi taná­csok. T. L. Átadták a Mathiász-díjakat _ BáCs-Kiskun megye , Tanácsa a kiemelke­dően eredményes és áldozatos tevékeny­séget folytató szak­emberek munkájának jutalmazására 1972- ben Mathiász János díjat alapított. A díj névadójának a nem­zetközileg és hazánk­ban egyaránt elis­mert szőlőnemesítőt választották. Mathiász János nemcsak a szorosan vett szakmájában ért el kimagasló ered­ményt, hanem egész tevékenységével, újat akarásával nagy ha­tást gyakorolt a Du­na—Tisza köze álta­lános mezőgazdasági kultúrájának fejlődé­sére. Kedden délben tartották Kecs­keméten a díjkiosztást, a megyei tanács székházában. Ez alkalom­mal három személy részesült az elismerésben. Dr. Gajdócsi István, megyei tanácselnök üdvözölte a megjelenteket, közöttük Horváth Istvánt, a megyei pártbizottság első titkárát, Erdélyi Ignácot, a megyei pártbizottság titkárát, majd ismertette Bács-Kiskun me­gye Tanácsa Végrehajtó Bizott­ságának határozatát. Ennek ér­telmében az idén dr. Molnár Fri­gyes, a SZÖVOSZ nyugalmazott elnöke, dr. Márkus Ferenc, tu­dományos kutató és Miklós Já­nos, a Városföldi Állami Gazda­ság igazgatója kapta meg mun­kásságának elismeréseként a Ma­thiász János díjat. — Ez ideig huszonötén részesül­tek ebben az elismerésben — mondotta a megyei tanács elnö­ke. Mindannyian méltó módon fogadták a díjat, és az elismerés, mint az igaz embereket általában, valamennyiüket még jobb mun­kára serkentette. Dr. Molnár Frigyes 1950-től 1968-ig dolgozott a megyei párt- bizottságon, 1956-tól mint az MSZMP megyei bizottságának első tikára. Elévülhetetlen érde- : mei vannak Bács-Kiskun nagy múltú kertészeti kultúrája, szo­cialista keretek között több mint két évtizeddel ezelőtt megkezdő­dött megújításában. A Mezőgaz­A megyei tanács elnöke a Mathiász-díjasokat üdvözlő beszédét mondja. (Tóth Sándor felvétele.) dasági Kiadó gondozásában A homoki szőlőtermelés korszerűsí­tése fcímű, 1961-ben megjelent műve hosszú távú programot adott a nagyüzemi szőlőtermelés kiterjesztéséhez. Ez a munka szol­gált alapul a jelenlegi ültetvény- telepítési terv előkészítéséhez is. 1968-tól dr. Molnár Frigyes a SZÖV ŐSZ elnökeként dolgozott. E munkakörben, valamint Bács- Kiskun megye országgyűlési kép­viselőjeként is mindig megtalálta a lehetőséget arra, hogy az új körülményeknek megfelelően se­gítse a nagyüzemi mezőgazdaság és a hagyományos kistermelés fejlesztését,' különösen a magyar kertkultúra megújítását — hang­súlyozta dr. Gajdócsi István. Dr. Márkus Ferenc a Zöldség­termesztési Kutató Intézet kalo­csai kutatóállomásának tudomá­nyos osztályvezetője, egyetemi ta­nulmányainak befejezése óta, immár több mint két évtizede, tekinti élete céljának a fűszer­paprika-termesztés korszerűsíté­sét, a nagyüzemi körülmények­nek megfelelő új fajták nemesí­tését. Munkássága kezdetén 3200 tonna, 1978-ban pedig már 8500 tonna fűszerpaprika-őrleményt ál­lítottak elő a kalocsai körzetben, a minőséget javító új paprikafaj­ták nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a kalocsai fűszer- paprika igen keresett és értékesít­hető cikk. Összegezve, dr. Már­kus Ferencnek jelentős érdemei vannak az évszázados múltra visszatekintő Kalocsa -vidéki fű­szerpaprika-termelés nagyüzemi szintre emelésében, korszerűsíté­sében — mondotta a megyei ta­nács elnöke. • Miklós János negyedszázada tevékenykedik Bács-Kiskun álla­mi gazdaságainak megszervezé­sén, majd korszerű nagyüzemmé formálásán. Az állami gazdaságok területi főosztályának igazgató­jaként, jelentős tevékenységet fejtett ki az élenjáró mezőgaz­dasági technológia elterjesztésé­ben, az önálló vállalati gazdál­kodás erősítésében. Irányítása alatt alakultak meg a Bács-Kis­kun állami gazdaságaiban felhal­mozódott ismereteket és korsze­rű szervezési megoldásokat köz­kinccsé tevő termelési rendsze­rek. Miklós Jánosnak kiemelkedő szerepe volt a megye nagy kiter­jedésű, gyenge minőségű gyepte­rületeinek a húsmarhatenyésztés- sel történő hasznosításának a megszervezésében is. Dr. Gajdócsi István ezután át­adta a Mathiász János díjakat. Horváth István, a megyei párt- bizottság első titkára az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága jó­kívánságait fejezte ki a kitünte­tetteknek, méltatta azt az áldoza­tos munkát, amelyet az elmúlt több mint két évtized alatt mind­hárman kifejtettek. K. A. Országos értekezlet a kereskedelmi ellátás Tudományos konferencia az értelmiség békemunkájáról A magyar békemozgalomban kibontakozása óta aktív társadal­mi tényezőként — szakmai és tudományos felkészültségük ka­matoztatásával, a politikai törek­vések meggyőző érvekkel való alátámasztásával — vesznek részt az értelmiségiek. E gondolat je­gyében és egyik konkrét meg­nyilvánulásaként ült össze kedd délelőtt Budapesten az a tudo­mányos konferencia, amelyet „Az értelmiség feladatai a béke és a társadalmi haladás szolgá­latában” címmel szervezett az Országos Béketanács Tudományos Bizottsága, közösen a TIT-tel és a MTESZ-szel. Dr. Köpeczi Béla akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese tar­totta a napirendi téma vitaindí­tó előadását, amelyre dr. Szá- deczky-Kardöss Elemér akadé­mikusnak, az OBT Tudományos Bizottsága elnökének megnyitója után került sor. Az esemény hát­teréhez tartozik, hogy — miként a konferencia szervezői az MTI tudósítójának elmondták — a társadalmi szerkezet átrendeződé­se, a fizikai és szellemi munka arányának változása, a gazdaság intenzív fejlődése, a tudomány és a kultúra iránti társadalmi szükséglet növekedése együttjár az értelmiség szerepének és je­lentőségének további erősödésé­vel. A ma aktív értelmiségiek kétharmada származik munkás vagy parasztszülőktől, azok ere­deti foglalkozása szerint. Az el­múlt harminc évben hazánkban hatszorosára nőtt az értelmiségi­ek létszáma. Természetes tehát, hogy a politika gyakorlatából, a mozgalmi munka előrelendítésé- ből, a békeépítés soron levő fel­adatainak megoldásából is mind nagyobb hányadban veszik ki részüket a szellemi foglalkozású­ak. Mind a vitára serkentő elő­adásban, mind a korreferátu­mokban és a felszólalásokban megfogalmazódott, hogy történel­münkben az értelmiség helyzete soha nem volt ilyen kedvező, mint. napjainkban; hisz az or­szág, amelyben él, a társadalmi haladás és a béke eszméjét akar­ja maradéktalanul megvalósítani, vállalva-leküzdve a külső és bel­ső tényezők nyomán jelentkező nehézségeket. (MTI) A fogyasztás tervezett 1—1,5 szá­zalékos növekedésével összhang­ban a kereskedelem idei legfonto­sabb feladata a lakosság igényei­hez igazodó kiegyensúlyozott áru­ellátás, a vásárlási körülmények javítása; kiemelten fontos, hogy a lakosság minden rétege megta­lálja az általa keresett árukat az üzletben, s különös figyelmet kell fordítani az olcsó és közepes árucikkek választékának javítá­sára — hangsúlyozta egyebek kö­zött Sághy Vilmos belkereske­delmi miniszter kedden az orszá­gos kereskedelmi értekezleten, amelyen a megyei tanácsok el­nökhelyettesei, kereskedelmi osztályvezetői, az állami és a szövetkezeti kereskedelem veze­tői, az idei ellátás tennivalóiról, a kereskedelempolitika időszerű kérdéseiről tárgyaltak. A tanács­kozáson részt vett Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyette­se, Szlamenicky István, a SZÖ­VOSZ elnöke és Kiss Tibor, a KFVDSZ megbízott főtitkára. A miniszter előadásában fel­hívta a figyelmet: szinte soha nem volt olyan fontos a lakossá­gi kereslet felmérése, mint most. hiszen a tavalyi és az idei árvál­tozások feltétlenül hatással lesz­nek a kereslet alakulására. Ezért is szükséges a piackutatás foko­zása, s célszerű e munkába az eddigieknél szélesebb körben be­vonni a termelő vállalatokat is. A piackutatás szerepe az im­portnál is növekszik, s fontos kö­vetelmény, hogy a rendelkezés­re álló kereteket mindenekelőtt - a hiánycikkek pótlására fordít­sák. Rövidesen felülvizsgálják, felfrissítik és bővítik az olcsó cikkek listáját, s a termelőkkel együtt gondoskodnak a meghatá­rozott cikkek folyamatos kínála­táról. Külön kitért a miniszter az al­katrészellátás gondjaira, megál­lapítva. hogy úgyszólván semmit sem javult a helyzet ezen a te­rületen. Alkatrésznek pedig len­nie kell — hangsúlyozta. A tavalyi árváltozások után a vendéglátás forgalma a második félévben 5 százalékkal,- ezen be-' lül az ételforgalom 15—20 szá­zalékkal csökkent. Fontos fel­adat, az év végjén már elért kez­deti növekedés fokozása, az étel­forgalom „visszaszerzése”, még­pedig nemcsak az igényekhez igazodó differenciált kínálattal, hanem a szolgáltatások minősé­gének. a környezeti kultúrának a javításával is. Az idegenforgalomban a köz­ponti és a területi irányítás javí­tása, a bevételt növelő szolgálta­tások fejlesztése, s az úgynevezett gyors fejlesztési program befeje­zése a követelmény. A vásárlási körülmények javí­tása az ellátás szerves része, a há­lózatfejlesztésen túl hozzátartozik az eladók udvarias munkája, kellő áruísmerete, a megfelelő környe­zeti kultúra, a boltok, kirakatok tisztasága. A hálózatfejlesztésre rendelkezésre álló eszközöket első­sorban a folyamatban levő beru­házások mielőbbi befejezésére for­dítják. A bolti kiskereskedelem alapterülete az idén 140—150 ezer négyzetméterrel bővüL A vásárlá­si körülmények javításához ezen túlmenően a meglevő hálózat jobb hasznosítására, az önkiszolgáló rendszer további szélesítésére, az igényekhez, a forgalomhoz alkal­mazkodó nyitvatartásra és lét­számelosztásra is nagy szükség van. A tanácskozáson foglalkoztak a kereskedelmi etika kérdéseivel, egyetértve azzal, hogy szigorúan fel kell lépni az erkölcsi követel­ményekkel összeférhetetlen maga­tartás ellen. A megelégedettséget kifejező borravaló a vendég, a vá­sárló ügye, a jogtalan előnyöket szolgáló csúszópénzek ellen azon­ban minden eszközzel harcolnak. Az égjük légfőbb ilyen eszköz a megrendeléses, előjegyzéses rend­szer széles körű alkalmazása, ezért növelik az ilyen értékesítésre ki­jelölt üzletek számát, s bővítik az ily módon vásárolható cikkek jegyzékét. A felszólalók — kereskedelmi, vendéglátóipari és tanácsi vezetők — a miniszteri beszámolóhoz ha­sonlóan elsősorban az ellátás helyi tennivalóival, az ezzel kapcsolatos gondokkal, tervekkel, valamint kezdeményezésekkel foglalkoztak. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom