Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-23 / 18. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1980. január 23. események sorokban BUDAPEST Cáikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag-'és Árhivatal elnöke kedden — Nyikola Gluskov miniszternek, a Szovjetunió Álla­mi Árbizottsága elnökének meg­hívására Moszkvába utazott, a két hivatal közötti további együttmű­ködés módozatainak megtárgyalá­sára. Részt vesz a KGST Anyagi- Műszaki Ellátási és Együttműkö­dési Bizottság 10. ülését is, ahol a magyar delegációt vezeti. PEKING Frank Press, Cartier elnök kü­lönleges tudományos tanácsadója hétfőn négynapos látogatásra Pe- kingbe érkezett. A látogatás cél­ja a két ország közötti tudomá­nyos és technológiai együttműkö­dés elmélyítése. ATHEN Partraszállási gyakorlatot ren­dez az amerikai haditengerészet január 22—28 között a Pelopon- neszosz déli^ részén — jelentette be a görög hadügyminisztérium hétfőn. A gyakorlaton görög egy-, ségek is részt vesznek. (AFP) BERLIN A berlini katonai törvényszék hétfőn, a Nyugatnémet Szövetsé­gi Hírszerző Iroda (BND) számá­ra végzett több éves, mindenek­előtt az NDK katonai berendezé­seire kiterjedő kémtevékenységért 15 évi szabadságvesztésre ítélte Dieter Eberth NSZK állampolgárt. (MTI) SZÖUL A szöuli katonai fellebbviteli bí­róságon kedden megkezdődött a fellebbezési eljárás a december 20-án Pák Csöng Hi meggyilkolá­sában bűnösnek talált és halálra ítélt 7 személy — köztük a titkos- szolgálat (KCIA) volt vezetője, és Pák Csöng Hí volt személyi tit­kára ellen. Az elítéltek védőjük útján fellebbeztek a halálos ítélet ellen. LONDON Egy londoni bíróságon korrup­ciós vádat emeltek és letartózta­tásba helyeztek két fiatal nyomo­zó őrmestert. A nyomozók ellen az a vád; hogy jó pénz ellenében futni hagytak nagystílű rablókat, majd idővel maguk zsarolták ki tőlük a pénzt. Kialakult tarifájuk is volt, fejenként 1500 fontért megsemmisítették és hamisítot­ták a bűnjeleket és azt juttatták bíróságra, aki nem fizetett. „NEM TÁMOGATJUK A BOJKOTTOT!” Az országok nagy többsége ellenzi az amerikai javaslatot Változatlanul a-nemzetközi po­litikai élet és sportvilág figyel­mének középpontjában áll Carter amerikai elnöknek az a hideghá­borús javaslata, hogy boj kottái - ják a moszkvai olimpiát, ameny- nyiben a Szovjetunió egy hóna­pon belül nem vonja ki Afga­nisztánból segítségnyújtás cél­jából odaküldött csapatait. A hivatalos Egyesült Államok kivételével, szinte az egész ame­rikai földrész ellenei Carter ja­vaslatát. Bírálták a sport és_ a politika összekeverését, és a moszkvai részvétel mellett foglal­tak állást Mexikó, Brazília, Ar­gentína, Venezuela, Kolumbia. Panama és Uruguay olimpiai mozgalmának vezetői. „Nem tá­mogatjuk {^bojkottot! Folytatjuk a felkészülést, s elhatározott szándékunk, hogy szép létszámú csapattal ott leszünk Moszkvá­ban" — jelentette ki például Ma­rio Vazquez Rana, a Mexikói Olimpiai Bizottság és a Pán­amerikai Sportszövetség elnöké, aki azt is kijelentette, hogy Az amerikai Iowa államban megtartották az úgynevezett elő­választást. Az előválasztás a rendkívül hosszádalmas és költ­séges amerikai elnökválasztási eljárás sajátos jelensége. Lénye­ge: az ötven szövetségi állam kö­zül jó néhányban, de távolról sem mindegyikben, a szavazók — külön-ikülön pártok szerint — leadják Voksukat egy-egy' el­nökjelölt mellett. A folyamat a választási esztendő — tehát a je­len esetben 1980 — nyarán ér véget, amikor a két mammut- párt elnökjelölő kongresszusán, úgynevezett konvencióján, meg­választják a sok közül a poron­don maradó két jelöltet. Novemberben kettőjük párvia­dala maga az elnökválasztás. E folyamat fényében az iowai szavazás az első komolyabb erő­próbának tekinthető, ez adja meg lélektani-politikai jelentőségét. A hivatalban levő elnök. Carter biztosan vezet pártbéli vetélytár- sa, Edward Kennedy előtt. Ez most már várható volt, de kora ősszel az arány rfiég erősen az utolsó Kennedy-fivérnek kedve­zett. Az iowai szeizmográf ismét be­bizonyította a régi tételt, amely szerint a nemzetközi krízis min­dig óriási mértékben kedvez az éppen hivatalban levő elnöknek, aki a válságra hivatkozva igyek­Mexikóváros nem tartja lehetsé­gesnek megrendezni a játékokat, ha azok a NOB esetleges dön­tése folytán mégsem Moszkvá­ban kerülnének sorra, (Mexikó­város 1968-ban rendezett olim­piát.) Tekintélyes sportvezetők és sportolók is nagy számban bí­rálták az amerikai elnök felelőt­lennek minősített lépését, amely az egész olimpiai mozgalmat ve­szélybe sodorhatja. Lord Killanin, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke ismé­telten „elhamarkodottnak” nyil­vánította Carter döntését. A je­lenlegi helyzetet hivatala legne­hezebb időszakának nevezte. Az UPI tudósítójának adott nyilat­kozatában Killanin megfontolan­dónak tartotta azt a görög ja­vaslatot. hogy az olimpiai moz­galom megmentése érdekében a jövőben Athén legyen taz olim­piák mindenkori színhelye — mintegy visszatérve az antik ha­gyományhoz. Monique Berlioux. a Nemzetközi Olimpiai Bizott­szik, általában sikerrel, afféle „nemzeti egységet” felsorakoztat­ni maga mögött. Nyilvánvalóan jórészt ennek a célnak a jegyében fogalmazódott meg a hagyományos évi elnöki jelentés a kongresszusnak, ame­lyet Carter hivatalosan csak szer­dán terjeszt a törvényhozás elé, dé amelynek szövegét már nyil­vánosságra hozták. A dokumen­tum a nyílt erőpolitiká hitval­lása, elsősorban az afganisztáni és az iráni eseményekre hivat­kozva. Jellegére egyétlen riasztó szám is fényt vet: az elnök az idei évhez képest harminc mil­liárd dollárral (!) több pénzt kér a kongresszustól .katonai célok­ra, ugyanakkor a SALT—2 rati­fikálását „fontosnak, de jelenleg időszerűtlennek” minősíti.. Mind a Carter-jelentés, mind az iowai eredmény megerősíti azt a régi igazságot, .hogy! ame­rikai közegben .lehetséges, ^;sőt meztelen hatalmi' Szempontból érdemes — akár a világ veszé­lyeztetése árán is — a nem­zetközi nehézségeket a belpoliti­kai szándékok szekerébe fogni. Olyan jelenség ez, amely nem teszi könnyebbé az enyhülés hí­veinek feladatát, akik csak ab­ban bízhatnak, hogy egyszer a választási küzdelem is véget ér. H. E. ság igazgatója Carter Bojkottja­vaslatáról kijelentette, hogy az „megvalósíthatatlan”. Joao Ha- velange, a Nemzetközi Labdarú­gó Szövetség (FIFA) elnöke sze­rint Carter nyilatkozata ellenté­tes a FIFA alapszabályával', arr.el^ kimondja, hogy a sport független a politikai, vallási és faji kérdésektől!. Ugyanezt a vé­leményt hangoztatta Pelé, min­den idők egyik legnagyobb lab­darúgója. A > bojkottjavaslat mellett ed­dig csak Izrael, Egyiptom és Üj- Zéland állt ki egyértelműen. Nyu­gati hírügynökségi jelentések sze­rint feltehetően támogatni fogja még Nagy-Britannia, Ausztrália, és esetleg — az országon belül folyó' vita eredményétől függően — az NSZK is. A politikai élethez hasonlóan a sportvilág is megosztott:- támoga­tásukról biztosították Carter ja­vaslatát többek között olyan ne­ves sportolók, mint Muhammad Ali ökölvívó, Dwight Stones volt magasugró világrekorder. (MTI) Tiltakoznak a japán békeharcosok A japán nagyvárosok legfon­tosabb vasútállomásai előtt kedd reggel óta a demokratikus moz­galmak képviselői hangszórókon hívják fel az utazóközönség. fi­gyelmét a japán hadsereg ve­zérkarának veszélyes döntésére, ezzel megkezdődött az országos tiltakozás a csendes-óceáni Rim- pac-hadgyakorlaton való japán jelenlét ellen. A baloldali és a polgári köz­vélemény egyaránt aggódik amiatt, hogy ez az első baljósla­tú lépés toyábbi súlyos követ­kezményeket von maga után, s lendületet ad Japán katonái sze­repvállalásának a szövetségesek oldalán. A jokoszukai amerikai— japán támaszpont közelében 97 országos szervezet küldöttei nagygyűlést tartottak a Jaszura ,pa(SiZapv-pgrk)t)an.,. Ott voltak a japán—amerikai ...katonai , szövet­ség - falbontásáért, az álom- és hidrogénfegyverek eltiltásáért küzdő befolyásos szervezetek, va­lamint a béketanács, a nőszövet­ség központi és megyei képvi­selői, továbbá a Japán Kommu­nista Párt megbízottai, ismert közéleti személyiségek. Megjelent Hattori Manabu, a Jokoszukaban élő híres atomfizikus is, hogy felemelje szavát a militarista tervek ellen. (MTI) NAPI KOMMENTÁR Az iowai szeizmográf Kabuli képek A Magyar Távirati Iroda fotó- riportere a minap tért vissza Kabulból; képei a hírekben oly sokszor szerepel: ország ismét re­ménykedő lakóinak a nehézségek ellenére is javuló mindennap­jait elevenítik meg. Afganisztánt a Kelet egyik „legvadabb” or­szágaként emlegették a földrajz­könyvek, olyan mostohák itt a természeti adottságok, olyan sa­nyarúak az életkörülmények. De mostohán bánt ezzel az or­szággal, lakóival a történelem is. Földjét feldúlták a tatárok, ki­sajátították az angol gyarmato­sítók, majd amikor 1919-ben ki­kiáltották a függetlenséget, ki­rály királyt kővetett — a nyomo­rúság viszont maradt. A mintegy 18 milliós lakosság zöme közép­kori viszonyok között él ma is: az emberek többsége a hegyvi­déken, törzsi közösségekben ten­geti mindennapjait, több mint 80 százalékuk nem tud írni, olvas­ni. Az egy főre jutó nemzeti jö­vedelem alig közelíti meg a 100 dollárt, ezzel Afganisztán a vi­lág legszegényebb országai közé tartozik. E szörnyűségek ellen hirdetett harcot a 15 esztendővel ezelőtt megalakult Afganisztáni Népi Demokratikus Párt, amely for­radalmát 1978 áprilisában győ­zelemre vitte. A fiatal népi köz­társaság ellenfelei azonban ha­marosan erőre kaptak, külső tá­mogatókra találtak. A svájci Neue Zürcher Zeitung néhány napja közölt leleplező cikket arról az imperialista tervről, amelynek célja az afganisztáni népi hata­lom intervenció útján történő megdöntése, valSmint Kabul és más afgán nagyvárosok légi # A Jungallak Mechanikai Gépgyár szovjet segít­séggel épült. A képen: egy teherautó motorját ja­vítják a munkások. 0 ígéretes építkezések színhelye Kabul. A fővá­ros új lakótelepén 1620 lakásba költöztek be a bol­dog tulajdonosok. 0 A szabadon bocsátott politikai foglyok — ismét remény sugárzik a tekintetekből. • Bőséges az árukínálat a kabuli piacon. (Fotó — MTI — Benkő Imre felvételei — KS) desszantegységekkel való elfogla­lása lett volna 1980 elején. Az ellenforradalmárok közben már hónapokkal ezelőtt pakisztáni te­rületekről támadták az ország különböző településeit, falvakat égettek fel, ártatlanok ezreit gyilkolták le. Ez a helyzet kény­szerítette a forradalomhoz hű vezetőket a döntő lépés megté­telére: Amin elnök leváltására, bíróság elé állítására és halálra ítélésére. Hogy a külső támadás veszélyét elhárítsák, az újjáala­kult afgán vezetés — az 1978 decembere óta érvényben levő szerződés értelmében — segítsé­gért fordult a Szovjetunióhoz. A most érkezett képek, de a napról napra szaporodó helyszí­ni jelentések, filmtudósitások is arról tanúskodnak, hogy a kö­zép-ázsiai ország lakói egyre in­kább magukra találnák. Ismét megnyíltak az üzletek, a gyárak­ban folyik a termelés, a főváros, Kabul utcáin visszatért az élet a rendes kerékvágásba. Lázadók ezrei teszik le a fegyvert, s kap­csolódnak be a forradalom 1979. 1 december 27-én kezdődött új ‘ szakaszának embert, népet, hitet, próbára tevő hétköznapjaiba. * Chaban-Delmas Moszkvában A szovjet parlament két háza, a szövetségi tanács és a nemzetiségi tanács elnökével folytatott meg­beszélést kedden Jacques Chaban- Delmas, a francia nemzetgyűlés elnöke, aki hétfőn érkezett hivata­los látogatásra Moszkvába, a Leg­felsőbb Tanács meghívására. Alek- széj Sityikovval és Vitalij Ruben- nel a két ország törvényhozásá­nak kapcsolatairól, az együttmű­ködésről, a Szovjetunió és Fran­ciaország viszonyának időszerű kérdéseiről folytattak szívélyes megbeszélést. A két házelnök ebé­det adott francia kollégája tiszte­letére. A francia politikus megérkezte­kor utalt arra, hogy látogatása azt a célt szolgálja, amelyet annak idején De Gaulle elnöjc jelölt meg: a Szovjetunió és Franciaország kapcsolatainak elmélyítését. K.fiu­ban-Delmas még elutazása előtt a francia sajtónak adott nyilatkoza­tában is azt húzta alá, hogy a je­lenlegi nemzetközi helyzetben nagy fontosságú a személyes kap­csolatok állandó bővítése a két ország képviselői között. A nem­zetgyűlés elnöke Párizsban állást foglalt például' azokkal a kísérle­tekkel szemben, amelyek a moszk­vai olimpia elleni bojkottra akar­nak felszólítani. Chaban-Delmas több megbeszé­lést folytat a szovjet fővárosban vezető szovjet személyiségekkel és vidéki körutat is tesz. (MTI) * Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke kedden a Kremlben fogadta Jacques Chaban-Delmast. • Chaban-Delmas a szovjet parlament két házának elnökével, Alek- szej Sityikovval és Vitalij Rubennel. (Telefotó — TASZSZ) TÜNTETŐ HALÁSZOK • Rómában az Adriai-tenger partvidékéről érkezett halászok küldött­sége rendezett tüntetést az üzemanyagárak sorozatos emelése miatt (Telefotó — AP — MTI — KS) TV-INTERJÚ A FRANCIA KP FŐTITKÁRÁVAL A világon az erőviszonyok a béke erői javára billennek PÁRIZS A népeknek ahhoz való joga, hogy maguk döntsék el sorsukat; a forradalmárok kötelessége a nemzetközi szolidaritás az impe­rializmussal szemben; a béke és a leszerelés politikája; a szocialista párt magatartásának bírálata — ezek voltak Georges Marchais másfélórás tv-interjújának fő té­mái hétfőn este, a „Nyílt lapok­kal” című műsorban. A Francia Kommunista Párt fő­titkárát elsősorban az. afganisztá­ni eseményekkel kapcsolatos ál­láspontjáról, az FKP küldöttségé­nek moszkvai tárgyalásairól kér­dezték. Marchais ismertette azt a tájékoztatást, amelyet Leonyid Brezsnyevtől kapott Moszkvában, s hangsúlyozta: a Szovjetunió párt- és állami vezetője leszögezte, hogy a Szovjetunió politikája vál­tozatlan, célja továbbra is a béke és a leszerelés. Georges Marchais szembeszállt azzal a nézettel, hogy a békés együttélés azt jelenti: a világ egy­szer s mindenkorra fel van osztva — egyik oldalon a szocializmus, a másikon a kapitalizmus. Ez azt jelentené, hogy a francia dolgo­zók örökre arra lennének kárhoz­tatva, hogy kizsákmányolják őket. A békés együttélés osztályharcot jelent. Az imperializmus fölött aratott mindem győzelem egy nép függetlenségének elnyerését je­lenti, és egyben hozzájárul ahhoz,' hogy a békés együttélés végleges, tartós legyen. A világon most hall­ható fegyvercsörgetés csak annak tulajdonítható, hogy az imperia­lizmus izgága, a béke erői azon­ban 35 éven át meg tudták aka­dályozni a világháborút. Az im­perializmus már nem dönthet ké- nye-kedve szerint a háborúról és a békéről, a világon az erőviszo­nyok a béke erői javára billen­nek — hangsúlyozta az FKP fő­titkára. ■ Georges Marchais élesen bírálta Carter amerikai elnök arra irá­nyuló kezdeményezését, hogy megakadályozza a moszkvai olim­pia .megtartását és erre szövetsé­geséit is mozgósítsa. A játékokat meg kell tartani Moszkvában, Franciaországnak részt kell ven­nie rajtuk, Carternek pedig nincs joga ahhoz, hogy oly módon lép­jen fel, mintha egy másik század­ban élne. A főtitkár csodálkozását fejezte ki, hogy a francia állami vezetők nem tiltakoztak Carter fellépése ellen. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT * Németh Károly látogatása Békés megyében Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, kedden Békés megyébe látogatott. Békéscsa­bán, a megyei pártbizottság székházában Frank Ferenc első titkár, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke fogadta. A Központi Bizottság titkára meghallgatta Frank Ferenc beszámolóját a XII. pártkong­resszus .előkészületeiről, a megyei feladatok végrehajtásának jelen­legi helyzetéről, valamint gazdasági építőmunka idei első tapaszta­latairól. Németh Károly ezután a nagyszénási Október 6. Termelőszövetke­zetet kereste fel.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom