Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-17 / 13. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1990 január If. TUDOMÁNY-TECHNIKA Hívójel a kabátzsebből • Az angliai telefonhívó-szolgálat zsebben is elférő kis hívókészüléke. Másfél voltos telepe közel 1000 órán ót működteti a tranzisztorlzólt készüléket, amelyet egy parányi beépített óra — elemkímélés céljából — 0,2 és 1,2 másodpercenként be-, illetve kikapcsol. Üzemek, kórházak. szállodák, Irodaházak, áruházak zavartalan működése nehezen képzelhető el úgy, hogy fontos szeméi lyek ne legyenek bármikor elérhetők. E célra többféle személyhívó rendszert fejlesztettek ki, amelyek készülékei egy zárt területen belül a szabadon mozgó embereknél vannak, s a központ hívására jelzést adnak a keresett személynek A személyhívó készülékek legtöbbje csupán a hívás tényét közli akusztikus jel vagy beszéd formájában. Ilyenkor a keresett személy a legközelebbi telefonon felhívja a központot, hogy átvehesse az üzenetet. Az ilyen rendszerek felépítése egyszerű. a személyi jelzőkészü-'. lék kis méretű és olcsó, szolgáltatásaiban azonban nem kielégítő. és a hatósugaruk sem megfelelő. A fejlesztőknek mindenekelőtt a vasbetonszerkezetes épületek árnyékoló hatásának leküzdését kellett megoldaniuk, amit nagyfrekvenciás jelek alkalmazásával sikerült elérniük. Ma már nem csupán szűkebb körzetekre, hanem egész városokra kiterjedő hatósugarú te- lefonhívó-szolgálatokat is létesítenek. Ilyen például az a rendszer, amelyhez Nagy-London területére kiterjedően 20—100 ezer előfizető csatlakozhat. Ennek nyolc közvetítőállomását egy központi számítógép vezérli. Egy központba futnak be a hívások, és az továbbítja azokat a nyolc közvetitőállomásnak. A hívást követően néhány másodperc múlva a keresett készülék tulajdonosa (utazzon autóban, vagy vonaton, tartózkodjék szobában, vagy szabadban) bip-bip ... hangot hall. Ez figyelmezteti, hogy a legközelebbi telefonállomásról hívja fel lakását, irodáját, rendelőjét stb. Haldokló csillagok A megfigyelő csillagászat az utóbbi években fontos. íelfede-. zéseket tett. Ma már a csillagászok és a fizikusok kísérletileg tanulmányozzák (azokat a folyamatokat, amelyek a haldokló csillagok — a neutron- csillagok és valószínűleg a fekete lyukak — környezetében játszódnak le. A haldokló csillagok természete elvileg különbözik mindattól, amit ez idáig a világegyetemmel kapcsolatban tudtunk^ A csillagok nem örök életűek: születnek, élnek és elpusztulnak. A csillagképződés után a csillag addig él, ameddig magenergia- forrása ki nem merül. A csillag élettartama nagymértékben függ a tömegétől. A mi galaktikánk kb. 10 milliárd éves. Itt a nagy' fényű és nagy tömegű csillagok aránylag ritkán fordulnak elő. Mérések bizonyítják, hogy galaktikánkban eddig több millió csillag „halt meg”, de nyomtalanul mégsem tűntek el. Az energiájuk utolsó tartalékait felhasználó csillagok összezsugorodnak, tömegük rendkívül sűrűvé válik. Az ilyen haldokló csillagokat fehér törpéknek nevezték el. A további zsugorodás folyamán, ha a fehér törpe átmérője elérte a kb. 10 kilométert, már neutroncsillagnak kezdik nevezni a csillagászok. A csillag haldoklásának utolsó szakaszában a zsugorodás tovább gyorsul, és amikor eléri a gravitációs átmérők „fekete lyuk” lesz belőle. A kaucsukból abroncs lesz Addig, amíg a mai —' olykor 200 km/óra sebességgel száguldó személygépkocsik és az óriási terheket szállító tehergépkocsik igénybevételét elviselő — gumiabroncsok kialakultak, rendkívül sok ismeretnek és tapasztalatnak kellett összegyűlnie. Az abroncsgyártás kétségtelenül az alkalmazott vegyipar egyik legbonyolultabb, legkényesebb és legtöbb fizikai munkaerőt igénylő technológiája. A gumikeverékek — legalább négyfajta kell belőle egy-egy abroncstípushoz — elkészítése, a különféle szilárdító, fény- és hőállóságot biztosító dda- lékok összeállítása, keverése, majd az abroncsok profiljainak a kisaj- tolása (extrudálása) nemcsak nagy elméleti felkészültséget, hanem rengeteg tapasztalati ismeretet is igényel. A kordszövet és a gumi közötti megbízható kapcsolat kialakítására a kordot különféle vegyszerekkel itatják át, nedvesítik. Főként a radiálabroncsokhoz szükséges acélkord gumizása kíván különleges fogásokat, és igencsak kényes művelet a gumizott acélszövetek megfelelő méretűre vágása is. • Angol gyártmányú gumifeldolgozó automata, amely a jelenleg működő hasonló berendezések között a legnagyobb teljesítményűnek számít. A gumielőkészítés összes műveletét számitógépes vezérléssel teljesen önműködően végzi el. Az „F 620 Bambury” típusú berendezések a nyugaturáli < Kamaz autógyárban is megbízhatóan üzemelnek. Ám amiről eddig szó volt, azok még csak az abroncsgyártás „féltermékei”. Ezek többé-kevésbé folyamatosan gyárthatók. Magát az abroncsot azonban egyedileg, minden darabot külön-külön kell felépíteni. Ezt a munkát ugyan szintén gépesítéssel könnyítik, mindamellett az abroncskészítő munkás, tapasztalatának és ügyességének is óriási a szerepe. A felépített abroncs még csak azután kerül majd a vul- kanizálóba, s ott a gőzzel fűtött hatalmas formákban alakul ki az óriás kaucsukmolekulák és a kén között a szilárdabb, rugalmas anyagszerkezet. ; Az építőipar korszerűsítése Bács-Kiskun megyében *1 A megye kivite- ■k'lező építőipara 1970—1978. években termelését évi átlagban 7,8 százalékkal növelte. Ezen belül uz V. ötéves tervidőszak első három évében az évi növekedési ütem 11 százalékos volt. Az építési feladatok dinamikus növekedésével a kivitelezői kapacitás a hagyományos módszerekkel nem lett volna képes lépést tartani, ezért fontos volt az építési tevékenység korszerűsítése, iparosítása, a munkafolyamatok gépesítése. 1975-től 1978-ig a megye szocialista szektorának beruházásaiból 526 millió forintot, mintegy 2.6 százalékot az építőipari ágazat fejlesztésére fordítottak, s ennek eredményeként az összes állóeszközök bruttó értéke 1978-ban 1270 millió forint volt, az 1970. évi 268 millió forinttal szemben. A termelés alakulása A megye építőipari szervezetei« az elmúlt években dinamikusan növelték termelésüket. Az V. ötéves terv első három évében a kivitelező építőipar összesen 7588 millió forint értékű saját építési- szerelési munkát végzett. Ennek 92 százalékát az állami építőipari vállalatok termelése képezte. A termelés növekedésében a gépesítés nagyobb jelentőségű mint a létszámemelkedés. Ezt bizonyítja az is, hogy a megye 15 építő-' ipari kivitelező szervezete 1978- ban közel 3 milliárd forint összegű építési-szerelési munkát végzett — összehasonlítható áron — 37 százalékkal többet mint 1975- ben, s mindössze 9 százalékkal foglalkoztatott több dolgozót. A termelésemelkedésében az állóeszközállomány (és azon belül főleg a gépállomány) jelentős mértékű növekedése döntő tényező volt. A szocialista építőipar beruházási tevékenysége folytán az állóeszközök bruttó értéke 50 százalékkal emelkedett 1975. évhez képest. Az építőipari termelésre ható tényezők .közül — többek között — a foglalkoztatottak számának növekedése, a munkaerő szakképp zettségének javulása, az eszközállomány bővülése és a technológiai módszerekben (elsősorban az elő- regyártásban) végbement változás kedvezően befolyásolta a termelés volumenének alakulására ható tényezők közül a munkaerő és az állóeszközök (ezekből is főleg a gépek) hatása a legnagyobb, az összefüggés nagyon szoros. Fejlesztés a tervidőszakban Az V. ötéves terv első három évében az építőiparban a termelés növekedését főként a termelékenység emelkedése fedezte. Ezt — beruházások útján — főként a gépállomány növelése, az építőipari munkák gépesítése tette lehetővé. A kivitelező építőiparban 1976— 1978. években gépek vásárlására 311 millió forintot- fordítottak, az összes beruházásnak 59 százalékát. A hazai gépipar az építőipar gépesítésével kapcsolatos igényeket csak részben tudja kielégíteni. Ezért az építőipari gépberuházások egyre nagyobb része importból származik. Az importhányad 1975- ben 8,7, 1978-ban pedig 41,8 százalékot ért el. Különösen jelentős a szocialista gépimport, ugyanis a KGST-n belül talán ennél a szakterületnél a legelőrehaladottabb az integráció. Megváltozott a termékszerkezet Az építőipar a már befejezett és a folyamatban levő beruházásaival jelentős mértékben hozzájárul a termelés egyes elemeinek komplex gépesítéséhez és a korszerű technológia bevezetéséhez. Ez elsősorban a Bács megyei Állami Építőipari Vállalatnál valósul meg. Az V. ötéves tervidőszak kezdetén már üzemelt a házgyár, amelynek a kapacitása évente 2500 lakás. Ez a beruházás meghatározta p vállalat fejlődési irányát .és az építőiparon belül fokozta az építés iparosítását. A helyszíni szerelési munkák ugyanis nagymértékben gépesíthetővé váltak és lényegesen jobban szervezhetők, mint a hagyományos építkezéseknél. Az építőipar iparosításának további nagy lépése volt a komp- lettációs üzem létrehozása. Itt a fa nyílászáró szerkezetek, a lakatos-? és elektromos szerelvények, valamint a víz-, fűtő- és gázcsövek előregyártásán dolgoznak. A munkát jól’ gépesített és ideális munkakörülmények között végzik. A komplettációs üzem lényegében előkészíti és megteremti a később bevezetésre kerülő kon- ténerizáció lehetőségét. A folyamatban levő beruházások előnyei: — az anyagmozgató rendszerek kialakítása folytán mintegy 500 fő létszám megtakarítható; — a rakodásfejlesztés megoldj^ a vasúton érkező kavics gépi kirakását, egy vasúti kocsi kiürítése 8 óra helyett 5 órát vesz majd igénybe; — az építési-szerelési kapacitás fejlesztése elsősorban a földmunkák, alapozások, valamint a befejező szakipari és szerelőipari munkák termelékenységét növeli gépesítéssel. A korszerűsítések átalakították a vállalat teljes termékszerkezetét. Az új építési technológiák bevezetésével lakásoknál a házgyári panelos építési rendszer; ipari, kereskedelmi, tárolási épületeknél a TT panelos elemcsalád (például piaccsarnok, Domus áruház); korszerű zsaluzatos, monolit vasbetonvázas és előregyártott kiegészítő elemes épületrendszer (például kórház, posta); iskola, óvoda, böl- > csődé és más lakótelepi közösségi épületek céljára a könnyűszerkezetes építési rendszer (például a ceglédi általános iskola), felhasználására nyílt mód. Az ezekhez szükséges közműépítés korszerűsítésére a vállalat bevezette a BÁCSÉP—KELIT távfűtési rendszer elemeinek gyártását. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a polietilén gázcső fektetési technológia bevezetése, amely jelenleg van folyamatban. Kristóf Árpádné a KSH közgazdásza A Magyar Tudományos Akadémia Martön- vásári Mezőgazdasági Kutató- intézetében a FITOTRON- ban — a genetikai és nemesítés! kísérletekre szolgáló összkomfortos növényházban — beérett a búza és az árpa. (MTI-fotó: Szabó Imre felvétele — KS) A varsói vajdaság - 1990-ben A varsói vajdaságot, ahol 27 város és 32 község található, és ahol a nemzeti jövedelem 11 százalékát állítják elő, hosszú távú terv alapján fejlesztik. A terv szerint 1976—1990 között csak a fővárosban 440 ezer írj lakást építenek. Új, nagy lakótelepek épülnek a vajdaság északi peremén, ahol a demográfusok előrejelzése szerint, 1990-re megkétszereződik a lakosság. Nem feledkeznek meg kulturális, kereskedelmi és szolgáltató központok építéséről sem. A terv külön fejezetet szentel a természetvédelemnek. Nemzeti park és természetvédelmi terület lesz a Kampinoski Nemzeti Park, valamint Brwinuw és Padkowa Leszna erdősége Jobbat, szebbet - elfogadható áron Év elején az Alföldi Cipőgyárban Nem véletlen, hogy az őszi BNV látogatói tetszéssel. nézegették a kecskeméti Alföldi Cipőgyár bemutatóját. A köznapi használatra szánt, kényelmes, a divat sportosabb irányzatát követő modellek találkoztak a fogyasztók igényeivel. Akkor még nem lehetett tudni, hogy miből és mennyit rendel majd a kereskedelem? Erről most kértünk tájékoztatást Hegedűs Menyhért igazgatóhelyettestől. — Nálunk az év nem január első munkanapjával kezdődik — figyelmeztetett mindjárt az elején. —> Az idei második félévre összeállíto|U zsánerkollekciónkat már a múlt év végén bemutattuk a kereskedelem képviselőinek. Az úgynevezett előbörzére 84 modellt vittünk, férfi-, női, fiú-, lányka- és gyermekcipőket vegyesen. A férficipőket elfo-i gadták, csak anyagmódosítást kértek. Azóta sikerült szert tennünk olyan zsánerű bőrökre, amelyek minden tekintetben kifogástalanok. A női modellek közül hiányolták a hagyományos Alföldi csizmát, ezt a februári börzén már ajánlani fogjuk. A gyermekkollekciót megfelelőnek tartották azzal a kiegészítéssel, hogy bővítsük a választékot. Több divatos, nagylányos csizmát is kértek 35—38-as méretben. — Teljesíthetők ezek a kívánságok? — Lehetőségeinkhez mérten igyekszünk eleget tenni a kéréseknek. A hamarosan sorra kerülő börzén széles skálával fogunk megjelenni. Ekkor tekintik meg a kínálatot a kereskedelem és a boltok vezetői, majd elkezdődnek a tárgyalások, ahol az üzletek megköttetnek. Utána következik az anyagbeszerzés, a műszaki előkészítés, és júniustól gyártjuk a megrendelt termékeket. — A tavalyi, júliusi árváltozások hogyan érintették a vállalatot? — Őszintén megmondom, hogy a hatását nagyon megéreztük, és ezzel a későbbiekben is számolnunk kell. Azt ma lehetetlen eldönteni, hogy az országban mennyi cipő kell, és melyik gyár képes, vagy nem képes a keresletet kielégíteni? Nekünk úgy kell dolgozni, hogy olyan választékkal, minőséggel és árral jöhessünk ki, amelyik megfelel az igényeknek. — A gyárnak: mindenekelőtt az az érdeke, hogy ne raktárra termeljen, hanem eladásra. Ez- csak úgy valósítható meg, hogy jó cipőt gyárt és aránylag olcsón. Az a kérdés, hogy erre képesek-e, a jelenlegi magas nyersanyagárak mellett? — Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a gyár első Déléves kapacitása teljesen kitöltött. Ami az árakat illeti, igyekszünk továbbra is a közepes árfekvésű cipők gyártására helyezni a hangsúlyt, ebben a kategóriában szeretnénk a fogyasztók kívánságának még magasabb színvonalon eleget tenni. — Változatlanul az a politikánk 1980-ra, hogy megfelelő árszinten még jobb, választékosabb árut kínálunk, A szabályozóktól eltérni nem lehet, de ezen belül nekünk feltétlenül az önköltség csökkentésére kell törekednünk. Az ebben rejlő lehetőségeket dolgozóink is megértették. Mondok egy példát. Ha meglátnak' az udvaron egy lá- gyékerősítő lemezt — ami 5 forintot ér — felveszik. Ügy kell alakítani az emberi gondolkodást, hogy megfeleljen annak a követelménynek, amit a népgazdaság állít elénk. Erről volt szó, múlt év végén a gyáregységekben tartott megbeszéléseken is. — Ezeken a dolgozók azt is kérték, hogy az idei bérgazdálkodási tervekben kiemelkedőbb helyet kapjon a minőségi prémium? — Kívánságuk teljesült. Az idei bérfejlesztés egyharmad részét a termelő üzemekben dolgozók minőségi prémiumának növelésére fordítják. Természetesen a kötött ütemű futószalagokon nehezebb differenciálni a bérezést, mint másutt. Bár . nálunk a futószalag már nem uralkodik, hanem kiszolgál, önjna- gáhan már ez is egy minőségi differenciálódást hozott magával. Azonos munkakörülmények mellett és azonos normaidőben dolgozók között már 500—600 forintos eltérés is jelentkezik a teljesítményekben. A tűzödei szalagon sikerült megszüntetni a munkafolyamat egyhangúságát. az aljaszalagon ezt még nem értük el. A szabászat bérezése pedig amúgy is az egyéni teljesítményeken alapul. — Az Alföldi cipők külföldön is keresettek. Nem állhat fent a veszélye annak, hogy termékeik javát nem itthon, hanem más országokban értékesítik? — A gazdaságos tőkés exportról egy gyár sem mondhat le. Mi sem vagyunk kivételek. De ez nem rontja, sőt javítja a; belföldi ellátás színvonalát. Ahogy növeljük• a nyugati exportot, ezzel párhuzamosán új kaptafádhoz jutunk, tehát új formákkal jelentkezhetünk itthon is. A második féléves kollekciónkban sok olyan modell található, amelyet a tőkés exportból ültettünk át hazai gyártásra. Ezzel is javul a belföldi ellátás választéka és színvonala. — Végezetül még csak annyit: milyen év elé néznek a gyár dolgozói, milyen változásokra kell felkészülniük? — Tudomásul kell venni, hogy az elkövetkező időszak nem lesz könnyű. Ahhoz, hogy "a gyár fennmaradhasson, meg kell tartania tőkés piacait, és gazdaságossá tenni a termelését. Ennek két útja van. Jobb minőséget hozni, mérsékeltebb áron, amit kizárólag a belső költségek csökkentésével érhetünk el. Ameny- nyiben erre képesek leszünk, akkor mi is megtaláljuk a számításunkat, és remélhetően a vevők is meg lesznek velünk elégedve. Vadas Zsuzsa r 1 Beérett a kísérleti búza és az árpa
