Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-13 / 10. szám

1 Tervek, célok, feladatok 1980. január 13. • PETŐFI NÉPE • 3 a tanácsi gazdálkodásban Az 1980. év kiemelkedő jelentőségű, a ta­nácsi gazdálkodásban. Ezt a megállapítást több tényező indokolja. Az V. ötéves terv­időszak befejező esztendejéről van szó, ez évi munkánk döntő mértékben befolyásolja a terv teljesítését. Egyidejűleg a VI. ötéves terv készítésének végső szakaszába érkez­tünk. Az idén kell megalapozni, megtervez­ni és előkészíteni a következő öt év fejlesz­tési és gazdálkodási feladatait a tanácsi gaz­daságban. Ezzel párhuzamosan a megye egész gazdaságát és infrastruktúráját felöle­lő középtávú területfejlesztési terv elkészí­tése is soron levő tennivaló. A tanácsok gaz­dálkodásában érvényesíteni kell egy sor, a hatékonyságot növelő és ésszerű takarékos­ságot eredményező olyan intézkedést, amit a népgazdaság helyzete és a központi ren­delkezések megkövetelnek tőlünk. Mindez az eddiginél is körültekintőbb, megfontol­tabb tervezést és gazdálkodást igényel a tanácsoktól. Az iméntieket figyelembe véve, a taná­csok ez évi fejlesztési terveinek kétirányú követelményt kell kielégíteniük. Egyfelől a rendelkezésükre álló pénzügyi források na­gyobb részét az V. ötéves tervben szereplő- kiemelt feladatok megvalósítására szüksé­ges összpontosítani. Másrészt biztosítani kell a VI. ötéves terv fejlesztési feladataira való felkészülést. Mégpedig a már eldöntött be­ruházások műszaki előkészítésével, illetve néhány fontos — a VI. ötéves tervidőszak első éveiben üzembe helyezendő — létesít­mény kivitelezésének megkezdésével. Rangsoroljunk A megyei tanács néhány hete jóváhagyta a megye 1980. évi ta­nácsi költségvetési és fejlesztési tervét. Ennek alapján készülnek a városi,'községi tervek, amelyek elfogadásáról a helyi tanácstestü­letek döntenek majd , rövidesen. Nagyon fontos, hogy ezekben a tervekben megfelelően érvénye­süljenek a bevezetőben említett követelmények. Bács-Kiskun megye 1980. évi tanácsi fejlesztési és költségvetési terve feszített, de megfelelő mun­kával, teljesíthető feladatokat tartalmaz. Ezek megoldásához szükséges anyagi fedezet — ide értve az állami támogatások ösz- szegét is — a népgazdaság teher­bíró képességével összhangban, néhány százalékkal csökken az eredeti tervhez képest. Ez a költ­ségvetési, s a fejlesztési alapra egyaránt vonatkozik. Nagyobb mértékben a beruházási lehető­ségek csökkenése érint bennün­ket. Ezért minden eddiginél át­gondoltabb döntésre van szükség a fejlesztési igények rangsorolá­sában, a legfontosabb feladatok­ra való összpontosításban. Ezzel együtt a tanácsi intézmények mű­ködési kiadásainak, fenntartási költségeinek mérséklésére is ha­tározott intézkedéseket kell ten­nünk. A szerényebb anyagi gek azonban nem jelentik szük­ségszerűen á lakosság ellátásának javítására kidolgozott tervek fel­adását, vagy csökkentését. Az idén is nagyon jelentős összegű pénzügyi lehetőségek eddiginél célszerűbb elosztásával, ésszerűbb és takarékosabb felhasználásával, az adottságok több célú és jobb hasznosításával az ellátás szín­vonala és minősége egyaránt to­vább javítható. A megye V. ötéves terve min­den korábbinál nagyobb fejlődést tűzött ki célul a lakosság élet- körülményeinek javítására. A tervidőszak eddigi eredményei­nek ismeretében, és utolsó évi le­hetőségeinek figyelembevételé­vel megállapíthatjuk, hogy az V. ötéves terv — a lakosság ellá­tása szempontjából legjelentősebb — előirányzatait teljesítjük,- s néhány fontos területen a terve­zettnél- többet' valósítunk meg. Ez annak köszönhető, hogy a he­lyi tanácsok megfelelő intézkedé­sekkel ellensúlyozták a megcsap­pant bevételeket. Hadd említsek néhány példát a szóbanforgó intézkedésekre. Min­denekelőtt helyes rangsort, tehát fontossági sorrendet alkalmaztak a fejlesztési pénzeszközök elosz­tásánál. A kiemelt fontosságú lé­tesítmények fedezetét, a kevésbé fontosak rovására is, biztosították. Ennek következtében el kellett halasztani, vagy éppen törölni né­hány olyan beruházást, amelyek szerepeltek ugyan a tervben, de még nélkülözhetők, vagy egysze­rűbb megoldással helyettesíthe­tők. Nemcsak az anyagi eszközöket, hanem a kivitelezési lehetősége­ket is a legfontosabb beruházá­sokra összpontosították. Az el­múlt években az építő szerveze1 tek fejlesztését a tanácsok pénz­ügyileg is támogatták, annak ér­dekében, hogy az építési igények és lehetőségek összhangja mi­előbb létrejöjjön. Az összefogás erejével A tervezett tanácsi pénzforrá­sokat jelentős mértékben kiegé­szítette a megyében működő vál­lalatok, gazdaságok hozzájárulá­sa a közös érdekeltségű felada­tok megoldásához. Az V. ötéves tervben számításba vett 470 mil­lió forinttal szemben, mintegy 80Ö millió forintot vettek át a tanácsok fejlesztési célokra, így lakások, közművek, óvodák, smás fontos létesítmények építésére. A pénzügyi lehetőségek ily módon való bővítésén túl, főleg a köz­ségekben nagy segítség, hogy a gyermekintézmények, iskolák és egyéb közösségi létesítmények ol­csó, gazdaságos kivitelezését sok helyen vállalják a mezőgazdasá­gi üzemek házilagos építőbrigád­jai, vagy a tanácsi költségvetési CiiMritek. áM!.&S &-J7 £ 2-*£ ,5 jfo A megye lakossága tevékeny, részt vesz a városok, községek fejlesztésében, a közösségi létesít­mények létrehozásában és gon­dozásában. A lakosság önkéntes községfejlesztési hozzájárulása, a •vízműtársulások lakossági befi­zetései, a tanyák villamosításában való anyagi részvétel, meghatáro­zott létesítményekhez — például szociális otthonok, Bajai Uszoda Építő Egyesület stb. — növeli a fejlesztésre felhasználható pénz­összeget. Ennél is jelentősebb az a társadalmi segítség, amely több mint két évtizede egyik fő for­rása a települések féjlesztésének. Tavaly már elérte az ezér forin­tot az egy lakosra jutó társadal­mi -munka értéke megyénkben. Ez két és félszerese az országos átlagnak, s egyben a legmaga­sabb a megyék 'között. A kedvező tapasztalatokra ala­pozva, bizakodva foghatunk hoz­zá az P980. évi feladatok megva­lósításához, annak ellenére, hogy az eddiginél nehezebb körülmé­nyek között kell dolgoznunk. A megyei tanács által elfogadott tervből csak néhány részletet ki­emelve, megpróbálom érzékeltet­ni a tennivalók sokrétűségét. Lakásépítés, egészségügy A lakásépítés az idén is a leg­fontosabb fejlesztési célok közé tartozik. Beruházási' lehetősé­geinknek csaknem a felét, 600 millió .forintot, érre fordítjuk. Több mint ezer állami lakás épül, s befejeződik több lakótelepi kap- ' csolódó beruházás. Ebben az év­ben is megépül ötezer lakás a megyében. Ezeknek fele családi ház, de a többszintes épületekben lévők száma is eléri a másfélez­ret. Ma már biztonsággal mond­hatjuk, hogy az V. ötéves terv­ben célul kitűzött 25 ezer lakás megépül ez év végéig. Állami la­kásokból mintegy 7—8 százalék­kal kevesebb épülhet az eredeti­leg tervezettnél. Ezt a kiesést azonban az OTP által épített la­kások pótolják. Mérséklődik, bár nem szűqik meg a lakótelepi kapcsolódó beruházások lemara­dása. A lakásépítés folyamatosságát biztosítja, hogy a VI. ötéves terv első éveiben épülő lakások szá­mára mindenütt rendelkezésre állnak a megfelelő előkészített te­rületek, s elegendő számú lakás építése kezdődik el az 1981. évre tervezett lakásátadás érdekében. A lakás után legtöbbet — mint­egy 260 millió forintot — az egészségügyi intézmények fejlesz­tésére költünk. Kiemelkedő jelen­tőségű a kecskeméti 680 ágyas új megyei kórház év végéig történő befejezése. Ez a csaknem 950 mil­lió forintba kerülő létesítmény alapvetően javítja a megye — elsősorban Kecskemét és környé­ke —1 fekvőbeteg-ellátását. Befe­jeződik a kiskunfélegyházi kórház 95 ágyas új pavilonjának építése is. . Kedvező változást hoz az idei év a szociális otthonok fejleszté­sében, hiszen 240 rászoruló idős ember elhelyezésére nyílik újabb lehetőség. Kecskeméten 100, La- josmdzsén 60, Kiskunhalason 50, Bácsalmáson pedig 30 hellyel bő­vül a szociális otthonok befoga- dóképessége. Ebben nagy szere­pe van annak a társadalmi ösz- szefogásnak, amely a Naplemente című dokumentumfilm nyomán bontakozott ki- a megyében. A legkisebbek elhelyezési lehetősé­gét 120 új bölcsődei hely javítja. Több óvoda és tanterem A felsorolt három fontos egész­ségügyi, szociális ellátási feladat­nál 'túlteljesítjük, az V. ötéves tervi célokat. Ugyanezt mondhat­juk el az óvodaépítésről is. Az idén megvalósulóval együtt, a tervezett 3600 helyett, 5000 új óvodai helyet, építenek városok­ban és községekben, nagyrészt a már említett társadalmi összefo­gás sfegítségével. Az oktatási beruházások között rendkívül fontos az általános is- . kólái I tanteremellátás javítása. Ezt a jelenlegi nem kielégítő helyzet mellett, a következő évek-' ben várható tanulólétszám növe­kedése is indokolja. A korábbi évek lemaradását nagy anyagi erő-összpontosítással sikerült pó­tolni, s az idén megépülő, leg­alább 26 tanteremmel együtt, az ötéves tervben előirányzott 209- cel szemben 222 tanterem készül el az év végéig. Ugyancsak-nagy eredménynek számít, hogy 28 tor­naterem épül öt év alatt — kö­zülük több tornacsarnok méretű —, s ezzel jelentősen javulnak az •iskolai testnevelés, de a terem­sport feltételei is. Az egyik legnagyobb adóssá­gunk a kecskeméti gyógypedagó­giai iskola és kollégium. Ennek építése az idén megkezdődik és •megfelelő ütemben előrehalad. Je­lentősen felgyorsult az újkollégi­um felújítása és zenei központtá alakítása. A kulturális beruházások közül a legjelentősebb az új megyei könyvtár építésének megkezdése Kecskemét központjában. Felépül a szalkszentmártoni művelődési ház. A megyei levéltár építését viszont későbbre kellett halaszta­ni. A közműves vízellátás-csator­názás terén évtizedes lemaradás pótlásának lehetünk tanúi a vá­rosokban és községekben. Külö­nösen nagy munkák folynak a megyeszékhelyen, amelyek elen­gedhetetlen feltételei a város to­vábbi fejlődésének. A vízi köz­művekre szánt kiadások az idén elérik a 200 millió forintot, az V. ötéves tervben pedig az egy- milliárd forintot. A legjelentősebb városi fejlesztések mellett néhány községben történik nagyobb be­ruházás. így megkezdődik az izsáki vízmű, folytatódik a bács­kai kistérségi vízmű, a bácsal­mási szennyvízmű és csatorna építése. Ésszerű gazdálkodással A fejlesztési törekvések mellett érdemes szólni a kevésbé látvá­nyos, de nagyon fontos költség- vetési tervekről is. A tanácsok által ellátott városgazdálkodási feladatokra, a gazdasági, egész­Irta: Tokai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese # Baja városközpontjának beépítési terve, amely magában foglalja a Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság bajai központját és a víz­ügyi igazgatóság laboratóriumát. A terv kivitelezése tavaly az alapo­zási munkálatokkal kezdődött. ségügyi, oktatási, kulturális in­tézmények működtetésére és fenntartására az idén 2,7 milliárd forintot fordítanak a megye ta­nácsai. Jó gazdálkodás, ésszerű takarékosság mellett ez a jelen­tős összeg biztosítja a megfelelő színvonalú ellátást. Itt is érvé­nyesíteni kell a feladatok rang­sorolását. A figyelmet mindenek­előtt a lakosság szempontjából legfontosabb alapellátásra kell fordítani. A közkiadások mérséklésével összefüggésben az állami támo­gatás összege 61 millióval csök­kent, ami a megyei költségvetés kiadási előirányzatának 2,4 szá- zadéka. Nem érinti a csökken­tés az alapellátást szolgáló in­tézményeket. A mindenkire köte­lező ésszerű, takarékos gazdálko­dás követelménye azonban ezek­re az intézményekre is vonat­kozik. A tanácsi gazdálkodásban is jelentősek még a hasznosítható tartalékok. Hadd utaljak legalább néhányra. A munkafolyamatok- egyszerűsítésével, ésszerűbb mun­kaszervezéssel és szervezet^ for­mákkal, az ügyvitel korszerűsí­tésével jelentős létszámot lehet megtakarítani. Ez is hozzájárul­hat az igazgatási költségek mér­sékléséhez, s a sok helyen gondot okozó létszámhiány enyhítéséhez. Új beszerzések helyett gyakran jelent megoldást, a meglevő be­rendezések, gépek, műszerek jobb kihasználása, esetleg közös hasz­nálata, egyes létesítmények több­célú hasznosítása. Ezt az éssze­rű szakmai és gazdasági integrá­cióval is elő kell segíteni. Mint ahogy szükség van a különböző rendezvények, kiadványok szá­mának csökkentésére; s arra kell törekedni, hogy a bevételek mind­inkább fedezzék a kiadásokat. Végül, de nem utolsósorban nagy tartalék rejlik a takarékos energiafelhasználásban, például a túlfűtés és a reprezentatív jelle­gű világítás mérséklésében, ami­re, sajnos, mindenütt akad példa. A takarékosságot persze nem szabad mechanikusan értelmezni, hanem megfontoltan kell végre­hajtani. Nem lehet cél, az olyan megtakarítás, ami az alapvető feladat rovására történik, és eset­leg nagyobb kánt ókoz, mint hasznot. A rosszul megvilágított tantermek világításának javítása például továbbra is feladat, még ha ez többletköltséggel is jár. Összegezésként elmondható, hogy a népgazdasági tervnek a belföldi felhasználás mérséklését célzó intézkedései a tanácsok gazdálkodására is érezhetően ki­hatnak. Ez megfontoltabb terve­zésre és döntésekre, ésszerű, ta­karékos gazdálkodásra kell, hogy késztesse a tanácsokat. Az eddi­ginél is nagyobb szükség van a helyi erők mozgósítására és ösz- szefogására, a lakosság, a gazda­sági szervezetek, a‘ társadalmi szervek és a tanácsok közös gaz­dálkodására és cselekvésére. Ke­retet ad ehhez az országos mun­kaverseny és településfejlesztési verseny, amely a párt XII. kong­resszusa és hazánk felszabadulá­sának 35..évfordulója tiszteletére kibontakozott, s amelynek kez- demépyezői között megyénk vá­rosai és községei ott' voltak. Ilyen összefögpísal, s ilyen munkával biztosíthatjuk az V. ötéves, terv legfontosabb céljainak teljesítését! A tanácsi testületek többsége a közelgő tanácsválasz- táspk alkalmából nyugodt lelki- ismerettel adhat számot válasz­tóinak a végzett munkáról, a la­kosság . érdekeinek eredményes képviseletéről. • Csatornaépítés Bácsalmáson. A Külsőleg ilyenné formálódik a Kecskeméten megépítendő gyógypedagógiai iskola és nevelőotthon. Bács-Klskun megyei vállalat terve, a tervező Báhner József. • A megyeszékhely új központja további beépítésének terve. A kép bal oldalán az új megyei könyv­tár épülete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom