Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-03 / 1. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. január 3. Tudunk jobban is dolgozni • Nem értek egyet azzal, aki a munkaidő-pocséklás ügyében nyo­mozva kérdései lándzsahegyét csak a gyárudvaron tébláboló munkásoknak szegezi. Amint azt sem helyeslem, ha a munkahelyi kávézóban a szükségesnél több időt töltő alkalmazottat állítják csak pellengérre. Nem azért tar­tom ezt az álláspontot, mert híve lennék a lazaságnak, hanem mert azt vallom: az emberek úgy és annyit dolgoznak, amennyit „dol- gaztatnak” velük. Az alacsonyra állított „lécet” kényelmesen átlé­pik, minek is rugaszkodnának ne­ki? Egy szó annyi, mint száz; munkásoknak, alkalmazottaknak, s minden egyéb illetőségű beosz­tottnak annyi feladatot kell adni, amennyi kitölti a napját, s a mun­kavégzést emellett szigorúan, kö­vetkezetesen ellenőrizni is kell. Ezeknek a feltételeknek a megte­remtése pedig a vezetők köteles­sége. • Amióta a világgazdaság nö­vekvő nehezékeit jobban kezdjük magunkon érezni, olykor magán- beszélgetésekben, sőt újságcikkek­ben, rádió és tv-műsorban olyan színekkel festegetnek képet tár­sadalmunk termelésben foglalkoz­tatott tagjairól, mintha a többsé­gük lógós lenne. Ha ez így volna, akkor kinek a munkájának kö­szönhetőek azok az eredmények, amelyeket népgazdaságunk az utóbbi két évtizedben elért? Az persze más kérdés, hogy már ed­dig is dolgozhattunk volna job­ban is, fokozhattuk volna gyor­sabban a termelékenységet, s le­hettünk volna rugalmasabbak a termelési és a termékszerkezet világpiachoz való igazításában. Ám ezekben a kérdésekben, sem a munkásoké, sőt nem is mindig a munkahelyi vezetőké a döntő szó. 9 Ami a jövőt illeti, minden­képpen jobban kell dolgoznunk, hogy az eddigi gazdasági és tár­sadalmi eredményeinket, az élet- színvonalunkat megőrizzük, illet­ve a lehetséges tempóban tovább fejlesszük. De tudunk-e majd jobban dolgozni? Én hiszem, hogy e téren aggodalomra nincs okunk. Az intézetekben hosszú évek óta megfelelően képzett szakmunká­sokat nevelnek a népgazdaság ágazatainak. Gyarapszik a közép­iskolát végzett és a technikusi minősítést szerzett dolgozók szá­ma. Tehát szakértelemben a ter­melés szintjén nem lehet hiány. Ezt bizonyítják a külföldön, akár szocialista, akár kapitalista orszá­gokban dolgozó szakembereinkről hallóit 'vélemények,, A jiátárcjn ,Kí; ' vül 4udunk szorgalmasán,és pön^ ; tosan dolgozni, csak itthon ne tud­nánk? • De Igen, hiszen vannak vál­lalataink — mint például az Egye­sült Izzó —, amelynek termelé­kenység, a termelési költségek szintje és a gyártott cikkek mi­nősége tekintetében egyaránt áll­ják a versenyt a világpiacon. Ami­kor az iparunk egészét vetjük ösz- sze termelékenység szempontjából a fejlett gazdaságú országokéval, akkor már lehangolóbb ered­ményre jutunk. Az NSZK ipará­ban dolgozó munkás például 3,5— 4-er nagyob termelési értéket hoz létre egy év alatt, mint nálunk egy ember. Igen, a magas színvo­nalú technika — hallani gazdasá­gi, műszaki szakemberektől, ami­kor ez a téma szóba kerül. És a munkafegyelem! És a szervezett­ség! Ez utóbbi tényezővel kapcso­latosán azt is elmondják a külföl­dön járt szakemberek, hogy a fej­lett iparú országokban sem cse­rélik ám naponta újra a gépeket, hanem a munka ésszerűsítésében keresik a nyereségesebb termelés lehetőségeit. • A szervezés nálunk — külö­nösképp állítható ez, ha a megye iparát vesszük szemügyre — csak a kezdeti lépéseknél tart. öt esz­tendeje talán még egyetlen olyan gyár, vállalat sem volt szűkebb hazánkban, ahol a munkaerő, a termelő eszközök és a munkafolya­mat harmadik fontos elemének, az anyagnak a racionális összhangba hozásával külön szervező szakem­ber foglalkozott volna. Mivel az első lépéseknél tartunk, nagy le­hetőségek rejlenek még a terme­lés, a munka- és a vezetésszerve­zésben is. Tudjuk, hogy az elkö­vetkező években szőkébbek lesz­nek a beruházási lehetőségek. Ez azt jelenti, hogy a meglevő termelőeszközöket kell ésszerűb­ben kihasználni, azokkal kell haté­konyabban dolgoznunk. Hogy mi­lyen eredményeket lehet elérni szervezéssel, azt a Bajai Finom­posztó Vállalat egyik példája ér­zékelteti. A kulcsszerepet játszó kikészítőüzem az elmúlt években nem tudta elérni a száz százalé­kot. Az 1979-es esztendőben egy fiatal szervező szakember racio­nalizálta az ottani munkát, s a siker nem maradt el, már az új szisztéma bevezetése utáni első hónapban elérték a bűvös határt. A Fémmunkás Vállalat kiskunha­lasi gyárában a munkaidő telje­sebb kihasználását eredményezte az a szervezési intézkedés, ame­lyet követően a fizikai dolgozók beérkezését és távozását nem a. portán történő bélyegzéssel, hanem a munkavégzés helyén, az üzem­ben ellenőrzik. 9 Az új szabályozók hatéko­nyabb gazdálkodásra törő koncep­ciók kidolgozására késztetik a vál­lalatok vezetőit. Elképzeléseik megvalósításához elengedhetetlen a szervezési tevékenység súlyának j növelésé. Veszteség felt árt1 'elemzé- 1 sekkel, a munkafolyamatok át- •! szervezésével, az anyagi és erköl­csi ösztönzés bátor alkalmazásá­val — s ha kell, szigorú fegyelme­zéssel — elérhető, hogy a gyár­udvaron sehol se csellengjenek a munkások, s hogy levetkőzzék kényelmeskedésüket az alkalma­zottak, valamint az egyéb illető­ségű dolgozók. A. T. S. Mi van a föld mélyén? A legmélyebb fúrás 9670 méter A Kola-fél- szigeten Zapol- jarnij város kö­zelében érdekes tudományos­műszaki kísér­let folyik; a rendkívül mély kutatófúrás se­gítségével a földkéreg egyik legöregebb kép­ződményét, a Balti-pajzsot vizsgálják. Nyáron már mélyebbre ha­toltak. mint a föld eddigi leg­mélyebb fúrá­sai. elérték a 9670 métert. Sok fontos ada­tot nyertek bolygónk kelet­kezéséről, fel­építéséről és koráról, a föld­részek és az óceánok kelet­kezéséről. Ko­rábban azt tar­tották, hogy a Balti-pajzs kő­zetein áthatol­va 100 méte­renként 1 Cel- sius-fokkal emelkedik a hőmérséklet. Kiderült azon­ban. hogy ez a feltételezés csak 3 km mélységig érvényes, azután csaknem kétszer olyan gyorsan emelkedik a kőzetek hőmérsék­lete, 7263 méteren például a várt 72 Celsius-fok helyett már 120 fok volt. Ez a tudományos információ arra késztette a szakembereket, hogy felülvizsgálják a kontinen­tális típusú földkéreg felépítéséről vallott nézeteket, más szempont­ból közelítsék meg az ásványi 0 Munkában az Vralmas—IS 00Ö mélyfúró beren­dezés, amelyet a szverdlovszki Uráli Nehézipari Gépgyárban készítettek. 1 kincsek feltárását. Érdekes anyag gj'űlt már össze az ércképződés mechanizmusának feltárására is. A Kola-félszigetivel egy időben hasonlóan mély kutatófúrást vé­geznek az azerbajdzsáni Szaatli város közelében. Itt komplett ku­tatások folynak a földkéreg vi­szonylag fiatal részén, a mélyré­tegek fizikáját és geológiai fel­építését vizsgálják és újraértéke­lik az új lelőhelyek felkutatásá­nak távlatait. APN — KS ez az egyetlen gép elegendő len­ne nálunk 2 ezer hektár gyep rendszeres kezelésére, vagy ugyan­akkora szántón a megfelelő ará­nyú pillangós takarmányféle te­lepítésére, esetleges kalászos ga­bona vetésére is. Megemlítette Pápa Lajos, hogy a gazdaság számára temérdek időt és gázolajat megtakarító, hasznos munkaeszköz — sajnos — mind­össze pár hónapig maradhat Kis­kunhalason. A MÉM Műszaki In­tézet ugyanis kísérleti célra és vámelőjegyzett gépként hozhatta be az országba. A halasi gazdaság ugyan szívesen megvásárolná, hi­szen belátható idő alatt megtérül­ne az ára, talán az üzemanyag- és időmegtakarításból is, de ez a gép- beszerzés nem a gazdaságon mú­lik. , Az energiafelhasználás csökken­tése, a sokoldalú takarékosság azonban népgazdasági érdek. Eb­ben a helyzetben ilyen direktvető és más hasznos, a takarékosságot előmozdító munkaeszköz beszerzé­se mindenképepn célszerű lehet. Hosszabb távon ugyanis bőségesen megtérül a befektetés. Kiss Antal Megtérülő befektetés avagy leleményes halasiak kihelyezett egy nagyobb teljesít­ményű gépet,-' amelynek használa­tával időt nyertünk. Az aszály miatt tönkrement fűtermés pótlá­sára napraforgót vetettünk a ga­bonatarlóba csalamádénak. Ügy szerveztük a munkát, hogy a gabonakombájn úján haladt a szalmabálázó, a termény- és bá­lagyűjtő, majd a T—150-es szov­jet traktor a francia HUARD gyártmányú direkvetőgépppel. Re­kordidő alatt elvetettük a másod­növényt, ami az akkor éppen lehullott csapadéktól hamar ki­kelt, megerősödött. Néhány hónapai később — egy szintén kísérleti célra kihelyezett géppel — hektáronként harminc tonna (300 mázsa)' zöldtakarmányt gyűjtöttünk össze. Ezt kukorica­szárral keverve silóztuk be. Ti- zenegyezer-hétszáz tonna (117 ezer mázsa) tömmegtakarmányunk lett, ami bőségesen elég a háromezer szarvasmarhának. Kipróbáltuk a direktvetőt ka­lászos vetésnél is, 15 hektár őszi gabonát úgy vetettünk kukorica­tarlóba az SD—300 típusú, fran­cia géppel, hogy nem készítettünk neki magágyat még tárcsával sem. A gépet kipróbáljuk aprómagve­tésre, gyepfelújításra, mert arra is alkalmas. Számításunk szerint Bács-Kiskun megyében néhány állami gazdaság ho­nosította meg először a kül­terjes tartási viszonyokat legjobban elviselő szarvas­marhafajtát. Valamennyi nagyüzemet a sajátos körül­ménye a kedvezőtlen talaj­adottsága késztette erre a lé­pésre. A kiskunhalasi gazda­ságot például a szőlő- és gyümölcstermő területét meghaladó nagyságú rét, legelő hasznosítása. Azért a terü­letért adót ugyan fizetett, de számottevő bevételt nem ho­zott a szántóföldi művelésre alkalmatlan talaj. Néhány esztendő alatt mégis sikerült Kiskunhalason jöve­delmező befektetéssé változtatni a gyep felújítását, szaksze­rű kezelésbe vételét, hiszen az 1869 hektár legelő fűter­mése másfél ezer tehenet és ugyanannyi szaporulatát képes egész éven át jó minőségű takarmánnyal ellátni. A 9,6 ezer hektáros állami gazdaságnak csupán 1429 hektár szántója van amelyen évente pár száz hektár kalászos gabona, ugyan­annyi kukorica, kevés zöldségféle, meg lucerna terem. # A francia gyártmányú direktvetögépet ápolja Martonosi László és Papp Tibor szerelő a Kiskun- halasi Állami Gazdaságban. (Straszer András felvétele) Az 1979-es emlékezetes aszály azonban rendkívüli helyzetet te­remtett Kiskunhalason. Vízszer­zésre, legelőöntözésre semmi le­hetőség sincs itt. A forróság és a csapadékhiány miatt kisült a gyep. Kevés legelni valót talált a jószág, szénát gyűjteni még ke—, vésbé lehetett. Az esztendő köze­pén háromezer szarvasmarha ta­karmányozása látszott megoldha­tatlannak. Az állami gazdaság szakemberei mégis találtak kiutat ebből a helyzetből. Pápa Lajos növénytermesztési ágazatvezető el is sorolta azt, amit társaival együtt a takarmányszerzés érdekében tett: — A szakirodalom tanulmányo­zása alapján már régóta tudtunk arról, hogy néhány nyugati ország­ban a mezőgazdasági géptervezők direktvetőgépet szerkesztettek, és a különböző cégek sorozatban gyártanak. Ennek műszaki meg­oldása olyan, hogy előzetes talaj­művelés, vagyis magágykészi- tés nélkül közvetlenül a földbe, a kívánt mélységre süllyeszti a vetőmagot, és ugyanabban a me­netben be is takarja. Gazdaságunknak évtizedes kap­csolata van a MÉM Műszaki In­tézetével. így még májusban ér­tesültünk arról, hogy a direktve- tőgépnek néhány típusát kipróbá­lásra behozták hazánkban. Nehéz helyzetünket megismerve, a mű­szaki intézet gazdaságunkba is Nehéz évet zárt a KALOPLASZTIK A kiegészítő jellegű, úgynevezett háttériparágak termelé­sét alapvetően befolyásolja a késztermékeket előállító meg­rendelők termelésének alakulása. Ez a függőségi viszony, né­ha bizony jelentős negatív hatásokat is eredményezhet. Ugyanis ha a készterméket gyártó megrendelők, a kereslet csökkenése miatt, termékszerkezetük átalakítására kénysze­rülnek, a háttéripar által szogáltatott anyagok, alkatrészek gyártásával is le kell állni. Az ily módon felszabadult kapa­citásra azután, új megrendelőket keresni, majd új techno­lógiákat, műszaki feltételeket kialakítani, nem jár éppen gazdaságos következményekkel a háttéripar termelését il­letően. Különösen, ha egyetlen év alatt több ilyen megpró­báltatás is ér egy vállalatot, mint a Kalocsai Műanyag és Gumifeldolgozó Vállalat esetében. — Bonyodalmas év áll mögöt­tünk — modta Tüske István fő­mérnök. — 319 millió forint volt az 1979. évi tervünk. Az első fél­év folyamán azonban 70 millió forint értékű terméket mondtak vissza egyes megrendelőink, s eb­ből a 'kiesésből, mindössze 40 mil­liót sikerül pótolni a továbbiak­ban. A Húsipari Tröszt mintegy 11 millió forint értékben csökken­tette év köbben a megrendelését. A Kiskőrösi Vegyesipari Szövet­kezet készére évek óta gyártjuk a bukósisakhéjakat. 115 ezer da- ralb volt az eredeti terv, amit 51 ezerre kellett csökkentenünk. Ugyanis az exportra készített bu­kósisakok jelentős részét vissza­mondták a külföldi partnerek a kiskőrösi szövetkezetnék, s köz­vetve természetesen minket is érintett e változás. Emiatt arra kényszerültünk, hogy a második félév elején, 281 millió forintra módosítsuk évi tervünket. — Hogyan befolyásolták ezek a változások a termékszerkezet áta­lakítását? — Egyre inkább arra törek­szünk — ami a gyártmányössze­tételünket illeti —, hogy kevésbé anyagigényes termékeket gyárt­sunk. Ez lehetővé teszi, hogy a jövőben rugalmasabban követ­hessük a megrendelők gyakran változó igényeit. Jelenleg folya­matban van egy több százezer fo­rint értékű műszaki fejlesztés, a precíziós fröccsöntés 'kialakításá­ra. — Melyek azok a belföldi part­nerek, amelyekkel a jövőben is együtt kíván működni a vállalat? — Lehetne sorolni hosszan. Az Ikarus, a Fémmunkás Vállalat, a Hajdúsági Iparművek, a textilfel­dolgozó ' vállalatok stb. A jármű­ipar számára csapágy- és fékal­katrészeket, a textiliparnak csö­veket készítünk fröccsöntéssel. Újabban gyártunk műanyag sze­metesvödröket, vízpárologtatókat is, amelyeket eddig Importált a belkereskedelem. — A módosított éves tervét tudta teljesíteni a vállalat? — Nem. (Mintegy 15 millió fo­rinttal maradtunk el a 281 mil­liós tervünktől. Ez egyrészt a kül­ső hatások, másrészt a (belső szer­vezési hiányosságok sajnálatos eredménye. Eléggé bonyolult és sokrétű összetevője van ennek, de leegyszerűsítve a 'következőkről van szó. A műanyag feldolgozása során igen sűrű a szerszámok meghibásodása. Javításuk viszont nem történt kellő szervezettség­gel, fegyelemmel. Ezért ilyen ese­tekben, 'mindannyiszor át kellett szervezni a munkát, vagyis meg­szakítva a folyamatos termelést, át kellett állni más termékek gyártására. Ennek elkerülésére hoztuk létre a külön szerszámja- vitó részleget, jobban mondva kü­lönválasztottuk a szerszámkészí­tést a javítástól. Ezzel megvetet­tük az alapjait annak, hogy a jö­vőben zökkenőméntesebben tud­junk termelni. — Ez volt az egyetlen oka a 15 millió forintos lemaradásnak? — Ami a 'belső szervezés hiá­nyosságait illeti, többnyire ez. Vi­szont volt egy másik, külső té­nyező is, ami közvetlenül a terv- módósításunkat követte. Amikor átálltunk év közben több új ter­mék gyártására, kiderült, hogy szocialista partnereink nem tud­nak elegendő alapanyagot szállí­tani, s ezt nyugati importból vol­tunk kénytelenek pótolni. Mivel ez -többe került, drágábbá váltak termékeink is. Áz új árakat azon­ban el kellett fogadtatni a meg­rendelőinkkel. Az újabb tárgya­lások, megállapodások viszont idő­igényesek voltak, s jelentős ter­meléskiesést okoztak. A jövőt il­letően, ezen a területen is tör­téntek intézkedések. Ebben az év­ben 'behozatalunk nagy része szo­cialista import lesz. Továbbá az 1979-es évtől eltérően, a szüksé­ges alapanyagok mintegy 30 szá­zalékát, már belföldi partnerunk, a Tiszai Vegyi'kombinát szállítja. — Hogyan alakul a műanyag- és gumifeldolgozó vállalat 1980-as évi terve? — A tavalyi termelői áron szá­molva 283 millió lesz az idei ter­vünk. Mindezt 3 százalékos lét­számcsökkenés mellett kívánjuk elérni, amit az új műszaki .intéz­kedések tesznek lehetővé. I — A tavalyi módosított tervtől is elmaradt a vállalat. Milyen megfontolások szerint emelik mégis, mintegy 2 millió forinttal az 1980. évi tervet? — Azok a bonyodalmak, ame­lyekkel szembe kellett néznünk eddig, jórészt már megoldódtak. Az 1980-as évi tervünket az el­múlt év tapasztalatait mérlegelve állítottuk össze, s igyekszünk min­dent megtenni, hogy a jövőben intenzívebb, jobb munkával, jobb eredményeket érhessünk el. Ezután a beszélgetés után még ide kívánkozik néhány szó. A ter­melés objektív, külső nehézségeit az idén sem lesz könnyű elkerül­ni. Ezeket azonban belső szerve­zetlenséggel tetézni ‘súlyos hiba lenne. Ügy tűnik, ezt a leckét is megtanulták a KALOPLASZTIK- nál. Koloh Elek Kongresszusi felajánlás 9 Kaposvárott, a Finommechani­kai Vállalat 3-as számú gyárának kollektívája határidő előtt elké­szítette a moszkvai olimpiára gyártott termékeket — a mikro­hullámú televíziós lánc berende­zéseit. Képünkön: a Szovjetunió részére gyártott Druzsba mikro­hullámú tv-lánc egységei az úgy­nevezett szünetmentes áramellá­tást biztositó készülékek látható­ak. (MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS) Vasútvonal nyolcvan nap alatt A phenjani hőerőműveket szén­nel ellátó tehervagonok ezentúl nem a túlterhelt fővárosi teher­pályaudvarra érkeznek meg, mert külön villamosított vasútvona­lat építettek ki a bányaüzem és a hőerőmű között. A munkához júniusban kezdtek hozzá, és rekordidő — 80 nap — alatt készültek el vele. Az első te- herszerelvény az új vasúti pálya- szakaszon szeptember 8-án gördült végig. A vasúti pályatest építése korábban — ekkora távolságban — fél évét is igénybe vett, most 40 nap alatt végezték el a munkát. A pályaelemek behelyezése 25, a villamos vezetékek szerelése pedig 15 nap alatt fejeződött be, hála az itt dolgozók odaadó, lelkiismere­tes munkájának.

Next

/
Oldalképek
Tartalom