Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-03 / 1. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. január 3. Tudunk jobban is dolgozni • Nem értek egyet azzal, aki a munkaidő-pocséklás ügyében nyomozva kérdései lándzsahegyét csak a gyárudvaron tébláboló munkásoknak szegezi. Amint azt sem helyeslem, ha a munkahelyi kávézóban a szükségesnél több időt töltő alkalmazottat állítják csak pellengérre. Nem azért tartom ezt az álláspontot, mert híve lennék a lazaságnak, hanem mert azt vallom: az emberek úgy és annyit dolgoznak, amennyit „dol- gaztatnak” velük. Az alacsonyra állított „lécet” kényelmesen átlépik, minek is rugaszkodnának neki? Egy szó annyi, mint száz; munkásoknak, alkalmazottaknak, s minden egyéb illetőségű beosztottnak annyi feladatot kell adni, amennyi kitölti a napját, s a munkavégzést emellett szigorúan, következetesen ellenőrizni is kell. Ezeknek a feltételeknek a megteremtése pedig a vezetők kötelessége. • Amióta a világgazdaság növekvő nehezékeit jobban kezdjük magunkon érezni, olykor magán- beszélgetésekben, sőt újságcikkekben, rádió és tv-műsorban olyan színekkel festegetnek képet társadalmunk termelésben foglalkoztatott tagjairól, mintha a többségük lógós lenne. Ha ez így volna, akkor kinek a munkájának köszönhetőek azok az eredmények, amelyeket népgazdaságunk az utóbbi két évtizedben elért? Az persze más kérdés, hogy már eddig is dolgozhattunk volna jobban is, fokozhattuk volna gyorsabban a termelékenységet, s lehettünk volna rugalmasabbak a termelési és a termékszerkezet világpiachoz való igazításában. Ám ezekben a kérdésekben, sem a munkásoké, sőt nem is mindig a munkahelyi vezetőké a döntő szó. 9 Ami a jövőt illeti, mindenképpen jobban kell dolgoznunk, hogy az eddigi gazdasági és társadalmi eredményeinket, az élet- színvonalunkat megőrizzük, illetve a lehetséges tempóban tovább fejlesszük. De tudunk-e majd jobban dolgozni? Én hiszem, hogy e téren aggodalomra nincs okunk. Az intézetekben hosszú évek óta megfelelően képzett szakmunkásokat nevelnek a népgazdaság ágazatainak. Gyarapszik a középiskolát végzett és a technikusi minősítést szerzett dolgozók száma. Tehát szakértelemben a termelés szintjén nem lehet hiány. Ezt bizonyítják a külföldön, akár szocialista, akár kapitalista országokban dolgozó szakembereinkről hallóit 'vélemények,, A jiátárcjn ,Kí; ' vül 4udunk szorgalmasán,és pön^ ; tosan dolgozni, csak itthon ne tudnánk? • De Igen, hiszen vannak vállalataink — mint például az Egyesült Izzó —, amelynek termelékenység, a termelési költségek szintje és a gyártott cikkek minősége tekintetében egyaránt állják a versenyt a világpiacon. Amikor az iparunk egészét vetjük ösz- sze termelékenység szempontjából a fejlett gazdaságú országokéval, akkor már lehangolóbb eredményre jutunk. Az NSZK iparában dolgozó munkás például 3,5— 4-er nagyob termelési értéket hoz létre egy év alatt, mint nálunk egy ember. Igen, a magas színvonalú technika — hallani gazdasági, műszaki szakemberektől, amikor ez a téma szóba kerül. És a munkafegyelem! És a szervezettség! Ez utóbbi tényezővel kapcsolatosán azt is elmondják a külföldön járt szakemberek, hogy a fejlett iparú országokban sem cserélik ám naponta újra a gépeket, hanem a munka ésszerűsítésében keresik a nyereségesebb termelés lehetőségeit. • A szervezés nálunk — különösképp állítható ez, ha a megye iparát vesszük szemügyre — csak a kezdeti lépéseknél tart. öt esztendeje talán még egyetlen olyan gyár, vállalat sem volt szűkebb hazánkban, ahol a munkaerő, a termelő eszközök és a munkafolyamat harmadik fontos elemének, az anyagnak a racionális összhangba hozásával külön szervező szakember foglalkozott volna. Mivel az első lépéseknél tartunk, nagy lehetőségek rejlenek még a termelés, a munka- és a vezetésszervezésben is. Tudjuk, hogy az elkövetkező években szőkébbek lesznek a beruházási lehetőségek. Ez azt jelenti, hogy a meglevő termelőeszközöket kell ésszerűbben kihasználni, azokkal kell hatékonyabban dolgoznunk. Hogy milyen eredményeket lehet elérni szervezéssel, azt a Bajai Finomposztó Vállalat egyik példája érzékelteti. A kulcsszerepet játszó kikészítőüzem az elmúlt években nem tudta elérni a száz százalékot. Az 1979-es esztendőben egy fiatal szervező szakember racionalizálta az ottani munkát, s a siker nem maradt el, már az új szisztéma bevezetése utáni első hónapban elérték a bűvös határt. A Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárában a munkaidő teljesebb kihasználását eredményezte az a szervezési intézkedés, amelyet követően a fizikai dolgozók beérkezését és távozását nem a. portán történő bélyegzéssel, hanem a munkavégzés helyén, az üzemben ellenőrzik. 9 Az új szabályozók hatékonyabb gazdálkodásra törő koncepciók kidolgozására késztetik a vállalatok vezetőit. Elképzeléseik megvalósításához elengedhetetlen a szervezési tevékenység súlyának j növelésé. Veszteség felt árt1 'elemzé- 1 sekkel, a munkafolyamatok át- •! szervezésével, az anyagi és erkölcsi ösztönzés bátor alkalmazásával — s ha kell, szigorú fegyelmezéssel — elérhető, hogy a gyárudvaron sehol se csellengjenek a munkások, s hogy levetkőzzék kényelmeskedésüket az alkalmazottak, valamint az egyéb illetőségű dolgozók. A. T. S. Mi van a föld mélyén? A legmélyebb fúrás 9670 méter A Kola-fél- szigeten Zapol- jarnij város közelében érdekes tudományosműszaki kísérlet folyik; a rendkívül mély kutatófúrás segítségével a földkéreg egyik legöregebb képződményét, a Balti-pajzsot vizsgálják. Nyáron már mélyebbre hatoltak. mint a föld eddigi legmélyebb fúrásai. elérték a 9670 métert. Sok fontos adatot nyertek bolygónk keletkezéséről, felépítéséről és koráról, a földrészek és az óceánok keletkezéséről. Korábban azt tartották, hogy a Balti-pajzs kőzetein áthatolva 100 méterenként 1 Cel- sius-fokkal emelkedik a hőmérséklet. Kiderült azonban. hogy ez a feltételezés csak 3 km mélységig érvényes, azután csaknem kétszer olyan gyorsan emelkedik a kőzetek hőmérséklete, 7263 méteren például a várt 72 Celsius-fok helyett már 120 fok volt. Ez a tudományos információ arra késztette a szakembereket, hogy felülvizsgálják a kontinentális típusú földkéreg felépítéséről vallott nézeteket, más szempontból közelítsék meg az ásványi 0 Munkában az Vralmas—IS 00Ö mélyfúró berendezés, amelyet a szverdlovszki Uráli Nehézipari Gépgyárban készítettek. 1 kincsek feltárását. Érdekes anyag gj'űlt már össze az ércképződés mechanizmusának feltárására is. A Kola-félszigetivel egy időben hasonlóan mély kutatófúrást végeznek az azerbajdzsáni Szaatli város közelében. Itt komplett kutatások folynak a földkéreg viszonylag fiatal részén, a mélyrétegek fizikáját és geológiai felépítését vizsgálják és újraértékelik az új lelőhelyek felkutatásának távlatait. APN — KS ez az egyetlen gép elegendő lenne nálunk 2 ezer hektár gyep rendszeres kezelésére, vagy ugyanakkora szántón a megfelelő arányú pillangós takarmányféle telepítésére, esetleges kalászos gabona vetésére is. Megemlítette Pápa Lajos, hogy a gazdaság számára temérdek időt és gázolajat megtakarító, hasznos munkaeszköz — sajnos — mindössze pár hónapig maradhat Kiskunhalason. A MÉM Műszaki Intézet ugyanis kísérleti célra és vámelőjegyzett gépként hozhatta be az országba. A halasi gazdaság ugyan szívesen megvásárolná, hiszen belátható idő alatt megtérülne az ára, talán az üzemanyag- és időmegtakarításból is, de ez a gép- beszerzés nem a gazdaságon múlik. , Az energiafelhasználás csökkentése, a sokoldalú takarékosság azonban népgazdasági érdek. Ebben a helyzetben ilyen direktvető és más hasznos, a takarékosságot előmozdító munkaeszköz beszerzése mindenképepn célszerű lehet. Hosszabb távon ugyanis bőségesen megtérül a befektetés. Kiss Antal Megtérülő befektetés avagy leleményes halasiak kihelyezett egy nagyobb teljesítményű gépet,-' amelynek használatával időt nyertünk. Az aszály miatt tönkrement fűtermés pótlására napraforgót vetettünk a gabonatarlóba csalamádénak. Ügy szerveztük a munkát, hogy a gabonakombájn úján haladt a szalmabálázó, a termény- és bálagyűjtő, majd a T—150-es szovjet traktor a francia HUARD gyártmányú direkvetőgépppel. Rekordidő alatt elvetettük a másodnövényt, ami az akkor éppen lehullott csapadéktól hamar kikelt, megerősödött. Néhány hónapai később — egy szintén kísérleti célra kihelyezett géppel — hektáronként harminc tonna (300 mázsa)' zöldtakarmányt gyűjtöttünk össze. Ezt kukoricaszárral keverve silóztuk be. Ti- zenegyezer-hétszáz tonna (117 ezer mázsa) tömmegtakarmányunk lett, ami bőségesen elég a háromezer szarvasmarhának. Kipróbáltuk a direktvetőt kalászos vetésnél is, 15 hektár őszi gabonát úgy vetettünk kukoricatarlóba az SD—300 típusú, francia géppel, hogy nem készítettünk neki magágyat még tárcsával sem. A gépet kipróbáljuk aprómagvetésre, gyepfelújításra, mert arra is alkalmas. Számításunk szerint Bács-Kiskun megyében néhány állami gazdaság honosította meg először a külterjes tartási viszonyokat legjobban elviselő szarvasmarhafajtát. Valamennyi nagyüzemet a sajátos körülménye a kedvezőtlen talajadottsága késztette erre a lépésre. A kiskunhalasi gazdaságot például a szőlő- és gyümölcstermő területét meghaladó nagyságú rét, legelő hasznosítása. Azért a területért adót ugyan fizetett, de számottevő bevételt nem hozott a szántóföldi művelésre alkalmatlan talaj. Néhány esztendő alatt mégis sikerült Kiskunhalason jövedelmező befektetéssé változtatni a gyep felújítását, szakszerű kezelésbe vételét, hiszen az 1869 hektár legelő fűtermése másfél ezer tehenet és ugyanannyi szaporulatát képes egész éven át jó minőségű takarmánnyal ellátni. A 9,6 ezer hektáros állami gazdaságnak csupán 1429 hektár szántója van amelyen évente pár száz hektár kalászos gabona, ugyanannyi kukorica, kevés zöldségféle, meg lucerna terem. # A francia gyártmányú direktvetögépet ápolja Martonosi László és Papp Tibor szerelő a Kiskun- halasi Állami Gazdaságban. (Straszer András felvétele) Az 1979-es emlékezetes aszály azonban rendkívüli helyzetet teremtett Kiskunhalason. Vízszerzésre, legelőöntözésre semmi lehetőség sincs itt. A forróság és a csapadékhiány miatt kisült a gyep. Kevés legelni valót talált a jószág, szénát gyűjteni még ke—, vésbé lehetett. Az esztendő közepén háromezer szarvasmarha takarmányozása látszott megoldhatatlannak. Az állami gazdaság szakemberei mégis találtak kiutat ebből a helyzetből. Pápa Lajos növénytermesztési ágazatvezető el is sorolta azt, amit társaival együtt a takarmányszerzés érdekében tett: — A szakirodalom tanulmányozása alapján már régóta tudtunk arról, hogy néhány nyugati országban a mezőgazdasági géptervezők direktvetőgépet szerkesztettek, és a különböző cégek sorozatban gyártanak. Ennek műszaki megoldása olyan, hogy előzetes talajművelés, vagyis magágykészi- tés nélkül közvetlenül a földbe, a kívánt mélységre süllyeszti a vetőmagot, és ugyanabban a menetben be is takarja. Gazdaságunknak évtizedes kapcsolata van a MÉM Műszaki Intézetével. így még májusban értesültünk arról, hogy a direktve- tőgépnek néhány típusát kipróbálásra behozták hazánkban. Nehéz helyzetünket megismerve, a műszaki intézet gazdaságunkba is Nehéz évet zárt a KALOPLASZTIK A kiegészítő jellegű, úgynevezett háttériparágak termelését alapvetően befolyásolja a késztermékeket előállító megrendelők termelésének alakulása. Ez a függőségi viszony, néha bizony jelentős negatív hatásokat is eredményezhet. Ugyanis ha a készterméket gyártó megrendelők, a kereslet csökkenése miatt, termékszerkezetük átalakítására kényszerülnek, a háttéripar által szogáltatott anyagok, alkatrészek gyártásával is le kell állni. Az ily módon felszabadult kapacitásra azután, új megrendelőket keresni, majd új technológiákat, műszaki feltételeket kialakítani, nem jár éppen gazdaságos következményekkel a háttéripar termelését illetően. Különösen, ha egyetlen év alatt több ilyen megpróbáltatás is ér egy vállalatot, mint a Kalocsai Műanyag és Gumifeldolgozó Vállalat esetében. — Bonyodalmas év áll mögöttünk — modta Tüske István főmérnök. — 319 millió forint volt az 1979. évi tervünk. Az első félév folyamán azonban 70 millió forint értékű terméket mondtak vissza egyes megrendelőink, s ebből a 'kiesésből, mindössze 40 milliót sikerül pótolni a továbbiakban. A Húsipari Tröszt mintegy 11 millió forint értékben csökkentette év köbben a megrendelését. A Kiskőrösi Vegyesipari Szövetkezet készére évek óta gyártjuk a bukósisakhéjakat. 115 ezer da- ralb volt az eredeti terv, amit 51 ezerre kellett csökkentenünk. Ugyanis az exportra készített bukósisakok jelentős részét visszamondták a külföldi partnerek a kiskőrösi szövetkezetnék, s közvetve természetesen minket is érintett e változás. Emiatt arra kényszerültünk, hogy a második félév elején, 281 millió forintra módosítsuk évi tervünket. — Hogyan befolyásolták ezek a változások a termékszerkezet átalakítását? — Egyre inkább arra törekszünk — ami a gyártmányösszetételünket illeti —, hogy kevésbé anyagigényes termékeket gyártsunk. Ez lehetővé teszi, hogy a jövőben rugalmasabban követhessük a megrendelők gyakran változó igényeit. Jelenleg folyamatban van egy több százezer forint értékű műszaki fejlesztés, a precíziós fröccsöntés 'kialakítására. — Melyek azok a belföldi partnerek, amelyekkel a jövőben is együtt kíván működni a vállalat? — Lehetne sorolni hosszan. Az Ikarus, a Fémmunkás Vállalat, a Hajdúsági Iparművek, a textilfeldolgozó ' vállalatok stb. A járműipar számára csapágy- és fékalkatrészeket, a textiliparnak csöveket készítünk fröccsöntéssel. Újabban gyártunk műanyag szemetesvödröket, vízpárologtatókat is, amelyeket eddig Importált a belkereskedelem. — A módosított éves tervét tudta teljesíteni a vállalat? — Nem. (Mintegy 15 millió forinttal maradtunk el a 281 milliós tervünktől. Ez egyrészt a külső hatások, másrészt a (belső szervezési hiányosságok sajnálatos eredménye. Eléggé bonyolult és sokrétű összetevője van ennek, de leegyszerűsítve a 'következőkről van szó. A műanyag feldolgozása során igen sűrű a szerszámok meghibásodása. Javításuk viszont nem történt kellő szervezettséggel, fegyelemmel. Ezért ilyen esetekben, 'mindannyiszor át kellett szervezni a munkát, vagyis megszakítva a folyamatos termelést, át kellett állni más termékek gyártására. Ennek elkerülésére hoztuk létre a külön szerszámja- vitó részleget, jobban mondva különválasztottuk a szerszámkészítést a javítástól. Ezzel megvetettük az alapjait annak, hogy a jövőben zökkenőméntesebben tudjunk termelni. — Ez volt az egyetlen oka a 15 millió forintos lemaradásnak? — Ami a 'belső szervezés hiányosságait illeti, többnyire ez. Viszont volt egy másik, külső tényező is, ami közvetlenül a terv- módósításunkat követte. Amikor átálltunk év közben több új termék gyártására, kiderült, hogy szocialista partnereink nem tudnak elegendő alapanyagot szállítani, s ezt nyugati importból voltunk kénytelenek pótolni. Mivel ez -többe került, drágábbá váltak termékeink is. Áz új árakat azonban el kellett fogadtatni a megrendelőinkkel. Az újabb tárgyalások, megállapodások viszont időigényesek voltak, s jelentős termeléskiesést okoztak. A jövőt illetően, ezen a területen is történtek intézkedések. Ebben az évben 'behozatalunk nagy része szocialista import lesz. Továbbá az 1979-es évtől eltérően, a szükséges alapanyagok mintegy 30 százalékát, már belföldi partnerunk, a Tiszai Vegyi'kombinát szállítja. — Hogyan alakul a műanyag- és gumifeldolgozó vállalat 1980-as évi terve? — A tavalyi termelői áron számolva 283 millió lesz az idei tervünk. Mindezt 3 százalékos létszámcsökkenés mellett kívánjuk elérni, amit az új műszaki .intézkedések tesznek lehetővé. I — A tavalyi módosított tervtől is elmaradt a vállalat. Milyen megfontolások szerint emelik mégis, mintegy 2 millió forinttal az 1980. évi tervet? — Azok a bonyodalmak, amelyekkel szembe kellett néznünk eddig, jórészt már megoldódtak. Az 1980-as évi tervünket az elmúlt év tapasztalatait mérlegelve állítottuk össze, s igyekszünk mindent megtenni, hogy a jövőben intenzívebb, jobb munkával, jobb eredményeket érhessünk el. Ezután a beszélgetés után még ide kívánkozik néhány szó. A termelés objektív, külső nehézségeit az idén sem lesz könnyű elkerülni. Ezeket azonban belső szervezetlenséggel tetézni ‘súlyos hiba lenne. Ügy tűnik, ezt a leckét is megtanulták a KALOPLASZTIK- nál. Koloh Elek Kongresszusi felajánlás 9 Kaposvárott, a Finommechanikai Vállalat 3-as számú gyárának kollektívája határidő előtt elkészítette a moszkvai olimpiára gyártott termékeket — a mikrohullámú televíziós lánc berendezéseit. Képünkön: a Szovjetunió részére gyártott Druzsba mikrohullámú tv-lánc egységei az úgynevezett szünetmentes áramellátást biztositó készülékek láthatóak. (MTI-fotó — Bajkor József felvétele — KS) Vasútvonal nyolcvan nap alatt A phenjani hőerőműveket szénnel ellátó tehervagonok ezentúl nem a túlterhelt fővárosi teherpályaudvarra érkeznek meg, mert külön villamosított vasútvonalat építettek ki a bányaüzem és a hőerőmű között. A munkához júniusban kezdtek hozzá, és rekordidő — 80 nap — alatt készültek el vele. Az első te- herszerelvény az új vasúti pálya- szakaszon szeptember 8-án gördült végig. A vasúti pályatest építése korábban — ekkora távolságban — fél évét is igénybe vett, most 40 nap alatt végezték el a munkát. A pályaelemek behelyezése 25, a villamos vezetékek szerelése pedig 15 nap alatt fejeződött be, hála az itt dolgozók odaadó, lelkiismeretes munkájának.
