Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-30 / 24. szám

4 • PETŐFI NÉPE • 1980. január 30. Jól gazdálkodni a megváltozott körülmények között (A beszélgetés nem volt rend­hagyó. A szabadszállási .Lenin Tsz-ben a gazdaság és a párt- alapszervezet vezetői rendsze­resen összeülnek, hogy megvi­tassák a további teendőket. Cél­juk mindig az előrelépés, a ko­rábbinál több termény betaka­rítása, az ehhez szükséges mód­szerek megtalálása. Most külö­nösen időszerű, az új, az eddi­ginél jobb munkamenet kiala­kítása, mert a gazdasági szabá­lyozók sok feltételt megváltoz­tattak a termelőszövetkezetek­ben is. Keresni az újat, jól gaz­dálkodni a megváltozott körül­mények között. Ez most a fel­adat, a szövetkezetben dolgozó 530 tsz-tag — köztük 69 kom­munista — feladata. Erről ta­nácskozott Szűcs Sándor tsz-el- nők, Tóth Endre párttitkár, Me- legdi Sándor öntözési és nö­vényvédelmi mérnök, pártveze­tőségi tag és Deli Károly fő­könyvelő. A beszélgetés nem volt rend­hagyó, mégis akadt egy, az ed­digiektől eltérő sajátossága. Részt vett rajta az újságíró is. Ezt hallotta.) Tóth.E.: — A pártvezetőség a decemberi beszámoló taggyűlésen értékelte az elmúlt év gazdasági munkáját is. Azt egyértelműen jónak Ítélte. Deli K.: — Az 1978-as eszten­dőt 35 millió forintos nyereség­gel zártuk. A következő évre — a közgazdasági szabályozók szá­munkra kedvezőtlen változása el­lenére — célul tűztük ki a nye­reség növelését. Az előkalkulá­ciók már sejtetik, hogy 4 millió körüli többletet könyvelhetünk el, s megközelítjük a 40 millió fo­rintot. Szűcs S.: — Hogyan értük ezt el? A mi adottságainknak — éghajlati és talajviszonyainknak, öntözési lehetőségeinknek — megfelelő vetésszerkezetet alakí­tottunk ki. A közös művelésű szántó 3600 hektár, ebből kétez­ret tudunk öntözni. Legfőbb ter­ményünk, a hibrid vetőmag­kukorica, amelyből egy évben annyit termelünk, hogy az a me­gye teljes vetőmagigényét fedez­né. A martonvásári hibridüzem részére állítjuk elő, s ő látja el az IKR-hez társult gazdaságokat hibrid vetőmaggal. Szójatermelés- ben országosan az elsők között vagyunk, és saép eredményeket értünk el a napraforgóval is. Ugyancsak jól jövedelmez a fű- szerpaprika, amelyet 250 hektá­ron, helyrevetéssel termesztünk. Melegdi S.: — Ez utóbbi terü­letének 70 százalékáról géppel ta­karítjuk be a termést, amit azon­nal fel kell dolgozni. Ennek ér­dekében vásároltunk egy Binder típusú szárítóberendezést. Ha nem tesszük, akkor tönkremegy a leszedett paprika egy része, vagy le kell csökkenteni a meg­művelt területet. Ez pedig nem egyeztethető össze a gazdaságos­sággal. Deli K.: — A berendezés — valójában nemcsak paprika-, ha­nem zöldségszárító is — nincs ki­használva. Tavaly csaknem egy hónapig a kalocsaiaknak végez­tünk bérmunkát, de még így is sok a szabad kapacitásunk. En­nek hasznosítására megoldást kell találnunk, már fel is vettük a kapcsolatot a HUNGARO- FRUCT-taK Melegdi S.: — A fűszerpapri­kán kívül 40 hektáron étkezési paprikát is termesztünk. A Fe­hér özön nevű fajta valóban rá­szolgált a nevére. Első szedéskor — amikor jó ára van a papriká­nak — hektáronként 300 mázsát is betakarítottunk. Ehhez azon­ban rendkívül szigorú, az ipar­ban — a jól szervezett iparban — megkövetelt technológiai fe­gyelem szükséges. Vetni, öntözni, vegyszerezni — idejében kell, nem szabad késni egy napot sem. Szűcs S.: — Zöldségtermesztő gazdaságunk egyik büszkesége a zöldbab. Tavaly 80 hektár első és 80 hektár másodvetésünk volt. A másodvetés ugyanakkora ter­mést hozott, mint az első. De ehhez kell a víz. az öntözés. Ezekben a dolgokban vannak még kiaknázatlan tartalékaink. (A beszélgetés nem volt rend­hagyó. Ez idáig az eredmények­ről szólt. Szólhatott, csakúgy, mint a tavalyi, vagy a tavaly- előtti beszélgetések. A tsz jó munkát kínál, s a dolgozókat jól meg is fizeti. Néha, a kuko- rlca-címerezés, paprikaszedés idején azonban az ország más részéből érkező vendégmunká­sokat is fogad. Szükség van rá­juk. Meddig? Mi lesz holnap, holnapután? Mik az új felada­tok? Erről a következők hang­zottak el.) Szűcs S.: — Lehetőségeink a növénytermesztés területén a kö­vetkezők: több szója, étkezési- paprika- és napraforgó-Vetőma- got állítunk elő, a hibrid vető­mag-kukoricát pedig a jelenlegi szinten tartjuk. Ezért aztán egye­lőre, s még egy ideig biztosan — szükség lesz a vendégmunkások­ra, mert a kukoricacímerazést csak kézzel lehet végezni, és hi­hetetlenül szigorúak a követel­mények. Ősszel, paprikaszedéskor is kellenek a dolgos emberek, több, mint ahány tagunk nekünk van. Az állattenyésztésben a juhá- szntot fejlesztjük megkeressük a takarmányhasznosítás legkedve­zőbb módját. Szövetkezetünk rugalmasan tud alkalmazkodni a piachoz. Amikor papagájeledel kellett, azt termeltünk, mikor láttuk, hogy már nincs kereslet, abbahagytuk, s mást szemeltünk ki. Tóth E.: — Jó a kapcsolatunk a kutatókkal. A tsz földet ad a kísérletekhez, részt vesz a mun­kában. Természetesen ha valami beválik, azt mi is felhasználjuk. Tudjuk jól, a kutatás — kísér­letezés. A gazdasági vezetők azonban vállalják a kockázatot, s vállalják velük együtt a párt- szervezet tagjai is. Deli K.: — Kihasználatlan tar­talékok rejlenek a belső sza­bályozók módosításában, az ered­ményességi javadalmazásban. Ar­ra törekszünk, hogy a vezetők és a beosztottak prémiuma nagyobb mértékben kötődjék a teljesít­ményhez. Ha egy üzemág nem tesz többletet az asztalra, nincs prémium. Érvényes ez az ágazat- vezetőre és a beosztottra egy­aránt. Szűcs S.: — Minket többször azzal vádoltak, hogy túlságosan nyereségcentrikusak vagyunk. Az utóbbi évek bennünket igazol­nak: a népgazdaságnak is az a jó, ami nyereséges. Természete­sen a jó gazdálkodáshoz fegye-' lem kell. Ha a traktoros a búzát nem öt centi mélyre v^ti — baj van. Ha vastag a takaró, nem tud kibújni a növény, ha vékony — elfagy a vetés. Nálunk ez a minőség. Eladunk évente 400 va­gon fűszerpaprikát. Ha az áru nem 100. százalékos s emiatt ki­lónként csak egy forintot veszí­tünk, az összesen 4ÖÖ ezer forint. Ezért aztán megköveteljük a pontos, lelkiismeretés munkát, de azt jutalmazzuk is. Tóth E.: — Jók az adottsá­gaink, és jók a munkások is. Huszonegy szakemberünk egye­temet, főiskolát végzett, nem egy közülük itt volt ösztöndíjas. ,A munkát Papp Kálmán Mathiász- díjas főagronómus fogja össze, aki kiváló szakember. A tsz mos­tani vezetői szinte megalakulás óta tagjai a gazdaságnak. Aki ná­lunk dolgozik, az boldogult ed­dig is boldogul ezután is. Melegdi S.: — Most azonban még nagyobb szükség van a kom­munisták és pártonkívüliek, be­osztottak és vezetők, a szocialis­ta brigádok összefogására. Szűcs S.: — Nem a nehezebb feltételek miatt siránkozunk, ha­nem dolgozunk. (A beszélgetés nem volt rend­hagyó. Esztendő múltával egy hasonlóan nem rendhagyó be­szélgetés mégis mily izgalmas és örömteli lenne. A szabad- szállási Lenin Tsz gazdasági és pártvezetői bíznak abban: lesz is.) Váczi Tamás N övék vő textilfogyasztás Gépészmérnökképzés Gödöllőn A jövőkutatók becslése szerint 1990-ig a világ népességszáma el­éri a 4,8 milliárdot, ami termé­szetesen azt is jelenti, hogy fo­lyamatosan növekedni fog a tex­tilfogyasztás. Kiszámították, hogy az egy lakosra jutó éves szövet­felhasználás 6,2 kilogramm lesz, 1 a világ szövetgyártása megkö­zelíti majd a 30 millió tonnát. Ez a növekedés annak ellenére kö­vetkezik be, hogy a világ egész textilnyersanyag-fogyasztásában várhatóan nagyobb mértékben fokozódik az olyan anyagok rész­aránya, amelyeket a kötöttáruk, a szövés nélküli textíliák, a sző­nyegek és egyéb padlófedő anya­gok — tehát nem a szövetek — gyártásában használnak fel. A textilgépgyártóknak, illetve a fo­nó- és szövőiparnak tehát alapo­sabban fel kell készülniük, hogy ki tudják elégíteni "a majdani igé­nyeket, amihez remélhetőleg nyersanyagban sem lesz hiány. A fejlődés egyik jellemzője a gyártástechnológiai folyamatok felgyorsulása. Ezt a fonóiparban KÖNYVESPOLC Kis agrokémiai A kemizálás ma már nélkülöz­hetetlen tényezője a nagy ter­mésnek, ugyanakkor sok milliár­dos ráfordítást is jelent. E ha­talmas összeg befektetésének a hatásfokát úgy növelhetjük, hogy a talajtápanyag, a növény köl­csönhatásának alapos ismerete alapján választjuk meg a keze­lési időpontot, a legmegfelelőbb • Modern textilgyári gépte­rem, BD-típusú orsó nélküli cseh­szlovák fonógépekkel berendezve, amelyek gyorsak, csendesek és kényelmes kiszolgálásúak. (MTI fotó) — többek között — az orsó nél­küli fonófejek bevezetésével, a szövőiparban pedig a vetélő nél­küli szövőgépek megkonstruálá­sával érték el. Ez utóbbiak közül legsikerültebb az a csehszlovák gyártmányú gép, amelynél vízsu­gár viszi át a vetélőt a láncfona­lak között. Elképzelhető, hogy milyen nagy nyomással fecsken­dezi ki egy dugattyú azt a vé­kony vízsugarat, amely csaknem kétméteres távolságon megköze­lítően vízszintesen, pontosan a szálak között haladva viszi ma­gával a keresztszálat, miközben a szál úgyszólván „úszik” a víz­sugár tetején. A vetélő nélküli szövőgépek sokkal nagyobb for- dulatszámúak és teljesítményű­ek, mint elődeik. útmutató arányú, összetételű és minőségű szereket használjuk. Ehhez nyújt segítséget ez a könyv, melyben Debreczeni Béla közvetlenül a gyakorlathoz kap­csolva ismerteti az agrokémiai ' vizsgálat módszereit, a tápanyag forgalmát a műtrágyát és fel- használásának a módját, az egyes agrotechnikai ténytezők közötti kapcsolatot. ■ Á magyar rnezogazdaság szo­cialista átszervezése, majd az iparszerű termelésre való átté­rés, a nagy szakmai tudással ren­delkező szocialista típusú mező- gazdasági szakemberek nélkül nem valósulhatott volna meg. Ma a termelés további fokozá­sának, a mezőgazdasági ágazat elé kitűzött célok elérésének az egyik igen fontos tényezője a gé­pesítés. A gépek ésszerű, ener­giatakarékos felhasználását biz­tosító szakemberek egyike az ok­leveles mezőgazdasági gépész­mérnök. Hazánkban a gödöllői Agrár­tudományi Egyetem képez ki a mezőgazdasági nagyüzemek ré­szére gépészmérnököket. Évente mintegy százötvenen végeznek a nappali és levelező tagozaton. A képzési idő öt illetve hat év. Ez­alatt az idő alatt a hallgatók el­sajátítják mindazon tudományo­kat, amely képessé teszi őket ar­ra, hogy a nagyüzemek műszaki vezetőivé váljanak. Mivel a szak­emberek okleveles gépészmérnö­kök, tanulják mindazon tárgya­kat, amelyek más műszaki egye­temeken is általánosan előfor­dulnak. Ilyenek a matematika, fi­zika, kémia és a műszaki rajzos tárgyak. Az oktatás nagy figyel­met fordít a társadalomtudomá­nyi, politikai tárgyakra is. A műszaki alap és alapozó tárgyak ismeretei után mezőgazdasági tu­dományok néhány fontos elemét, a növényiIjiT^láttéhyésztéstant és földműveléstant. Fontos területei a képzésnek a vezetési, szervezési, rendszerter­vezési, jogi, építészeti ismeretek. A képzés ugyanis figyelembe ve­szi, hogy a gépészmérnök sok gazdaságban még mindig csak egyetlen felsőfokon képzett szak­ember, aki nem csak a gépekkel foglalkozik, hanem embereket irányít, munkát szervez, tárgyal és szerződéseket köt stb. E sok­rétű feladatot csak széles körű ismeretek birtokában tudja ellát­ni. A szakmai tárgyak közé tar­tozik a gépjavítás, gépkarbantar­tási rendszerek, élelmiszeripari feldolgozás is. A képzés utolsó fázisában, hogy a hallgatók könnyebben beillesz­kedjenek a' leendő munkaterüle­tük feladataiba, ún. szakirányú képzés folyik. Itt az állattenyész­tés, élelmiszeripari feldolgozás, gépgyártás és gépjavítás, vala­mint műszaki fejlesztés területén szereznek ismereteket a hallga­tók. Ebben az időben ugyánis többnyire már kialakul, hogy ki milyen munkaterületre pályázik. A képzést államvizsga zárja, amelyen diplomatervet védenek, és három alapvető szaktárgyból vizsgáznak a hallgatók, s bizo­nyítják, hogy mindazon ismere­teket, amelyet az egyetemen sze­reztek, alkalmazni és felhasznál­ni képesek. CIPÓK MINŐSÉGI VIZSGÁLATA A Bőr-, Mű­bőr- és Cipő­ipari Kutató In­tézet' Minőség- ellenőrző osz­tályán rendsze­resen ellenőr­zik a bőr-, mű­bőr. és cipő­ipari termékek és alapanya­gok minőségét. Korszerű beren­dezések és mű­szerek állnak a véleménye­ző szakembe­rek rendelke­zésére. A mért ' adatok birto­kában felhív­ják az alap- anyaggyártók és feldolgozók figyelmét az előforduló hi­bákra és fi­gyelemmel 'kí­sérik azok ki­javítását. ■ KÉRDEZZEN - FELELÜNK ■ Ki kaphat műszakpótlékot? A kecskeméti Nagy Jenőt állan­dóan (éjjel—nappal, szünnap nél­kül) üzemelő munkahelyen foglal­koztatják. Műszakbeosztása azon­ban soha sem változik, mindig réggeltől kora délutánig kell ellát­nia feladatát. Kérdezi: megilleti-e őt valamiféle plusz bér? Immáron harmadik esztendeje van érvényben a műszakpótlék fo­lyósításának feltételeit . taglaló 15/1977. (V. 22.) számú miniszter- tanácsi rendelet, mely előírja, ilyen bérezésben csak a folytonos mun­karend szerint és váltakozó mű­szakban alkalmazott fizikai foglal­kozású, illetve közvetlen termelés- irányító személyek részesíthetők, mégpedig a délután, valamint az éjszaka végzett munkájuk után. Vagyis, aki ettől eltérő beosztási rend alapján dolgozik, például rendszeresen délelőttös — mint ön —, nem jogosult a pótlékra. Mi a rendeltetése a szemétgyűjtő konténernek? Piringer Ferenc, Horváth László, M. I.-né és még több kecskeméti lakos azt tették szóvá, hogy a vá­ros különböző részein található hulladéktároló konténereket túlsá­gosan ritkán ürítik, s nemegyszer már a környékét is beborítja az ijesztően sok háztartási és egyéb szemét. Ez az állapot nemcsak, esz­tétikailag kifogásolható, de köz­egészségügyi szempontból megen­gedhetetlen. Vagy talán az illeté­keseknek más a véleményük? — tudakolják olvasóink. A közérdekű bejelentésről be­széltünk a kecskeméti kommuná­lis és költségvetési üzem vezetőjé­vel, Pólyák Péter főmérnökkel, aki elmondotta, a lakosság nagyon rosszul teszi, hogy az otthoni hul­ladékot a konténerekbe rakja. A hatalmas edények ugyanis kizáró­lag a közterületen felgyülemlett szemét tárolására szolgálnak, s azok használatára az üzem, utak, terek, parkok tisztán tartásával foglalkozó dolgozói jogosultak. A kiürítésük egyébként rendszeres, zökkenőmentes, kivéve, ha ben­nük olyan mennyiségű házi hulla­dékot, építési törmeléket stb. hal­moznak fel illegálisan, hogy még a tetejüket sem lehet lezárni. Ilyenkor külön szállítóeszköz szük­séges az egyének által összehor­dott szemét elviteléhez, s csak utána kerülhet sorra a konténer. E munka valóban időigényes. A továbbiakban megtudtuk, hogy a lakásokban, házakban, s azok udvarain összegyűlt vegyes tartalmú — tehát a kukába és ha­sonló edénybe nem való — sze­mét, valamint a bontásból, építés­ből stb. származó anyagok elszál­líttatása is szervezett módon tör­ténik a megyeszékhelyen. E mun­kát telefonon, írásban, vagy sze­mélyesen lehet megrendelni a kommunális üzemnél. Ezért a szol­gáltatásért természetesen külön dí­jat kell fizetni, melynek összegét az elfuvarozott szemét mennyisé­ge alapján határozzák meg. Fon­tos megjegyezni, a cég — gazda­ságossági okokból — csak olyan megrendelést£ teljesít, mely leg­alább félköbméternyi hulladék el­szállítását jelenti. Ki jogosult szociálpolitikai kedvezményre? A Kiskunhalason lakó Szabó Istvánnénak három kisgyermeke van. A család nemrégen költözött egy társasházi modern otthonba, megvet magántulajdonostól vásá­rolt meg. Eme ügylet Jebonyolítá- sa is nem Kevés pénzbtPkerüTtV 'k minthogy a lakást jelentős ösz- szegű OTP-kölcsön terheli, olva­sónk bizony nehéz anyagi helyzet­ben van. Ennek mérséklésére sze­retné igénybe venni a szociálpoli­tikai kedvezményt, mellyel kap­csolatban nem kapott biztatást az illetékesektől. Mit mond a rende­let? — kérdi a szerkesztőségünk­höz küldött levelében. Alapvető előírás, hogy a 35. élet­évét be nem töltött házaspár a te­lepszerű több szintes lakóház ese­tében a gyermekenként 30 ezer, az egyedi több szintes lakóháznál pe­dig a 20 ezer forintot kitevő szo­ciálpolitikai kedvezményt csak ak­kor .kaphatja meg, ha_a._lakást ta­nácsi kiutalás alapján az OTP-től vásárolta. Tekintettel arra, hogy ön — közlése szerint — magán- személytől vette otthonát, ezt a társadalo'mpolitikai támogatást nem veheti igénybe. Amennyiben ez ügyben az általunk megírt ál­talános tájékoztatáson túl további részleteket akar megtudni, java­soljuk, forduljon közvetlenül az Országos Takarékpénztár Bács- Kiskun megyei Igazgatóságához. Igényelhet-e gyermektartásdíjat a férj? A kecskeméti K. S, házasságát 1976-ban bontotta fel a bíróság. Az akkor 15 éves fiút az édesanyjá­nál, a 6 éves kislányt pedig az édesapjánál helyezte el1. Tartásdí­jat az elvált szülők kölcsönösen nem kértek egymástól. A fiatal­ember közben szakmát szerzett, s már önálló keresettel rendelkezik. A lány még kiskorú, róla azonban nem egyszerű gondoskodni az édesapjának, aki nemrégen újból megnősült és már kisgyermeke is van. A megszaporodott család ré­szére alig elegendő a jövedelem — a férj fizetése, a gyes összege és a családi pótlék —, s olvasónk most úgy érzi, rászorul arra, hogy gyer­mektartásdíjat igényeljen a volt Eltűnt egy ing A vásárlók körében igen kere­sett a természetes alapanyagból készült, nedvszívó hatású, s épp ezért kellemes viseletű úgyneve­zett pólóing. Ilyen árut vett meg 126 forintért tavaly júniusban a Kecskemét, Széchenyi körút 33. szám alatt lakó Bálint István is, aki az első használat után nyom­ban bevitte azt a mosásra a helyi vegytisztító szövetkezet Wesselé­nyi utcai részlegébe. Dehogy gon­dolta, hogy akkor, július elején látja utoljára kedvenc ruhadarab­ját. ' Az történt, hogy a nevezett, a leadástól számított csaknem más­fél hónap múltán — kórházi ápo­lását követően — akarta átvenni kitisztított ingét, csakhogy már hűlt helye volt. Miután közölte a termék jellemző adatait — mert annak is nyoma veszett a mosodá­ban — megindult a keresgélés. Teltek a napok, hetek — hiába. Az ügyben többször érdeklődött, mire mindig ugyanazt a biztatás­félét kapta: legyen türelemmel: Legutóbb, november elején a szö­vetkezet elnökéhez írt panaszos, illetve segítséget kérő levelet, melyre még nem érkezett válasz. feleségétől. Van-e erre lehetőség — érdeklődik. A családjogi törvény leszögezi, egyik gyermek sem kerülhet a má­siknál kedvezőtlenebb helyzetbe csak azért, mert szülei elváltak, s az elvált szülőnek — tehát a fele­ségnek is — megmarad az a köte­lessége, hogy anyagilag hozzájá­ruljon a volt házastárs gondozásá­ban levő gyermekének eltartásá­hoz. Esetéből úgy tűnik, a saját háztartásában levő kislány tényle­gesen hátrányosabb helyzetű, mint- a másutt levő testvére, így ön jo­gosan tarthát igényt arra, hogy el­vált feleségétől tartásdíjat kapjon. Tanácsoljuk, ügyében keresse meg a lakóhelye szerinti járásbíróságot, mely a beadványa alapján hiva­tott meghozni — indokolt esetben — a döntést. „Egyáltalán, hogy történhet meg ilyesmi? Ki téríti meg a káromat? Meddig várjak az intézkedésre?” — sorakoznak a kérdések a la­punkhoz érkezett levélben. Osztozunk olvasónk jogos há­borgásában, s gyorsan elmondjuk, a szóban forgó szolgáltatás sza­bályzata nem teszi lehetővé az ilyen sajnálatos eset előfordulását. Sőt, azt tartalmazza, hogy a le­adott holmikért az átvevő felel mindaddig, míg az a birtokában van. Amiből már következik, hogy a szolgáltató cég köteles megté­ríteni az ezzel kapcsolatos kárt. Hogy hová tűnt az ing, termé­szetesen mi nem tudjuk. C$ak azt gyanítjuk, hogy az egyébként ál­talában közmegelégedésre dolgo­zó kecskeméti mosodai szolgálta­tás belső rendje — a történtekből ítélve -r azért némi kívánnivalót hagy maga után. Csakúgy, mint a szövetkezeti ügyintézés, melynek már hónapokkal ezelőtt, az első reklamációtól eltelt 30 napon be­lül rendeznie kellett volna ezt a dolgot kielégítő módon. összeállította: Velkei Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom