Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-29 / 23. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1980. január 29. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Növekszik a KGST nemzetközi tekintélye MILYEN FEJLŐDÉST VÁRHATUNK A KÖVETKEZŐ ÉVTIZEDEKBEN A szocialista országok gazdasági és tudományos-műszaki potenciáljának szüntelen növekedése, a KGST demokratizmusa, amelynek légkörében a partnerek valódi egyénjogúsága megvalósul, megnövelte a szervezet nemzetközi tekintélyét. A KGST-államok szocialista gazdasági kapcsolatainak példája nagy hatást gyakorol a gazdasági világkapcsoíatokra. Földünk különböző körzeteiben egyre nagyobb érdeklődést tanúsítanak a KGST-vel való együttműködés iránt. A közösség életének fontos eseménye volt, hogy 1978-ban a KGST tagja lett Vietnam. Aktívan együttműködik a szervezettel Jugoszlávia. Megfigyelői minőségben részt vesznek munkájában a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Laosz, valamint Angola és a szocialista Etiópia képviselői. A KGST-országok a különböző társadalmi rendszerű államok egyenjogú és kölcsönösen előnyös gazdasági együttműködésének aktív védelmezői. Ez az elvi irányvonal békeszeretetükből következik, elválaszthatatlan eleme az enyhülési politikának. Ennek egyik bizonyítéka a KGST és Finnország együttműködési megállapodása. A KGST együttműködési megállapodást kötött Irakkal és Mexikóval is. A tagországok külgazdasági politikájukat az össz-európai biztonsági és együttműködési értekezlet záróokmányának szellemében alakítják. Ismeretes, hogy a KGST a tagországok kormányainak nevében a hivatalos kapcsolatok felvételét javasolta az Európai Gazdasági Közösségnek. A program keretmegállapodás kötését irányozza elő a KGST és a KGST- tagországok, illetve az EGK és az EGK-tagországok között, ami kedvező feltételeket és lehetőségeket teremthetne a két szervezet és a tagállamok egyenjogú és kölcsönösen előnyös együttműködéséhez. 1960—1977 között a szocialista országok és a fejlett tőkés államok kereskedelme a KGST-államok ■ külkereskedelmének növekedési ütemét meghaladó ütemben bővült. Ebben az időszakban a szocialista államok külkereskedelmi áruforgalma 6,6-szorosára, míg a tőkés országokkal lebonyolított kereskedelmük közel kilencszeresére növekedett. 1977-ben a szocialista országok és a fejlett tőkés államok áruforgalma 41,3 milliárd rubelt tett ki (Románia adatai nélkül). A szocialista országok hányada a világkereskedelemben 15 százalék volt. A KGST tevékenységét és a tevékenység alapjául szolgáló elveket nagy elismeréssel fogadják a fejlődő országok. Ezek az államok egyre szorosabban együttműködnek a KGST-országokkal, amelyek internacionalista politikáját jól ismerik és nagyra becsülik. A szocialista országok 78 független ázsiai, afrikai és latin-amerikai államnak nyújtanak sokrétű gazdasági és műszaki segítséget kölcsönösen előnyös feltételek mellett. A tagországok részvételével a fejlődő országokban 2685 ipari és egyéb létesítményt helyeztek üzembe, 875 vállalatot pedig most építenek vagy kezdenek építeni. A KGST-országok felsőoktatási intézményeiben és technikumaiban 43 ezer szakembert képeztek ki a fejlődő országok számára. A KGST speciális Ösztöndíj Alapját a fejlődő országok állampolgára: számára hozták létre. A KGST 60 nemzetközi szervezettel tart fenn kapcsolatot. Tekintélyét bizonyítja az is, hogy hivatalos státust az ENSZ-től kapott. (APN—MTI) A mezőgazdasági termelés az elmúlt évtizedben jelentős fejlődést ért el. Főbb növényeink termésátlagai ugrásszerűen növekedtek. Az előrehaladás mindenekelőtt a nagyüzemi mezőgazdaság megszilárdításának, anyagi és műszaki fejlődésének az új szervezeti formák — többek között a termelési rendszerek — elterjedésének volt köszönhető. A műszaki fejlesztés, az intenzív termelés egyre több anyagi eszközt, energiát igényel. Az ezekkel való takarékos, ésszerű gazdálkodás és a növények hozamai növelésének szükségessége megkívánja a környezeti tényezőkben rejlő lehetőségek további feltárását és azok minél jobb kihasználását. A mai világpiaci Helyzetben, amikor a nyersanyagok és energiahordozók ára folyamatosan emelkedik, nagyon alaposan kell mérlegelni a továbbhaladás irányát. Az MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács kezdeményezésére a Magyar Tudományos Akadémia 1978. évi közgyűlésén olyan állás- foglalás született, hogy alakuljon egy tárcaközi bizottság az ország környezeti tényezőinek számbavételére, az ökológiai adottságok jobb hasznosítására vonatkozó javaslatok kidolgozására. A környezeti adottságok és a mezőgazdasági termelés § A telepítés fontos mozzanata a tereprendezés. Feladatok Kereskedelem Vietnammal Megalakult az említett bizottság és a munka 1978 közepén meg is kezdődött, ez év tavaszán fejeződik be. A tárcaközi bizottság jelentésének nyilvános előterjesztésére 1980 májusában a Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésén, az agrártudományok osztálya rendezvényén került sor. Főbb feladatok: kidolgozni a javaslatokat arra vonatkozóan, hogy a környezeti adottságok jobb hasznosítása miként járulhat hozzá a terméshozamok növeléséhez, a termelési költségek csökkentéséhez. Ezenkívül megállapítani, hogy az ország természeti környezete és, a növényfajták genetikai tulajdonságai milyen hozamok elérését teszik lehetővé az ezredforduló tájékán. A magyar—vietnami árucsereforgalmi jegyzőkönyv 1980. évi előirányzata szerint a kölcsönös forgalpm^értéke eléri a 33 millió rubelt: Kivitelünkben’ először szerepelnek nagy teljesítményű mosó- és vasalógépek, villanybojlerek. Exportunkban a gyógyszer, a híradástechnikai berendezés, a különböző műszer, a kohászati és vegyipari termék, továbbá a lakosság ellátását segítő textilméteráru és más fogyasztási cikk a legfontosabb szállítási tétel. Vietnami partnereink főként nyersgumit, kávét, teát, egyéb élelmiszer- ipari, továbbá kézműipari cikkeket szállítanak. Üjabb importtételként érkeznek hozzánk nyers és kikészített nyúlbőrök, s szélesítik a közkedvelt vietnami balzsamok választékát is. A termelési együttműködés köre is bővül. 1980-ban már kiterjed különböző gép- és vegyipari termékek előállítására is. Prognózis Kereken húsz kutatóintézet, egyetem, számítóközpont és mintegy négyszáz tudományos kutató -vesz !irészt aktfvan a program megvalósításában. Vizsgálják, hogy a természeti környezet — meteorológiai hatások, talajtulajdonságok, vízellátás és így tovább —, valamint a növények genetikai képességei milyen maximális hozamok elérését teszik lehetővé 2000-ben. Figyelembe veszik enBizalmiak papjainkban a szak- ■* ’ szervezeti mozgalom egyik legfontosabb feladatának tekinti a népgazdasági törekvések | segítését. Ennek az önként vállalt kötelezettségnek múlt évi, Bács-Kiskun-beli teljesítését értékelte legutóbbi ülésén a Szakszervezetek Megyei Tanácsa, s körvonalazta az ezévi tennivalókat is. A mozgalom a maga eszközeivel segítse elő, hogy a szűkebb hazánk gazdaságában 1979-ben kibontakozott kedvező folyamatok — így többek közt a tőkés export növekedése — tartósak legyenek, illetőleg erősödjenek. A tanácskozáson elhangzott, hogy a jövőben a termelési agitációra nagyobb hangsúlyt kell helyezni, mini korábban, s hogy ebben a munkában is a bizalmiakra építsenek a szakszervezetek. A bizalmiak — jó értelemben állítom ezt róluk — a szakszervezeti mozgalom mindenesei. A munkahelyi demokratizmus rendszerében talán a legfontosabb láncszemet alkotják, hiszen közülük kiki egy a dolgozók tömegéből, I ennélfogva a tisztségviselők közül nekik van a legjobb lehetőségük példamutató cselekvésre és agitációra. Ugyanakkor ők ismerik legalaposabban a többség álláspontját a közösséget érintő kérdésekben. A XXIII. szak- szervezeti kongresszus megnövelte vállukon a felelősség terhét a jogkörük kibővítésével. A korábbi „bélyegárus’’ bizalmit tekintélyes emberré tette a mozgalom, bár a szervezeti „hierarchiában" továbbra is a legszerényebb helyet foglalja el. Vegyük bizonyítékul az egyetértési jogát. Megkérdezése nélkül nem lehet személyi alapbért megállapítani a csoportjába tartozó dolgozóknak. Miniszteri, vagy magasabb kitüntetésre, jutalmazásra területéről csak az ő egyetértésével javasolhatnak valakit a munkahelyi gazdasági vezetői. Egyetértési joga kiterjed a dolgozók rendkívüli, vagy jutalomszabadságban való részesítésére, a vállalati lakásvásárlási támogatás odaítélésére, a szociális juttatásokra, az üdülőbeutalók elosztására és még egy sor, a munkahelyi légkört erőteljesen befolyásoló döntésre. A bizalmit véleményezési, javaslattételi joggal is felruházták, amelyet többek közt a kollektív szerződés megkötésekor, a szociális terv összeállításakor és a munkavédelmi szabályzat megfogalmazásánál, a vállalati éves és középtávú tervkészítésekor, valamint a munkahelyi termelési programok kialakításánál juttat érvényre. Véleményt mond a partnergazdasági vezetők — a művezetők, csoportvezetők — tevékenységéről, károkozásnál, selejttermelés esetén az anyagi felelősség megállapításakor, s fegyelmi eljárás lefolytatásakor. Az ellenőrzési és képviseleti jogát nem is kell talán a fentiekhez hozzáadni annak bizonyítására: a bizalmi a munkahelyi demokrácia kiszélesítésében és az érdekvédelemben milyen nagy bízatnék során a környezeti tényezők részleges módosítását. Ide tartozik például a melioráció, az öntözés. A prognóziskészítés kiterjed mindegyik művelési ágra. A napokban három megye — Bács- Kiskun, Csongrád és Békés — szakembereit meghívták Szegedre, az akadémiai bizottság központjába egy vitára, ahol megbeszélték az eddigi kutatási tapasztalatokat. Az összegezések során ugyanis rendkívül nagy mennyiségű információs anyag gyűlt össze, amely nemcsak központi programban megfogalmazott feladatok megoldására szolgál. Felhasználásukkal segítséget lehet nyújtani egyes terület, megye, körzet ökológiai tartalékainak feltárásához és alapul szolgálhatnak az említett információk a regionális mezőgazdasági tervezéshez. Elkészültek a megyék környezettani körzeteinek térképei.. Bács-Kiskunt három részre osztották, a Duna menti síkságra, a Duna—Tisza közi Homokhátságra és a bácskai területre. Közismert, hogy megyénk je-, lentős szerepet tölt be a kertészeti termesztésben is. Balázs Sándor, a kecskeméti Zöldségtermesztési Kutató Intézet igazgatója — mint' az egyik előadó — vázolta a zöldségtermesztésben várható változásokat kétezerig. Lényegében nemcsak a három megyére, hanem az egész országra vonatkozóan igen érdekes térképeket áhított össze I az intézet kutatócsoportja. Az igazgató hangsúlyozta: a zöldség- termesztés a jövőben is körzetekhez kötődik, és nemcsak a természeti adottságok, hanem a piaci helyzet is meghatározza, hogy egyes területen hogyan alakul majd a termelés. Nem mindig a legoptimálisabb körzetben alakul ki egy-egy zöldségféle .termesztése, egyéb tényezők is befolyásolják a termelést, például a feldolgozóipar közelsége, az értékesítési lehetőség és így tovább. Ami hiányzott Foglalkoztak az előadók egyéb témákkal, többek között a növény- termesztés fejlesztésének lehetőségeivel. Sajnos, a kertészet két fontos ágazata, amely Bács-Kis- kun megyében igen jelentős a szőlő és a gyümölcstermesztés nem szerepelt napirenden. Ezt az előadásokat követő vitában szóvá is tették a megyei szakemberek. Talán nincs szükség annak részletezésére, hogy nálunk a két ágazatnak milyen jelentősége van, most is itt történik a legtöbb telepítés az országban. Ezenkívül a jelenlegi szőlő- és gyümölcsterületek hazánk ellátásában jelentősek. Nagy erőfeszítések történnek a két ágazat fejlesztésére és ezeknél vau legnagyobb lehetőség a terméseredmények növelésére, hiszen áz utóbbi években a művelés korszerűsítése, a természeti tényezők figyelembevétele elősegítette a hozamok megtöbbszöröződését. A műszakilag fejlett mezőgazdasági nagyüzemek a korszerű technológia alkalmazásával — a gazdaságossági szempontok figyelembevétele mellett — még képesek jelentősen növelni az eredményeket, amely nem közömbös export szempontból sem. Hozzá kell tenni mindezekhez azt is, hogy a homok hasznosításának egyik módszere az említett kertészeti ágazatok fejlesztése, ehhez jön még az erdősítés is, ebben szintén számottevő eredményeket könyvelhet el a megye. Az említettek azt tükrözik, hogy érdemes lenne az információs anyagot kiegészíteni. Ezzel talán jobban előbbre lehetne segíteni az ökológiai tartalékok feltárását. A gyümölcs- és szőlőtermesztés, valamint az erdőgazdálkodás vonatkozásában a termőhelyi adottságok és a várható terméshozam közötti összefüggéseket a MÉM szakmailag illetékes tudományos kutatóintézetei, illetve ezek tanszékei elkészítették szakértők széles körű bevonásával. Kár, hogy erről a szegedi tanácskozáson nem kaptak információt a Bács-Kis- kun megyei szakemberek. , K. S. •„ Párttitkár, aki az olimpiára is készül mat élvez a mozgalom részéről. S vajon mekkora bizalommal vannak iránta szakszervezeti csoportjának tagjai, akik. megválasztják? Úgy vélem> ez attól függ, hogy milyen jól képes élni jogaival a kollektíva érdekében. A múlt év végén részt vettem azon a tanácskozáson, amelyen az ÉFEDOSZ megyei bizalmijai beszámoltak róla, miként érvényesítik jogaikat munkahelyükön, s mennyire akadályozzák őket ebben. Mert nőtt ugyan a tekintélyük az utóbbi években, de a munkahelyi gazdasági vezetőkkel való partneri kapcsolatuk sok helyütt még korántsem olyan, hogy a bizalmiakon keresztül a dolgozók jogai maradéktalanul érvényesülhetnének. Nem egy helyen „elfelejtik” megkérdezni a bizalmit a bérek megszabásánál, túlórázás elrendelésekor, anyagi kár esetén a felelősség megállapításánál és így tovább. Fölvesznek a csoprtba egy új munkást. Bérét a bizalmi megkérdezése nélkül, a kollektíva tagjainak igazságérzetét sértőn, túl magasan szabják meg a gazdasági vezetők. A bizalmi nem tudja megvédeni régi társai érdekét. Hol marad ilyenkor, a gyakran előforduló esetben a tekintélye? Sajnos, a papíron. Tud-e aztán a jogaiban törvénytelenül megsértett bizalmi a termelés, vágy bármi más ügy mellett agitálni? Hallgatnak-e rá a többiek? Aligha, bár nem ő hibás. A termelést, a gazdálkodást segítő szakszervezeti tevékenységben a mozgalom elvárja a bizalmitól, hogy igényelje a minőségjavítás, a termelékenység, a mennyiség és a takarékosság konkrét feladatainak meghatározását a gazdasági vezetők részéről. Ellenőrizze a termelési célok eléréséhez szükséges feltételek meglétét. Mozdítsa elő, hogy a gazdasági vezetők az üzemi demokrácia fórumain meghallgassák a dolgozók véleményét a termelési célok kitűzése előtt. A bizalminak feladatot adnak a vezető szervek a munkaverseny szervezésében, az újítók mozgósításában és a dolgozók szemléletének formálásában, a nevelésükben. _ Szakmailag, politikailag, emberileg egyaránt állnia kell a sarat annak, aki a bizalmi tisztségét jól akarja betölteni. Megtisztelő, szép társadalmi feladat az övé, de nehéz is. Támogatás nélkül csak felében-harmadában tudja ellátni, s ezt nem szabad elfelejteniük a vállalati, a gyári szakszervezeti bizottságoknak. Elsősorban nekik kell kiáll- niuk a bizalmiak mellett, hogy ha kell, akár a partner gazdasági vezetőik akarata ellenére is érvényre juttathassák törvényadta jogaikat. Ameny- nyiben a munkahelyi szervek ereje kevésnek bizonyulna ehhez, a megyei vezetéshez kell fordulniuk, amely többet tud tenni azért, hogy a bizalmiak jogai élő jogok legyenek, s ezáltal építeni lehessen rájuk mindenütt a szakszervezet sokrétű munkájának elvégzésében. • A. T. S. „Az Egyesült Villamosgépgyár Bajai Gyárában jó pártmunkát Végeznek az elvtársak. A XI. párt- kongresszus iránymutatását és a Központi Bizottság azóta hozott határozatait helyesen értelmezik, s a saját feladataikat nemcsak megfogalmazzák azok szellemében, hanem következetesen véghez is viszik. Ebben számos érdeme van a pártvezetőség titkárának, Márity Jánosnak. O tagja a pártbizottságnak és a vb-nek, s az agitációs és propagandabizottságban dolgozik. Nagyon határozott, korrekt ember, a véleményét sosem rejti véka alá.” Még a fülemben csengnek a tájékoztató mondatok, amelyeket a bajai városi pártbizottságon hallottam, amikor az EVIG-gyárba megérkezem. — Amikor hetvennégyben átvette az ÉVIG a tanácsi irányítású Vegyesipari Javító és Szolgáltató Vállalatot, harmincmillió forintos tervvel kezdett az újdonsült gyár. Tavaly pedig már százmillió fölötti termelési értéket hoztunk létre. A legsikeresebb évünket zártuk, túlteljesítettük a nyereségtervet is. Belső erőből húszonkétezer normaórát takarítottunk meg, tízezret műszaki fejlesztéssel, célgépesítéssel. A bevezetett újítások több mint egymillióval növelték a nyereségünket. — Márity János, a gyári pártv^etőség titkára villant fényt a gazdasági eredményekre. Elmondja, hogy profiltisztítással gazdaságosabbá tették a termék- szerkezetet, bár egy-két gyártmányuk még mindig nem eléggé nyereséges. Négy-öt főbb termékük közül kiemelkedik a daruvezérlő berendezés, amelyet szovjet exportra készítenek. Három év múlva ez a korszerű gyártmány adja majd a termelés háromnegyedét. Beruházással zárt ciklusú előállításra készültek' fel. Az üzemben gépi adatfeldolgozás folyik, ami nemcsak a pontossága miatt előnyös, hanem sok emberi munkát Is megtakarítottak vele. Ez utóbbi tény is jelzi: az egykor elmaradott üzem az V. ötéves tervben a fejlődés útján járt. A harminckilenc esztendős párttitkár atlétatermetű ember. Beszéde célratörő, kitérőktől, sallangoktól mentes. Tősgyökeres bajai, hétgyermekes munkáscsaládból származik. — Géplakatos szakmát tanultam a Vas- és Fémipari Szövetkezetben, ott léptem be a KISZ-be 1957- ben — beszél a pályájáról. — Később megválasztottak titkárnak. A pártba hatvankettőben vettek föl. Egy idő után bekerültem a szövetkezeti pártvezetőségbe. Tizenkét éve lesz, hogy a. mostani munkahelyemre jöttem, ahol hetvenkettő óta vagyok a pártvezetőség titkára. Amióta itt dolgozok, levelezőtagozaton elvégeztem a gépipari technikumot, s ezzel • egyidőben a marxista középiskolát. Ezt követően a marxista—leninista esti egyetemen képeztem magam. A gazdasági munkakörömet illetően először oktató voltam, aztán művezető, most pedig üzemvezetőként dolgozok. A gyár egész területére kiterjed a feladatköröm, és ez a pártmunkámra nézve előnyös. Márity János harminckilenc tagú alapszervezet élén áll. — Jól összekovácsolódott gárda, és én úgy vélem, elsősorban' ennek köszönhető, hogy a pártmunkánknak jó eredményei vannak. Az is nagyon lényeges, hogy a vezetőség összetételénél fogva a gyár életének minden mozzanatáról értesülünk időben. Jó munkamegosztást alakítottunk ki. A pártmegbízatások végrehajtását szigorúan számon kérjük, ebből nem engedünk. Ezért fegyelmezettség jellemzi az alapszervezetet. A pártalapszervezet hosszú harcban vívta ki, hogy a vidéki gyár dolgozóinak bérszínvonalát közelítsék a fővárosi társgyáréhoz. Jó szakembereik vannak, kifogástalan minőségben termelnek — a nagy különbség indokolatlan volt. A termékszerkezet megváltoztatásában is „benne volt a kezük”. Látták, hogy dolgoznák, teljesítenek, de. nyereség csak csurran- csöppen. Szorgalmazták, hogy adjon le a vállalat gazdaságosabb termékeket is. — Csodatevésre nem vállalkozunk sosem. A . munkatervünket mindig a gyár feladatainak, jövőjének szem előtt tartásával állítjuk össze. Tavaly eljutottunk odáig, hogy már kulcsfontosságú posztokon dolgozó középvezetőket is beszámoltattunk kötelességük teljesítéséről. A meó-vezetőt például a minőségellenőrzésről. Szigorúak vagyunk az egyes emberek , megítélésekor, nem tűrjük, hogy valaki a gyári közösség és az ország rovására csak ímmel-ámmal dolgozzon. Az üzemgazdasági és az anyagosztály-vezetőt a pártvezető-' ség javaslatára leváltotta a gazdasági vezetés. Személycserét nem mindjárt az első mulasztásnál javasolunk. Haladékot, sőt segítséget adunk a javításhoz. De ha ez nem használ, akkor kimondjuk: az illető nem alkalmas a szerepkörére. Ezt kívánja a közérdek, s azt hiszem, hogy a vezetésre alkalmatlan embernek is így jobb. A bajai EVIG-gyárban az alap- szervezet színvonalasan dolgozta fel a XII. pártkongresszus irányelveit. Márity János különösen annak örül, hogy mindjárt gyári feladatokat határoztak meg az irányelvek megismerésekor. A gyári KISZ- és a szakszervezet szintén megvitatta a párt elképzeléseit, s a tagságuk körében ugyancsak egyetértéssel fogadott dokumentum alapján okos ötletek születtek. A tavaly november 7-én Munka Érdemrenddel kitüntetett párttit- kár-üzemvezetőnek nem sok szabad ideje van. Ha a pártmunkája miatt hátrányba -kerül a termelés- irányítói tevékenységében, akkor azt „műszaknyújtassal” pótolja. A1 pártélet nagy jelentőségű eseményein kívül az idén Márity János az olimpiára is készül. — Fiatalkoromban évekig első osztályú gerelyyető voltam, .sőt ifjúsági válogatott, és most a sport iránti szenvedélyem edzősködés- ben élem ki — meséli. — A BSK- ban Janák Mária olimpiai kerettaggal készülünk a moszkvai világversenyre. Bízok benne, hogy a tanítványom ott lesz a nyáron a szovjet fővárosban. A. Tóth Sándor
