Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-29 / 23. szám
VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Szekér Gyula Moszkvába utazott Szekér Gyulának, a Miniszter- tanács elnökhelyettesének vezetésével hétfőn magyar delegáció utazott Moszkvába, a KGST-or- szágok atomenergetikai gépgyártási együttműködését koordináló kormányközi bizottság 2. ülésére Szekér Gyulát és küldöttségünk tagjait a moszkvai repülőtéren V. N. Novikov, a minisztertanács elnökhelyettese üdvözölte. Jelen volt Szűrős Mátyás, hazánk moszkvai nagykövete. (MTI) EZER DALOS KISKŐRÖSÖN Szövetkezeti pávakörök találkozója „... Nem sokat ér, ha magunknak dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmónia, amiben mind egyek lehetünk.” — Több mint negyven esztendővel ezelőtt írta ezt le Kodály Zoltán. Óhaja napjainkban válik egyre inkább valósággá, amikor gyorsan szaporodik a kórusok — a népdal- és pávakörök, a paraszt- és vegyeskórusok — száma, és egyre több a lehetősége annak, hogy az amatőr együttesek találkozzanak egymással. Ilyen alkalom volt szombaton és vasárnap a szö\ etkezeti pávakörök területi bemutatója Kiskőrösön, amelynek kétnapos rendezvénysorozatára hét megyéből érkeztek résztvevők. A találkozóra összesen huszonhét pávakör nevezett be. Szombaton a Csongrád, a Békés, a Baranya, a Fejér, a Tolna, és Pest megyei énekesek mutatkoztak be, vasárnap pedig a tizennégy Bács-Klskun megyei együttes lépett színpadra. A szombati rendezvény résztvevőit dr. Kői Béla, a Kiskunsági TESZÖV titkárhelyettese, a vasárnap fellépőket pedig Bedő Tibor, a Bács- Kiskun ,megyei MESZÖV-titkár- ság vezetője köszöntötte. Mindketten elmondták, hogy a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa, a TÓT és Kórusok Országos Tanácsa — a szövetkezetek önálló vagy közös fenntartású pávaköreinek részvételével most első ízben rendez területi találkozókat: az elmúlt hetekben Dombóváron, Püspökladányban, Ajkán és Gyöngyösön zajlott le a kiskőrösihez hasonló esemény. Kifejtették, hogy ez a seregszemle nem verseny, hanem bemutató jellegű rendezvény, amelynek keretében lehetőség van arra. hogy a pávakörök gazdagítsák tagjaik zenei ismereteit, és gyarapítsák a zenét szerető emberek táborál. Elmondták, hogy a következő esztendő lesz a pávakörök országos minősítésének az éve. A mostani találkozó tehát kitűnő alkalom arra, hogy a részt vevő együttesek — jó szereplésükkel — jogot szerezzenek az országos minősítésen való részvételre. Végül emlékeztettek arra, hogy a szövetkezeti pávakörök eddig is jelentős szerepet töltöttek be a néphagyományok ápolásában, a közösségi művelődésben, s hogy az illetékeseknek egyre szélesebb köre érzi, tudja: a szövetkezeti mozgalomnak közös feladata, hogy felkarolják, megőrizzék és életünk cselekvő részévé tegyék a hagyományokat. s hogy ennek érdekében a fiatalabb korosztályok tagjait is minél nagyobb számban kell bevonni a népdalt szerető emberek táborába. A zsűri tagjai 'úgy látták, hogy e törekvésnek máris szép eredményei vannak. Olsvai Imre, zenetörténész, a zsűri elnöke értékelő véleményében hangsúlyozta például, hogy a szabad idejüket énekléssel gazdagítok tábora nem csupán létszámban gyarapodik gyorsan — életkorban is kitágul, s mind több fiatalt vonultat fel. örvendetes az is — és ez az együttes vezetőinek hozzáértését dicséri elsősorban —, hogy az elhangzott műsorok sokkal változatosabbak, ugyanakkor sokkal feszesebbek, kerekebbek, mint korábban. A Bács-Kiskun megyei együttesek közül különösen a kun- szentmiklósi Egyetértés Termelőszövetkezet énekkara szerepelt szépen: a kunsági pásztorok szabad világában született dalokat dr. Bessenyei Imre vezetésével énekelték, s produkciójukat nívó- díjjal jutalmazták. A megyében működő együttesek közül díjat kaptak .még a mélykúti Lenin Termelőszövetkezet, a mélykúti Alkotmány Termelőszövetkezet együttesének, valamint a nagybaracskai parasztkórusnak a tagjai K. J. „A SZAKMA KIVÁLÓ TANULÓJA” Megkezdődtek a verseny megyei döntői Tegnap megkezdődtek a szakmunkásképző intézetekben a szakma kiváló tanulója versenyek megyei döntői. Ezeket a rendezvényeket mindig nagy készülődés előzi meg. A végzős tanulók ugyanis már szeptember i közepén megkezdték az osztályon belüli versenyeket, majd a legjobbak az intézeti döntőkön vettek részt. Ezek közül — iskolánként az első. a második illetve harmadik helyezett — indul a megyei versenyen. Nyolc szakma — az autószerelő, géplakatos, esztergályos, mezőgazdasági gépszerelő, villanyszerelő, férfi- és női szabó, kőműves, szobafestő és mázoló — kiváló tanulója versenyen a rendező szervek: a KISZ megyei bizottsága, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa és a megyei tanács művelődési osztálya a zsűriben is .képviseltetik magukat. Hétfőn délután a központifűtés- szerelők kezdték meg írásbeli dolgozattal a szakmai és tantárgyi versenyt a 607-es Szakmunkásképző Intézetben. A fiatalok ma a kecskeméti házgyárban ä gyakorlati munkában versenyednek. Ebben a szakmában a megye három szakmunkásképző intézetének tanulói vetélkednek a helyezésért. Ugyancsak a 607-esben bonyolítják le január 29-e és február 2-a között a víz- és gázvezetékszerelő, az autószerelő, a szobafestő, s a cipőfelsőrész-készítő szakmákban a versenyt. A tantárgyi versenyek közül a vasipari szakrajz és a munkavédelem rendezését bízták az intézetre. Ugyancsak itt bonyolítják le majd március 11—14. között a nyomdaiparból a kéziszedő és a könyvkötő szakmában az országos versenyeket. A kecskeméti 623-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet hatféle szakma és négyféle tantárgy versenyeinek lebonyolítását vállalta. Legnépesebb a villanyszerelők csoportja, ahol hét iskola 15 tanulója méri össze tudását, s az első két helyezett kerül majd, az országos plénum elé. A bútorasztalos szakmában 12 diák versenyei, négy szakmunkásképző intézet képviseletében. Érdekesnek ígérkezik továbbá, a női fodrász, az épületasztalos, a szerszámkészítő és a hegesztő tanulók versenye is. Az elméleti ismeretek felmérése már tegnap megtörtént, s ma kerül sor, a gyakorlati feladatokra. Ugyancsak az intézet falain belül bonyolítják le, a következő hónapban, a villamosipari szakrajz. a magyar nyelv és irodalom, valamint a történelem tantárgyversenyeket. Géplakatos, mezőgazdasági gépszerelő és autóvillamossági műszerész szakmák, valamint a matematika és a fizika közismereti tantárgyak versenyére, a bajai 609-es számú Ipari Szakmunkás- képző Intézetben kerül sor. Gyakorlati felkészültségéről ma tesz tanúbizonyságot hat szakmunkásképző 15 géplakatos tanulója. A mezőgazdasági gépszerelők versenyében négy intézmény 9 növendéke, a gépjármű-villataiossági műszerész szakmában három szakmunkásképző 7 növendéke méri össze tudását. Az előzetes nevezések szerint, 47 diákot várnak, a tantárgy versenyekre: matematikából 13, fizikából 12 intézmény legjobbjai vesznek részt február elején. A bajai iskola egyébként, 24 diákját küldte el a megyei versenyekre, akik 12 szakmában bizonyítják jártasságukat. A fonó és szövő mesterséget illetően, nem akadt ellenfelük a bajai növendékeknek, a megyén belül. Így négy tanuló, közvetlenül az országos versenyeken indulhat majd. A kalocsai 619-es Szakmunkás- képző Intézet — kedvezőtlen helyi adottságaira hivatkozva — nem vállalkozott versenyek lebonyolítására, viszont tanulói jelentős létszámban képviselik az intézetet, a megyei döntőkön: 15 diák indul a tantárgyversenyeken, s 9 leendő szakmunkás kíván bizonyítani, a szobafestő, női szabó, géplakatos, villanyszerelő és autószerelő szakmákban. Tegnap befejeződtek az elméleti ismeretek felmérései, a kiskunfélegyházi 608-as Ipari Szakmunkás- képző Intézetben is, s ma folynak a gyakorlati versenyek. Kőművesek, ácsok, férfi- és női szabók mérik össze tudásukat. N. O.—K. E. ÁTADTÁK. ÉPÍTIK, TERVEZIK, JAVASOLJÁK Mit kapott az egészségügy az ötödik ötéves tervben? A Bács-Kiskun megyei egészségügyi és szociális ellátásról minap készített ösz- szegezés megerősítette azt a nézetemet, hogy mindig hasznos a számvetés, a megfontolt vissza- cs előretekintés. Az V. ötéves terv utolsó esztendejében már felmérhető, hogy mennyit sikerült megvalósítani az elgondolásokból, reálisan milyen igények kielégítése remélhető a közelgő új tervciklustól. Űj pavilon Baján, új osztály Kiskunhalason A számsorokból kitűnik, hogy a kórházi fekvőbeteg-ellátás javítása volt és marad a legfontosabb feladat. Kétszáztizenhárom ágy- gyal gyarapodtak négy esztendő alatt nagyobb gyógyintézeteink. Tulajdonképpen 476 új helyet létesítettek, de egyes osztályok túlzsúfoltsága, épületrészek elavultsága halaszthatatlan felújítás és átszervezés miatt 263 ágy megszűnt, vagy tartósan szünetel. Ezek nem mind írhatók a veszteség rovatba, mivel — például Baján — egy megüresített épület teszi lehetővé az intézmény folyamatos, nagyarányú rekonstrukcióját. Mindig lesz szabad hely, amikor munkába vesznek egy-egy részleget. Az újonnan szervezett osztályok közül a bajai elmeosztályt tehermentesítő, új, kiskun- halasi részleg enyhített különösen sokat a gondokon. Amennyiben az idén átadják az új megyei kórházat, és a kiskunfélegyházi belgyógyászati pavilont, Kórházból rendelőintézet A járóbeteg-ellátásban is akad javítani, és fejlesztenivaló. Noha 1976-ban naponta átlagosan 1769 órában álltak szakorvosok a betegek rendelkezésére, 1980-ban pedig már 1945 a napi szakorvosi rendelőórák száma, mégis az országos átlag alatt vagyunk. Az óraszám növelése csak a munkahelyek bővítésével együtt lehetséges, de erre túlságosan sok remény nincs. A kalocsai rendelőintézet bővítése, a bácsalmási volt belgyógyászati osztály helyiségeinek ez irányú hasznosítása mindenesetre enyhít a gondokon. ElLényegesen kedvezőbb a körzeti orvosi ellátásról kibontakozó kép. A tervezett hét helyett már nyolcat létesítettek, még további kettőt szerveznek 1980-ban. A ka9 Az épülő megyei kórház (tavalyi akkor decemberre 4390 ágy áll a gyógyítás szolgálatában, ami azt jelenti, hogy megyénk megközelíti az országos átlagot. Az indokolt öröm nem feledtetheti, hogy 1980. végén a bővítményekkel együtt 76,6 ágy jut tízezer lakosra, tizenöttel kevesebb az átlagnál. Növeli a gondokat, hogy kevés az olyan hely, amely a türelmes felügyeletet, hosszú kezelést, a rehabilitációt igénylő betegek gyógyulását segíti. Ezért az elkövetkező tervciklusokban csak úgynevezett „krónikus” ágyakat szerveznek, elsősorban Kecskeméten és Kiskunhalason. Mivel itt közművesített területtel rendelkezik az egészségügy, itt a legolcsóbb a beruházás. Remélhető, hogy a megyeszékhelyen felépül a kórház műszaki-gazdasági ellátó bázisa, ami lehetővé teszi az intézmény hatékony és zavartalan működését. A következő ötéves tervben, várhatóan mintegy ötszáz ággyal növekszik a gyógyítást szolgáló kórházi ágyak száma. Bácsalmáson viselhetetlenül zsúfolt a kecskeméti rendelőintézet. Kérdéses, hogy a következő tervciklusban mennyi pénz jut a gondok enyhítésére. Valamit mindenképpen tenni kellene. Noha sok érv szól amellett, hogy a Nyíri úton, az új kórház területén építsenek új rendelőt, valószínűbb a meglévő bővítése. Egy Móricz Zsigmond utcai szárnyépületbe költöznének e megoldás hívei szerint a jelenleg a Komszomol téren lévő hivatalok, és a megüresedő helyiségekben alakítanák ki az új rendelőket. locsai, a kerekegyházi, a csengődi egészségház, a felsőszentiváni, a petőfiszállási, a hetényegyházi és a kecskemét-széchenyivárosi orvosi rendelő is segíti a színvonalaf el vétel). sabb egészségügyi szolgáltatást. A tervezettnél gyorsabban bővítették a gyermekorvosi hálózatot. Előírt ütemű az üzemorvosi szolgálat fejlesztése. Ha az 1980- as terv — napi 40 óra többlet — megvalósul, akkor kielégítőnek mondható ez az állapot. A korábbinál erőteljesebben szorgalmazták új bölcsődei helyek létesítését. A tervezettnél így is százhetvenöttel kevesebb új helyet adtak át. A korlátozott anyagi eszközök miatt a VI. ötéves tervben az igényeknél kevesebb bővítéssel számolnak az illetékesek. Az összesen mintegy 300 gyereket befogadó új gyermekintézményeket elsősorban lakótelepek mellett létesítik. (Természetesen, társadalmi összefogással az adott összegből több bölcsőde is építhető!) Ha minden jól megy, a hatodik ötéves terv végén háromezernél több apróság helyezhető el a Bács-Kiskun megyei bölcsődékben. Régóta sürgető emberbaráti kötelesség a garai gyerekotthon bővítése. Az új épületben mintegy 140 felügyeletre szoruló, gyerek, fiatal kaphat megfeleld gondozást. A VI. ötéves tervben valószínűleg felújítják az intézmény régi épületeit is. Gyógyszertár épült Hercegszántón, Tiszaalpáron, Lászlófalván, Bugacon, Jánoshalmán, Nyárlőrin- cen, Bácsbokodon, a megyeszékhelyen. Idén adják át a szabad- szállásit, a katymárit, a kelebiait, a kiskunhalasit, jövőre a soltvad- kertit. Szolgálati lakást is építettek majd mindegyikhez. Ebben az ötéves tervben befejezik a központi gyógyszerraktár bővítését Kecskeméten. Még annyit: nemcsak az egészségügyet hatékonyan támogató megyei, járási, városi irányító testületek, a szaktárca szándékaitól függ, hogy mi valósul meg a bontakozó tervekből. Az általános gazdasági helyzet meghatározza: mennyi juthat orvosi ellátásra, a gyerekintézményekre. Mert hiába tudja minden illetékes, hogy az egészség megóvására, a munkaképesség fenntartására fordított forintoknál nehezen képzelhető el gazdaságosabb beruházás; elosztani csak a meglévőt lehet. H. N. A garai gyerekotthon új épülete wr 1_1_ 1 «IX r , Kevesebb költséggelIsmeretes, hogy a kisüzemekben van a megye állatlétszámának nagyobb része. Az abrakfogyasztók közül a sertésállomány rendkívül fontos, hiszen a háztáji és a kisegítő gazdaságokban 58 százalékos arányt képez az összlétszám- hoz viszonyítva. 1977-től 1978- ig csaknem 10 százalékos volt az emelkedés. A kisgazdaságokban rejlő lehetőségek hasznosítása ma már elképzelhetetlen széles körű együttműködés, összefogás nélkül. Az állami vállalatok, a gazdaságok, az áfészek, a termelést és a felvásárlást irányítók együttes cselekvése segítheti a kisüzemi árutermelés további fejlesztését. A nagyüzemi szakosodás, a termelési koncentráció jelentős változást eredményezett a kis gazdaságok állatállományának takarmányozásában. A ház körüli hulladékon történő állattartás mellett megnövekedett a gazdasági abrak iránt való igény. A jobb fajták tenyésztésével egyre több gazda igényli a komplett beltartalmi értékű keveréktakarmányt. Ezeknek etetésével az abrakfelhasznál ás csökken, illetve ugyanannyi takarmányból több húst és állati terméket lehet előállítani. A folyamatos, kiegyensúlyozott, a tenyésztési igényekhez is igazodó ipari keveréktakar- mány-ellátást a gabonaforgalmi és malomipari vállalat igyekszik megszervezni. Ehhez együttműködik az áfészekkel és a mezőgazdasagi üzemekkel. A nagy állatlétszám miatt, kénytelen más megyékből is gondoskodni takarmányról. Az elmúlt napokban a megye városaiban, egyes körzeteiben összevont takarmánybolt-veze- tői értekezletet tartottak, ahol megvitatták a tennivalókat. A tavalyinál jobban kívánja a vállalat segíteni a kisgazdaságok állattenyésztéséhez szükséges ipari abrakkeverék-ellá- tást. A megye bajai körzetében immár 5—6 éve forgalomban lévő süldőkoncentrátum — amelyben nincs abraktakarmány — forgalomba hozatala sikerrel járt. A háztáji és a kisegítő gazdaságokban hozzáértéssel, gazdaságosa n alkalmazzák. A forgalom évenként eléri a 250—300 tonnát. Másik koncentrátum a baromfiak részére készült. Ez is sikert hozott. A koncentrátumokhoz felhasználási útmutatókat kapnak a gazdák, és így maguk készítik el a fajta igényeinek megfelelően a tápokat. Az említett tanácskozásokon úgy döntöttek, hogy ezt a két koncentrátumot nagyobb mennyiségben hozzák forgalomba. Ezzel egyúttal a választékot növelik, de a kis- árutermelést is gazdaságosabbá teszik. A vállalat is jól jár, hiszen jelentős szállítási költséget és munkát takarít meg. Nem kell ugyanis az abrakot elszállítani a koncentrátumok keveréséhez, utána visszaszállítani a kész takarmányt. A keverés a kisgazdaságokban történik. Kevesebb göngyöleg szükséges, ami szintén megtakarítást jelent a vállalatnak és a kisgazdaságnak egyaránt. A kistermelőt jóval kevesebb papir- zsákköltség terheli. Ahogy a lehetőségek engedik, a vállalat további lépéseket tesz a kisüzemek koncent- rátumokkal történő ellátására, a választék bővítésére. F. K.
