Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-25 / 20. szám

4 PETŐFI NÉPE • 1980. január 25. Jók az eredmények, de még van tartalék TílggyulcS Matetelken A Bácsalmási Állami Gazda. ság az ország egyik legjobban gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzeme. A mintegy 7 ezer hektárnyi területen igyekeznek hatékonyan termelni. Az el­múlt esztendőben itt is gondot okozott, hogy a téli fagyok, miatt búzából mintegy 680 hektárnyit ki kellett szántani, helyére részben kukoricát vetettek, így ennek területe a ter­vezett 3 ezer hektár helyett jóval több lett. Az őszi búza még így is csaknem 4400 kilogrammot termett hektáronként, a kukorica termésátlaga a 6640 kilogrammot meghaladta. En­nél ugyan többet terveztek mind a két gabonaféléből, de­ltát az időjárás közbeszólt. • A Bácsalmási Állami Gazdaság takarmánytárolói. A mátételki üzemegységben tar­tott vezetőség-újjáválasztó párt- alapszervezeti taggyűlésen, ahol Galambos Géza titkár számolt be a gazdaság eredményeiről, még sok egyebet is említett. Elmondta, hogy jó termést takarítottak be a napraforgóhibrid-vetőmagból, a vártnál kedvezőbben alakult az alma- és a cseresznyetermés, ön­kritikusan megállapította viszont, hogy az állattartásban nem érték el a tervezett tejtermelést, a szarvasmarha-ágazatban 4850 liter lesz a tehenenkénti hozam a ter­vezett 5 ezer liter helyett. A ser­téstartásban várhatóan jelentős változást hoz a rekonstrukció, amely elősegíti, hogy több jószá­got hizlaljanak. Ebben az ágazat­ban tervszerűen alakulnak a mu­tatók. Ismeretes, hogy az állami gazda­ság által kezdeményezett napra­forgó-termelési rendszer évről évre sokat fejlődik. Az elmúlt eszten­dőben is a tervezettet meghaladó termésátlagot 2150 kilogrammot takarítottak be hektáronként a partnergazdaságok, csaknem 12 ezer hektárról. Tavaly továbbfejlesztették a ve­zetés szervezetét. A főágazatok létrehozásával nőtt a termelékeny­ség és a munka hatékonysága. Ke­vesebb létszámmal jobb eredmé­nyeket értek el. Az elmúlt eszten­dőben a gazdaság az előirányzott 38 millió forint helyett 58 millió' forint nyereséget ért el, annak el­lenére, hogy a tervezett búza-, ku­koricahozamokat nem érték el és a tejtermelésben is-lemaradás van a tervhez viszonyítva. Az idén minden vonatkozásban szeretnék meghaladni a tavalyi eredményeket. A termelékenység és a hatékonyság fokozásával, az üzem- és munkaszervezés további korszerűsítésével és a dolgozók munkakörülményeinek állandó ja­vításával kívánják mindezt meg­oldani. A terméseredmények növelése érdekében tovább folytatják az évek óta tartó általános talajjavi- tási munkát, amelyek során újabb területeket tesznek termékeny szántófölddé. Az idei tervek sze­rint is az országos átlagot megha­ladó növénytermesztési eredmé­nyeket akarnak elérni. Fő termé­nyeik: az őszi búza, a kukorica, il­letve az állattenyésztéshez szüksé­ges tömegtakarmányok. Ez a gaz­daság teremti elő az ország hibrid napraforgó-vetőmag szükségletét Üj növényként, szerepel vetésszer­kezetükben a takarmányborsó. Az állattenyésztésben is előre­lépnek, 1200 tehén átlagában el­érik az 5 ezer literes tejhozamot, ehhez szükséges természetesen a tartási színvonal javítása. 1979. de­cember 3l-én fejeződött be a ser­téstelep hároméves rekonstrukció­ja, ily módon az idén már több mint 7 ezerrel több jószágot tud­nak tartani. Az idei húskibocsá­tást 6 ezer tonnára tervezik. A pártalapszervezet titkára rész­letesen ismertette a további terve­ket is a párt XII. kongresszusának irányelveihez kapcsolódva. Ezek közül talán még érdemes szólni a napraforgó-termelési rendszerről, amelyet tovább bővítenék. Fejlesz­tik a termeléstechnológiát, az idén már 34 gazdaság 13 ezer 500 hek­tárnyi területen kívánja alkalmaz­ni á bácsalmási módszert. Az ál­landóan növekvő országos igények kielégítéséhez szükséges fajta- és hibridvetőmag döntő részét to­vábbra is a gazdaság, illetve a partnerüzemeik termelik meg. A már megkezdett agrotechnikai kí­sérleteiket újabb kutatási témák­kal bővítik. A pártalapszervezet vezetősége beszámolójának vitájában az ered­mények elismerése mellett számos bírálat is elhangzott. Főként arra hívták fel a figyelmet a felszóla­lók, hogy jobban kell ügyelni a ta­karékosságra. Az üzemegységben 7 Rába—Steiger traktor van, ame­lyek igen értékes berendezések, karbantartásukra nagy gondot kell fordítani. Egyes fiatal traktorosok nem eléggé ügyelnek a gépek ja­vítására, nem egyszer pazarlás je­lentkezik az üzemanyagnál. Ma már a mezőgazdaságban is egyre fontosabb, hogy ne csak a meny- nyiségre törekedjünk, hanem a minőségre is, ehhez szükséges a gondolkodásmód megváltozása. Nemcsak az a fontos, hogy sokat termeljünk, hanem azt is állan­dóan vizsgálni kell, hogy meny­nyiért. Tehát nagyon lényeges, hogy a gazdasági körülmények változásaihoz igazodjanak az. ,ej7ir berek, a munkások. A vitában szó volt arról is, hogy hat szocialista brigád mintegy 200 taggal dolgozik az üzemegységben. Minden kollektíva teljesítette a vállalását, a kommunisták példát mutatnak a vállalásban. Szepes Zoltán, a járási pártbi­zottság tagja, aki egyúttal a gaz­daság igazgatóhelyettese is, felszó­lalásában hangsúlyozta, hogy még mindig drágán termelik a fonto­sabb növényeket,' magas költsé­gekkel állítanak elő egy liter te­jet. Van tehát még mit tenni, sok a tartalék. Egyetért azokkal a hoz­zászólókkal. akik a takarékosság­ra hívták fel a figyelmet. Emiek érdekében a gazdaság vezetősége is számos intézkedést tett és tesz is még. Fontos a szakemberképzés, to­vábbra is elősegitik a szocialista brigádmozgalom fejlesztését, a dolgozók szociális körülményeinek javítását. A vita lezárása után újjáválasz­tották a vezetőséget. A mátételki üzemegység pártalapszervezetének titkára ismét Galambos Géza lett. Az állami gazdaság pártbizottsá­gának vezetőség-újjáválasztó tag­gyűlésén tizenkét ' küldött vesz részt ebből az alapszervezetből. K. S. TŰZ — OLAJ — AUTOMATIKA Rendszertervezés és -építés az MMG gyárában Önálló vállalat lett a halasi baromfifeldolgozó Az illetékes miniszter rendele­tére szervezeti változást hajtottak végre a baromfiiparban, melynek értelmében önálló vállalat lett a .békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat orosházi gyára, valamint a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat kiskunhalasi gyára. A na­pokban arról beszélgettünk Kis­kunhalason Nagy Gyulával, a ré­gi gyár, illetve az új vállalat igaz­gatójával, hogy mi tette szükséges­sé ezt a változást. — Elsősorban az új szabályozó- rendszernek megfelelően a köz­vetlen vállalati érdekeltség biz­tosítása — mondta az igazgató. — Ilyen nagy termelő egységnek, mint amilyenné a mienk fejlő­dött, ésszerű és szükségszerű, a partnerekkel a közvetlen kapcso­lat elmélyítése, illetve fokozása. Rendkívül segít majd a munkánk­ban a kapott döntési jogkör meg­felelő szinten való alkalmazása. Gyárunk, a?,az most már vállala­tunk évekkel ezelőtt kezdődött nagyszabású rekonstrukciója befe­jezés előtt áll, és az év végétől képesek leszünk évente 2500 va­gon baromfi feldolgozására. A ter­melés háttere városunk és a kör­nyékbeli nagyüzemi gazdaságok­ban biztosítva van, a 2500 vagon baromfi mintegy 80 százalékának „rövid utat” kell megtenni a fel­dolgozó üzemig. A kecskeméti vállalat illetékeseivel megbeszélve az idén már hozzánk kerül a ba­romfi Soltvadkert Kalocsa .és Kiskőrös körzetéből is. — Hogyan kezdődött az első önálló esztendő? — Zökkenőmentesen miután a szükséges előkészületeket már a múlt évben megkezdtük. Az előbb említett felvásárlási és értékesíté­si körzetek kialakítását is a múlt év végén végeztük. A szervezeti változást létszámbővítés nélkül hajtottuk végre. A különböző szin­tű beosztásokban dolgozóknak na­gyobb felelősséggel kell ellátni a vitathatatlanul megnövekedett feladataikat. A pártszervezettől és a társadalmi szervezetektől igen sok segítséget kap a vállalat gaz­dasági i vezetősége. Már a, -múlt, év végén értekezletet tartottunk a szocialista brigádok vezetői részé­re; s velük is megbeszéltük a ten­nivalókat. Az idei termelési program lesz az első önálló- vállalati tervünk, s ennek végrehajtása után már magunknak kell mérleget készíte­nünk. Tapasztalataink szerint a baromfiipar termékei iránt élón­• Bácsalmási Antalné vezető mi­nőségi ellenőr műszerrel méri a fagyasztóból kikerülő készáru hő­mérsékletét. kül az érdeklődés úgy bel-, mint külföldön. Nos, ezt figyelembe véve olyan tervet kell' készíte­nünk, amelynek végrehajtása biz­tosítja majd a felvásárlás', feldol­gozás és az értékesítés egyensú­lyát. A múlt évben 1900 vagon ba­romfit dolgoztunk fel, az idén szeretnénk elérni a 2 ezer vagonos mennyiséget. Nagy segítséget je­lent az, hogy a múlt év végén már használatba vehettük az 500 tonnás hűtőtárolót, valamint az óránként 8 tonna kapacitású fa­gyasztót. Bízunk abban, hogy a negyedik negyedévben megkez­dődhet a próbaüzem az óránként 6 ezer csirke feldolgozására ké­pes új vonalon és elkészülnek a raktárak, a tmk, valamint az ál­latorvosi laboratórium. Partnereinkkel — a rémi Dó­zsa, a tompái Szabadság, a kis­kunhalasi Vörös Október és Vörös Szikra, a kunfehértói Előre, a já­noshalmi Petőfi — és más terme­lőszövetkezetekkel már január 10- ig megkötöttük az' idei szerződé­seket.- Ezek szerint az év végéig- a gazdaságoktól 2500 vagon ' ’Itassa romfit vásárolunk ; fel, s. mint az előbb mondtam, ebből 2 ezer va­gonnal már magunk szeretnénk feldolgozni. Jövőbe azonban már nem lesz szükség arra, hogy a fel­vásárolt baromfi egy részét átad­juk a kecskeméti, orosházi és más feldolgozó üzemeknek. O. L. • A csomagolóból felsőpályás szállítórendszeren továbbítják a hű lőtárolóba a baromfit. (Opauszky László felvételei.) Üj gabonafajták, magasabb terméshozamok Hat évvel ezelőtt harminc szak­ember kezdte el a termelést az MMG Automatika Művek kecske­méti telepén. A kis üzem azóta gyárrá fejlődött. Modern, világos üzemcsarnokokban számjegy ve­zérlésű gépek vágják, hajlítják ra fémlemezeket, ügyes kezek szere­lik össze az érzékeny elektronikus műszereket, s bonyolult vezérlő berendezések kelnek életre a munkások, mérnökök és techniku­sok munkája nyomán. Korábban szinte elképzelhetet­len volt az ilyesmi egy vidéki vá­rosban. Nemzeti iparunk évszáza­dos fejlődése során a magasan képzett szakembereket — kevés kivételtől eltekintve — a főváros­ba összpontosították. Az Automa­tika Művek vezetői is ezzel a szemlélettel szakítottak, amikor úgy döntöttek, hogy — vállalva a szokatlanság kockázatát — Kecs­kemétre telepítenek egy-” olyan üzemet, mely magas műszaki igé­nyeket kielégítő, bonyolult egye­di berendezéseket gyárt, sőt a ter­vezést is saját műszaki gárdával végzi. Ma már több mint hetven fel­sőfokú képesítésű szakember dol­gozik a kecskeméti gyárban. Jó részük a három évvel ezelőtt ala­pított, s most két önálló osztály­ból álló rendszertervező részleg­ben fejti ki tevékenységét. Egy évig a budapesti testvérosztályok munkájában segédkeztek, s két esztendeje kapták az első, igazán önálló - munkát. A tapasztalatlan­ságból és a megfelelő műszaki in­formációk hiányából eredő ne­hézségek azóta javarészt elhárul­tak, s a kollektíva ma már egy­szerre hat-nyolc műszaki feladat tervein is dolgozik. Szí vatty úállomás- automatikák Miközben a magyar népgazda­ság energiaigénye évről évre nő, a kőolaj világpiaci ára rohamosan emelkedik. Olajimportunk döntő részét, mint eddig, ezután is a Szovjetunióból fedezzük, jóval kedvezőbb áron, mint ha a tőkés piacon vásárolnánk. A szovjet ki- termelőhelyek azonban egyre ke­letebbre, az Urálon túli, zord ég­hajlatú területekre kerülnek. Rosszabbodnak a kitermelési fel­tételek, s közben egyre nőnek a szállítási útvonalak- A kőolajbá­nyászat és szállítás egyre növekvő eszközigényessége miatt nem mindegy, milyen mértékben járul hozzá gazdaságunk a Szovjetunió olajipari beruházásaihoz. Ennek fényében fokozott jelentőséget nyer az a tény, hogy az MMG im­már két évtizede gyümölcsöd eredménnyel vesz részt ezekben a beruházásokban. , Az MMG Automatika Művek folyton növekvő műszer- és beren­dezésexportjához mind nagyobb mértékben járul hozzá a kecske­méti Vezérléstechnikai Gyár is. A több száz vagy több ezer kilo­méter hosszú csővezetékeken, egy­máshoz nagyjából egyenlő távol­ságra levő szivattyúállomások tu­catjai továbbítják a kőolajat vagy származékait. Ezekhez az állomá­sokhoz szállít az MMG, az egyik kecskeméti rendszertervező osz­tály tervei alapján, nagy" mennyi­ségben mérőműszereket és komp­lett irányító rendszereket. A 60—80 atmoszféra nyomás se­gítségével száz kilométer hosszú folyadékoszlopokat mozgató szi­vattyúóriásokat a kecskeméti mér­nökök által tervezett berendezé­sek vezérlik. Itt készülnek az olaj nyomását, hőmérsékletét, sűrűsé­gét és az egyéb jellemzőket mérő műszerrendszerek tervei csakúgy, mint a vezénylőterembe kerülő műszerfalak, kijelzőtáblák, vezér­lőszekrények és kezelőpultok terv­rajzai is. A dokumentációk két nyelven: oroszul és magyarul íród­nak. Helyben gyártják a vezérlő- szekrényeket, tűzjelzőket, áram­lásmérő és gáz veszély jelző műsze­reket, Budapesten a műszerfala­kat és egyéb műszereket, Berlin­ben pedig egy NDK-beli vállalat a vezénylőasztalokat és sématáb­lákat. Sok-sok munka, állandó meg­újulás és fiatalos lelkesedés jel­lemzi leginkább az eddig elké­szült rendszertervek készítőit. 1980- ban még az eddigieknél is komo­lyabb feladatok várják a harminc fős kollektívát. Érdekes feladat­nak ígérkezik például a Barátság kőolajvezeték két szivattyúállo­mása rekonstrukciós terveinek el­készítése. Biztonsági központok Az irodaépületek, raktárak, szá­mítógéptermek stb. gyakran sok százmillió forintnyi anyagi és szellemi értéket őriznek. Egy vá­ratlan tűzeset, betörés késedelmes felismerése fölmérhetetlen káro­kat okozhat. A gyors felismerést és hatásos kármegelőzést szolgál­ják az MMG kecskeméti gyárá­ban összeállított — egyedi igények szerint kiépíthető — elektronikus jelzőközpontok. Ezeknek a bizton­sági központoknak a kialakítását és a védett épületet idegrendszer­ként behálózó érzékelő vonalak telepítési terveit készíti a másik kecskeméti rendszertervező osz­tály. Munkájukat dicséri például a Budapesti Műszaki Egyetem, a kecskeméti SZÜV, a Távközlési Kutató Intézet, a Szegedi József Attila Tudományegyetem számí­tógépeinek tűzjelző hálózata és a Skála áruházak elkészült vagy ké­szülő biztonsági rendszerei is. Je­lenleg a Paksi Atomerőmű reak­torépületének tűzvédelmi hálóza­tát tervezik. Ütőképes csapat szerveződött Néhány év alatt hozzáértő és lelkes tervezőgárda verbuválódott az MMG kecskeméti ' gyárában. Számuk évről évre gyarapszik. Lelkesek, kitartóak. Átlagéletko­ruk 25 év, ez jóval kevesebb a hasonló munkát végző közössége­kénél, de híven tükrözi a fejlődé­si lehetőségeket. Három évvel ezelőtt a csupa fiatalokból álló tervező részlé'g felállításával kockázatos' vállalko­zásba kezdett az MMG — de nyert! Prikkel József rendszertervező Az országhatárokon túl is jól­ismert a kromerizi Gabonagaz­dálkodási Kutatóintézet, amely eredményeivel jelentős helyet ví­vott ki a KGST-országok mező- gazdasági kutatóintézetei között. A dél-morvaországi Hanna- hegység tövében, termékeny fo­lyóvölgyben elterülő tájon tevé­kenykedő növénynemesítők közel három évtizede járulnak már hozzá a mezőgazdaság dinamikus fejlődéséhez. Az állami gazdasá­gok jeles „műhelyeként” számon tartott kutatóinttézet tábláin ga­bona, olajos- és takarmánynö­vények nemesítésével-, új, a ha­zai adottságoknak megfelelő faj­ták kialakításával foglalkoznak. Nekik köszönhető többek között az új sörárpafajta, és a rövid szárú búza és árpa kitenyésztése. Kísérleteznek a modern agro­technika, a növényvédelem leg­hatékonyabb módszereinek beve­zetésével, és széles körű elter­jesztésével is. A külföldi és ha­zai növényfajták keresztezésénél, erre irányuló kísérleteiknél jó segítőtársra találtak a szovjet és NDK-beli kutatóintézetekben. Á szovjet mironovszkai kutató- intézettel közösen például rövid- szárúságukat, magas termőképes­ségüket átörökítő búzafajták ke­resztezésén dolgoznak. A kuta­tásokban fontos helyet foglal el a gombás megbetegedéseknek el­lenálló növények kikísérletezé­se is. Csehszlovákia búzatermő terü­leteinek kétharmadán már a kromerizi és mironovszkai kuta­tók közös munkájával nemesített fajták találhatók. Ezek az ala­csony szárú, dús kalászt hozó bú­zafajták aiz elmúlt években 3,5 millió tonna terméstöbbletet je­lentettek a csehszlovák mező- gazdaságnak. • Készülnek a szivattyúállomások vezérlőberende­zéseinek fiókjai. • Olajszivattyú-állomás vezérlőberendezésének sze­relése a kecskeméti gyárban. (Méhes! Éva felvételei.) i

Next

/
Oldalképek
Tartalom