Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-25 / 20. szám
4 PETŐFI NÉPE • 1980. január 25. Jók az eredmények, de még van tartalék TílggyulcS Matetelken A Bácsalmási Állami Gazda. ság az ország egyik legjobban gazdálkodó mezőgazdasági nagyüzeme. A mintegy 7 ezer hektárnyi területen igyekeznek hatékonyan termelni. Az elmúlt esztendőben itt is gondot okozott, hogy a téli fagyok, miatt búzából mintegy 680 hektárnyit ki kellett szántani, helyére részben kukoricát vetettek, így ennek területe a tervezett 3 ezer hektár helyett jóval több lett. Az őszi búza még így is csaknem 4400 kilogrammot termett hektáronként, a kukorica termésátlaga a 6640 kilogrammot meghaladta. Ennél ugyan többet terveztek mind a két gabonaféléből, deltát az időjárás közbeszólt. • A Bácsalmási Állami Gazdaság takarmánytárolói. A mátételki üzemegységben tartott vezetőség-újjáválasztó párt- alapszervezeti taggyűlésen, ahol Galambos Géza titkár számolt be a gazdaság eredményeiről, még sok egyebet is említett. Elmondta, hogy jó termést takarítottak be a napraforgóhibrid-vetőmagból, a vártnál kedvezőbben alakult az alma- és a cseresznyetermés, önkritikusan megállapította viszont, hogy az állattartásban nem érték el a tervezett tejtermelést, a szarvasmarha-ágazatban 4850 liter lesz a tehenenkénti hozam a tervezett 5 ezer liter helyett. A sertéstartásban várhatóan jelentős változást hoz a rekonstrukció, amely elősegíti, hogy több jószágot hizlaljanak. Ebben az ágazatban tervszerűen alakulnak a mutatók. Ismeretes, hogy az állami gazdaság által kezdeményezett napraforgó-termelési rendszer évről évre sokat fejlődik. Az elmúlt esztendőben is a tervezettet meghaladó termésátlagot 2150 kilogrammot takarítottak be hektáronként a partnergazdaságok, csaknem 12 ezer hektárról. Tavaly továbbfejlesztették a vezetés szervezetét. A főágazatok létrehozásával nőtt a termelékenység és a munka hatékonysága. Kevesebb létszámmal jobb eredményeket értek el. Az elmúlt esztendőben a gazdaság az előirányzott 38 millió forint helyett 58 millió' forint nyereséget ért el, annak ellenére, hogy a tervezett búza-, kukoricahozamokat nem érték el és a tejtermelésben is-lemaradás van a tervhez viszonyítva. Az idén minden vonatkozásban szeretnék meghaladni a tavalyi eredményeket. A termelékenység és a hatékonyság fokozásával, az üzem- és munkaszervezés további korszerűsítésével és a dolgozók munkakörülményeinek állandó javításával kívánják mindezt megoldani. A terméseredmények növelése érdekében tovább folytatják az évek óta tartó általános talajjavi- tási munkát, amelyek során újabb területeket tesznek termékeny szántófölddé. Az idei tervek szerint is az országos átlagot meghaladó növénytermesztési eredményeket akarnak elérni. Fő terményeik: az őszi búza, a kukorica, illetve az állattenyésztéshez szükséges tömegtakarmányok. Ez a gazdaság teremti elő az ország hibrid napraforgó-vetőmag szükségletét Üj növényként, szerepel vetésszerkezetükben a takarmányborsó. Az állattenyésztésben is előrelépnek, 1200 tehén átlagában elérik az 5 ezer literes tejhozamot, ehhez szükséges természetesen a tartási színvonal javítása. 1979. december 3l-én fejeződött be a sertéstelep hároméves rekonstrukciója, ily módon az idén már több mint 7 ezerrel több jószágot tudnak tartani. Az idei húskibocsátást 6 ezer tonnára tervezik. A pártalapszervezet titkára részletesen ismertette a további terveket is a párt XII. kongresszusának irányelveihez kapcsolódva. Ezek közül talán még érdemes szólni a napraforgó-termelési rendszerről, amelyet tovább bővítenék. Fejlesztik a termeléstechnológiát, az idén már 34 gazdaság 13 ezer 500 hektárnyi területen kívánja alkalmazni á bácsalmási módszert. Az állandóan növekvő országos igények kielégítéséhez szükséges fajta- és hibridvetőmag döntő részét továbbra is a gazdaság, illetve a partnerüzemeik termelik meg. A már megkezdett agrotechnikai kísérleteiket újabb kutatási témákkal bővítik. A pártalapszervezet vezetősége beszámolójának vitájában az eredmények elismerése mellett számos bírálat is elhangzott. Főként arra hívták fel a figyelmet a felszólalók, hogy jobban kell ügyelni a takarékosságra. Az üzemegységben 7 Rába—Steiger traktor van, amelyek igen értékes berendezések, karbantartásukra nagy gondot kell fordítani. Egyes fiatal traktorosok nem eléggé ügyelnek a gépek javítására, nem egyszer pazarlás jelentkezik az üzemanyagnál. Ma már a mezőgazdaságban is egyre fontosabb, hogy ne csak a meny- nyiségre törekedjünk, hanem a minőségre is, ehhez szükséges a gondolkodásmód megváltozása. Nemcsak az a fontos, hogy sokat termeljünk, hanem azt is állandóan vizsgálni kell, hogy menynyiért. Tehát nagyon lényeges, hogy a gazdasági körülmények változásaihoz igazodjanak az. ,ej7ir berek, a munkások. A vitában szó volt arról is, hogy hat szocialista brigád mintegy 200 taggal dolgozik az üzemegységben. Minden kollektíva teljesítette a vállalását, a kommunisták példát mutatnak a vállalásban. Szepes Zoltán, a járási pártbizottság tagja, aki egyúttal a gazdaság igazgatóhelyettese is, felszólalásában hangsúlyozta, hogy még mindig drágán termelik a fontosabb növényeket,' magas költségekkel állítanak elő egy liter tejet. Van tehát még mit tenni, sok a tartalék. Egyetért azokkal a hozzászólókkal. akik a takarékosságra hívták fel a figyelmet. Emiek érdekében a gazdaság vezetősége is számos intézkedést tett és tesz is még. Fontos a szakemberképzés, továbbra is elősegitik a szocialista brigádmozgalom fejlesztését, a dolgozók szociális körülményeinek javítását. A vita lezárása után újjáválasztották a vezetőséget. A mátételki üzemegység pártalapszervezetének titkára ismét Galambos Géza lett. Az állami gazdaság pártbizottságának vezetőség-újjáválasztó taggyűlésén tizenkét ' küldött vesz részt ebből az alapszervezetből. K. S. TŰZ — OLAJ — AUTOMATIKA Rendszertervezés és -építés az MMG gyárában Önálló vállalat lett a halasi baromfifeldolgozó Az illetékes miniszter rendeletére szervezeti változást hajtottak végre a baromfiiparban, melynek értelmében önálló vállalat lett a .békéscsabai Baromfifeldolgozó Vállalat orosházi gyára, valamint a Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat kiskunhalasi gyára. A napokban arról beszélgettünk Kiskunhalason Nagy Gyulával, a régi gyár, illetve az új vállalat igazgatójával, hogy mi tette szükségessé ezt a változást. — Elsősorban az új szabályozó- rendszernek megfelelően a közvetlen vállalati érdekeltség biztosítása — mondta az igazgató. — Ilyen nagy termelő egységnek, mint amilyenné a mienk fejlődött, ésszerű és szükségszerű, a partnerekkel a közvetlen kapcsolat elmélyítése, illetve fokozása. Rendkívül segít majd a munkánkban a kapott döntési jogkör megfelelő szinten való alkalmazása. Gyárunk, a?,az most már vállalatunk évekkel ezelőtt kezdődött nagyszabású rekonstrukciója befejezés előtt áll, és az év végétől képesek leszünk évente 2500 vagon baromfi feldolgozására. A termelés háttere városunk és a környékbeli nagyüzemi gazdaságokban biztosítva van, a 2500 vagon baromfi mintegy 80 százalékának „rövid utat” kell megtenni a feldolgozó üzemig. A kecskeméti vállalat illetékeseivel megbeszélve az idén már hozzánk kerül a baromfi Soltvadkert Kalocsa .és Kiskőrös körzetéből is. — Hogyan kezdődött az első önálló esztendő? — Zökkenőmentesen miután a szükséges előkészületeket már a múlt évben megkezdtük. Az előbb említett felvásárlási és értékesítési körzetek kialakítását is a múlt év végén végeztük. A szervezeti változást létszámbővítés nélkül hajtottuk végre. A különböző szintű beosztásokban dolgozóknak nagyobb felelősséggel kell ellátni a vitathatatlanul megnövekedett feladataikat. A pártszervezettől és a társadalmi szervezetektől igen sok segítséget kap a vállalat gazdasági i vezetősége. Már a, -múlt, év végén értekezletet tartottunk a szocialista brigádok vezetői részére; s velük is megbeszéltük a tennivalókat. Az idei termelési program lesz az első önálló- vállalati tervünk, s ennek végrehajtása után már magunknak kell mérleget készítenünk. Tapasztalataink szerint a baromfiipar termékei iránt élón• Bácsalmási Antalné vezető minőségi ellenőr műszerrel méri a fagyasztóból kikerülő készáru hőmérsékletét. kül az érdeklődés úgy bel-, mint külföldön. Nos, ezt figyelembe véve olyan tervet kell' készítenünk, amelynek végrehajtása biztosítja majd a felvásárlás', feldolgozás és az értékesítés egyensúlyát. A múlt évben 1900 vagon baromfit dolgoztunk fel, az idén szeretnénk elérni a 2 ezer vagonos mennyiséget. Nagy segítséget jelent az, hogy a múlt év végén már használatba vehettük az 500 tonnás hűtőtárolót, valamint az óránként 8 tonna kapacitású fagyasztót. Bízunk abban, hogy a negyedik negyedévben megkezdődhet a próbaüzem az óránként 6 ezer csirke feldolgozására képes új vonalon és elkészülnek a raktárak, a tmk, valamint az állatorvosi laboratórium. Partnereinkkel — a rémi Dózsa, a tompái Szabadság, a kiskunhalasi Vörös Október és Vörös Szikra, a kunfehértói Előre, a jánoshalmi Petőfi — és más termelőszövetkezetekkel már január 10- ig megkötöttük az' idei szerződéseket.- Ezek szerint az év végéig- a gazdaságoktól 2500 vagon ' ’Itassa romfit vásárolunk ; fel, s. mint az előbb mondtam, ebből 2 ezer vagonnal már magunk szeretnénk feldolgozni. Jövőbe azonban már nem lesz szükség arra, hogy a felvásárolt baromfi egy részét átadjuk a kecskeméti, orosházi és más feldolgozó üzemeknek. O. L. • A csomagolóból felsőpályás szállítórendszeren továbbítják a hű lőtárolóba a baromfit. (Opauszky László felvételei.) Üj gabonafajták, magasabb terméshozamok Hat évvel ezelőtt harminc szakember kezdte el a termelést az MMG Automatika Művek kecskeméti telepén. A kis üzem azóta gyárrá fejlődött. Modern, világos üzemcsarnokokban számjegy vezérlésű gépek vágják, hajlítják ra fémlemezeket, ügyes kezek szerelik össze az érzékeny elektronikus műszereket, s bonyolult vezérlő berendezések kelnek életre a munkások, mérnökök és technikusok munkája nyomán. Korábban szinte elképzelhetetlen volt az ilyesmi egy vidéki városban. Nemzeti iparunk évszázados fejlődése során a magasan képzett szakembereket — kevés kivételtől eltekintve — a fővárosba összpontosították. Az Automatika Művek vezetői is ezzel a szemlélettel szakítottak, amikor úgy döntöttek, hogy — vállalva a szokatlanság kockázatát — Kecskemétre telepítenek egy-” olyan üzemet, mely magas műszaki igényeket kielégítő, bonyolult egyedi berendezéseket gyárt, sőt a tervezést is saját műszaki gárdával végzi. Ma már több mint hetven felsőfokú képesítésű szakember dolgozik a kecskeméti gyárban. Jó részük a három évvel ezelőtt alapított, s most két önálló osztályból álló rendszertervező részlegben fejti ki tevékenységét. Egy évig a budapesti testvérosztályok munkájában segédkeztek, s két esztendeje kapták az első, igazán önálló - munkát. A tapasztalatlanságból és a megfelelő műszaki információk hiányából eredő nehézségek azóta javarészt elhárultak, s a kollektíva ma már egyszerre hat-nyolc műszaki feladat tervein is dolgozik. Szí vatty úállomás- automatikák Miközben a magyar népgazdaság energiaigénye évről évre nő, a kőolaj világpiaci ára rohamosan emelkedik. Olajimportunk döntő részét, mint eddig, ezután is a Szovjetunióból fedezzük, jóval kedvezőbb áron, mint ha a tőkés piacon vásárolnánk. A szovjet ki- termelőhelyek azonban egyre keletebbre, az Urálon túli, zord éghajlatú területekre kerülnek. Rosszabbodnak a kitermelési feltételek, s közben egyre nőnek a szállítási útvonalak- A kőolajbányászat és szállítás egyre növekvő eszközigényessége miatt nem mindegy, milyen mértékben járul hozzá gazdaságunk a Szovjetunió olajipari beruházásaihoz. Ennek fényében fokozott jelentőséget nyer az a tény, hogy az MMG immár két évtizede gyümölcsöd eredménnyel vesz részt ezekben a beruházásokban. , Az MMG Automatika Művek folyton növekvő műszer- és berendezésexportjához mind nagyobb mértékben járul hozzá a kecskeméti Vezérléstechnikai Gyár is. A több száz vagy több ezer kilométer hosszú csővezetékeken, egymáshoz nagyjából egyenlő távolságra levő szivattyúállomások tucatjai továbbítják a kőolajat vagy származékait. Ezekhez az állomásokhoz szállít az MMG, az egyik kecskeméti rendszertervező osztály tervei alapján, nagy" mennyiségben mérőműszereket és komplett irányító rendszereket. A 60—80 atmoszféra nyomás segítségével száz kilométer hosszú folyadékoszlopokat mozgató szivattyúóriásokat a kecskeméti mérnökök által tervezett berendezések vezérlik. Itt készülnek az olaj nyomását, hőmérsékletét, sűrűségét és az egyéb jellemzőket mérő műszerrendszerek tervei csakúgy, mint a vezénylőterembe kerülő műszerfalak, kijelzőtáblák, vezérlőszekrények és kezelőpultok tervrajzai is. A dokumentációk két nyelven: oroszul és magyarul íródnak. Helyben gyártják a vezérlő- szekrényeket, tűzjelzőket, áramlásmérő és gáz veszély jelző műszereket, Budapesten a műszerfalakat és egyéb műszereket, Berlinben pedig egy NDK-beli vállalat a vezénylőasztalokat és sématáblákat. Sok-sok munka, állandó megújulás és fiatalos lelkesedés jellemzi leginkább az eddig elkészült rendszertervek készítőit. 1980- ban még az eddigieknél is komolyabb feladatok várják a harminc fős kollektívát. Érdekes feladatnak ígérkezik például a Barátság kőolajvezeték két szivattyúállomása rekonstrukciós terveinek elkészítése. Biztonsági központok Az irodaépületek, raktárak, számítógéptermek stb. gyakran sok százmillió forintnyi anyagi és szellemi értéket őriznek. Egy váratlan tűzeset, betörés késedelmes felismerése fölmérhetetlen károkat okozhat. A gyors felismerést és hatásos kármegelőzést szolgálják az MMG kecskeméti gyárában összeállított — egyedi igények szerint kiépíthető — elektronikus jelzőközpontok. Ezeknek a biztonsági központoknak a kialakítását és a védett épületet idegrendszerként behálózó érzékelő vonalak telepítési terveit készíti a másik kecskeméti rendszertervező osztály. Munkájukat dicséri például a Budapesti Műszaki Egyetem, a kecskeméti SZÜV, a Távközlési Kutató Intézet, a Szegedi József Attila Tudományegyetem számítógépeinek tűzjelző hálózata és a Skála áruházak elkészült vagy készülő biztonsági rendszerei is. Jelenleg a Paksi Atomerőmű reaktorépületének tűzvédelmi hálózatát tervezik. Ütőképes csapat szerveződött Néhány év alatt hozzáértő és lelkes tervezőgárda verbuválódott az MMG kecskeméti ' gyárában. Számuk évről évre gyarapszik. Lelkesek, kitartóak. Átlagéletkoruk 25 év, ez jóval kevesebb a hasonló munkát végző közösségekénél, de híven tükrözi a fejlődési lehetőségeket. Három évvel ezelőtt a csupa fiatalokból álló tervező részlé'g felállításával kockázatos' vállalkozásba kezdett az MMG — de nyert! Prikkel József rendszertervező Az országhatárokon túl is jólismert a kromerizi Gabonagazdálkodási Kutatóintézet, amely eredményeivel jelentős helyet vívott ki a KGST-országok mező- gazdasági kutatóintézetei között. A dél-morvaországi Hanna- hegység tövében, termékeny folyóvölgyben elterülő tájon tevékenykedő növénynemesítők közel három évtizede járulnak már hozzá a mezőgazdaság dinamikus fejlődéséhez. Az állami gazdaságok jeles „műhelyeként” számon tartott kutatóinttézet tábláin gabona, olajos- és takarmánynövények nemesítésével-, új, a hazai adottságoknak megfelelő fajták kialakításával foglalkoznak. Nekik köszönhető többek között az új sörárpafajta, és a rövid szárú búza és árpa kitenyésztése. Kísérleteznek a modern agrotechnika, a növényvédelem leghatékonyabb módszereinek bevezetésével, és széles körű elterjesztésével is. A külföldi és hazai növényfajták keresztezésénél, erre irányuló kísérleteiknél jó segítőtársra találtak a szovjet és NDK-beli kutatóintézetekben. Á szovjet mironovszkai kutató- intézettel közösen például rövid- szárúságukat, magas termőképességüket átörökítő búzafajták keresztezésén dolgoznak. A kutatásokban fontos helyet foglal el a gombás megbetegedéseknek ellenálló növények kikísérletezése is. Csehszlovákia búzatermő területeinek kétharmadán már a kromerizi és mironovszkai kutatók közös munkájával nemesített fajták találhatók. Ezek az alacsony szárú, dús kalászt hozó búzafajták aiz elmúlt években 3,5 millió tonna terméstöbbletet jelentettek a csehszlovák mező- gazdaságnak. • Készülnek a szivattyúállomások vezérlőberendezéseinek fiókjai. • Olajszivattyú-állomás vezérlőberendezésének szerelése a kecskeméti gyárban. (Méhes! Éva felvételei.) i