Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-04 / 2. szám

GYERMEK - JÁTÉK - KÖZMŰVELŐDÉS Egy kísérlet eredményeiről 0 Hímzőfoglalkozás. (Tóth Sándor felvétele) Az év első megyei újszülöttje Kecskeméten, a Bács-Kiskun megyei kórház II-es szülészeté­nek szülőszobájában Árvay Ká- rolyné fiúgyermeknek adott éle­tet. Karcsika január 1-én 0 óra 18 perckor jött a világra. Első­szülött gyermek, de nem okozott felesleges izgalmakat. Probléma- mentes volt a kórházban az idei első szülés — mesélik az osz­tályon, Az apa a KPM Közúti Igazga­tóságának gépkocsivezetője, októ­berben vonult be tényleges kato­nai szolgálatra. Az örömhír hal­latán parancsnokai természetesen azon nyomban szabadságolták. így apa és fia már találkozott is — mesélte az ifjú és nagyon bol­dog anyuka, aki Tiszakécskén a REMIX-gyárban betanított mun­kás. A szakmabelieknek is idegenül hangzik ez a mostanában egyre gyakrabban használt kifejezés: gyermek-közművelődés. A Nép­művelési Intézet a „nyitott ház” koncepció keretében kidolgozott egy speciális játszóház-progra­mot, mely a gyermek játéktevé- kenységének vizuális-manuális, személyiségformáló hatásaira épít. A kísérlet részbeni kialakítá­sával, megalapozásával négy köz- művelődési intézményt bíztak meg az országban, közöttük a Bács-Kiskun megyei Művelődési Központot A játszóházsorozat befejeztével megkérdeztük a me­gyei intézményiben e munkáért felelős népművelőt Kanyó Fe­rencnél, milyen tapasztalatokkal zárult a kecskeméti kísérlet. — Nyolcféle foglalkozást, egy­másba kapcsolódó műhelyszerű tevékenységet és alkalmi jellegű játékot szerveztünk a kísérlet há­rom hónapja alatt. A szövő- és hímzőfoglalkozásokat, a báb- és játékkészítést valamint a papír­hajtogatást igyekeztünk nem a szokásos szakköri rendszerben megvalósítani, hanem nyitottan, „átjáxihatóan”. A gyerekek bár­melyiket választhatták, kipróbál­hatták, akár alkalmi jelleggel is. Arra törekedtünk, hogy ezek a tevékenységek ne közvetlenül, in­kább közvetett módon legyeinek irányítva. A gyerekek tanuljanak meg — bizonyos technikai isme­retek birtokában — saját fantá­ziára építve önfeledten, felszaba­dultan játszani. Igyekeztünk a manuális foglalkozásokon részt vevőknek közös kirándulásokat, találkozókat szervezni, hogy meg­ismerjék egymást és egymás te­vékenységét is. Egyébként: ter­vezünk számukra egy közös klu­bot. — Melyik programnak, rendez­vénynek volt a legnagyobb sike­re? — Azt hiszem, az aprók táncá­nak. Ez afféle gyermektáncház, szakemberek vezetésével, fiatal népzenészek bevonásával. Egy al­kalommal — a Weöres Sándor Csalóka Péterének bemutatója után — csaknem nyolcszáz gye­rek vett részt az apróktánca-ren- dezvényen. Szervezett műsoraink közül elég nagy sikere volt még a megyei bábbemutatóknak, ahová Bács-Kiskun hat legjobb gyer- mek-bábcsoportját hívtuk meg. — A játszóház-rendezvények nagy részét vasárnap délelőttre szervezték. Volt-e ebben valami­féle pedagógiai meggondolás? — Feltétlenül. Vasárnap a szü­lők többsége elkísérte a gyereket. Így együtt töltötték a vasárnap délelőttöt, mégpedig hasznosan. Es ez nagyon fontos. Az a tapasz­talat ugyanis, hogy a mai szülők kevés időt szánnak gyermekeik­re, pontosabban a közös és él­ményt adó együttlétekre. Segíte­nünk kell tehát nevelési felada­taik megoldásában. Meg kell ta­nítani őket játszani, együtt tevé­kenykedni, örülni gyermekeikkel. Sok példa bizonyítja, hogy a most szülővé váló generációnak erre szüksége van. Ők voltak, akik annak idején átélték a ket­tős-hármas nevelés minden kény- szerűségét, bizonytalanságát. En­nél fogva nincsenek egységes, „otthonról kapott” nevelési elveik. Sokan próbálják a saját gyer­mekkorukban tapasztalt modellt, hagyományt valami módon 1 to­vábbvinni. Kérdés, hogy jók-e a hagyományok?... — Véget ért egy sikeresnek, hasznosnak mondható kísérlet. Mi lesz a folytatás? A vasárnapi fog­lalkozásokat máris hiányolják szülők, gyerekek egyaránt. — A játszóház-kísérlet bevált, nemcsak nálunk, hanem a többi közművelődési intézményben is. A manuális tevékenységgel össze­kötött foglalkozások zömét foly­tatni szeretnénk. Hasonlóképpen a vasárnapi rendezvényeket. Ezek­re — úgy tűnik — újabb pénztá­mogatást kapunk. P. E. I HÍREK • HÍREK naptAr 1980. január 4.» péntek Névnap: Titusz Napkelte: 7 óra 32 perc. Napnyugta: 16 óra 05 perc. Holdkelte: 18 óra 28 perc. Holdnyugta: 8 óra 38 perc. AZ IDŐJÁRÁSRÓL A Kecskeméti Agrometeorológiai Obszervatórium jelenti: január 2-án a középhőmérséklet mínusz 3,2 (az 50 éves átlag mínusz 1,9), a legmagasabb hőmérséklet 0,4 Celsius-fok volt, a nap 2 órát sütött. Tegnap reggel 7 órakor mínusz 5,4, 13 órakor mínusz 0,7 Cél- sius-fokot mértek, a reggeli legalacso­nyabb hőmérséklet mínusz 9 Celsius- fok volt. — MESEJÁTÉKKAL szórakoz­tatja a téli szünidejüket töltő általános iskolásokat ma Kecs­keméten délelőtt 10 órától a Me­gyei Művelődési Központ Ciróka bábegyüttese. Az előadásra min­den gyereket szeretettel várnak a művelődési központba. — A KECSKEMÉTI REPÜLÉS- baráti Kör ma este 6 órakor ren­dezi januári összejövetelét a Me­gyei Művelődési Központban. Liszkai Gyula gyémántkoszorús pilóta tart film- és diavetítéssel kísért beszámolót az év vitorlá­zó- és sárkányrepülő-versenyei­ről. — Vas megye népművészete. Vasárnap délelőtt 11 árakor a Bács-Kiskun megyei Művelődési Központiban a Vas megye élő népművészetét bemutató kiállítást Borbély Jolán, a Népművelési Intézet munkatársa nyitja meg. Az ezt követő napokban a Bács- Kiskun megyei Művelődési Köz­pont egyéb népművészeti rendez­vények helyszíne is lesz. Bemu­tatkozik például a szombathelyi Regős és Ungaresca - együttes, Király Györgyi népdalénekes, és *• a Toronyi Színjátszó Csoport. HIDEG IDŐ, MARAD AZ IDO, DJABB HAVAZASRA LEHET SZÁMÍTANI P 8Z V H K Az elmúlt héten nedves, hűvös lég­hullámok érték el a Kárpát-medence térségét. Túlnyo­móan borult idő volt, szinte rrtin- denhol esett hó. Eleinte a Duna— Tisza közén, ké­sőbb a keleti és északkeleti or­szágrészben mér­tek nagyobb mennyiségű csa­padékot. Például 31-én Békéscsa­bán 11 mm hó hullott. Néhány helyről hófúvást is jelentettek. A hóvastagság az Alföldön általá­ban 6—15 cm kö­zött van. A hő­mérséklet fokozatosan csökkent. Az idő­szak első felében —1, —3 fokot mér­tek, ez az időszak végére —4. —10 fo­kig sUUyedl. A nappali legmagasabb hőmérsékletek —1, +3 fok között ala­kultak. Az év élső napjaiban több he­lyen felszakadozott a felhőzet, néhány órán keresztül sütött a nap. Az elkövetkező időszakban hideg idő­re számíthatunk. A hét végén válto­zóan felhős idő lesz. kisebb havazás­sal. A jövő hét elején túlnyomóan bo­rult időre, ismétlődő havazásra lehet számítani. A hajnali hőmérsékletek —5, —10 fok között várhatók, napközben —1, —6 fok közötti hőmérsékletekre számíthatunk. Előrejelzés a mezőgazdaságnak A kialakult hófelszín miatt az időszak végén megnövekedett a kisugárzás, és így az éjszakai legalacsonyabb hőmér­sékletek —11 fokot is elértek. A talaj mentén egyes helyeken —15 fokig csök­kent a hőmérő higanysz'&la. Csapadék főleg hó formájában hullott. A hó vas­tagsága 15 cm körül alakult. A talaj nedvességtartalma ebben az időszak­ban jelentősen nem változott. Tovább­ra is folytatódik a hideg idő. Kezdet? ben kisebb havazásra kell számítani, majd az időszak végén borult idő, is­métlődő havazás várható. Bács-Kiskun megyében a talajned­vesség 0—50 cm között 90—95 százalék, 50—100 cm között 20—30 százalék. Több mint tizenhétezer budapesti lakás - a vidéki építők segítségével Sikeres évet zártak 1979-ben Budapest lakásépítői: az előzetes mérleg szerint összességében 17 000—18 000 új lakás épült fel a fővárosban, s ebből csaknem 12 400-at adtak át az ÉVM-vál- lalatok. Ez áz előző évinél 2550- nel több. A növekedéshez jelen­tősen hozzájárult, (hogy a koráb­binál jóval nagyobb arányban, csaknem valamennyi megyei EVM-vállalat besegített a buda­pesti 'lakásépítési program telje­sítésébe. A vidéki testvérvállalatok fő­ként cső- és villanyszerelési, to­vábbá mázolási, padlóburkolási, szigetelési és egyéb szakipari munkákat végeztek. Enyhítették a budapesti vállalatok munkaerő­gondjait a hiányszakmákban, asz­talosok, kőművesek, lakatosok és más szakemberek kölcsönzésével is. Néhány vidéki vállalat önálló munkaterületet kapott, amelyre saját házgyárának termékeit szál­lította. Így a Veszprém megyei ÉVM-vállalat dolgozói Békásme­gyeren 450 új otthont adtak át, a Győr megyei ÉVM-vállalat dol­gozói pedig Budatétény Rózsaker­ti lakótelepén az előirányzottnál jóval több, összesen 240 új la­kás építését fejezték be 1979- ben. A vidéki testvérvállalatok dolgozóinak munkája együttvéve 2440 új lakással gazdagította a fővárost. Az összefogás tette le­hetővé egyebek között, hogy a korábbinál komplexebben épül­tek meg a lakótelepek, tehát a lakásokkal együtt elkészültek az óvodák, bölcsődék és más kiegé­szítő létesítmények. !*X#X#X*X*X*X#X*X#XvX#X%v« >X*X*X*>évX*Xv.vX%v.v.%v. Jégfésűk Ki gondolta volna, hogy a jég­csapok is ilyen gyorsan és ér­zékenyen alkalmazkodnak a mo­dern épületformákhoz? ... Régen ugyebár romantikus összevissza­ságban csüngtek lefelé a nádfe­dél vagy a cseréptető ereszéről. Egyik vékony volt, a másik or­mótlanul vastag, a harmadik csö- kött alakú, s mikor az ember gyereke szerezni akart belőlük egy kis nyálókázgatásra, küzdelmes hógolyózással tudta lecélozni ma­gának a kiszemeltet... De azért mily felemelő volt, mikor a si­keres dobálózás árán szerzett jég­szopókát felhevülten szánkba vet­tük. Ügy ám, nem közönséges „vizízű” voltí hanem a nád kü­lönleges „zamatát" is tartalmaz­ta. S milyen jó érzéssel titkol­tuk az okot, amikor „váratlan" torokfájás árán pár napot „meg­takarítottunk" az iskolaévből! a Na de nem azokról a szerte­len jégcsapokról „szólnak" felvé­teleink, hanem a maiakról, a kor­szerűekről. Ezek aztán csakugyan csapok. Mintha automata gépen készültek volna, olyan egyformák. Pedig csak hullámpalatető pro­duktumai. Szépek, szépek, ahogy elnézi őket az ember, de aztán hamar hiányérzete támad. Rá­jön, hogy unalmasan egyformák, akár a fésű fogai. S amikor a szél elkezd „ját­szani" rajtuk, muzsikájuk olyan egyhangú, mint ők maguk, a jég­sípok. Bezzeg azok a régi jég­csapok másképp zenéltek... De ami napjainkra se változott: a természetnek az a következe­tessége, hogy jégcsap ide, jégcsap oda, a fagyos priznicbe burkolt faágakon rügyek parányi masni­jai hirdetik: a tavasz úgyis eljön. (Méhes! Éva felvétele) Csizmaügy Adva van egy gyerek- csizma, amit történetesen a kecskeméti Alföld Áru­házban vásároltak, de ve­hették volna más üzlet ci- pőosztályán is. Adtak hozzá egy blokknak nevezett kis cetlit, pontosan olyat, ami­lyet a mindennapos bevá­sárláskor minden üzlet min­den pénztárosa ad. Ennek a „bizonyítéknak" tehát eleve az a sorsa, hogy el­vész. Ez mindaddig nem gond, amíg a csizmát nem kell cserélni. De a szóban forgó lábbelit kellene, mert egy hét múlva a középső varrás felfeslett. A csizma használhatatr lan, reklamálni nem lehet. Mit tehet a vásárló egye­bet, mint töpreng. Hogy egy átlagos formájú, egy nyolc­éves gyerek átlagos méretű lábára való csizmáért mi­ért kell 233 forintot fizet­nie, ha egyszer a minősége átlagon aluli. Míg ezen töpreng, a tévé-híradóból megtudhatja, hogy az NSZK-ban kiállítást rendez­tek a magyar ipar termé­keiből. A bemutatón a ci­pőipar is kitett magáért. A kiállításnak nagy sikere volt, hát még az azt záró műsoros estnek, ahol a Magyar Állami. Népi Együt­tes is fellépett. Gyanítom, hogy nem . ilyen csizmában! K. K. Hétrészes tv-sorozat a gyermekekről A gyermekeket körülvevő vi­lágról, a velük való törődésről, fi­úkai és szellemi fejlődésünkről szóló hétrészes dokumentumfilm­sorozat sugárzását kezdi meg szombaton — január 5-én — dél­után a televízió. A „Játszani is engedd ...” című műsorsorozat — József Attila szép szavaival — arra utal, hogy a játék is komoly- dolog. Munkára és életre nevel, hozzájárul a gyer- mekek szellemi és testi gyarapo­dásához, hatással van kézügyessé­gük, megfigyelőképességük, talá­lékonyságuk, fantáziájuk fejlődé­sére, magatartásukra, jellemük, személyiségük alakulására. A filmsorozat — Endrődi Sándor rendező és Kővári Péter író — szerkesztő-riporter alkotása — hét, egymást követő szombaton, félórás adásokban kerül a képer­nyőre. (MTI) — Korcsolyázás. Ma délután négy órakor nyílik meg a kecs­keméti Zrínyi Ilona Általános Is­kola udvarán létesített korcso­lyapálya. Az iskola' vezetősége szeretettel várja a kedvelt téli sport szerelmeseit, elsősorban ter­mészetesen gyerekeket, fiatalokat. A belépés díjtalan. Egyetlen fel/ tétel a fegyelmezett viselkedés, a kisebbekkel való törődés, s -hogy egymásra is vigyázzanak a kor­csolyázók. — KAMARAHANGVERSENY. Ma este nyolc órakor neves elő­adóművészek mutatkoznak be Kecskeméten, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézetben. A ka- maraest vendégművészei: Banda Ede Kossuth-díjas kiváló művész (gordonka) és Lux Erika zongo­raművész, számos nemzetközi ver­seny díjazottja. — Város környéki községek. Az Állam és igazgatás című folyó­irat új száma érdekes cikket kö­zöl a város környéki községek igazgatási munkájának irányítá­sáról. Mint azt az eddigi tapasz­talatok alapján a cikk szerzője, dr. Kolláth György a város és a környező község kapcsolatáról •megállapítja: a város az „idősebb testvér”, úgy azonban, hogy a község nem a „szegény rokon”. A folyóiratban emellett részletes írás foglalkozik Csongrád megye tanácsi igazgatási szerkezetének fejlődésével is. — SEGÍT A BRIGÁD. Tizen­négy éve alakították meg Kecs­keméten a nagyállomási, Hámán Katóról elnevezett szocialista bri­gádot. A 14 tagú, vasúti árufor­galmistákból álló kis közösség már eddig is sokat tett munka­helyi környezete s a közelben levő hunyadivárosi általános is­kola zöldterületének gondozásá­ért. A brigádvezetőjük, Závoda Jánosné közreműködésével most a raktárnoki vizsgára készülő tagjait készíti föl a közeljövőben sorra kerülő szakvizsgára, amely­nek eredményes letételével fize­tésük havonta 200—300 forinttal nő majd. — VARSÓRÓL, BÉLYEGEKEN. Január 17-én, 11 órakor nyílik meg a Lengyel Tájékoztatási és Kulturális Központban — Buda­pesten, a Népköztársaság útja 32. szám alatt — a Varsó felszabadu­lásának 35. évfordulójáról meg­emlékező bélyegkiállítás. Ezen a lengyel és magyar gyűjtők, a Varsó felszabadulására emlékez­tető bélyegeket mutatnak be. A kiállításon a posta emlékbélyeg­zőt használ. — EREDETI FORMÁJUKAT kapják vissza a Tisza II. víz­lépcső körzetéhez tartozó Kunhe­gyes műemlékei. A több mint 150 éves klasszicista stílusban épült református templom helyreállítá­sa hamarosan befejeződik; je­lenleg már a homlokzatát reno­válják. MOSOK: KECSKEMÉTI KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ 1980. január 4. péntek este 7 óra: ŰRHATNAM polgár Ödry-bérlet MOZI 1980. január 4.: KECSKEMET VÁROSI: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor SEVERINO Színes, magyarul beszélő német kalandfilm KECSKEMET ÁRPÁD: fél 4, háromnegyed 6 és 8 órakor ORDOÓCSAPAT Színes szovjet film MESEMOZI: háromnegyed 6 órakor A MINDENTLÁTÓ KIRÁLYLÁNY Színes magyar mesefilm-összeállítás STÚDIÓMOZI: 8 órakor £S AKKOR A PASAS Magyar filmvígjáték PETŐFI NfiPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottságának napilapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja: a Bács megv«-4 Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Preiszinger András igazgató Szerkesztőség. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a. 6001 Telefon: 12-619, 12-516 (központi): n-709. Telexszám: 26 216 bmlv h Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető a hírlapkézbesítő postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj egy hónapra 30,— forint, negyedévre 90,— forint, egy évre 360,— forint. Készült a Petőfi Nyomdába* ofszet rotációs eljárással. Kecskemét; Külső-Szegedi út 6. 6001 Telefon: 13-729 Igazgató: Ablaka István Index: 25 065 HU ISSN 0133—235X

Next

/
Oldalképek
Tartalom