Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-04 / 2. szám

1980. január 4. • PETŐFI NfiPE 0 1 SPORT-SPORT Birkózóink becsülettel helytálltak az úttörőolimpián Méltó befejezése volt a nem­zetközi gyermekév hazai rendez­vénysorozatainak a Tatabányán megrendezett XV. téli úttörő­olimpia országos kötöttfogású és szabadfogású birkózódöntői. Ta­tabányai vendéglátók előzékeny­ségéről, a vendégekről való gon­doskodásukról, a háromnapos nagy viadal zökkenőmentes lebo­nyolításáról csak felsőfokban le­het nyilatkozni. Sokáig emlékeze­tes marad a nyitó- és záróünnep­ség parádéja, amely igazán „fel­nőtté” avatta gyermekbirkózóink országos seregszemléjét. A Ma­gyar Birkózó Szövetség „vezérka­ra” élén dr. Hegedűs Csaba szö­vetségi kapitánnyal és Köpf Ká­roly főtitkárral mindvégig „árgus szemekkel” figyelték az igazán magas szintű küzdelmeket, s mint ahogy Köpf Károly főtitkár zárszavában ezt ki is nyilatkoz­tatta, azért, mert a „holnap leen­dő olimpiai bajnokait” avatták a bányászváros pompás sportcsar­nokában. Nagyon megható volt a záróünnepségen, hogy Takács Já­nos tatabányai úttörő olimpiai bajnok aranyérmét felajánlotta a verseny idején elhalálozott dr. Gál Istvánnak, a Tatabányai Szénbányák Kossuth-díjas igaz­gatójának, s a ravatal mellett így rótta le végső tiszteletadását Bu­da Istvánnal, az OTSH elnökével és dr. Hegedűs Csaba szövetségi kapitánnyal. A verseny szakmai színvonalá­ról és a bíráskodásról is csak fel­sőfokban emlékezhetünk meg. Az országos döntőn szőnyegre lépő 140 kötött- és szabadfogású gyer­mekbirkózó pompás seregszemlé­je volt a magyar birkózóáport nagy hagyományokkal rendelkezel utánpótlásnevelő tevékenységé­nek. Ezek a tizenéves gyerekek felnőtteket megszégyenítő rutin­nal, nagyon magas technikai és taktikai képzettséggel, kitűnő küz­dőszellemben, magas fizikális fel­készültséggel küzdötték végig a kétnapos, hétfordulós országos döntőt. Esetenként csak akkor eszméltünk rá,_ hogy valójában gyermekküzdelméknek vagyunk tanúr," amikor egy-egy kis' vesz­tesnél „eltörött a mécses”, amikor a bíró ellenfele kezét emelte a magasba. A bíráskodás tisztessé­ges és szinte hibátlan volt, ezért elsősorban Kruj Ivánt, az MBSZ bíróbizottságának elnökét és két szőnyegelnök társát, Hódos Imre olimpiai bajnokot és Palócz Jó­zsef nemzetközi bírót illeti dicsé­ret, akik „kézben tartották” az egyébként kitűnően felkészült bí­rói gárdát. Bács-Kiskun megye 13 döntőbe jutott versenyzője közül heten álltak fel eredményhirdetéskor a dobogóra és ez méltón reprezen­tálja megyénk birkózósportjá­nak színvonalát, erejét. Igaz, az „i” betűre nem sikerült feltenni a pontot, hiszen a hét érem kö­zött nem csillog arany, de a kis­kunhalasi Horváth Ernő kötöttfo­gás 53 kg-ban szerzett ezüstérmet. Kötöttfogású birkózóink további négy bronzérme és szabadfogású birkózóink két bronzérme nagy­szerű elismerése versenyzőink tudásának, küzdőképességének. A szakember szemével ítélve, rutin- hiánnyal magyarázhatjuk elsősor­ban azt, hogy végül is nem sike­rült „nemesebb fémre” váltani versenyzőink és edzőink, egész éves áldozatos munkáját. Több versenyzőnknél megfigyeltük — különösen az első fordulók küz­delmeinél — a bénító rajtlázat. A kecskeméti Amler Sándor még or­vosi ápolásra is szorult, pedig egyébként átlagon felüli akarat­erejű, kitűnő technikai képessé­gekkel rendelkező versenyző. Sze­rencsére a verseny folyamán bir­kózóink lendületbe jöttek, és egyre-másra aratták szebbnél- szebb győzelmeiket. Reméljük ed­zőink, de főleg a megyei birkózó- szövetség leszűri a megfelelő ta­pasztalatokat és az új versenyév­adban több megyei, területi, jelle­gű felmérőversenyt biztosít a to­vábbfejlődés érdekében legfiata­labb birkózónemzedékünknek is. Nagyon éreztette hatását az egye­sületi felkészítő edzőtáborok hiá­nya is. A kötöttfogásban három bajnoki címet és több helyezést elérő Újpesti Dózsa versenyzői évek óta megyei edzőtáborunkban, Kunfehértón készülnek — s mint ahogy azt ezen az országos baj­nokságon is bizonyították — ered­ményesen. KÖTÖTTFOGÁSBAN: 35 kg: 3. Palotai Károly (Lajos- mizsei Ált. Isk., edzője Kiss Lász­ló), 41 kg: 6. Bódog István (Kkfháza), 45 kg: 3. Rádi Mihály (Kkfháza, Móricz Zs. Ált. Isk.. edzője ifj. Besze László), 53 kg: 2. Horváth Ernő (Khalas, Felső­városit Ált...Isk., -edzője Bósa-íst- váti)r 58 'kg:“3)^=Vi'köf'-: Káítf$ (Khalas, Szűcs J. Ált. Isk., edző­je Dósa I.), nehézsúlyban: 5. Pó­lyák Ferenc (Kkfháza, Fürst S. Ált. Isk., edzője ifj. Besze László). SZABADFOGÁSBAN: 35 kg: 3. Amler Sándor (KSC, Kerekegyháza, edzője Katona Sándor),- 38 kg: 4. Gavrán István (BSK, Központi, edzője Bán Fe­renc), 41 kg: 3. Léner Zsolt (BSK, Központi, edzője Szuszics Ferenc), 53 kg: 4. Cs. Tóth József (Solt- vadkert, Kossuth Ált. Isk., edző­je Frei László), 58 kg: 5. Ignácz Zoltán (KSC, II. Rákóczi, edzője Katona Sándor). K. S. SOROKBAN • SOROKBAN LABDARÜGAS A Kecskeméti SC NB Il-es lab­darúgócsapata január 4-én kezdi meg a felkészülést az 1980. évi tavaszi fordulóra. A bajnoki mérkőzések február 17-én indulnak. JÁTÉKVEZETŐI TANFOLYAM Labdarúgó-játékvezetői tanfolyamot rendez Kalocsán a járási labdarúgó­szövetség január hónapban. Jelent­kezni lehet a Testnevelési, és Sport- felügyelőségen (Kalocsa, Szabadság tér 4., telefon 653) személyesen, írás­ban vagy telefonon is. TERMÉSZETJÁRÁS A ipagyar természetbarát szövetség összeállította az 1980. évi nemzetközi túráprogramot. Túrázási lehetőséget biztosítanak a Szovjetunióban — az olimpiai játékok egyes rendezvényei­nek megtekintésével egybekötve —, valamint Csehszlovákiában, Lengyel- országban és az NDK-ban is rendez­nek túrákat. A magashegyjárók télen a Liptói Tátrában és a Fogarasi ha­vasokban, nyáron Retyezátban, Ki­rálykőn, Bucsecs hegységben tarthat­nak túrákat. SAKK A hollandiai Groningenben a ju­nior sakk Európa-bajnokság 12. for­dulójában a magyar Károlyi Tibor világossal nyert a holland Eric Hoek- sema ellen. Az utolsó forduló előtt Károlyi 6 pontjával a 15—21. helyen áll. A szovjet Alekszander Csernyin már megnyerte az EB-t, 10 pontja van, az utána következő honfitársá­nak, Azmajparasvilinek pedig 8,5. KOSÁRLABDA Varsóban megkezdődött a hagyomá­nyos férfi kosárlabdatorna. Nyolc csapat verseng egymással két cso­portban. Az ,,A” csoportban Helsin­ki, Moszkva, Prága és Varsó ,,B” együttese szerepel, míg a ,.B” cso­portban Budapest, Szófia, továbbá Varsó „A” és Varsó „C” küzd. Varsó „A” és Varsó „C” küzd. Bu­dapest Varsó ,,A” ellen kezdett, és 91:86 (52:39) arányban vereséget szen­vedett. JUBILEUMI VB-TORNA A labdarúgó VB születésének 50. évfordulója alkalmából ez év decem­ber 25. és 1981. január 10-e között Montevideóban nagyszabású nemzet­közi tornát rendeznek. Minden » eddi­gi világbajnokot meghívtak a torná­ra, de Anglia, az 1966. évi VB győz­tese lemondta szereplését. Helyére a kétszeres VB-ezüstérmes Hollandia került. Így Argentína, az NSZK, Bra­zília, Olaszország, Uruguay és Hol­landia mérkőzik majd egymással az aranykupáért. (MTI) Egy lépés előre 0 Izgalmas pillanatok a kecskeméti KEK-mérkőzés közben. A játéko­sok feszült figyelemmel hallgatják Beregszászi edző utasításait. Szappanos hosszú labdával szökteti Kelement, aki egy szép csel után középre ad, ám Bereg­szászi egy gondolattal — hiába, múlnak az évek — lemarad a labdáról, s Kocsis üggyel-bajjal megmenti a kaput a góltól. Az eredményt tehát marad 15—15, s bár a nevek és az eredmény is megtévesztő, valóban fociról van szó. A KSC röplabdázói a sport- csarnokban tartják az év végi le­vezető edzéseket. Fociznak, fel­szabadultán, belefeledkezve. Az edző, Beregszászi Szabolcs előbb kicsit kifújja magát, s máris válaszol a kérdésekre. — Milyen évet zárt a KSC röp­labda-szakosztálya? — Véleményem szerint egyér­telműen jobbat, mint tavaly. Ha időrendi sorrendben maradunk, akkor először a bajnokságról be­szélek. Biztosítottuk a -helyünket az első hat csapat közt, a hazai „szuperligában”. Csak összeha­sonlításként: ugyanez nem sike­rült olyan nagy múltú csapatok­nak, mint a Vasas, vagy az Új­pesti Dózsa. Az idei bajnokság pedig már olyan volt, hogy — el­tekintve a formaingadozást — mindenkivel szemben egyenlő esélyekkel vehettük fel a harcot, s míg tavaly a 6. helyen végez­tünk, az idén a 4. helyre kerül­tünk, sőt sokáig úgy tűnt', hogy éremesélyesek is lehetünk. — A hazai MNK az idén nem járt sikerrel? — Igen, az EB miatti hosszú szünet után nehezen sikerült is­mét összerázni a csapatot. Az MNK-ból kiestünk, de az év be­fejezése annál jobb volt. A nem­zetközi porondon sikerrel állt helyt a csapat, s továbbjutottunk a Kupagyőztesek Európa Kupájá­ban. — Az eredmények kötelezik a csapatot. — Igen, bár ez frázisként hang­zik, mégis így van. 1980-ban sze­retnénk továbblépni, s lehetőleg ismét előre. Az 1980. évi verseny- naptár is egyenletesebb lesz. Feb­ruárban a KEK következő for­dulójára készülünk, _s előtte a formába hozást szolgálja a Hírős Kupa verseny. Márciusban kez­dődik a bajnokság. — A csapatról már minden bi­zonnyal készült értékelés? — Ilyen időszak Után minden­kiről külön illik beszélni. Tehát: Konyári meghatározója a csapat­nak, az eredményességnek. Jó teljesítményt nyújtott az idén, de ha annyit edzene, mint az átlag, még sokkal jobban is játszhatna. Nagy kár volt, hogy lemondta a válogatotttságot. Járosi legalább annyira kulcs­embere a csapatnak, -mint Konyá­ri. 0 mindig odaadóan készül, s néhány apró megingást leszámít­va, jól is játszik. Demeter Gyurinak az 1979 nagy éve volt. Stabil válogatott lett, nagyon sok van benne, s problé­mamentes ember. Szabó Zoltán nagy tehetség, s olyan dolgokat tud, amit nem lehet tanítani, de idegileg nem mindig bírja a küz­delmet, s ez ront a teljesítmé­nyén. Kocsis is egyenletes telje­sítményt nyújtott. A nehéz fel­adatokat általában jól oldotta meg, s a mezőnyben is hasznos a játéka. Lantos a csapat talán leg­szorgalmasabb tagja. Ö végzi sok­szor a munka legkevésbé látvá­nyos részét. Montpellierben na­gyon kivágta a rezet. A cseresor­ban Szappanos, A. Szabó és Nus- ser egyenletesen fejlődik, s egyre inkább számíthatunk rájuk. Ennyit mondott az edző, s már ismét focizni ment — mert a többiek persze a beszélgetésünk idejét e sem hagyták abba. Az általa elmondottakat egé­szítsük ki azzal, hogy a KSC röp­labdázói minden évben javítottak valamit a korábbi teljesítményü­kön. Ez elsősorban a vezetés, a csapat mellett dolgozó edzők ér­deme, s ugyanezek a szakvezetők irányítják a munkát 1980 évben is. A. S. Ketten a legjobbak közül 9 Kiss Ernő hajómodellező. Véget ért egy versenyévad. Az MHSZ Kecskemét városi modellezőklubja is ered-' menyes kiképzési és versenyévet zárt 1979- ben. 0 Varga Károly F 3 B rádió távirányításos vitorlázó modelljével. A modellezők feladata sokrétű. A kiképzési feladatok mellett gyakran tartanak a nagyközönség számára is látványos bemutató­kat, s ugyanakkor a modellező sportban is helyt kellett állni. A sportág minősítési szintjei komoly - követelményeket támasztanak, s e szinteket mégis mind az ifjúsá­gi, mind pedig a felnőtt korosz­tály tagjai évről évre sikerrel teljesítik. A kecskeméti modelle­zőklub két tagja I. osztályú mi­nősítést szerzett, tízen másodosz­tályú minősítést értek el, s a har­mad-. és negyedosztályú szintet is sokan szárnyalták túl a klub re­pülő-, és hajómodellezői közül. A két szakág legeredményesebb. I. osztályú szintet elért verseny­zőjét mutatjuk most be az olva­sóknak. Varga Károly, a repülőszakosz­tály tagja. Mérnök-tanár foglal­kozása is segíti a jobb eredmény elérésében. Korábban Szentesen versenyzett, s válogatott lett. Majd Kecskemétre került, s 1978 óla itt. lényegesen jobb körülmé­nyek közt folytatta a munkát. Élt is a lehetőségekkel. Miskolcon I. o. szintű eredménnyel nyerte a Miskolc Kupát, majd győzött a megyei bajnokságon is. Hódme­zővásárhelyen az Alföld Kupán 3. lett. majd Kecskeméten, az Aranyhomok Kupa F 3 B rádió távirányításos vitorlázó modellek versenyén egyéniben . második, csapatban harmadik helyezést ért el. Az országos bajnokságon hato­dik, Budapest bajnokságán ötödik, végül az I. Csaba Kupa versenyen második volt. Eredményei alap­ján 1980-ban újból tagja lett a válogatott keretnek, s így módja lesz árrá, hogy nemzetközi vér- senyeken szerezzen dicsőséget Kecskemétnek. Kiss Ernő a kecskeméti hajó­modellező szakosztály tagja. Az FSR elnevezésű, 15 köbcentis robbanómotoros távirányításos tú­ra hajómodell szakágban verse­nyez. Több éve kísérletezik már, s tavaly is ért el jó eredményeket, de az irányítókészülék hibája miatt többször is feladásra kény­szerült. Az idén új rádiót kapott, s azóta sorra érte el a dobogós helyezéseket. A Sugovica Kupa' I. o. versenyt Baján megnyerte. Az országos bajnokságon egy máso­dik és egy negyedik helyezést ért el. Háromszor teljesítette az igen magas I. osztályú szintet. Ha az 1980. év is sikeres lesz, akkor az 1981. év Európa-bajnokságon tag­ja lehet a válogatottnak. Kiss Ernő nyugodt versenyző. A versenyzés közben csak a hajó­jára koncentrál, Bátran vezet, s versenyzőtársai hajóját nem ve­szélyezteti. Ezek a jó tulajdonsá­gok bztosítják számára a továb­bi sikeres szereplést. V. I. MA VÍZILABDA Vízmű Kupa úttörő II. korcsoportos vízilabdatorna mérkőzései Kecskeméten a fedett uszodában: 8 óra KSC A—KSC B., 9 óra, Szolnok—Szentesi Vízmű, 10 óra KSC B—KSC A, 11 óira Szentes—Szolnok, 15.30 Szentes—KSC B., 16.30 KSC A—Szolnok. 17.15 ünnepélyes eredményhirde­tés. Ä moszkvai olimpia a filmvásznon Akik nem juthatnak el majd Moszkvába és valami miatt a tévéközvetítésekről is lemarad­nak. azért ízelítőt kaphatnak a nyári olimpiai játékok legérde­kesebb versenyeiről, pillanatairól és légköréről. Már folynak ugyan­is az előkészületek annak a két­részes színes filmnek az elkészí­téséről. amely megörökíti a jö­vő évi nagy sporteseményt. □ □ □ A hatalmas vállalkozás „kar­mestere” a híres filmrendező, Jurij Ozerov, akinek ugyancsak nagyszabású filmjét, a Felszaba­dulás Magyarországon-t is bemu­tatták. Ozerov az olimpiai film készítésében több rendező mun­káját fogja össze. A MOSZFILM stúdióban ő a felelős vezetője annak az alkotócsoportnak, ame­lyet a nagy feladatai megbíztak. A vállalkozás nagyságára jellem­ző, hogy legalább 150 operatőr vesz részt a film elkészítésében, ki-ki a maga „mozaikjaival”. Nem tartozik a kulisszatitkok közé, hogy a film egy-egy részletét már rögzítik a celluloidszalagokra. Az aranyérmekre esélyes szovjet sportolók előlegezett bizalomként már most kamera elé állnak, hogy portré készüljön róluk. Ozerov azt szeretné, hogy a film­ből ne maradjanak ki az olim­pia valóban legérdekesebbe pilla­natai. Nemcsak a nagy győzel­mek lesznek ezért benne, hanem a fájó vereségek, meglepetést ki­váltó kudarcok is. MAI MŰSOR TELEVÍZIÓ 9.00: Tévétorna. (Ism.) (Színes) v9.05: A természet válaszol. Dr. Frenyó Vilmos műsora. 9.15: Surik, Vászja .. . és az ige. Munka. (Ism.) (Színes) 9.35: Szünidei matiné. 16.25: Hírek. 16.30: Síugró Világ Kupa. Közve­títés Innsbruckból, felvétel­ről. (Színes) 17.45: Játék a betűkkel. 18.10: Dél-alföldi Krónika. 18.40: Reklám. 18.45: öt perc meteorológia. 16.50: Mindenki közlekedik ... 19.05: Reklám. 19.10: Tévétorna. (Színes) 19.15: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. (Színes) 20.00: Delta. Tudományos híradó. 20.20: Családi kör. 21.10: Maróti Lajos: A vénasszo­nyok nyara. Tévéjáték. 22.15: Tv-híradó 3. (Színes) 22.25: Reklám. 2. MŰSOR: 18.20: Még egyszer — gyerekek­nek ! Cimbora. 19.10: Mindenki közlekedik ... 19.30: Tv-híradó. (Színes) 20.00: Vörös és fekete. Szovjet filmsorozat V/l. rész 20.55: Reklám 21.00: öt perc meteorológia. (ism.) 21.05; TV-Híradó 2. (Színes) 21.25: Asszonyok, vendégeink a négy égtáj felől. 21.50: .. .Szóval ... zene ... szó­val . •. zene (ism.) KOSSUTH 8.27: Bemutatkozik a Sportrobi 8.37: Slágermúzeum 9.33: Énekelnek az óvodások 10.05: Hétszínvirág. 10.35: A téli esték. Petőfi Sán­dor verse 10.40: Orosz és szovjet kórus­muzsika 11.00: Változatok egy pályára 12.35: Hétvégi Panoráma 13.57: Hangképek a VIII. Kecs­keméti Népzenei Találko­zóról 14.19: Gyöngy Pál operett- és , filmzenéiből 14.44: Magyarán szólva .. .$ 15.10: Egy mátravidéki nótafa: Árpád Lajosné 15.26: írók, gyerekek, irodalom 15.44: Pinocchio Kaposváron. Be­szélgetés Pogány Judittal 16.05: Húszas stúdió 17.12: Bemutatjuk új felvételein­ket 17.38: Láttuk, hallottuk 18.03: Kodály: Mátrai képek 18.15: Hol volt, hol nem volt... 19.15: Operettdalok. 19.40: Az etruszk váza. Prosper Mérimée elbeszélése 20.07: Bellini-ciklus. A puritánok. Háromfelvonásos opera 22.20: Tíz perc külpolitika 22.30: Az operaközvetítés foly­tatása 23.03: Zenekari muzsika 0.10: Som Lajos táncdalaiból. PETŐFI 8.05: Indulók fúvószenekarra 8.20: Tíz perc külpolitika 8.33: Szopránáriák 9.00: Nóták 9.21: Harminc perc alatt a Föld körül 10.00: Zenedélelőtt 11.45: Tánczenei koktél 12.33: Édes anyanyelvűnk 12.38: Népi muzsika 13.15: Nőkről — nőknek 14.00: Kettőtől ötig ... 17.00: Nem tudom a leckét. Az Ifjúsági Rádió műsora 17.30: ötödik sebesség 18.33: Régi magyar dalok és tán­cok 18.54: Barangolás régi hangleme­zek között 19.12: Magnósok figyelem! 20.00: Régi nóta, híres nóta 20.33: Embermesék 21.32: Egy óra dzsessz 22.32: A Magyar Rádió népi ze­nekara játszik 23.15: Hét pofon. Részletek Gyu­lai Gaál János—Romhányi József zenés játékából. 3. MŰSOR 9.00: Operarészletek. 10.t)0: Zenekari muzsika 12.00: Grieg-művek 13.07: Muszorgszkij operáiból 14.10: Vészi Endre: A tranzit­utas. Könyvszemle 14.20: Szimfonikus zene 15.50: Tallózás 16.10: Délutáni hangverseny Beethoven műveiből 17.10: Tip-top parádé 17.40: Operaegyüttesek 18.27: Simonéul: Mise Buda fel­mentésére 19.05: Romantikus kamarazene Közben: 20.00: Gondoljuk meg! 21.00: Levelek Savérus mester­nek. Bécs Ernő versei 21.07: A Moszkvai Rádió és Te­levízió szimfonikus zene­karának hangversenye □ n □ A film egyik érdekességének számit majd, hogy műfajok ke­verednek benne. Játékfilmszerű részletek vegyülnek hagyományos dokumentumképekkel és felvo­nultatják a trükkmególdások gaz­dag tárházát is. A főrendező szándéka, hogy a nézőkkel még­is mertesssék a sportemberek jel­legzetes vonásait, erkölcsi tartá­sukat, fejlődési lehetőségeik ha­tártalanságát. Érzékeltetni akar­ják azokat a magasztos érzése­ket, amelyek akkor válnak sa­játjukká, amikor úrrá lesznek a sebességen, a magasságon, a tá­volságon és a súlyon. A film ze­néjének szerzője Alekszandra Pacsmutova ' lesz, aki először 1965-ben került kapcsolatba a sporttal: ő szerezte a közked­velt Dinamó-indulót '(

Next

/
Oldalképek
Tartalom