Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-22 / 17. szám
a • rerori népe • 1910. janw SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS A KGST és a fejlődő országok A fejlődő országokhoz fűződő kapcsolatai terén a KGST első' sorban arra törekszik, hogy aktívan közreműködjék korunk egyik rendkívül időszerű kérdésének megoldásában: a fejlődő országoknak a nemzetközi munkamegosztás rendszerében betöltött szerepe és helye radikális megváltoztatásában. A KGST már régóta segítséget nyújt a fejlődő országoknak ahhoz, hogy biztosítsák teljes gazdasági függetlenségüket. A KGST- tagországok segítségével a fejlődő országokban mintegy 4000 beruházás valósult és valósul meg az ipar, a mezőgazdaság, a tudomány és a kultúra számos fontos területén. E beruházások között találunk fémkohászati üzemeket (teljes kapacitásuk évi 30 millió tonna acél), villamoserőműveket (16 millió kilowatt). Becslő számítások szerint a KGST-tagországok a fejlődő országok számára mintegy egymillió szakmunkást, mérnököt, technikust és más szakembert képeztek. A KGST 3S ázsiai, afrikai és latin-amerikai országnak nyújt gazdasági és műszaki segítséget geológiai kutatásokhoz. Kutatják a kőolaj- és földgázlelőhelyeket, szilárd bányatermékeket, a mező- gazdaság számára víz. után kutatnak, stb. A KGST és a fejlődő országok közötti árucsere-forgalom 1950. és 1977.. között több mint a 40-sze- resére emelkedett. A KGST-tagországok fejlődő országokba irányuló exportjának jelentős részét alkotják a komplett üzemek és más létesítmények, gépek, szerszámgépek. A fejlődő országokban a KGST-tagországok nemcsak hagyományos nyersanyagokat és mezőgazdasági termékeket vásárolnak, de a fejlődő országok nemzeti iparának — köztük új iparágaknak — a termékeit is. Ma, amikor iá tőkés világpiacon a kereslet nagyarányú • ingadozása tapasztalható, ez a tényező már .önmagában is kedvező hatással van a KGST partnereinek gazdasági fejlődésére. A KGST-tagországoknak és a fejlődő országoknak a UNCTAD 4. világkonferenciáján elhangzott közös nyilatkozata a két félnek azt a készségét juttatta kifejezésre, hogy közös erővel nemcsak vállalatokat hoznak létre, hanem együttműködnek fontos gazdasági feladatok megoldásában is, amennyiben a partnerek között a nagyobb méretű együttműködés már kialakult. Itt arról van szó, hogy az érdekelt fejlődő országokban területi-termelési (ipari és agráripari) komplexumok alakulnak. A KGST azzal kapcsolatban is kinyilvánította készségét, hogy közreműködik a népgazdasági tervek részleges egyeztetésében ezekben, az országokban, segítséget nyújt — egyebek között gépek, berendezések szállítása, a fuvarozási, konzultációs és egyéb szolgáltatások bővítése útján — ahhoz, hogy ezek . az országok nagyobb (nértékben ellenőrizhessék a termékek feldolgozását, szállítását és értékesítését. Ezek az intézkedések előmozdíthatják az exportáló szervezetek és a fogyasztók közvetlen kapcsolatainak kialakulását. (APN—MTI) J. S. A nyárlőrinci párttitkár az alapszervezetről — Nyárlőrincen korábban három pártalapszervezet működött. Egyik a Szikrai Állami Gazdaságban, amely a járási pártbizottsághoz tar- ss lozott, másiknak, mint a városföldi Dózsa Tsz alapszervezelének az MSZMP Kecskeméti városi Bizottsága i'olt a felet- |É=|i tes szerve, a harmadik, az erdészet pártalapszcr- vezete pedig közvetlenül a járási pártbizottság irányítása alatt állt. Azok a nyárlőrinci kommunisták, akik nem a felsorolt munkahelyeken .dolgoztak, mŰS nem lévén, a három alapszervezet valamelyikében voltak tagok. De nem mind egy helyen. Az állami gazdaság alapszervezetében, bár működött a pártcsoportunk, a községi ügyek nem kaptak olyan hangsúlyt, mint kellett volna. Ott — érthetően — első volt a gazdaság ügye, s mi, akik másutt dolgoztunk, a kisebb problémákat — főként ha az nem érintette a községet — nem érintettük, s szégyen ide, szégyen oda. Olyan nagyon nem is érdekelt bennünket. Az elmúlt esztendőben az egyéni elbeszélgetések során szóba kerültek ezek a gondok, és fölvetődött az önálló községi alapszervezet létrehozásának gondolata. r " Az állami gazdaság pártvezetősége támogatta az elképzeléseinket, és a járási pártbizottság jóváhagyásával július 24-én megalakult az új, nyárlőrinci községi alapszervezet. Tizenöten vagyunk tagjai: tanár, óvónő, állatorvos,, tanácsi dolgozó, egyszóval az idevalósiak. Igaz, öten már nyugdíjasok, s velük együtt hét tagunk ötven év felett jár, de van két harmincon aluli elvtársunk is, s lehetőségünk nyílik további fiatalításra. Előnyt jelent viszont a régihez képest, hogy az önálló alapszervezetben sokkal alaposabban tudunk foglalkozni a - község ügyeivel. Gyakorlatilag minden olyan területet figyelemmel kísérünk. ami a nyárlőrincieket érinti, s ami korábban nem kapott a jelentőségének megfelelő súlyt, holott a község életében nagyon is fontos völt. A decemberi beszámoló taggyűlésen az elmúlt hat hónap munkájából nem sokat meríthettünk, hisz az eltelt idő nagyon rövid volt. De mi összegeztük az előző évek közös munkáját is, s ezzel lezártuk azt az időszakot. Az új feladatokat — a kongresszusi irányelvek útmutatását felhasználva — már a mi alapszervezetünk sajátosságainak figyelembevételével fogalmaztuk meg. Az első féléves munkatervünkben szerepel a község tanácsi tervének, a pénzügyi gazdálkodásnak, a kereskedelem és az egészségügy helyzetének megvitatása, valamint a tanácstagi és az országgyűlési választások előkészítése. Legfontosabb munkánk megtalálni azokat a rátermett, tettrekész, rugalmas embereket, akiket beválaszthatunk a tanácsba, mert az nem titok, hogy Nyárlőrincen jó néhány változás várható e testületben. Szerencsére a lakosság jó partnere a tanácsnak. Megmutatkozott ez a személyi számok kiosztásakor, a népszámlálás napjaiban és nem utolsósorban a társadalmi munkában, amiből a falubeliek és a gazdaságok is derekasan kivették részüket. Az elmúlt esztendőben felújították a művelődési házat, az iskolához két tanterem, nevelői helyiség és úttörőszoba épült, az óvodát két foglalkoztatóval és a hozzá tartozó mosdóval, öltözővel bővítették. Ugyancsak az idén készült el a gyógyszertár, amely a község és az állami gazdaság igényeit is kielégíti. Az a feladatunk — a tanácsiaknak és a kommunistáknak egyaránt —, hogy továbbra ' is megtaláljuk azokat a célokat, amelyek a lakosság érdekeivel egybeesnek. Ebben segíti a falugyűlés, s a többi községi alapszervezettel való együttműködés, ami szerencsére nagyon jónak mondható. Hasznosan, eredményesen tudunk együtt dolgozni, számíthatunk egymásra. Tudja, nagyon jó érzés eljárni a taggyűléseinkre. Az első dolog: nincs hiányzó. A munkában pedig az a módszer alakult ki, hogy a témával kapcsolatban mindenki bátran elmondja a véleményét és a javaslatát is. Mert van vélemény, s a javaslat úgyszintén. Fiatal alapszervezet a miénk, már ami a megalakulás óta eltelt rövid időt illeti, és bizonyítani szeretnénk. hogy érdemes volt létrehozni az önálló pártalapszervezetet. * Abrahámné Tanács Klára vb- titkár és immár újólag megválasztott párttitkár szavaihoz nem sok hozzátennivaló akad. Legfeljebb annyi: a jelekből ítélve a bizonyítás sikerült. Váczi Tamás Törpe naperőművek a Szovjetunióban Gazdag aratás a KNDK-ban A munkaerő-gazdálkodás egyik tartaléka Évről évre visszatérő gond, hogy az ipari termelésben a kisegítő tevékenységeknél — elsősorban az anyagmozgatásban indokolatlanul sok munkaerőt foglalkoztatnak, s mégis éppen ezen a területen gyakori a munkáskéz hiánya. Ennek fő oka, hogy a kisegítő tevékenységek gépesítésében — az utóbbi évek valóban számottevő fejlődése ellenére — még nem, kielégítő a színvonal. Az 5—500 wattos teljesítményű, kísérleti modellekből több mint 70-et helyeztek el a Barents-ten- ger, a Ribinszki víztároló, a Bujkál- és a Ladoga-tó, a Feketetenger és az Aral-tó vidékén. Ezeket a törpe erőműveket használják jelzőtornyok világítására, épületfűtésre, valamint URH-rádió- relék és más berendezések áramforrásaként. Hatásfokuk 7—8 százalékos, de a kísérletek során a Szovjetunióban állítottak elő először szilícium-fotóélemekkel 1,1 volt feszültséget. így lehetőség n*yílik arra, hogy a hatásfokot 30 százalékra, vagy még magasabb arányra növeljék. A Szovjetunió középső és déli területein a háztetők annyi napenergiát kapnak, mint amennyi az épületek egész évi energiaellátására elegendő. Ezért ezeken a területeken teljes egészében napenergiával ellátott két-háromemeletes lakóházak és üdülőcentrumok építését tervezik. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság gépesített mezőgazdasági nagyüzemeinek öntözött, műtrágyázott földjein sokhelyütt rekordtermést takarítottak be az év végéig, de az országos átlag is jól alakult. Nem ment ritkaságszámba a nyugati partvidéken gazdálkodó Raerim Szövetkezeti Farm tíztonnás hektáronkénti rizstermése, hiszen az országos átlag is egy tonnával haladta meg az 1978-as í?5 ÍSS évit. A kukorica szokatlanul jól fizetett. A legnagyobb termést — hektáronként 12 tonnát — a Pongszan megyei (Észak-Hvan- ghe) Csongje Szövetkezeti Farm takarította be. Az árpaföldek termése is jó volt. A Kangriong Mezőgazdasági Kombinátban (Dél- Hvanghe) minden egyes hektárról a korábbinál két tonnával több árpát arattak. 7,1 tonnás átlagával pedig a kombinát az ország legjobb árpatermelője volt. • A Központi Statisztikai Hivatal erre vonatkozó vizsgálata is azt igazolja, hogy az iparban a közvetlen termelőtevékenység kiszolgálását indokolatlanul nagy létszámmal valósítják meg és ezen a területen az elmúlt években sincs kedvező irányú változás. Ez részben abból fakad, hogy a beruházások során és a rekonstrukciók alkalmával általában a termelő folyamat gépesítése, korszerűsítése áll a középpontban, a járulékos, tevékenységek gépesítését gyakran elhanyagolják, ezek ..megtakarításával” kívánják a befektetések összegét mérsékelni. Ennek nyomán — 1972-höz képest — 1978-ban a kisegítő tevékenységet folytatók száma több mint 7 százalékkal nőtt. miközben az alaptevékenységet folytatók létszáma lényegében nem változott, sőt több területen csökkent. A termőfolyamat gépesítésének gyors növekedése az elmúlt 5 évben jelentősen bővítette a-karbantartási szükségletét, s az ott foglalkoztatott munkaerő számának mintegy 14 százalékos növelését tette szükségessé. • A népgazdasági terv 1980- ra mérsékelt gazdasági növekedést irányoz elő, s a beruházások bővítésének lehetőségeit is szűkebben szabja meg. mint a korábbi években. Ez azt jelenti, hogy a termelés minőségi oldalai kerülnek előtérbe. Szorosan kapcsolódik ehhez, hogy a kisegítő tevékenységnek a termelőfolyamathoz igazodva hatékonyabbak legyenek. Ennek egyik feltétele a kiszolgáló tevékenységek jobb megszervezése az anyagmozgatásban. a raktározásban, a , karbantartásban. Ebben fontos! szerep hárul a termelés programozására, amely a tevékenységek ütemességének' javítását teszi lehetővé. A rendelkezésre álló szerényebb beruházási lehetőségek is lehetőséget kínálnak a kisegítő. . kiszolgáló és karbantartó munka fokozott gépesítésére. F, gépesítésnek szorosan össze kell kapcsolódnia az alkalmazott szervezési módszerrel, illetve a hatékonynak ítélt és bevezetésre kerülő szervezési renddel. • A gépesítés alacsony foka ugyanakkor azt is maga után vonja, hogy a vállalatok a termelési biztonságra való törekvés jegyében gyakran az indokoltnál nagyobb kisegítői létszámot tartanak állományban, mert a vállalatok közötti kooperáció fogyatékosságai ezen a területen is gondot okozhatnak a folyamatos termelésben. De például ezért magas a tmk-létszám, mert alt ál tartanak, hogy a javításokra szakosodott vállalat nem végzi el megrendelés szerinti időben a szükséges munkát, vagy nem vál\alja a hibák gyors kijavítását. S hasonló megfontolásból duzzad fel a vállalatok tulajdonában levő szállítóeszköz-áilo- mány, és országos méretekben kihasználása alacsony szintűvé válik. Mindebből az következik, hogy javítani kell a vállalatok közötti kooperációnak ez iránvú tevékenységét is. • Az MSZMP XII. kongresz- szusának irányelvei a munkahelyek száma és a rendelkezésre álló munkaerő közötti jobb összhang megteremtését és ennek ér. dekében a munkaerő üzemen belüli és üzemek közötti szervezett átcsoportosítását és átképzését jelöli meg célul. Nem kétséges, hogy e folyamatban fontos láncszem a kisegítő tevékenységnek e termelési folyamattal való ösz- szehangolt gépesítése, s ezeknek a tevékenységeknek jobb megszervezésére számottevő munkaerő-tartalékot szabadíthat fel. Ennek megoldása nemcsak vezetési és. pénzkérdés, hanem szemléleti változást is igénylő feladat. A vállalati vezetésben — nem kismértékben az elmúlt évtizedekben érvényesült gazdaság, irányítási követelmények miatt — a végtermékcentrikus gondolkodás vert gyökeret, ami a termelékenységnövelő feladatokat is közvetlenül ehhez kötődően alakította ki. Kevesebb figyelem jutott a kiszolgáló tevékenységek racionális megszervezésére, ezen a területen a munkatermelékenység tartalékainak feltárására. • Nemcsak az irányításban és a vállalati vezetésben kell megteremteni a szükséges szemléleti változásokat, hanem a dolgozók körében is. Az anyag- mozgatásban például, ahol a dolgozók viszonylag kis szakmai fel- készültséggel. gyakran igen nehéz fizikai munkával, magas bérekért dolgozhatnak, a gépesítés nemcsak a létszám csökkentésével jár. A munka fizikai terheinek jelentős csökkentését hozó gépesítés a szakmai képzettséggel szemben is új követelményeket támaszt. A vállalat szakmai vezetésének és társadalmi aktivistáinak nagy szerepe van abban, hogy mennyire válik zökkenő nélkülivé az átcsoportosítás és átképzés folyamata, milyen gyorsan szabadul fel e területen a más feladatok megvalósításához oly szükséges és hatékonyabban alkalmazható munkáskéz. w. I. Dolgozó nők a mezőgazdasági szövetkezetekben Csaknem tíz évvel ezelőtt az MSZMP Központi Bizottságának határozata alapján a megyei pártbizottság értékelte á megyében élő nők helyzetét és Bács-Kiskun sajátos gazdasági, politikai, társadalmi arculatát figyelembe véve, hosszabb távra szóló intézkedési tervben meghatározta a különböző párt-, állami és társadalíni szervek feladatait. Azóta több olyan intézkedés született, amelyek segítették a nőpolitikái határozat gyakorlati megvalósítását. Legutóbb tavaly, szeptemberben szerepelt a megyei pártbizottság ülésén az intézkedések nyomán bekövetkezett változások elemzése, a további feladatok meghatározása. A mezőgazdaságban dolgozó nők helyzetéről a két területi szövetség tájékoztatást adott a megyei pártbizottságnak. Ezekben szó volt a lányok, asszonyok élet- és munkakörülményeinek, továbbképzésének alakulásáról, valamint arról, hogy a vezetésben és a testületi munkában milyen arányban vesznek irészt. A két területi szövetség az elmúlt esztendő végén' küldöttközgyűlésen is \ megvitatta ezt a témát. Folyamatos foglalkoztatás A Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége tagszövetkezeteinek körzetében az iparszerű termelés kialakulása, a szakosodás hatással volt a nők foglalkoztatására is. Ma még a folyamatos munkavégzés igénye elég differenciált, de egyre inkább tért hódit. A tagszövetkezetekben a nők kétharmada az alaptevékenységben dolgozik, ők végzik a nem kevés fizikai igénybevételt jelentő kertészeti munkák nagyobb részét. Természetesen ez vonatkozik a Kiskunsági Mezőgazdasági Szövetkezetek Területi Szövetsége tagszövetkezeteiben dolgozó nőkre is. Itt azonban nagyobb gondot jelent a munkaerő jelenleginél hatékonyabb foglalkoztatása, a kedvezőtlen termelési adottságok miatt. A tagszpvetkezetekben — a baromfiágazat kivételével — 'az állattenyésztésben a nők többsége még nem szívesen vállal, munkát. A foglalkoztatási igények kielégítése céljából — élve a törvényes lehetőségekkel — a legtöbb közös gazdaság bővítette tevékenységét, kisegítő és melléküzemágak jöttek létre, különösen á kiskunsági körzetben. A XII. kongresszus irányelvei kimondják, hogy az előttünk álló feladatok megoldásához elengedhetetlen a munkáskezek hatékonyabb foglalkoztatása. Tapasztalatcsere Ahhoz azonban, hogy minél "több nőt bevonjanak a szövetkezetek a gazdálkodásba, szükség van a szolgáltatások további ja-- vitására is. Ezért nagyon hasznos volt az a tapasztalatcsere, amelyet az elmúlt év szeptemberé- bén a fogyasztási, az ipari és a mezőgazdasági szövetkezetek nőbizottságai közösen rendeztek. A rendezvény alapvető célja, a megye községeinek jobb áruellátására való törekvés, a lakossági szolgáltató hálózat fejlesztése, illetve az ezzel kapcsolatos megyei elképzelések megismerése. Az eseményt rendkívül széles körű vizsgálódás előzte meg, amely kiterjedt a , gy érmek intézményekre, az öregekről való gondoskodásra, az orvosellátásra, a különböző kereskedelmi szolgáltatásokra. Az észrevételeket az ágazati nőbizottságok a megyei tanács végrehajtó bizottsága elé terjesztették, kérve annak, 'illetve szakosztályainak támogatását. Az ilyen tapasztalatcsere rendkívül hasznos, és az idén is érdemes hasonlót rendezni, értékelve az eddig elért eredményeket. A párt XII. kongresszusának irányelvei elég részletesen foglalkozik a nők helyzetével. Hangsúlyozza, hogy a| asszonyok, lányok a társadalmi élet minden • A lajos- mizsei Alma virág Szakszövetkezet fóliagyártó üzemet létesített, ebben egész évben azok az asszonyok, lányok dolgoznak, akik a kertészeti idénymunkában is részt vesznek. Rajtuk kívül otthon dolgozó asz- szonyokat is foglalkoztatnak, akik a családnevelési és a háztartási munka mellett ezt is el tudják végezni. (Pásztor Z. felvétele.) területén, a munkában, a családban, a közéletben becsülettel teljesítik a rájuk háruló feladatokat és kötelezettségeiket. Foglalkozik azzal is, hogy megkülönböztetett gondot szükséges fordítani a nők' szakképzettségének emelésére. A vezető posztokon és a választott tisztségekben növekedjék' a nők aránya. Nagyobb megbecsülést E tekintetben még sok a gond mind a két területi szövetség körzetében. A Bácskai és a Duna melléki TESZÖV tagszövetkezeteiben a szakmunkások száma a nők között igen alacsony, még a 10 százalékot sem éri el. A szakvezetésben dolgozók-között — a fejlődés ellenére — kevés az asz- szony és a lány. Míg a főkönyvelők 25, a személyzeti vezetők 40 százaléka nő, ennél magasabb beosztásban viszont mjir alig találhatók. Még mindig tapasztalhatók előítéletek. A szemléletbe- ni jelenségek mellett azonban az is közrejátszik, hogy a termelés- irányítási feladatok ellátása a mezőgazdaságban fizikailag is megterhelő. Ezért, és családi oicok miatt is, nehezebben vállalkoznak ilyen beosztásra. A nők élet- és munkakörülmé- pyeit javítja, ha a nehéz fizikai munkát, a veszélyes munkafolyamatokat gépesítik, korszerűsítik a szociális létesítményeket, javítják az üzemegészségügyi feltételeket. Ma már a Bácskai és a Duna melléki TESZÖV körzetében a tagszövetkezetek 70 százalékában megoldották az üzemi étkeztetést, ami szintén könnyíti az asszonyok, lányok munkáját. Az idén életbe lépett közgazdasági szabályozók miatt a mező- gazdasági szövetkezeteknek szigorúbb pénzügyi feltételek között kell eredményesen gazdálkod- niok. Ez várhatóan kihat azi egész tagságot érintő szociális, kulturális juttatásokra, és a munkadíjazásban is jobban érvényesül a differenciálás. Nem szabad, hogy az említettek miatt a dolgozó nők hátrányosabb helyzetbe kerüljenek. Erre ügyelnie kell a párt- és a gazdaságvezetésnek egyaránt. K. S. i
