Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1980-01-20 / 16. szám

1980. január 20. 0 PETŐFI NÉPE 0 3 AZ IRÁNYELVEK VITÁJA JÓ FÓRUM A DEMOKRATIZMUS ERŐSÍTÉSÉHEZ Az óvónőképző intézet taggyűlésén A Kecskeméti Óvónőképző Intézet az ok­tató-nevelő munka és a pedagógusképzés igazi műhelye, összesen hat megye és a lő- város óvodahálózatánnk gazdagításához já­rul hozzá a falai között folyó, sok irányú szervezői, nevelői és tudományos tevékeny­ségével. Az 1972-es oktatáspolitikai pártha­tározat szellemében Bács-Kiskunban kiemel­ten foglalkoztak e fontos kérdéssel. így si­került elérni, hogy az akkor hatvankét szá­zalékkal szemben ma már az óvodás korúnk­nak nyolcvannégy százaléka kap helyet az intézményekben. Ez megyénkben huszonkét- ezer gyereket jelent. Az óvónőképzőben évente négyszázan készülnek a nevelői pá­lyára, gmihez az is nagyban hozzájárul, hogjf/ az ország legnagyobb ilyen jellegű intézete néhány évvel ezelőtt egy hároms/nz személyes új, korszerűen felszerelt kollégiu­mot kapott. Az'óvónők száma Bács-Kiskun- ban az utóbbi hét-nyolc évben hétszázról ezerháromszázra emelkedett; ez azt jelenti többek között, hogy a képesítés nélküliek aránya az egyötödről cgytizedre csökkent. Egyre nagyobb tekintélyt vív ki magának a felső fqkú intézmény azzal is, hogy éviől évre erősödik falai között a tudománvos te­vékenység. A fentiek alapján érthető,(ha a szokásoshál nagyobb érdeklődés kísérte az intézet pártalapszervezetének legutóbbi tag­kifejezést az anyagi-vagyoni egyenlőtlenségekkel kapcsolat­ban. Ezekkel összefüggésben sür­gette az állampolgári fegyelem erősítésiét, valamint az-ideológiai, művelődési kérdések szerepének növelését. □ n □ Az előadást követő vitában jó néhányan részt vettek az alap­szervezet tagjai közül. Többen hangsúlyozták, hogy az irányel­vek , vitája jó fórum a demokra­tizmus erősítéséhez. Azt is szóvá tették, hogy az oktató-nevelő munka egyes véleményekkel el­lentétben — ha nem is közvet­lenül —. igenis szoros összefüg­gésben van a termeléssel, az or- szágépités nagy munkálataival. A hozzászólók az irányelvek egy-egy részletéből, megállapítá­sából kiindulva sok érdekes és hasznos gondolatot, véleményt, állásfoglalást fogalmaztak meg. Többen hangoztatták például, hogy napjainkban a pedagógiá­nak jócskán megnövekedett a szerepe, Nemcsak az ifjúság ne­velésében. de azon—túl. az em­berek életmódjának formálásá­ban. a szabad idő hasznos eltöl­tésében is. Többen kiemelték azt a rendkívül fontos feladatot, hogy határozottabban kell for­málni az egyes emberek világné­zetét. A fiatalok életre való fel­készítésében több figyelmet kell fordítani a munkára nevelésre, az érzelmi-tudati gazdagításra, a fiatalok és idősek kapcsolatára. □ □ □ Elhangzott a hozzászólók ré­széről több bíráló megjegyzés is. Volt. aki a tankönyveket kriti­zálta, más a pártoktatásban né­hol megmutatkozó gépiességet * kifogásolta. Akadt olyan hozzá­szóló is, aki az iskolai felvéte­leknél még olykor megmutatko­zó protekciós szentiéletet és gya­korlatot ítélte el. Bíráló hangon említették meg a felszólalók, hogy egyesek túlzott jelentőséget tu­lajdonítanak az úgynevezett pe­dagógus-érzékenységnek. Az ilyen felfogás mellett a bíráló magatartás háttérbe szorul. A vitában felszólalt Horváth István is. A megyei pártbizott­ság első titkára átfogó képet adott a nemzetközi helyzetről, bel- és külpolitikánk gondjairól és feladatairól, gazdasági épító- münkánk vajamennyi fontos kérdéséről. Elismeréssel szólott azoknak az áldozatos munkájá­ról. akik a pedagógusképzésben fáradtságot nem kímélve, ered­ményesen dolgoznak. □ □ □ Miután az elhangzott észrevé­teleket és javaslatokat mérlegre tették. ! a taggyűlés határozatot hozott arról, hogy miiven javas­latokat továbbít a felsőbb párt- szervekhez az irányelvekben fog­laltakkal kapcsolatban. Dr. Krajt csovszki József elnöki összefog­lalójában örömét fejezte ki azért, mert szerinte a taggyűlés az if­júság megítélését a jogok és kö­telességek tükrében vizsgálta, és ezzel összefüggésben hangsúlyoz­ta a pedagógiai munka fontos szerepét. Keresni kell annak útját-mod- ját. — mondotta —. hogy a pe­dagógia viszonylagos korlátái el­lenére. miként tehetne többel a jövőben a feladatokat eredmé­nyesen végző, nagyobb felelős­séggel munkálkodó emberek ne- ve'ésében. az óvodás kortól a fő­iskolás korig. — Nagy várakozás­sal tekintünk a pártértekezle­tekre. a kongresszusra —*• mon­dotta befejezésül az elnök. A taggyűlésen második napi­rendi pontként sor került a párt­vezetőség újjáválasztására. Az alapszervezet tagsága a szavazás során Túri ■ Endrénét választotta meg titkárnak; V. M. FALURÓL FALURA föiír# íd&íjgfíh, Bocsa A megyét járók, utazgatok szá­mára egyperces község Bócsa. A Kecskemétet Kiskunhalassal ösz- szekötő úton robogó autókból csak néhány új épület és két modern szőlőfeldolgozó üzem kelti fel az átsietők figyelmét. A homokpusz­ta változásait leginkább a mező­gazdasági feldolgozó üzemek fé­mes. modern tartályai, csarnokai, meg a jó’ formájú iskola sejtetik. A tanintézettel majdnem átelle­nes kocsma forgalma meg azt ta­núsítja, hogy a környékbeliek, az errejárók nem vetik meg a szeszt. Amire az ember alaposabban körülnézne, mire a látottakat vé­giggondolná már véget is ért a falu. , Az ilyen, az átvezető útra könyöklő községektől eltérően az átutazók egy percig sem érzik, hogy nagyobb települést hagytak maguk mögött. Úgy elbújnak a tájban a házsorok, még a főutcá egyik végén sárgálló templom és a másikon szerénykedő tanácsháza is, hogy szinte hihetetlen, infor­mátorom, Kiss József adóügyi csoportvezető közlése: kétezer-hét- százan laknak a faluban. Egészen pontosan az új központban és a csaknem tízezer hektáros határ­ban. Maradnák is ennyien — megtu­dom —. mert megszűnt az elván­dorlás. a népességcsökkenés. Csu­pán tavaly 30 >új lakást vettek birtokban a fiatalok. Az a szokás ugyanis, hogy a többnyire a ta­nyán maradó szülők megépítik a házasulandó fiatalok házát. Az otthonteremtési buzgalom, meg a község „visszafiatalosodá­sa" tette szükségessé újabb ölven parcella kiosztását. A sertésből, szarvasmarhából, juhból. szőlőből és (némelyek) szeszből pénzelő szövetkezeti gazdák, szövetkezeti tagok és állami gazdasági dolgo­zók könnyen kifizetik a viszonylag olcsó telkeket. A tanács egyelőre keresi az elöközmüvesités fedeze­tét. Villany, víz nélkül ugyanis elképzelhetetlennek tartják a bel­területiek az életet. 1977-ben kezd­ték meg a vízvezeték kiépítését, rövid idő alatt annyi fürdőszobás lakást kapcsoltak be. hogy a csúcs­időben vízhiányt csak újabb kút hozamával szüntethették meg. Ez. vitte el a községfejlesztési alapot — és az új tornaterem. Igaz, jócskán csökkentették az utóbbi költségeit a besegítő hely­beli szövetkezetek. Társadalmi munka olcsóbbá tette az orvosi rendelő felújítását, bővítését is. Az erre megszavazott összeg töre­0 A falu végén bontakozó új házsor és az új kút. déke egy-egy új magánház árá­nak. de a közösbe itt is nehezeb­ben csurran a pénz. mint a jobb- módúak takarékbetétkönyvébe. Az összefogás szándéka dicséretes in­kább. mint az együttes teljesít­mény. ..Községünk, nálunk". így be­szél a néhány éve bócsai dr. Olasz Béla körzeti orvos is. Már felelő­sen mérlegeli, hogy. jó-e. avagy aggasztó-e a tanyák rohamos el­néptelenedése. eltüntetése. Meg­éri-e az öngyötrő, önburzsoá mun­kaszenvedély a gyors gyarapodást: ezen tűnődik. Zöldhalmi, kisbó- csai. újbócsai. fischerbócsai ta­pasztalatai naponta cáfolják a kínzó szegénység századaiban ke­letkezett szólásmondást: ..Bocsa. Tázlár. Bodóglár, kenyértelen ha­tár” H. N. 9 Az új községi orvos a régi falukrónikával, 9 A szakszövetkezeti tagok házai. (Straszer András felvételei) Mit vásárolhatunk 1980-ban? Három minisztérium az idei áruellátásról Az idei népgazdasági terv a lakosság fogyasztásának mér­sékeltebb, 1—1,5 százalékos növekedésével számol, s kiegyen­súlyozottabb áruellátást ír elő. A tervezett forgalomhoz szükséges árufedezet rendelkezésre áll. Az importban azon­ban nem válható a korábbi évekhez hasonló növekedés, ezért még nagyobb kötelezettség hárul a hazai iparra. A Kohó- és Gépipari Miniszté­rium vállalatai a tavalyinál 4—5 százalékkal több .fogyasztási cik­ket gyártanak, s körülbelül 15 milliárd forint értékű terméket adnak a belkereskedelemnek. Szá­mos. időnként hiánycikknek szá­mító termékből, például háztar­tási kazánokból, televízióból, hű­tőgépből. kádakból, villamossze- relési cikkekből az igények sze­rinti gyártásra vállalkoztak az üzemek. A legkeresettebb cikkek közül, például fekete-fehér televízióból ugyancsak minden igényt kielégí­tenek. összesen 300 ezer készü­léket — köztük hordozható tévé­ket is — adnak a kereskedelem­nek. Színes televízióból — szá­molva az olimpia miatti nagyobb kereslettel is — a tavalyi 25 ezer­rel szemben 40 ezer kerül forga­lomba. A múlt évinél 20 ezerrel több. összesen 210 ezer hűtőgép készül hazai piacra: bővül a na­gyobb mélyhűtőterű fridzsiderek kínálata. Automata mosógépekből 18—20 százalékkal gyártanak töb­bet. íjsszesen 40 ezer jut belföld­re. A tavalyival azonos mennyi­ségben készítenek boylert. köztük azonban több lesz a jobb minősé­gű zománcozott tartályos készü­lék. Fürdőkádból várhatóan kielé­gítik a szükségleteké) s most már a színválaszték bővítésére töre­kednek. Zománcedényből is ele­gendő kerül a boltokba, egy új formájú — az őszi BNV -n kö- zönségsíkeit aratott — edénycsa­ládot is forgalomba hoznak. Alu­mínium edények, köztük a nép­szerűvé vált kétíülü kuktafőzők. ugyancsak az. igények szerint ke­rülnek az üzletekbe. Az ágazat háztartási tömegcikkek ‘ a ta­valyinál ugyan többet gyárt, de ez sem látszik elegendőnek. Me- zőgazdásági szerárukból viszont az. ipar ajánlata megegyezik a kereskedelem igényei vei. A Könnyűipari Minisztérium jigazatai összességében ugyan mindössze fél százalékkal több árut kínálnak a kereskedelemnek, ez viszont többségében megegye­zik az igényekkel vagy megköze­líti azokat, sőt egyes termékekből túlkínálat is mutatkozik. A köny- nyűipar az igények jobb kielégí­tésére néhány olyan termék gyár­tását bővíti, amelyekből tavaly gvakori volt a hiány. Közéjük tartozik például a tréningruha — az idén 25 százalékkal több ké­szül belőle. Hasonlóan növelik a kártoltgyapjúszövet-termelést, bár a nagy kereslethez képest még ez is .kevés. Kötött, hurkolt kelmékből megfelelő az ipar kí­nálata. akárcsak a konfekcionált felsőruházati cikkekből. Férfi té­likabátokból öt százalékkal töb­bet vállaltak az üzemek, de ez kevesebb, mint amennyit a keres­kedelem kér. A. gvermekkabát- hiány megszüntetésére a minisz­térium intézkedésére több ruha­gyár és szövetkezet vállalkozott a szükséges mennyiség gyártására, s fokozzák termelésüket, az év el­ső felében azonban még előfor­dulhat hiány. Tárcaközi megállapodás szüle­tett a kötött felsőruházati cik­kekből várható lényegesen na­gyobb kereslet árufedezetének biztosítására. Kötött alsóruházati cikkekből viszont a kereskedelem igénye 6—7 százalékkal nagyobb, mint amennyit az ipar — elegen­dő fonal hiányában — adni ké­pes. Női és gyermekruha — s- ál­talában a gyermekruházaticikk- ellátás megfelelőnek ígérkezik, de a pamuttermékekből választékhi­ány várható. Bőr lábbeliből a kereskedelem 27 millió páros igényével szemben az ipar 24.-2 milliónak szállításá­ra vállalkozott, ezért a hiányzó mennyiséghez szükséges alap­anyag beszerzéséről intézkedtek. A harisnya-, a zokni- és a haris­nyanadrágárak második negyed­évi csökkenésének hatása még bizonytalan, az igények növeke­dése azonban mindenképpen vár­ható. Ezért a Budapesti Haris- nyagyár a tavalyihoz képest 5,5 százalékkal növeli termelését. . A Belkereskedelmi Minisztéri­um az elátás előkészületei érté­kelve hangsúlyozta: fokozott gon­dot kell fordítani az egyenletes ipari szállításokra. A minisztéri­um kedvezőnek ítélte az ipar szállítási készségének javulását, azzal együtt is, hogy jó néhány cikkcsoportban kevesebb a kíná­lata a kelleténél. A jelenlegi hi­ányt importtal, a rendelkezésre álló devizakeret koncentráltabb felhasználásával, valamint a bel­kereskedelmi árucsere mintegy 15 százalékos bővítésével pótol­ják­Az alapvető élelmiszerekből és' háztartási vegyiárukból a tavalyi­hoz hasonló kiegyensúlyozott, igények szerinti ellátásról gon­doskodott a kereskedelem, amefy arra törekszik, hogy ezekből a cikkekből az egész országban min­den időben folyamatos és teljes legyen a kínálat. Importból, a tavalyi mennyiségben, elsősorban a déligyümölcsöt, konzervet. édes­árut, fűszereket szereznek be. és több diabetikus készítményt és gyermekápolási cikket vásárolnak külföldről. A ruházati cikkek döntő több­ségéből az ipar ajánlata és a be­hozatal várhatóan kielégíti az igé­nyeket, a fő törekvés a kereslet­hez jobban, rugalmasabban iga­zodó kínálat megteremtése, a di-. vat gyorsabb követése. Kedvező tényező az ellátás javításában, hogy tréningruhából az ipar több év után először vállalta a keres­kedelem tavalyinál nagyobb, 2,8 millió darabos megrendelését. Az igények kielégítéséhez szükség van egyebek között 14.5 millió kötött fehérnemű, férfi télikabát, ing. zokni, szőnyeg, függöny im­portjára. Miután a gyártási és az importlehetőség nem növekszik, egyes bútorokból továbbra is szá­mítani kell választékhiányra, bár növekszik a keresettebb szek­rénysorok. az elemes- és a kony­habútorok mennyisége. A kínála­tot azzal is javítják, hogy korlá­tozzák a közületiek forgalmát. A vas-műszaki kereskedelem fenntartja, egyes termékekből ja­vítja is az ellátás tavalyi színvo­nalát. Várható például — még ha­zai típusokból is — a mosógép, a hordozható rádió, a televízió, a hűtőgép kínálatának javulása. A szakmában nagyobb szerepet kap az import, hiszen igen sok fajta cikk hazai forgalma flip például fényképezőgép, karóra, személy- gépkocsi. — külföldi beszerzésen alapul. Az idén — miután a ha­zai gyártás megszűnt — a szocia­lista országokból vásárolnak por­szívót is. Importtal pótolják a belföldi gyártás hiányát egyebek között centrifugákból, elektromos forróvíz-tárolóból, egyes vasáruk­ból, acélcsövekből. A kedvezőbb kilátások ellenére továbbra sem tudják hiánytalanul kielégíteni az igényeket például automata mo­sógépből. színes televízióból, asz­tali rádióból, szieszta fűtőkészü­lékből, s gondot okóz a zár, a la­kat, a vasalási cikkek, valamint, egyes építő- és faanyagok megfe­lelő kínálata. Az árualap megteremtéséhez mind a hazai vállalatokkal, mind a külföldi partnerekkel még folynak a tárgyalások, amelyeken a kereskedelem további erőfeszí­téseket tesz a helyi árualapok felkutatására, a szocialista im­port bővítésére. (MTI) FEBRUÁR 1—2.: Jogásznapok A Magyar Jogász Szövetség me­gyei szervezete, a Közalkalmazot­tak Szakszervezetének megyei bizottsága, és a TIT megyei szer­vezete február 1-én és 2-án Kecs­keméten Jogásznapokat rendez. A megyei bíróságon sorra ke­rülő eseményen részt vevő jogász szakemberek megvitatják az új Büntető Törvénykönyv alkalma­zásának tapasztalatait, a Legfel­sőbb Bíróság elvi irányító mun­Kecskeméten káját. a módosított Polgári Tör­vénykönyvvel kapcsolatos néhány elvi és ítélkezési kérdést, vala­mint a módosított Munka Tör­vénykönyve alkalmazásának 15 feladatait. Az esemény második napján a gazdaságpolitika új vonásairól hangzik el előadás. A jogásznapok ideje alatt a megyei bíróságon a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó kiállítást nyit. Fenteken a kora dé|utani órákban ünnepélyes keretek kö­zött.. kellemes hangulatban kez­dődött el a taggyűlés. Dr. Kiaj- csovsz/ci József igazgató elnöki megnyitójában üdvözölte Horváth Istvánt, az MSZMP KB tagját, a. megyei pártbizottság első titká­réi. A taggyűlés első napirendi pontjának keretében Gyapai Jó­zsef tanszékvezető tanár tartott vitaindító előadást a kongresz- szusi irányelvekről, és az azzal kapcsolatos sajátos feladataik­ról. Hangsúlyozta, hogy az irány­elvek dialektikusán érzékeltetik a társadalmi folyamatokat, és ellentmondásokat úgy. hogy köz­ben mindannyiunk számára cse­lekvési programot ad. Szükséges, hogy az elkövetkező időszak­ban ezután is minél többen és minél alaposabban tanulmá­nyozzák a benne foglaltakat, s alakítsák' ki véleményüket az egyes kérdésekről. Az előadó bí- tálta a rendszerünktől idegen magatartási formákat, a kispol­gárságot és aggódásának adott

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom