Petőfi Népe, 1980. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1980-01-20 / 16. szám
4 • PETŐFI NÉPE 0 1980. január 20. A KOMMUNISTÁK ÉS A BERUHÁZÁS A BAJAI HUTŐHAZBAN Talán még a hűtőház is fázott a nagy hidegben, amikor a napokban ott jártam a Magyar Hűtőipar bajai gyárában. Az udvaron átvágva arra gondoltam, hogy az ott dolgozó kollektívát van mi melegitse: a gazda űrömé. lelkesedése, akinek háza épül-szépül. Hiszen ezt a gyárat 620 millió forint befektetésével fejlesztik, annak jegyében, amiről a közelgő XII. pártkongresz- szus irányelveiben is olvasni lehet. Az élelmiszeripart, a hűtőipart fel kell fejleszteni, hogy a mezőgazdasági termeléssel összhangba kerüljön. Ez nagy népgazdaság érdek és feladat. Baján tavaly kezdték meg a beruházást. • Faludi László: a beruházást végig figyelemmel követjük .. ......... a 0 Az új kazánház épülete elkészült, az első, tavaszi szezonban szolgáltat. mar Föltevésemben nem csalatkoztam, miszerint a hűtőipari gyár dolgozói a gazda odaadásával törődnek a beruházással. Erről a pártszervezet titkárával, Faludi Lászlóval folytatott beszélgetés győzött meg. ö egyben a gyár tmk-üzemének vezetője. — A három közül tegnap tartotta értekezletét az a tizenegy tagú pártcsoport, amelynek én is tagja vagyok — ült le velem rövid időre a pártirodában. — A kongresszusi irányelvek elemzése során élénk eszmecsere alakult ki a zömmel fizikai dolgozókból álló csoportban a hatékonyságról. Végül is olyan közös álláspontöl foglaltunk ei. hogy indokolt a hatékonyság tokozásnak az az erőteljes sürgetése, ami az irányelvekben olvasható. Mert az a helyzet, hogy beszélni ■nár évek óta beszélünk róla, de a kellő eredményt még mindig 'nem értük el, sem a népgazdaságban általában, sem pedig mi itt a gyárunkban. A csoport termelésben dolgozó tagjai látják, hogy sok mindent kell még tennünk. sok még a tartalékunk ezen a téren. A gazdasági építőmunka feladataitól szólva az irányelvek leszögezik hogy a beruházásokat határidőre és költségtúllépés nélkül kell befejezni. — Amikor erről esett sző, mindjárt a saját beruházásunkra terelődött a beszéd — mondta el Faludi László. — Aggódva figyelik az emberek a mi fejlesztésünk alakulását, mert a méreteihez képest a befejezési határidő szoros. Nem szeretnénk késni vele, ,dé tudjuk, hogy ez csak nagyon1 alapos, jól megszervezett munkával ; érhető el. — Hogyan látják, a párttagságnak mit kell tennie a beruházás sikeréért? — kérdeztem. — Szóval és tettel egyaránt támogatjuk a gazdasági vezetést, hogy a termelés vissza.ne essen, és emellett a | beruházás a terv szerint haladjbn. Mivel egyes, előkészítő jellegű munkákra nem találtunk vállalkozót, a gyár kénytelen saját rezsiben elvégezni őket. Ezt úgy értse, hogy az itteni dolgozók a személyes termelési fel adatuk elvégzése mellett részt vesznek a beruházásban. a rendes munkaidőben. Ezt csak a munka intenzitásának fokozásával leltet, megcsinálni. Eddig már körülbelül ezer órát dolgoztur k 'árinak érdekében, hogy az i lén nagy léptekkel haladhasson a beruházás. Mivel a régi kazánházi it le kell bontani, majd az új hiitőház útjából. helyette előre ú at kellett építeni. Az épület kési en áll és az első. tavaszi szezonban már onnan kapja a gyár a gőzt. At kell előre telepíteni, "azonos ok miatt a mosodát is. Ezzel is elkészülünk rövidesen, niert az új. végleges helyét már kialakítottuk. Tavasszal lebontjuk a régit. A pártalapszjervezet tagjai a beruházást segítő munkából példamutatóan veitték ki részüket. Emellett agitáltak a pártonkívü- liek körében, s állásfoglalásaikkal, az előkészítés sürgetésével vitték előbbre az ügyet. Mint például idős .Faldó Mihály vízvezeték-szerelő. aki sokat dolgozott eddig az előkészítésben. A bajai hűtőipari gyár párt- titkára" elmondta, hogy a párt- szervezet a városi pártbizottsággal egyetértve szorgalmazta a megfelelő összetételű és létszámú beruházási osztáiy létrehozását. Január eleje óta működik. — A terv szerint a múlt évben ^40.7 millió forintot kellett beépíteni, illetve belföldi gépek vásárlására fordítani — tájékoztatott a titkár. — Ez megtörtént, s ebben nagy szerepe volt a vázolt előkészítő munkának. Az idén 130 millió forintos lépéssel kell tovább jutnunk a kivitelezésben. s gépszerelésben. Jövőre 340 millió forintot kell befektetnünk. —’ nyolcvankettőben pedig 114 milliót. Ha mindez megtörténik. a jelenleg, mirelitárut gyártó kapacitás az évi 940 vagonról 2140 vagonra nő. A mélyhűtő és tároló iehetőség 674-ről 1674 vagonra növekszik. A bajai egység ezzel felzárkózik a Magyar Hűtőipar legjelentősebb gyárai közé. Igen fontos: megnőnek a tőkés exportra történő termelési lehetőségek, s a népgazdaság több mezőgazdasági (nyersanyagot tud feldolgozott állapotban eladni külföldnek. A hűtőpari gyár pártalapszer- vezele mindent megtesz, hogy a tervek valóra váljanak. — A beruházást végig figyelemmel követjük, a gazdasági vezetőket időről időre beszámoltatjuk a kivitelezés előrehaladásáról. iHa akadály keletkezne, akkor azonnal személyes kapcsolatba lépünk az illetékes kivitelező vállalat pártvezétőségével, és a segítségét kérjük. Természetesen a kivitelezésbe a későbbiekben is besegít a gyár kollektívája, amikor szükség lesz1 erre. és a konkrét feladatok megoldásában a kommunisták jó példával járnak elöl majd akkor is — állította határozottan Faludi László, a bajai hűtőipari gyár pártvezetőségének titkára. A. Tóth Sándor KÖNYVEK, ÖNTAPADÓS CÍMKÉK, CSOMAGOLÓESZKÖZÖK A Petőfi Nyomda termékei és tervei 0 A Talajbiológiai vizsgálati módszerek cítníi könyvet kötik a fiatal szakmunkások. Az elmúlt évre, mint eredményekben gazdáig esztendőre, tekinthetnek vissza a Petőfi Nyomda dolgozói. A számok önmagukért beszélnek: 355 millió forintos árbevételi tervüket, 400 millióra teljesítették. A vállalati nyereség meghaladja a 47 millió forintot. Szinte valamennyi fontosabb termékükből többet gyártottak a tervezettnél. Csak néhányat említve: A napilap és a folyóiratok készítésére előirányzott árbevételüket 10 millió forinttal haladták túl, s hasonló eredményt értek el, a csomagolóeszközök gyártásában is. Százkilencféle könyvet nyomtattak — köztük 15- féle idegen nyelvű kiadványt —, mintegy 20 százalékkal többet a tervezett mennyiségnél.. j — Milyen elképzeléseik vannak az idei esztendőre? — kérdeztem Birkás Bélát, a vállalat főmérnökét. — Hétezer tonna termék gyártását irányoztuk elő, ami 100 tonnával több, mint a tavalyi mény- nyiség. Árbevételi tervünk — az új termelői árak szerint — 335 millió forint, vagyis kevesebb az elmúlt évinél, a nyomdai árak ugyanis átlagosan 15 százalékkal csökkentek. Termékszerkezetünkön jelentősebben nem kívánunk változtatni, s nagyobb fejlesztést, beruházást seró tervezünk. Az ármódosulások egyre inkább, a hatékonyság növelésére, a minőség javítására, s az önköltség csökkentésére ösztönöznek, bennünket is. Ugyancsak , fokozott gondot kell fordítanunk az anyagtakarékosságra, különösen a drága importanyagok gazdaságos felhasználására. Bérszínvonalunk javítását 3 százalékos létszámcsökkentéssel kívánjuk megoldani. A nyereség dinamikus növelése, az árak visszaesése miatt, nagyobb erőfeszítéseket követel, az elkövetkezendő években. Ugyanis a fennálló hitelek visszafizetési kötelezettségeit, a korábbi évek nyeresége szerint határozták meg. 1980-ban, 19 rr|illió forintos vállalati nyereségre számíthatunk. — Mely terjrnékek iránt legnagyobb a kereslet? — Az öntapadós címkék, már tavaly is nagy népszerűségnek örvendtek. Ebből az idén 50 miilió forint értékben tervezünk gyártani. Továbbá a csomagolóeszközeink — különösen a színes faltkartondobozok — is egyre keresettebbek, s a vállalati termelésnek csaknem a 25 százalékát ezek jelentik ebben az évben. — Kaptak-e már nagyobb megrendeléseket? — Évi kapacitásunknak eddig mintegy 35 százaléka van lekötve. Évente általában 20 ezer megrendelést kapunk. Hosszan lehetne sorolni partnereinket. A legnagyobbak az édesipar, a gyógyszeripar, a konzervipar és a kozmetikai ipar, részükre nagyobb tételekben szállítunk öntapadós címkéket és csomagolóeszközöket. Jelentős mennyiség kerül azonban szovjet exportra is. ezekből a termékekből. — Történnek-e változások, a könyvnyomtatás terén? — Lényegesek, nem. Bár valamelyest módosulnak a könyvgyártás tarifái, azonban továbbra is ráfizetéses lesz... Ugyanis a legbonyolultabb, legigényesebb nyomdai termék a könyv, s a ráfordított munka értékét, a megemelt tarifa sem ellensúlyozza. Ezentúl is inkább erkölcsi és nem gazdasági megfontolás ösztönzi nyomdánkat a könyvgyártásra. Több kiadótól kaptunk már megrendeléseket. A Móra Kiadóval 15-féle ifjúsági és gyermekirodalmi könyv nyomtatására kötöttünk szerződést, amelyek példányszáma több,- mint félmillió. A Mezőgazdasági 50 ezer, a Tankönyv Kiadó pedig 435 ezer kötet elkészítésére adott megrendelést. Továbbá jelentős a Műszaki, a Gondolat, az Akadémia, a Corvina, a Közgazdasági és Jogi Kiadó által benyújtott igény is. Terveink szerint mintegy 700 tonna könyvet készítünk ebben az évben. — Milyen nyomdaipari termékek készülnek jelenleg? — A Gondolat Kiadó gondozásában. Szabó László: Bűntett és büntetése, valamint Dénes Zsófia: Gyalog a baloldalon című művek nyomtatásán dolgoznak nyomdászaink. s már a kötészetben van a Mezőgazdasági Kiadó által megrendelt Talajbiológiai vizsgálati módszerek című könyv. A csomagolóeszközök közül, többek között most folyik a Kecskeméti Sütőipar részére készülő babapiskótás dobozok. | szovjet exportra "kerülő - gyógyszeres skatulyák, valamint a Bip öntapadós címkék gyártása, a vegyipar számára. Koloh Elek A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Tragikus vadászat 9 A Bajai Szakszervezeti Vadász- társaság tagjai a múlt év szeptember 18-án hazafelé tartottak egy vadászatról. Az egyik gépkocsiban ült többek között id. Rózsa János (Baja, Kölcsey u. 26.), a társaság vadászmestere és Márki Béla (Baja, Kolozsvári u. 2.), a bajai LAKBÉR személyzeti "vezetője, aki szintén tagja a társaságnak. Beszélgettek. Arról is szó volt, hogy legközelebb szeptember 21. és 22. közötti éjszakán szintén rendeznek vadászatot. Márki Béla elmondta, hogy azon ő is részt fog venni. Később azonban, amikor napok múlva már a szabályos jelentkezésre került a sor, Márki nem jelentkezelt, pedig a Vadászati Szabályzat kimondja, hogy csak az vehet részt a vadászaton, aki a vadászat megkezdése előtt jelentkezik a vadászmesternél. Szeptember 21-én a késő délutáni órákban a társaság öl tagja kiment a Baja határában levő. úgynevezett Józselházi részre vadászni. Márki Béla nem volt közöttük. Viszont hajnali fél öt tájban Szabó Lajos (Baja. Klapka u. 26.) társaságában gépkocsival a helyszínre érkezett Márki Béla is, aki — noha az öt vadász közül hármat észrevett — senkinek sem szólt vadászati szándékáról, senkitől nem kérdezte, hogy ki merre van. Amint említettük, is, a helyszínt gépkocsival közelítette meg, majd a Kékeshegyi lőtér felé vezető úton megálltak az autóval, kiszálltak. Márki magához vette a kifogástalan állapotban lévő, távcsöves vadászfegyverét, és Szabó Lajossal együtt immár gyalog folytatták útjukat. Közben Márki Béla a fegyver egyik csövébe nagyvadra használatos golyót, a másik csőbe pedig sörétes lőszert töltött. Körülbelül 160 méter gyaloglás után értek el a bajai Augusztus 20. Termelőszövetkezet kukorica- táblájához. Megálltak, mert a kukoricásból zörgést, „csörtetést" véltek hallani. Márki azonnal vaddisznóra gondolt, ezért térdre ereszkedett, fegyverét célzásra emelte. A fegyveren távcső is volt — amint korábban már említettük — ebbe bele is nézett a vadász, de így sem tudta megállapítani pontosan, hogy a zaj mitől származik. Csak egy „sötét tömeget" látott, s azt vaddisznónak vélte. Célzott és lőtt a golyóval’ töltött.csővel. Ekkor — amint később megállapították — hajnali 4 óra 40 perc volt, szabad szemmel és távcsővel egyaránt nehezen lehetett látni. Márki Béla — ezt ugyancsak később állapították meg — tizenkilenc méterre volt a „csörtetés” színhelyétől, innen adta le a lövést. Amikor odament, döbbenve tapasztalta, hogy agyonlőtte id. Rózsa Jánost, a vadászmestert, egyik legjobb barátját és vadá^ztársát, akinek a fején haladt át a lövedék, és abban a pillanatban meghalt. Márki Bélának ez a nagyfokú gondatlansága érthetetlen, hiszen, mint vadásznak, s mint aki korábban vadászmester is volt, ismernie kellett a vadászatra vonatkozó, igen szigorú szabályokat. Többek között azt is, amelyik kimondja, hogy „tilos lőni vélt mozgásra, vagy zörgésre ... Vadászaton lőni csak akkor szabad, ha a vadász a vadat minden kétséget kizáróan felismerte, és mások életét, testi épségét, illetőleg vagyontárgyait nem veszélyezteti”. Márpedig Márki Béla nem ismerte fel kétséget kizáróan, hogy a kukoricásban mi mozog, illetve mitől származik a zaj, a zörgés. Mégis lőtt. A bírósági tárgyaláson — amely az elmúlt héten szerdán fejeződött be, s akkor hozott ítéletet a megyei bíróság az ügyben — azt vallotta, hogy „elfogta a vadászláz", és csak arra koncentrált, amit a kukoricásból hallott. Úgy vélte, vaddisznótól származik a zörgés, és nem akarta elszalasztani a vadat. Azt sem akarta megvárni, amíg esetleg közelebb jön, s netán őt megtámadja. A bíróság természetesen bűnösnek találta Márki Bélát, és foglalkozás körében elkövetett halált okozó gondatlan veszélyeztetés miattN két év hathónapi, fogházban letöltendő szabadságvesztésre ítélte, s további három esztendőre eltiltotta a vadászattól. Az ítélet még nem jogerős. Ennek a tragikus vadászatnak a körülményeit, magát az esetet azért ismertettük, hogy tanulságul szolgáljon mindazoknak, akik hódolnak, ennék a szenvedélynek. Sajnos, mint ismeretes, nem ez az első olyan, emberéletet követelő tragédia, amely vadászaton esett, reméljük azonban, hogy az utolsó. Bács-Kiskun megyében jelenleg harmincnyolc vadásztársaság működik, több, mint kétezer taggal, s nem vitás, hogy fegyelmezettség, a szabályok szigorú betartása a jellemző ezekre a társaságokra, a tagságra. A tárgyaláson a tanúk elmondták, hogy id. Rózsa János milyen gyakran tartót baleseti oktatást, milyen komolyan vette az előírásokat, s azok ismeretét megkövetelte tagtársaitól. A mostani ügy vádlottjánál sem az volt a hiba, mintha nem ismerte, nem-.tudta volna az előírásokat. Ügy- látszik azonban ez -nem volt elég, >mert *.,megenged te”, hogy eluralkodjon rajta a „vadászláz", s ez vezetett a tragédiához. Minden vadász tudja, hogy ez megengedhetetlen. Mert mi történik akkor, ha netán megugrik egy vad? Tragédia semmi ^setre sem, mert utána lehet menni, meg lehet várni a következőt stb. A legfontosabb tehát, csakis a szabályzatnak „engedni”, s nem pedig a vadászláznak. Csak akkor szabad lőni,' ha abból nem lesz tragédia. G. S. A takarékosság új módszere az erdészetben és a faiparban A fa, mint újratermelhető energiaforrás volt a tárgya annak az előadásnak, amely a közelmúltban hangzott el a magyar erdészet-és faipar dolgozóinak budapesti szákmai összejövetelén. A ' fa energiaforrásként való felhasználása — mondotta egyebek között Klaus Rantapu finn mérnök -r- elsősorban az olajárak szüntelen emelkedése miatt, újból időszerű. Finnországban tíz éve folytatnak kísérletet a fa sok célú hasznosítására. A vékony ágak és koronacsú- esek felaprítása után. a fának szinte minden részét felhasználják. A fából készült aprítékot részben vegyi úton tárják fel. Finnországban ismertek a fából való furfurolgyártás legkorszerűbb módszerei. Az apríték emellett alkalmas farost és forgácslapgyártásra. de kiterjedten alkalmazzák kazánok fűtésére is. A nagyüzemek és, magánháztartások kazánjai egyaránt fűt- hetők hulladékfa-aprítékkal, csupán a kazán típusát kell célszerűen megválasztani, vagy erre megfelelően átalakítani. A legalkalmasabb kazántípus kikísérletezése szerves része volt annak a fahulladék-hasznosítási programnak, amelyet a finn állam egymillió márkával támogatott. A finn nemzetgazdaság évente 22 millió tonna olajat használ fel. lés ennek 14 százalékát már most fából készült nprítékkal tudják helyettesíteni. Egy kilogramm száraz faapríték fél kilogramm fűtőolajjal egyenértékű hőt termel. Érthető tehát, hogy ennek a korábban veszendőbe ment nyersanyagnak a korszerű hasznosításával évente ma már 150 millió dollár értékű energiát takarítanak meg Finnországban. A korszerűségről- csak annyit, hogy nem az aprítékot égetik el közvetlenül, hanem első lépcső- bet* a száraz aprítékot, gázosít- ják, és az így nyert -gáz elégetése révén nyerik a hőenergiát. A kísérletek folytatásával megbízott tudományos intézetek és üzemek már a faaprítékhalmaz automatikus továbbítását, a tüzelőtérbe juttatását, is megoldották. Megszervezték a laza halmazállapotú anyag /szállítását. a felhasználókhoz való eljuttatását. Az apríték szárítása eredeti víztartalmának mintegy felére csökkentése, a kazánhulladék hőjének a felhasználásával történik. Finnországban *— amelynek fakitermelése mintegy ötszöröse a miénknek — már megoldották a fa erdei és ipari feldolgozása során keletkező hulladék hasznosítását. Ezen a téren sok műszaki tapasztalatot vehetünk át a finnektől. Az előadást követő diafilmvetítés bemutatta az apríték-, gyártó gépsorokat. valamint azok termelési technológiáját. A magyar erdészeti, faipari szakemberek nagy érdeklődéssel kísérték az elhangzottakat. Ha- I zánkban ugyanis kétmillió köbméter fahulladék célszérű hasznosítását kellene megoldani. Ezen a téren csak a kezdő lépéseket tettük meg. azokat is főleg a finn technika megvásárlásával. Szóval és tettel • NDK-gyártmányú ofszet nyomógép nyomja a Bűntett és büntető tímű könyvet. Halmovánszki István gépmester irt nyitásával.
