Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-20 / 297. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979. december 20. Angolai párt- és kormányküldöttség érkezett Moszkvába NAPI KOMMENTÁR Robbanásveszély Kádár János távirata Leonyid Brezsnyevhez Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára a Központi Bizottság nevében jókívánságait fejezte ki Leonyid Iljics Brezs- nyevnek, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának, a Szovjetunió Leg- • felsőbb Tanácsa Elnöksége elnö­kének 73. születésnapja alkalmá­ból. (MTI) események sorokban PRÁGA Prágában kedden megnyílt a cseh nemzeti tanács ülésszaka. A Cseh Szocialista Köztársaság leg­főbb államhatalmi szervének na­pirendjén az 1980. évi állami költ­ségvetés törvénytervezete szere­pel. (TASZSZ) OTTAWA Kanada úgy határozott, hogy feloldja a Rhodesiával szemben 1965-ben elrendelt gazdasági bün­tető intézkedéseket — közölte kedden este Flora MacDonald, az ország külügyminisztere. Nagy- Britannia, az Egyesült Államok és Ausztrália után Kanada a ne­gyedik ország, amely megszünte­ti a salisbury-i fehértelepes kor­mányzattal szemben 14 évvel ez­előtt elrendelt szankciókat. (AFP) WASHINGTON Az amerikai szenátus pénzügyi bizottsága kedden egyhangúlag jóváhagyta az 1979. évi amerikai —kínai kereskedelmi egyezményt, amely a képviselőház korábbi jó­váhagyása értelmében tartalmaz­za Kína számára a legnagyobb kedvezmény elvét. Az egyezmény csak akkor lép hatályba, ha azt a képviselőház és a szenátus is jóváhagyja. NEW YORK Margaret Thatcher brit kor­mányfő az Egyesült Államokban tett kétnapos hivatalos látogatása befejeztével kedden hazautazott New Yorkból. Találkozott és tár­gyalt Carter elnökkel és Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárral. MOSZKVA Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségének el­nöke köszöntötte szerdán délben a moszkvai repülőtéren az ango­lai párt- és kormányküldöttséget, amely az SZKP Központi Bizott­sága, a Legfelsőbb Tanács Elnök­sége és a szovjet kormány meghí­(Folytdtás az 1. oldalról.) egybehangzóan rámutattak, hogy egy Irán elleni katonai támadás óriási vérontáshoz vezetne. A kormány jelenleg e lehetőséggel annak messzemenő világpolitikai következményei miatt sem szá­mol. A fenyegetőzések ellenére a Carter-kormány továbbra is gaz­dasági nyomást próbál alkalmazni — mutatnak rá sajtókörökben. Washington ENSZ-rendszabályo- kat tartana eszményinek, de azok­ra nehezen számíthat. Ezért foly­nak az erőfeszítések, hogy a nyu­gati tőkés országok közös gazda­sági rendszabályokkal sorakozná­nak fel az Egyesült Államok mö­gé. Ha a washingtoni kormány ma­ga kezdeményezné az Egyesült Államok és Irán korábbi kapcso­latainak kivizsgálását, ez meg­gyorsíthatná a túszok kiszabadí­tását — jelentette ki Ghotbzadegh iráni külügyminiszter a londoni Guardian-nek adott nyilatkozatá­ban. „Az Egyesült Államok dolga volna felderíteni, mit művelt a CIA, Kissinger és Nixon a sah idején, s a vizsgálathoz Irán az összes szükséges dokumentumot és adatot készséggel biztosítaná. Ha egy ilyen eljárást Washington indítana meg, ez mély benyomást gyakorolna az iráni közvélemény­re, s közelebb vinne a túsz-kérdés megoldásához” — hangoztatta Ghotbzadegh. Az iráni kormány eljuttatta az amerikai külügyminisztériumba annak a 35 iráni diplomatának a névsorát, akik azután is az Egye­sült Államokban maradnak, hogy Teherán csökkenti ottani diplo­vására érkezett hivatalos baráti látogatásra a szovjet fővárosba. A küldöttséget katonai tisztelet- adással fogadták. A két ország zászlóival feldíszített repülőtéren nagy számban voltak jelen az SZKP és a szovjet állam vezető személyiségei. Ott voltak a szov­jet főváros dolgozóinak képvise­lői is, akik meleg szeretettel kö­szöntötték a kedves véndégeket. máciai személyzetének létszámát. Emlékezetes, hogy az iráni—ame­rikai kapcsolatok kiéleződése után Washington szólította fel a tehe- ráni kormányt az Egyesült Ál­lamokban működő diplomáciai ál­lományának 80 százalékos csök­kentésére. Az iráni sah panamai tartózko­dása elleni meg-megújuló tiltako­zó akciók keretében, kedden diá­kok egy csoportja Panamaváros­ban kövekkel támadt az amerikai nagykövetség épületére. A nagy- követség szóvivője szerint komo­lyabb incidens nem történt, a nemzeti gárdisták a tüntetést fel­oszlatták. A panamai hatóságok megszigorított biztonsági intéz­kedéseket léptettek életbe a sah tartózkodási helyéül kijelölt Con- tadora szigeten, miután Khalkha- li ajatollah kedden ismét azzal fenyegette meg a megbuktatott uralkodót, hogy „iráni gerillák meg fogják gyilkolni”. A Mohammad Mofatteh ellen elkövetett keddi merényletet egy eddig ismeretlen „F.M.” nevű cso­port vállalta magára. A csoport képviselője telefonon közölte * a Pars hírügynökséggel, hogy Mo­fatteh meggyilkolása előtt ők kö­vették el a Montahari ajatollah, az Iszlám Forradalmi Tanács tag­ja, és Gharani tábornok, volt vezérkari főnök elleni merényle­teket is. A Mohammad Mofatteh ellen elkövetett gyilkos merénylet Irán ellenségeinek és a sah egyko­ri ügynökeinek műve — jelentet­te ki az iráni forradalmi tanács keddi közleménye. A teheráni rádióban is felol­vasott nyilatkozat». szerint az „amerikai imperializmus iránt po­Lelkesen üdvözölte a delegációt a Moszkvában tanuló angolai diá­kok csoportja is. Jose Eduardo dos Santos, az MPLA-Munkapárt Központi Bi­zottságának elnöke, az Angolai Népi Köztársaság elnöke, a dele­gáció vezetője Leonyid Brezsnyev társaságában üdvözölte a megje­lenteket. (MTI) zícióinak elvesztése folytán már csak ilyen bűntettek bátorítására hagyatkozhat”. A forradalmi ta­nács ugyanakkor hangoztatja, hogy „a kiontott vér csak újabb lendületet ad az iráni nép forra­dalmi harcának”. Ismeretlen tettesek kedden fel­robbantottak egy fontos olajveze­téket Khuzisztánban, s ezzel Ah- wazt, a tartomány fővárosát el­vágták az olajutánpótlástól. Szak­értők szerint a viszonylag mérsé­kelt erejű robbanás az olajkiter­melést nem fogja befolyásolni. A január 25-re kitűzött elnök- választás dátumának nyilvános­ságra hozatalával a hét elején megkezdődtek Iránban a választá­si előkészületek. A Teherán li­mesnek a közelgő választásokkal foglalkozó cikke szerint, a legesé­lyesebb elnökjelöltek: Behesti aja­tollah, a forradalmi tanács titká­ra, Baniszadr gazdasági és pénz­ügyminiszter, és Madani ellenten­gernagy, á haditengerészet főpa­rancsnoka. Nyugati jelentések Ba- zargan lemondott miniszterelnök nevét is megemlítik ebben az ösz- szefüggásben. Rafszandzsani ajatollah, ügy­vezető belügyminiszter közölte, hogy a jelöltek hivatalos névsorát január 4-én hozzák nyilvánosság­ra. Előzőleg megvizsgálják, hogy az alkotmány előírásai szerint al­kalmasak-e az elnökjelöltségre. Az elnök hatáskörébe fog tar­tozni az új kormányfő kiválasztá­sa, akit majd a parlament erősít meg tisztségében. A parlament 279 képviselőjét február elején választják meg: a nemzetgyűlés alakuló ülését február 15-én az iráni forradalom első évforduló­ján tartja. (AFP, DPA, ADN, Reuter) Sokáig úgy tűnt: a libanoni helyzetet már nem lehet továbo bonyolítani. Most kiderült: a ku­szánál is van összekuszáltabb, a szövevényesnél is létezik még szö­vevényesebb. Amióta híre jött az iráni önkéntesek libanoni utazá­sának — bejrúti jobboldali for­rások már kész tényként beszél­nek róla, mások szerint az irániak még nem lépték át Libanon ha­tárait —, az amúgy is feszült dél-libanoni térségben ismét nőtt a robbanásveszély. Hozzájárult a helyzet kiélező­déséhez az is, hogy a legutóbbi arab csúcsértekezlet Tuniszban nem hozott egyértelmű döntést. Miután a különböző arab államok más-más megközelítésben próbál­ták a palesztinok dél-libanoni te­vékenységét magyarázni és indo­kolni végül kompromisszum szü­letett. Csakhogy a felemás, sok­féleképpen értelmezhető állásfog­lalás a palesztinok mozgását, dél­libanoni tevékenységét legalább annyira hátráltatta, mint ameny- nyire segítette. Ezek után röppent fel a hír a siíta önkéntesek tobor­zásáról. Khomeini ugyan leállítot­ta az iráni főváros repülőterén indulásra kész első egységüket, de 'az újabb jelentések szerint ezek a csoportok később mégis elutaztak Teheránból. Kapóra jött a külső erő megje­lenésének híre Haddadnak, a dél­libanoni szakadár milicisták pa­rancsnokának. Az izraeli zsoldban MOSZKVA összekapcsolták szerdán, moszkvai idő szerint 17.05 órakor a pilóta nélküli szállító űrhajót a Szaljut—6. űrállomással. Mint a földi irányító központban közöl­ték, az összekapcsolás földi pa­rancsra történt, a „Szojuz—T” irá­nyító berendezéseinek bekapcso­lásával. Az űrhajó a mellső át­szálló fülke felöl kapcsolódott ösz­szolgáló őrnagy — szoros össz­hangban megbízóival — nyom­ban készültségbe helyezte fegy­vereseit, akik a Dél-Libanonban állomásozó és feladatukat egyre nehezebb körülmények között el­látó ENSZ-erőket veszélyeztetik. Pedig a kéksisakosok szerepe nem becsülhető le: az egymással szem­benálló felek között olykor éle­tük kockáztatásával vállalják a tűzszünet fenntartását. Halottaik és sebesüljeik aggasztó mérvű nö­vekedése arról tanúskodik, hogy szerdán lejárt megbízatásuk meg­hosszabbítására feltétlenül szük­ség van, mert nélkülük a Közel- Kelet puskaporos hordója még könnyebben fölrobbanhat. Ami a palesztinokat illeti, saj­nálatos, hogy a tuniszi csúcs egyik legfontosabb kérdésében nem sikerült közös nevezőre jut­ni. Az iráni önkéntesek esetleges bekapcsolódása a harcokba rá­adásul tovább bonyolítaná a hely­zetet, s olyan feszültséget terem­tene, amely súlyos következmé­nyeket vonhat maga után. Dél-Libanonban a térség biz­tonsága érdekében nem a szem­ben álló erők növelésére hanem azok csökkentésére kellene töre­kedni. Minden, ami ezzel ellen­tétes irányban hat. veszélyt hor­doz magában, s éppen ekért ag­godalommal tölti el azokat, akik a közel-keleti válság békés ren­dekésében reménykednek. Gy. D. sze az űrállomással, amely immár két és egy negyed évnél is többet töltött a világűrben és számos űr­hajót fogadott. Az első közlés szerint az össze­kapcsolás célja az, hogy kipróbál­ják az új szállító űrhajót, annak berendezéseit a kozmikus komp­lexum részeként. A „Szojuz—T” mint ismeretes, a korábbi szállító űrhajókat hivatott felváltani a szovjet űrkísérletekben. (MTI) Washington tovább fenyegetőzik Budapestre érkezett Kjeid Ölesen Szerdán hivatalos látogatásra Budapestre érkezett Kjeid Ölesen, a Dán Királyság külügyminisztere. A Ferihegyi repülőtéren meghívója, Púja Frigyes külügyminiszter köszöntötte a vendéget. Fogadtatásán jelen volt Henrik Holger Haxthausen, a Dán Királyság budapesti nagykövete is. (MTI) Találkozás az űrben — földi parancsra TÖBBISMERETLENES EGYENLET Indiai választások VITA A BT-TAGSÁGRÓL Meghosszabbították egy nappal az ENSZ-közgyíílést Űj év — új kormány! Joggal lehet ezzel a párhuzammal jelle­mezni India belpolitikai eletet, hiszen 1980 első hetében 326 millió választásra jogosult állam­polgár járul az urnákhoz. „Kormány ózhat at lanság ?” A kontinens-imére tű Indiában (amely 640 milliós lakosságával a világ második legnépesebb álla- maj ötödik hónapja tart a kor­mányválság. A hatalmi csatáro­zások hőfoka és bonyolultsága olyan szintet ért el, hogy politi­kai megfigyelők egyre többször illetik a „kormányozhatatlan” jelzővel az országot. Ez alapve­tően arra vezethető vissza, hogy Indiában véget ért az országos tömegbázisra támaszkodó, min­den államban biztos eséllyel fel­lépő pártok korszaka. A Nehru, illetve Indira Gandhi nevével fémjelzett Nemzeti Kongresszus Párt (NKP) még három évtize­dig kormányozhatott. Az Indira Gandhit 1977-ben megbuktató Dzsanata összefogására már csak időlegesen képes, laza pártkoalí­ciónak bizonyult. Az 1979 nyarán lemondásra kényszerült miniszterelnök, De- szai helyébe ekkor a frissen ala­kult Dzsanata (Világi) Párt ve­zetője, Csaran Szingh lépett. Be­iktatására azonban már nem ke­rült sor: a politikai küzdőtérre visszatérő, s népszerűségét gyor­suló ütemben visszanyerő Indira Gandhi támogatása nélkül már nem kapott bizalmat az alsóház­ban. Reddi államelnök döntése a rendkívüli választások kiírásá­ról azonban csak a frakcióhar­cok és a személyi hatalmi kom­binációk teljes eluralkodását aka­dályozta meg. Bonyolult szembenállás Az alsóház augusztusi feloszla­tása óta mindegyik politikai cso­portosulás saját térhódítását re­méli. A pártszövetségek kialaku­lása, a választási programok már ma is szolgálnak néhány tanul­sággal. Az országos pártok szere­pének csökkenését bizonyítja a helyi politikai erők előtérbe ke­rülése. E mögött az indiai állam­szövetségi rendszer nem elhanya­golható problémái rejlenek. Ke­mény központi kormányzás vagy nagyobb regionális autonómia? A kérdés súlya a következő évti­zedben mindenképpen nőni fog. Mindamellett a választási küz­delem a következő négy nagyobb csoport szembekerülését jelzi: 1. A Dzsanata maradék erői; veze­tőjük Dzsagdzsivan Ram, aki a 100 milliós „érinthetetlen” ki­sebbség támogatását is élvezi, ök a „demokrácia minden szinten történő megvalósítását” hirdetik, közvetve fenntartva ezzel az In­dira Gandhi önkényeskedései el­len emelt vádakat. 2. A Csaran Szingh vezette Lók Dal pártszö­vetség, amelyet az NKP Gandhi asszonytól eltávolodott szárnya, egyes muzulmán csoportok, a szo­cialisták és a kommunisták is támogattak. A jelenleg ügyveze­tő miniszterelnök Szingh-et a módosabb földbirtokosok képvi­selőjének tekintik — gazdaságpo­litikája is ennek a rétegnek ked­vez. 3. A legutolsó napok fejle­ménye, hogy az NKP eddig Csa­ran Szingh mellett álló része be­jelentette: korábbi állásfoglalásá­val ellentétben mégis önállóan In­dul a választásokon. A közös lis­tára vonatkozó ígéret visszavoná­sa mindenképpen csökkenti Csa­ran Szingh esélyeit. 4. Végül az NKP Indira Gandhi mellett fel­sorakozó része, az úgynevezett Indira-Kongresszus (NKP—I). Az ő esélyeiket Indira Gandhi nö­vekvő tekintélye kétségtelenül erősíti, bár az utóbbi időben a nagyvárosokban végzett közvéle­ménykutatások kedvező mutatói megtévesztőek. Orvosolatlan társadalmi bajok A lakosság 80 százaléka ugyan­is falun él, s az ő véleményük kevéssé ismert. Pedig e réteg életszínvonalának, sorsának ala­kulása jelenti a fő gondot India bármilyen összetételű kormánya számára. Az ország elmaradottsá­ga napjainkig sem változott meg gyökeresen. Biztató jel az éhín­ségek leküzdése (India élelmiszer­ből ma már önellátó, bár az idei monszun elmaradása ismét ne­hézségeket okoz), de az ipari ter­melés lassulása, a 420 millió anal­fabéta, a mintegy 55 millió mun­kanélküli, s a Dzsanata^kormány alatt megugrott infláció komoly társadalmi terhet jelent. Becslé­sek szerint ma is majd 400 mil­lióan élnek a havi 5 dolláros lét­minimum szintje alatt! Ezek a • A választások három legesé­lyesebb politikusa: Indira Gan­dhi, Dzsagdzsivan Ram és Csaran Szingh. számok azt jelzik: egy kormány­változás jótékony hatású lehet a térség nyugalmának biztosítására, a lassan fél éve elodázott gazda­sági-költségvetési döntése megho­zatalára, de a szociális-társadal­mi fejlődéshez önmagában kevés. A hatalomért versengő pártok ugyanis lényegében csalk a tőkés fejlődés különböző alternatíváit pártolják. A januári választások győzte­sének személye ma még ismeret­len. India legjobb ismerői is csak annyit mernek jósolni: Indira Gandhi előretör, de pántjának mandátumai nem lesznek elegen­dők egy abszolút parlamenti több­séghez. Ez a volt — esetleg le­endő — miniszterelnök asszony teljes politikai rehabilitációját je­lentené, anélkül azonban, hogy a politikai kibontakozás kérdését megoldaná. Mi lesz ugyanis akkor, ha egy ilyen bizonytalan parlamenti fel­állásban ismét a pártszövetkezé­sek boszorkánykonyhájában kez­dik főzni az ország helyzetének javításához szükséges gyógyszert? S ha az új év hosszabb-rövidebb politikai küzdelem után valóban új vezetést hoz az ország élére, hogyan fognak hozzá a régi prob­lémák orvoslásához? Ilyen, s eh­hez hasonló kérdések is mutat­ják: India jövőjének egyenlete ma még jó néhány ismeretlent tartalmaz. Sz. G. Továbbra sem született döntés arról, hogy melyik latin-amerikai országé, Kubáé, vagy Kolumbiáé legyen a Biztonsági Tanács egyet­len szabad helye, s emiatt az ENSZ-közgyűlés 34. ülésszakát egy, nappal meghosszabbították. (A BT-tagság körüli vita mellett egyéb napirendi pontokat is meg­vitatnak.) Kedden egyébként a száztizenkettedik szavazásig jutot­tak, s ennek során Kuba 88 sza­vazatot gyűjtött a szükséges 98 helyett, míg Kolumbiára 58 részt­vevő adta szavazatát. Elhalasztották a Biztonsági Ta­nács ülését, amelyen az ENSZ Dél-Libanonban állomásozó erői mandátumának meghosszabbítá­sáról kellett volna dönteni. A „kéksisakosok” mandátumának 6 hónappal történő meghosszabbítá­sát Kurt Waldheim főtitkár java­solta. Diplomáciai források sze­rint a halasztás oka az, hogy a ha­tározattervezet egyes részletei kö­rül nézeteltérések mutatkoztak. PEKING Éliás Béla, az MTI tudósítója jelenti: Pekingben szerdán délelőtt tar­tották meg a kínai—vietnami kormányközi tárgyalások máso­dik fordulójának tizedik ülését. Dinh Nho Liem külügyminiszter­helyettes, a vietnami kormány- küldöttség vezetője új javaslatot terjesztett elő az ülésen. A Viet­nami Szocialista Köztársaság kor­mánya nevében javasolta, hogy a két fél késedelem nélkül írjon alá megállapodást, amelynek értel­mében kötelezi magát, hogy 1980. január elsejétől kölcsönösen tar­tózkodik a fegyveres provoká­cióktól. Dinh Nho Liem az ülésen el­hangzott felszólalásában rámuta­tott hogy az első és a második fordulóban eddig megtartott, ösz- szesen tizenöt ülés ellenére sem sikerült haladást elérni a tárgya­lásokon. Nem sikerült konstruktív tárgyalást folytatni sem. mert a kínai fél egyrészt nem volt haj­landó megvitatni a vietnami ja­vaslatokat. másrészt ragaszkodott A keddi plenáris ülésen két ha­tározat született a tömegtájékoz­tatásról. Az ülésen megvitatták a közgyűlés különleges politikai bi­zottságának jelentését a tájékoz­tatást érintő kérdésekről. A ha­tározat értelmében a tömegtájé­koztatási eszközöknek a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdí­tását, a népek közötti megértés, valamint az általános és teljes le­szerelés ügyét kell szolgálniok. A közgyűlés bizottságot hozott létre, amelynek feladata a világszerve­zet tájékoztatási tevékenységének javítása és az, hogy előmozdítsa a tájékoztatási rendszer fejlődését. A másik tájékoztatással kapcsola­tos határozat felszólítja az UNES- CO-t, hogy folytassa a nemzeti tájékoztatási rendszerek fejleszté­sét célzó tevékenységét. A köz­gyűlés arra kéri az UNESCO fő­igazgatóját, hogy tanulmányozza, egy, a tájékoztatási eszközök fej­lesztését célzó alap létrehozását. (TASZSZ, ADN, AFP, Reuter) hozzá, hogy ne a kétoldalú problé­mákat, hanem harmadik országo­kat érintő kérdéseket vitassanak meg, s ezeket is a Kína által képviselt erőpozíció alapján. S miközben a tárgyalások folynak, Kína újabb „megleckéztetéssel” fenyegeti Vietnamot, folytatja fegyveres provokációit, a határ mentén állomásozó csapatainak megerősítését, és ezzel olyan fe­szült helyzetet teremt, amelyben bármelyik pillanatban kirobban­hat egy újabb háború a két or­szág között. Han Nien-lung külügyminisz- terrhelyettes, a kínai kormány- küldöttség vezetője szintén meg­állapította szerdai felszólalásában, hogy nem sikerült semmiféle ha­ladást elérni a tárgyalásokon, de ezért a vietnami felet tette fele­lőssé és felszólította, hogy „tegyen valami hasznosat a tárgyalások sikere érdekében”. Súlyos követ­kezményeket helyezett kilátásba arra az esetre, ha Vietnam foly­tatni kívánja „regionális hegemo- nista és Kínával .szemben ellen­séges” politikáját. (MTI) Kínai-vietnami tárgyalások

Next

/
Oldalképek
Tartalom