Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-15 / 293. szám

V VILÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! I PETŐFI nEpe AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 293. száip Ára: 1 »20 Ft 1979. december 15. szombat ENSZ-határozat a gyarmatosításról Az ENSZ közgyűlése magyar idő szerint tegnap hajnalban egyes tagállamok kifogásai elle­nére, elsöprő 125 a 7-hez sza­vazataránnyal, 7 ország tartóz­kodása mellett, gyarmatosításelle­nes határozatot hagyott jóvá. A határozatban leszögezték, hogy a gyarmati elnyomás vala­mennyi formája, ideértve a faj- üldözést is, súlyos veszélyt je­lent a nemzetközi békére és biz­tonságra. Elismerték a gyarmati vagy idegen uralom alatt élő népek jogát arra, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel küzdjenek függétlenségük kiví­vásáért. Elítélték a külföldi gaz­dasági és egyéb érdekeltségeknek a gyarmati rendszer felszámolása ellen ható tevékenységét. Súlyo­san elítélték a dél-afrikai kor­mánnyal való mindenféle együtt­működést, különös • tekintettel ezek nukleáris és katonai oldalá­ra, és követelték azonnali be­szüntetésüket. Felszólították az összes tagál­lamokat, hogy tartsák vissza Dél- Afrikába és Rhodesiába irányuló segélyeiket, mindaddig, amíg Na­míbia és Zimbabwe el nem nyeri önrendelkezését és függetlenségét. ÜLÉST TARTOTT A SZAKSZERVEZETEK ORSZÁGOS TANÁCSA Továbbfejlődésünk egyetlen lehetséges útja a gazdaság hatékonyságának növelése Jelentős eredmény, hogy gaz­daságunk alapvetően céljainkkal összhangban fejlődött az idén, és a vártnál kedvezőtlenebb külső feltételek ellenére megkezdődött a külgazdasági egyensúly helyre- állításának folyamata — mondot­ta Juhász Ottó, a SZOT titkára a Szakszervezetek Országos Taná­csának ülésén, amely tegnap egye­bek között az idei gazdasági ered­ményekkel és a jövő évi felada­tokkal foglalkozott. 1980-ban is a népgazdaság egyensúlyi helyzeté­nek javítása és az elért életszín­vonal megőrzése lesz a fő feladat. Továbbfejlődésünk egyetlen le­hetséges útja a gazdaság haté­konyságának növelése. Számolni kell azzal, hogy a termelés a kö­vetkező években csak azokon a területeken növekedhet viszony­lag dinamikusan, ahol javul a ter­mékszerkezet, s gazdaságosan ér­tékesíthető cikkeket állítanak elő. Gondoskodni kell arról, hogy a dolgozók megismerjék vállalatuk gazdálkodását, a termékeik érté­kesítéséből származó bevételeket, a hasznot vagy éppen a ráfizetést, hogy a vállalat gazdáiként maguk is többet tehessenek a gazdaságos­ság javításáért. Az új termelői árak, továbbá a jövedelem- és bérszabályozás új rendszere nyo­mán 1980-ban a vállalatok bér­emelési lehetőségei eltérőek lesz­nek. A vállalati munka eredmé­nyességétől függően 2 és 9 száza­lék között szóródhatnak a bér­emelések. A béreket a legnagyobb mértékben ott emelhetik, ahol a munka hatékonysága javul és a létszám csökken. A SZOT titkára utalt a kong­resszusi és felszabadulási munka­verseny eredményeire, továbbá arra, hogy a verseny az idén nem ér véget, hanem 1980. december végéig tart. Helyesen teszik a vál­lalati kollektívák, ha az 1980. évi feladatok ismeretében felül­vizsgálják korábbi vállalásaikat, s felajánlásaikban is rugalmasan követik a tervekben meghatáro­zott változásokat. (MTI) ORSZÁGOS ÉS NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK BÁCS-K1SKUN MEGYÉBEN Kulturális tervek a jövő évre A helyi jelentőségű eseménye­ken kívül számos országos és nemzetközi jellegű kulturális, művészeti rendezvény színhelye lesz a megye 1980-ban. Az előze­tesen összeállított megyei prog­ram a hagyományos rendezvé­nyek mellett sok újat is ígér. Kecskeméten jövő nyáron ha­todszor nyitják meg a nemzetkö­zi zománcművészeti alkotótele­pet, s megrendezik a művészeti műhely kiállítását. Csaknem egyidőben zajlik majd a Vili. nemzetközi Kodály-szeminárium programja a megyeszékhelyen. Júliusban Kecskeméten tartják a Kézműves Iparművészek Világ- szervezetének kerámiai szeminá­riumát, a megyei tanács és a Kerámia Stúdió rendezésében, ősszel pedig a IV. Jugoszláv Ke­rámia Triennálé anyagát állítják ki a Megyei Művelődési * Köz­pontban. A csaknem húsz országos ren­dezvény közül megemlítjük a népművészek kalocsai folklór­színpadának előadássorozatát, az ének-zenei általános iskolák ta­nárainak Kecskeméten megren­dezésre kerülő országos konfe­renciáját. Kiskőrösön júliusban bonyolítják le a Petőfi Sándor nevét viselő középiskolák és szakmunkásképző intézetek or­szágos versmondó versenyét, nemzetiségi népművészeti kiállí­tást és vásárt rendeznek,' amely­hez a nemzetiségi népdalkörök országos találkozója kapcsolódik majd. Ugyanabban a hónapban lesz Lakiteleken a második or­szágos szőttesvásár. A közművelődés megannyi le­hetőségét kínálják a megyei, a városi és a községi programok. A sok, színvonalasnak ígérkező képzőművészeti, zenei, folklór és más rendezvények közül ezúttal csupán ízelítőül említettünk né­hányat. Januárban ifjúsági filmhét, februárban „Filmnapok falun” rendezvénysorozat lesz a megye területén. A megye népi énekesei februárban Baján, a nemzetiségi együttesek pedig márciusban Bácsbokodon mutatkoznak be. Ugyancsak márciusban Bácsal­máson nemzetiségi úttörőfesztivál lesz, Kiskunhalason pedig meg­rendezik a felszabadulásunk 35. évfordulója tiszteletére szervezett irodalmi seregszemlét. Áprilisban Szabadszálláson nyitják meg a költészetnapi rendezvénysoroza­tot, Tiszakécskén a megyei báb- találkozót, Kiskunmajsán az amatőr képzőművészek kiállítását, Kecskeméten pedig májusban a VI. megyei grafikai kiállítást, Császártöltésen a díszítőművész­körök bemutatóját. Itt említjük meg, hogy a Kecs­keméti Katona József Múzeum több kiállítását vándoroltaitja a megyében. Ezek a megye terü­letének őskori leleteivel, az Ár­pád-kortól a török kor végéig terjedő időszak emlékeivel, vala­mint munkásmozgalmával ismer­tetik majd meg az érdeklődőket. Természetesen jövőre is sor kerül a közművelődés évente is­métlődő, immár hagyományos és sokak által kedvelt fórumaira. Ifjúsági találkozók, ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok, könyvünnepek, képzőművészeti és fotókiállítások, népművészeti be­mutatók lesznek szerte a megye városaiban, falvaiban. Nehéz len­ne összeszámolni azt is, hogy hány helyen és hány alkalommal szerepelnek majd a közönség előtt megyénk országos hírű és kevésbé ismert népiegyüttesei, népművészei. A tervezett képző- művészeti tárlatok közül is csu­pán példaként említünk meg né­hányat. Kecskeméten, a Katona József Múzeumban a Városképek Kecskemétről című, a Magyar Naiv Művészeti Múzeumban Gyovai Mihályné festő és Józsa Endre szobrász kamarakiállítását, Kiskunfélegyházán Probst ner Já­nos keramikus iparművész, Ka­locsán Staub Ferenc festő, Ba-' ján Tóth Menyhért festőművész kiállítását tervezik egyebek kö­zött. Tóth Menyhért festményeit Kiskőrösön is bemutatják majd. Szólni kell még a szaktáboro­zásokról, amelyek szervezésében élen jár a megye. Hajóson a jövő nyáron harmadszor rendez­nek képzőművészeti alkotótábort, Tiszakécskén a kisgaléria-vezetők táborát nyitják meg, Kiskunmaj­sán néprajzi gyűjtőtábort szer­veznek. Képzőművészeti alkotótá­bor nyílik majd Baján is, Hajóson úttörő szövőtábor, Solton pedig táncostábor szervezésével foglal­koznak. A megye ifjúságiklub- vezetőinek tapasztalatcseréjét Ba- latonfenyvesen rendezik meg. R. M. Megoldotta idei feladatait az építőipar Az országgyűlés téli ülésszakát előkészítő képviselői tanácskozá­sok sorozatában pénteken az épí­tési és közlekedési állandó bizott­ságának tanácskozására került sor. Számadás 1979-ről, számvetés 1980-ra — így foglalták időkeret­be a napirendi témát: az ered­ményösszesítést és a folyamatos feladatokat az építési és a közle­kedési tárca szerteágazó területein. Az ÉVM és a KPM együttesen készített írásos jelentéséhez szó­beli kiegészítő tájékoztatást hall­gattak meg a képviselők. Az épí­tőiparról elhangzott, hogy idei munkáját termelési feladatainak tervszerű megvalósítása jellemzi, továbbá az, hogy javult az építő­ipari igények és kapacitások össz­hangja, gyorsabban valósultak meg a beruházások, növekedett a lakóház-felújítások aránya. Egyszerűen és olcsón Az elmúlt évek szigorú energia­takarékossági intézkedései nyo­mán felére csökkent a mezőgaz­daság éves energiaigénye, a ko­rábbi évekéhez képest. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes pénteki sajtótájékoztatóján a MÉM-ben elmondta: a tárca energiafelhasz­nálása az* utóbbi két évtizedben négy és félszeresére növekedett, s a népgazdaság összenergia-fel- használásából 6 százalékkal része­sedik. A minisztérium szorgalmaz­za, hogy a fokozott takarékosság szellemében újabb energiatakaré­kos termelési technológiákat ala­kítsanak ki, kisebb fogyasztású berendezéseket, automatikákat, stb. Szó volt a talajerő-gazdálko­dásban, a növényvédelemben és a takarmánygazdálkodásban meg­valósuló takarékossági intézkedé­sekről is. A miniszterhelyettes felhívta a figyelmet arra, hogy számos mezőgazdasági üzemben áltakarékos szemlélet uralkodott el. A mezőgazdasági termelés ha­tékonyságának növekedése bizo­nyos anyagfelhasználást indokol, s ezt nem lehet radikális anyag­felhasználás-csökkenéssel elérni. (MTI) TIZENHÁROM ÉS FÉL EZER NYUGDÍJ, JÁRADÉK A kézbesítők december 13-án elindultak, hogy a nyugdíjakat a címzetteknek átadják. A 31 kecs­keméti belterületi és a nyolc kül­területi levélhordónak nem lesz könnyű dolga az elkövetkező na­pokban. A városiak gyalog és kerékpárral, a tanyavilágot járók pedig autóval és motorkerék­párral kelnek útra. hogy a nyug­díjjal, illetve a járadékkal a 13 és fél ezer címzettnél megjelen­jenek. A négyszeresére növeke­dett munkát ez idő tájt érthe­tően az úton levő postások „érzik meg” leginkább, hiszen két egy­mást követő szombaton — 22-én és 29-én — teljes munkanapot tartanak, azaz pénzt is visznek a lakosoknak. Karácsony mindkét napján lesz távirat- és expresszlevél-továbbí- tás is: házhoz küldi a posta az üzeneteket reggel 6-tól este 22 óráig. Ugyanígy, az ünnepen meg­jelenő újságokat is elviszi kará­csonykor a házakhoz a megye- székhelyen dolgozó 31 hírlaphor­dó. Amellett, hogy a kecskeméti ta­nyavilágban élő mintegy 16 ezer ember — a város lakosságának csaknem egyhatoda — ellátásáról a postai szolgálat igyekszik meg­felelőképpen gondoskodni, jut'fel­adat a falak közt, a postahivatal­ban dolgozóknak is. Azért, hogy az ünnepek előtt egy-egy levél­hordó táskájában ezer-ezerha- romszáz küldeménnyel útnak in­dulhasson, az 1-es számú megyei postahivatalnál is a beosztottak végzik el az előkészületeket. De • Ablakon innen, ablakon túl,.. Közelít a karácsonyi „csúcs” a megyeszékhelyi 1-es számú postahivatalban. (Pásztor Zoltán felvételei) emellett részt vesznek az üzletek, az intézmények bevételeinek és pénzügyeinek az elszámolásában is. A 190 kecskeméti zsákos be­fizető és az egyéb, közületi pénz­feladó fogadására decemberben két vasárnapi alkalmat teremtet­tek. December 9-én 15—17 óra között is fogadtak közületi befi­zetőket az úgynevezett nagy pos­tán —, s most, az aranyvasárna-' pon, 16-án szintén lehet majd 15 és 17 óra között zsákos, vagy egyéb közületi pénzösszeget át­adni. A posta munkáját megkönnyít­heti a lakosság, ha a leveleket és a nem romló árut tartalmazó cso­magokat már most, a könnyen romló küldeményeket pedig leg­később december 20-ig postára ad­ja. Ugyanilyen fontos, hogy a csomagokban lezárás előtt he­lyezzék el a cím másolatát, és a külső címirat lehetőleg 9x14 cen­timéteres nagyságú legyen. A külföldön élő. vagy tartóz­kodó rokonokkal, ismerősökkel az idén is lehet az ünnepekben te­lefonkapcsolatot teremteni. Eh­hez azonban már most célszerű előjegyzést kérni, amelyet a pos­tánál december 1-től elfogadnak. K—I A posta az ünnepek előtt Elérkezett az idő, amikor a postások mun­kájukat nem az óramutató állásához igazít­ják. Egy órával korábban kezdeni, egy órá­val később végezni — postáshagyomány ilyenkor, ünnepek előtt az 1-es számú megyei postahivatal 267 alkalmazottja körében is, akik 16 szocialista brigádot alkotva dolgoz­nak most a karácsony és az újév előtti fel­adatok elvégzéséért. A kérésre, hogy szabadságát de­cember 15-ig minden dolgozó ve­gye igénybe, az idén is hajlottak a postások. így most már teljes létszámmal állhatnak újra a la­kosság szolgálatára, hogy az ilyenkor négyszeresére nőtt meg­bízatásokat pontosan teljesíthes­sék — erről tájékoztatta lapun­kat Bárdóczky Simon hivatalve­zető. # „Kinek szól a levél?” Nélkülöz­hetetlen ilyenkor is az irányítószám. Eredményesen működnek a szakszervezeti könyvtárak Tegnapi ülésének első napiren­di pontjaként azt a jelentést tár­gyalta meg a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsának elnöksége, ame­lyet Ballabás Béla, az SZMT Köz­ponti Könyvtárának igazgatója terjesztett elő tevékenységükről, a szakszervezeti könyvtárak mű­ködéséről. Megjelent a tanácsko­záson, s annak vitájában részt vett Bodor Jenő, a megyei tanács művelődésügyi osztályának veze­tője. A 8 év munkájáról adott tar­talmas áttekintés meggyőző képet nyújtott a szakszervezeti könyv­tárak működési feltételeinek javu­lásáról, ami egyben a központi könyvtár módszertani és általános felügyeleti tevékenységének szer­vezettebbé és hatékonyabbá válá­sát is tükrözte. Céltudatosabb lett a munkahelyi szervező-propagan­da munka a fizikai dolgozók, a szocialista brigádok körében. Nőtt a könyvtári szolgáltatások színvo­nala és nemcsak számszerű ered­ményekben mutatkozik a fejlődés, hanem a tartalmi munkában is. A munkahelyeken 32 könyvtár ön­álló helyiségben működik már, ami jelentős előrelépés korábbi viszonyokhoz képest. A könyvtárak fejlődése tehát jó irányban halad, de ennek üteme nem kielégítő. Annak ellenére, hogy több üzemben tervszerűen folyik a feltételek megteremtése, önálló kategóriába sorolható könyvtár nincs a megyében. Eh­hez szorosan kapcsolódik a sze­mélyzeti fejlesztésnek, a főfoglal­kozású üzemi könyvtárosok beál­lításának lemaradása is. A köz­ponti könyvtárban dolgozó 5 főn kívül mindössze három munka­helyen — konzervgyár, Ganz Vil­lamossági, Fvnomposztó — van teljes munkaidőben foglalkozta­tott könyvtáros. Részfoglalkozású könyvtárosokat jelenleg már 12 helyen alkalmaznak, s ez is je­lentős haladás. A könyvtárosok zöme társadalmi munkás (közülük csak öten kapnak tiszteletdíjat). A munkahelyi könyvtárosok 96 százaléka nő és általában megbíz­hatóan, jól látják el tisztségüket. Mind többet vállalnak munkahe­lyük kulturális feladataiból, ezért feltétlenül fontos volna, ha a vál­lalati művelődési bizottságokba is beválasztanák őket. Igazán pár esettől eltekintve, a könyvtároso­kat mellőzik e bizottságok tevé­kenységében. Pedig lelkes hiva- tásszer.etetük gyümölcsözik azon a 110 munkahelyen, ahol 64 466 em­bert szolgálnak lelkiismeretesen, övék a főérdem, hogy a dolgozók 28,5 százaléka rendszeres könyv­olvasó, s közöttük a fizikaiak, szocialista brigádtagok aránya 58, illetve 57 százalékos. Ezért is fog­lalt állást az elnökségi ülés abban, hogy az eddiginél több anyagi és erkölcsi elismerést érdemelnek a könyvtárosok, akik anyagi felelős­séget is vállalva végzik kötelessé­güket. A könyvtárhálózat ellátottsági szintje a tárgyalt időszakban két­ségtelenül fejlődött, de nem a kí­vánt mértékben. A könyvállo­mány a dolgozók számához viszo­nyítva kevés, a gyarapítás foka más megyékhez mérten bizony alacsony. Ezért is volt egyetértés abban, hogy a kulturális alapok elosztásánál az eddigieknél na­gyobb figyelemmel kell lenni a könyvtári fejlesztésre. A téma széles körű megvitatása, a feladatok tárgyszerű meghatá­rozása mellett, annak leszögezésé- vel is zárult, hogy a szakszerve­zeti könyvtárak működése során eddig elért eredményeket szinten tartva, a jó tapasztalatok haszno­sításával, az új helyzethez való célszerű igazodással kell javítani a könyvtári munka feltételeit. , A következő napirendi pont ke­retében a szociálpolitika, s a pénzügyi-gazdasági osztály veze­tője adott tájékoztatást a szak- szervezeti üdültetés főbb tapasz­talatairól. Végezetül az SZMT 1980. évi költségvetésére és a jövő évi kul­turális alap elosztására benyúj­tott javaslatot fogadta el egyetér- tőleg az elnökség. T. I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom