Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-19 / 296. szám
1979. december 19. • PETŐFI NÉPE • 3 A jövő évi feladatokról tárgyalt a SZŐ VOSZ elnöksége A fogyasztási szövetkezetek és a szövetkezeti vállalatok összességében dinamikus, a gazdaságpolitikai célokkal összhangban alakult fejlődése hozzájárult ahhoz, hogy megalapozottabb feltételek között oldják meg jövő évi megnövekedett feladataikat. Az életszínvonal-politikai célok megvalósításához feltétlenül szükséges, hogy az áfész-ek és a szövetkezeti vállalatok valamennyi településen továbbra is folyamatos, színvonalat, alapellátást biztosítsanak, ' zökkenőmentes ellátást nyújtsanak az alacsonyabb jövedelmű rétegek által keresett olcsóbb és rögzített áras kategóriába tartozó cikkekből, s egyidejűleg törekedjenek a választékigényes termékek kínálatának ésszerű koncentrálására — mutatott rá keddi ülésén a SZÖVOSZ elnöksége, megtárgyalva az országos tanácsnak a jövő évi feladatokra vonatkozó irányelv-tervezetét. Az elnökség szerint: hatékonyabb árubeszerző, piaci munkára, a vevőpozíció erősítésére, a fogyasztói érdekvédelem fokozására, a takarékosság szigorítására és a szerződéses fegyelem megszilárdítására van szükség. A belföldi ellátás mellett fokozott erőfeszítéseket kell tenni — a felvásárlási tevékenység szervezettebbé tételével — az exportárualapok növelésére. A gazdaságos export, annak lehetséges növelése szükségessé teszi a mezőgazdasági termékforgalmazásban és az ipari termelésben rejlő lehetőségek még jobb kihasználását, a tartalékok feltárását. Ezért a felhasználók igényeinek és az árualapok fokozottabb összhangjának megteremtésére, a gazdaságosabb termékszerkezet kialakítására kell törekedni. A lakásszövetkezetek legfontosabb tennivalói közé tartozik a szervezett lakáskarbantartás anyagi-technikai feltételeinek megteremtése. A SZÖVOSZ elnöksége elemezte a Békés megyei áfész-ek vezetőinek munkáját, és az irányítás továbbfejlesztésének időszerű feladatait. Megállapította, hogy az utóbbi három-négy esztendőben a vizsgált áfész-eknél javult a vezetés színvonala, de a jövőben hatékonyabbá kell tenni a választott testületek és a szövetkezetek új, belső igazgatási szervezeteinek tevékenységét. A gazdálkodás lényeges javítása érdekében a magasabb szintű vezetők anyagi és erkölcsi elismerését úgy irányítják, hogy az a teljesítmények nagyobb arányú javulására ösztönözzön. (MTI) Repülőgép-szerelők • A MALÉV Műszaki Szolgálatának feladata az utasszállító repülőgépek karbantartása, illetve javítása. Egyetlen gép átvizsgálásakor huszonöt-harmincezer ellenőrzési műveletet végeznek el a szerelők. Képünkön: ellenőrzik a navigációs, illetve a vezérlő egységeket a gép pilótafülkéjében. (MTl-fotó) Javul a pékáruk minősége • A Magyar Villamosművek Tröszt Országos Villamos Teherelosztója hazánk villamosenergia-rendszerének irányítóközpontja. . A számítógépek a négyszázötven mérési helyről beérkező adatokat ötmásodpercenként dolgozzák fel és értékelik. Így a zavartalan energiaszolgáltatás „megtervezése" mellett többek között lehetővé válik, hogy az országos hálózat cgy-egy részét a legmegfelelőbb időpontban tehermentesítsék a karbantartási és egyéb munkák elvégzése céljából. jMTI-fotó) Mentesítő vonatok, kisegítő autóbuszok A Kecskemét és Vidéke Sütőipari Vállalatnál a minőség javulását szolgáló intézkedések, az ez évi tapasztalatok és az ünnepi kenyérellátás felől érdeklődtünk. — A júliusban érvénybe lépett új fogyasztói árak, jelentős hatással voltak a termelésre — mondotta Kiss József igazgató. — Az eltelt négy hónap átlagában készült kimutatásaink szerint, hat százalékkal csökkent a kenyér, és négy százalékkal a péksütemények vásárlása, Persze, ez nem azt jelenti, hogy kevesebb pékárut fogyasztunk, hanem, hogy kevesebb kerül a kukákba, a szemétbe. A takarékosságon túl, egy másik lényeges hatása is volt az árváltozásnak, mégpedig az. hogy érzékenyebbé váltak a fogyasztók, a minőséget illetően. — Számított a sütőipar erre a hatásra is? — Igen. Ezért még júliusban létrehoztunk egy minőségellenőrző csoportot, amelynek feladata a gyártási technológiák és a végtermékek ellenőrzése, valamint a kereskedelem és a vásárlók észrevételeinek összegyűjtése. Az így szerzett tapasztalatok figyelembevételével. minden hónapban sor kefül az üzemek minőségi munkájának elbírálására. Ennek alapján osztjuk a minőségi prémiumokat is, tehát érdekeltté tesszük dolgozóinkat a jobb péktermékek készítésében, a technológiai fegyelem betartásában. — Milyen eredményeket hozott a minőségellenőrző csoport munkája? — Lényegesen kevesebb a panasz termékeink minőségére. Ellenőrző csoportunk az alaposabb, eredményesebb munka érdekében, szoros kapcsolatot tart a KÖJÁL-lal, illetve a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer-ellenőrző és ..1924-ben Budapesten mutatták be a Wesselényi utcai fiúk Kódúiv első nagy gyermekkarait, ehhez csatlakoztak 1929-ben Szto- janovics Adrienne-ék és más pesti iskolák. Ezután Kecskeméten is megrendezték a Villö, a Pünkösdölő, a Túrót eszik a cigány és más művek bemutatóit a városi zeneiskola és egyéb {iskolák énekkaraival. Ezen a \ ponton megtört a vidéki közöny jégpáncélja. Kecskemét közönsége, mely eddig fanyalogva fogadta az új zenét, egyszerre megértette, mekkora ajándékot kapott Kodálytól." Az 1929 decemberében rendezett gyermekkarest kezdeményezője, szervezője, népszerűsítője, leghivatottabb művésze, Vásárhelyi Zoltán, így emlékezett vissza három évtized múltán írt cikkében. A színházi, képzőművészeti, zenei események iránt érdeklődő néhány száz ember; a kecskeméti kulturális közvélemény valóban idegenkedett a népi alapokból kifejlődött modern magyar zenétől. Még a felnőttikórusok sem énekeltek Kodály-, Bantók-műveket. Közreműködők és hívek szerzése volt az első feladat. A közöny eloszlatásában nagy és eléggé nem méltányolható szerepet válVegyvizsgáló Intézettel. Persze a jó minőségnek nemcsak technológiai. de műszaki és szállítási feltételei is vannak. Erre vonatkozólag konkrét intézkedési tervet dolgoztunk ki, amit jóvá hagyott a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya, és az Élelmiszeripari Dolgozók Bács- Kiskun megyei Bizottsága is. Ennek alapján — a műszaki fejlesztések mellett — terveink között szerepel a konténeres kenyér- és péksütemény-szállítás megvalósítása. Ez az elképzelésünk szintén a minőség javítását, valamint a szállítás egyszerűsítését szolgálná. Ma még azonban, eléggé kezdeti stádiumban vannak az erre vonatkozó tervezgetések. s több szervezési, technikai nehézséget kell leküzdenünk, hogy megvalósulhasson a konténeres szállítás. Remélhetőleg, jövőre már többet tudok mondani erről is. A választékbővítés mellett, a minőség javulását szolgálják' a következő évtől új termékeink is. A banán, narancs és puncs ízesítésű kecskeméti teasütemény népszerűségre számíthat, a novemberi próbagyártást követő felmérések alapján. A sütőipar jövőre újra gyártja a burgonyáskenyeret, ami a burgonyapehely hozzáadásának következtében, tovább megőrzi frisseségét, mint a jelenleg árusított kenyérféleségek. Végezetül arról kérdeztük Kiss József igazgatót* hogy milyen ellátás várható az ünnepeken. — Felkészülten várjuk a karácsonyt, s igyekszünk maximálisan kielégíteni az igényeket. Mintegy 23 ezer tortakarika. 14 ezer mákos és diós beigli, 70 mázsa kalács, s több mint ezer mázsa kenyér kerül az ünnepek előtt a boltokba. K. E. Iáit a helyi sajtó. November 10-én hívta fel az érdeklődők figyelmét Vásárhelyi a nagy vállalkozásra, és már előre köszönetét mondott segítőinek; „Most, midőn Kecskemétnek, s vele az újuló magyar kultúrának készülünk ünnepet ülni Kecskeméten, hálás köszönettel tartozom azoknak, aki első kérésemre a legtisztább idealizmussal és lelkesedéssel társultak: Ga- lacz Irma, Heverdle Margit tanítónők, Jakab János, Lovas László tanároknak, csak az ő közreműködésük révén sikerült Kodály valamennyi gyermekkarának a bemutatása”. Néhány nap múlva Szabolcsi Bence nagy jelentőségű cikkét olvashatták a Kecskeméti Lapok vásárlói. A szerkesztőség megjegyzése szerint a gyermekkaresttel kapcsolatban küldte el Kodály és Európa című írását j,az új magyar zenetudomány elsőrangú, fiatal tehetségű reprezentánsa.” November végén, december elején négy folytatásban közölték Kodály Zoltán abban az évben megjelent, nehezen hozzáférhető Gyermekkarok című tanulmányát. Megszólalt Kerényi György, a zeneszerző legismertebb tanítványa. „A kecskeméti énekkarok valóban új esztendőt, a magyar Az év végi — a karácsonyi és az újévi — csúcsforgalomban a MÁV összesen 264, a Volán 3250 mentesítő szerelvényt, járatot közlekedtet. A MÁV már pénteken 24 „menetrendszerű” és rendkívüli mentesítő vonatot indít elsősorban a fővonalakon. Szombaton 42, s még vasárnap is 35 többletszerel- vény közlekedik. Szerdán 36, csüzene új korát köszöntik Kodály Zoltán gyermekkaraival. Kísérje áldás munkásságukat. (Kecskeméti Lapok 1929. december 8.) A magyar zenei világ színe-java összefogott a nagy jelentőségű koncert sikeréért. „Hatalmas sikere volt a Kodály gyermekkarestnek’’ ezzel a címmel számolt be a Kecskeméti Közlöny a zenetörténeti eseményről. Nem tagadta, hogy a helybeliek korábban „sok idegenszerűt találnak a szelídíthetetlen ősi dallamokban”. A zeneiskola azonban „évek óta átképzi a füleket". A másik helyi lap kritikusa a népi muzsika diadalának örvendezik és részletesen méltatta valamennyi .közreműködőt, különösen kiemelte Vásárhelyit és kórusát. Véleménye szerint „muzikális szempontból a Pünkösdölő előadása nyújtotta a legtöbbet”. A fényesen sikerült rendezvényre váratlan elfoglaltság miatt nem jöhetett el Kodály, a márciusi ismétlést hallgatta meg. Ennék sikere a decemberi bemutatót is felülmúlta. Sok fővárosi lap ámuldozott azon, hogy mit is tud Kecskemét. Tóth Aladár szerint „e hangversenynél szebbet és követésre méltóbbat még nem produkált a magyar vidék.” (Pesti Napló, 1930. március 27.) A boldog szerző, akinek egyáltalán nem volt mindegy, hogy mi lesz a magyar kultúrával 10, 50, 100 év múlva, elégedetten gratulált. „Ilyen jó előadásban még nem hallottam a kórusokat.” Valamennyi résztvevő dedikált emléklapot kapott. (-1 -r) törtökön 11 mentesítő vonatot terveznek az utasok visszaszállítására. A Volán váLlalatok is a szokásosnál 250—350 kocsival többet állítanak forgalomba már pénteken, az Engels téren 20—30 mentesítő járattal számolnak. Szombaton 50, vasárnap 60 kisegítő busz indul az ország legfontosabb buszpályaudvaráról. Építészeti nívódíjak Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériumban kedden Ábrahám Kálmán miniszter kiosztotta az utóbbi egy évben átadott magas színvonalú építészeti alkotások tervezőinek és kivitelezőinek munkáját elismerő 1979. évi építészeti nívódíjakat. Nfvódíjat kapott a székesfehérvári Clasp H—1 típusú első köny- nyűszerkezetes általános iskola létrehozásáért a Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézet és a Fejér megyei Állami Építőipari Vállalat; a zalaegerszegi új városközpont első ütemében épített létesítményekért a Budapesti Városépítési Tervező Vállalat és a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat; a budapesti központi állami kórház rekonstrukciójáért az Általános Épülettervező Vállalat és a Középületépítő Vállalat1 a győri Kisfaludy Színházért a Győri Tervező Vállalat, a győri közlekedési és távközlési műszaki főiskoláért a Középület- tervező Vállalat, s e két létesítmény, tehát a színház és a főiskola kivitelezéséért egyaránt a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat. Ezenkívül miniszteri dicséretet érdemeltek ki a budapesti Hotel Thermál, az újlipótvárosi lakótelep második ütemében épített lakóházak és Miskolc Vologda városrészében átadott szolgáltatóház alkotói. (MTI) „SZEBBET ÉS KÖVETÉSRE MÉLTÓBBAT MÉG NEM PRODUKÁLT A MAGYAR VIDÉK' Kecskemét kis énekesei és nagy muzsikus fia Az ország pénze HOLNAP ÖSSZEÜL az országgyűlés. A tervezett napirend szerint a képviselők a hazánk jövő évi költségvetéséről szóló törvény- javaslatot tárgyalják meg. Tehát az ország pénzéről, vagyis arról lesz szó, hogy jövőre milyen pénzforrás áll rendelkezésünkre, mennyit fordíthatunk egyebek között fenntartási, működési és felújítási célokra, mekkora összeg segíti fejlesztési elképzeléseink megvalósítását. Most, különösen év vége felé a közvélemény előtt sem ismeretlen ez a téma, mert a parlament téli ülésszaka előtt valamennyi megyei tanács már megtárgyalta a jövő évi költségvetést és fejlesztési alapot, tehát a megye pénzügyi tervét. Ezeken a tanácskozásokon részt vettek az ország- gyűlési képviselők is, s az ott hallott tapasztalatok birtokában alaposan felkészülve, a helyi pénzügyi helyzetet jól ismerve foglalhatnak helyet a Parlament üléstermében. Természetes, hogy az expozét követően a felszólalásra jelentkező képviselők többsége szűkebb hazájának jövő évi elképzeléseit, a pénzeszközök tervezett felhasználását ismerteti. ÉRDEKES felszólalásokra lehet számítani, melyekből majd összeáll az országos kép: hol és mit tudnak, illetve anyagi helyzetük miatt mit nem tudnak megvalósítani a rendelkezésre álló pénzforrásból. Az utóbbi gondolatot folytatva, talán azzal is számolni lehet, hogy a felszólaló képviselők közül többen a középtávú tervbe a jövő évre ütemezett fejlesztések egy részének elodázásával foglalkoznak — nem éppen rózsásnak ítélve meg a jövő év alakulását. Amikor nemrég ezt az egyik Bács-Kiskun megyei képviselőnek megemlítettem, a megyei tapasztalatokra, a megyei tanácsülésen, s a legutóbbi képviselőcsoport- ülésen elhangzottakra is hivatkozva, nem értett az előbbiekkel egyet. Először is induljunk ki abból — mondta —, hogy például a Bács-Kiskun megyei intézmények működtetéséhez szükséges anyagi összeg rendelkezésre áll, egyetlen olyan vélemény sem hangzott el, amely megkérdőjelezte volna a működésüket, s önmagában véve ez is megnyugtatja a közvéleményt. Működtetésük persze nem nélkülözheti az okos gazdálkodást. Más kérdés az, hogy a fejlesztés üteme mérséklődik — ezt tudomásul kell venni. TUDOMÁSUL is vették, Illetve veszik az emberek, amiről a képviselővel együtt meggyőződhettem. Amikor felkerestük az érsek- csanádi tanácsot, nem az történt, amire számítottam. Azt hittem, hogy Molnár Jánosné, a helyi tanács végrehajtó bizottságának titkára, élve az alkalommal, panaszlistát sorol majd a képviselőnek, hogy jövőre mire lenne szükség a faluban. Ehelyett megtudtam például azt, hogy hamarosan elkészül a hat tantermes Iskola három tanteremmel való bővítése, amire Igen nagy szükség van, mert a diákok áldatlan körülmények között tanulnak. Az is jó hír volt, hogy minden bizonnyal jövőre bővítik, illetve szélesítik az érsekcsanádi hidat, amin jelenleg a mezőgazdasági munkagépek nem tudnak átmenni. Persze mindez nem azt jelenti, hogy másra nincs szüksége a községnek. Itt is, ott is például új járda, út kellene, de mint azt a vb-titkár mondta, ennél fontosabb volt az iskolabővítés. Miért kérjünk a képviselőnktől lehetetlent, egyszerre úgysem valósulhat meg minden — zárta a beszélgetést a vb-titkár. S mintha hallotta volna a vb- titkár előbbi szavait Zegnál Márk, a gara-bácsszentgyörgyl közös tanács elnöke, találkozásunkkor a gondolatot tovább folytatva arról beszélt, hogy mivel kevés a pénzük, nemcsak rangsorolják a feladataikat, hanem a lakosság segítségét is kérik. Nem hiába — több példa van rá. A járdaépítéseknél is bebizonyosodott, hogy az itt lakók szinte presztízst csinálnak segítőkészségükből. A tanács az anyagot adta, s amint sorra kérdezték az utcák lakóit, hogy kik vállalkoznának társadalmi munkára, vagy anyagi segítségre, senki sem mondott nemet. Most új kút fúrására készülnek Garán. Kedvüket szegi ugyan, hogy a vízellátási gondjuk megoldása céljából évekkel ezelőtt vízműtársulást hoztak létre, s pénzükből elkészült két kút, amit aztán az évek során kezelésbe átvett a vízmű vállalat, s most ők fizetnek fenntartási dijat. Furcsának találják ezt a már általános gyakorlatot, de ennek ellenére megszavazták a falugyűlésen, hogy az új kút fúrását anyagilag segítik — mert a tanácsnak nincs pénze. Ha viszont van pénz fejlesztésre, vagy felújításra, azt nem érdemes visszatartani, mert nem vezet' okos gazdálkodáshoz. A legutóbbi megyei tanácsülésen az egyik felszólaló éppen ezt hangsúlyozta. Jogosan. Evek óta húzódik a kecskeméti Katona József Gimnázium épületének felújítása, melynek költsége évről évre több lesz. Igaz ugyan, hogy az erre szánt pénzt az Ojkollégium átépítésének többletköltsége elvitte, de jövőre feltétlenül szükséges a gimnázium felújításához hozzákezdeni, mert máskülönben az erre fordított többletköltség hiányzik majd nagyon máshonnan. A PARLAMENTI ülésszaktól talán túlságosan messzire, a legkisebb helyi tanácsokig is elkanyarodtunk. Nem feleslegesen, mert mindez jól tükrözi az általános, országos gondolkodást is, pénzünk helyes felhasználását, az okos, célszerű gazdálkodást. Tárnái László KÉPERNYŐ Nyitott könyv A Nyitott könyv a tévé leghatékonyabb, leghasznosabb sorozatai közé tartozott. A kritika olykor ritka egyöntetűséggel marasztalta el képes könyvismertetéseit. Az egyes adások szerkesztői, rendezői többnyire tudták, hogy jó esetben félsikerrel járhat próbálkozásuk. Három mondat, három, egymással feleselő megállapítás. Az értékelés eltérő szempontjaiból, a sorozat feladatának különféle felfogásából adódnak az ellentmondások. Későbbi teendő a képernyőm hamarosan*' becsukódó Nyiitotit könyv (a még hátralevővel) összesen száz műsorának alapos értékelése. Emlékeimre, benyomásaimra hagyatkozva le merem írni, hogy általában jól válogattak: vagyis a gazdag, nehezen áttekinthető könyvtermésből jól mazsoláztak. Gondolom, sokan bementek a boltba, megkeresték a könyvbizományost ogy-egy érdeklődést keltő adás után. (Az ország lakosságának harmada, fele kizárólag a képernyőről kap ösztönzést egy-egy kiadvány elolvasásához, megvételéhez. Az irodalmi folyóiratok csak néhány százezer emberhez jutnak el, kevesen olvassák a napilapok könyvkritikáit.) Jót népszerűsítettek tehát, a kérdés az, hogy jól-e? A jelekből következtetve évek alatt sem tisztázódott, hogy tulajdonképpen mi a sorozat feladata az irodalom népszerűsítésén kívül. A cél és a „hogyan” egyaránt talányos számunkra. A szerkesztőtől, a rendezőtől, a felkért kritikustól, olykor a szerző személyétől függően határozták el, hogy bemutatnak valamit, vagy elemezve értékelnek. így fordulhatott elő, hogy egyszer középszerű alkotások az egekbe emeltetitek, máskor meg hosszan fanyalogtak kiváló művek meglevő vagy vélt fogyatékosságain. A megítélésben a megengedettnél nagyobb teret kaptak az esetlegességek, a szubjektivitások. Hiányzott a viszonyító mérce. Könyvtárnyi cikk jelent meg az irodalmi művek átültetésének lehetőségeiről. Abban mindenki egyetértett, hogy negyven—nyolcvan perc alatt nem adható visz- sza egy regény cselekménye, gondolatvilága, nem vonultathatok fel szereplői. Minél gazdagabban árad a történet, minél hitelesebbek, életesebbek a figurák, minél újabbak a világot vallató szempontok, miinél jelentősebbek az irodalmi alkotásból sugárzó gondolatok, annál nehezebb az átdolgozok helyzete. A „melyik ujjamat harapjam meg” dilemma elé kerülve, csak abban reménykedhetnek, hogy végül is a kisebbik rosszat választják. A legritkábban sikerül olyan erővel, olyan színvonalasan feltárni az alapmű egy-egy rétegét, vonulatát, hogy a néző felejtse a hiányokat. Legutóbb Gaál Albert rendező és Katiké István egy szót sem ejtett, egy képet sem mutatott Gyünké László Faustus doktor boldogságos pokoljárásának első háromszáz oldaláról. A főhős magatartását, szemléletét kialakító eseményekből sem láttunk semmit. A bevezetőt vállaló Almási Miklós — szerencsére — az előzmények részletes taglalása helyett Gyurkó szándékairól, regényírói módszeréről mondott el hasznos információkat, így segítve a kiválasztott fejezet megértését. A korunkban ritka családregény legtöbb szereplőjéről nem hallottak a Nyitott könyv szerdai adásának megtekintői, de megérezték, megsejthették az író hangulatteremtő képességét, elkötelezett valóságfeltáró törekvéseit. H. N. AZ ORSZÁG ELEKTROMOS AGYA
