Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-19 / 296. szám

4 • PETŐFI NÉPE 9 1979. december 19. Kiskőrösi mérleg PORCELÁN EDÉNYEK EXPORTRA Belső ellenőrök Nevezetes kertészeti termelési körzet a Duna—Tisza közén a kis­kőrösi járás. Székvárosának, va­lamint a környező falvaknak, nagyközségeknek a határában u mezőgazdasági üzemek, háztáji és kiskertek ültetvényein szőlő, gyü­mölcs terem. A cseresznye, a meggy, a kajszi- és az ősziba­rack, a körte, az alma friss áru­ként vagy tartósítva, az állami és a szövetkezeti pincészetek bora külföldre is eljut. A járás székhelyén 1950-ben nyílt meg egy kisebb, és azóta is egyetlen feldolgozó, amely nap­jainkban évente 45—52 millió fo­rintot érő dzsemet, befőttet, gyü­mölcsbort, savanyúságot készít a belkereskedelem számára és ex­portra. A gyümölcsfeldolgozó a fennál­lása óta eltelt csaknem három év­tized alatt volt önálló üzem, majd különböző konzervgyárak telepe. Tartozott Dunakeszihez, Nagykő­röshöz, Kecskeméthez. Végül 1962- ben került a Kiskőröshöz legkö­zelebb fekvő élelmiszeripari gyár, a Kalocsai Paprika- és Kon­zervipari Vállalat irányítása alá. A gyakori gazda váltás nem volt előnyös a telep számára, mert a beruházási eszközök, pénzügyi ke­retek elosztásánál rendszerint ki­maradt a sorból. Így a legutóbbi időszakban, vagyis a kalocsai vál­lalathoz tartozva kezdődhetett el a gyártási folyamatot korszerűsí­tő, a munkafeltételt javító mű­szaki fejlesztés, valamint a szo­ciális intézmények létesítése. Az V. ötéves terv második fe­lében kevés híján 5 milliót költ­hetett a kalocsai vállalat közre­működésével a kiskőrösi telep kü­lönböző gépek, munkaeszközök beszerzésére, termelésbe állításá­ra. Ha a konzervüzem korszerűsí­tése a továbbiakban is hasonló ütemben folytatódik, akkor né­hány év alatt minden tekintetben elfogadható munkahelyi, műszaki körülmény alakul ki a gyártási teljesítmény növelésére, a termék minőségének állandó javítására. Az 1979-es idényben már mű­ködött a folyamatos sterilizáló. Ezzel a berendezéssel meggyor­sult, s jóval biztonságosabbá vált a gyümölcstartósítás fontos mun­kafolyamata. Az új munkaesz­közzel a sterilizálás balesetveszé­lyessége lényegében megszűnt. Készül a mustsűrítő üzem terve is. Megvalósításával tovább széle­sedhet a város, a járás mezőgaz­dasági üzemei és a konzervgyár közötti termelési kapcsolat. Ennek szellemében' tevékenykedett évek óta a kiskőrösi telep egész közös­sége. Ezt, valamint a XI. párt- kongresszus óta végzett gazdasá­gi, politikai munkát vitatta meg beszámoló taggyűlésén a gyár pártalapszervezete. A pártvezetőség ~ beszámolója, amelyet Becsi Jánosné tiitkár is­mertetett, megfelelő keretet adott az alapos elemzéshez, a cselek­vési program pedig az újabb teendők meghatározásához. A konzervüzem ugyan kisebb létszá­mú, mint néhány évvel korábban, a szocialista brigádmozgalom azonban megsokszorozta az ere­jét. A termelő munkában, a szak­mai és politikai képzésben kitűnt brigádtagok közül a pártalapszer- vezet többet fel is vett a tagjai sorába. Kovács Károlyné, Szent- györgyi Sándorné éppen a be­számoló taggyűlésen kapta meg párttagsági könyvét. A gyár dolgozóit foglalkoztatja a konzervüzem jövője. Ez tűnt ki többek között Szvitek Lászlóné szavaiból, aki a telep tizenkét szo­cialista brigádja kongresszusi fel­ajánlásának teljesítését, minden­napi munkáját ismertette. A gyár közvetlen környékén, a város, a kiskőrösi járás településeinek ha­tárában, valamint a megye más kertészeti körzetében igen sok és jó minőségű gyümölcs terem. A tartósítóipar teljesítőképessége, az eddigi beruházás ellenére, válto­zatlanul elég szerény. Minden év­ben nagy tömegű kertészeti ter­méket szállítanak el a megyéből az ország más tájaira a konzerv­gyárakba, tetemes költséggel, veszteséggel. Nem jó ez — hang­súlyozta Szabó Péter —, hiszen útközben megsérül, törődik a gyümölcs, amiből kiváló minősé­gű befőttet aligha sikerül gyárta­ni. Olyat, ami iránt itthon és kül­földön is nagy a kereslet. A kiskőrösi konzervüzem jövő­jére vonatkozóan biztatást jelen­tett az alapszervezet tagjai szá­mára dr. Gajdócsi István, a me­gyei tanácselnök felszólalása, aki Bács-Kiskun mezőgazdasági, élel­miszeripari termelésének orszá­gos jelentőségét elemezte. Kifej­tette, hogy az élelmiszeripar fej­lesztése a népgazdaság érdeke. Az V. ötéves tervben kezdeményezett szőlő-, gyümölcstelepítési prog­ramot, a kertészeti ágazat korsze­rűsítését épp ennek jegyében va­lósítják majd meg Bács-Kiskun megyében. A konzervgyár dolgo­zóinak szorgos munkája, felelős­ségérzete arról tanúskodik, hogy felismerték mindennapi köteles­ségteljesítésük jelentőségét — hangsúlyozta a megyei tanács el­nöke, majd az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának képvi­seletében átadta a Kiváló párt- munkáért kitüntetést Becsi János­né párttitkárnak. K. A. • Hódmezővásárhelyen, az Al­földi Porcelángyár gyáregységé­ben új, korszerű eljárásokat ve­zettek be, melyek eredménye­ként korszerűsödött és nőtt a termelés. A díszített porcelán edények nagy része exportra ké­szül. (MTI-fotó: Cser István fel­vétele — KS) MEGSZŰNIK A SOLYMÁRI IZOTÓPTEMETŐ 0 A kiskőrösi konzervüzemben harmincszemélyes óvoda nyílt a gyártelepen. 9 A főváros távlati fejlesztése és a környezet védelme miatt fel­számolják a solymári izotópte­metőt, ahová kísérleti jelleggel mintegy húsz éven keresztül he­lyezték el a radioaktiv hulladé­kot. 1976-ban épült fel Püspök- szilágyban az a korszerű radio­aktív-hulladék feldolgozó és tá­roló. ahova a sugárzó anyagot folyamatosan költöztetik át a Fő­városi Köjál szakemberei. A kü­lönleges szállítmánnyal való munka különleges biztonsági in­tézkedéseket kíván. Felvételeink Püspökszilágyban készültek, ahol a sugárzó anyagok akár több ezer évig is tárolhatók. Képünkön: a munkák egy részét pneumatikus védőruhában, szkafanderben vég­zik el. A képen a védőruha ra­dioaktív szennyezettségét ellen­őrzik. (MTI-fotó — Csikós Gábor felvétele — KS.) « A SZOCIALISTA ÖSSZEFOGÁS ÚTJÁN Hajózni gazdaságos (I.) Európa második legnagyobb folyója a Volga után a Duna, amely a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig 8 országot köt össze. Első­rendű víziútnak számít, azonban forgalmát tekintve messze elmarad a nála rövidebb és kisebb vízgyűjtő területű Rajna, Elba és Odera folyók mögött. A KGST vízi közlekedési szekciójának tag­országai, Magyarország, a Szovjetunió. Cseh­szlovákia, NDK, Lengyelország, Bulgária. Románia és Kuba képviselői évente kétszer találkoznak, hogy összehangolják a közös ku­tatási és fejlesztési teendőket. Egységes álláspontot alakítot­tak ki a vízi szállítások kereske­delmi és forgalmi kérdéseiben, közösen tárgyalják meg a mű­szaki problémákat, a kikötők be­rendezését és technikai követel­ményeiket, egységesítik a vízi szállítások jogi előírásait. A szo­cialista országok nemzetközi együttműködése a KGST kereté­ben a Duna együttes hasznosítá­sát tűzte ki célul. Hazánk képviselői sokat tesz­nek a korszerű követelmények­nek megfelelő egységes hajózási jogrendszer nemzetközi elfogad­tatásáért. Valamikor nagy meny- nyiségű gabonát szállítottak a Dunán. Az árustruktúra változá­sával ma kicsi a gabonaforgalom, helyette nagy tömegű ipari alap­anyagot, vasércet, szenet szállí­tanak az uszályok, a mezőgazda- sági termékek közül pedig első­sorban takarmányt és préselt lu­9 Kötegelt faáruk rakodása uszályokba. (MAHART-fotó — KS) cérnát. Jelentős mennyiségi fosz­fátgranulátumot is vízi úton szál­lítanak Észak-Afrikából a Dunán a csepeli kikötőbe, onnan vasúton Pétre. Mindez bonyolult jogi szabá­lyozást igényel. Néhány év múl­va — várhatóan 1983—85 között megnyílik a Duna—Rajna—Maj- na-csatorna. Ez a csatorna köz­vetlen összeköttetést teremt majd Rotterdam, Hamburg kikötőjével és az Atlanti-óceánnal. Az Óbu­dai Hajógyárban folyik már azok­nak az 1800 tonnás hajóknak gyártása, melyek az új vízi úton közlekednek majd. A Duna-Euró- pa típusú hajókból évente 8—9 darab készül, egy részük Cseh­szlovákia részére. A vízi utak hatékonyabb ki­használása fontos gazdasági elő­nyöket nyújthat, a hajózásnál az egy árutonna kilométerre eső üzemanyag mindössze 1/3-ad ré­sze a vasúiénak, 1/12-ed része a közúti fuvarozásnak. A szállítás költsége tehát sokkal kisehb, mint a többi közlekedési ágazaté. Ezért a VI. ötéves tervben hazánkban jelentősen fejlesztik a tiszai ha­józást is. Az év végére elkészül­nek a tiszai bárkák és önjáró hajók tervei és nemsokára a Kö­rösök hajózható részén is megje­lennek majd a vízi járművek. A Nagymaros—Gabcikovói víz­lépcső építésével a Dunán még egy gond megoldódik majd: az alacsony vízállás időszakában az eddig 60—70 százalékra terhelt uszályokat teljes terherbíró ké­pességükig lehet áruval megrak­ni. Kilenc évvel ezelőtt Budapes­ten írták alá a szocialista orszá­gok közlekedési miniszterei a kö­zös konténerforgalom lebonyolí­tásáról szóló egyezményt. A cse­peli kikötőben létesült 1970-ben az első dunai konténerterminál, ahol vasútról hajóra — korsze­rű rakodógépekkel emelik át a szállítótartályokat. A konténer- fuvarozás bevezetése a dunai ha­józásnál a szocialista országok fontos eredménye. A hajózás fej­lesztését a gazdaságosság köve­telménye sürgeti, mert igen nagy mennyiségű árut rendkívül • kis energiafelhasználással lehet fu­9 Vannak foglalkozások, ame­lyek eleve mélabúval töltik el művelőiket; aligha hihető, hogy tevékenysége közben derű sugá­rozhat, mondjuk, a temetkezési vállalat alkalmazottjáról, vagy az épppen foglalni készülő végrehaj­tóról. Ezúttal azonban egy olyan foglalkozást próbálunk hozzáve­tőlegesen körvonalazni, amelynek a mélabú nem szükségszerű szak­mai feltétele, mégis: a munka ve­lejárója. A vállalatok belső ellen­őreiről van szó. A mélabú azonban nem e mun­ka természetéből ered, még akkor sem, ha az ellenőrzés általában nem kelt különösebb örömöt az érintettekben. Ezúttal azonban in­kább arról az okról — úgy is mondhatnánk: társadalmi okról — érdemes szólni, amely ezt a széles körben megfigyelhető, szo­morúságra hajló magatartást ki­váltja. 9 A belső ellenőröket, amint utaltunk rá, az ellenőrzöttek nem fogadják örömmel, s megbízóik sem kedvelik őket különösebben. Pontosabban: a vállalat belső el­lenőrzési helye, presztízse, a gaz­dálkodási folyamatban betöltött helye az, ami ezt a borongást ki­váltja. A lényeg persze korántsem e foglalkozási kör pszichológiai ál­lapota — ennél sokkal fontosabb a társadalmi, gazdasági hátrány, amely abból származik, hogy sok helyütt, sőt, túlnyomórészt, a bel­ső ellenőrt egyfajta fizetett kriti­kusnak — már-már ellenfélnek — tekintik a vállalatoknál. Két minisztertanácsi határozat is rögzíti, hogy a vállalat belső ellenőrzését közvetlenül a veze­tőnek, az igazgatónak kell irányí­tania, de sok helyütt a vezető nem tart igényt erre, amit az is tük­röz, hogy az ellenőr nem az ő irányításával működik. Másrészt, ha jól meggondoljuk, a belső el­lenőr tevékenységéből eleve kö­vetkezik, hogy — ha jól dolgozik — feltárja a belső zavarokat, az előírások, a szabályok megsérté­sét, esetleg jogszabályok be nem tartását, visszaélésekre is fényt deríthet. (Bár a félreértések meg­előzéséért jegyezzük meg: fő te­vékenysége nem ez, a vállalati el­lenőr nem nyomozó, hanem a munkát segítő, az ügymenet za­varait elhárító támasza a veze­tésnek.) 9 A gazdaságirányítás módosí­tásakor, 1968-ban alakult ki a vál­lalati-szövetkezeti belső ellenőr­zés mai rendszere, abból az ész­szerű meggondolásból kiindulva, hogy az önállóság, a felelős helyi döntés méltán feltételezi a folya­matos — és ugyancsak önálló — ellenérzést, amire a vezető, mint­egy saját munkája kontrolljaként is alapozhat. A gyakorlat azonban sok helyütt arra mutat, hogy ha ez a kontroll hibákat tár fel — márpedig éppenséggel nem az el­lenőr feladata, hogy folyamatosan jutalmazási javaslatokhoz gyűjt­sön anyagot —, akkor munkájá­ra nem tartanak különösebben igényt. Az esetek nagy hányadá­ban^ ezt nem közük a belső el­lenőrrel, mindössze: nem kedve­lik. Ami — a vállalati szervezés sajátos nyelvezetén kifejezve -* azt jelenti, hogy irányítását szé- pen-lassan átengedik, mondjuk, a főkönyvelőnek, később a pénzügyi osztályvezetőnek; a fizetésemelés­kor sem rá gondolnak elsőként — miért is, hiszen legutóbb is „ki­teregette azt a csúnya ügyet’’. 9 Az 1980-ban érvénybe lépő szabályozórendszer alighanem minden intelemnél ertőeljesebben figyelmezteti majd a vállalatokat a belső ellenőrzés nélkülözhetet­len szerepkörére. Az új árképzé­si módszerek, a tisztességtelen ha­szon módosított szabályai, a vál­lalati jövedelemszabályozás fe­szesebb gazdálkodásra késztető paragrafusai és egész sor más vál­tozás arra intenek, hogy most még inkább hasznos, sőt elkerül­hetetlen lesz a belső lehetőségek teljesebb feltárása, egyszersmind a belső zavarok elhárítása, a sza­bálytalanságok megelőzése. S jól­lehet, a bonyolultabb gazdasági feltételek nem éppen alkalmasak a derűsebb életszemlélet emlege­tésére, ahhoz mégis nagy közérdek fűződik, hogy oldódjék a belső el­lenőrök már-már szakmai árta­lomnak tűnő borús hangulata. T. A. KÉRDEZZEN - FELELÜNK Mikor kaphat fizetett szabadnapot a gyermekes anya? A kecskeméti háromgyermekes B. B.-né szellemi fogyatékos kis­korú lánya egészségügy! intézet­ben van elhelyezve, öt gyakorta látogatja meg az édesanyja, aki esetenként haza is hozza, s ott felügyel rá. Problémát jelent, hogy ilyenkor mindig szabadságot, szabadnapot kell kivennie. Mun­kahelye azonban tovább szűkítet­te e lehetőséget azáltal, hogy az intézeti gyermek után nem ad bé­rezéssel is járó szabadnapot. Tör- vényes-e eme intézkedés? — kér­dezi. A Munka Törvénykönyve egyér­telműen leszögezi, hogy a dolgozó nőt csak a saját háztartásában gondozott tizennégy évesnél fia­talabb gyermekei után illeti meg a fizetett szabadnap. Munka­adója tehát helyesen járt el. Vagyis ön ez idő szerint csak a két — szintén kiskorú — gyerme­ke után kaphatja meg az évi öt szabadnapot. Persze azért nem kerül hátrányos helyzetbe, hiszen az évi alap- és pótszabadsághoz még a 26 szabad szombatot is hoz­zá kell számolnia — a heti pihe­nőnapokról nem is beszélve —, szóval mód nyílik arra, hogy a be­teg gyermeke látogatására, rövid otthoni gondozására kellő időt biztosítson. f Igényelhet-e új lakást ingatlantulajdonos? varoznt. B. I. (Következik: Üj nemzetközi vállalat: az Interlighter) A Pirtón lakó Nagy Imre aján­dék címén jutott nagyobb telek birtokába, melyre már felépítette a leendő családi háza alapjait. Most úgy döntött, hogy munkahe­lye segítségével szerez új, tanácsi kiutalású lakást. Aziránt érdek­lődik: a meglevő tulajdona kizár­ja-e, hogy igénylését teljesítsék? A vonatkozó jogszabály szerint egy állampolgárnak csak egy la­Váróterem — dűlőfélben A Kiskunfélegyháza—Orosháza közötti vasúti pálya jóllehet nem minősül a MÁV fővonalának, de azért arrafelé sem jelentéktelen a forgalom, sőt általában kihasz­náltak, esetenként — például a szabad szombatos hétvégeken, vagy jeles ünnepek előtt — pedig zsúfoltak a naponta oda-vissza többször is közlekedő személyvo­natok. Utasai — így a szentesi dr. Aranyi Gábor, a gátéri L. L. és mások — évek óta figyelik, hogy a megyénkbeli kiindulási helyé­től, a kiskunfélegyházi nagyállo­mástól mintegy három kilométer­re levő Városi park megálló vá­rótermét fokozatosan koptatja, rongálja az idő vasfoga. Olvasóinktól tudjuk, hogy a gazdátlannak tűnő épület lemez­ből készült tetőszerkezetét a rozs­da szinte teljesen tönkretette, úgyhogy esőben alatta állni alig jelent különbet, mintha az ember ernyő helyett szitát tartana feje fölé. A gyakori beázás miatt re­pedezettek a falak, vakolatuk egyre mállik, fes,tő-mázoló régóta nem csinosította a helyiséget. kás lehet a tulajdonában. Az ön részére csak akkor utalhatja ki az államigazgatási szerv az új ott­hont, ha a házalappal rendelkező telkét eladja. Ezt persze megelőz­heti a lakáskiutalás, feltéve, ha az újabb ingatlanszerzéssel kapcso­latban mentesítési engedélyt kért és kapott a területileg illetékes ta­nácstól, amely megszabja, hogy az értékesítést mennyi időn belül kell lebonyolítania. Ilyen körülmények közepettt kénytelenek az utasok — soraik ban nemcsak a munkába járót találhatók meg, de a kisgyerme­kes szülők és az idősek is — vá­rakozni, dideregni tatt, ahol meg fázni, rossz hangulatot és közér­zetet szerezni könnyen lehetsé ges — főleg a hideg télen, vágj máskor, ha csapadékos, nyirkos időjárás van. Minthogy a váróteremben ma­napság is sokszor seregük összt szép számú utastömeg, ebből am következtetünk, hogy a vasúti il­letékeseket aligha foglalkoztathat­ja az épület közeli szanálásának szándéka. Ha pedig tartósan szá­molnak e megállóval, akkor fel­tétlen indokolt — a társadalmi tu­lajdon védelmével kapcsolatos előírások szerint viszont kötelező is — megszüntetni a kifogásolt ál­lapotot, tehát elvégezni a szüksé­ges felújítási, tatarozási munká­kat. Reméljük, az utóbbiakról mi­előbb hírt adhatunk e hasábo­kon. összeállította: Velkei Árpád 0 A tárolóhelyre szállítják a tartósított terméket a konzervüzemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom