Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-19 / 296. szám
4 • PETŐFI NÉPE 9 1979. december 19. Kiskőrösi mérleg PORCELÁN EDÉNYEK EXPORTRA Belső ellenőrök Nevezetes kertészeti termelési körzet a Duna—Tisza közén a kiskőrösi járás. Székvárosának, valamint a környező falvaknak, nagyközségeknek a határában u mezőgazdasági üzemek, háztáji és kiskertek ültetvényein szőlő, gyümölcs terem. A cseresznye, a meggy, a kajszi- és az őszibarack, a körte, az alma friss áruként vagy tartósítva, az állami és a szövetkezeti pincészetek bora külföldre is eljut. A járás székhelyén 1950-ben nyílt meg egy kisebb, és azóta is egyetlen feldolgozó, amely napjainkban évente 45—52 millió forintot érő dzsemet, befőttet, gyümölcsbort, savanyúságot készít a belkereskedelem számára és exportra. A gyümölcsfeldolgozó a fennállása óta eltelt csaknem három évtized alatt volt önálló üzem, majd különböző konzervgyárak telepe. Tartozott Dunakeszihez, Nagykőröshöz, Kecskeméthez. Végül 1962- ben került a Kiskőröshöz legközelebb fekvő élelmiszeripari gyár, a Kalocsai Paprika- és Konzervipari Vállalat irányítása alá. A gyakori gazda váltás nem volt előnyös a telep számára, mert a beruházási eszközök, pénzügyi keretek elosztásánál rendszerint kimaradt a sorból. Így a legutóbbi időszakban, vagyis a kalocsai vállalathoz tartozva kezdődhetett el a gyártási folyamatot korszerűsítő, a munkafeltételt javító műszaki fejlesztés, valamint a szociális intézmények létesítése. Az V. ötéves terv második felében kevés híján 5 milliót költhetett a kalocsai vállalat közreműködésével a kiskőrösi telep különböző gépek, munkaeszközök beszerzésére, termelésbe állítására. Ha a konzervüzem korszerűsítése a továbbiakban is hasonló ütemben folytatódik, akkor néhány év alatt minden tekintetben elfogadható munkahelyi, műszaki körülmény alakul ki a gyártási teljesítmény növelésére, a termék minőségének állandó javítására. Az 1979-es idényben már működött a folyamatos sterilizáló. Ezzel a berendezéssel meggyorsult, s jóval biztonságosabbá vált a gyümölcstartósítás fontos munkafolyamata. Az új munkaeszközzel a sterilizálás balesetveszélyessége lényegében megszűnt. Készül a mustsűrítő üzem terve is. Megvalósításával tovább szélesedhet a város, a járás mezőgazdasági üzemei és a konzervgyár közötti termelési kapcsolat. Ennek szellemében' tevékenykedett évek óta a kiskőrösi telep egész közössége. Ezt, valamint a XI. párt- kongresszus óta végzett gazdasági, politikai munkát vitatta meg beszámoló taggyűlésén a gyár pártalapszervezete. A pártvezetőség ~ beszámolója, amelyet Becsi Jánosné tiitkár ismertetett, megfelelő keretet adott az alapos elemzéshez, a cselekvési program pedig az újabb teendők meghatározásához. A konzervüzem ugyan kisebb létszámú, mint néhány évvel korábban, a szocialista brigádmozgalom azonban megsokszorozta az erejét. A termelő munkában, a szakmai és politikai képzésben kitűnt brigádtagok közül a pártalapszer- vezet többet fel is vett a tagjai sorába. Kovács Károlyné, Szent- györgyi Sándorné éppen a beszámoló taggyűlésen kapta meg párttagsági könyvét. A gyár dolgozóit foglalkoztatja a konzervüzem jövője. Ez tűnt ki többek között Szvitek Lászlóné szavaiból, aki a telep tizenkét szocialista brigádja kongresszusi felajánlásának teljesítését, mindennapi munkáját ismertette. A gyár közvetlen környékén, a város, a kiskőrösi járás településeinek határában, valamint a megye más kertészeti körzetében igen sok és jó minőségű gyümölcs terem. A tartósítóipar teljesítőképessége, az eddigi beruházás ellenére, változatlanul elég szerény. Minden évben nagy tömegű kertészeti terméket szállítanak el a megyéből az ország más tájaira a konzervgyárakba, tetemes költséggel, veszteséggel. Nem jó ez — hangsúlyozta Szabó Péter —, hiszen útközben megsérül, törődik a gyümölcs, amiből kiváló minőségű befőttet aligha sikerül gyártani. Olyat, ami iránt itthon és külföldön is nagy a kereslet. A kiskőrösi konzervüzem jövőjére vonatkozóan biztatást jelentett az alapszervezet tagjai számára dr. Gajdócsi István, a megyei tanácselnök felszólalása, aki Bács-Kiskun mezőgazdasági, élelmiszeripari termelésének országos jelentőségét elemezte. Kifejtette, hogy az élelmiszeripar fejlesztése a népgazdaság érdeke. Az V. ötéves tervben kezdeményezett szőlő-, gyümölcstelepítési programot, a kertészeti ágazat korszerűsítését épp ennek jegyében valósítják majd meg Bács-Kiskun megyében. A konzervgyár dolgozóinak szorgos munkája, felelősségérzete arról tanúskodik, hogy felismerték mindennapi kötelességteljesítésük jelentőségét — hangsúlyozta a megyei tanács elnöke, majd az MSZMP megyei végrehajtó bizottságának képviseletében átadta a Kiváló párt- munkáért kitüntetést Becsi Jánosné párttitkárnak. K. A. • Hódmezővásárhelyen, az Alföldi Porcelángyár gyáregységében új, korszerű eljárásokat vezettek be, melyek eredményeként korszerűsödött és nőtt a termelés. A díszített porcelán edények nagy része exportra készül. (MTI-fotó: Cser István felvétele — KS) MEGSZŰNIK A SOLYMÁRI IZOTÓPTEMETŐ 0 A kiskőrösi konzervüzemben harmincszemélyes óvoda nyílt a gyártelepen. 9 A főváros távlati fejlesztése és a környezet védelme miatt felszámolják a solymári izotóptemetőt, ahová kísérleti jelleggel mintegy húsz éven keresztül helyezték el a radioaktiv hulladékot. 1976-ban épült fel Püspök- szilágyban az a korszerű radioaktív-hulladék feldolgozó és tároló. ahova a sugárzó anyagot folyamatosan költöztetik át a Fővárosi Köjál szakemberei. A különleges szállítmánnyal való munka különleges biztonsági intézkedéseket kíván. Felvételeink Püspökszilágyban készültek, ahol a sugárzó anyagok akár több ezer évig is tárolhatók. Képünkön: a munkák egy részét pneumatikus védőruhában, szkafanderben végzik el. A képen a védőruha radioaktív szennyezettségét ellenőrzik. (MTI-fotó — Csikós Gábor felvétele — KS.) « A SZOCIALISTA ÖSSZEFOGÁS ÚTJÁN Hajózni gazdaságos (I.) Európa második legnagyobb folyója a Volga után a Duna, amely a Fekete-erdőtől a Fekete-tengerig 8 országot köt össze. Elsőrendű víziútnak számít, azonban forgalmát tekintve messze elmarad a nála rövidebb és kisebb vízgyűjtő területű Rajna, Elba és Odera folyók mögött. A KGST vízi közlekedési szekciójának tagországai, Magyarország, a Szovjetunió. Csehszlovákia, NDK, Lengyelország, Bulgária. Románia és Kuba képviselői évente kétszer találkoznak, hogy összehangolják a közös kutatási és fejlesztési teendőket. Egységes álláspontot alakítottak ki a vízi szállítások kereskedelmi és forgalmi kérdéseiben, közösen tárgyalják meg a műszaki problémákat, a kikötők berendezését és technikai követelményeiket, egységesítik a vízi szállítások jogi előírásait. A szocialista országok nemzetközi együttműködése a KGST keretében a Duna együttes hasznosítását tűzte ki célul. Hazánk képviselői sokat tesznek a korszerű követelményeknek megfelelő egységes hajózási jogrendszer nemzetközi elfogadtatásáért. Valamikor nagy meny- nyiségű gabonát szállítottak a Dunán. Az árustruktúra változásával ma kicsi a gabonaforgalom, helyette nagy tömegű ipari alapanyagot, vasércet, szenet szállítanak az uszályok, a mezőgazda- sági termékek közül pedig elsősorban takarmányt és préselt lu9 Kötegelt faáruk rakodása uszályokba. (MAHART-fotó — KS) cérnát. Jelentős mennyiségi foszfátgranulátumot is vízi úton szállítanak Észak-Afrikából a Dunán a csepeli kikötőbe, onnan vasúton Pétre. Mindez bonyolult jogi szabályozást igényel. Néhány év múlva — várhatóan 1983—85 között megnyílik a Duna—Rajna—Maj- na-csatorna. Ez a csatorna közvetlen összeköttetést teremt majd Rotterdam, Hamburg kikötőjével és az Atlanti-óceánnal. Az Óbudai Hajógyárban folyik már azoknak az 1800 tonnás hajóknak gyártása, melyek az új vízi úton közlekednek majd. A Duna-Euró- pa típusú hajókból évente 8—9 darab készül, egy részük Csehszlovákia részére. A vízi utak hatékonyabb kihasználása fontos gazdasági előnyöket nyújthat, a hajózásnál az egy árutonna kilométerre eső üzemanyag mindössze 1/3-ad része a vasúiénak, 1/12-ed része a közúti fuvarozásnak. A szállítás költsége tehát sokkal kisehb, mint a többi közlekedési ágazaté. Ezért a VI. ötéves tervben hazánkban jelentősen fejlesztik a tiszai hajózást is. Az év végére elkészülnek a tiszai bárkák és önjáró hajók tervei és nemsokára a Körösök hajózható részén is megjelennek majd a vízi járművek. A Nagymaros—Gabcikovói vízlépcső építésével a Dunán még egy gond megoldódik majd: az alacsony vízállás időszakában az eddig 60—70 százalékra terhelt uszályokat teljes terherbíró képességükig lehet áruval megrakni. Kilenc évvel ezelőtt Budapesten írták alá a szocialista országok közlekedési miniszterei a közös konténerforgalom lebonyolításáról szóló egyezményt. A csepeli kikötőben létesült 1970-ben az első dunai konténerterminál, ahol vasútról hajóra — korszerű rakodógépekkel emelik át a szállítótartályokat. A konténer- fuvarozás bevezetése a dunai hajózásnál a szocialista országok fontos eredménye. A hajózás fejlesztését a gazdaságosság követelménye sürgeti, mert igen nagy mennyiségű árut rendkívül • kis energiafelhasználással lehet fu9 Vannak foglalkozások, amelyek eleve mélabúval töltik el művelőiket; aligha hihető, hogy tevékenysége közben derű sugározhat, mondjuk, a temetkezési vállalat alkalmazottjáról, vagy az épppen foglalni készülő végrehajtóról. Ezúttal azonban egy olyan foglalkozást próbálunk hozzávetőlegesen körvonalazni, amelynek a mélabú nem szükségszerű szakmai feltétele, mégis: a munka velejárója. A vállalatok belső ellenőreiről van szó. A mélabú azonban nem e munka természetéből ered, még akkor sem, ha az ellenőrzés általában nem kelt különösebb örömöt az érintettekben. Ezúttal azonban inkább arról az okról — úgy is mondhatnánk: társadalmi okról — érdemes szólni, amely ezt a széles körben megfigyelhető, szomorúságra hajló magatartást kiváltja. 9 A belső ellenőröket, amint utaltunk rá, az ellenőrzöttek nem fogadják örömmel, s megbízóik sem kedvelik őket különösebben. Pontosabban: a vállalat belső ellenőrzési helye, presztízse, a gazdálkodási folyamatban betöltött helye az, ami ezt a borongást kiváltja. A lényeg persze korántsem e foglalkozási kör pszichológiai állapota — ennél sokkal fontosabb a társadalmi, gazdasági hátrány, amely abból származik, hogy sok helyütt, sőt, túlnyomórészt, a belső ellenőrt egyfajta fizetett kritikusnak — már-már ellenfélnek — tekintik a vállalatoknál. Két minisztertanácsi határozat is rögzíti, hogy a vállalat belső ellenőrzését közvetlenül a vezetőnek, az igazgatónak kell irányítania, de sok helyütt a vezető nem tart igényt erre, amit az is tükröz, hogy az ellenőr nem az ő irányításával működik. Másrészt, ha jól meggondoljuk, a belső ellenőr tevékenységéből eleve következik, hogy — ha jól dolgozik — feltárja a belső zavarokat, az előírások, a szabályok megsértését, esetleg jogszabályok be nem tartását, visszaélésekre is fényt deríthet. (Bár a félreértések megelőzéséért jegyezzük meg: fő tevékenysége nem ez, a vállalati ellenőr nem nyomozó, hanem a munkát segítő, az ügymenet zavarait elhárító támasza a vezetésnek.) 9 A gazdaságirányítás módosításakor, 1968-ban alakult ki a vállalati-szövetkezeti belső ellenőrzés mai rendszere, abból az észszerű meggondolásból kiindulva, hogy az önállóság, a felelős helyi döntés méltán feltételezi a folyamatos — és ugyancsak önálló — ellenérzést, amire a vezető, mintegy saját munkája kontrolljaként is alapozhat. A gyakorlat azonban sok helyütt arra mutat, hogy ha ez a kontroll hibákat tár fel — márpedig éppenséggel nem az ellenőr feladata, hogy folyamatosan jutalmazási javaslatokhoz gyűjtsön anyagot —, akkor munkájára nem tartanak különösebben igényt. Az esetek nagy hányadában^ ezt nem közük a belső ellenőrrel, mindössze: nem kedvelik. Ami — a vállalati szervezés sajátos nyelvezetén kifejezve -* azt jelenti, hogy irányítását szé- pen-lassan átengedik, mondjuk, a főkönyvelőnek, később a pénzügyi osztályvezetőnek; a fizetésemeléskor sem rá gondolnak elsőként — miért is, hiszen legutóbb is „kiteregette azt a csúnya ügyet’’. 9 Az 1980-ban érvénybe lépő szabályozórendszer alighanem minden intelemnél ertőeljesebben figyelmezteti majd a vállalatokat a belső ellenőrzés nélkülözhetetlen szerepkörére. Az új árképzési módszerek, a tisztességtelen haszon módosított szabályai, a vállalati jövedelemszabályozás feszesebb gazdálkodásra késztető paragrafusai és egész sor más változás arra intenek, hogy most még inkább hasznos, sőt elkerülhetetlen lesz a belső lehetőségek teljesebb feltárása, egyszersmind a belső zavarok elhárítása, a szabálytalanságok megelőzése. S jóllehet, a bonyolultabb gazdasági feltételek nem éppen alkalmasak a derűsebb életszemlélet emlegetésére, ahhoz mégis nagy közérdek fűződik, hogy oldódjék a belső ellenőrök már-már szakmai ártalomnak tűnő borús hangulata. T. A. KÉRDEZZEN - FELELÜNK Mikor kaphat fizetett szabadnapot a gyermekes anya? A kecskeméti háromgyermekes B. B.-né szellemi fogyatékos kiskorú lánya egészségügy! intézetben van elhelyezve, öt gyakorta látogatja meg az édesanyja, aki esetenként haza is hozza, s ott felügyel rá. Problémát jelent, hogy ilyenkor mindig szabadságot, szabadnapot kell kivennie. Munkahelye azonban tovább szűkítette e lehetőséget azáltal, hogy az intézeti gyermek után nem ad bérezéssel is járó szabadnapot. Tör- vényes-e eme intézkedés? — kérdezi. A Munka Törvénykönyve egyértelműen leszögezi, hogy a dolgozó nőt csak a saját háztartásában gondozott tizennégy évesnél fiatalabb gyermekei után illeti meg a fizetett szabadnap. Munkaadója tehát helyesen járt el. Vagyis ön ez idő szerint csak a két — szintén kiskorú — gyermeke után kaphatja meg az évi öt szabadnapot. Persze azért nem kerül hátrányos helyzetbe, hiszen az évi alap- és pótszabadsághoz még a 26 szabad szombatot is hozzá kell számolnia — a heti pihenőnapokról nem is beszélve —, szóval mód nyílik arra, hogy a beteg gyermeke látogatására, rövid otthoni gondozására kellő időt biztosítson. f Igényelhet-e új lakást ingatlantulajdonos? varoznt. B. I. (Következik: Üj nemzetközi vállalat: az Interlighter) A Pirtón lakó Nagy Imre ajándék címén jutott nagyobb telek birtokába, melyre már felépítette a leendő családi háza alapjait. Most úgy döntött, hogy munkahelye segítségével szerez új, tanácsi kiutalású lakást. Aziránt érdeklődik: a meglevő tulajdona kizárja-e, hogy igénylését teljesítsék? A vonatkozó jogszabály szerint egy állampolgárnak csak egy laVáróterem — dűlőfélben A Kiskunfélegyháza—Orosháza közötti vasúti pálya jóllehet nem minősül a MÁV fővonalának, de azért arrafelé sem jelentéktelen a forgalom, sőt általában kihasználtak, esetenként — például a szabad szombatos hétvégeken, vagy jeles ünnepek előtt — pedig zsúfoltak a naponta oda-vissza többször is közlekedő személyvonatok. Utasai — így a szentesi dr. Aranyi Gábor, a gátéri L. L. és mások — évek óta figyelik, hogy a megyénkbeli kiindulási helyétől, a kiskunfélegyházi nagyállomástól mintegy három kilométerre levő Városi park megálló várótermét fokozatosan koptatja, rongálja az idő vasfoga. Olvasóinktól tudjuk, hogy a gazdátlannak tűnő épület lemezből készült tetőszerkezetét a rozsda szinte teljesen tönkretette, úgyhogy esőben alatta állni alig jelent különbet, mintha az ember ernyő helyett szitát tartana feje fölé. A gyakori beázás miatt repedezettek a falak, vakolatuk egyre mállik, fes,tő-mázoló régóta nem csinosította a helyiséget. kás lehet a tulajdonában. Az ön részére csak akkor utalhatja ki az államigazgatási szerv az új otthont, ha a házalappal rendelkező telkét eladja. Ezt persze megelőzheti a lakáskiutalás, feltéve, ha az újabb ingatlanszerzéssel kapcsolatban mentesítési engedélyt kért és kapott a területileg illetékes tanácstól, amely megszabja, hogy az értékesítést mennyi időn belül kell lebonyolítania. Ilyen körülmények közepettt kénytelenek az utasok — soraik ban nemcsak a munkába járót találhatók meg, de a kisgyermekes szülők és az idősek is — várakozni, dideregni tatt, ahol meg fázni, rossz hangulatot és közérzetet szerezni könnyen lehetsé ges — főleg a hideg télen, vágj máskor, ha csapadékos, nyirkos időjárás van. Minthogy a váróteremben manapság is sokszor seregük összt szép számú utastömeg, ebből am következtetünk, hogy a vasúti illetékeseket aligha foglalkoztathatja az épület közeli szanálásának szándéka. Ha pedig tartósan számolnak e megállóval, akkor feltétlen indokolt — a társadalmi tulajdon védelmével kapcsolatos előírások szerint viszont kötelező is — megszüntetni a kifogásolt állapotot, tehát elvégezni a szükséges felújítási, tatarozási munkákat. Reméljük, az utóbbiakról mielőbb hírt adhatunk e hasábokon. összeállította: Velkei Árpád 0 A tárolóhelyre szállítják a tartósított terméket a konzervüzemben.
