Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-28 / 302. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Év vége az üzemekben PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 302. szám Ára: 1,20 Ft 1979. december 28. péntek A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese a magyar—szovjet kormányközi kulturális együttműködési bizottság budapesti, Marjai József miniszterelnök-helyettes a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormányközi bizottság moszkvai ülésszakáról tett jelentést. A kormány a beszámolókat jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány elfogadta a posta és távközlés hosszú távú fejlesztési koncepcióját, s úgy határozott, hogy az abban foglaltakat a középtávú tervekben kell érvényesíteni. Az igazságügyminiszter, valamint az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke jelentést tett a vállalatok közötti szerződések teljesítésének tapasztalatairól. Ennek alapján a kormány kötelezte a minisztereket és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy tegyenek intézkedéseket a szerződéses fegyelem megszilárdítására és folyamatosan ellenőrizzék azok betartását. A Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének javaslatára a kormány módosított egyes társadalombiztosítási rendelkezéseket. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta a saját, a kormány- bizottságok, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1980.-. első félévi munkatervét. A kormány ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI) Népművészeti programok a jövő évben A népi folklórművészeti bemutatók éve lesz az 1980-as esztendő Bács-Kiskun megyében. A közművelődés mind több vezetője él azzal a lehetőséggel, hogy az eredeti népzenei, néptánckincset ápoló együttesek közkinccsé teszik folklórműsoraikat. Az új évben Kalocsán, a népművészek színpadán folytatódik az ország legjobb öntevékeny népi együtteseinek, népművészeinek nagy sikerű bemutatósorozata. A megye népi énekeseinek és hangszerművészeinek találkozóját Baján rendezik meg februárban. Kecskeméten, a hagyományos tavaszi zenei hetek programjában ismét szerepel népzenei nap is. Egész éven át sok kis- és nagyközségi közművelődési intézmény ad otthont egy vagy több napig tartó folklóreseménynek. Községi pódiumokon kerül majd sor több megyei szintű rendezvényre. így például áprilisban Akasztón lesz az úttörő népzenei együttesek megyei találkozója, amelyet a Megyei Művelődési Központ, a megyei úttörőelnökség és a KÓTA megyei szervezetének ifjúsági bizottsága közösen rendez Hajóson és Nagybaracskán a megye legjobb néptáncosai mutatkoznak majd be. Színvonalasnak ígérkeznek azok a folklórműsorok is, amelyeken egy-egy járás együttesei .mutatkoznak be új műsoraikkal. A kiskőrösi járás népdalkörei Csengődön, Kiskunhálas környék népdal- és pávakörei Jánoshalmán adnak majd egymásnak randevút. Járási néptánctalálkozó lesz majd Duriapatajon és Soltvadkerten a Vadkerti-tónál is. Szakmáron a Kalocsa vidéki népdalkörök, népzenei csoportok mutatkoznak (Folytatás a 2. oldalon.) Egy esztendőt ismét magunk mögött hagyunk, s már csak egy év — a finis — maradt hátra a népgazdaság V. ötéves tervéből. A végéhez érkezett 365 napos időszak nem volt könnyű az ipari üzenteknek, s ebben talán nem kis. szerepet játszott, hogy a tartalékok kihasználásában csak kis léptekkel tudtak előbbre haladni. Az év végi számvetéskor összegeződő tapasztalatok sok helyütt arra figyelmeztetnek, hogy 1980-ban még többet kell tenni a gazdaságosabb termelésért. Idejében megtették a helyes intézkedést a kalocsai Városi Tanács Építőipari Költségvetési Üzeménél, amely az idei első félévet veszteséggel fejezte be. Átszervezést hajtottak végre, s ennek során a nem-termelői létszámot 21 fővel csökkentették. Nemcsak költséget takarítottak meg, hanem megszilárdították a munkafegyelmet is — amint arról Kozma Pál üzemvezető tájékoztatott. A 27 millió forintos feladattervből június végéig csak 9 milliót valósítottak meg, ezzel szemben december végére már 33 millió forint fölé emelkedett a teljesítés értéke. Az év krónikájához tartozik, hogy a kezdet nehéz volt, mert anyaghiány miatt 1978-ról áthúzódott az idénre néhány munka, köztük az eperföldi iskola födémjének építése. Hogy a szeptemberi tanévkezdés előtt, határidőre át tudták adni, ahhoz az üzem dolgozóinak felül kellett múlni — legalábbis a régi — önmagukat. Ez évben egy kereskedelmi rendeltetésű pavilon belső terét is kialakították. A jelentős feladatok egyike Volt a foktői Duna-parton álló regionális vízmű gyorsszűrő tartályai számára készülő vasbetonvázas épület létrehozása, amin a két ünnep között is szorgalmasan dolgoznak. Egy kilenc lakásos célcsoportos lakóház vázszerkezetét szintén összeállították, egy óvoda bővítésévéi pedig a határidő előtt egy hónappal végeztek. A járda-, csatorna- és útépítésen kívül egy 60 személyes bölcsődének alapot készítettek az üzem munkásai, s hozzáfogtak a városi szolgáltatóház és a sportcsarnok építéséhez. Jelentős feladatokat Van-e vendég a vendéglőben? , 3. oldal Könyvek a gazdasági rangsorváltásról 4. oldal Esténként Moszkva hangját keresik 5. oldal Totó-tanácsadó 7. oldal A NEB- VIZSGÁL A T TAPASZTALATAI Nagy a gépkínálat, szerény a kereslet Miként alakult 1976—1979. év között a mezőgazdasági üzemek gépesítésének színvonala, műszaki eszközeinek fenntartása, állag- megóvása? Milyen intézkedést foganatosítottak a gazdaságok ezek jobb kihasználása érdekében az V. ötéves terv eddig eltelt időszakában? Ez volt a célja annak a vizsgálatnak, amelyet az MSZMP megyei bizottságának 1978. decemberi határozata alapján a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság folytatott le, közösen a KISZ megyei bizottságával, a mezőgazdasági szövetkezetek két területi szövetségével, és a Magyar Agrártudományi Egyesület megyei szervezete gépesítési szakosztályával. A sokrétű munka tapasztalatait összefoglaló, elemző tanulmányt tárgyalta meg csütörtökön a har- tai Lenin Tsz-ben tartott ülésén a népi ellenőrzési bizottság. A vizsgálat tulajdonképpen 17 tsz-re és egy szakszövetkezetre terjedt ki, a megállapítások azonban általános érvényűek, hiszen hasonló tapasztalatra lehetne szert tenni Bács-Kiskun mezőgazdasági üzemeinek mindegyikében. A megye mezőgazdasági szövetkezeteiben az V. ötéves terv eddig eltelt időszakában fokozatosan növekedett a gépek, berendezések, járművek értéke, aránya. Az ösz- szes beruházás 45 százaléka a gépesítést szolgálta. Tavaly a szövetkezeti állóeszközök értékének 37,4 százalékát tette ki a különféle gép és berendezés. A népi ellenőrzési bizottság által megvizsgált 18 szövetkezetben a megyei átlagot meghaladó ütemű volt a növekedés. A legjelentősebb a dusnoki Munkás-Paraszt és a szabadszállási Lenin Tsz- ben. Ez azonban nem egészen egyöntetű és arányos fejlődés, hiszen a közös gazdaságok saját anyagi eszközei, a kereskedelmi beszerzés lehetősége, valamint az állami támogatás mértékének változása befolyásolta. A hátrányosabb helyzetben levő, a szűkösebb pénzügyi lehetőségű szövetkezetek az alacsonyabb állami támogatás folytán kisebb és csökkenő arányban költhettek gépi felszerelésre. Ilyen volt többek között a helvé- ciai Petőfi, a bátmonostori Kossuth, a rémi Dózsa Tsz. A közös gazdaságok 1980-as évre szóló fejlesztési terve már egyértelműen csökkenő arányú gépi beruházást vett figyelembe. Sok gazdaság, amely eddig évente átlag 4,5 milliót költhetett gépesítésre, az 1980-as tervében már csak 1,2 milliót tudott előirányozni erre a célra, és számos gazdaság van, amelynek egyáltalán nem jut gépi beruházásra pénze. Ugyanakkor a mezőgazda- sági üzemek erőgépállománya 1976—1978. év között fokozatosan csökkent. 1976-ban 3685 traktor volt Bács-Kiskun mezőgazdasági szövetkezeteiben. 1978-ban pedig 3502. A megvizsgált 18 szövetkezetben ez idő alatt 715-ről 659-re csökkent a traktorok száma. A 18 közös gazdaság traktorállományának 8 százalékos csökkenése részben az elavult típusú erőgépek selejtezése miatt történt, helyettük nagyobb teljesítményűeket állítottak munkába. Az erőgépek összetételének a változása alig csökkentette a típusok számát, hiszen jelenleg is több mint 15 típusú erőgépet használnak a közös gazdaságok. Mégsem igazodik eléggé a traktorállomány az egyes munkafolyamatokhoz. Változatlanul kevés a közép-nehéz, összkerékhajtású, nem ízelt, univerzális erőgép, A szövetkezetek traktorállományának összetétele, kora nem elég kedvező. Több gazdaságban már 8—10 éves gépek is működnek. Az állomány 20 százaléka a hullára leírt értékű, lejárt amorti- zációjú, de még kényszerből használt erőgép. A foktői Béke Tsz- ben a traktorállomány 63 százaléka nulla értékű. Mindezekből következik, hogy az AGEOKER kecskeméti telepén fekvő eladatlan gépkészlet korántsem a kereskedelem túlméretezett beszerzéséből adódik, hanem a mezőgazdasági üzemek szűkös pénzügyi lehetőségeiből, vásárlóképességének megcsappanásából. K. A. • A víztornyok tartóoszlopain az utolsó simításokat végzik a Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei gyárának udvarán. Vállalat lajosmizsei végeztek el a kalocsai ÉKÜ dolgozói az intézmények karbantartásában, sőt még a helyi ipari üzemektől is vállaltak építőipari munkát. Az év utolsó munkanapjait is igyekeznek kihasználni. Eredményes évet zár a Vízgépészeti Vállalat lajosmizsei gyáregysége. Erre engednek következtetni Sági István gazdasági igazgatóhelyettes szavai: — Vállalatunk dinamikus fejlesztést irányzott elő erre az évre, s ennek érdekében árbevételünket 6 százalékkal, exportunkat 30 százalékkal növeltük, az elmúlt évhez viszonyítva. A mai napig 5 millió forinttal haladtuk meg idei, 540 millió forintra előirányzott térvünket. Termékeink közül elsősorban a víztorony és az iszapszűrő prés gyártását említeném. Az utóbbiból 9 darabot készítettünk, amelyek összértéke csaknem 30 millió forint. Belföldi megrendelőinknek 74 víztornyot szállítottunk, továbbá 45 darabot Csehszlovákiába és hetet az NDK- ba, összesen 90 millió forint értékben. Exporttervünket nyolc százalékkal teljesítettük túl. Legnagyobb tőkés megrendelőnk Jordánia és Irak volt, ahová többnyire víztisztító berendezéseket és víztornyokat szállítottunk. Jelentős nyugati partnerünk még az NSZK, Svédország Egyiptom és Görögország is. Tizennégy millió forint árbevételű tőkés kivitelt terveztünk, amit 2 millióval teljesítettünk túl. Szocialista megrendelőink közül legnagyobb Csehszlovákia, de említésre méltó még Jugoszlávia, Mongólia,' Lengyelország, Vietnam és az NDK részére szállított termékeink mennyisége is. A jövő évi exporttervünket további 3 százalékkal kívánjuk növelni, különös tekintettel a tőkés kivitelre. Némi gondot jelentett ebben az évben az egyes tőkés importból származó alkatrészek szállításának késése és a megrendelőink pénzügyi zavarai. Igyekeztünk ésszerűen alkalmazkodni e nehézségekhez, s ezért jelentősebb fennakadás a termelésben nem volt. Felgyorsítottuk piaci tevékenységünket, és új termékek bevezetésével' is próbálkoztunk. Így az NSZK CILLICHEMIE-cégtől megvásároltuk egy új, fürdővíz-visz- szaforgató berendezés gyártásának a licencét, amelynek a folyamatos gyártását a közeljövőben kezdjük meg, a szocialista országok megrendelései, s a hazai igények szerint. Több mint 10 millió forint értékű építési rekonstrukciót végeztünk az idén. Emellett jelentős gépi beruházás is történt, mintegy 40 millió forint értékben, többnyire a szállítás, az anyagmozgatás korszerűsítésére. Mindez lehetővé teszi, hogy az 1980-as évi tervünket további 6 százalékkal emeljük. Partnereink megelégedését bizonyítja, hogy jövő évi kapacitásunk 60 százalékát már lekötötték megrendeléseikkel — mondotta az igazgatóhelyettes. A. T. S.—K. E. A MEGYEI TANÁCS ÉS A NÉPFRONT EGYÜTTMŰKÖDÉSE Megtárgyalták a bajai járási hivatal munkáját Tegnap délelőtt Kecskeméten együttes ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága és a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Az értekezleten jelen volt S. Hegedűs László, a HNiF Országos Tanácsának titkára, Tohai László, a megyei tanács általános elnökhelyettese, dr. Dobos László, a HNF megyei bizottság gának elnöke. A testületek tagjai — dr. Arvay Árpádnak, a megyei tanács végrehajtó bizottsága titkárának és Farkas Józsefnek, a HNF megyei titkárának előterjesztésében — a megyei tanács és a népfront együttműködési megállapodásának tapasztalatairól, a jövő évi országgyűlési és tanácstagi választások előkészítéséről készített jelentést vitatták meg. A tanács és a Hazafias Népfront az országban az elsők között — az azonos érdekeket, célokat fölismerve — kötött együttműködési megállapodást, azzal a törekvéssel, hogy eképpen is fejlesszék a szocialista demokráciát, a lakóterületi közéletet. Elegendő csupán a tanácstagi választásokra, a falugyűlésekre, a lakó- és utcabizottságok megalakítására, a településfejlesztési versenyben kifejtett propagandára utalnunk, láthatjuk, hogy az együttműködés kiállta az idők próbáját. A változó feladatok azonban szükségessé teszik, hogy továbbfejlesszék a megállapodást. Az együttes ülésen a testületek tagjai — elfogadva az elhangzott kiegészítő javaslatokat megállapodtak abban, hogy fokozzák az együttműködést ' a jövő évi feladatok sikeres megoldása érdekében. Ennek jegyében nagy gondot fordítanak az országgyűlési és tanácstagi választások előkészítésére, lebonyolítására. Mozgósítani kívánják a megye lakosságát az aktív közéleti szereplésre, egyebek között azzal is, bogy az eddigieknél szélesebb körben ismertetik az eredményeket, a tennivalókat — fölhasználva erre a falugyűléseket is. Folyamatosan irányítják, szervezik a településfeljesztésért kibontakozott társadalmi munkaakciókat, s a korábbiaknál nagyobb figyelmet fordítanak a fiatalok, a bejárók, és a tanyai lakosok közéleti szereplésére. Fokozzák erőfeszítéseiket a környezetvédelem hatásosabbá tételére ds. Az államigazgatási, hatósági munka tökéletesítése érdekében erősítik a jogpropagandát, jobban hasznosítják a lakosság köréből érkező véleményeket, támogatják a tanácsi munka egyszerűsítésére irányuló erőfeszítéseket. Az első együttműködési megállapodást 1964-ben kötötte a megyei tanács és a Hazafias Népfront, ezt 1971-ben korszerűsítettek. A tegnapi ülésen megtárgyalt jelentés nyolc év munkáját tette mérlegre, s egyben meghatározta a következő időszak feladatait is. Ugyancsak tegnap került sor a megyei tanács végrehajtó bizottságának ülésére, amely a megszokottól eltérően, diafiimvetítés- sel kezdődött. A bajai járás községeinek településfejlesztési eredményeit bemutató képeket dr. Nagy Károly, a járási hivatal elnöke kommentálta, majd a végrehajtó bizottság elé terjesztette a járási hivatal munkáját összegző beszámolót. A napirend megtárgyalásán részt vett és felszólalt Gál Gyula, a bajai járási pártbizottság első titkára. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a járás területén működő egy nagyközségi, egy közös községi és tizennyolc községi tanácsnak és szerveinek munkáját sokoldalúan segíti, ellenőrzi a járási hivatal. Évente négy-öt, úgynevezett komplex felügyeleti és utóvizsgálatot, valamint ötvenöt-hatvan célvizsgálatot tartanak. A községi tanácsok testületi munkájában nagy segítséget jelentett a munkatervek, beszámolók véleményezése, a szakmai továbbképzések szervezése, s nem utolsósorban az évente több alkatommal is megtartott tanácselnöki és vb-titkári értekezlet. A járási hivatal megállapítása szerint a tanácsi testületek elé került előterjesztések színvonala kedvezően változott, pontosabb, konkrétabb a feladatok megjelölése. Lényeges feladata volt a bajai járási hivatal dolgozóinak, hogy a községi tanácsoknál a meg növekedett hatósági jogkörök ellátásához segítséget adjanak. Ennek érdekében ellenőrzéseket, célvizsgálatokat tartottak, szakmai továbbképzéseket szerveztek. Segítségük eredménye, hogy a több tmint 9 ezer hatósági határozatból másodfokon mindössze tizenkilencet kellett megváltoztatni. A községi tanácsok hatáskörének jobb ellátása, az apparátus leterhelésének csökkenése érdekében a járási hivatal egyszerűsítette, korszerűsítette az állam- igazgatási munkát. Az adó-gép- könyvelés után elkezdték a költségvetés gépi könyvelését is. Megkönnyíti majd a munkát, ha valóra válik az a tervük, hogy a járási hivatalban az iratokat mikrofilmezzék. Kezdeményezték, hogy a bácsalmási és a garai üzemekben kihelyezett ügyfélszolgálatot tartsanak. A végrehajtó bizottság egyebek között azt javasolta a járási hivatalnak, hogy a jövőben is kiemelt feladatként foglalkozzon a községi (tanácsok testületi munkája színvonalának emelésével, a határozatok végrehajtásának jobb megszervezésével, a tanácsi bizottságok tervszerűbb működésével. Az ülés további részében dr. Szokoli Gyula, a megyei tanács igazgatási osztályvezetője jelentést terjesztett elő a népszámlálás előkészületeiről és a személyi számok kiosztásának tapasztalatairól. (A népszámlálással kapcsolatos főbb tudnivalókra lapunkban visszatérünk.) Ezt követően dr. Király Lászlónak, a megyei tanács osztály- vezetőjének a mezőgazdasági és élelmezésügyi ágazat területi irányításának átszervezéséről készített tájékoztató jelentését hallgatták meg. A végrehajtó bizottság ülése bejelentésekkel fejeződött be.
