Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-30 / 304. szám
■ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évf. 304. szám Ára:l,20 Ft 1979. december 30. vasárnap PROGRAM 1980-RA Feladatok a fiataloknak Amint arról már beszámoltunk, a KISZ Bács-Kiskun megyei Bizottsága legutóbbi kibővített ülésén megtárgyalta és elfogadta a megye ifjúkommunistáinak jövő évi feladatait, céljait meghatározó akcióprogramot. Ezúttal részletesen szólunk a fiatalokra váró legfontosabb feladatokról. Az iparban tevékenykedő KISZ- szervezetek jövő esztendei munkájának középpontjában változatlanul a „hatékonyság, minőség” jelszó gyakorlattá váltása áll. Ennek érdekében a termelési célok maradéktalan elérésére kell tagjaikat ösztönözniük. A szakmunkások tanuljanak második szakmát, a betanított munkások szerezzenek szakképesítést — az egyén és a társadalom érdeke szorosan kötődik egymáshoz. Az akcióprogram előírja, hogy a KISZ-szervezetek kezdeményezzék az elfogadott, de be nem vezetett újítások felülvizsgálatát, s ugyanígy, a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa — ismertebb nevén az FMKT — javasolja bevezetni az alkotó ifjúság pályázatra érkezett jó ötleteket, munkákat. A „vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!” hármas jelszavú radarakcióban részt vevőkre is várnak feladatok: tapasztalataikat adják át azoknak a fiataloknak, akik még nem vezették be a radart. Fontos, hogy konkrét, teljesíthető védnökséget vállaljanak a KISZ-szervezetek, amelyek a gazdaságos termelésre, a munkaerő képzésére, a versenyképes termékek gyártására, á korszerű technológiák bevezetésére irányuljanak. -A BÁCSÉP fiataljai tegye(Folytatás a 2. oldalon.) ÖTÉVES A SZÖVETKEZETI NÖVÉNYVÉDELMI TÁRSULÁS Űjabb kezdeményezés a Bácskában és a Duna mellékén Közös gépjavító, karbantartó szolgálat Jubilál a bácsbokodi növényvédelmi társulás. A helyi Aranykalász Tsz kezdeményezésére öt esztendővel ezelőtt fogott össze négy termelőszövetkezet, és közös anyagi erőből repülőgépet vásárolt. Azóta Bácsbokod, Bácsborsód, Nagy- baracska és Felsőszentiván közös gazdaságának szántóföldjére egy AN—2-es típusú repülőgép szórja a műtrágyát, növényvédő szert. Évente 450—500 légi órát dolgozik a gép, és ennek 60 százalékát a társult négy téesz veszi igénybe. A 40 százalék szabad üzemidőt bérmunkában a társuláson kívüli gazdaságokban teljesíti. Török Károly pilóta az AN—2-es géppel évente 50 ezer hektár mezőgazda- sági területen végzi el az időszerű munkát. Ezekben a napokban az őszi kalászos fejtrágyázásával van elfoglalva. Ha kedvező az időjárás, akkor naponta harmincszor is felszáll, s egy-egy 8—10 perces repülés alatt 15 hektár gabonát szórhat meg műtrágyával, mert annyi fér a gép tartályába. A szövetkezetek anyagi erőforrásának egyesítésével a bácskai és Dunai melléki térségben másik repülőgépes növényvédelmi szolgálat is működik már évek óta, amelynek szintén több gazdaság látja a hasznát, és jelentősége a jövőben még nagyobb lesz. A repülőgéppel végzett műtrágyázás és növényvédelem gyakorlatilag függetleníteni tudja a talajerő-utánpótlást, valamint a vegyszeres permetezést az évszakok időjárási változásától. A növényvédő repülőgép akkor is dolgozhat, amikor szántóföldi géppel — például a nagy sár miatt — képtelenség rámenni a talajra. Volt idő — amikor kísérletképpen, vagy szükségből — őszi gabonát is vetettek ezzel a módszerrel. • Őszi kalászosra szórja a fejtrágyát a bácsbokodi szövetkezeti növényvédelmi szolgálat repülőgépe. (Pásztor Zoltán felvételei.) # A tsz-tagok — gyakorlott mozdulatokkal — pillanatok alatt feltöltik az AN—2-es gép tartályát a felsőszcntiváni szövetkezet repülőterén. A Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén, a területi szövetség gépész- mérnöke arról számolt be, hogy a bácskai és Duna melléki téeszek újabb társulás megalakításán fáradoznak. Ez esetben a.Felsőszent- iváni Mezőgazdasági Termelőszövetkezet a kezdeményező, amely néhány éve jelentős anyagi befektetéssel, nagyobb teljesítőképességű gépjavító üzemet és szervezetet létesített. Felkészültsége olyan, hogy további műszaki fejlesztéssel 20 ezer hektár mezőgazdasági terület műveléséhez szükséges gépállomány karbantartását, teljes felújítását végezhetné el. A felsőszentiváni, a tataháza- mátételki, a csávolyi, a rémi és a borotai téesz elhatározása a közös gépjavító, karbantartó állomás felállítására dicséretes, követendő példa. Ha ehhez a mezőgazdasági gép- és eszközkereskedelem Felsőszentivánra kihelyezett alkatrészraktár létesítésével is hozzájárul, jó néhány mezőgazdasági üzem — közvetve az egész nép9 Török Károly pilóta, a szovjet gyártmányú gép vezetője. gazdaság — hasznára válik a bácskai szövetkezeti összefogás. Mindenesetre a Bács-Kiskun megyei Népi Ellenőrzési Bizottság a hartai Lenin Tsz-ben tartott ülésén üdvözölte az újabb társulást és követendőnek tartja a kezdeményezést. K. A. Sertésből rekordfelvásárlás Január 2-án kezdődik a népszámlálás — Ügy vélem, bízvást mondhatom, hogy .1979 végén rekordévet zárunk — nyilatkozta alig több mint egy héttel az esztendő befejezése előtt Bíró Imre, a Bács-Kiskun. megyei Állati orgal- mi és Húsipari Vállalat igazgatója. — Bízvást? — kérdeztük, mert valami „mögöttes” értelmezést is kihallottunk a szóból. — Igen. Ezt a rekordra értettem elsősorban. Mert ami a múlt évvel való összehasonlítást illeti, a tavalyi 620 ezer darabos sertésfelvásárlási eredményt idén már november 30-ávaI túlszárnyaltuk ; akkor — 644 ezernél tartottunk. Most már arra is számíthatunk, hogy december végére nemcsak a tervezett 685 ezret, hanem ennél valamivel több sertést sikerül a tanácsi szektorból megvásárolni. Akkor pedig eleget teszünk annak a bizalomnak is, amit a Petőfi Népe számunkra előlegezett egyik korábbi cikkében, amelyben hírül adta, hogy vállalatunk ebben az évben rekordteljesítményt ért el. — Ehhez mint hírközlő partnerek is gratulálunk. Annál is inkább, mivel joggal feltételezzük, hogy nem volt olyan egyszerű ilyen eredményt elérni, hiszen belső piacunk sem volt érintetlen azoktól a sokat emlegetett külső hatásoktól. — Tény, hogy nagyon meg kellett dolgoznunk érte. Ilyen nagy mennyiségű állatot még sosem vettünk át a mezőgazdasági tsz- ektől, közös vállalkozásoktól, kistermelőktől. Közbevetőleg hadd említsem meg, hogy szarvasmarhából is felvásároljuk a tervezett 42 ezer darabot. — Éppen a nagy állatszáipok- ra gondolva — nem adódtak zökkenők is a kelleténél nagyobb számban? — Ez is másik jó tapasztalatunk, hogy lényegében zavartalanul bonyolítottuk le ezt a nagy felvásárlást. A termelőktől idejében átvettük a leszerződött állatokat. Bár a hízott sertés átadása nem volt olyan ütemes, mint szerettük volna. Két hónap összehasonlítása ezt jól érzékelteti: februárban 40 ezer sertést vásároltunk fel, míg májusban 74 ezret. Ezt az ingadozást levezetni az adott ipari kapacitással csak úgy lehetett, hogy többet kellett dolgozni ilyen „csúcsidőszakokban”. S az egész vállalati kollektívának elismerés jár érte, hogy helyzetünket megértve, vállalta a túlórákat, feláldozta szabad szombatjait ilyen hetekben. — Persze — a túlóra-ráfordítás mindig költségtöbbletet is jelentett. — Igen. Az egyenletes átadási ütem jelentős mértékben tehermentesítené ettől a húsipart. S hogy a termelők ezirányú belátását némi anyagiakkal is segítsük megérni, 1980-ban például az I— IV. hónapokban úgynevezett időszakos felárat vezettünk be. Ezzel próbáljuk némileg széthúzni a szállításokban adódott zsúfoltságot. Ez a felár a nagyüzemek sertései után 50 fillér — élősúly-kilogrammonként. — A jövő esztendő előkészítése? — A szerződéskötések beindultak; december közepéig például már 214 ezer sertésre szerződtünk le, s a hónap végére — remélhetőleg —ez is befejeződik. Az említett szám is nagyobb a valóságban, csak a jelentések nem futnak be olyan gyorsan mindenünnen. — Még egy kérdést, ami a „rekordról” jut eszünkbe. Ennyi sertést még sosem vásároltak fel. Voltak áremelések. Meglátszik ennek hatása a húsfogyasztásban? — Volt egy kis megtorpanás a húsáremelések után, de csak rövid ideig. Most már nemcsak hogy utolértük magunkat, de legutóbbi felméréseink szerint — húst, hús- készítményeket egybevetve — a lakossági fogyasztás 22 százalékkal emelkedett. Nem forintértékben kell érteni, hanem súlyban. — Akkor „ennek jegyében” kívánunk a húsiparnak is eredményes új esztendőt. T. I. • Szarvasmarhából 42 ezer darabot vásárolt fel a megyei vállalat. Mint ismeretes, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1980. január 1-re általános népszámlálást rendelt el. A számláló- biztosok az összeírást január 2-án kezdik és 15-én fejezik be. Bács-Kiskun megye lakosságának összeírásáról a nép- számlálással kapcsolatos főbb tudnivalókról dr. Szokoli Gyulától, a megyei tanács igazgatási osztályvezetőjétől kértünk tájékoztatást. — Hogyan készültek a nagy feladatra? — A Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságával együttműködve a felkészülés lényegében jó egy éve megkezdődött. A helyi tanácsúk áttekintették az államigazgatási területüket, rendezték az utcák elnevezését, gondoskodtak a házszámtáblák pontosításáról, kihelyezéséről. Elkészítették az utca- és házszámjegyzéket, melynek alapján kialakították a számlálókörzeteket, azokat a területi egységeket, amelyeket a számlálóbiztosnak össze kell írni. — Hány számlálókörzet van Bocs-Kiskunban? — Megyénkben 2700 számláló- körzetet alakítottak ki. Belterületen egy-egy számlálóbiztosra általában háromszáz lakos adatainak összeírása jut. Annak a számlálóbiztosnak, aki külterületen, tehát nehezebben megközelíthető helyeken végzi a munkáját, 150—200 lakos adatait kell majd felvenni. — Hány számlálóbiztos végzi az összeírást? — A népszámlálás lebonyolításában Bács-Kiskun 'megyében 3540-en vesznek részt. A közreműködők zöme pedagógus és tanácsi dolgozó. Nagy és áldozatos munkát vállaltak, hiszen két héten keresztül lakásról lakásra járva keresik fel a családokat. — A lakosságnak mit kell tudni az összeírásról? — Megkönnyíti és meggyorsítja a munkát, ha a lakosság előre készül a népszámlálásra, s összegyűjti a szükséges adatokat. Mielőtt azonban a fontos tudnivalókat ismertetném, tájékoztatásul elmondom, hogy a népszámlálás ugyan január 2-án kezdődik, de a cél annak megállapítása, hogy az eszmei időpontban, 1980. január 1-én 0 órakor hányán éltek Magyarországon. Tehát annak ellenére, hogy az összeírás később történik, az adatoknak az 1979. december 31-e és 1980. január 1-e közötti állapotot kell tükröznie, vagyis összeírnak mindenkit, aki 1979. december 31-én 24 órakor életben volt, így azt is, aki később esetleg meghalt, éppen úgy, mintha élő "személy lenne. Nem írják össze azokat, akik január 1-én 0 órát követően születtek. .M A kérdésre konkrétan válaszolva, a számlálóbiztos összeírja a lakásban valamennyi állandó, vagy ideiglenes bejelentővel rendelkező személyt, függetlenül tartózkodási helyüktől és azokat is, akik huzamosan jelen vannak, de ott nincsenek bejelentve. Ebből következően össze kell írni az állandó bejelentővel a lakásba bejelentett személyeket akkor is, ha máshova szóló ideiglenes bejelentővel (s rendelkeznék; az ideiglenesen bejelentett személyeket annak ellenére, hogy bejelentett állandó 'lakásuk másutt van; valamint a lakás be nem jelentett lakóit, de csak akkor, ha huzamosan jelen voltak az eszmei időpontban. — Előfordulhat eszerint kettős összeírás? — Nem. Akiket az állandó és az ideiglenes lakóhelyen is ösz- szeírnak, azokról egy külön ellenőrzőlapot állítanak ki, amelyet később a feldolgozás során egyeztetnek. — Hány kérdőívet kell kitölteni? — Az összeírás során személyi kérdőívet, lakásösszeíró ívet, üdülőösszeíró ívet tölt ki a számlálóbiztos. Az összeírt adatokat titkosan kezelik. Jogában áll bárkinek kérnie, hogy az ívet saját maga töltse ki. — Sok kérdés van az íveken? — Sok. Nagyon fontos, hogy a családtagok ismerjék egymás adatait, 'mert így az otthonlevők be tudják mondani a távollevőikét is. Legfontosabbak a személyi adatok, a születési év, hó, napra és a helyre - vonatkozó kérdések, valamint az iskolai végzettség pontos meghatározása, a szakmai képzettség, a munkahely pontos megnevezése. Szükséges a lakásra vonatkozó adatok — egyebek között; a lakás építési éve, használati jogcíme, a helyiségek alapterülete, felszereltsége, komfortfokozata stb. — 'bediktálása. Üdülő tulajdon esetén az üdülőre vonatkozó kérdésekre is válaszolni kell. — A számlálóbiztos a kérdőívre bevezeti minden összeírt személynek a személyi számát is, amely a személyi igazolványba be van ragasztva. E feladatának csak úgy tud eleget tenni, ha az otthon tartózkodó személy ismeri a családtagjai szefi í ' ■ mélyi számát, s minden olyan adatát, amely a népszámlálási kérdőíven szerepel. Célszerű ezért a legfontosabb adatokat előre feljegyezni, mivel így a számlálóbiztos is gyorsan végez, s nem -kell a családot adathiány miatt ismételten felkeresni. — Mi történik akkor, ha a számlálóbiztosok nem találnak otthon senkit? — Akkor értesítést adnak arról, hogy mikor keresik fel őket legközelebb. A kétszeres felkeresés elkerülése érdekében kérjük, ’hogy a lakosság segítse a számlálóbiztosok munkáját. — A személyi kérdőíven szerepel a nemzetiségre, az anyanyelvre vonatkozó kérdés is. Ez viszonylag sok embert érint, Bács- Kiskun megyében. — Igen. Nagy súlyt helyezünk a -megyénkben élő nemzetiségiek számának pontos megállapítására. Az összeíróbiztosök -mindenkitől megkérdezik, hogy milyen nemzetiségűnek vallja magát, mi az anyanyelve • és az anyanyelvén kívül milyen nyelvet beszél. Az adatók birtokában mérhető fel^ a nemzetiségi sajátosságok megőrzését elősegítő Oktatási és művelődési intézmények iránti tényleges igény. A nemzetiség-lakta területeken az adatszolgáltatásra röplapok útján is felhívjuk a lakosság figyelmét. — Végezetül megkérdezzük, hogy az összeírt adatok mihez szükségesek? — A felsorolás hosszú lenne, de példaszerűen elmondható, hogy a születési időpontból megállapíthatjuk. Á lakosság korösszetételét, nevezetesen azt, hogy menynyi a csecsemőkorú, óvodáskorú, az iskoláskorú gyermekek száma, mennyi a munkaképes korúak száma és aránya. Ennek alapján fel lehet mérni a bölcsődei és óvodai helyek szükségességét, meg lehet becsülni a várható népszaporulatot, ebből ki lehet számítani az anya- és csecsemővédelemhez szükséges anyagi eszközöket. Az iskoláskorúak számának ismeretében meg lehet tervezni az építendő iskolák és tantermek számát. A munkaképes korúak, illetve az ebbe a korba belépők számából fel lehet tárni a. munkaerőtartalékokat. A lakosság iskolai színvonalának és szakmai képzettségének ismeretében nyilvánvalóvá válnak az oktatási feladatok, mint például a szakmunkás- képzés továbbfejlesztése. A lakásadatokból fel lehet mérni a várható lakásigényeket, illetve a meglevők korszerűsítésének szükségességét. T. L. A 4
