Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-30 / 304. szám

2 ® PETŐFI NÉPE • 1979. december 30. események sorokban MANAGUA A Szandi nista Nemzeti Felsza- badítási Front vezetősége meghí­vására a nicaraguai fővárosba ér­kezett Georges Marchais, a Fran­cia Kommunista Párt főtitkára. Megérkezésekor a repülőtéren ki­jelentette, hogy a francia kommu­nisták mindig is szolidárisak vol­tak a nicaraguai hazafiak harcá­val. KETCHIKAN Alaszka partjainál kétségbeesett erőfeszítésekkel próbálkoznak az­zal, hogy megmentsék egy kedden felborult, és csütörtökön víz alá került panamai szállítóhajó har­minctagú tajvani legénységét. A katasztrófa bekövetkeztekor a matrózok a hajótest egyik légzsák­jában kerestek menedéket. Hatal­mas szélviharban és hullámverés­ben pénteken nehézbúvárok indul­tak a roncs irányába, de már vaj­mi kevés az esély arra, hogy bár­kit is életben találjanak a hajón. Az ítéletidő eddig minden mentő­akciót lehetetlenné tett. A legény­ség két tagjának holttestét már megtalálták. SZÖUL A Pák Csöng Hi diktátor meg­gyilkolása miatt halálra ítélt Kim Dze Kju, dél-koreai CIA-főnök és hat társának ügye az ország tör­vényei alapján automatikus felleb­bezés révén egy felsőbb katonai bíróság elé kerül — közölték hi­vatalos katonai források Szöulban. Az öttagú katonai bíróságnak ma­ximum 26 nap alatt kell kimon­dania a végső döntést: az eljárás gyorsnak ígérkezik, mert ezúttal nem az ügy újratárgyalásáról, van szó, amelyhez a vádlottak jelenlé­te nem is feltétlenül szükséges. VARSÓ Tragikus szerencsétlenséget oko­zott egy 26 éves varsói fiatalember öngyilkossági kísérlete. Lakásában magára nyitotta a gázt, amely a helyiségeket elöntve felrobbant. A robbanás két embert megölt, és ötöt súlyosan megsebesített, vala­mint tizenöt lakást romba döntött. A sors iróniája, hogy az öngyil­kosjelölt túlélte a katasztrófát, és jelenleg kísérletének sérült áldo­zataival együtt kórházban ápol­ják. KOPPENHÁGA Rossz napok járnak a Boeing repülőgépekre. Péntek délután ha­talmas anyagi károk keletkeztek, amikor a koppenhágai Kástrup repülőtéren a kifutópályán két 747-es típusszámú gép összeütkö­zött. Csütörtökön pedig a londoni Heathrow légikikötőben leszállás közben levált a géptestről egy 747-es szállítógép hajtóműve. Sze­mélyi sérülés szerencsére egyik esetben sem történt. Illetékes ame­rikai repülésügyi hatóságok ezért elrendelték, hogy szakértők vizs­gálják felül a típus hajtómű-rög­zítését. Arafat újévi nyilatkozata „A nyolcvanas esztendők a Pa­lesztinái arab nép győzelmeinek évtizedét hozzák. Az elmúlt évti­zedben a cionizmus defenzívába szorult, és a következő évtized­ben teljes meghátrálásra kény­szerül majd. Meggyőződésem, hogy a palesztin nép győzelme el­kerülhetetlen” — jelentette ki Jasszer Arafat, a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke a Za Rube- zsom szovjet külpolitikai hetilap­nak adott újévi nyilatkozatában. Jasszer Arafat leszögezte: a PFSZ és a szocialista országok kapcsolatai tartós és szilárd ala­pokon nyugszanak. A palesztin nép nem felejti el. hogy a szocia­lista országok határozott és szi­lárd álláspontra helyezkednek a palesztinok követeléseivel és igaz­ságos ügyével kapcsolatban. „A Palesztinái arab nép, a Pa­lesztinái felszabadítási szervezet és a palesztin forradalom állandó, sokoldalú és növekvő mértékű se­gítségben részesül. Ez hozzájárult ahhoz, hogy minden területen fo­kozzuk harcunkat, és megszilár­dítsuk helyzetünket a megszállt területeken, a nemzetközi küzdő­téren és az Egyesült Nemzetek Szervezetében egyaránt. A szocia­lista országok mindig és állhata­tosan a harcoló palesztin nép mel­lett álltak” — mutatott rá Jasszer Arafat. CARTER A MAGA MALMÁRA HAJTJA A VIZET Továbbra is holtponton a túszügy Az Elnöki Tanács ülése Lassan-lassan harmadik hónap­jába lép a teheráni túszügy, s ál­láspontjából egyik fél sem hajlan­dó egy jottányit sem engedni. A világpolitika e súlyos válságából valószínűleg egyedül J. Carter amerikai elnök profitál a legtöb­bet, a közvéleménykutatók szerint rendkívüli mértékben megnőtt a népszerűsége. Mi tagadás, az el­nök mindent meg is tett (és tesz) ezért. Tegnapelőtt például, a nemzetbiztonsági tanács egyébként rutinjellegű ülését szokatlanul hosszúra nyújtotta, majd pedig helyszíni, élő adásban valóságos szózatot intézett nemzetéhez, nyi­latkozatát valamennyi országos tv- és rádióhálózat közvetítette. Carter karácsonyi ülését meg­szakítva tért vissza Washingtonba, és nyilatkozatában kifejtette, hogy bár az Egyesült Államok továbbra is az iráni válság békés megoldá­sát részesíti előnyben, de hozzá­tette, hogy „Iránnak mind na­gyobb árat kell fizetnie a túszok fogva tartásáért". A propagandisták azt sugallják az újraválasztásért harcba induló elnöknek, hogy adjon továbbra is nagy súlyt kemény, határozott kül­politikai tevékenységének. Ennek jegyében Carter lemondta a vá­lasztási kampány első, jelentősnek ígérkező eseményét, az Iowa ál­lamban január 7-re tervezett tv- vitát két párton belüli vetélytár- sával, Kennedy szenátorral és Brown kaliforniai kormányzóval. Az ügy sokat emelt az elnök nép­szerűségén, még azt is figyelembe véve, hogy időközben Kennedy hívei vádat emeltek a Carter-kor- mányzat tagjai és a Fehér Ház magas rangú tisztviselői ellen, azt róva fel bűnükül, hogy a szövet­ségi pénzügyi alapokat az elnökje­löltség megszerzésére fordítják. A megvádoltak között van Hamilton Jordan, a Fehér Ház személyzeti főnöke, Jody Powell, a sajtótitkár, hogy csak a legismertebbeket em­lítsük. A vádlók azt akarják elér­ni, hogy a bíróság az általuk kor­mányellenesnek és törvénytelen­nek minősített cselekményeket tiltsa meg, és rendelje el, hogy a • Carter Weizmannal is tanácskozott. kormányzati tisztviselők vessenek véget az elnök mellett folytatott kampánynak. Ami a Biztonsági Tanácsnak az amerikaiak által kéit Irán-ellenes szankcióit illeti, a péntek esti, zárt ajtók mögötti ülésen semmit sem döntöttek el. Az el nem kötelezet­tek azonban határozati javaslat­ban egyeztek meg, amely szerint Waldheim ENSZ-főtitkárt kérik föl: két héten belül utazzék Irán­ba. A főtitkár viszont már koráb­ban bejelentette, ezt csak akkor hajlandó megtenni, ha remélheti a túszok kiszabadítását. Ez pedig most már attól függ, Panama ki­adja-e Iránnak Reza Pahlavit. Aristides Royo elnök ezzel kapcso­latban azt mondotta, hogy Panama megfontolás tárgyává teszi az irá­ni kérés teljesítését. Üjabb értesü­lés szerint — amely • a japán ENSZ-küldöttség köréből terjedt el — az USA lemondott arról, hogy az év még hátralevő napjai­ban határozatot fogadtasson el Irán ellen, így az amerikai indít­vány az el nem kötelezettek hatá­rozati javaslata kerül a BT ülése elé. Iránból érkező hírek szerint Nagy-Britannia indoklás vissza­hívta teheráni nagykövetsége tel­jes személyzetét, azzal összefüg­gésben, hogy Thatcher brit mi­niszterelnök ígéretet tett Carter- nek: az angolok támogatják az Irán-elleni szankciókat. Az Egyesült Államok elnöke közben fogadta Weizman izraeli hadügyminisztert, aki országának nyújtandó amerikai segítségért kilincsel — jelentések szerint egyetértésre jutottak, amennyiben Izrael az ígértnél többet, a kért- nél kevesebbet kap az Egyesült Államoktól. Már említett nyilatkozatában Carter élesen támadta a Szovjet­uniót, az Afganisztánnak nyúj­tott támogatásáért. Bejelentet­te, hogy az ügyben konzultált nyugat-európai szövetségeseivel, s Warren Christopher külügymi­niszter-helyettest tárgyalni küldi Európába. A tűzszünet első napja Rhodesiában SALISBURY A fajüldöző fehértelepes rend­szer ellen . vívott hétéves háború után pénteken éjfélkor (közép­európai idő szerint 23.00 órakor) Rhodesiában életbe lépett a lon­doni Rhodesia-konferencián alá­írt tűzszüneti megállapodás, amelynek első óráit szombaton hajnalban egy brit szóvivő „igen bátorító” kezdetként értékelte. , Az első jelentések szerint a Zimbabwe Hazafias Front mind Robert Mugabe, mind pedig Jos­hua Nkomo vezette szárnyának harcosai megindultak a kijelölt gyülekezőhelyek felé, ahol a nem­zetközösség többségében brit ka­tonákból álló ellenőrző egységei fogadták őket. A tűzszüneti meg­állapodás e pontjának végrehaj­tása előreláthatólag hét napig tart. Loyd Soames brit főkorrpányzó a tűzszünet életbe lépésekor üze­netben fordult a hadviselő ’félék­hez. A Zimbabwe Hazafias Front gerilláinak címzett szavaiban hangsúlyozta: nem megadásra ké­ri őket. A főkormányzó a tűzszü­net első óráiban három, a fővá­rostól távol eső és Robert Muga­be harcosai által ellenőrzött tele­pülésen tett látogatást. A nemzetközösségi erők mini­málisra csökkentették a légifor­galmat, hogy elkerüljék az eset­leges félreértések, s így a tűz­szünet megsértésének kockázatát. A tűzszünet életbe lépése óta nem érkezett jelentés incidensről. Péntek éjfélig azonban egy rho- desiai katonai jelentés szerint a hazafias front 19 gerillája, 4 rho- desiai katona, valamint 9 polgári v személy veszítette életét különbö­ző összecsapások során. Ami a Lord Soames által rövid­del a tűzszünet életbe lépése előtt a február 27—29-re bejelentett választásokat illeti, a hazafias front egy szóvivője úgy nyilatko­zott, hogy az időpont túlságosan korainak tűnik: Muzorewa püs­pök, a Smith-rezsimmel együtt­működő fekete politikus ugyanis már hetek óta beindította válasz­tási kampányét, míg a hazafias front ehhez csak most kezdhet hozzá. A szóvivő azonban bizakodóan nyilatkozott: „megtanultuk, hogy a britteket saját játszmájukban kell megverni, így hát küzdeni fo­gunk a választásokon” — mon­dotta. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa szombaton ülést tar­tott. Az Elnöki Tanács az igaz­ságszolgáltatás hatékonyságának növelése és az igazságügyi szer­vezet további egységesítése érde­kében törvényerejű rendelettel módosított egyes polgári eljárás­jogi szabályokat. A földre vonatkozó lulajdon- és használati viszonyok terén az elmúlt időszakban szerzett ta­pasztalatokat figyelembe véve, az Elnöki Tanács kisebb mértékben módosijotta a mezőgazdasági ren­deltetésű földek védelméről, földtulajdon és a földhasznál továbbfejlesztéséről szóló törvi nyékét, továbbá a tartós föle használatról szóló törvényerej rendeletet. Az elfogadott törvényerejű rer deletek 1980. január 1-én lépne hatályba. Az Elnöki Tanács bírákat men tett fel. és választott meg, végű egyéb, folyamatban levő ügyeke tárgyalt. (MTI) Jelentés Afganisztánból Afganisztánban nyugalom van, az afgán szabadságért küzdő had­sereg és a kormány teljes mér­tékben ura a helyzetnek — je­lentette tegnap a kabuli rádió. Az adás a továbbiakban azt közölte, hogy az ország új vezetése lépése­kéit tett az eddig ellenzékben le­vő vallási csoportok támogatásá­nak elnyerésére. Tegnap Kabulban azt is beje­lentették, hogy az új afgán kor­mány politikai foglyokat bocsá­tott szabadon, köztük az Afga­nisztáni Népi Demokratikus Párt tagjait, katonákat, polgári szemé­lyeket. munkásokat, parasztokat, muzulmán vallási személyisége­ket, akiket a megbuktatott Ha- fizullah Amin törvénytelenül tar­tóztatott le, és ítéltetett el. A sza­badságukat visszanyertek között van Szultán Ali Kestmand, Mo­hammed Ráfi, Abdul Kadir, Az- gar. Nur Mohammed Taraki volt elnök felesége, (az afgán nőmoz­galom vezető egyénisége). Szár­vári miniszterelnök-helyettes fe­lesége, és az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt több tagja, akik az áprilisi forradalomban kiemelkedő szerepet játszottak. Szombaton egy Üj-Delhiben rendezett sajtókonferencián az in­diai külügyminisztérium képvise­lője kijelentette, hogy országa élénk figyelemmel kíséri az afga­nisztáni fejleményeket, és meg­erősíti azt a meggyőződését, hogy az afgán nép szuverén joga. hogy sorsát külföldi beaavatkozás nél­kül, önállóan határozza meg. Az újságírók kérdéseire válaszolva a hivatalos képviselő hangsúlyozta, hogy ha a Szovjetunió az afgán vezetők kérésére nyújtott sokol­dalú segítséget Afganisztánnak, akkor az nem jelenti az el nem kötelezettség elvének megsértését, amihez India a maga részéről ra­gaszkodik, ugyanis minden or­szágnak joga. hogy szükség ese­tén más államhoz forduljon se­gítségért — az ENSZ alapokmá­nyának 51. szakasza értelmében. * BUDAPEST Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke táviratban fejezte ki jókívánságait Babrak Karmainak, az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Központi Bi­zottságának főtitkárává, az Afga­nisztáni Demokratikus Köztársa­ság Forradalmi Tanácsának elnö­kévé és az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársaság miniszterel­nökévé történt megválasztása al­kalmából. (MTI) Vádemelés a Moro-ügyben Több, mint másfél évvel Aldo Moro olasz kereszténydemokrata politikus, volt miniszterelnök el­rablása és 54 napos drámai fog­ságát követő meggyilkolása után pénteken Achille Galucci olasz bíró elé került az ügyről készí­tett nyomozati jelentés, illetve az emberrablásért, gyilkosságért fe­lelős vörös brigádok elleni vád­irat. A bírónak kell döntenie arról, hogy az összegyűjtött nyomozati anyag alapján bírósági tárgyalást rendel-e el az ügyben. Olaszor­szágban arra számítanak, hogy a jövő évben bíróság elé kerül a Moro-ügy. és a vádlottak között ott lesz majd Enrico Triaca, aki a vörös brigádok által is használt nyomda tulajdonosa volt. Valerio Morucci és Adriana Faranda — mindkettőjüket egy fegyverekkel és lőszerrel telezsúfolt lakásban tartóztatták le, valamint a tűz­harcban elfogott és a vörös bri­gádok terrorszervezet vezetőiként ismert Corrado A lunni és Pros- pero Gallinari. A terrorizmus súlyos teherként nehezedik Olaszországra: pénte­ken közreadott adatok szerint eb­ben az évben 22 ember vesztette életét szélsőséges terroristák tá­madásai következtében. Az össze­sen 55 banditatámadás következ­tében 83 ember sebesült meg. Egy évvel ezelőtt a halálos áldo­zatok száma 29, a sebesülteké pe­dig 45 volt. •»»»» PROGRAM 1980-RA Az erő politika jegyében Feladatok a fiataloknak A NATO Miniszteri Tanácsának brüsszeli döntése az eurorakéták- ról amellett, hogy súlyos veszélyt jelent a kontinens, s a világ bé­kéjére, semmibe vette az enyhü­lési folyamat eredményeit. Mintha nem is lett volna európai bizton­sági és együttműködési értekez­let Helsinkiben, sem szovjet— amerikai csúcstalálkozó Bécsben. Mintha nem is indítványozta vol­na Leonyid Brezsnyev a tárgyalá­sok haladéktalan megkezdését, mintha a Varsói Szerződés kül­ügyminiszteri bizottsága decem­ber 6-án nem fordult volna konk­rét javaslatokkal a nyugati orszá­gok külügyminisztereihez. A NA­TO Miniszteri Tanácsa még saját országai közvéleményének hang­ját is semmibe vette azzal, hogy meghozta a döntést a közép-ható­távolságú amerikai rakéták nyu­gat-európai elhelyezéséről. Az Egyesült Államok ezt a ha­tározatot kizárólag erőszakkal volt képes elérni, noha nem tudta megakadályozni a repedést az „at­lanti szolidaritás” falán. Hollan­dia és Belgium, ha különböző­képpen is. de elhárították a ve­szélyes NATO-ajándékot, s ezzel lényegében a nekik szánt 96 ra­kétát megfosztották telephelyük­től. Az Észak-atlanti Szövetség tagállamai az 572 rakétáról szóló tervet úgy fogadták, mint egy „U'lsőbb hatalom kinyilatkoztatá­sát”. Ha valóban biztonsági meg­fontolásokat szolgálnának, miért hangoztatta fenntartásait egy sor NATO-ország: Dánia, Norvégia, Hollandia, Belgium, Törökország, Luxemburg, Izland (egyáltalán nem vett részt az ülésen), Portu­gália, valamint a katonai szerve­zetből kilépett Görögország és B'ranciaország? Nyilvánvaló, hogy a brüsszeli döntés az ugyanazon a napon meghirdetett amerikai „erőpoliti­ka” jegyében született meg. Car­ter elnök egy korábbinál harcia- sabb hangú beszédben jelentette be, hogy a jövő évben 157. mil­liárd dollárra nő az amerikai ka­tonai költségvetés összege, s kor­mányzata újabb nagyszabású fegyverkezésbe kezd. Nyilvánvaló az is. hogy a brüsszeli lépés meg­bontja az európai katonai-ha­dászati egyensúlyt, és a másik fe­let válaszlépések megtételére kényszeríti. Ebből pedig logiku­san következik, hogy a legjobb esetben is új erőegyensúly jön létre, de már magasabb szinten, amely költségesebb és veszélye­sebb az előzőnél, hogy a rakétá­kat befogadó országok az ellen­csapás potenciális célpontjaivá válnak. A nyugat-európai közvélemény és kormányok megdolgozása so­rán — hogy „zöld utat” adjanak az eurorakétáknak — az egyik legnyomósabb érv az volt, hogy a „lámpa” sárgára, sőt pirosra is válthat, ha sikerrel járnak a Szov­jetunióval folytatott fegyverzet- ellenőrzési tárgyalások. Azonban csak a naiv emberek vártak konk­rét javaslatokat a NATO-tól. A többség ezt kérdezte: miért nem járult hozzá a Varsói Szerződés országai által javasolt tárgyalások haladéktalan megkezdéséhez? Annyira kellett sietni a rakéták­kal. hogy nem lehetett várni még hat hónapot, Dánia és más or­szágok javaslatának megfelelően? Nem játszottak itt közre Carter személyes, választások előtti szempontjai, aki elhatározta, hogy „politikai ruhatárából” a bátor fegyverhordozó kellékeit veszi elő? A „kezeit tördelő” Washington mindvégig azt hajtogatta, hogy ezer elavult nukleáris robbanó­töltetet kell kivonnia a korszerű­sítési program keretében. Ebben az érvelésben az furcsa — és ezt a nyugati sajtó is elismerte —, hogy ennek végrehajtásával a NATO még mindig kétszer annyi robbanótöltettel rendelkezik, mint a Varsói Szerződés. A brüsszeli záróközlemény egyidejűleg „szé­les körű komplex kezdeményezé­seket” emleget, amelyekről kide­rült. hogy csak most tanulmá­nyozzák. Ezeket az Egyesült Álla­mok és szövetségesei SALT—3 tárgyalásokat előkészítő kétoldalú konzultációkon kívánják megvi­tatni. A baj csupán az, hogy még a SALT—2 megállapodás ügye sem tekinthető befejezettnek. Ilyen körülmények .között köny- nyelműség volna azt feltételezni, hogy a SALT—3 tárgyalások gyorsabb ütemben folynak majd. A Szovjetunió ezért javasolta, hogy a megbeszéléseket haladék­talanul kezdjék meg a közép-ha­tótávolságú nukleáris rakétákról. (Folytatás az 1. oldalról.) nek meg mindent az új megyei kórház határidőre történő átadá­sáért, a megyeszékhely ifjúkom­munistái társadalmi munkával ve­gyenek részt az építésben. A mezőgazdaságban dolgozó fia­talokkal jövőre is tudatosítani kell, hogy Bács-Kiskun gazdasági életében meghatározó szerepe van a növénytermesztésnek, az állatte­nyésztésnek, az élelmiszergyártás­nak, és továbbra is alapvető fel­adat a nagyüzemi termelés fejlesz­tése, a szocialista vonások erősíté­se. Ennek érdekében a termelő­szövetkezeti ifjúsági szervezetek működjenek közre az iparszerű termelési módszerek és agrotech­nikai eljárások alkalmazásában, a terméshozamok növelésében. Az akcióprogram konkrétan megszab­ja, hogy a Bácskában és a Duna mellékén működő KlSZ-szerveze- tek a kukorica- és a napraforgó- termés növelését, a homokhátsá­giak az ésszerűbb földhasználatot, a legelő- és erdőtelepítést szorgal­mazzák; a kertészetekben dolgozó fiatalok pedig az V. ötéves terv szőlő- és gyümölcstelepítési prog­ramjának végrehajtására fordít­sanak különös figyelmet. A nemzetközi gyermekévnek vé­ge ugyan, de a főiskolásoknak ju­tott még program: óvodai és álta­lános iskolás gyerekek számára komplett játszótér és játéktervek, szemléltető eszközök készítését várják tőlük. A „főiskolások a szakmunkásképzésért” akciót to­vább kell fejleszteni, hogy a meg­levő kapcsolat ne csak formális jellegű legyen, hanem a szakmai­tanulmányi munkát és a politikai képzést is javítsa. Nagy létszámú a középfokú ok­tatási intézmények ifjúkommunis­táinak tábora. A számukra készí­tett program kimondja, hogy a ta­nulmányi mozgalom szervezése to­vábbra is központi cél, ugyanak­kor arra kell törekedni, hogy az órák utáni tanulási lehetőségeket az eddigieknél jobban kihasznál­ják. Jó lenne, ha a megyében több helyen alapítanának erkölcsi­anyagi elismerési formát a jól ta­nulók részére. Számos rendezvény teszi teljes­sé az 1980-as akcióprogramot. íze­lítőül néhány: februárban a tar­goncavezetők, augusztusban a fia­tal egészségügyiek, júliusban az asztalosok, októberben pedig a hír­adástechnikai és műszeripari szak­munkások, a szobafestők és mázo­lok, a szerszámkészítők mérik ösz- sze tudásukat. Az első ízben sor­ra kerülő államigazgatási és igaz­ságügyi ifjúsági napok keretében tudományos konferenciát, ankétot, fórumot és versenyt is tartanak. Ünnepélyesen fogadják a pálya­kezdő mezőgazdászokat, lesz mun­kás—paraszt találkozó, szőlész-bo­rász, sertésfelvágó és marhacson­tozó, öntöző vetélkedő, szántóver­seny. Téli népművelési gyakorla­ton vesznek részt a főiskolások, tartanak kulturális seregszemlét, könyv- és filmnapokat is. Zenei, diákújságírói, diákszínjátszói, hon­ismereti tábor várja jövőre a kö­zépiskolásokat. B. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom