Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-14 / 292. szám

1979. december 14. • PETŐFI NEPE • 3 Helyzetkép a megye városairól au Lakásépítés A lakásproblémák enyhítése, a lakásépítés fokozása, illetve a meglevő állomány minőségének javítása a jelertlegi tervidőszak­nak is kiemelkedő feladata. A megye területfejlesztési tervében 25 ezer új lakás felépítése szere­pel, ami több mint egytizedével haladja meg a IV. ötéves terv tényleges eredményét. A megye kevésbé jó lakáshely­zetére és mérsékelt fejlődésére utal, hogy az ezer lakosra jutó lakásépítésben 1970 óta mindösz- sze négyszer értük el, illetve ha­ladtuk meg az országos átlagot, s mindezt a legutóbbi években. A fellendülés következtében Bács- Kiskun megye jelenlegi lakásál­lománya megközelíti a 222 ezret, amelynek 40 százaléka a vizsgált településeken található. A városokban összpontosított la­kásépítést központi szerepkörük, egyre gyarapodó népességszámuk és ezzel együtt a felmerült jogos lakásigények számának növekedé­se indokolja. 1978 végén a városi tanácsok nyilvántartásában csak­nem 12 ezer igénylés szerepelt, öt százalékkal több, mint a terv­időszak kezdetén. Közműellátás Az utóbbi években az új la­kások többsége villany-, vízveze­tékkel, mosdóhelyiséggel készült. Mindez azonban lassú ütemben javítja a meglevő teljes lakás- állomány eléggé gyenge minősé­gét, kedvezőtlen ellátottságát. A megye városaiban az elmúlt há­rom évben a közművesítés min­den területén számottevő előre­haladás tapasztalható. 1975 óta mintegy 13 százalékkal nőtt a villamos energiát és közel egyötö­dével a vezetékes, vagy palack­gázt fogyasztó háztartások száma. A korszerű lakásépítési techno­lógia következtében három, illet­ve ötszörösére emelkedett a táv­fűtő- és melegvíz-hálózatba kap­csolt lakások száma. A közművesítés másik két alapvető jellemzője, a víz- és csatornahálózat ugyancsak bővült. 1978 végén a városokban és a két nagyközségben összesen egy­negyedével több lakás volt víz­hálózatba, és 28 százalékkal több a csatornahálózatba kötve, mint három évvel korábban. A lakás- állománnyal egybevetve azonban ez a számszerű növekedés sem eredményezett lényeges változást. A közüzemi vízzel ellátott la­kások aránya — a 8 kiemelt te­lepülésen együttvéve — alig érte el a lakásállomány 60 százalékát, a csatornázottság pedig 20 száza­lék körüli. A korábbiakhoz ha­sonlóan Kiskunfélegyháza és Kis­kőrös elmaradottsága különösen szembetűnő. A tervidőszak eddigi évjeiben a kiemelt települések mindegyikében végeztek szenny­vízcsatornázási munkákat. A be­ruházás magas költségigénye és főleg a már régóta meglevő aránytalanság miatt változatlanul nincs összhangban a víz- és csa­tornaellátottság. Egészségügy A megye V. ötéves fejlesztési előirányzata a bölcsődei helyek 40 százalékot meghaladó, több mint ezer személyes bővítését tűzte ki célul. Ebből a tervidő­szak első három évében 490 va­lósult meg, a tervezettnek alig fele. A fejlesztés közel 70 szá­zaléka a nyolc kiemelt település közül négy városra: Kecskemét­re, Bajára, Kiskunfélegyházára és Kiskunhalasra koncentrálódott. Ennek ellenére a bölcsődék zsú­foltsága többnyire ezekben a vá­rosokban is fokozódott. Általá­nos helyzet javulást csak a gyer- mekllétszám fokozatos csökkenése fog eredményezni, várhatóan a tervidőszak vége felé. A megyeszékhelyen 1978-bán száz helyre már 160 gyermeket vettek fel. Kecskemét bölcsődei ellátottsága szembetűnően rosz- szább, mind az azonos népes­ségnagyságú, mind a felsőfokú központok országos átlagánál. Számottevő elmaradás figyelhető meg még Kalocsa, Kiskunfélegy­háza és Bácsalmás esetében is. Az elmúlt három évben a me­gye — elsősorban a kiemölt te­lepülések — egészségügyi ellátá­sa jelentősen fejlődött. Ez a fej­lődés azonban jórészt a járóbe­teg-ellátásban tapasztalható, a fekvőbeteg-intézmények zsúfolt­sága nem csökkent. Az alapellátást nyújtó általá­nos orvosi körzetek egyharmada, a gyermekkörzeteknek közel négyötöde a kiemelt települése­ken működik, ahol 1975 óta 9 körzettel, illetve 14 orvossal gya­rapodott a hálózat. A közel 30 ezer lakosú Kiskunhalason akkor még egyetlen gyermekorvosi kör­zet sem volt, 1978 végére már 3 körzettel rendelkezett a város. Jelenleg csak a két nagyközség­nek nincs önálló gyermekorvosa. A betöltetlen orvosi állások csökkenése révén megyei szinten, és a vizsgált településeken is ál­talában mérséklődött az orvosok leterhelése. Egy-egy felnőtt kör­zet átlagos napi forgalma 27—45 beteg volt az elmúlt évben, né­hány fővel kevesebb, mint 3 év­vel ezelőtt. Ebben — az orvos­létszám növekedése mellett — természetesen közrejátszott a gyógyszerértékesítés rendszerének megváltozása is. A magasabb szintet jelentő szakellátás — a napi szakorvosi óraszám alapján — a megyeszék­helyen javult legnagyobb mér­tékben. Változatlanul kedvezőt­len Kunszentmiklós lakosságának helyzete, hiszen területéhez leg­közelebb rendelőintézet, szülészeti ellátás és orvosi ügyelet csak Szabadszálláson, kói*ház pedig a közel 60 kilométer távolságra le­vő megyeszékhelyen van. Mentő­autóval — éppúgy, mint 3 évvel ezelőtt — 1978 végén sem ren­delkezett a középfokú szerepkör­re kijelölt község. Oktatás, közművelődés Az V. ötéves tervidőszakban — a népesedéspolitikai határozat ha­tására megemelkedett élveszüle- tési arányszám következtében — kiemelt feladat az óvodai ellá­tottság fejlesztése. A megye te­rületfejlesztési terve 1976—1980 között összesen 3345 óvodai hely- növekedést irányzott elő, amely­ből több mint két és fél ezer a tervidőszak első három évében megvalósult. A növekmény több mint fele a megye nyolc ki­emelt településének óvodai hely­számát gyarapította, összhangban a gyermeklétszám fokozódó váro­si arányával. 1975 és 1978 között az általában számottevő fejlődés ellenére — mivel a helybővítés nem tudta követni a gyermeklétszám növe­kedését — valamennyi kiemelt településen fokozódott az óvodák zsúfoltsága. Kecskeméten és Kis­kőrösön 1978-ban száz helyre több mint 140 gyermeket vettek fel. A nagyfokú zsúfoltság elle­nére a megyeszékhelyen közel hatszáz gyermeket el kellett uta­sítani, ami a megye összes el­utasított gyermekének közel egy­harmada. Igen kedvezőtlen az iskolák tornatermi ellátottsága. A komoly erőfeszítések ellenére az iskoilák- nak általában több mint fele nem rendelkezik tornateremmel. Különösen kirívó Kiskőrös hely­zete, ahol az általános iskoláknak mindössze egynegyede rendelke­zik tornateremmel, ugyanakkor Kalocsa ellátottsága 80 százalé­kos. A tervidőszak első három évé­ben jelentősen javult az általá­nos iskolások napközis ellátott­sága is. 1978-ban Kecskeméten és Kalocsán a tanulók 40—46 százaléka részesült napközis el­látásban. 1978-ban a megye középiskolás tanulóinak túlnyomó többsége a hat városban tanult, ezen belül is döntően a két felsőfokú köz­pontban. Jóllehet az V. ötéves tervidőszak eddig eltelt éveiben tovább csökkent a gimnáziumi képzés aránya, a megyei munka­erőigények ismeretében további arányeltolódás indokolt a szak- középiskolák és szakmunkáskép- ,zők javára. Szállítás, hírközlés A megye felső- és középfokú központjai együttesen 789 kilo­méter belterületi úthálózattal ren­delkeznek, ami megközelítően hat százalékkal több, mint 1975- ben volt. A számszerű növekedés azonban nem jelént egyértelműen minőségi javulást is. A burkolat­tal ellátott utak részaránya to­vábbra sem megfelelő, hiszen csak Baján és Kalocsán haladja meg az ötven., százalékot, illetve a megyeszékhelyen éppen eléri a hatvanat. Valamennyi kiemelt településünk messze elmarad a vele azonos szerepkört betöltő városok és községek átlagától; sőt a Bács-Kiskun megyei váro­sok közül Kiskőrös és Kiskun­félegyháza útminősége még a kiemelt községek országos átlagá­nál is jóval gyengébb. A hírközlés — ezen belül a telefonhálózat kiépítettsége — egyre jobban elmarad a szükség­lettől. 1975 óta kisebb-nagyobb mértékben mindenütt növelték ugyan a bekapcsolt fő- és mel­lékállomások számát, de az ellá­tottságban ez nem sok változást hozott. A környezetvédelem — jelen­tőségének megfelelően — napja­inkban egyre jobban előtérbe ke­rül. Az úthálózat kiépítettsége, a köztisztaság, parkosítás és ezek gondozása fontos része a környe­zetvédelemnek is. Úthálózatunk minősége, burkoltsága kevésbé jó. A kiépített utak, járdák területe is mérsékelten változott, s azok rendszeres tisztítása főleg Baján és Kiskőrösön marad el a kívá­natostól. Városainkban kevés a Zöldterület, ami különösen a „kisvárosnyi” népességszámú la­kótelepek környékén szembetűnő. A háztartási hulladék intézmé­nyes összegyűjtése — Baja kivé- t ölé vei — eredményesebb, mint három évvel ezelőtt. Agó Erzsébet—Wolfárt Mária a KSH közgazdászai A sokoldalú plasztikai sebészet A Magyar Televízió nemrégiben bemutatott portréfilmjében Ladá­nyi Józsa professzor plasztikai műtétjeiről is beszélt, amelyek so­rán levágott ujjakat, testrészeket illesztett vissza. A XX. század se­bészete ezen a téren valóban óriá­sit produkált. A Spiegel című nyugatnémet hírmagazin például néhány kü­lönleges esetről számol be. Aache­ni orvosok egy 37 éves nyelvtanár levágott nyelvét illesztették visz- sza. A páciens már ismét tanít. Egyoldalú arcidegbénulás miatt eltorzult az arca egy betegnek. Lábszárából ültettek át ideget, s három hónap múlva meggyógyult. A lap szerint a müncheni sebésze­ti klinikán 614 esetben varrtak, il­lesztettek vissza baleset következ­tében levált testrészeket. Az operációs mikroszkóp negy­venszeres nagyítása teszi lehetővé, hogy a műtét során a női hajnál négyszer vékonyabb fonál felhasz­nálásával a legvékonyabb ereket, ideg- és izomszálakat is összevarr­ják. Ez tesz lehetővé olyan műté­teket, amelyek során levágott or­rokat, füleket helyeznek vissza a helyére. Egy zongorista hüvelyk­ujja baleset következtében szét- roncsolódott. Lábujját varrták a kezéhez —, s ma ugyanúgy ját­szik, mint régen. A plasztikai sebészek feladata az is, hogy a műtétek utónyomait: hegeket, bőrelváltozásokat eltün­tessék. S ezen a téren is csodála­tos eredmények születnek. Az embernek évezredes törek­vése. hogy vonásai, teste, alakja minél tökéletesebb legyen. Platon, a híres bölcselő az emberi test harmóniájának szépségét hirdette. S napjainkban egyre többen tö­rekszenek arra, hogy kisebb-na­gyobb testi hibájukat — orvosi segítséggel — eltüntessék. Színé­szek, artisták, közismert személyi­ségek vetik magukat az operáló kés alá. Arc- és szemműtétek a ráncok eltávolítására, az orr- és fülformák megváltoztatása, mel­lek nagyobbítása vagy kisebbí­tése, formázása, a zsírpárnák el­távolítása és sok más úgynevezett kozmetikai műtét zajlik le az e célra szolgáló intézetek falai kö­zött. Nyugati magazinok számolnak be például Sophia Loren, Raquel Welch, Dean Martin. Búrt Lan­caster és más világsztárok sikeres plasztikai műtétéiről. Az egykori amerikai elnökfeleség, az 50 éves Jackie Kennedy-Onassis arcműté- te után állítólag 35 évesnek tűnik. Betty Ford új fogsorral és meg­változott állával büszkélkedik. Egyes politikusok ugyancsak hiúak. Jackson szenátor például feltűnően nagy orrát kisebbítette, a volt filmszínészen, Ronald Rea­ganon, a későbbi kaliforniai kor­mányzón hasonlóképpen arcműté­tet hajtottak végre. Viszont a hol­lywoodi filmszínész, Peter Falk, a televízióból is ismert Colombo hadnagy orvosai rábeszélése elle­nére sem volt hajlandó kozmetikai műtétnek alávetni magát. A műtétek propagálói azt hirde­tik, hogy a tökéletesített arcvoná­sok, a vonzóbbá tett testalkat meg­növeli az önbizalmat és sikereseb­bé teszi az életpályát. Mások vi­szont azt állítják, hogy a tönkre­ment házasságon nem segít ,az arc­ráncok eltüntetése, vagy a mell formájának megváltoztatása. A plasztikai és kozmetikai mű­téteket az orvostudomány fejlődé­se, a múlt századvég nagy felfede­zései, a hatékony fertőtlenítés, az altatás, a vérzéscsillapítás tették lehetővé. A sérülések utáni plasz­tikai műtétek nem egy esetben a páciensek életét mentik meg, de minden körülmények között segí­• Vékonyabb egy női hajnál • Újjávarázsolják az arcot. • Levágott ujj visszahelyezése. tik a baleset következményekép­pen veszélyeztetett munka- és já­róképesség, stb. helyreállítását vagy javítását. Nem ilyen egyértelmű a hely­zet a kozmetikai műtéteknél. Az elmúlt évek divatkövetelményét követve például Amerikában több tízezer nő silikoninjekcióval nö­veltette a mellét. Kiderült azon­ban, hogy a folyékony silikon né­ha eltömte a nyirok- és vérere­ket, és olyan gyulladást idézett elő, hogy végül is amputálni kel­lett a mellet. A beavatkozás 12 esetben halálos volt, s ezért a ka­liforniai parlament betiltotta a silikoninjekciókat. Azóta más módszerekkel kísérleteznek. A mell kisebbítése kisebb ve­széllyel jár. Legtöbb esetben csak az utána maradó heg eltüntetése jelent kisebb problémát a kozme­tikus-orvosnak. Hasonló a hely­zet az arcbőr ráncai megszünteté­sénél. Azt remélik azonban, ha a kísérletezés alatt álló ragasztási eljárás tökéletesedik, ez a nehéz­ség is eltűnik. Üj lehetőséget je­lenthet az a kísérletsorozat, amely komplikált műtétek helyett a szer­vezetet kívánja alkalmassá tenni, hogy a szükséges új szöveteket kifejlessze. G. I. MÉZEXPORT JAPÁNBA • Harminchat országba exportálnak mézet a HUNGARONEKTÄR mézUzeméből. Az utóbbi tíz év legnagyobb mézterméséből, az ideiből kilencszáz vagont szállítanak exportra, többek között Japánba és az USA-ba. (MTI-fotó) VÁLASZ CIKKÜNKRE A betétkövetelések nem évülnek el... Lapunk december 5-i számában „Turistaút betétkönyvvel” címmel megírtuk egy idős csólyospálosi asszony esetét. A cikkre választ kap­tunk Herold Józseftől, az OTP Bács-Kiskun megyei igazgatóság he­lyettes vezetőjétől, melyet az alábbiakban közzé teszünk: ,,A postahivataloknál 1970. feb­ruár 1. előtt nyitott betétkönyve­ket egyszerűsítési okok miatt fel­sőbb szerveink utasítására kellett kicserélni. Az időközben nem for­galmazott, tehát ki nem cserélt betétkönyvek ellenőrző karton­jait —' amelyek a betétállomány nyilvántartására szolgáltak — a postahivatalok beküldték a terü­letileg illetékes takarékpénztári fiókhoz. A postahivatalok az úgyneve­zett átcserélés nélküli betét­könyvekből — a takarékpénztári fiókkal történt telefoni előzetes egyeztetés után — 5 ezer forint összegig kifizetést teljesíthetnek. Ez a lehetősége és joga. illetve kötelezettsége a csólyospálosi pos­tahivatalnak is fennáll. A beté­tesnek a csólyospálosi postahiva­tal ügyintézője téves felvilágosí­tást adhatott, és ezért került sor a kecskeméti utazásra. A csólyos­pálosi postahivatal vezetőjének figyelmét — hasonló esetek elke­rülése érdekében — az idevo­natkozó rendelkezések maradék­talan betartására, az ügyfél ki­szolgálása után, telefonon hala­déktalanul felhívtuk. A takarékpénztári feladatok fo­lyamatos bővülését és a tételek mennyiségi 1 növekedését, kizáró­lag az elektronika alkalmazásá­val tudjuk ellensúlyozni. Az elmúlt év első felében a pos- tabetét-forgalom feldolgozását kecskeméti centralizálással elekt­ronikán biztosítjuk. Ezzel az át­szervezéssel hálózati egységeink postabetétszolgálati tevékenysége megszűnt. Postabetétből kifizetést ezt követően elsősorban az ille­tékes postahivatal, illetve rendkí­vüli esetben igazgatóságunk pos­tabetét csoportja végezhet. A minimális ügyfélforgalmat lebonyolító csoportokat, így a pos- tabetétcsoportot is múlt év júniu­sában — a körzeti fiókunk pár hónapra tervezett felújítása miatt — kénytelenek voltunk a fedett uszoda melletti épületben elhe­lyezni. Az Arany János utcai kör­zeti fiókunk felújítását a kivite­lező — kapacitáshiányra hivat­kozva — minden erőfeszítésünk ellenére mai napig nem fejezte be. Határidőre történő kivitelezés esetén üzemelési nehézségeink már régen megszűntek volna. A kecskeméti elektronikus cent­rumunk dolgozói a postai betét­könyvből közvetlen kivétforgalom előtt nem az illetékes postahiva­talt hívják fel a tulajdonjog meg­állapítása végett — Telefonon ke­resztül erre egyébként sincs lehe­tőség — hanem a forgalmazandó betétkönyv utolsó könyvelési té­telét tartalmazó elektronikus táb­lát keresik elő az irattárból. A kartonnyilvántartás ugyanis az elektronikával megszűnt. A postabetétes ügyfeleink köz­vetlen kivét forgalmazását a le­velemben ismertetettek miatt a Szabadság téri helyiségeinkben sajnos, nem tudjuk lebonyolítani. Az átalakítási munkálatok miatt — átmenetileg — ezen kevés szá­mú ügyfeleinknek, ha a posta a takarékpénztárhoz irányítja, az uszoda melletti helyiségünket kell felkeresni. Ez történt a cikkben említett ügyfelünkkel is. A postahivatal nem kellően át­gondolt felvilágosításáért és ügy­felünk felesleges utazásáért a be­tétgyűjtő szervek nevében szíves elnézést kérek. Az említett újságcikk megjele­nése óta sajnos, igazgatóságunkat több betétes ügyfél kereste fel, és érdeklődött, hogy a régi betét­könyvek tényleg lejártak-e, az abban elhelyezett összeget vissza­fizetjük-e. Az érdeklődő ügyfeleinket ter­mészetesen megnyugtatjuk, hiszen a betétkövetelések nem évülnek el, azok visszafizetéséért az ál­lam szavatol. Kérem tájékoztatásom szíves elfogadását.” Ülést tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága A tanácsok, valamint az Igaz­ságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség és a Legfelsőbb Bíró­ság 1980. évi költségvetési elő­irányzatát vitatja meg az ország- gyűlés jogi, igazgatási és igazság­ügyi bizottsága csütörtökön a Par­lamentben tartott ülésén. A kép­viselőknek adott tájékoztató egye­bek között megállapítja: az álla­mi költségvetés egyensúlyi hely­zetének követelményéből adó­dóan a tervidőszak végére a ta­nácsok működési költségvetésé­nek előirányzat-növekedése jelen­tősen mérséklődött. A rendelke­zésre álló összegek lehetővé te­szik, az alapellátást végző intéz­mények feladatainak színvonala­sabb elvégzését, a korábban elért szolgáltatások fenntartását és a belépő új létesítmények működ­tetését. Egyéb területeken szeré­nyebb eszközök állnak rendelke­zésre, illetve a tervek végrehaj­tásának egy részét későbbre kell halasztani. A társadalompolitikai- lag legfontosabb célok megvalósí­tása érdekében a tanácsi gazdál­kodás minden területén mérle­gelni és rangsorolni kell, a meg­levő anyagi eszközöket a legfon­tosabb teendők elvégzésére össz­pontosítva. Szigorúbbak a köve­telmények a tanácsok beruházási tevékenységében is, s 1980-ban a folyamatban levő átképzések, fel­újítások befejezése a legfonto­sabb. A tájékoztatót vita követte. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom