Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-14 / 292. szám

4 • PETŐFI NÉPE f 1979. december 15. » A pártegység nem kerülhet le a napirendről Négy igazoltan távollévőn kí­vül jelen volt a bajai Augusztus 20. Termelőszövetkezet ötvenki­lenc párttagja a nemrég meg­tartott alapszervezeti beszámoló taggyűlésen, melyen Szabó Ist­ván, a termelőszövetkezet párt­titkára terjesztette elő a vezető­ség beszámolóját. A beszámoló taggyűlésre át­gondolt, szervező, mozgósító po­litikai munkával készültünk — hangsúlyozta bevezető szavaiban a szövetkezet párttitkára majd így folytatta: az MSZMP XI. kongresszus határozatának szel­lemében erősödött szövetkezetünk szocialista jellege. Kialakultak gazdálkodásunknak azok a kere­tei, amelyekre bizton építhetünk, s amely megfelel a társadalom, a munkásosztály, és tagságunk ér­dekeinek. A beszámoló a legnagyobb eredményként említette a párt­egységet, amelyről egyebek között ezeket hangsúlyozta: „Párttagsá­gunk egysége, munkája és maga­tartása kihatott és befolyásolta a tsz-tagság egységét, munkáját és magatartását, amelyről az elmúlt években minden vonatkozásban meggyőződhettünk. Pártalapszervezetünk vezetősé­ge különös gondot fordít a párt­tagok egységére és az azt zavaró tényezőkkel szemben igen hatá­rozottan fellép!” A beszámoló további részéből kitűnt, hogy a bajai Augusztus 20.. tsz-nél a pártmunka gyakorlati végrehajtása során jól bevált módszernek bizonyult, hogy — különösen az utóbbi két évben — a testületek beszámoltatásán túl beszámolt a vezetőségi tag re­szortfeladatának ellátásáról. a pártcsoportbizalmi saját párt- megbizatásáról, valamint párt­csoportjának munkájáról. Hason­lóképpen jónak bizonyult a gaz­dasági vezetők beszámoltatása. amely már az egész szövetkezet munkáját tükrözte. A pártépítés egyik erőssége a bajai Augusztus 20. Termelőszö­vetkezetnek. A vezetőség legutób­bi újjáválasztása óta 18 dolgozót vették fel a pártba, akik közül három nő. A felvett 18 tag kö­zül tizenkettőt a KISZ ajánlott. Az újonnan felvett párttagok va­lamennyien kaptak pártmegbiza- tást, melynek nagy szorgalommal és hozzáértéssel tesznek eleget. A párttagság ideológiai-politi­kai képzése jó úton halad. A tag­ság 77 százaléka különböző szin­tű politikai képzésben vesz részt. Meg kell azonban jegyezni, hogy a foglalkozásokon való részvétel nem mindig kielégítő, s akik tá­vol maradnak az oktatástól, rend­szerint a taggyűlésekre, rendez­vényekre is elvétve járnak el. Ezután a káderutánpótlásról tett említést a beszámoló. Még mindig sok a tennivaló, örvende­tes viszont, hogy lényegesen csök­kent a tsz-ből kilépők száma. 1979-ben hatvanan távoztak és nyolcvanötén kérték felvételüket a szövetkezetbe. A távozottak többsége szerződéses viszonyban volt a tsz-szel. Az utóbbi évek­ben sokat javult a szövetkezetben dolgozók élet- és munkakörül­ménye. Míg 1975-ben az egy főre jutó évi kereset 40 398 forint volt, 1979-ben várhatóan 47 900 forint lesz. Ez a jövedelem a bácskai körzet szövetkezetei kö­zött az élvonalban van. örven­detes az is, hogy a szövetkezet dolgozóinak 79 százaléka betaní­tott munkás, sokan szakmunkás­végzettséggel, illetve ennél maga­sabb állami iskolával rendelkez­nek. Az elmúlt négy évben 60 dolgozó végezte el a nyolc általá­nos iskolát. önkritikusan vetődött fel az eredmények szélsősége. 1978-ban 46.1 mázsa búza termett a szö­vetkezet tábláinak átlagában, míg az idén mindössze 24,8. Ennek egyik oka, hogy a rossz beállott- ság miatt 230 hektárt ki kellett szántani. Kukoricából 1975-ben 1271 hektár átlagában 66,3 mázsa termett, az idén 1470 hektár át­lagában 60 mázsa. Jó volt a nap­raforgó, szőlő átlagtermése. Az előbbi 20, az utóbbi 106 mázsa. Ezután a vezetés és a követel­mények összhangjáról szólt a be­számoló. majd felhívta a tagság figyelmét, hogy a jövőben az agitációs munka középpontjába kell állítani a gazdasági építő­munkát és annak segítését. Ezt követően Papp György, a városi pártbizottság első titkára ismertette a pártbizottság minő­sítését az Augusztus 20. tsz pártalapszervezetének ötéves munkájáról, melyet alapjában vé­ve elismerésre méltónak tartott. Kedvező folyamatnak minősí­tette a termelési rendszerekhez való csatlakozást. Mint mondotta, a beszámolási időszakban az alap­szervezet munkáját a tervszerű­ség, a határozatok következetes megvalósítására való törekvés jel­lemezte. A gazdasági munka párt­irányítását következetesen erő­sítette az alapszervezet. A tizenhat hozzászóló ismertet­te az elért eredményeket, emel­lett javaslatokat is tettek a még fennálló hibák megszüntetésére. Szabó Ferenc Új típusú ablak — energiatakarékosság Az Építéstudományi Inté­zet áramlástani és légtechni­kai osztályán, új típusú abla­kot készítettek, melynek ke­retébe a korábbi két üveg helyett, hármat helyeznek el. Üjszerű a szellőztetés is, nem kell kinyitni az ablakot, ha­nem az üvegek között ára­moltatják az elhasznált le­vegőt. Az uj módszer jelen­tősen megjavítja az ablak hőszigetelését. A tervezők arra is gondoltak, hogy nyá­ron az erős napsugártól véd­jék a helyiségeket, ezért két üvegtábla között helyezték el a redőnyt. (MTI-fotó, Balaton József felvétele — KS) A munkaerő felelősségre vágyik — Kérem a munkaköri leírá­somat! — hangzik gyakran az indulatos követelés, amely rend­szerint akkor fogalmazódik meg, ha valami baj van. A baj azon­ban többféle lehet: nincs mun­ka, vagy éppenséggel túl sok van, elvégzetten a feladat, nincs gaz­dája. Tisztázatlan az illetékesség, és vele a felelősség . . . Egy oktatási intézmény első embere nem vállalta addig meg­bízatását, amíg írásban nem tisz­tázták hatáskörét. Nem a felelős­ségtől ódzkodott — ellenkezőleg: azért kereste a feladat határait, hogy a vele járó felelősséget ténylegesen vállalhassa. Nehogy több szék között — melyek egyi­ke az övé — „pad alá essen”. Alacsonyabb beosztásokban nem ilyen egyszerű a helyzet. A mun­kakört ugyanis — leírva vagy anélkül — a munkáltató határoz­za meg. Ha a dolgozó nem fogad­ja el. az gyakorlatilag a felmon­dást jelentené. Ezért ha valahol nincs tisztázva a munkakör, vagy nincs munkaköri leírás, annak nem az érintett munkavállaló az oka. Sokkal jellemzőbb a dolog­ban a vezetői halogatás, idegen­kedés. Az illetékesség, mint a fe­lelősség előfeltétele szándékosan is lehet tisztázatlan; egy-egy bi­zonytalan vezető a kusza felelős­ségi láncolatban könnyebben megőrizheti pozícióját, — persze nem feltétlenül a közösség javára. Pedig a beosztottak felelősség­re törekvése jó munkaviszonyt jelez: olyan tőke, amelyet hűen kezelni vezetői kötelesség. A legtöbb kutatóintézet házi műhelyében jókezű, sokoldalú technikusok dolgoznak. Az egyik orvosi egyetemi intézetben mond­ta a népszerű ezermester, aki ta­lálmányszámba menő megoldá­saival az ott zajló tudományos munkában is érdekelt: — A mi munkaköri leírásunk meg sem próbálja a lényeget megfogalmazni. Számomra a lé­nyeg ott kezdődik, ahol már könnyen ráfoghatják: „nem le­het megcsinálni”. Igaza van: a műszaki kultúrát, a leleményességet, az ügyszerete­tét önmagában hiába tennék pa­pírra. Az eltökéltség mellett ab­ban az intézetben a külső, belső feltételek is megvannak: a biza­lom és elismerés az orvoskutatók részéről, a jól felszerelt műhely, jó vezetés és a közös munka ko­héziója fogja össze a dolgozók tevékenységét. Egy másik ismerős technikus­nak, aki egy nagy szolgáltató vállalat műszaki ellenőre, nincs ilyen szerencséje a munkaköri leírásával. Az utolsó bekezdésre bök leleplező szándékkal: „...to­vábbá köteles ellátni azokat a feladatokat, melyekkel csoport­vagy osztályvezetője szükség ese­tén megbízza”. És ő lépten-nyo- mon „szükség esetént” végez... A munkaköri leírás önmagá­ban nem csodaszer; nem teremti meg a rendet, ha egyébként an­nak feltételei hiányoznak. Ebből ered a feszültség. Ronthatja a helyzetet a ma is gyakori jogi tájékozatlanság. Sokan csak a leírást lobogtatva szereznek tu­domást arról, hogy a munkaszer­ződéseken belül a munkáltató végrehajthat változásokat, pél­dául a dolgozó vállalaton, intéz­ményen belüli átirányítását, ha az nem jár keresetcsökkenéssel, ha ideiglenes jellegű, és nem üt­közik általánosabb érvényű más jogszabályba. Mindez pedig füg­getlen attól, hogy leszögezték-e munkaköri leírásban, vagy sem. Kötelezhet, és leleplezhet te­hát ez a dokumentum, de a kö­zös érdek, hogy a dolgozó és munkáltató ne alkalmatlan fegy­verként, hanem az ésszerű és ter­melékeny munka érdekében, együtt használja. Fontos ez napjainkban, amikor nagy szerep jut a rugalmasság­nak, a szervezettségnek és a munkaerő jobb kihasználásának a gazdaságban. K. T. Az átszervezés után Tapasztalatok a Bereczki Máté szakközépiskolában A bajai Bereczki Máté Kerté­szeti Gépész Szakközépiskolának több szempontból is*hagyományai vannak: az idén ünnepelték het­venöt éves évfordulójukat és eb­ben az időszakban átlagosan min­den hatvannegyedik hónapra ju­tott egy átszervezés, eddig össze­sen tizenhárom. A termelési rendszerek és az egyes ágazatokat teljes egészé­ben felölelő társulások létrejötté­vel hasonlóvá vált az iparihoz a mezőgazdasági termelés, s ezért már 1972-ben párthatározattá formálódott az az igény, hogy szükség van olyan kertészeti gé­pész szakmunkásokra, akik segí­tik a mérnökök munkáját, irá­nyítják a termelés részfeladatait vagy közvetlenül részt vesznek a termelésben. Második lépésként — öt év múlva — a Munkaügyi Minisztérium a kertészeti gépészt új szakmaként ismerte el. Ezzel minden akadály elhárult a kép­zés megindulása elől. 1977 de­cemberében megszületett a köz­vetlen cél: a következő évben haladéktalanul meg kell kezdeni az oktatást. Az illetékes hatósá­gok választása Bajára esett, amit indokolt a megye fél tucatnyi ker­tészeti rendszere. A pedagógusoknak a máskor két évet is igénylő munka elvég­zésére mindössze fél év állt ren­delkezésükre. Az egykori diákok — az- úta nagynevű akadémikusok, kandidátusok —, ültette fák árnyékában hűsölő tanári szo­bát is érintette a változás, né­hány régi kertész kollégától bú­csúztak, miközben köszöntötték az új gépész tanárokat, akiket nem kis feladat várt: használható tan­könyvek nélkül oktatni az anyag­ismeretet, a géprajzot, valamint az erőgéptant. Talán vigasztalja őket, hogy a közismereti tárgya­kat oktatók sincsenek könnyebb helyzetben, amikor olyan — or­szágos szakközépiskolai — tan­könyvekből kell tanítaniuk, ame­lyek között alig fedezhető fel va­lamilyen kapcsolat a kertészet­tel. Elképzelhető a diákok hely­zete is, amikor főiskolai vagy egyetemi kívánalmak szerint keil az óravázlataikat készíteni, hogy — példaként kiragadva az elsős fizikából a gyorsuló mozgást vagy a géptanból a fajlagos üzem­anyag-fogyasztást — megértsék a másodikos matematikai tankönyv ismerete nélkül. Nem könnyítette az átszerve­zést az sem, hogy az elmúlt há­rom esztendőben kerültek a Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium közvetlen fennható­sága alól a lényegesen kisebb anyagi bázissal rendelkező bajai városi tanácshoz, ahol a szűkös keretből alig tudtak valamivel többet e célra biztosítani, hiába a MÉM országos szakmunkáskép­zési alap, ha azt a bázisgazdaság kapja, amit az új gépállomáson kialakítandó két tanműhely léte­sítésére fordítanak. Az 1978—79-es tanévkezdés di­cséri azt a széles körű társadal­mi összefogást, ami ezt lehető­vé tette. Mert a kétegyházi me­zőgazdasági szakmunkásképző satupadjai, a megszámolhatatlan társadalmi munka-óra, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát, a Kis­motor- és Gépgyér, a Ganz Vil­lamossági Művek készülékgyára, valamint a bajai Augusztus 20. Termelőszövetkezet segítsége nél­kül bizony elképzelhetetlen, hogy saját erőből meg tudták volna ol­dani. Már másodikosok a vállalkozó kedvű szakmunkástanulók, akik tavaly belevágtak az ismeretlen­be. Idén négy lány és harminckét fiú lépett nyomukba, nekik már lényegesen könnyebb a helyze­tük, hiszen ők egy kipróbált te­matika szerint tanulhatják a szakmát. Csodálatra méltó az igazgató — Győrök István — töretlen tenni- akarása, aki a megye mezőgaz­daságának fejlesztése érdekében szeretne a következő években egy növényvédő osztályt is beindíta­ni. Czauner Péter Gyümölcs és zöldség Bulgáriából A BULGARPLOD gazdasági egyesülés évente 1 100 000 tonna gyümölcsöt és zöldséget expor­tál friss és feldolgozott állapot­ban. A világ egyik legnagyobb ilyen cégének számító BULGAR­PLOD több mint hetven ország­gal kereskedik. Legfontosabb vá­sárlói a szocialista országok, de jelentős mennyiségeket továibbít a BULGARPLOD Ausztriába, az NSZK-ba, Nagy-Britanniába, Svájcba, Hollandiába, a skandi­náv országokba, Kanadába, Ja­pánba, a Közel-Keletre is. A BULGARPLOD márka fo­galom ezekben az országokban, nemcsak a tartalmi érték, de a választék és a csomagolás miatt is. A választék egyre bővül, je­lenleg több mint 300 féle kiváló termék szerepel az exportlistán. További piacok szerzése érde­kében gyakran rendez a vállalat kiállításokat, árubemutatókat, kóstolókat szerte a világon. A tervek szerint a jövőben többet szállítanak a kanadai vevőknek és Ázsia, Afrika és Latin-Ame- rika országainak lakosságával is megismertetik Bulgária gyümöl- gyeit, zöldségeit. HOBBI? NEM, TÖBB ANNÁL Lakókocsi házilag Az egyre növekvő szabad idő kulturált és hasznos eltöltésének sokak által választott módja az autós turisztika. Ezt gyakorlatilag az energiaválság sem csökkenti majd, legfeljebb az autókat ész­szerűbben használják ki oly mó­don, hogy a hétvégeken és a nyá­ri szabadság időtartamára tervez­nek rendszeres gépkocsihasznála­tot. Az autós turisták közül na­gyon sokan nem kizárólag ké­nyelmi okból szeretnék — olykor összkomfortos — sátrukat lakóko­csival felváltani. Erre ugyan ré­gebb óta van lehetőség, mivel az AUTÓKER már évek óta — igaz. korlátozott számban — forgal­mazza a Lengyelországból im­portált M—126 típusú lakókocsi­kat, de ezekre sajnos, éveket kell várni. S akinek nincs türelme? Az épít magának, úgy, mint Dalos István, Kecskemét. Diófa utca 1. szám alatti olvasónk. Ez a mód­szer — mármint az építés — olyan lehetőséget is kínál, hogy a lakókocsi olyan tulajdonságokkal is rendelkezzék, ami a gyárinál nem található. — Két évvel ezelőtt a bolgár tengerparton töltött sátras nyara­lás alkalmával határoztam el, hogy lakókocsit készítek — mond­ta Dalos István, amikor az épí­tésről érdeklődtünk. — Hazaér­kezés után hozzákezdtem. Célom az volt. hogy az építendő lakóko­csi lehetőleg a vontató személy- gépkocsi „szélárnyékában” elfér­jen. a berendezés pedig tegye le­hetővé négy ember viszonylagos kényelmét és az üzembe helyezés 2—3 percnél ne vegyen több időt igénybe. A gyártásra alkalmas műhely­rajzok. a KPM Autófelügyelethez benyújtandó összeépítési kérelem­hez szükséges számításokkal együtt még 1977 végére elkészül­tek, majd az engedély megadása után két barátjával összefogva nekikezdtek egyszerre három ösz- szecsukható lakókocsi építéséhez. Az elképzelés helyességét és gya­korlati hasznát ez az év igazolta. A három kocsi közül kettő 4—4 tagú családdal görög—törökorszá­gi túrán vett részt. Néhány lé­nyeges műszaki adat: A lakókocsi önsúlya 480 kg. tengelyek száma egy. gumiabroncsok száma kettő, mérete 5,20x13, üzemi fék hidrau­likus rendszerű, ráfutó; rögzítő fék: mindkét kerékre ható me­chanikus. A jármű hossza vonó- rúd nélkül 3100 mm. vonórúddal 4200 mm, A jármű magassága vontatott állapotban, összecsukva 1250 mm, felnyitva 2350 mm. Nyomtáv: 1600 mm. teljes széles­ség 1900 mm. Az alváz hegesztett, 50x50x2 mm-es zárt négyszög szelvényből készült, a felépítmény hidegen hajlított U-profilból. gyártott „rácsszerkezet”, amely kívülről fehér, belül famintás dekorit le­mezzel van burkolva. A két réteg közé Hungarocell lemezt helyez­tek. amely egyrészt hőszigetelő, másrészt távtartóként szolgál. Az oldal-, valamint a homlok- és végfalak, a hűtőszekrény —, mint a legmagasabb fixen beépített berendezés — magasságában be­hajtható tető borít. A tetőt úgy alakították ki, hogy az összecsu­kott és nyitott állapotban is il­leszkedik az oldalakra. A pyitha- to oldalfalakon egy-egy fix. a vég- és homlokfalon egy-egy fel­nyitható ablak van. A menet­irány szerinti jobb oldalon talál­ható a 600 mm széles — alsó és felső részen is külön nyitható- zárható ajtó. • A lakókocsi felállítva. 0 Ilyen a belseje. A futómű független kerékfel­függesztésű. a lengőkarok azono­sak a Trabant 601 típusú sze­mélygépkocsiéval, egy egyedi gyártmányú keresztrúgóval. hid­raulikus lengéscsillapítókkal. A vonóháromszögre van építve a lezárható fedelű „szerkocsi”, amelyben elfér a gázpalack, a fő­fékhenger, és a sátorelőtető szét­szedhető alumínium tartórúdjai. A lakókocsi négy sarka orsóval, lehajtható lábakkal stabilizálha­tó. A padlózat 20 mm-es hor­nyokkal összeeresztett fenyődesz­ka. amelyet műanyag padlóbur­kolat borít. A berendezéshez tartozik töb­bek között egy 1830x1200 mm-es fekvőhely, amely átalakítható kétszer két személy részére al­kalmas ülőhellyé asztallal és hát­támlás ülőhellyel. Az ülőhelyek alja ágyneműtartóként szolgál. Ezenkívül van egy — nappalra az oldalfalra felkapcsolható — 1830x700 mm-es „heverő”, egy kétlyukú gáztűzhely egy zárható szekrényen, egy 60 literes hűtő- szekrény, amely működik 12 Vol­tos akkumulátorról (menetközben generátorról), 220 Voltos hálózati áramról és pb-gázról. A belső vi­lágítás ugyanilyen módon mű­ködtethető. Vajon mibe kerül egy ilyen la­kókocsi? A komplett berendezés anyagára 35 ezer forint, amely az újonnan gyárilag készített lakó­kocsinak csupán a fele. Hogyan juthatnak a tervdokumentációhoz, a kocsi elkészítésének szakmai ta­nácsához. akik ez után érdeklőd­nek? Dalos István az Autóklub megyei vezetőségének tagja, s mint mondta, szívesen rendelke­zésre bocsátja a rajz és a költ­ségvetés dokumentációját, sőt klubnapokon még tájékoztatót is tart. Gémes Gábor 0 Lakókocsi menetkészen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom