Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-13 / 291. szám
1979. december 13. • PETŐFI NÉPE • 3 Helyzetkép a megye városairól a.) Bács-Kiskun megyének hat városa és két kiemelt községe van. Kecskemét megyeszékhely, egyúttal felsőfokú központ. Baja a megye második városa, részleges felsőfokú központ. "Kalocsa, Kiskunfélegyháza, Kiskunhalas és Kiskőrös, valamint Kunszentmiklós község középfokú, Bácsalmás község pedig részleges középfokú központi szerepkört lát el. A saját és a településhálózatban betöltött szerepkörből adódó igények növekedése az elmúlt tervidőszakban gyors ütemű, de szükségszerűen újabb ellentmondásokat szülő városfejlesztést követelt, ami tovább növelte a városlakók számát. 1978- ban a megye népességének már 44 százaléka a nyolc kiemelt településen élt. Az V. ötéves tervidőszak első három évében a megyében beruházott összegnek már a felét a hat városban használták fel. Ennek ellenére a növekvő igényeket és a fokozódó iparosodást nem megfelelő mértékben követte a városi funkciók kiteljesedése. A megye kiemelt településeinek népességszáma az V. ötéves tervidőszak első három évében átlagosan mind az előző tervidőszakét, mind az előrejelzettet valamelyest meghaladóan emelkedett. Ezen belül jelentősen mérséklődött a megyeszékhely, Kalocsa és Kiskunfélegyháza népességnövekedési üteme, ugyanakkor számottevően nőtt Bajáé, Kiskőrösé és Kiskunhalasé. A kiemelt községek közül mérséklődött Bácsalmás népességcsökkenése. 1975—78 között folytatódott a népesség-koncentráció a megye magasabb szerepkörű településein. A kecskeméti és a bajai népességtömörülés mellett a megye össz- népességén belül növekedett Kalocsa és Kiskunhalas népességaránya is. Az V. ötéves tervidőszak eddig eltelt éveiben a szülőképes női korosztályok csökkenő létszámával összefüggésben visszaesett a születések száma, ugyanakkor a halálozások száma valamelyest növekedett, ennek következtében a természetes szaporodás mérséklődött. Az élveszületési arányszám 18 felett volt Kecskeméten, Kalocsán és Kiskunhalason, ezzel szemben a két kiemelt községben alig haladta meg a 14-et. Ugyanakkor a halálozási arányszám 14 , körüli volt Bácsalmáson és Kiskunhalason, továbbá Baján is megközelítette a 13-at, Kecskeméten és Kunszentmiklóson viszont alig haladta meg a tízet. Igen változatos képet mutat az úgynevezett vándormozgalom alakulása is. Az ezer lakosra jutó vándorlási nyereség az 1976—78. évek átlagában meghaladta _a 11-et Kiskunhalason, emellett Kalocsán is megközelítette a tízet. Ugyanakkor vándorlási vesztesége volt Kiskunfélegyházának és Bácsalmásnak. A két legdinamikusabban növekvő város, Kecskemét és Kalocsa népességnövekményének 48— 55 százalékát a bevándorlási többlet képezi, a mérsékelten fejlődő Baja esetében ez az arány 80 százalék. Kiskunhalas népességgyarapodásában a bevándorlási többlet több mint 70 százalékos súlyt képvisel, amiben az ipari foglalkoztatottak számának az elmúlt Csatatér, csata idején Már megint a kecskeméti Szé- chenyiváros, ezúttal a Nyíri út és Lánchíd utca környéke. Itt ugyanis ostromállapot van, amint erről egy olvasónk a szerkesztőséghez küldött levelében beszámolt. A házak körüli buckás, hepehupás, gödrökkel, árkokkal szabdalt terepen az arra járó gyalogosnak, babakocsival közleke'dő- nek és autósnak is keményen meg kell küzdenie minden centiméternyi előbbre jutásért. Nappal, száraz időben még csak hagyján, de ha valakit balsorsa arra kényszerít, hogy sötétben — villany- oszlop van ugyan, világítás nincs — kénytelen arra botorkálni bokáig. vagy tengelyig érő sárban ... A lakók azonban fellélegezhetnek. mert a fegyverbe szólított derékhadak úton vonnak.. Sőt. már dolgoznak is, s miként a nyomokból és az építésvezető szavaiból megtudtuk, a felmentő seregek keze nyomán hamarosan járda és út készül azokon a helyeken, ahol az égetően szükséges: a Nyíri út és a Lánchíd utca sarkán, a zöld tízemeletes házak mellett, valamint a Március 15. út vége táján. És akkor majd, reméljük, a lakásokban újra béke honol! V. T. három év alatt közel egytizedével való növekedése játszik közre. Bács-Kiskun megye kiemelt településeinek természetes népmozgalma és vándormozgalma általában alacsony mind az azonos népességnagyságú, rúind az azonos szerepkörű vidéki városok, illetve községek átlagánál. Kalocsa és Kiskunhalas élveszületési arányszáma és vándorlási nyeresége számottevően meghaladja a középfokú szerepkörű városok országos átlagát, ugyanakkor a többi település esetében általában jelentős negatív eltérések figyelhetők meg. Ipar Bács-Kiskun megye területfejlesztési terve az V. ötéves tervidőszakra a szocialista iparban az előző tervidőszakénál mérsékeltebb ütemű, közel ötezer fős létszámnövekedést irányzott elő. A gazdasági helyzet időközbeni megváltozása és más tényezők miatt a tervidőszak első három évében kismértékű létszámcsökkenés következett be. Míg a városokban — Kiskőrös és Kiskunhalas kivételével — jelentősen csökkent az ipari létszám, addig Kunszentmiklóson és Bácsalmáson számottevő ipari- foglalkoztatottság-bővülésnek lehetünk tanúi. Ez részben a városok munkaerőforrásának beszűkülésével, részben a tercier ágazatok fokozódó létszámigényével, továbbá a községekben helyenként még fellelhető munkaerőtartalékok foglalkoztatásával függ össze. Kiskunhalas szembetűnő ipari létszámnövekedését a tervidőszakban megvalósult kötöttárugyár eredményezte, amelynek munkaerőigényét azonban csak a vonzáskörzet ingázó rétegének fokozott bekapcsolásával lehetett kielégíteni. Míg a legtöbb városban csökkent az ipari létszám, az intenzív gazdálkodás előtérbe kerülésével mindenütt jelentősen emelkedett a technikai felszereltség. 1978-ban az egy fizikaira jutó állóeszköz bruttó értéke legmagasabb volt Baján és Kecskeméten, ezzel szemben legalacsonyabb Kiskőrösön, Kunszentmiklóson és Bácsalmáson. Baja és Kalocsa kivételével a szocialista iparban foglalkoztatottak ezer lakosra jutó száma valamennyi vizsgált településen elmarad a megfelelő kategóriaátlagtól. Ez azzal a sajátossággal függ össze, hogy a megyében — az elmúlt tervidőszakokban bekövetkezett jelentős ipari fejlődés ellenére — még most is meghatározó szerepet játszik a mezőgazdaság. Beruházás Az V. ötéves terv szerint a megye szocialista szektorában 28,5 milliárd forintot fordítanak beruházási célokra, ami — folyóáron számítva — egyharmadával több az előző tervidőszakénál. 1976— 1978 között az előirányzatnak már több mint 70 százaléka megvalósult, s ennek alapján — az idei mérséklődés ellenére is — jelentős túlteljesítés várható 1980 végére. Bács-Kiskun megyében is érvényesül az a célkitűzés, hogy a fejlesztéseket koncentrálni kell a városokban, ipari centrumokban és a magasabb központi szerepkörű településekben. Ezt mutatja, hogy az elmúlt három évben beruházott összegnek felét a hat városban használták fel. A kommunális beruházások körét alkotó lakás-, szociális, egészségügyi és kulturális célú fejlesztéseknek még sokkal nagyobb hányada (több mint négyötöde) valósult meg a városokban. A beruházásokból való részesedés városonként is nagyon eltérő. A felhasznált összeg döntő többsége a megyeszékhely gyarapodását eredményezte, de jelentős fejlesztésben részesült Baja és Kiskunhalas is. Ezzel szemben Kiskőrösre — az utóbbi évek növekedése ellenére — a városi beruházásoknak alig néhány százaléka jutott, és Kalocsa részesedése sem érte el a hét százalékot. A népességszámot figyelembe véve az egy lakosra jutó teljesített beruházások értéke — a jelenlegi tervidőszak eddigi éveiben Baján volt a legkedvezőbb, számottevően meghaladva a megyei átlagot és a többi várost egyaránt, összességében azonban Bács- Kiskun megye városaiban a beruházási ráfordítások — a figyelemre méltó növekedés ellenére — továbbra is több ezer forinttal elmaradnak az azonos központi szerepkörű vagy azonos népességszámú települések országos átlagától. Kereskedelem, idegenforgalom Bács-Kiskun megye V. ötéves területfejlesztési terve a bolti kiskereskedelmi alapterület bővítését 44 ezer négyzetméterben irányozta elő, amelyből közel 21 ezer négyzetméter valósult meg a tervidőszak első három évében. A növekmény több mint fele a nyolc kiemelt településen javította a kereskedelmj ellátottságot. Az ezer lakosra jutó bolti alapterületet illetően míg Baja és Bácsalmás ellátottsága lényegesen meghaladja az azonos szerepkörű települések országos átlagát, addig számottevően elmaradt azoktól Kiskunfélegyháza és Kunszent- miklós. A viszonylag kevés alapterülettel rendelkező üzlethálózat ellenére Bács-Kiskun megye városai • — Kiskunfélegyháza kivételével — országos viszonylatban is magas egy lakosra jutó forgalmat bonyolítanak le. Ugyanakkor Bácsalmás, de főleg Kunszentmik- lós esetében nagy mértékű elmaradás figyelhető meg. Baja Hagyományos kereskedelmi központ jellegével függ össze, hogy az egy lakosra jutó iparcikkforgalma közel másfélszerese az azonos népességnagyságú városok országos átlagának. A vendéglátóhelyi ellátottság mind a nyolc kiemelt településen nagymértékben elmarad a megfelelő országos átlagoktól. Különösen kevés a népességhez képest a megyeszékhey vendéglátóhelyi alapterülete. Még kedvezőtlenebb a nyolc kiemelt település kereskedelmi szálláshely-ellátottsága. Az elmúlt három évben bekövetkezett jelentős fejlődés ellenére messze elmaradnak az országos kategóriaátlagoktól, még az egyébként jól ellátott Kalocsa is. Baján 1975 és 1978 között — az új camping létesítésével — két és félszeresére emelkedett a kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma, szerepköréhez képest azonban még ez is kevés. Kalocsán ugyanakkor a kereskedelmi szálláshely-ellátottság nem éri el a középfokú központok átlagának egyötödét sem. Az V. ötéves tervidőszak kereskedelemfejlesztésének is egyik fő jellemzője, hogy a lakótelepeken nagy alapterületű ABC-áru- házak épülnek az ott élő lakosság alapvető ellátására. Probléma, hogy évek telnek el a lakásépítés és a kapcsolódó beruházások megvalósítása között, s addig a lakosság alapfokú ellátása is komoly gondot okoz, mivel napi bevásárlásait is nagy távolságról kényszerül bonyolítani. Más területen, elsősorban a perifériákon az egyszemélyes élelmiszerboltokban gyakori a létszám probléma, ami nehezíti a folyamatos nyitva- tartást. Gondot okoz még a lakosságnak, hogy a kiskereskedelmi egységek nyitvatartási ideje gyakran nincs összhangban az igényekkel, jóllehet a helyzeten már sokat javított a közelmúltban bevezetett csütörtöki nyújtott nyitvatartási idő, valamint a vasárnapi nyitvatartás az erre kijelölt kereskedelmi egységekben. Ágó Erzsébet—VVolfárt Mária a KSH közgazdászai írók és színházak A Kulturális Minisztérium, a Színházművészeti Szövetség, a Magyar írók Szövetsége és a Magyar Színházi Intézet kezdeményezésére az előző évadban kilenc írót hívtak meg a színházak, hogy ismerjék meg művészi törekvéseiket, produkcióik születésének folyamatát s írjanak számukra színdarabokat. A Magyar írók Szövetsége fiatal drámaírók csoportja tagjainak már több darabját előadták a színházak. A közvetlen kapcsolat várhatóan az új évadban is serkenti majd a fiatal szerzők drámaírói ambícióit, amelyet a Kulturális Minisztérium tíz hónapon át, havi 3000 forint szerzői díjjal is ösztönöz. (MTI) Félidőben a ferihegyi rekonstrukció A Ferihegyi repülőtér forgalmát az idén már néhányszor megbénította a köd. a légikiköltő rekonstrukcióján dolgozóknak azonban — az esős napok kivételével — kedvezett az enyhe idő. Még most is nagy erőkkel dolgoznak a hátralevő földmunkákon, a vízelvezető csatornák építésén. A Ferihegyi repülőtér rekonstrukciójának helyzetéről Herter György, a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság főosztályvezetője elmondta, hogy az 1977. évi késedelmes indítást pótolva, a Minisztertanács határozatában előírt ütemnél valamivel gyorsabban haladva, eredményesen zárták az évet, s egyben elérték az újjáépítés, a korszerűsítés első ütemének félidejét is az építők. /• • Készülget a járda. (Straszer András felvételei) A FALUGYŰLÉSEK NAPIRENDJÉN: Tanácsi munka, településfejlesztés A következő hónapokban már minden településen falugyűlésre, városkörzeti tanácskozásra hívják a lakosságot. Ez az egyik legfigyelemreméltóbb új vonása a napokban országszerte megkezdődő találkozósorozatnak. A közvetlen demokratikus fórumok körének szélesítésére az utóbbi évek kedvező tapasztalatai ösztönözték a Hazafias Népfront Országos Tanácsát és a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalát — tájékoztatták az MTI munkatársát. Minden korábbinál nagyobb részvétel és érdemi munka jellemezte a falugyűléseket és városkörzeti tanácskozások idén tavasszal zárult sorozatát. Amíg 1976—77-ben mintegy háromezer, 1978—79-ben már 3155 eszmecserén találkoztak az állampolgárok a tanácsok és a társadalmi szervezetek képviselőivel. A fórumok hangulata, az elhangzott észrevételek a tanácsi munka színvonalának, a lakossági kapcsolatoknak, a települések közéletének is tükörképét adták. Az 1980 tavaszán befejeződő falugyűlésekre és városkörzeti tanácskozásokra a HNF OT és a kormány tanácsi hivatala két napirendet ajánl. A közös gondolkodás, értékelés, tervezés és cselekvés jegyében vallják: a tanácselnökök most is tartsák meg beszámolóikat az idei munkáról és körvonalazzák a jövő évi terveket. A téma jó lehetőséget kínál a tanácsi testületek és szak- igazgatási szervek tevékenységének, és feladatainak megvitatására. Ilyképpen várhatóan szó esik majd a VI. ötéves terv előkészítéséről, s ezzel összefüggésben a takarékos helyi gazdálkodás lehetőségéről és teendőiről. A közös „birtokot”, a falut, a városkörzetet, okosan gyarapító összefogás ügye tehát minden bizonnyal nagy figyelmet kelt a találkozókon. Azért is, mert az MSZMP XII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35. évfordulójára meghirdetett településfejlesztési társadalmi munkamozgalom vállalásainak értéke országosan ma már százmilliókban mérhető. A falugyűlés a legjobb alkalom a tervek végső formába öntésére, a társadalmi munka ugyanakkor szinte személyre szóló felosztására. (MTI) FELNŐTTOKTATÁS AZ EGYT-BEN • Az EgyesUlt Gyógyszer és Tápszergyárban a különböző szakmai és közművelődési tanfolyamokon a gyár mintegy hétszáz dolgozója vesz részt. (MTI-fotó) Kötélhúzás a pult fölött Mivel is kedveskedjék egy 80 éves néni egy kétéves kislánynak ha nem egy macival? Selymes, puha játékmacival, érthetően. és a „mindent a szaküzletben” alapon, Kecskeméten a Rákóczi úti játékboltot szemelte ki a pénz-áru cseréjére. Ida néni — mert így hívják a gyermekszerető, magányos nőt — a kirakatra mutatott: — Azt kérem! Azt a nagy. rózsaszínűt, 184 forintért. Mire az „eladó” hölgy: — Nem lehet! Az az utolsó. Több nincs belőle a boltban. A kirakatból pedig árut nem veszünk be. — Dehát... nekem az tetszik! Azért nem sajnálnám a pénzt. Vegye ki nekem, kedves, legyen szíves . .. — Nem. Nem és nem. Értse meg a néni: abból csak egy van. Nem vehetem ki. Kell a kirakatba ... Ida néninek, illetve a szombatra várt kétéves dunaújvárosi leánykának azonban szükség volt a meglepetésre. Végül, 80 forintért Ida néni kénytelen-kelletlen beérte egy feleakkora barna macival. Ám a meglepetés ezzel visszájára fordult. A kisgyermek, aki macit élőben még sosem látott, elkapta a kezét a barnától, és sírva arrébb menekült, hogy még csak ne is lássa. Szegény gyermek, nem sejthette, hogy a rózsaszínű maci a kirakat fennhatósága alatt, ajándékozások idején legfeljebb csak csalétek lehet! □ □ □ A helyszín továbbra is Kecskemét, ezúttbl az Arany János utcai bőrdíszmű-szaküzlet. Szaküzlet. A kirakatában számos női táska, igazán jól megformált mindegyik. Köztük egy okkersárga is kelletti magát 223 forintért, amire egy vásárló — eléggé el nem ítélhető hiúsággal — rámutat: — Az tetszik! Abból legyen szíves adni egyet... — Nem lehet kérem, az már el van adva. Másik viszont nincs — hangzik a szakszerű válasz röviden, kurtán, sután. Mit meg nem ér az ember! Vásárlás után, egy-egy feledékeny vevő a kirakatban hagyja megvett használati tárgyát! Ésszerű megfontolásnak tűnik: nem kopik, s ami fő: továbbra is látható. □ □ □ Nem akarván magamra zúdítani a kereskedelem haragját, egy nagy üzletben előbb tisztességes módszerhez folyamodtam: — Kérek egy... Tessék odaképzelni még pár betűt, és kiderül, miről is van szó. De akinek nincs türelme „ki- rakósdit” játszani, elárulom: h- val kezdődik, i-vel folytatódik, és pikk a vége. Megértette ezt a kedves, jóságos tekintetű eladóhő is, és így bocsátott első ízben a pulttól: — Tessék minden héten benézni ! így folyt ez két hónapocskáig. Majd: — Kedden és pénteken tessék érdeklődni. (Lévén a két napon heti pác.) Üjabb két hét múlva valamivel mélyebbet lélegezhettem a pultnál, mert a kedves eladó hölgy ekkor megfordította a blokktömbjét. — Ide írom, a hátuljára a nevét és címét. De azért tessék továbbra is kedden és pénteken benézni... Nézegetek, nézegetek. mert: „Már volt, de elfogyott”; „Miért nem délelőtt jött?”; „Délután jöjjön, az a legbiztosabb”. Egy alkonyórában aztán hamis gondolatom támadt. Mi lenne, ha előj egyeztetném az árut? így is történt. Egy lyukas, kínzó bal felső négyes eltávolítása — tudniillik a fogászaton — nem válthat ki olyan gyötrő arckifejezést, mint amilyen fájdalmasan elváltozott az én kedves, bizakodó eladóm orcája az áru előjegyzésének hallatán: — Rendben van, kérem — felelte fagyosan —. ezt is lehet! Majd értesítjük levél útján, ha ismét kapunk árut... És értesítettek. Három nap múlva megkaptam a pecsétes írást. Megjelentem újfent, megvettem a „hiánycikket”, de amikor „Viszontlátásra!” került a sor, a búcsúzás 0:1 arányban igencsak egyoldalú volt, vesztemre. Beszedtem egy „dugót” az üzletben, mert úgy láttam, előjegyeztek ... K — I. ► A csatatér.
