Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-07 / 286. szám

2 • PETŐFI NÉPÉ # 1979. december 7. Befejeződött a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottságának ülése Befejeződött a Varsói Szerző­dés tagállamai honvédelmi mi­niszteri bizottságának december 4—6. között Varsóban megtartott ülése, amelyen Wojciech Jaru­zelski hadseregtábornok, a Len­gyel Népköztársaság nemzetvédel­mi minisztere elnökölt. A tanács­kozás munkájában részt vettek a Varsói Szerződés tagállamainak honvédelmi miniszterei, az egye­sített fegyveres erők főparancs­noka és törzsének főnöke. A honvédelmi miniszteri bizott­ság egyhangúlag és teljes mérték­ben támogatta a béke megszilár­dítását szolgáló újabb kezdemé­nyezéseket, amelyeket Leonyid Brezsnyev október 6-án Berlinben elhangzott beszédében ismertetett, továbbá megvizsgálta az egyesített fegyveres erők tevékenységének időszerű kérdéseit és megfelelő határozatokat fogadott el. Az ülés tárgyszerű légkörben és a kölcsönös megértés jegyében zajlott le. A tanácskozás résztvevőit fo­gadta Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A honvédelmi miniszteri bizott­ság ülésének magyar résztvevői Czinege Lajos hadseregtábornok, honvédelmi miniszterrel az élen tegnap este hazaérkeztek. (MTI) események sorokban NEW YORK ________ Ku rt Waldheim, az ENSZ fő­titkára a Biztonsági Tanácsnak szóló, szerdán nyilvánosságra ho­zott jelentésében a Cipruson ál­lomásozó ENSZ békefenntartó erők mandátumának féléves meg­hosszabbítását javasolta. A kék­sisakosok megbízatása december 16-án jár le. A főtitkár, javasla­tát indokolva, kijelentette: a je­lenlegi politikai helyzet feltétle­nül megköveteli a kéksisakosok jelenlétét, egyrészt a nyugalom fenntartása, másrészt a ciprusi probléma békés, a török és gö­rög közösség közötti tárgyalások útján való megoldása érdekében. _________________(AFP, APJ BE RLIN______________________ Az NDK lapjai tegnap reggel közzé tették az NDK miniszterel­nöksége sajtóhivatalának közle­ményét, amely szerint Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bi­zottságának tagja, az NDK kor­mánytanácsának elnöke, betegsé­ge miatt nem látja el hivatali te­endőit. (MTI) __________________ SZ ÖUL_______________________ Cs ői Kju Hát, Dél-Korea eddi­gi ügyvezető elnökét választotta meg tegnap Szöulban a 2549 tagú elektori testület az ország új ál­lamfőjévé. Az október 26-án meggyilkolt Pák Csöng Hi diktá­tor utódját közvetett formában megválasztó testület tagjainak döntő többsége szavazott Csői Kju Hára, aki — mint ismere­tes — egyetlen jelöltként pályá­zott az elnöki tisztségre. Szabó Zoltán, az MTI tudósí­tója jelenti: Tegnap megtartották Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csök­kentéséről folyó tárgyalássorozat 222. plenáris ülését. A tanácsko­záson, amelyen ezúttal az ame­rikai küldöttség vezetője, Jona­than Dean nagykövet elnökölt, felszólalt dr. Emil Keblusek nagy­követ, a csehszlovák küldöttség vezetője. Az ülést követő sajtótájékoz­tatón a szocialista országok szó­vivője hangoztatta: a Varsói Szerződés tagállamainak külügy­miniszteri bizottsága berlini ta­nácskozásán ismételten állást foglalt a bécsi tárgyalások sike­rében való érdekeltsége mellett, nevezetesen abban, hogy csök­kentsék a Közép-Európábam állo­másozó fegyveres erők létszámát és fegyverzetét, majd kifejezték készségüket, hogy elősegítsék az erről szóló megállapodást, vala­mint az úgynevezett bizalomépí­tő intézkedések 'kidolgozását. Em­lékezetett arra is. hogy a Varsói Szerződés tagországai által a bécsi tárgyalásokon beterjesz­tett javaslatok növelték a meg­állapodás esélyeit. — A Szovjet­unió egyoldalú határozata arról LONDON A londoni Rhodesia-értekezlet szerdai teljes ülésén a résztvevők kompromisszumos megállapodás­ra jutottak a Zimbabwe Hazafi­as Front és a rhodesiai rendszer fegyveres erői közötti tűzszünet­ről — jelentette be Londonban a front küldöttsége. A Hazafias Frontnak sikerült Nagy-Britanniától hivatalos biz­tosítékokat szereznie a megálla­podás alapvető pontjait illető­en, tehát azokban a kérdésekben, amelyek nyugtalanítják a frontot. Lord Carrington a konferencián elnöklő brit külügyminiszter ar­ról biztosította a Hazafias Front vezetőit, hogy a front erői ellen jelenleg is harcoló összes dél­afrikai rendes haderőt kivonják Rhodesia területéről. A Hazafias Front elérte azt is, hogy a füg­getlenséget megelőző átmeneti — mondotta a továbbiakban a szocialista szóvivő —, hogy ki­vonja csapatainak és fegyverze­tének egy részét az NDK-ból, új lehetőséget teremtett a megálla­podásra. Keblusek nagykövet emlékez­tetett arra is, hogy éppen öt éve nyújtotta be a csehszlovák dele­gáció a szocialista országok ne­vében azt a javaslatot, amely a tárgyalásokon közvetlenül részt vevő országok számára a tárgya­lások időtartamára a haderők és fegyverzet létszámának, illetve szintjének befagyasztására aján­lotta. Megközelítőleg egy évvel ezelőtt pedig tovább fejlesztette ezt a javaslatot, oly módon, hogy a korábbinál is fokozottabb mér­tékben figyelembe vette benne a nyugati fél észrevételeit. A NA- TO-országok nemcsak a javasla­tokat hagyták figyelmen kívül — mutatott rá a szóvivő —, hanem időközben növelték is katonai erejüket. A csehszlovák delegátus be­szédében kitért a nyugati fél­nek a létszámadatokkal kapcso­latos, hátráltató taktikájára is. A haderőcsökkentési tárgyalá­sok következő plenáris ülését a jövő csütörtökön tartják Bécs­ben. (MTI) időszakban a front fegyveres erői a rhodesiai hadsereggel egyenrangú jogállást kapnak, és hogy szoros ellenőrzés alatt lesz a rhodesiai légierő tevékenysége is. Két hónapig az országban a törvényhozó és a végrehajtó ha­talmat a brit közigazgatás gya­korolja majd, élén a Londonban kinevezett főikormányzóval. A megállapodás értelmében a tűzszünet betartását a brit nem­zetközösség fegyveres erői ellen­őriznék. Lord Carrington kije­lentette, hogy a tűzszüneti meg­egyezés hamarosan érvénybe lép, azt követően, hogy a Hazafias Front és a jelenlegi rhodesiai rendszer képviselői megegyeznek az összes konkrét részletben. Rá­mutatott arra is, hogy néhány napon belül Salisbury-be érkezik a brit főkormányzó. (TASZSZ) Magyar felszólalás az ENSZ-ben NEW YORK Az ENSZ-közgyűlés 1. számú politikai bizottságában, a nem­zetközi biztonság megszilárdításá­val foglalkozó napirendi pont vi­táján, szerdán felszólalt Endreffy Miklós, a magyar küldöttség tag­ja. Szólt általában az enyhülés, különösen pedig az európai bizton­ság és együttműködés elmélyíté­sének szükségességéről. Emlékeztetett a Varsói Szerző­dés, a Szovjetunió legutóbbi ja­vaslataira. amelyek alkalmasak a bizalom növelésére, az enyhülés katonai területre való kiterjeszté­sére. Rámutatott arra a kölcsönös összefüggésre, amely az enyhülés elmélyítése és a leszerelési intéz­kedések között áll fenn. A szó­nok végül rámutatott: az ENSZ- nek ki kell vennie részét a nem­zetközi válsággócok felszámolásá­ból. (MTI) Fal helyett park PEKING A pekingi forradalmi bizottság csütörtökön „megszorításokat tar­talmazó közleményt” hozott nyil­vánosságra, amely december 8-tól betiltja a Sitan kerületi „demok­ratikus fal" nagybetűs faliújsá­gok kifüggesztésére való felhasz­nálását. A közlemény szerint a jövőben csak az erre hatóságilag kijelölt helyen, azaz a Jütan parkban szabad kifüggeszteni nagybetűs faliújságokat. Büntetés terhe mellett tilos faliújságok ra­gasztása a Sitani falra, vagy bár­mely középületre. Továbbra is megengedett viszont faliújságok kifüggesztése kinek-kinek saját munkahelyén. (MTI) MOSZKVA A Kínai Népköztársaság meg­alakulásának harmincadik évfor­dulója alkalmából rendezett pe­kingi kiállítás szervezői nyilván­valóan meghamisítják a Kínai Kommunista Párt történetét — írja a Novoje Vremja című heti­lap legutóbbi száma. A kiállítási anyag a párt szü­letésével, fejlődésével, nemzetkö­zi kapcsolataival, egyes vezetőinek szerepével összefüggő egész sor kulcskérdést a valóságnak nem megfelelő módon ábrázol, — írja a hetilap. — A kínai nép forradal­mi harcairól megemlékező anya­gokban még csak említés sem történik a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom jelentőségéről a kínai nép nemzeti felszabadító harcának győzelmében, mint ahogy arról a segítségről sem, amelyet Kína e harcokban a Szovjetuniótól kapott. Ugyanak­kor a kiállításon különösen nagy teret szenteltek az úgynevezett — egyenlőtlen szerződéseknek — és az „elvesztett területeknek". Nagy részletességgel ismertetik a Mao Ce-tung által 1964-ben a Szovjet­uniónak benyújtott „területi jegy­zéket". A vitrinekben meglehe­tősen sok fotódokumentumot is bemutatnak, amelyek Mao Ce- tungot és más kínai vezetőket Edgar Snow és más amerikai kül­döttek társaságában ábrázolják. A kiállítás szervezői nyilvánvalóan azt a benyomást akarták kelteni, mintha nem a Szovjetunió, a Komintern, és az SZKP, hanem az Egyesült Államok és annak titkosszolgálatai járultak volna hozzá a kínai nép győzelméhez az imperialista erők felett. (TASZSZ) A Moszkvai Rádió idegen nyelvű adásainak jubileuma MOSZKVA Fél évszázados fennállását ün­nepli a Moszkvai Rádió idegen nyelvű adásainak szerkesztősége: ötven évvel ezelőtt, 1929 decem­berében kezdte meg a hírszolgál­tatást, a műsorok sugárzását ide­gen nyelveken. Azóta a program hatalmas fejlődésen ment át: ma 77 nyelven — köztük a nagy vi­lágnyelvek mellett olyan nyelve­ken is, mint szuahéli, vagy az amhara — közvetít műsorokat, híreket, kommentárokat, szóra­koztató programokat. Az idegen nyelvű adások fő cél­ja az, hogy képet adjanak a vi­lágnak a Szovjetunió életéről, po­litikájáról, a szovjet emberek vé­leményéről, megismertessék a hallgatókat a legújabb események­kel a Szovjetunió és az egész vi­lág életének híreivel. Az idegen nyelvű adások igen nagy szerepet töltöttek be a második világhá­ború idején, amikor a fasizmus, által leigázott népeknek sugároz­tak jelentéseket, szervezték és segítették a fasizmus ellen vívott harcot. A moszkvai adások ma is messzemenően foglalkoznak azoknak a népeknek a sorsával, amelyeket az imperializmus, a gyarmatosítás erői mindmáig rab­ságban tartanak, vagy amelyek belső elnyomók, fasiszta diktatú­rák ellen küzdenek szabadságu­kért. A fél évszázados jubileum al­kalmából Moszkvában ünnepséget tartottak, amelyen Szergej La­pin, az állami rádió- és televíziós bizottság elnöke beszélt. A jubi­láló szerkesztőséget Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke it üd­vözölte. (MTI) Tűzszünet Rhodesiában AMERIKAI ELNÖKVÁLASZTÁS Párbajok és esélyek Az 1980-as amerikai elnökvá­lasztás előtt sok szempontból különleges helyzet alakult ki az Egyesült Államokban. Az ener­giahiány, az egymással párosuló infláció és munkanélküliség, va­lamint Washington nemzetközi hatalmi pozícióinak folyamatos csorbulása következtében Car­ter helyzete meggyengült. A kor­mányon levő demokrata párt be­folyásos vezető köreiben felme­rült az a kínzó lehetőség, hogy a párt esetleg elveszítheti a vá­lasztásokat, amennyiben a sokat bírált és nem eléggé határozott vezetőnek tartott Carter marad a jelölt. Ilyen körülmények kö­zött került sor arra, hogy Ed­ward Kennedy szenátor, az utol­só, még életben levő Kennedy- fivér bejelentette igényét az el­nökjelöltségre. (A párt belső ve­zetési válsága nélkül ez valószí­nűleg csak 1984-ben következett volna be, amikor — miután egy elnök legfeljebb két hivatali idő­szakot „szolgálhat” végig — a demokrata párton belül aligha lett volna Kennedynek komoly vetélytársa.) Ebben a helyzetben rendkívül éles hatalmi harcra lehet szá­mítani a kormányzó demokrata pártban. Carter minden bizony­nyal keményíteni fogja magatar­tását. Ennek egyik jele, hogy a párt volt elnökét, a konzervatív szárnyhoz tartozó és rendkívül keménykezűnek ismert Robert Strausst bízta meg a választási kampány szervezésével. Egy má­sik, politikai természetű jelenség az, hogy a külpolitikában ke­mény vonalat követ Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó fo­kozatosan előtérbe kerül Vance külügyminiszterrel szemben. Erre utal, hogy a napokban (mint­egy előkészületképpen a kam­pány csatáira) átszervezték a Nemzetbiztonsági Tanácsot, ahol az erőviszonyok az eddiginél is jobban a kemény vonal híveinek javára tolódtak el. Figyelembe véve a gazdaság, a belpolitika és az amerikai stra­tégia területén egyszerre jelent­kező nehézségeket, Edward Ken­nedynek aligha van más dolga, mint hogy „kiigazítsa” a maga politikai vonalát. Eredetileg Ken­nedy a párt liberális szárnyához tartozott, és a déli államok tá­mogatását élvező Carterrel szem­ben elsősorban a keleti parton, valamint a nagy városi közpon­tokban voltak a fő támaszpont­jai. A liberális pozíciókból most szükségszerűen a centrum irá­nyába kell majd mozognia. Ken­nedy és Carter heves harcot vív­nak majd a jelöltség elnyerésé­ért. E harc kimenetelét nem le­het előre megjósolni. Az első támpontokat éppen az előválasz­tások eredményei nyújtják majd. Kennedy megjelenése mind­amellett politikai mozgást is ger­jesztett a másik oldalon: a re­publikánus pártban. Az ő fellé­pése előtt e párt berkeiben úgy vélték, hogy a meggyengült Cár­iért jóformán „akárki” megver­heti a republikánus jelöltek kö­zül, Ezért érintetlen maradt a párt szélsőjobb szárnyához tar­tozó elsőszámú jelölt, Reagan kaliforniai exkormányzó és haj­dani cowboy-filmszínész pozíci­ója. (Reagant a legutóbbi elnök- választás előtt az akkor hivatal­ban levő (köztársaságpárti) el­nök, Ford ütötte el a jelöltség­től. Fordot győzte le Carter sze­rény többséggel. (Ford jelenleg azt a szándékát hangoztatja, hogy nem indul a jelöltségért vívott harcban.) Kennedy felbukkanása annyi­ban változtatott a republikánus párton belüli harci feltételeken, hogy kételyek merültek fel Rea­gannal kapcsolatban. Carterrel szemben kielégítő ellenfélnek ítélték, de Kennedyvel már csak egy modernebb, határozottabtf je­lölt birkózhat meg. Kétfajta lehetőség merült fel. Az egyiket: Connally volt texasi kormányzó testesíti meg. Connal­ly egyike a legerőszakosabb, a legkeményebb — és a legjobb monopoltőkés kapcsolatokkal ren­delkező köztársaságpárti politiku­soknak. Ezért Reagan bírálói úgy gondolják, hogy ő lehet az a je­lölt, aki egy feltehetően brutális eszközökkel vívott és a jelöltek magánéletét sem kímélő válasz­tási harcban esetleg megverheti Kennedyt. A republikánusok jó­zanabb személyiségei elsősorban a szenátusi csoport vezetője, Ba­ker szenátor köré tömörülnek. Általánosságban megállapít­ható, hogy mind a három, jelen­leg „forgalomban levő” republi­kánus jelölt nemzetközi kérdé­sekben lényegesen jobbra áll Car- tertől és Kennedytől. Így például mindhárman elutasítják a SALT —II. szerződést, és mindhárman egy keményebb szovjetellenes po­litikai kurzus hívei. Ami az egész helyzetet mégis nyitottá és bi­zonytalanná teszi, hogy az or­szág lakosságának tömegeit első­sorban érdeklő belső problémák­kal kapcsolatban sem a jelenleg „színpadon levő” demokrata pár­ti, sem a köztársaságpárti jelöl­teknek nincs eredeti, hatásos el­képzelésük! Miután Carter az infláció és a munkanélküliség problémáit kifejezetten konzer­vatív pénzügyi eszközökkel (def­láció, hitelmegszorítás, kamatláb- emelés) közelíti meg, gazdasági stratégiája nem különbözik lé­nyegesen attól, amit egy Reagan, Connally vagy egy Baker indít­ványozna. Ami Kennedyt illeti, neki konzervatív irányba kell „kiigazítania” gazdaságpolitikai elképzeléseit, vagyis nem fog lé­nyegesen eltérni vetélytársai ál­láspontjától. Így az ország leglé­nyegesebb belső problémáiban a különbségek elmosódnak. —i —e NAPI KOMMENTÁR . • ' ■ >, •- .. Kulcskérdés ;a leszerelés Ismét üzenettel fordultak a szo­cialista országok a NATO,tagál­lamaihoz: késedelem nélkül kezd­jenek tárgyalásokat a közép-ható­távolságú nukleáris rakétafegyve­rekről. A Varsói Szerződés tagál­lamai külügyminiszteri bizottsá­gának berlini tanácskozásáról ki­adott közlemény megerősíti a szándékot: a szocialista közösség tárgyalásokat, a kölcsönös biz­tonság elvei alapján katonai eny^ hülést, leszerelést akar Európá­ban és az egész világon. Az üze­netben megnyilvánuló mély aggo­dalom oka az atlanti-tömbnek az a szándéka, hogy fokozza a fegy­verkezési versenyt, új pusztító eszközöket helyezzen el kontinen­sünkön. Az enyhülés bonyolult folya­mata immár több évre tekinthet vissza, s haszna nyilvánvaló az egész világ számára. Jótékony ha­tását bizonyította a Helsinkiben megtartott európai biztonsági és együttműködési értekezlet, s a tény, hogy a világ országai az év­tized elején lépéseket tettek a ka­tonai enyhülés irányába is. Meg­indultak a szovjet—amerikai tár­gyalások a hadászati fegyverek korlátozásáról, Bécsben pedig a közép-európai csapatok és fegy­verzetek csökkentéséről kezdtek megbeszéléseket a NATO és a Varsói Szerződés tagállamai. Ez a tárgyalási folyamat csak azért indulhatott be, mert a két vezető nagyhatalom, a két szövetségi rendszer között tényleges katonai erőegyensúly alakult ki. A szocia­lista országok azóta is készek^ ar­ra, hogy ezt az egyensúlyt ala­csonyabb szinten megőrizve, tár­gyalásokat kezdjenek bármely fegyverrendszer csökkentéséről. Így foglalt állást a Varsói Szer­ződés politikai tanácskozó tes­tületé 1978 novemberi moszkvai nyilatkozatában. A szocialista or­szágok az elmúlt években több olyan intézkedést kezdeményez­tek, amelyek az európai biztonság fokozását, a két szövetségi rend­szer közötti bizalom erősítését szolgálhatnák. Ilyen például az, hogy korlátozzák a hadgyakorla­tokon részt vevő katonák számát, tájékoztassák egymást a nagyobb csapatmozgásokról stb. A kezdeményezésekre, csakúgy, mint a .bécsi tárgyaláspkon ,.jtett, kompromisszumos szocialista ja­vaslatokra mind ez ideig nem ér­kezett pozitív válasz, sőt, az el­múlt években minden korábbinál veszedelmesebb fegyverkezési ter­vek beindítását határozták el a NATO vezérkarában. A közép­hatótávolságú amerikai rakéták kifejlesztéséről és európai telepí­téséről van szó. A berlini ta­nácskozásról kiadott közlemény rámutat: az új típusú fegyverek elhelyezésére irányuló terveknek az a céljuk, hogy a NATO kato­nai fölényre tegyen szert a szo­cialista országokkal szemben. A NATO 108 közép-hatótávol­ságú Pershing—2 ballisztikus ra­kéta, és 464 szárnyasrakétának nevezett hadászati robotrepülőgép rendszerbe állítását tervezi azzal az indokkal, hogy a korszerű szovjet rakéták állítólag fokozot­tan fenyegetik Nyugat-Európát. Pedig közismert tény, s ezt októ­ber 6-án Berlinben elmondott be­szédében Leonyid Brezsnyev is hangsúlyozta: a Szovjetunió az utóbbi tíz évben nem növelte kö­zép-hatótávolságú eszközeinek mennyiségét, sőt még csökkentet­te is azok pusztító erejét. A szov­jet állam vezetője ugyanekkor ja­vasolta a NATO-országoknak: kezdjenek tárgyalásokat a raké­ták kölcsönös korlátozásáról. A szovjet jószándékot jelzi, hogy Moszkva egyoldalú lépésként máris 1000 harckocsival és 20 ezer katonával csökkenti az NDK területén állomásozó csapatait. Igaz, az atlanti országok is tár­gyalásokat javasolnak — de csak a „pótfegyverkezésről” hozott döntés után! Ez a kísérlet arra, hogy az „erő helyzetéből”, tár­gyaljanak. Pedig a Varsói Szerző­dés országaival már eddig is minden ehhez hasonló kísérlet kudarcot vallott. A Varsói Szer­ződés tagállamainak, külügymi­niszterei éppen ezért nyomatéko­san hangsúlyozták: a rakétafe'gy- verek telepítéséről hozott döntés „lerombolná a tárgyalások alap­ját”. Ezt az üzenetet tudomásul kell venniük a NATO brüsszeli tanácsülése résztvevőinek, be kell látniuk felelősségük súlyát. „Az erőegyensúlyt az európai földré­szen nem a fegyveres erők növe­lésével, a fegyverkezési hajsza to­vábbi fokozásával lehet és kell fenntartani, hanem a katonai szembenállás csökkentésével, .kopkréj leszerelési -rj-, különösen nukleáris leszerelési intézkedések­kel” — állapítja meg á berlini üzenet. Változások a kistermelői sertésértékesítési szerződés feltételeiben Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt illetékeseinek nyilatkozata Országszerte megkezdték a jö­vő évi kistermelői sertéshizlalási szerződések megkötését. Az Ál­latforgalmi és Húsipari Tröszt illetékesei az MTI munkatársá­nak elmondották: a szerződések általában jól haladnak. A terme­lők megértéssel fogadták az új szerződési feltételeket, amelyek­nek lényege, hogy a korábbinál pontosabban és szervezettebben kell átadniok az állatokat. Ese­tenként azonban idegenkedést váltott ki a kistermelők körében — túlságosan „szigorúnak” tar­tották — az a rendelkezés, hogy négy hónappal az átadás előtt kell megkötniök a szerződést, megjelölve abban azt a hónapot, amikor sertéseiket értékesíteni kívánják. A tröszt a vállalatok bevonásával mérlegelte a terme­lők ilyen irányú aggályait és változtatott a feltételeken: négy­ről három hónapra szállították le a szerződéskötés és a teljesítés közötti időt. A kistermelők számára előnyö­sen változott meg a szerződéskö­tésnek egy másik feltétele is. A korábbiak szerint a tervezett át­adás időpontja előtt három hó­nappal kellett nyilatkozniok ar­ról, hogy a megjelölt hónapra le­szerződött mennyiséget melyik kéthetes időszakban adják át. A változtatás szerint ezentúl elég, ha a tervezett átadás időpontja előtt egy hónappal nyilatkoz­nak. Már a korábbi szerződéses feltétel is figyelembe vette a kis­termelőknek azt az érdekét, hogy lehetőségük legyen az átadásnál az eredetileg megjelölt hónappal szemben plusz-mínusz 15 napos eltérésre, mivel az állomány nem egyforma gyorsan hízik, továbbá a legjobb szándék mellett is adódhatnak előre nem várt idő- eltolódások. Ez a lehetőség vál­tozatlan marad ily módon a kis­termelők szinte teljes biztonság­gal elérhetik a szerződéses ára­kat, amelyek egyébként kilón­ként 2,50 forinttal magasabbak az idei áraknál. (Mint ismeretes, az új árak 1980. január 1-vel lép­nek életbe). A tröszt elhatározta azt is, hogy egyszerűsíti a szerződéses nyomtatványokat, mivel azok nyelvezete a termelők számára nehezen érthető. 1980. január 1- vel jelennek meg az új nyomtat­ványok, amelyek valóban csak a legszükségesebb adatokat, továb­bá a módosított feltételeket tar­talmazzák. Azonban addig is folytatják a szerződéskötéseket, amelyek létrejöttéről a nyomtat­ványokat januárban folyamato­san kicserélik. A kistermelők tá­jékoztatására külön írásos útba­igazítást adnak ki, ez tartalmaz­za majd részletesen a termelők jogait és kötelezettségeit, a for­galmazás módját, rendjét. Ezt a tájékoztató füzetet az új nyom­tatványokkal együtt adják majd át a kistermelőknek. A kistermelők a jelenlegi gya­korlat szerint az esedékes szállí­tásokról általában személyesen tájékoztatják az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt megbízottait. To­vábbra is várhatóan ez lesz az informálódás általános formája, de lehetővé teszik a kistermelők­nek azt is, hogy postai úton, elő­renyomtatott levelezőlapokon, közöljék szándékukat. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt vállalatai a kistermelők­kel kialakított partneri kapcsolat ápolását továbbra is igen fon­tosnak tartják; alapvető törekvé­sük továbbra is az, hogy a kis­termelők sertéstenyésztését, hiz­lalását elősegítsék és gondoskod­janak az értékesítés biztonságá­ról. A szerződéses feltételek fe­lülvizsgálatára, illetve módosítá­sára is ezért került sor. (MTI) Plenáris ülés Bécsben

Next

/
Oldalképek
Tartalom