Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)
1979-12-07 / 286. szám
1979. december 7. • PETŐFI NÉPE • 3 A munkásmozgalom és a munkássajtó Tallózás a Népszava 1905-ös évfolyamában A Népszava régi évfolyamait lapozgatva tapasztaltam, hogy a mostani Bács-Kiskun megye területéhez hasonló mezőgazdasági vidékeikről is elég sok információt tartalmaznak. Nélkülözhetetlenek a munkás- és a helytörténeti kutatás számára. 1905., a nemzetközi és magyar munkásmozgalom nagy fellendülésének az időszaka. A megélénkült politikai tevékenység megkövetelte a sajtó erőteljesebb támogatását. A nehézségek ellenére napilappá fejlesztették a sokáig magyar és német nyelvű, hetente, majd hetente kétszer kiadott szociáldemokrata újságot. Az 1903-as nagy aratósztrájkok, majd a következő évben a vasutasok megmozdulásai, a dualista-rend- szer válsága, a tömeggyűlések, az Oroszországból érkező hírek megerősíteni látszottak Ady Endre szavait: „Beteljesedtek az idők.” □ □ □ Szervezkedésekről, a kétkeziek öntudatosodásáról tudósítottak a Népszava vidéki hírei. Az 1905. január 10-i számból megtudjuk, hogy hat körzetben állított jelöltet megyénkben a szociáldemokrata párt. Kecskeméten Klárik Ferenc, Baján Kardos Jakab, Kiskunfélegyházán Bokányi Dezső lépett föl. A dunapataji kerületben Hodolán János, Bácsalmáson Rády Sándor vette föl a küzdelmet. Kiskunhalason Garbai Sándor képviselte a dolgozók érdekeit. Egy hét múltán a bácsalmási népgyűlésről közöltek lelkes sorokat. Kakastollas gyilkosok címmel vádolták a baja-szentistváni csendőrőrsöt. Állítólag agyonverték a hozzájuk kisebb bűnügyben beidézett Vörös Istvánt. Beszámoltak az első halasi pap nélküli temetésről. „Az öntudatos munkások százai kísérték ki a temetőbe a kis Szombati József koporsóját”, mint ezt a február 9-i számból megtudható. □ □ □ A munkáslap szókimondó őszinteségét, elvszerű következtetéseit nehezen viselte el az uralkodó rend. A Kecskeméti Lapok február utolsó napján hozta nyilvánosságra: „A ma délelőtti vonattal hozott Népszavát rögtön ott a vasútnál az állomásfőnök elkobozta.” Rendszeresen közölték, hogy mely üzemeket, építkezéseket bojkottálnak a munkások. Március végén például a kecskeméti Héjas Sándor házától tanácsolták el az ácsokat. A Népszava segítségével eléggé pontosan összeállíthatnók az első világháború előtti sztrájkok krónikáját. Az 1905. március 28-i szám — például — részletesen taglalja a kecskeméti szabómunkások követeléseit. Eszerint — Meleg és hideg December 4-i ,,időjárásjelentés'’ Hideg—meleg. Tűz... tűztűzü Kedvenc időtöltésem mostanában ez a társasjáték. Sokadmagammal játszom, és még nem értünk a végére ... Centrum Áruház, Kecskemét. Mérsékelten meleg a levegő. Eladónak és vevőnek egyaránt tűrhető. Talán a levegő lehetne frissebb — mert kedden reggel nyolc harminckor (vagy még?) eléggé áporodott. mar „Pedig még nem is fűtünk!” Alföld Aruház. Meg kell hagyni. itt jóval kellemesebb a klíma. Nyár óta légkondiconáló berendezéssel gondoskodnak a vevők jó közérzetéről. Gyenge napon jó. ha ötezren, máskor viszont — kivált így ünnepek táján — tíz-tizenöt- ezer ember is megfordul itt napjában. Megfordul? ... Valljuk be: sokunk siet, berohan ide télikabátban, bundában, meleg sállal a nyakán, mint ahoev ezen a kellemes keddi dél- előttön is meggyőződhettem róla. Kívül plusz tíz fok — belül, a földszinten 18, az emeleten meg 22.6 C-fok. A csúcs, mint mindig, a cipőosztályon van: 23,6. — Pedig még nem is fűtünk! — rajzol kezével felkiáltójelet a levegőben Hegedűs Ferenc igazgató. Csakugyan a meleget most még mi visszük magunkkal az áruházba. A hőforrás a testmeleg, azt is mondhatnánk: ki-ki alapon teszünk hozzá, jelenlétünkkel. Elnézem a lótó-futó embereket. A jólöftözöttség már-már túlöltözöttségbe csap át. Túlbiztosítjuk magunkat a „hideggel” szemben — pedig még nincs is igazán hideg! Fordítsuk ezúttal visszájára a „Lehet valamivel több?" mérleg mögüli kérdést: „Lehetne valamivel kevesebb?” Mármint kevesebb téli bunda, nyaksál, alatta meg vastag szövetruha — legalább jó időben, ha már decemberben is tavasz van... Talán egy praktikus tanács: a vastag télikabátot jó időben bátran a szekrényben vagy az autóban hagyhatjuk! Vagy a köny- nyebb felöltőt, ha úgy kényelmesebb, karra hajtva Is vihetjük az áruházi osztályokat járva. Tíz-tizenötezer embernek ruhatárat felállítani, bármennyire is szeretnék, nem tehetik az áruház vezetői. Tizennégy fok és kétujjnyi hézag Míg emitt a bunda lekívánkozik, alig száz méterrel odébb már zordabb az „éghajlat”! A Petőfi Sándor utcai népművészeti és háziipari üzletben akár rőzseláng mellett is melegednének, ha tudnának ... De nem tudnak! Csupán egy villanymelegítő „világol” a helyiség egyik oszlopának tövében. öda-odaszaladnak az eladók olykor a kezüket langyítani. egyebek közöt — hétszám-munka- bér helyett órabérre és 30 százalékos fizetésemelésre tartottak igényt. Elvárták a vasárnapi munkaszünet, és a napi 11 órás munkaidő szigorú betartását, sürgették az emberségesebb bánásmódot. Megrendültén írtak Vörös Margit bajai óivónő tragédiájáról. Nem jutott munkához, hiába végzett kitűnően, önmaga vetett véget életének elkeseredésében. (Április 7.) A válságos belpolitikai helyzetben a kiéleződött osztályösszeütközések hónapjaiban tartott országos szooiáldemokrata értekezleten igen határozottan foglalt állást a kecskeméti Villám elvtárs. „Az általános sztrájk az öntudat fegyvere. A kecskeméti ipari és földművelő munkások készen állnak rá.” (Április 26.) □ □ □ A Népszava tudósítója így örökítette meg a kecskeméti munkások május 1-i ünnepségét. „Népgyűlést rendeztek a Főiskola téren, melyen kétezren vették részt. A gyűlés színhelyéről jelszótáblák használata mellett, a város főutcáján négyes sorokban vonultak fel a nyári vigadóba ... Egész nap meglátszott a városon a munkásság ünneplése.” (Május 7.) Ugyanebben a számban döbbenetes tudósítás olvasható a bajai tűzvészről. A cikkíró szerint, főleg a szegényebbek lakta városrészekben pusztítottak a lángok. Május 11-én a kecskeméti építőmunkások két hét óta tartó bérküzdelméről tájékoztatta olvasóit a munkáslap. „Az összetartás még sokaki szilárdabb, mint volt a harc elején ... Vigyázzanak az elvtársak, hogy a mesterek ügynökeinek csábításai ne járjanak eredménnyel.” A nevezetes sztrájkot az váltotta ki, hogy bérkövetelés miatt több építőmunkásnak felmondtak. Az érdekükben tartott tömeggyűlésről, Garbai Sándor ezen elmondott beszédéről részletesen beszámoltak. Az egyhangúan elfogadott határozat szerint a szakszervezet Kecskemét városra építőmunkás-zárlatot mond ki, „amelyet az egész országban közhírré tesznek”, a kereset nélkül maradiakat segélyezik, vagy vidéken helyezik el. □ □ □ Az eseményekben gazdag. 1905- ös esztendőben példányszámát gyors ütemben növelő Néf»szavá- ban tallózó mai olvasó is átérzi a mozgalmakat irányító, a gyűléseken, sztrájkokban részt vevő munkások, parasztok, értelmiségiek elszántságát, mert a lap munkatársai az igazságnak megfelelően, a társadalmi haladást sürgetve számoltak be az ország állapotáról. Heltai Nándor Gyermekek éve - játékok éve A játék öröm — hirdeti egy plakát, s a rajta látható mosolygó indián arca is azt fejezi ki. A valóság azonban ez esetben is sokkal bonyolultabb, mint a látszat, ahogy azt egy szakember megfogalmazta: a játékgyártás színvonala, a választék lassanként olyan téma lesz, mint a labdarúgás, mindenki ért hozzá, mindenkinek van róla véleménye, és ezt el is mondja. Az elmúlt évben például 900 újságcikk jelent meg ebben a témában. Ez a szám magasabb, mint amennyi az azt megelőző négy évben összesen. Nagy kereslet A rendeltetésszerű hőforrás, a távfűtés távolról sem fűti rendesen a fektetett radiátorokat. Érintésre a fém hidege a válasz. — Tizennégy fok! — jelzi Ku- csora Józsefné boltvezető, majd „bemutatja” az ajtajukat: — Kétujjnyi hézag alul! Mínuszban ömlik be rajta a hideg. Szerencse, hogy ma megenyhült ... A boltvezető hideg-ügyben már túl van a hatodik telefonon. „Nem hozzám tartozik!” „Nem vagyunk illetékesek!” — kapja a fagyos választ mindenünnen. De hát ki az illetékes?... Csőtoldás után, hideg előtt... Noha az üzlet még csak hathónapos, már van „sztorija”. — Három hónappal a megnyitás után, a tusolóban kezdett visszaszivárogni a szennyvíz — emlékszik a kellemetlen esetre Kucsoráné —, mert annak idején a fővezetékkel nem kapcsolták egybe a WC-t és a zuhanyozót Sürgetésünkre aztán küldtek va- lahonnét három embert, aki megjelent hat új cementlappal, és egy eternitcsővel, a pótlást az üzletben elvégezni. Arra hivatkoztak, azért maradt el a csatlakoztatás, mert annak idején egy munkagép parkírozott a kérdéses helyen, az üzlet fala és a közterület határvonalánál. Ezért nem tudlak „hozzáférni”. A „hozzáférhetetlenség" nyoma azóta is meglátszik: foltnedv és salétromvirág a falon, bent, kívül, az utcán pedig a csőtoldás után visszamaradt mélyedés a flaszteren. Többször is körbejártam ezt a „nevezetes” helyet. Nem állt ott most se autó, se más, amely gátolná, hogy két vödör bitumennel az építők végre elfeledtetnék a csőtoldást... December 4-e, kedd. szép idő. De meddig?! — kérdezzük együtt most már mi is a boltosokkal és a vevőkkel. Az Ezermester- és úttörőboltban, valamint a BRK 241-es konfekcióüzletében sincs minden rendben a fűtés körül. Annál is inkább, mivel egyes ablakoknál a fűtőtestekhez egyszerűen lehetetlenség hozzáférni, úgy építették be őket annak idején. Ideje lenne, hogy intézkedje- nek. akiknek ez kötelességük! S ne várják meg, míg a tél benyújtja a számlát! Késő lesz... K—I. Két ev alatt törzsőrmesteri rendfokozat Két éve érkezett sorkatonai szolgálatra a határőrséghez Bakos János és Lepsényi József. Az alapkiképzés után szakkiképzes- ben részesültek, majd eredményeik, rátermettségük, s jelentkezésük alapján, tiisztestanfolyam- ra kerültek, öt hónap múlva tisztesek és az egység élenjáró katonái lettek. Előbb egy raj, később egy szakasz újonc katona szakmai-politikai ‘kiépzését és a szakaszban dolgozó rajparancsnokok irányítását bízták rájuk. A két Bács-Kiskun megyei fiatalember a szakaszparancsnoki beosztásban — ami egyébként zászlósi rendfokozattal bíró, hivatásos katona posztja — is helyt állt. Irányításukkal mindkét szakasz jó szinten teljesítette a szocialista versenymozgalom követelményeit, s az egység élenjáró szakasza címet érte el. Bakos János törzsőrmester bevonulása előtt a kunszentmiklósi Egyetértés Tsz-ben gépszerelő, Lepsényi József törzsőrmester pedig a Hosszúhegyi Állami Gazdaság géplakatosa volt. Leszerelésük napján a szakaszparancsnoki munkáról a következőket mondták: — Eredményesen csak az a parancsnok képes dolgozni, aki azonősülni tud a feladatokkal, és munkájában az irányító elöljárók mellett az alparancsnokok, vagyis a közvetlen beosztottak is folyamatosan támogatják. Ezt a támogatást mindkét irányból megkaptuk — jegyezte meg Bakos törzsőrmester. — A szakaszparancsnok' legfontosabb feladata a rajparancsnokok megismerése, tanítása, s a nevelési, oktatási és kiképzési módszerek adása. Ez a feladat is csak az elöljáróktól folyamatosan kapott segítséggel végezhető el eredményesen. — A szaikaszparancsnoki beosztásban másfél év alatt sokat lehetett tanulni, mert mind a katonai, mind a politikai foglalkozások vezetésére, igényesen kellett készülni, s rákényszerültünk a szabályzatok, szakirodalom olvasására, megismerésére. Ez a munka tehát hasznossá vált a fbglal- kozásvezető, de a tanítványok számára is — hallottuk Lepsényi törzsőrmestertől. A kiváló sortörzsőrmesterek a minap szereltek le a kiskunhalasi határőrségtől, s a régi munkahelyükre mentek dolgozni. Bakos János a termelőszövetkezetbe, Lepsényi József pedig az állami gazdaságba. G. B. 1970-ben az egy gyermekre jutó játékvásárlásaink összege 237 forint volt, két évvel ezelőtt pedig ennek a kétszerese. Ma már évente hazánkban 1,3 milliárd forint értékű játékot adnak el, s ez — még akkor iá, ha leszámítjuk belőle az áremelkedések hatását — szép eredménynek mondható. Igaz, az NSZK-tban hathétszerese, az Egyesült Államok- Dan nyolc-tízszerese, Japánban háromszorosa az egy lakosra jutó játékvásárlás értéke a miénkénék. S ha az ökokat keressük, sok minden eszünkbe juthat, csak az nem, hogy nálunk fukarul bánnánk a gyerekekkel: sok éves tapasztalat bizonyítja, hogy a boltokból először a drága — de jó — játékok tűnnek el, s ugyancsak ezt látszanak igazolni a játékboltok előtt álló hosszú sorok is. A valódi okok elsősorban a játék- gyártás és -forgalmazás hiányosságaiban kereshetők. A hazai játékgyártás mind ez idáig elsősorban nem a minőségi követelmények, hanem a nagy kereslet kielégítésére tett erőfeszítések szabályozták. Ez egyben azt is jelentette, hogy egészen a legutolsó évekig a TRIÁL — a játékokat forgalmazó vállalat — szinte mindent megvett, amit a kevés számú gyártó felkínált. Régi és új játékok Az Országos Műszaki-fejlesztési Bizottság két évvel ezelőtt tanulmányt készített a magyar játékok helyzetéről. Megállapították, hogy a választék szegényes, s feltűnő a játékok egymásra építettségének, variálhatóságának hiánya, esetlegessége. A magas ára ellenére is igen népszerű és csak a pult alatt kapható dániai Lego titka — többek között — ebben rejlik. A cég majdnem az ezredik típusú játékánál tart, s a legelső építőelemek nehézség nélkül kombinálhatók a mostani, legmodernebb játékok darabjaival. A választék korcsoportonként is eltérő. A leggazdagabb az óvodás- korúaké, míg a .legrosszabb a ser- dülőkorúak helyzete: azok-a játékok hiányoznak leginkább, melyek hatni tudnának a gyerek fejlődésben lévő tudat- és ízlésvilágára, s azok — mint például a barkácsfelszerelés —, melyek segítségével olyan tárgyakat készíthet, melyeket használni is tud. A játékválasztékot döntően befolyásolja az évente forgalomba Barangolás Bács-Kiskunban • Alsó fokú központ a kecskeméti járásban. Lakosainak száma 4416, területe 17 ezer 391 hektár. A megye leglátogatottabb idegenforgalmi területe. Állat- és növényvilága egyedülálló. kerülő játékok száma, aránya. Ezért — bár a statisztikák szerint — évente több száz fajta új játék kerül az üzletekbe, a kép nem ennyire rózsás: a vásárlót és a felhasználót (a gyereket) az egyáltalán nem elégíti ki, ha egy babát más ruhában, vagy más színű hajjal hoznak forgalomba — mindez csak a termelő, vagy az importáló szemszögéből számít újnak. (Az utóbbi évek egyik „nagy találmánya” a bűvös kocka valóban újnak számít: ezt a külföldi és belföldi hatalmas kereslet is bizonyítja.) Kevés a szaküzlet Jobbára hibákat soroltunk idáig, s jelenségeket. Az okok a gyái^ tásban és a kereskedelemben egyaránt fellelhetők. A játékkínálat szegényes voltának egyik okozója az, hogy a játékok gyártása és forgalmazása szinte mindenütt afféle melléküzemág, mellékes tevékenység: nincsenek sem nagy játékgyáraink, sem játékáruházaink. A már említett mintegy hetven játékgyártó vállalat, szövetkezet közül csak három-négy foglalkozik tiszta profilban a játékgyártással. A játékkereskedelmet jelentősen befolyásolják az eladási körülmények. A játékboltok előtt álló — gyakran százméteres sorok — nemcsak a megnövekedett igényeket mutatják, hanem azt is, hogy a boltok átbocsátó képessége alacsony. Ebben közre játszik az is, hogy az éves játékforgalom mintegy negyven százaléka két hónap alatt — novemberben és decemberiben — zajlik, de az is, hogy az országban összesen hetven játékszaküzlet van. A TRIÁL az utóbbi időkben többféle módon próbálta enyhíteni a kereslet egyenetlenségét, többek között azzal is, hogy idényvásárokat szervezett. Mi várható a jövőben? A játékgyártás problémáit tüzetesebben elemezve, mélyebbre kellene néznünk: kezdve az érdekeltségtől egészen az irányítás, az alapanyag- és szerszámellátás problémájáig. A szakemberek egy dologban egyetértenek, s ez pedig az, hogy a kibontakozás nem könnyű. A mennyiségben és minőségben egyaránt elégtelen játékgyártás fejlesztésére 1980-ig százmillió forintot irányoztak elő. Az ELZETT győri gyárának fejlesztésére például 40 millió forintot adtak, de jelentős támogatást kapott több szövetkezet például Debrecenben és Szarvason, Nagykőrösön pedig új fajátékgyár épül. Mindezek erdményeként szeretnék elérni, hogy a hatodik ötéves tervben a hazai játéktermelés megkétszereződjék. Gond, megoldásra váró probléma van tehát elég. 1979. a gyermekek éve, s bár nem mondhatjuk, hogy a játékgyártás mostoha gyermek, ahhoz — mint a plakát szövege is állítja — hogy a játék valóban mindenkinek öröm tegyen, sok mindennek kell történnie. F. S. P. Az új magyar zene a rádióban A Magyar Rádió műsorainak több mint 60 százaléka zenés program, s jelentős részt képvisel ebből az új magyar zene bemutatása. A rádió évtizedek óta jelentős feladatának tartja az új magyar zene bemutatását, felkarolását. A zeneszerzőktől rendszeresen rendel kompozíciókat, s a szimfonikus zenekar, az énekkar, a gyermekkórus, valamint „külső” előadóművészek közreműködésével gondoskodik azok bemutatójáról. Szezononként több mint hétszáz alkalommal kerül műsorra új magyar zenekari és kamarazenei mű, valamint számtalan kórus, fúvós, népzenei és szórakoztató zenei alkotás. Az új magyar zene népszerűsítésének fontos eszközei a speciális akciók, sorozatok. Évente megrendezik a kritikusok és a közönség díjáért folyó seregszemlét, amelyet egy szakmai és egy társadalmi zsűri értékel. \ Jövőre rendezi meg a zenei főosztály — az 1975-ben sugárzott öt esztendő új magyar zenéje 1970-től 1974-ig című összefoglaló, reprezentatív sorozat után — a második ciklust, amely az 1975- tól 1979-ig született új magyar műveket mutatja be. A téli hónapokban mintegy félszáz új zenekari, kamarazene-, kórusművet és zenés darabot rögzítenek szalagra a rádióban. (MTI)
