Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-05 / 284. szám

i • PETŐFI NÉPE • 1979. december 5. KEZDEMÉNYEZŐ FELSŐLAJOSIAK Tizennégymilliós behozatalt helyettesítő termék Neves kertészkedő gazdaság a Kiskunságban az Almavirág Szak- szövetkezet. őszibarackja, almája, szőlője és egyéb terméke számos, értékes díjat szerzett már egy- egy kiállításon. A nyaranként La- josmizsére látogató külföldi turis­ták — a szakszövetkezet híres, sportló-tenyésztésén kívül — mél­tán megcsodálják a felsőlajosi szőlős-, gyümölcsöskertek kincsét is. A Kecskemét-szikrai Állami Gazdasággal együttműködve 1979- ben 100 hektár zalagyöngyét, sasz- lát, kékfrankost telepített a szö­vetkezet. Ezzel a költséges, de pár év múlva bőven visszatérülő be­fektetéssel, már 230 hektárra nőtt a szakszövetkezet gépi művelésre alkalmas, nagyüzemi ültetvénye. A gépesítés ellenére, temérdek munka van még mindig a szőlő­ben, gyümölcsösben, amelyet csu­pán kézzel lehet elvégezni, mert alkalmas gépet nehéz beszerezni. Ilyen például a metszés, a kacso­lás, a kötözés, s bizonyos tekintet­ben a szüretelés is, hiszen a szőlő­kombájnnal összegyűjtött termést nyomban fel kell dolgozni. A ke­reskedelmi értékesítésre szánt gyümölcsöt, szőlőt továbbra is da­rabonként, fürtönként kell leszed­ni, mert csak úgy tárolható, szál­lítható. Ezért is van olyan sok dol­gos kézre szükség a felsőlajosi szakszövetkezetben, ahol egyéb­ként a kezdeményező készségben nincs hiány. A mezőgazdasági szakszövetke­zetben, különösen ott, ahol olyan kedvezőtlen a termőhelyi adottság, mint a felsőlajosi homokon, igen jelentős a szerepe a kiegészítő te­vékenységnek. Ennek az ágazat­nak az árbevétele — országosan — meghaladja a szövetkezeti be­vételnek a 30 százalékát, s kisebb, nagyobb mértékben csaknem va­lamennyi közös gazdaság foglalko­zik ilyennel. A kiegészítő tevé­• A lajosmizseiek saját szerkesztésű, kivitelezésű gépével egyszerre 2 ezer darab alufólialap méret­arányos vágását, sarkalását lehet elvégezni. • A palackdíszítő, zárókupak fólialapját szabja méretre a félautomata vágófej. Az otthon dolgozó asszonyok ebből alakítják késztermékké, amelyet a szakszövetkezet gépkocsija szállít el a felsőlajosi tanyaközpont gyűjtőhelyeiről. (Pásztor Zoltán felvételei) kenységben rejlő lehetőség még koránt sincs kihasználva. Ezért is dicséretes az a kezdeményezés, amelyre a felsőlajosiak vállalkoz­tak. Néhány évvel ezelőtt alumí- niumfólia-üzemet nyitott az Al­mavirág, hogy a hazai borászat­nak díszítő fóliát gyártson az ita­losüvegekre. Végső soron ez olyan kiegészítő tevékenység, amelyik nincs messze a szőlőtermesztéstől, borászattól. A fóliaüzemben egész éven át azok a lányok, asszonyok dolgoznak, akik a kertészeti idény­munkában is igen tevékeny részt vesznek a szőlőben, gyümölcsös­ben. Rajtuk kívül otthon dolgozó asszonyokat is foglalkoztat a szak- szövetkezet kiegészítő ágazata — jelenleg kétszázhúszat —, akik a családnevelési, a háztartási mun­ka mellett, a műhelyben méretre szabott fémfóliából az üvegdíszítő kupakot el tudják készíteni. Az Almavirág szerszámlakato­sai, műszerészei házilag olyan munkagépeket gyártottak, ame­lyeknek a segítségével megkezd­hették a ma használt, korszerű palackozó gépsorokra alkalmas, boros-, pezsgősüveg-díszítő fólia­kupak előállítását a hazai borá­szat számára. Ezzel a megoldással a szakszövetkezet 14 millió forin­tos külföldi behozatalt tesz feles­legessé. Az Almavirágban szerkesztett, kivitelezett és egytized milliméter tűrési pontossággal működő gé­pekkel méretre szabott fém fólia­lapból a szakszövetkezet műhelyé­ben dolgozók, valamint a háztar­tási munkán kívül a kiegészítő ágazat számára, otthon dolgozók maguk is el tudják készíteni a pa­lackkupakot. A vágógépek jól sikerültek, és olyan teljesítménnyel működnek, hogy segítségükkel a szakszövetke­zet 1980-ban már 40 millió boros-, valamint 30 millió pezsgőspalack­hoz képes, különböző méretre sza­bott fólialapot, s abból kupakot gyártani. Ily módon jelentős kül­földi behozataltól mentesíti az Al­mavirág a hazai borászatot és pezsgőgyártást. K. A. A Kunszentmiklóson postára adott és a lapunkhoz a napokban megérkezett levelezőlap soraiból az derül ki, hogy egyik olvasónk lakóházat szeretne vásárolni, de még nem sikerült összegyűjtenie a szükséges összeget. Hallotta azonban, hogy e célból pénzinté­zeti támogatás is igényelhető. Nemcsak a saját nevében kérdezi: milyen feltételek esetén lehet megkapni az ilyen rendeltetésű pénzt? Az Országos Takarékpénztár kölcsönszolgáltatása valóban ki­terjed a családi ház vásárlására is. Az ügylet lebonyolításának egyik alapfeltétele, a kérdéses épület legalább hat hónapja áll­jon üresen, s azt a tulajdonosa értékesítés céljából ajánlja fel a helyi tanácsnak, amely ezáltal felhatalmazott a vevő kijelölésé­re. Eme határozata után készít­hető el az adásvételi szerződés, amelyet a kölcsönkérelem mel­lékleteként több példányban kell elküldeni a területileg illetékes OTP-fiókhoz, ahol döntenek a pénz folyósításáról, s megállapít­ják a visszatérítés idejét, illetve havi részletét. Fontos tudni, a vevőnek a vételár 90 százaléká­ig terjedő, de legfeljebb 50 ezer forint kölcsön adható, ám ha ál­lami vállalatnál dolgozó munkás­ról, vagy legalább Ihárom kisko­rú gyermek eltartásáról gondos­kodó családról van szó, az ösz- szeghatár 100 ezer forintig nö­velhető. Ez a hitel a városokban és a kiemelt nagyobb települése­ken — mint például Kunszent­miklóson — történő vásárláshoz nem adható, arra tehát csak a kisebb településeken lakók tart­hatnak igényt, különlegesen mél­tányolható esetben azonban a megyei tanács vezetői adhatnak felmentést e rendelkezés alól. Végezetül közöljük, Bács-Kis- kunban idén megközelítőleg két­százan vettek fel ilyen kölcsönt a pénzintézeti fiókoktól. ■ KÉRDEZZEN - FELELÜNK ■ Adható-e OTP-kölcsön házvásárláshoz? Mikor évül el a bérügyi követelés? A nyugállományban levő kis­kunhalasi Kiss László a kevéske társadalombiztosítási ellátásának kiegészítéseként immáron két esz­tendeje dolgozik éjjeliőrként az egyik szolgáltató vállalatnál, melytől még egyszer sem kapott éjszakai pótlékot. Bár e mulasztá­sára végre rádöbbent a cég, még­sem mutat hajlandóságot az elma­radt összeg kifizetésére. Igényt tarthatok-e a követelésemre, vagy az már elévült?” — tudakolja ol­vasónk. Mindenekelőtt elmondjuk, hogy az éjjeliőr is jogosult az éjszakai pótlékra — nem tévesztendő mindez össze a műszakpótlékkal, hiszen az nem illeti meg e mun­kakört betöltő dolgozót —, mely a havi törzsbér 10 százalékának felel meg, ami lehet magasabb összeg, ha arra lehetőséget ad a kollektív szerződés. A bér ebbé­li tételét természetesen a mun­kaszerződésbe is bele kell fog­lalni, a panaszból viszont arra következtetünk, hogy az efféle adminisztrációs „formasággal” szintén adós a munkaadója, hi­szen ha nem így lenne, ön bizo­nyára már sokkal hamarabb fel­figyel a javadalmazása körüli hiányosságokra. Ami pedig a konkrét kérdését illeti, arra ked­vezően válaszolhatunk, hiszen a bérügyi, s általában a munkavi­szonnyal kapcsolatos követelés az esedékességtől számított három éven belül évül el. Minthogy a munkáltató két évre járó éjsza­kai pótlékkal tartozik önnek, az összeget feltétlenül meg kell kap­nia. Javasoljuk, írásos kérelem­mel forduljon a vállalat vezető­jéhez, s ha az intézkedésével nem ért egyet, panaszát a helyi mun­kaügyi döntőbizottság elé terjesz- sze. INTÉZKEDÉSI TERV KÉSZÜLT AZ ÉSSZERŰ ENERGIAGAZDÁLKODÁSRA A BAJAI AUGUSZTUS 20. TSZ-BEN 1800 TONNA SZALONCUKOR Anyagi érdekeltség a takarékosságban A mezőgazdaság energiafelhasználása az eltelt csaknem két évtized alatt megnégyszereződött, ezen belül tizenötszö­rösére emelkedett a villamosenergia-fogyasztás. Növekedett az úgynevezett energiaigényes ágazatok száma, amely ko­rábban nem tartozott ebbe a körbe. A baromfi- és sertés- tartásban különösen jelentős a különféle energiafelhasználás, ugyancsak az utóbbi évtizedekben váltak általánossá a ter­ményszárító berendezések is. Az energia áránalt emelkedése szükségessé tette, hogy valamennyi mezőgazdasági üzemben vizsgálják meg annak lehetőségét, miként lehet kevesebb fel- használásával a korábbiakhoz hasonló, illetve a növekedést is biztosító termelést produkálni. Erre ösztönzik az üzeme­ket a már ismert és 1980-tól bevezetésre kerülő termelői és felvásárlási árak. Már korábban az MSZMP KB 1978. március 15-i határozatában is megfogalmazódott az ésszerű energiagazdálkodás szükségessége és az ezzel összefüggő ta­karékosság. A párt- és gazdaságvezetők együttes ülésen vitatták meg nemrég a bajai Augusztus 20. Tsz- ben a szövetkezet energiafelhasz­nálásának helyzetét, és intézke­dési tervet fogadtak el a fokozott takarékosság érdekében. Ennek egyik általános, legjellemzőbb vonása, hogy az energia felhasz­nálását irányító szakembereket, valamint azokat a dolgozókat, akiknek napi munkája összefüg­gésben van ezzel, anyagilag is ér­dekeltté tették a takarékosságban. A másik, ugyancsak általánosít­ható vonása az intézkedésnek: az energiafelhasználás csökkentését úgy tervezik, hogy az ne okozzon fennakadást, termeléscsökkenést és minőségi romlást. A növénytermesztésben legfon­tosabbnak az optimális időben végzett talaj-előkészítést, a szán­tásmélység helyes megválasztását, ezzel összefüggésben pedig az al­kalmazott gépek termelékenységé­nek, kihasználásának fokozását, a traktorok üzemanyag-fogyasztá­sának csökkentését tartják. Ennek érdekében változás lesz a talaj­művelési technológiában. Ezentúl nem végeznek minden esetben őszi mélyszántást. Ahol lehetsé­ges, nehéztárcsával művelik meg a földet, amelynek vontatásához lényegesen kevesebb energia szük­séges, és gyorsabban is elvégez­hető ez a feladat. A nagy erőgé­pek jobb kihasználását a különféle munkagépek összekapcsolásával oldják meg. így egyszerre elvé­gezhetnek például talaj-előkészí­tést, vegyszerezést, stb. Általános­sá teszik a jövőben a nagy telje­sítményű erő- és betakarító gé­pek két műszakos, illetve nyújtott műszakos üzemeltetését. A szárítóberendezések nagy energiafelhasználását többféle módon szeretnék mérsékelni. A többi között azzal is, hogy olyan fajtákat termesszenek, amelynek nedvességtartalma a betakarítás­kor az általánosnál alacsonyabb, szárításához tehát kevesebb ener­giára lesz szükség. Ma már kap­ható egy berendezés, amelyet a Pannónia Társaság ajánl a szö­vetkezeteknek és a szárítóberen­dezésekre lehet szerelni. Ez a nedvesség függvényében szabá­lyozza a szárítás mértékét. , Egy ilyen berendezés megvásárlásától ugyancsak jelentős költségcsök­kentést várnak. Egyre inkább el­terjed a szárítást nem igénylő, nedveskukorica-tárolási módszer. A csávolyi Egyesülés Termelőszö­vetkezetben kísérletezték ki ezt az eljárást, és a kedvező tapasz­talatok a bajai termelőszövetke­zetet is arra serkentik, hogy al­kalmazza ezt a módszert. Emel­lett még megpróbálkoznak a szén- dioxidos, szárítás nélküli, táro­lással is. Az állattenyésztés takarmány­igényét messzemenően figyelem­be véve, a korábbi évekhez képest jelentősebb mennyiségű silót ké­szítenek. Ehhez például kísérlet­képpen a kukoricanövény zúzva történő betakarítását is megoldot­ták ezen az őszön. A tömegta- karmány-veszteségek csökkenté­se érdekében pedig úgynevezett palánksilót építettek. A növény- termesztés melléktermékeit, az élelmiszeripari hulladékokat, ugyancsak hasznosítják a takar­mányozásban. Az erőgépek karbantartása, ja­vítása, a rendszeres szervizmun­kák elvégzése ugyancsak össze­függ az energiatakarékossággal. Törekednek arra, hogy a meghi­básodott alkatrészeket, az egysze­rűbb, de drágább cserélés helyett, megjavítsák. Központi gépparkot és javítóműhelyt hoznak létre, és ugyancsak centralizálják az anyaggazdálkodást is. A szállítá­sok, anyagmozgatások jobb szer­vezésével, ütemezésével meg akarják szüntetni az úgynevezett üresjáratokat, ugyanakkor a szál­lító kapacitás jobb kihasználását is elősegítik. Az újításokat nagy figyelemmel kísérték a szövetke­zetben, a jövőben még inkább így lesz. A legapróbb javaslatokat is gyorsan megvizsgálják és gondos­kodnak alkalmazásukról. Jól tudják a szövetkezetben, hogy a feladatokat csak akkor le­het megvalósítani, ha jelentősen változik a munka színvonala, a szakszerűbb, pontosabb, jobb mi­nőségű munkavégzés kerül előtér­be. így valósulhatnak meg a ta­karékossági elképzelések, növe­kedhet a hatékonyság is. A minő­ségi munka a keresetekben job­ban tükröződik az elkövetkezen­dő hónapok, évek során. Egyrészt önelszámoló ágazatokat alakíta­nak ki, másrészt pedig differen­ciált, rugalmas bérgazdálkodást valósítanak meg. Cs. I. • A Magyar Édesipari Vállalat Budapest Csokoládégyárában az idén ezernyolcszáz tonna szalon­cukrot gyártanak. (MTI-fotó: Tóth Gyula felvétele — KS) ÚJ SZARVASMARHA­TELEP GECSÉN • Rekordidő alatt, tízhónapi munkával készült el a vaszari Hunyadi Termelőszövetkezet új ezer férőhelyes szakosított szarvasmarhatelepe Gecsén. A 40 millió forintos beruházási költséggel, korszerű technológiá­val épült félig földbe süllyesztett istállókkal kialakított telepet a szövetkezet szakemberei maguk építették. Az új telepen 1980-tól évente mintegy 4,5 millió liter tejet fognak termelni. Milyen minőségű a szárazkolbász? A Baján lakó Zsuffa Zoltánná sokak véleménye alapján közölte szerkesztőségünkkel, hogy a köz­kedvelt szárazkolbász minősége egy idő óta kívánnivalót hagy maga után. Eme áru ugyanis ese­tenként olyannyira lágy, hogy alig különbözik az úgynevezett lángolt, tehát a lényegesen olcsóbb kolbászból. Olvasónk úgy véli, ezek az esetek a vevők megkárosításá­val egyenlők, majd az iránt érdek­lődik: van-e kötelezően betartan­dó előírás a szóban forgó húsáru gyártását és forgalmazását ille­tően? Januárban lesz harmadik éye, hogy érvényben van az élelmi­szertörvény, mely többi között kimondja, hogy mindenféle élel­miszert jó minőségben kell elő­állítani. Vagyis a szárazkolbász­nak például száraznak kell len­nie. Hogy a követelményeknek, s a szabványban rögzített szigorú technológiai utasításoknak mi­képpen tesznek eleget a gyártók, az kideríthető a gyártmánylapról, melyet minden üzemben és vál­lalatnál szükséges vezetni, s a gyártástól számított öt évig meg­őrizni. Mi azt nem tudhatjuk — hiszen ilyesmit kideríteni hivata­los vizsgálat dolga —, hogy a húsiparhoz tartozó egyik-másik vállalatnál, vagy a hasonló ter­méket készítő egyéb cégeknél mennyiben tesznek eleget az eb­béli kötelezettségeknek, csak a tényt erősíthetjük meg, valóban gyakorta bírálják megyeszerte a vevők a szárazkolbászok nem megfelelő minőségét. Márpedig a teljes ár kifizetése ellenében joggal vár mindenki kifogástalan minőségű élelmiszert. Az ilyen okok miatt bosszankodó — és ál­lításuk alátámasztásához kellő bizonyítékkal is rendelkező — olvasóinknak azt tanácsolhatjuk, kifogásukat a vásárlás helyszí­nén, az üzletben közöljék, de mód van arra is, hogy a termék meg­vizsgálása céljából a megyei élel­miszer-ellenőrző és vegyvizsgáló intézethez — Kecskemét, Széche­nyi körút 29. — fordulhatnak. Létesíthető-e gazdasági épület hobbitelken? A Kecskemét, Lánchíd u. 1/b. szám alatt lakó Fazekas Pálné és még jó néhány olvasónk hobbite­lek tulajdonosa. E területükön szeretnének építeni mellékhelyisé­get, hogy ott szerszámokat helyez­zenek el, vagy eső elől megvédjék magukat. Többektől úgy értesül­tek, hogy bejelentés, illetve hiva­talos engedély nélkül foghatnak munkájukhoz. Mások lebeszélték őket, mondván, a hétvégi ingatla­non semmiféle építményt nem le­het létesíteni. „Mi hát az igazság ez ügyben?” — kérdezi mások ne­vében is. A kecskeméti Városi Tanács műszaki osztályának vezetőjé­től, Hegyes Ferenctől megtudtuk, hogy a megyeszékhely peremke­rületében található hobbiföldek Csehszlovákia legnagyobb ipa­ri-gazdasági egyesüléséhez. a Skoda Művekhez — több gép­gyár, tudományos-kutató és ter­vező intézet tartozik. Termékeit sok országban ismerik. A Skoda exporttermékeinek kétharmad részét a szocialista országok vá­sárolják. A Skoda Művek negyven ipar­ág számára gyárt berendezése­ket. Többek között atomerőmű­reaktorokat, nagy teljesítményű turbinákat és generátorokat vil­úgynevezett egyéb belterületnek, zárt kertnek minősülnek. Ez any- nyit jelent, hogy ott hatósági en­gedély alapján lehet csak végez­ni építési munkálatokat. Mint azt a jogszabály előírja, az ilyen térségben maximum 12 négyzet- méter alapterületű gazdasági épület létesíthető. A kérelemhez egyebek között csatolni kell a helyszínrajzot és az építkezés műszaki terveit, s ha a bennük foglaltak megfelelnek az Orszá­gos Építésügyi Szabályzat . elő­írásainak, a benyújtástól számí­tott 30 napon belül engedélyezi a tanács az építkezést. összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/m. lanytelepek számára, hengersoro­kat kohászati gyárak részére, trolibuszokat és villamosmozdo­nyokat. A testvérállamok üzemei és egyesülései között, a Skoda Mű­veket is beleértve, szoros integ­rációs kapcsolatok alakultak ki. Az atomenergetika fejlesztésé­ben való együttműködés egyik példája a Jaslovské Bohunice-i atomerőmű első, 440 ezer kilo- wattos blokkjának üzembe he-, lyezése. Berendezések negyven iparágnak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom