Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-29 / 303. szám

1979. december 29. • PETŐFI NÉPE é 3

Hogyan készült az 1980. évi terv?

Vasárnap napvilágot látott a magyar népgazdaság 1980. évi terve.

De vajon hogyan készült ez a terv?

Az Országos Tervhivatalban nagy és hozzáértő szakembergárda foglalkozik a népgazdasági tervezéssel. A jövő évi terv készítésének előkészítő munkálatai már ez év májusában megkezdődtek, éppen úgy, mint a korábbi években.

A munkát azzal kezdik, hogy becsléseket készítenek: mekkora lesz év végén a termelés felfutása az iparban, a mezőgazdaságban; milyen mértékben emelkedik a munka termelékenysége; mennyi lesz a nemzetnek a gazdasági tevékenység révén keletkező jövedelme. Megnézik. hogy várhatóan hogyan alakulnak majd az általunk külföldre kivitt és a külföldről behozott termékek árai, tehát hogy a cserearány javul-e vagy romlik.

Így volt ez ebben az évben is. Sajnos, a cserearányok újabb romlására kellett számítani Főleg az olajárak emelkedése miatt már májusban világos volt, hogy az általunk behozott termékek árszínvonala gyorsabban nő 1979-ben, mint a kivitt, termékek ára. Ez nagyon megnehezítette a tervezési munkát. Miután elkészültek a Tervhivatalban az 1979-re vonatkozó becslések és a legfontosabb előirányzatok 1980-ra, ezt az Állami Tervbizottság megtárgyalta és határozatot hozott. A további munka már ennek a határozatnak az alapján folytatódott. Szeptember elejére kidolgozták az 1980. évi terv irányelveit, főbb szempontjait.

Ekkorra már rendelkezésre állt az első félév minden adata, így csak a második félévet kellett megbecsülni, s az 1979. évi várható teljesítést kiszámolni. Most már nemcsak a külgazdasági cserearányok romlása okozott nehézséget, hanem az is, hogy a nyáreleji nagy szárazság miatt a kalászosok termése visszaesett. Ez befolyásolta az 1980. évi tervszámokat is, hiszen gabonafélékből sokat exportálunk, s ennek jó részét tavasszal.

Másutt is nehezebb

%

A cserearányromláshoz és a szárazsághoz még egy nehézség csatlakozott: a szocialista táboron belül egy idő óta nehezebbé váltak a termelésnövekedéshez többletként szükséges anyagok, olaj stb. beszerzési lehetőségei. Minden szocialista országban folyamatos a termelésnövekedés, és így az anyag- és energiafelhasználás emelkedése is. A Szovjetunió évről évre jelentősen növeli az olajkitermelést, de most éppen olyan feltárási szakaszban van, amikor aránytalanul nagy erőfeszítésekkel tudja csak az új szükségleteket fedezni. Hosszabb távon valószínűleg ez nem okoz gondot, de most — két-három évig — igen. Szükséges volt az 1980. évi tervkészítés során figyelembe venni, hogy nem nőhet olyan mértékben a felhasználás, mint a termelés. Vagyis növelnünk kell az anyagkihozatalt, csökkenteni kell a gyártmányok egységére jutó anyag- és energiafelhasználást. Jelentős megtakarítási tartalékaink birtokában ez reálisnak, megvalósíthatónak tűnik.

■ A számítások kiderítették, hogy az ideihez képest nem kell a gazdasági növekedés ütemét tovább lassítani, hiszen a tartalékok feltárása is hoz valamit. Mindezt alátámasztotta, hogy az 1979. év jobban sikerült, mint az 1978-as. Sok olyan termékünk van, amiből fokozni tudjuk a termelést. Nem lesz ez könnyű, hiszen főleg az exportot kell növelnünk. A külföldi piacokon pedig nehezebb az árukat elhelyezni, mint belföldön. Itthon nem fog nőni a lakossági kereslet, mert a nemzeti jövedelem belföldi felhasználását vissza kell fognunk, csak így tudjuk pénzügyi helyzetünket javítani.

Szokatlan feladat

A nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának csökkentése a tervezési szakembereket nehéz feladatok elé állította, hiszen eddig szinte mindig csak növekedést terveztünk mindenben. Szokatlan volt az új feladat. A számítások azt igazolták, hogy a belföldi felhasználás csökkenése már 1979-ben bekövetkezik, tehát tovább csökkenteni nem kell. A beruházások az 1978. évi szinten maradtak, a készletnövekedés üteme jelentősen csökkent. A lakosság fogyasztása valamivel az 1979. évi tervszám alatt maradj főleg a fogyasztói árak emelésének és a nem teljes ellentételezést nyújtó jövedelemkiegészítésnek a hatására.

Amikor a Minisztertanács szeptember elején az irányelveket megtárgyalta, már ezeket a fejleményeket alapul tudta venni. Ekkorra befutottak a gazdasági minisztériumok értékelései, javaslatai is. A Minisztertanács határozata alapján meg lehetett kezdeni a tervszámok végleges kidolgozását — figyelembe véve a bekövetkezett cserearányromlást, a tervezettnél kisebb mezőgazda- sági termést és a beszerzési piacok nehézségeit. Persze a baj nem jár egyedül. Befutott egy negyedik nehézség is: nőtt év közben a bizonytalanság a nemzetközi piacokon.

Ezért még inkább be kellett építeni a tervbe a szigorú „egyensúlyi politikát”. Ekkor már október volt.

300 oldalas szabályozó

Közben a Pénzügyminisztériumban, a Munkaügyi Minisztériumban és több más központi irányító szervben befejeződött a gazdasági szabályozórendszer módosításának rendeletekbe foglalása, s ez meg is jelent november első hetében — majdnem háromszáz oldal terjedelemben. Főtt is a vállalati vezetők feje, hiszen még sok mindent maguk sem tudtak 1980-ra vonatkozóan. Annyit azonban mégis tudtak, hogy 1980- ban a nemzeti jövedelem belföldi felhasználásának mértéke az előző évhez képest nem csökken. A lakossági fogyasztás valamelyest nő, a vásárlóerőben kifejezett bérek — az úgynevezett reálbérek — az 1979. év második felének szintjén maradtak. A beruházásra fordított nemzeti jövedelem némileg csökken.

Igen nehéz volt a mezőgazda- sági termelés emelkedésének meg/

tervezése, hiszen az alapul vett év — 1979 — igen fúrcsa év volt. A nagy szárazság ellenére a mezőgazdasági termelés nem esett vissza. Több termékből rekord- termésünk volt. Ki tudja megjósolni, hogy mi lesz jövőre? Becslések lehetnek, de tervszámot kidolgozni nehéz. Egyelőre az időjárást nem tudjuk tervezni, az esőnek nem tudunk parancsolni. Több évtized tapasztalata alapján úgy döntöttek, hogy nagyjából két évi növekedésnek megfelelő termelésnövekedést tervezve és feltételezve, hogy 1980-ban nem lesz sem nagy szárazság, sem túl sok és rosszkor jövő eső. Néhányszor már előfordult, hogy 3—4 százalék helyett 7—8 százalékos emelkedést terveztek egy rossz év után, és „bejött”. Ez most is elképzelhető.

A matematika főtantárgy

És mennyi lesz a vállalatok nyeresége, az állami költségvetés bevétele? Hiszen ettől függ, hogy az államnak mire lesz pénze! Január elsejétől új termelői árrendszer lep életbe. Megváltozik az árkalkuláció rendje. Nagyon sok terméknél az árat a külföldi beszerzési, illetve eladási árhoz kell igazítani és ezek jelentősebb és tartósabb változásait a hazai termelői — gyári eladási — árakban folyamatosan követni. A ' becslések azt mutatták,- hogy — bár egy-egy vállalatnál a nyereség jelentősen változni fog, a népgazdaság egészében nagyjából az 1979. évi szinten lesz. Kemél- jük, a vállalatok majd rácáfolnak a Tervhivatalnak erre a józan tervszámára és tovább növelik nyereségüket a termékek korszerűsítésével, a berendezések és a munkaidő jobb kihasználásával. Szükség is lesz erre, hiszen a terv teitételezi, hogy a munka terme- lékenysege az iparban és az építőiparban gyorsabban nő majd, mint maga a termelés. Húsz-harminc ezer ember felszabadul olyan gazdasági és más területekre, ahol égető a munkaerőhiány.

Egyébként az Országos Tervhivatal szakemberei azt mondják, hogy jövőre a munkaerőhiány már nem lesz olyan elviselhetetlen, mint az utóbbi években volt. Munkanélküliség nem lesz, bár előfordulhat, hogy egy-egy megyében, járásban kisebb foglalkoztatási gondok jelentkeznek. Bíznak abban, hogy a termelésüket felfuttató vállalatok, ágazatok a felszabaduló munkaerőt gyorsan és zavarmentesen foglalkoztatják.

Rengeteg számítás készült az elmúlt hónapokban, zakatoltak a számológépek. Amikor valamelyik feltétel megváltozott, mindent újra kellett számolni. Mert bizony a gazdaság olyan, mint a pókhá- \ ló: egyetlen pontot elmozdítok — elmozdul az összes szál és az összes többi pont.

A vállalatok, a családok, az egyének is számolgatnak: mi lesz jövőre, hogyan osszák be a pénzüket; mit tegyenek, hogy helyzetük, életszínvonaluk a nehéz körülmények között is valamit nőjön. Számolgatják, hol mit lehet megtakarítani, a pénzt hogyan lehet jobban beosztani.

A matematika az egész ország számára főtantárggyá vált.

Dr. Pirityi Ottó

NEGYVENÖTMILLIÓ AMPULLA INJEKCIÓ

0 Debrecenben, a Biogal Gyógyszergyárban 23 féle injekcióból 15 millió darabot készítettek 1979-ben. A Biogal-injekciók külföldre is eljutnak, — főként Svájcba, Lengyelországba, Csehszlovákiába, Szovjetunióba. (MTI-fotó)

Egységes lesz a rádió-tv előfizetési díj

A közlekedés- és postaügyi miniszter január 1-től megszünteti a rádió-előfizetői díjat. Ezzel egy- időben 50 forintról 60 forintra emelkedik a televízió havi előfizetési díja. A jövőben tehát az újonnan vásárolt rádiókészülékeket nem kell bejelenteni. Az intézkedéssel egyszerűsítik, csökkentik az adminisztrációt. A jövőben ugyanis nem kell a több mint 2,5 millió rádiónyugtát elkészíteni, kézbesíteni, az előfizetőket nyilvántartani, így évente 20 millió forint takarítható meg.

A posta az adminisztrációval kapcsolatos feladatokat automatikusan végzi. Továbbra is kétha- vonként szedik be a tévé-előfizetési díjat. A páros hónapokban fizetők első alkalommal február 1-től kapják meg a két hónapra szóló 120 forintos nyugtát. A páratlan hónapokban esedékes díjbeszedésnél a televízió-előfizetők januárban 110 forintot fizetnek, amiből 50 forint a decemberi, 60 forint pedig a januári előfizetés díja. (MTI)

Barangolás Bács-Kiskunban

• Hangulatos kisközség a bajai járásban. Védett református templomát érdemes megnézni Lakosainak száma: 1671, területe: 3531 hektár.

BUDAPESTI KIÁLLÍTÁS

Az ember és a tűz harca

A tűz ősidők óta végigkíséri az emberiség sorsát. Az ókorban az istenek tulajdonaként tisztelték, ezért járt pórul Prométheusz, a vakmerő titán, aki ellopta tőlük a lángot. A tűz tud melengető lenni, amikor a kandallóban lobog, tud szelídfényű és hangulatos lenni, de hirtelen lobbanó csóvája tragédiákat ds okozhat, pusztulást és veszedelmet, amikor üszkös falak maradnak csak a családi otthonokból, bányák válnak égő pokollá, vagy gyárak, középületek dőlnek romba.

Az emberiség — miközben még áldozati lángokat gyújtott a tűz forrásaiként ünnepelt napisten oltárán — rádöbbent, hogy a tüzet nem elég imádni. Meg is kell szelídíteni. Először a rómaiak védekeztek szervezetten a tűz ellen. Ezt bizonyítja az aquincumi feltárások során talált fogadalmi oltár ás, melyet a centonariu- sok — kézműves tűzoltók — készítettek 250 körül, s az az or• Gólyanyakú fecskendő. Sopronban az 1600-as években ilyen fecskendői voltak a hatezer lakosú városnak.

0 A Budapesti Tűzoltóság első gőzfecskendője, amelyet 1872-ben szereztek be. A gőzfecskendőt Szabó Pál és fiai szabadalmaztatták 1824-ben, de Angliában gyártották először 1829-ben.

gonatöredék, melyet 228-ban a tűzoltóegylet kapott ajándékba. Az aquincumi fogadalmi oltártól a mai, modern tűzvédelmi technika megvalósításáig eltelt korszákokban az emberek különböző módokon és lehetőségek szerint igyekeztek úrrá lenni a tűz hatalmán. Hogyan és milyen eszközökkel? Ezt mutatja be a „Tűzvédelem fejlődése” című állandó kiállítás, mely Budapesten a tizedik kerületi tűzoltóparancsnokság Martinovics téri épületében talált otthont.

Hazánkban már I. István király felismerte a tűzvédelem fontosságát, és így rendelkezett: ........ vasárnaponként minden ember templomba menjen, kivéve azokat, akik a tűzvészeket vigyázzák.” És ennék az óvintézkedésnek megvolt az alapos oka, mivel Ottó freisingi püspök — német történetíró — 1147-ben azt tapasztalta, hogy a magyarok csak nádból, ritkán fából, legritkábban kőből emelt silány házakban laknak; nyáron sátrakban éjszakáznak; téli szállásukat (kunyhójukat) a karámok, ólak veszik körül. Ilyen építkezési mód mellett pedig gyakorta pusztíthat tűz. De később sem volt jobb a helyzet. Egy 1699-es ösz- szeírás szerint Debrecen 729 háza közül például csak 32 épült kőből. S szomorú törvényszerűség, hogy 1564 és 1811 között ezért nyolcszor pusztíthatott tűzvész a városban.

H

a azonban katasztrófák emléklét akarjuk idézni, nem szükséges ilyen messzi múltba kalandozni. A huszadik század például egy szörnyű tűzesettel köszöntött be. Porig égett a budapesti Párizsi Nagyáruház. A lángok között tizennégyen lelték halálukat. Szóit a zene, táncoltak a párok 1910. március 10-én azon emlékezetes szatmárököri- tói bálon, amikor kigyulladt a bálteremnek kinevezett dohány- pajta, s a gyorsan egymásba fonódó lángok elzárták a menekülés útját. Hajnalban már caák pernye szállt a falu felett és 337 fiatal temetésére készültek. S elevenen kísért még a gyöngyösi tűzvész emléke is. 1917. május huszonegyedikén a város egy- harmada leégett, 662 ház dőlt romba, a lángok átcsaptak a szomszédos községekbe is, ahol egész házsorok omlottak össze.

A tűz veszedelme tehát minden karban közöttünk ólálkodik és a megfékezése közérdek volt és ma is az. Rendkívül szemléletesen mutatja be a kiállítás, hogyan alakultak, szerveződtek évszázadokon át azok a közösségek, melyek szembeszálltak az alattomos lángokkal. A tűz elleni szervezett védekezés már a városi kézműves polgárság kialakulásával megkezdődött, az ol-tásd munkákban elsősorban a különböző céhek tagjai vettek részt, de a

0 Szent Flórián, a tűzoltók védőszentje: rocskávai a kezében. A középkorban szervezett tűzoltóság híján tőle vártak csodálatos segítséget.

nagyobb iskolavárosokban — a debreceni kollégiumban például már 1650-ben — diáktűzoltóságok alakultaik. Az eredményesebb tűzvédelem, illetve megelőzés érdőkében rendeleteket is hoztak. Esztergomban már 1736-ban is határozatban írták elő, hogy minden céh a saját pénztárából sürgősen szerezzen be egy-egy bőrvedret, a céhbe újonnan felveendő mesterek is tartoznak 1—1 bőrvedret a céhnek és a köznek ajándékozni. Debrecen város tanácsa 1673-ban pedig úgy döntött, hogy az éjjel-nappal cirkáló őrök fizetésének felét adójukba tudják be, a másik felét pedig az utca lakói fedezzék. 1753-bán Pest városa minden elővárosi háztulajdonost kötelezett, hogy téglából építsenek kéményt; karókból tilos a rakásuk; a gyúlékony anyagból készült kémények lebontandók. •

S egyre-másra alakultaik az önkéntes tűzoltó egyesületek is. Az első 1835-ben Aradon, majd 1866-ban Sopronban és 1867-ben Körmenden. Az önkéntes tűzoltók az állandó készenlét állapotában, felelősségük tudatában gyarapították tűzvédelmi ismereteiket és ügyességüket versenyeken mérték össze.

Az összegyűjtött és megőrzött sok becses emlék közül látható többek között ezen á kiállításon a középkori városok jellegzetes gólyanyákú fecskendője, az első magyar soproni tűzoltószergyár mozdonyfecskendője, a budapesti tűzoltók első gőzfecskendője, a gróf Széchenyi Ödön tűzoltóparancsnok tervezte tűzjelző 1874- ből, a Magyarországon először 1926-ban haszriáit kismotorfecskendő, régi korok egyenruhái és sisakjai, különböző tárgyi és írásos anyagok, melyek a tűzvédelem múltjáról tanúskodnak, valamint a modern eszközök és felszerelések.

A. T.