Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-29 / 303. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1979 december 29. t • Leköszönt tisztségéről Ensio Siilasvou, a Közel-Keleten állo­másozó ENSZ erők főparancsno­ka. A vezérőrnagyot, aki 14 éven át képviselte a térségben a világ- szervezetet, ünnepélyesen búcsúz­tatták Tel Ayivban. # Továbbra sem dőlt el, hogy Bolívia helyét ki foglalja el a Biztonsági Tanács nem állandó tagjai sorában, mi­után a 139. szavazáskor sem kap­ta meg egyik jelölt sem a kéthar­mados többséget. Az Egyesült Ál­lamok mindent megtesz, hogy Kuba helyett Kolumbiát szavaz- zák.meg a tagállamok, mert a jö­vő héten a BT elé akarja vinni az Irán-ellenes gazdasági határo­zat ügyét, s ebben a soros elnök szava — aki az újonnan megvá­lasztandó országot képviseli — döntő lehet. # A világ első színes sztereo tévéműsorát mutatták be Leningpádban, a nézőknek rózsa­színű és kék színszűrős szemüve­get kellett viselniük. A kutatók most azon törik a fejüket, hogy a nézők szemüveg nélkül is élvez­hessék a sztereó közvetítést. » So­kat romlott az utóbbi napokban a többször világ- és olimpiai baj­nok, a Tarzan-filmek feledhetet­len hőse, Jonny Weismüller egész­ségi állapota. Az acapulcói kórház orvosai szerint nyelőcsőrákban szenved a 76 éves egykori filmszí­nész. <9 A venezuleai kormány vizsgálóbizottsága közölte, kellő alap van arra, hogy vizsgálatot indítsanak Perez volt elnök el­len, mivel az két éve 20 millió dollárért vetetett meg egy 11,8 millió dollár értékű hűtőhajót. Ha a jogtalan haszonszerzés vádja bebizonyosodik, a volt elnököt és társait bíróság elé állítják, Fel­függesztik a hét éve érvényben levő rendkívüli állapotot a Fülöp- szigeteken január 30-ig, az általá­nos választásokig. Így lehet gyű­lést, választási kampányt tartani, de „lázítani, felforgatni” tovább­ra sem. megengedett. ’» A török himnusz helyett az Internacioná- lét énekelte egy gyűlésen Kemal Turkler, a Török Forradalmi Munkásszakszervezetek Konföde­rációjának elnöke, s ezért letar­tóztatták. # Hírek szerint négy arab állam és a PFSZ elvben meg­egyezett abban, hogy csúcskon­ferencián vitatják meg a felsza- badítási szervezet és Líbia feszült kapcsolatát, s a legutóbbi közel- keleti fejleményeket. A tanácsko­zás színhelyéről és időpontjáról semmit sem közöltek. Hatalomátvétel Afganisztánban ' „Honfitársaim, hős barátaim, elvtársak! Tiszta és hazafiúi szán­dékkal ismét magasra emeltük a szent nemzeti háború zászlaját, a nagy áprilisi forradalom zászla­ját!” — hangoztatja egyebek kö­zött a kabuli rádióban csütörtö­kön felolvasott felhívás, amely­ben Babrak Karmai, a Népi De­mokratikus Párt Központi Bizott­sága, a Forradalmi Tanács és az Afganisztáni Demokratikus Köz­társaság kormánya nevében hírül adja Hafizullah Amin és társai hatalmának megdöntését. Hafi­zullah Amint — akit Babrak Kar­mai fasisztának nevezett — egy rögtönítélő forradalmi bíróság bű­nösnek találta az afganisztáni nép elleni bűntettekben, és halálra ítélte. A három hónapja hatalom­ra került politikust — aki a ta­valy áprilisi forradalom vezérét, Tarakit váltotta fel — kivégezték. A rádióközlemény hangoztatja, hogy új szakaszába lépett az áp­rilisi forradalom, az országban most létrejött a valódi népi hata­lom, amely harcolni fog a nem­zeti-demokratikus, antifeudális, antiimperialista forradalom végső győzelméig, a szabad, független Afganisztán megteremtéséért. Be­jelentették, hogy Babrak Karmait választották meg az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt Közpon­ti Bizottsága főtitkárává és a for­radalmi tanács elnökévé. Pénteken délután érkezett je­lentés szerint megalakult Afga­nisztán új kormánya, amelynek elnöke Babrak Karmai lett. A kormány tagjai a következők: Asszadolla Szárvari miniszterel­nök-helyettes, Szultán Ali Kest- mand miniszterelnök-helyettes és tervezési miniszter, Muhammed Ráfi nemzetvédelmi, Sah Mu­hammed Doszt külügy-, Abdul Vakil pénzügy-, Szaid Muham­med Guíabzoj belügy-, Anahita oktatási, Sirdzsan Maszdurijar szállítási, Muhammed Sah Dzsa- lalar kereskedelmi és Faiz Mu­hammed határügyi miniszter. A jelentés beszámol arról is, hogy Babrak Karmait kinevezték a fegyveres erők főparancsnoká­vá. Afganisztán új elnöke tegnap rádióközleményben állást foglalt az eddigi ellenzéki csoportokkal való tárgyalás mellett. (Mint is­meretes, az ország mohamedán vallású népességének egy része ellenzéki magatartást tanúsít az áprilisi forradalom eszméjével, gyakorlatával.) Utalt arra, hogy az új kormány politikai csatorná­kat akar felhasználni a katonai problémák megoldására. Egy má­sik beszédében Babrak Karmai hangsúlyozta, hogy országa érde­kelt a szomszédos országokkal va­ló baráti kapcsolatokban, és le­szögezte, hogy minden korábbi szerződést betartanak. Ehhez kapcsolódik a TASZSZ szovjet hírügynökség tegnap déli jelentése, amelyben az afgán kor­mány nyilatkozatát ismertette. Eszerint az Afganisztáni De­mokratikus Köztársaság kormá­nya, figyelembe véve a folytatódó O Babrak Karmai. és fokozódó külső beavatkozási kísérleteket, az ország területi ép­sége, nemzeti függetlensége, és az áprilisi forradalom vívmányainak védelme, valamint a béke és a biztonság megóvása érdekében kérte a Szovjetuniót: az 1978. de­cember 5-én aláírt barátsági, jó­szomszédi és együttműködési szerződés alapján nyújtson poli­tikai, erkölcsi és gazdasági segít­séget Afganisztánnak, beleértve a katonai segítséget is. A szovjet kormány eleget tett az afgán ve­zetők kérésének — közölte a TASZSZ és a moszkvai rádió. i A Kabulból érkező jelentések szerint a fővárosban nyugalom van. Tovább tart az amerikai-iráni válság Már a hét végén kéri a Biz­tonsági Tanácsot az amerikai kormány, hogy rendeljen el gaz­dasági szankciókat Irán ellen. A BT-hez közel álló források szerint a testület valószínűleg már ma este összeül hogy zárt ajtók mö­gött konzultáljon a kérésről. Do­nald McHenry amerikai ENSZ- nagykövet ezzel egyidőben a BT tagjaival tárgyal, azt kipuhato­landó, hogy milyen esélyei van­nak az amerikai szankciókérelem elfogadásának. Egy amerikai fellebviteli bíró­ság jóváhagyta Carter elnök ko­rábbi rendelkezését, hogy vizsgál­ják át az Egyesült Államokban tanuló iráni diákok tartózkodási engedélyeit. Ez a döntés lehető­séget ad a kormánynak arra, hogy kiutasítsa az USA-ból az illegá­lisan ott-tartózkodó diákokat. A fellebbviteli bíróság ezzel hatá­lyon kívül helyezte a szövetségi bíróság egy korábbi határozatát, amely alkotmányellenesnek mi­nősítette Carter rendelkezését. Ismeretlen merénylők — je­lenti a PARS iráni híriroda — a délkelet-iráni Karman városban agyonlőtték Addol Reza Ebrahi­mit, a síita felekezet egyik ágá­nak vezetőjét, és sofőrjét, a me­rénylet oka ismeretlen. Ugyancsak iráni hír, hogy az egyik Khomeinihez közel álló vallási vezető úgy nyilatkozott: bár az amerikai nagykövetség diplomatáit nemzetközi bíróság elé állítják, a vádlott tulajdon­képpen maga az amerikai kor­mány, s az ítélettől függetlenül a diplomatákat kegyelemben ré­szesítik, és szabadon engedik — abban az esetben, ha Reza Pahla- lavi volt uralkódot Panama kiad­ja Iránnak. A jövő évi . feladatokról tárgyalt a megyei szállítási bizottság (Folytatás az 1. oldalról.) gondosabb szervezésre ösztönzi majd a szállíttató felek vezetőit is. A megyei szállítási bizottság elnöke, Tohai László az elhang­zottakat összegezve hangsúlyozta, hogy az idei esztendő ne tévesz- sze meg a szállítókat és szállít- tatókat. A mezőgazdaságban — a kedvezőtlen időjárás következ­tében — jelentősen csökkent az elszállításra váró termékek meny- nyisége. Ahhoz, hogy a jövő évi szállítások is zavartalanok le­gyenek, az előszállítások jó meg­szervezésére, a rakodási készség növelésére van szükség. Az ülés végén Tohai László és Csői tó László nyugdíjba vo­nulása alkalmából köszöntötte Sohajda Józsefet, a kecskeméü Volán Vállalat igazgatóját, aki 20 éven át volt a megyei szál­lítási bizottság titkára is. Mind­ketten meleg saavakkal emlékez­tek eredményes tevékenységére. Sohajda József meghatót tan kö­szönte meg az elismerő szavakat, majd átadta posztját Rigó Ist­vánnak, a kecskeméti Volán Vál­lalat új igazgatójának, aki egyben a megyei szállítási bizottság új titkára is lett. N. O. KEREKEGYHÁZ! FOGYASZTÓINK FIGYELMÉBE! A DÉMÁSZ Nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti t. fogyasztóit, hogy 1980. január 8-tól kezdődően Kerekegyháza nagyközség bel- és külterületén az áramszolgáltatói feladatokat a DÉMÁSZ Lajosmizsei Kirendeltsége fogja végezni. Cím: Lajosmizse 6050 Dózsa György út 59—61. Telefon: Lajosmizse 88. A fogyasztói hibabejelentés továbbra is a tanácsházán történik, illetve közvetlenül bejelenthető a megadott telefonszámon. A hibák elhárításának rendje az eddigiektől annyiban tér el, hogy hetenként két alkalommal — kedden és pénteken — fogjuk az egy fogyasztót érintő hibákat kijavítani. A fogyasztói csoportokat érintő hibák javítása továbbra is soronkívül történik. Fenti intézkedésünkhöz kérjük tisztelt fogyasztóink megértését és munkánk eredményességének elősegítése érdekében segítőkész támogatását. DÉMÁSZ Nagykőrösi Üzemigazgatóság 1653 Bukott diktátorok arcképcsarnoka Somoza, Romero, Reza Pahlavi, Pák Csöng Hi, Idi Amin, Bokassa — uralkodók, kisstílű zsarnokok, varázslócsemeték, mini-napóleonok, állítólagos emberevők. E különös lista különös szereplőit egy szál fűzi össze: valamennyien a bukott diktátorok közé tartoznak. Mind­egyiküket a széles tömegek — egyes esetekben egykori gazdáik, a gyarmattartók — söpörték el 1979-ben trónusaikról. Az országok, amelyeket hosszabb-rövi.debb ideig kisajátítottak ma­guknak, a harmadik világhoz, e rendkívül sokszínű államcsoporthoz tartoznak. A tirannusok bukása is jelzi: ez az országcsoport erjedés­ben, forrongásban van, az útkeresés fájdalmait éli át. Ebben a külö­nös képkiáilításban a terítékre kerülő „személyiségek” egyéni pálya­futása mögött a haladás és az imperializmus erőinek küzdelme lüktet. 9 Romero. 1. ..Eljött a végső pillanat, csatol­ják fel a pisztolytáskákat, s az­tán indulás a harcba!” Somoza nicaraguai diktátor állítólag ezek­kel a szavakkal „búcsúzott” ar közép-amerikai ország éléről. A sajtójelentések szerint a harcias Somoza patetikus mondata végén rohamra is indult — a whiskys üveg tartalma ellen, majd meg­elégelve a hősködést, testőrei vé­delmében a repülőtérre hajtatott, és kisebb-nagyobb kitérők után a banánköztársaságok bukott dik­tátorainak találkozóhelyén, Miai- miban kötött ki. „Az egész ország atyjának te­kint” — nyilatkozta a latin-ame­rikai diktátorról kialakított kép­nek tökéletesen megfelelő Somo­za. A pocakos, fekete bajszú. szemüveges és felfegyverzett ni­caraguai diktátor saját szemszö­géből az igazságot mondta: -ő va­lóban családi birtoknak tekintet­te az országot. Mint a dicstelen arcképcsarnok több más szerep­lője, Somoza sem akart éles ha­tárvonalat húzni Nicaragua és a saját vagyona között. Ezt a szo­kását még apjától — elődjétől, Anastasio Somozától örökölte, akinek sajátos vagyongyarapítási módszerei máig is közszájon fo­rognak. Országjáró körútjai so­rán az idősebb Somoza egy-egy virágzó ültetvénynél, gyárnál megállította páncélautós-roham- osztagos kíséretét, majd „nagy­lelkű” ajánlatot tett a farm tu­lajdonosának: a valós érték har­madáért megveszi a birtokot. Meg is szerezte magának, amit kisze­melt, így aztán az ifjabb Somo­zának nem volt más dolga, mint hogy átvegye az apai birtokokat — és módszereket. Csak röpke áttekintés a Somoea-vagyonról: övé volt a nemzeti légitársaság, a nemzeti hajózási vállalat, szá­mos gyár. a termőföldek egyne­gyede stb., — összesen egymil- liárd dollár értékben. Ám ez is kevés volt neki. Távozáskor a külföldre sibolt magánvagyona mellett magával vitte Nicaragua úgyszólván teljes valutakészle- lét is... 2. Egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz. Közép-Amerika idén megbuktatott másik diktátora, a salvadori Romero szinte semmi­ben nem különbözött Somozáék- tól. Talán egyetlen eltérés volt köztük: míg a Somozák „családon belül” tudták tartani a hatalmat, addig Salvadorban az utóbbi negyven évben 17 diktátor vál­totta egymást — a terror, a kí­méletlen elnyomás azonban vál­tozatlan maradt. Salvador leg­utóbbi „választásának” iszonya­tos mérlege: hatvanezer halott. És a „választás” győztese. Romero tábornok ugyanott kötött ki, ahol Somoza — Miamiban. 3. A népharag söpörte el az Ugan­dái Idi Amint, a brit hadsereg egykori őrmesterét is, aki bohóc, komédiás, köpönyegforgato, s dik­tátor volt egyszemélyben. Szemé­lyiségét illetően valószínűleg az az elemzés közelíti meg a leg­jobban a valóságot, miszerint Amin sem volt rosszabb hasonló helyzetű társainál, legfeljebb gát­lástalanabb. Amikor személyes ér­dekeit. önkényuralmát sérteni kezdték az ország gazdaságában kulcsszerepet játszó ázsiai keres­kedők, habozás nélkül kiutasítot­ta őket Ugandából. Az is az igaz­sághoz tartozik, hogy Amin ret­tegett titkosrendőrségét elődje, Obote szervezte meg, Amin aztán továbbfejlesztette a rendszeré­nek alapját védő hóhérlegények­kel. Módszere egyébként nem sok­ban különbözött Somozáétól, aki Nemzeti Gárdájának tagjait ki­sebb-nagyobb anyagi kedvezmé­nyekkel korrumpálta. Amikor Ugandában már jószerivel enni­való sem akadt, az Amin-legé- nyek méregdrága luxusautókon furikáztak, s bőven részesültek azokból a költséges holmikból, amiket gazdájuk különrepülőgé- peken hozatott Londonból. Idi Amin végül is a saját maga állal létrehozott, mindenkiben el­lenséget látó, végső soron az ön­magát felemésztő szisztéma áldo­zata lett. Uganda egykori nehéz­súlyú ökölvívóbajnoka a ter­roron alapuló rendszerével — ön­magát ütötte ki. 4. A földrajzi távolság Uganda és a Közép-afrikai Köztársaság (nemrég még császárság) között nem nagy, mint ahogy a két ti- rannus. Amin és Bokassa (csá­szár) sem állt távol egymástól, ami kegyetlenségüket illeti. Igaz, Amin nem koronázta saját ma­gát császárrá (ő csak a világ leghatalmasabb államfőjének tar­totta magát), mint Bokassa, aki a világ egyik legszegényebb orszá­ga költségvetésének negyedrészét pazarolta az esztelen luxusra, a vásári komédiára. Amivel mosta­nában nem nagyon dicsekszik a hivatalos Párizs: Franciaország adófizetői 4 millió dollárral já­rultak hozzá az ízléstelen cécó költségeihez. Mint ahogy azt sem veri nagydobra az Elysée-palota, hogy Giscard francia államfő Bo- kassához járt vadászni, s „kedves kuzinomnak” szólította a házigaz­dát.. Abban az időben, úgy tűnik, még nem zavarta a kényes euró­pai orrokat, hogy a császár hűtő- szekrényében — saját fogyasztás­ra — állítólag emberhúst is tar­tott. Amikor kipattant a botrány, hogy a császár 8—10 éves gyere­keket gyilkolt meg, Párizs számá­ra terhessé vált a „rokon”. An­nak rendje-módja szerint, a klasszikus recept alapján: francia rohamosztagok gyámkodásával Eokassa eltűnt a süllyesztőben. A baj csak az volt, hogy kiszemelt utódja, Dacko jártatta a száját, kibeszélte a francia forgatókönyv néhány kínos részletét, Majd „ha­talomátvételére” azzal tette fel a koronát, hogy bejelentette: föl­veszi a kapcsolatokat a fajüldöző Dél-afrikai Köztársasággal! 5. Jaju — koreai fogalom, körül­belül azt jelenti: „Én vagyok az úr a házban”. Ezt vallotta Pák Csöng Hi dél-koreai diktátor is — nemcsak szavakban. Tizennyolc éves uralma alatt olyan félelme­tes elnyomó apparátust szerve­zett, a KCIA-t, amellyel talán csak az iráni sah SAVAK-ja ver­senyezhetett. Ez nem csoda, hi­szen mindkét szervezet kereszt­apja a „CÉG” volt: az amerikai CIA. Aki nem értett egyet a rendszerrel, az egyszerűen eltűnt a KCIA vallatópincéiben. S a KCIA keze messzire elért: ügy­nökei az USA-ban éppúgy, mint az NSZK-ban zavartalanul üldöz­hették a másként gondolkozó dél­koreaiakat. Pák először 1974-ben döbbenhetett volna rá. hogy rendőrállama egyre képtelenebb: akkor neki szánt golyók felesé­gét ölték meg. A lövedékek azonban 1979 őszén már nem tévesztettek célt, Pakot saját „ivadékai”, a KCIA emberei tették el láb alól. Pák Csöng Hi éppúgy terhessé vált az USA számára, mint több más diktátortársa, mert az már Wa­shingtonnak is sok volt, hogy a KCIA az amerikai kormánytámo­gatásból — amerikai politikuso­kat vesztegetett meg. 6. Noha arcképcsarnokunkban az utolsó helyre került, az iráni sah bukásának világpolitikai jelentő­sége a legnagyobb. Reza Pahlavi csaknem három évtizedet töltött a trónusán, nagyratörő terveket szövögetett („Irán lesz a világ ötödik nagyhatalma”), ugyanak­kor milliók laktak a városok kö­rüli „bádogfalvakban”, tengődtek az éhhalál küszöbén az országban. Elképzelhetetlen gazdagság né­hány ezer embernek — mérhetet­len szegénység a nagy többség­nek: ez volt uralkodásának mér­lege. A pávatrónt a tömegek elé­gedetlensége söpörte el. „Egész életemet népemnek szen­teltem” — mondta egyszer Reza Pahlavi. Vajon nem tudta volna az igazságot? Gyenge magyarázat, hiszen személyesen irányította a milliós besúgóhálózatú, rettegett SAVAK-ot. Míg a sah börtönei­ben terhes asszonyokat vontak kínpadra, akasztottak fel lábuk­nál fogva, addig a császári ház zavartalanul fosztogatta az or­szágot, tett szert húszmilliárd dolláros vagyonra. S talán a sah uralkodásának nemzetközi hátte­rét jobban megvilágítja, ha em­lékeztetünk rá: míg Khomeini rendszerének a túlkapásait (kurd felkelők, prostituáltak, házasság­törők kivégzése) a burzsoá sajtó kimeríthetetlen részletességben tálalja, arról a hatvanezer haza­firól, akik egy igazságosabb Irá­nért áldozták életüket a SAVAK börtöneiben, vagy az-utcákon — kevés szót ejtett. * Arcképcsarnokunk végére érve mi mást kívánhatunk, mint hogy “vőre ugyanilyen „képkiállítás­ról” — természetesen új szerep­lőkről — adhassunk körképet. Mert bár sok esetben a tirannu­sok más diktátoroknak adják át a terepet, a pahlavik, aminok, bukassák, somázok bukása mégis előbbre, az igazságosabb, embe­ribb élet felé viszi a világot. D. P. ) Bokassa. Pahlavi. Pák Csöng Hi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom