Petőfi Népe, 1979. december (34. évfolyam, 281-305. szám)

1979-12-29 / 303. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXIV. évi. 303. szám Ára: 1,20 Ft 1979. december 29. szombat AHOL A CSOKOLÁDÉS TEJ KÉSZÜL A termelőszövetkezetek küldöttközgyűlése Baján A Bácskai és Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetsége tegnap tartotta küldöttközgyűlését Baján. A ta­nácskozáson ötvennyolc termelőszövetkezet és két közös vál­lalat küldötteinek részvételével megvitatták az idei gazdál­kodás eredményeit, tapasztalatait és az 1980. évi népgazda­sági tervből adódó szövetkezeti feladatokat. • Kiskunfélegy­házán a Petőfi Tsz kezdeménye­zésére a helyi termelőszövet­kezetek és a Kö­zép-magyaror­szági Tejipari Vállalat közös be­ruházásából fel­épült tejfeldolgo­zó üzembe helye­zése óta megnőtt a tej- és tejter­mékválaszték. A félegyházi szö­vetkezeti tejüzem szállítja azonban a megyeszékhely élelmiszerbolt­jaiba is a zsír- dús, a csokolá­dés, a karamellás tejet. Képünkön a csokoládéstej-ke- verő, -tároló mű­ködését ellenőrzi a félegyházi üzem dolgozója. (Opa- uszky László fel­vétele.) Az említett témákról szóló be­számolót előzőleg írásban meg­kapták a küldöttek. Az előter­jesztést dr. Varga Antal, a terü­leti szövetség titkára szóban egé­szítette ki. A szövetséghez tartozó közös gazdaságok az előző évhez viszo­nyítva az idén 5,2 százalékos ter­melésnövekedést irányoztak elő. Az üzemek gazdálkodására ható tényezők miatt azonban a kívánt eredményt nem tudták elérni, az időjárás az átlagosnál kedvezőt­lenebb volt. A károk ellensúlyo­zására tett erőfeszítések ellenére is csak 3 százalékos volt a ter­melésnövekedés. A termelési ér­ték emelkedése eléggé differenci­ált. Az üzemek kétharmadában gyorsabb előrehaladás, egyharma- dában pedig lemaradás várható. A költségek növekedési üteme meghaladja a termelés emelkedé­sét. A bruttó jövedelem várha­tóan csaknem 4, a nyereség több mint 11 százalékkal csökken. Az Hogyan készült az 1980. évi terv? 3. oldal Sajtóposta oldal A 11. oldalon találják olvasóink a Petőfi Népe 1980. évi falinaptárát TÖK fis fiXI*0 R T - NÖVELÉS A SZÖVETKEZETI IPARBAN Elérték a tervidőszakra kitűzött célt Szűkebb hazánk szövetkezeti ipara a terv­időszak kezdetén, többek közt azt a felada­tot vállalta a népgazdaság egyensúlyi hely­zetének javításából, hogy 1980 végére két­szeresére növeli a nem rubel elszámolású exportját. Mint a megyei KISZÖV-tő! meg­tudtuk, a kitűzött célt — az előzetes jelenté­sek szerint — már a tervidőszak leköszönő, utolsó előtti évében elérték. Sok gonddal megküzdve 1979-ben az előirányzott 8—10 százalék helyett 18—20 százalékkal növelték a szövetkezeti tőkés exportot. Korszerű és gazdaságos export- termékeket csak termelékeny és kifogástalan minőségű munkát végző gépekkel lehet előállíta­ni. E fontos feltétel Bács-Kiskun ipari szövetkezeteiben csak hely- lyel-közzel van meg, s ez növeli a határidő előtt egy évvel telje­sített vállalás értékét. A korsze­rű technikával rendelkezők egyi- - ke a Bajai Lakberendező, Épí­tő- és Vasipari Szövetkezet, amely háromszor is megújított svéd kooperációs kapcsolata ré­vén jutott — a kiszállított ter­mékek elszámolásakor történő, tehát előnyös törlesztés mellett — a gazdaságos bútoripari termelés­hez elengedhetetlen berendezé­sekhez. Módja nyílt a szövetke­zetnek arra is, hogy a nemesnád­udvari részlegét hatékony terme­lésre képes üzemmé fejlessze. A 240 millió forintos tervét már december első felében befejező BLÉVISZ az idén 60 millió forint értékű bútort szállított tőkés megrendelésre. Svédországba ágy­vázakat, a francia és a svájci ve­vőinek kertibútor-garnitúrákat, Angliába ágyakat, az NSZK-ba fotelokat küldött a bajai szövet­kezet. A tőkésexport-növelés "ez évi mértéke hetven százalék volt. A jövő évi termelésbővítésben szintén az exportnövelés játssza a fő szerepet. A mélykúti UNIVEREXPO Ipa­ri Szövetkezet tagsága rekord ár­bevételt ért el 1979-ben: a 301 millió forintos tervet 50 millió- vall túlteljesítették. A hazai szük­ségletre termelő nehézfémöntöde termékei iránt megnyilvánult nagy keresleten, s a faházak ke­lendőségén kívül a tőkés export bérmunka vártnál nagyobb meny- nyisége játszott közre a túltelje­sítésben. Mint Turcsány Béla el­nöktől megtudtuk, a svájci köz­pontú BLUM-cégnek dolgozó fa­hántoló és telítőüzemnek csak 15 millió forintos tervet készítettek 1979-re. Ez elmaradt a korábbi elképzelésektől, aminek az volt a közvetett oka, hogy a megrendelő közel-keleti piaca a térségben be­következett politikai-gazdasági változások miatt visszaesett. Sze­rencsére az év során a nehézsé­gek egy része elhárult, s így az UNIVEREXPO-nál gyártott vil­lanyoszlopok értéke végül elérte az egymillió dollárf. A szövetke­zet tőkés exportból származó bruttó árbevétele 40—42 millió forintra alakult december végéig. Gondot okozott olykor, hogy a eddigi összesítések szerint veszte­ségesen gazdálkodó üzem nem lesz. A nyereségből képzett fejlesz­tési alap több mint 17 százalék­kal lesz kevesebb, mint az el­múlt esztendőben. Emiatt az üze­mek többségénél csökkenni fog a következő esztendőre áthúzódó fejlesztési alap, egyúttal a beru­házási lehetőség is. Több üzem kért és kapott a Kölcsönös Tá­mogatási Alaptól a fejlesztési költségek visszafizetésére halasz­tást. Két termelőszövetkezet pe­dig a várható alaphiányának ren­dezésére KTA-köl csont. Néhány termelőszövetkezet kérte hitelei­nek meghosszabbítását, s előfor­dult tartós fizetésképtelenség is. Mindehhez több esetben hozzájá­rult, hogy egyes vállalatok csak később fizetik ki a felvásárolt áruk ellenértékét. A küldöttközgyűlésen részlete­sen foglalkoztak egyes ágazatok helyzetével. Megállapították, hogy a termelési rendszerek jelentősen segítették a feladatok megvalósí­tását. Azonban a gesztorgazdasá­gok és a partnereik között tovább kell javítani a kapcsolatokat. Se­gítsék a rendszerek szakemberei, hogy gyorsabban terjedjenek el a költség- és energiatakarékos módszerek, a minőséget javító eljárások. Fontos, hogy a gazda­ságossági szemlélet jobban érvé­nyesüljön, nemcsak a mennyiség növelésére kell törekedni, hanem a ráfordítás csökkentésére. Szó esett a tanácskozáson a szocialista munkaverseny jelentő­ségéről. A mozgalom számotte­vően elősegíti a gazdálkodási fel­adatok megvalósítását, a kezde­ményezéseket, a szemléletválto­zást, vagyis a közösségi gondol­kodás fejlesztését, a jó tapaszta­latok átadását. A kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny keretében az idén csaknem 170 millió forint értékű vállalást tet­tek a kollektívák. Ennek nagyobb része termelésnövelő, illetve a kedvezőtlen időjárás okozta ká­rok pótlására irányuló felajánlás. Mintegy 35 százaléka költség- csökkentést, illetve -megtakarítást irányoz elő. A szövetség a továbbiakban is folyamatosan szervezi és segíti a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyt. A vállalások fi­gyelemmel kísérésével serkenti a még jobb eredmények elérését. A közös gazdaságok most ké­szítik a zárszámadásokat. Az év zárásával kapcsolatos feladatok mindenütt felelősségteljes, igé­nyes munkát követelnek. A mér­legek előkészítése, a tapasztalatok összegezése fontos feladat és nemcsak számviteli, könyvelői munka. A tanácskozáson kitűnt, hogy a termelőszövetkezetek tanulva az idei tapasztalatokból készül­nek a jövő esztendőre, számítva az új szabályozók gazdálkodást befolyásoló hatására. Figyelembe veszik az egész népgazdaságra ál­talános gazdaságpolitikai köve­telményt, a termelés hatékonysá­gának fokozását. Egyébként ezt segíti az új szabályozórendszer is, amely az üzemi érdekkel össz­hangban a gazdálkodási érdekelt­ség központjába továbbra is a nyereséget állítja. A megváltozott közgazdasági feltételekhez meg­felelően alkalmazkodni kell az üzemeknek azárt, hogy stabilitá­sukat megőrizzék és ezzel együtt továbbra is aktív részesei lehes­senek a népgazdasági célok tel­jesítésének. A küldöttközgyűlés megvitatta a területi szövetség nőbizottságá­nak munkáját is. ' K. S. A jövő évi feladatokról tárgyalt a megyei szállítási bizottság • A Bajai Lakberendező, Építő és Vasipari Szövetkezet exportra gyártott Anja garnitúráját az őszi BNV-n is bemutatták. (Szabó Fe­renc felvétele) > svájci cég által feldolgozásra rendelkezésre bocsátott anyagok mérete nem esett egybe a meg­rendelők — köztük Irán és Szí­ria — igényeivel. A mélykúti szövetkezet mindent megtett an­nak érdekében, hogy a telítőüzem kapacitását minél jobban kihasz­nálják, s hogy a partnerek elé­gedettek legyenek vele. A jövő évben ezt a tevékenységet még nyereségesebbé akarja tenni az UNIVEREXPO, amelynek terme­lése az óévben a tervezett gaz­dasági eredményt hozta. A vil­lanyoszlopgyártáson kívül kisebb mennyiségben könnyűszerkezetes épületelemeket is szállított tőkés, olasz exportra a szövetkezet. Ez utóbbi termék kivitelének bőví­tésére törekednék. Orbán István, a Kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezet el­nöke arról tájékoztatott, hogy a 103 millió forintos tervüket két­millióval túlteljesítették. Ezen belül a tőkés export előirányza­tát 13 millió helyett 14,5 millió forintra valósították meg. Fran­ciaországba szállítottak a HUN- GAROCOOP Külkereskedelmi Vállalat közreműködésével fehér kertibútor-garnitúrákat. Az elért árbevétel 12 millióval több az 1978. évinél, a tőkés exportot 25 százalékkal növelték. A kiskunhalasi szövetkezet a kis szériákban és az extra mi­nőségű kivitelezésben találta meg azt az exportlehetőséget; amelyet ki tud használni, hasonlóan más, szintén faipari termékeket gyártó szövetkezetekhez. A jelenlegi szállítási szerződésük 1980 köze­péig szól, de nem rosszak a ki­látások a későbbiekre nézve sem. Bács-Kiskun szövetkezeti tőkés exportjának bővítésében az em­lítetteken kívül komoly érdemei vannak a Lajos mi zsei Kefe-, Seprű-, Fa- és Vasipari Terméke­ket Gyártó Ipari Szövetkezetnek, amely évente nagyobbodó meny- nyiségben szállít tömegcikkeket megrendelőinek. A Kalocsai Ász- táltos és Elektromosi pari Szövet­kezet a rusztikus kisbútorok ex­portálásában jeleskedik. A. T. S. Tegnap a megyei szállítási bi­zottság ülést tartott, amelyen elő­ször Lovász Lázár, a MÁV Sze­gedi Igazgatóságának vezetője elemezte az idei szállítások vég­rehajtását, majd vázolta a jövő évi feladatokat. A vasútigazgató elmondta, hogy 1979-ben külö­nösebb fennakadás nem volt a feladott áruk rendeltetési helyére való továbbításában. A MÁV Szegedi Igazgatóságának területén a szállítási terveket a vasút túl­teljesítette. Ötezer vagonnal ke­vesebbet használtak, mégis 100 ezer tonnával több árut szállí­tották, mint egy évvel korábban. Mindez annak köszönhető, hogy szorosabá vált a fuvaroztató és a ' szállító vállalatok közötti együttműködés, több mint ötezer vagonnal kevesebbre fizettek ko­csiálláspénzt a vállalatok, szövet­kezetek. A korszerű ki- és bera­kodás részaránya növekedett, 3 százalékkal -több öt tonnás, 14 százalékkal több 20 tonnás kon­ténert és 68 százalékkal több ra­kodólapot használtak fel a szál­lításhoz, mint az előző évben. A jövő évi feladatokról szólva Lovász Lázár elmondta, hogy az idei 134 helyett 137 millió tonna áru továbbítása vár jövőre a szegedi igazgatóság körzetében dolgozó vasutasokra. A többlet- igény kielégítése energiatakaré­kosság szempontjából is fontos népgazdasági érdek. Ezért még szorosabb kapcsolatot kell ki­alakítani a fuvaroztató vállala­tokkal és a Volán Vállalattal. Különösen nagy gondot kell fordítani az év eleji előszállítások lebonyolítására. Eddig a szegedi igazgatóság 16 vállalattal kötött előszállítási szerződést, ezek kö­zül 4 vállalat Bács-Kiskun me­gyei. Most az a cél, hogy minél több vállalat használja ki az új esztendő első hónapjait az elő­szállítások lebonyolítására. Kovács Ferenc, a kecskeméti Volán Vállalat igazgatóhelyettese arról adott számot, hogy idei tervüket ugyan nem tudták tel­jesíteni, de 6 százalékkal több árut szállítottak, mint egy évvel korábban. A fuvarigényeket a Volán teljes -mértékben ki tudta elégíteni. Mind az ipar, mind a mezőgazdaság kevesebbet szállí­tott, mint amennyit a Volán ter­vezett. Az idén egyébként 5920- szal csökkent a Volán által ké­setten kirakott vagonok száma. A jövő esztendőre a kecskeméti Volán Vállalat már sok előszál­lítási szerződést kötött, s január 2-án már meg is kezdik az áruk fuvarozását. Korszerű hűtőkocsik­kal és egyéb szállító- és naikodó- eszközökkel bővül a vállalat esz­közállománya. Nagy súlyt he­lyeznek az ÁFÉSZ, illetve a la­kossági fuvarigények kielégítésé­re is. Felszólalt a tanácskozáson Csol- tó László, a Központi Számítási Tanács titkára. Hangsúlyozta, hogy az idén az egész ország­ban teljesítette a közlekedés a feladatát, gondok voltak viszont a műtrágya-, a bútoripar és a papíripar szállítási igényeinek* ki­elégítésénél. Ez termelési problé­mákat okozott, ezért jövőre sok­kal jobb érzékkel kell a szállí­tó vállalatok vezetőinek megálla­pítani a fuvarok sorrendjét. A fuvardíjak növekedése pedig (Folytatás a 2. oldalon.) Körzeti orvosok Az alapellátás a legfonto­sabb — hangoztatta Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kis­kun megyei Bizottságának a titkára az egészségügyet elem­ző, a gyógyítás, a szociális gondoskodás további teendőit meghatározó tanácskozáson. Így indokolta megállapítását: „a jobb betegellátás érdekében olyan munkamódszerek kiala­kítása szükséges, melyek a spontán betegáramlás helyett a tudatos és célszerű beteg­irányítást teszik általánossá ... Az alapellátás munkafeltéte­leinek javítása, az ott folyó munka színvonalának állandó emelése útján lehet csak elér­ni, hogy a többi ellátási szin­tek a saját feladatukra tudja­nak összpontosítani, azokat színvonalasan tudják ellátni". Az alapellátásra is érvényes a pártbizottság ama megálla­pítása, amely szerint nagy el­maradottságunk miatt az or­szágosnál valamivel gyorsabb gyarapodás ellenére csak mos­tanában sikerült megközelíteni a másutt kialakult ellátottsági szintet. 1960-ban 175 körzet működött, napjainkban 250. Nagy vívmány a gyermekkör- zetek megszervezése, már 30 áll az apróságok, kisdiákok szolgálatában. Mindezek, s a lakosságszám csökkenése kö­vetkeztében átlagosan mintegy hétszázzal-nyolcszázzal keve­sebben tartoznak egy-egy kör­zethez, mint másfél-két évtize­de. így is kétszázzal-három- százzal többen az országos át­lagnál. A felnőttek ellátását tekint­ve Bács-Kiskun a középme­zőnyben foglal helyet — lát­szólag. A tanyarendszer, a vi­szonylag ritka népsűrűség éS a gyors városiasodás egyaránt rontja a megelőzés, a gyógyí­tás, az utókezelés hatékonysá­gát. Amíg egy falusi orvos el­jut a külterületre, városi kol­légája legalább öt-hat vizsgá­latot végezhet. Arról nem is szólva. hogy a házi patikák kezelése, a szükséges eszközök pótlása is sok időt vesz el. A gyors városba áramlás át­menetileg nehezíti a helyzetet, mert a gyógyítás feltételeinek a megteremtése — a kereske­delmi és különösen a kulturá­lis szolgáltatáshoz hasonlóan — éveket késik. A Széchenyi- városban élők sokat beszélhet­nének kellemetlen tapasztala­taikról. A műkertvárosi ren­delő munkakörülményei sem minősíthetők eszményinek. A körzeti rendelők általá­ban gondozottak. Nincs hiány az alapvető eszközökben, bár az orvos aktivitása, a helyi ta­nács szemlélete erősen befo­lyásolja a felszereltséget. A megyei tanács egészségügyi osztálya és az orvos-egészség­ügyi dolgozók szakszervezeté­nek megyei bizottsága által kezdeményezett felmérés sze­rint a bajai járásban találha­tók a legtágasabb, legkorsze­rűbb falusi rendelők. A kiskun- halasi és a kalocsai járásban főként a kisebb községeknél — amelyekben csak egy-egy körzetet alakítottak ki — okoz gondot a mind nagyobb köve­telmények teljesítése. Még ta­lálni olyan szűkös rendelőt, amelyből kiszorul az Írnok, és más célra kénytelenek fölhasz­nálni a vetkőzőfülkét. Sajnos, akadozik a műszerek javítása, pótlása. Megesett, hogy hetekig vérnyomásmérő nélkül maradt egy község, mivel általában távoli határ­időkre vállalják az elromlott szerkezetek megreparálását. örvendetes, hogy az eltérő viszonyok között majd mind­egyik körzeti orvos felelősség­gel, lelkesen dolgozik, törődik továbbképzésével. Mind több fiatalt találunk köztük, ami e munkaterület vonzását és a megüresedő helyek betöltésé­nek a nehézségeit is tükrözi. Egyre sűrűbben tekintenek el az előzetes kórházi gyakor­lattól. A körzetekben dolgozók 42 százaléka egyáltalán nem, vagy csak néhány hónapig bő­vítette nagyobb egészségügyi intézményben tudását. Ennél is kevesebben szereztek szak­orvosi képesítést. Addig is, míg a kórházak többet tehet­nek vonzáskörzetük jobb sze­mélyi ellátottságáért, kiveszik részüket a megyei tanács és a magyar orvosok általános egyesülete közös szervezésében tartott tanfolyamok le bonyolí­tásából. Jól összeállított tema­tikájukkal, gyakorlatias prog­ramjukkal javítják a körzeti orvosok felkészültségét. A folyamatban levő építke­zések, (hamarosan átadják a széchenyivárosi rendelőt), a be­töltetlen állások csökkenése, a szakdolgozók munkakörülmé­nyeinek javulása, az integrá­ció szempontjainak érvényesü­lése azt a megalapozott re­ményt táplálják, hogy gazda­sági gondjaink ellenére ' 1980- ban Bács-Kiskunban is tovább fejlődik az egészségügyi alap­ellátás. H. N.

Next

/
Oldalképek
Tartalom