Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-11 / 264. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1SÍ9. november II. KALOCSAI IFJÚMUNKÁSOK A bajnok és az örök második Az ifjúmunkás és szakmunkástanuló napok rendezvényei közül őszönként nem hiányoznak a szakmai versenyek. Kalocsán nagy kedvvel ápolják ezt a hagyományt: a városi és a járási KlSZ-bizottság az Építőgépgyártó Vállalat helyi gyárának ifjúsági szervezetével összefogva esztergályos ..bajnokságokat” szokott szervezni, tapasztalatokban gyarapodva, magasodó színvonallal. Ám egy dologban három év óta semmi változás nem történt, nvezete- s^n abban, hogy a dobogó legfelső fokára minden egyes eredményhirdetéskor Kákonyi István állt, a második helyen pedig mindig Markó Gábor végzett. Mindketten'a KALOPLASZTIK Gumi- és Műanyagfeldolgozó Vállalat KISZ-tag ifjúmunkásai. ,Rapszodikus vagyok »» — Bár katonaviselt ember, kamasz benyomását kelti. Rettentően ügyes, ugyanakkor nem állíthatnám róla, hogy a fegyelmezett munkás típüsa. Ha jó kedve van, negyedannyi idő elég neki egy munkához, mint másnak kell, de ha nincs hangulata, akkor kijelenti: ma nem fűlik a foga a munkához. — Szentesi Ferenc, a vállalat szerszámüzemének vezetője jellemezte így Kákonyi Istvánt. Az üzemvezető ismeri az embereit, erről meggyőződhettem. A bajnok mindkét arcát hű vonásokkal rajzolta meg — ezt vallotta Kákonyi István is. A kalocsai fiatalember a szőke hajával, köpés mosolyával fiatalabbnak látszik a koránál. — Nem tehetek róla, rapszodi- kus vagyok — jellemezte önmagát. — Nem tudom az okát megmondani, de néha nem akar menni a munka. Persze azért, ha odajönnek hozzám valamivel, ami sürgős, fontos, hogy csináld meg, Pista, még ilyenkor sem csalódnak bennem. Ami a reggelenként! beérkezést illeti, nem tagadom, hogy általában az utolsó pillanatban toppanok be. A katonaidőm letöltése előtt azt is megkérdezték tőlem, hogy mikor adom már be a fölmondásom. De az már régen volt. A tehetségéért megtartották a KALOPLASZTIK-nál Kákonyi Pistát. Mert munkásnak talentu- mos, s az volt már tanuló korában is. Igaz, nem egyszer előfordult akkor is — ezt Markó Gábor, az egykori osztálytárs mesélte el —, hogy nem írta meg a matek leckét. Ebből a nehéz tantárgyból mégis eljutott országos Versenyre is. — A matematika még most is elég jól megy — mosolyodott el István. — Ez nem árt a szakmában, mert nálunk kell számolgatni, ha nem is túl bonyolult dolgokat. A magolós tantárgyakat nem szerettem, ez volt az oka, hogy annak idején az első év után • Kákonyi István, akinek jól megy a matematika. i Markó Gábor, az „örök második” még sosem késett el. (Straszer András felvételei) otthagytam a gimnáziumot. A véletlen hozta úgy, hogy esztergályos lettem, de most már nehéz lenne megválni a szakmámtól. A kalocsai vállalat ügyes, fiatal munkása szeret olvasni, otthon ezerkötetes könyvtárat gyűjtött már a család. Apja kereskedő, az édesanyja leszázalékolt női szabó. Hatan vannak testvérek, de már csak ő lakik a szüleivel. Lakásra takarékoskodik. Hobbija a tv- és a rádiójavítás. Láttam dolgozni a kalocsai esztergályos versenyek győztesét, aki tavaly a megyei döntőn másodjk lett. Arca hosszabbra nyúlt, vonásai keménnyé feszültek, amint parancsolóan az EU 630/2000-es gép fölé hajolt. Az volt az érzésem, hogy az őszinte, önmagát reálisan értékelő fiatalember feledteti majd, amit ma még gyengeségéül róhatnak föl. Az egyedi darabokat szereti Az esztergályosversenyeken a munkadarabok egyes méreteit pontozzák, s szóban is vizsgázni kell szakmai tudásból és politikai ismeretekből. Markó Gábornak valamennyivel mindig kevesebb a pontszáma, mint Kákonyinak, ezért ő az örök második. Fekete hajú, metsző tekintetű, komoly fiatal férfi. „Riválisával” együtt az ÉPGÉP gyárában ismerkedett meg az esztergagéppel. — Balázs István és Dúl Jenő bácsi voltak az oktatóink — emlékezett vissza Gábor a mesterekre. — Azt hiszem, nem véletlen, hogy éppen az ő tanítványaik szerepelnek ilyen jól a versenyeken. Gábor szintén vargabetűvel érkezett az ÉPGÉP-gyárba tanulónak. Ö először szakközépiskolába járt egy évig. Apja nyugdíjas kubikos, édesanyja takarítónő volt, leszázalékolták. Négy gyereket neveltek föl. Esztergályos fiuk a tavasszal nősült meg, s a felesége is a KALOPLASZTIK dolgozója. — Elsőnek én sem szoktam bejönni, de még egyszer sem késtem el — hallottam Markó Gábor válaszát, amikor a munkafegyelemről vallott nézeteiről kérdeztem. Az ÉPGÉP-től azért jött át egy évvel ezelőtt, mert a szériagyártásnál jobban szereti az egyedi darabokat. Itt változatosabb, érdekesebb szakmai feladatokat kell megoldania. Az örök másodikság egy csöppet sem bántja Gábort, tudja, hogy ennek a helyezésnek is nagy becsülete van. Kákonyival jó barátságban dolgozik együtt, és készen áll az újabb „összecsapásokra”. A. Tóth Sándor Kislakásépítés az állami gazdaságokban A mezőgazdasági termelésben az állami gazdaságoknak mindig élenjáró szerepük volt. Feladatuk a termelés legkorszerűbb módszereinek kipróbálása és nagyüzemi méretű alkalmazása. A termelési szerkezet megváltoztatása, a termésátlagok rohamos javítása csak modern műszaki berendezéseket irányító személyi állománnyal volt biztosítható. Ezért szükség- szerűvé vált olyan szociális körülmények megteremtése, melyek az igényes szakembergárdának kecsegtetővé teszik a vidéki életet. A párt. a kormány, valamint a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete 1967-ben kezdeményezte és létrehozta a kedvezményes kislakásépítési akciót. Ennek célja, többek között, anyagilag segítve ösztönözni a dolgozókat a letelepedésre, kulturált lakáskörülmények megteremtésével. Az elmúlt tizenhárom esztendő bizonyította az akció létjogosultságát. Az az 1389 lakás, mely ez ideig felépült, megyénkben négyezerötszáz embernek teremtette meg a városi kényelmet. A Bajai Mezőgazdasági Kombinátot. amely egy tervidőszakban közel 300 tanyát tudott úgy felszámolni, hogy lakóit az akció keretében környező községekben — Garán, Nagybaracskán, Dávodon, Csátalján — valamint Vaskúton a letelepedéshez szükséges bontási anyagokkal, kamatmentes kölcsönnel és kedvezményes fuvarral segítették. Az 1979-es esztendőben hasonló módon a Bácsalmási Állami Gazdaság mintegy 40 hektáros nagyüzemi táblát tu- i dott kialakítani, és a napraforgó termesztési rendszerébe bevonni. Az V. ötéves tervidőszakot figyelembe véve megyénk tizenegy állami gazdasága összesen 29 millió forinttal segítetté dolgozóit házépítésükben. A változó faluképet jól példázza Városföld, amely két évtizede még csak tanyaközpont volt, de az állami gazdaság hatására egy virágzó község épült a helyén. Az ide érkezőket emeletes házsor fogadja, mely szintén ebben az akcióban épült fel, és szinte városi körülményeket teremtett lakóinak. Nem szabad azonban megfeledkezni arról sem, hogy az akcióban való részvételi jog csak azokat az állami gazdaságbeli dolgozókat illeti meg, akik munkájukkal, személyes példamutatásukkal hozzájárulnak a tervek teljesítéséhez. Cz. P. ss Otthont teremtenek # Üj házak egymás után a főutcán. A magánházépítők keze nyoma meglátszik a községen. A nagy, erős alapzatú házak elé azonban járda is való! — Szeretek barkácsolni, tenni- venni a ház körül, öt év után határoztuk el, hogy a megye- székhelyi széchenyivárosi lakásunkat elcseréljük egy hetény- egyházira. Hát most itt vagyunk. Mi ketten, a feleségemmel, és a két gyermekünkkel. Itt még a levegő is jobb. Érzi? Borbély József fiatal családapa — Kecskemétre jár dolgozni — megvetette a lábát Hetény- egyházán. Azelőtt emeleten laktak, ma földszintes házban. Száz négyzetméter a „birodalmuk”. — Jönnek hozzánk, mint a lakodalomba — mondja Martonosi József tanácselnök. — Kapós község vagyunk, úgy'látszik. Jól kijövünk mi a városiakkal. Ök is velünk. Megértjük egymást. Örömeik, gondjaik közösek. □ □ □ Népesednek. A lélekszám közelít a 4300-hoz. Csaknem ezren a már-már idelátszó Kecskeméten dolgoznak. Kis ívű „inga” — lengése alig van. Azóta meg, hogy az új városi összekötő úttal két veszélyes útkanyart és vasúti kereszteződést „levágtak”, hamarabb érnek onnan ide, és innen oda az emberek. A jó „gazda” — a tanács — előre számol: hogyan lesz hat év múlva, tíz, tizenegy év múlva? Ajánlatos ugyanis már a jövőre gondolni, hiszen He- tényegyháza hamarosan Kecskemét kertvárosa lesz. Él itt Szabolcs-Szatmár megyei család, hódmezővásárhelyi is, de a legtöbben a környező tanyavilágból és Kecskemétről származtak ide. ötven-hatvan család az évente letelepülő. Csodálhatjuk-e, hogy a fellendülés éveiben, eddig már hétszáz házhelyen emeltek erős téglafalakat az újonnan érkezettek. Kalákában építenek. Van, aki Kecskeméten bontott, és itt épített. — Ennyire kedvelt Hetényegy- háza? — Fejlődő község — summázta a fiatal vb-titkár, Ferenczi István. — De, hogy mást ne mondjak, bennünket megbecsülnek ám nagyon a városnál is, a megyénél is. Terbe Dezső, a megyei párt- bizottság titkára, a megyei tanácstagunk, ha csak teheti, eljön hozzánk beszélgetni. Annyi mindenről esik szó egy-két óra alatt... □ □ □ Együtt örülnek a sikereknek. Annak, hogy 14 új utcát nyitottak eddig, az V. ötéves tervben. Piros Arany, Aranyhomok, Napsugár, Borostyán, Szőlő és Liget utca — sajátos zamatot, ízt, melegséget őriznek már nevükben is. Mggvan az első játszótér is. De a legfontosabb mégis: a tanulás. Központi általános iskolájuk két helyen, három épületben telepedett meg; két tagiskolájukat pedig a község két pólusán — az alvégen és a felvégen — találjuk. Hej, ha már készen állna az a négytantermes iskola is, amelyre nyolc és fél millió forintból a jelen és a jövő ötéves tervében megosztva kerül tető, és ami még előtte van! Várni kell hát az új csengetésig: amikor további kétszáz gyerek tanulhat majd az újban. A népesedés bizony gond is. Hová fordulhatnának segítségért, támaszért az emberek, ha nem mindjárt a tanácshoz. Napközi otthonos óvoda két épületben van. Hivatalosan 75 kisgyermeknek volna hely — mégis a 124-nél zárták a listát az - idei őszön ... Ahogy körülnéztek a tanácsiak, látták: 38 gyerekkel még így sem tudnak mit kezdeni. Őket hová? Hogy az anyákon némiképp segíthessenek, az új évben „felszabadítanak” egy tantermet, és ott rendeznek be óvodát — 25 hetényegyházi kisgyereknek. A törődés, a jó szándék jellemzője a helyi államhatalmi tevékenységnek. □ □ □ Nagy fába készülnek most vágni a fejszét Hetényegyházán. Az is lehet, hogy lapát, ásó, csákány lesz belőle. Ami persze egyre megy. A fő, hogy jó éles legyen mindegyik. A közös és az egyéni érdek, lám, a közúton is találkozik! A község 2652 méteres főutcáján keserves a gyalogosnak haladnia. Nincs járda, semelyik oldalon. Gödrök, buckák annál inkább. Babakocsival, kisgyermekkel — ahogy itt mondani szokták — „nagyon észen kell járni”. Már három ember súlyos sérülését okozta, hogy a gépjárművekkel egy úton kell menniük a lakosoknak. Voltak, akik későn ugrottak félra... Martonosi József tanácselnök: — Novemberben, a népfronttal közösen, falugyűlést tartunk. Meghívjuk az embereket, hogy közösen döntsünk a járdaépítésről. Megmondjuk őszintén: pénzünk nincs, az évi 400 ezer forint községfejlesztési bevételünkből csodát művelni nem lehet. Aki akar és tud — segítsen! Ezerötszáz forintból és valamennyi közmunkával mind a 250 Kossuth Lajos utcai háztulajdonos — ki-ki a saját portája előtt — építhetne járdát, hogy a „végtelen hosszú község” ne lenne mégse annyira végtelen hosz- szú... A községi tanács vezetői a járdaügyben — nem tagadják! — egy kicsit a városra: Kecskemétre is oda-odapillantgatnak. Hamarosan idevárják azoknak a vállalatoknak a vezetőit, amelyekben körülbelül ezer hetényegyházi munkavállaló dolgozik. Jöjjenek el ők is Kecskemétről a falugyűlésre — együtt talán többet tudnak tenni! A hetényegyházi „ki mit tud” napról napra erősödik. Megmutatta ezt Söröli Pál vízvezeték- és központifűtés-szerelő, Gál Sándor villanyszerelő, Keresnyés István kőműves, Szabó Menyhért és Kiss Balázs lakatosok, akik az orvosi rendelő építésénél 50 óra társadalmi munkát végeztek. De segít az egész község, ha kell. Amit építenek: az övék. D □ □ Több száz éves tölgy áll a hetényegyházi Móricz-emlékhelyen. A szeptemberi tanácsülésen a tölgyet Móricz-fának nevezték el. Jó talajon eresztett gyökeret. Megmaradt s megmarad soká, mint a hetényegyházi nép igyekezete, Kohl Antal A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Száz farmernadrág Az ember értetlenül áll az öltözködési divat egy-egy hulláma előtt. Nem érti, hogy milyen tényezők dobnak fel időnként egy ruhadarabot, miért válik az olyan divattá, amely hetek, hónapok alatt meghódítja nemcsak a tizen-, hanem a huszonéveseket is, fiúkat, lányokat egyaránt. Az évek óta tartó farmeréhség is ilyen alig érthető kategóriát képez. Persze nem szükséges különösebben meditálni azon, hogy miért éppen ezt az öltözködést kedvelik az emberek. Fogadjuk el a puszta tényt: ez a divat, ez a sikk, ez a menő szerelés. Az is kétségtelen, hogy a magyar szakemberek — a minisztertől a szabászokig, üzemvezetőkig, kereskedőkig — talán éppen a farmerral foglalkoztak legtöbbet az utóbbi esztendőkben. Valljuk be azonban töredelmesen, hogy a hazai gyártás, az importált anyagokból itthon készült farmer — még ha annyim hű mása is a világhírű márkáknak — nem tudta oltani azt a szomjúságot, amely az eredeti, nagy nyugati cégek által készített, vagy csupán homályos kis szabóságokban előállított nadrágok, dzsekik után mutatkozik. Országosan jelentkezik ez az igény, és ki tudná megál'apítani, hányán vannak, akik kétes tisztaságú üzleteket bonyolítana!« le farmerügyben. Hálózatok — beszerzők átvevők, viszonteladók — alakultak már ki, nem egy Pyen üzletelő lebukott, s a szálak messze, néha külföldre is vezettek. Ezek az üzletelők tisztában vannak azzal, hogy a tizenéves, de a huszonéves generáció némely tagja minden pénzt hajlandó megadni azért, hogy nyugati farmerszerelésben feszítsen a diszkóban. Közöttük abszolút szakértőket is találunk, olyanokat, akik ránézés után azonnal értékelni is tudják a portékát. Ez az igény, ez a farmerszomjúság felszínre dobta a már említett üzletelőket, akik orszá- got-világot járva csempészik a farmert s itthon — természetesen felárral — továbbadnak rajta. Egy ilyen üzérkedő társaság bukott le a közelmúltban Kecskeméten, s a bíróság elítélte őket. Az ügynek nyolc vádlottja volt. Közülük tulajdonképpen csak hárman volttak tettesek, a többi bűnsegédként került a vádlottak padjára. Bozóki József (Kecskemét, Külső körút 3.) büntetett előéletű, huszonnyolc éves fiatalember volt az elsőrendű vádlott, testvére, Bozóki László (Kecskemét, Belső-Szegedi út 25) egy évvel fiatalabb a másodrendű és Bodó József (Kecskemét, Cédulaház utca 27. szám alatti lakos) huszonnégy éves fiatalember a harmadrendű. A többiek — mint említettük — bűnsegédi bűnrészesek voltak, akik a fenti három vádlott által beszerzett árut forgalmazták, segítettek az eladásban. Bozókiék — akiknek Bodó József a sógoruk — gépkocsival járták az országot. Eljutottak Harkányba, Szegedre, ahol az annyira keresett farmernadrágokat, bőrdzsekiket megvették, majd Budapesten, különböző magánkereskedőknek tovább adták, természetesen haszonnal. Persze azt is megcsinálták, hogy amit Budapesten vásároltak, azt ugyancsak a fővárosban adták el, szintén felárral. Nemegyszer utaztak külföldre — Jugoszláviába, az NDK-ba és más országokba — beszerző körútra. Később, amikor már jobban belejöttek az üzletelésbe és megfelelő kapcsolatokat is kiépítettek, a helyükbe hozták az árut. A kecskeméti Aranyhomok Szállodában gyakran találkoztak egy jugoszláv fiatalemberrel, aki nemcsak farmert, hanem például aranytárgyakat is hozott nekik. A múlt év júniusában az említett külföldi állampolgártól négy farmernadrágot vett át Bodó József, darabonként nyolcszáz forintért, s azokat az Ecserin ezerért adta tovább. Ugyancsak nyolcszáz forintos egységáron vett Bodó a jugoszláv férfitől hat darab arany nyakláncot, állítása szerint további kettőt ajándékba kapott tőle. Az említettekből már sejthető, hogy nem filléres bűnözőkről van szó. Tízezer forintokkal „gazdálkodtak” Bozókiék s a nagyarányú üzletelés lebonyolításához megfelelő segítő hálózatra volt szükségük. Ezt a segítséget a már említett bűnsegédi bűnrészesek nyújtották nekik. Lebukásukig összesen száz farmernadrággal és tíz darab bőrdzsekivel üzleteltek, s: ezeknek az értéke meghaladta a 120 ezer forintot. Bodó Józsefnek az üzérkedéshez még társultak az arany nyakláncok: a devizagazdálkodás szabályait sértő bűncselekmény. Szőke Béla (Kecskemét, Szélmalom utca 47.) ugyancsak megtetézte az üzérkedésben „tanúsított” bűnsegédi bűnrészességót kétrendbeli magánokirat-hamisítás vétségével. Ö ugyanis felfüggesztett szabadságvesztés hatálya alatt volt. Közlekedési vétség és társ- tettesként elkövetett súlyos testi sértés miatt jogerősen hat hónapot kapott, munkaviszonya nem volt, de külföldre akart menni. Az útlevélkérő lap munkahelyi javaslat rovatát az apja munkahelyének bélyegzőjével látta el. Az utazás sikerült is. Ezt meg akarta ismételni, de akkor rájöttek hamisítási szándékára. Amint mondtuk, a bíróság a közelmúltban hozott ítéletet a farmerüzérek ügyében. Bozóki Józsefet — aki egymaga 84 ezer forint értékű farmert, dzsekit forgalmazott — egy évi és két hónapi szabadságvesztésre, mint főbüntetésre ítélte és további két évre eltiltotta a közügyektől. Ugyanakkor elrendelte a korábban kiszabott, de feltételesen felfüggesztett hivatalos személy elleni erőszak miatt kapott hat hónapi szabadságvesztés végrehajtását is, egyben kötelezte ötvenezer forint elkobzás alá eső érték megfizetésére. Bozóki László büntetése öt hónapi szabadságvesztés, mint főbüntetés és kétezer forint pénz mellékbüntetés. Kötelezte a bíróság, hogy tízezer forint elkobzás alá eső értéket fizessen meg. A kiszabott szabadságvesztés büntetés végrehajtását a bíróság három évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Bodó Józsefet a bíróság két hónapi szabadságvesztésre ítélte, az ítélet végrehajtását azonban három évi próbaidőre feltételesen felfüggesztette. Szőke Béla halmazati büntetésként öt hónapi szabadságvesztést kapott és további egy évre eltiltották a közügyektől. Elrendelte a bíróság a korábban kiszabott és már említett hat hónapi szabadságvesztésbüntetés végrehajtását is. Az ügy többi vádlottja három és öt hónap közötti, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést kapott. Az ítélet még nem jogerős. G. S. A VIDEOTONBAN • A székesfehérvári Videoton dolgozói sikeresen teljesítik a párt Xll. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 35 éves jubileuma alkalmából tett munkaverseny-felajánlásaikat, A Videoton felajánlásai között szerepel a dollárelszámolású export növelése, húszmillió forint értékű anyagtakarékosság és a termelékenység jelentős növelése. \
