Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-24 / 275. szám
1973. november 24. • PETŐFI NÉPE • 3 Türelemmel, előítéletek nélkül A Hazafias Népfront szervezésében — alig két hete — országszerte tájértekezleteket tartottak a cigányok munkavállalásáról, a telepek felszámolásáról, a cigány iskolák működéséről, s ennek során meghányták-vetették, megvitatták a cigánylakosság beilleszkedésével, helyzetének javításával összefüggő kérdéseket, tennivalókat. A témakörök felvázolásából is érzékelhető, hogy bizony sokrétű s nem egy területen bonyolult problémacsokorról volt szó, ami önmagában is nagy társadalompolitikai, nemkülönben étettapasztalatot kívánt a speciális fórumok résztvevőitől. Nem beszélve a legközvetlenebbül érdekeltek sorsélményeinek bőségéről. A tanácskozás résztvevői. Számadás Ladánybenén Ezért voltak jelen ezeken a táj- értekezleteken — mint például a kiskőrösin három megye képviseletében — tanácsi és népfronttisztségviselők, orvosok, pedagógusok, cigány értelmiségiek, cigány munkások. Azt is mondhatnánk, hogy a Kiskőrösön lezajlott tanácskozás — tartalmát tekintve — magán viselte az ország más tájain végbement értekezletek jegyeit. Különösen ate- kintetben, hogy itt is sok — 19! — okos, komoly, bölcs, sőt egymás véleményét is diplomatikusan korrigáló felszólalás hangzott el. Egy vonatkozásban talán mégis sajátosabb volt ez a kiskőrösi a többinél: abban tudniillik, hogy a véleménynyilvánítók zöme éppen a cigányság képviselőiből került ki, ennélfogva még inkább értékelendő, ahogy akár a cigány, akár a nem cigány résztvevők okfejtésére esetenként önkritikusan is reflektáltak. Mielőtt tovább gombolyítanánk a gondolat fonalát, álljon itt •mindazoknak a neve, akik Kozák Istvánná dr.-nak, a Minisztertanács cigányügyi koordinációs bizottsága titkárának vitaindítójához kapcsolódva, hozzászólásaikkal oly hasznossá, szemlélet- formálóvá tették a kiskőrösi tájértekezletet: Budi Irén, ÁFÉSZ konyhai kisegítő, Kiskőrös; Zsi- ga Ernő hivatásos zenész, Szeged; Kálló Mihály, ÁFÉSZ jutalékos felvásárló, Békéscsaba; Rostás Péter MÁV-alkalmazott, Kiskunhalas; Radios László kazánfűtő, Szarvas; Konfár Sándor, a TIT megyei titkára, Kecskemét; dr. Pólik József szülőotthon-vezető főorvos, Lajosmizse; Burai Mihály segédmunkás, Me- zőberény; Piroska Sándorné, Kiskőrös; Csáky Lajos hivatásos pártfogó, Kecskemét; Mező Kálmán gyepmester, Vésztő; dr. Szirtesi Zoltán körzeti orvos, Sze- ged-Kiskundorozsma; Rócz Rezső kőműves, Békés; Komáromi Gábor tanácselnök, Vésztő; Rupa Gyuláné korcoló, Kunszentmiklós; dr. Gulyás Mihály állatorvos, Orosháza; Rupa Mihály rakodó, A pályakezdés nehézségeiről nem szívesen beszél, inkább a jelen gazdálkodásáról. A község három termelőszövetkezete immár 13 éve egyesült, azóta a fejlődés meggyorsult. — Ehhez az is hozzájárult — magyarázza a főmezőgazdász — hogy az első számú vezetés nem változott azóta sem. Az elnök Varga Pál, Kozma István a párt- alapszervezet titkára, ő egyébként már tizenkilenc éve párttitkár, összehangolt tehát a vezetés és mindig igyekszünk keresni az újat, a korszerűt, évről évre előbbre lépni. A főmezőgazdászról azt mondják a kollégái, hogy akkor érzi jól magát, ha a határban járhat, élvezi a mezők illatát, figyeli a növények fejlődését, ellenőrzi, Kunszentmiklós; Haraszti Imre tanár, Mezőgyán; Laták Ede tanácselnök, Kecel. Nem véletlen, se nem önmagáért való tehát ez a „névsor”. A szereplők vizsgálódó, vélekedéseiből, fejtegetéseiből, igazán életközeli gyakorlati példáiból, választ kereső kérdéseiből összeállt az a sok ellentmondást, bizonytalan megítélést és kölcsönös előítéleteket bőven tartalmazó kép, ami a cigányságról él a társadalomban. Kezdve a szólásoktól, amely szerint „nem szokta a cigány a szántást”, „megszokta mint cigány lova a koplalást”, „kiütközik belőle a cigány”, „cigányélet”, „cigányko- dik” stb. olyan sémákig, mint a tücsök és a hangya tévútra vezető meséje, mintha mindenki más szorgos hangya volna, csak a cigány a könnyelmű tücsök, akinek csak a muzsikán meg a dínom-dánomozáson jár az esze. Vagy a kizárólag a cigányság rovására hangoztatott olyan tömény előítéletekig, mint hogy: ablakon kidobott pénz cigánynak rendkívüli segélyt adni, mert azt úgysem létszükségleti cikkekre költi, hanem elmulatja; meg „magyar ember” ellen való vétek cigánynak lakótelepi lakást adni, hisz’ nem becsüli meg, sőt tönkreteszi és hőbörgésével csak zavarja a lakótársak nyugalmát, mert hát a cigány a szocialista együttélés alapvető normáinak •betartására is képtelen; meg kár zaklatni foglalkoztatásukkal a munkahelyek vezetőit, hiszen a cigányak nem szeretnek dolgozni, csak addig húzzák ki, míg a családi pótlékot megkapják aztán annak is, keresetüknek is fö- lévernek már a fizetés napján, s utána nem látják őket többé az üzemben, vagy csak napok, hetek múlva ... Ugye, a szó szoros értelmében fáj ennyi kegyetlen előítélet ösz- szehordása egy csomóba, mert nemcsak érezzük, tudjuk, hogy ez így roppant igazságtalan általánosítás, aminek — magyarán szólva — ma már a fele se igaz. Na hogy némi igazságalapjuk hogy a terméseredmények növelése érdekében betartják-e az előírásokat a szakvezetők. — Nem a legjobb minőségű földeken gazdálkodunk, de megpróbáljuk a tudomány legújabb eredményeit átültetni a gyakorlatba. Ennek egyik módja, hogy több termelési rendszerbe beléptünk, én magam a nádudvari termelőszövetkezet által kezdeményezett KITE termelési rendszer szakbizottságának tagja vagyok. A búzánál például bevezettük az eke nélküli magágyké- szítést, együttműködve a Magyar Tudományos Akadémia kutatóival. Ez azt jelenti, hogy tárcsával készítjük elő a talajt a vetéshez. Természetesen ehhez meg kell teremteni a szükséges feltételeket, de a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ezzel a van, ezt is tapasztalatból tudjuk. Ezekről a még fellelhető gyarlóságokról a cigány felszólalók is — nem egyszer — szigorú tárgyilagossággal beszéltek. Hozzátéve, miként a nem cigány hozzászólók is,; hogy a cigányság nagy többségére ma már nem ezek a negatív magatartásbeli tulajdonságok jellemzőek. Érte bizonyos elmarasztalás a televíziót s a sajtót is azért, hogy főként a cigányság elmaradottságának, a putritelepi viszonyoknak a bemutatásával, ábrázolásával orientálják a közvéleményt. Így a jó szándék is félresikerül, mert éppen azok alá adnak lovat,. akik amúgy is tele vannak előítélettel a cigányság irányában, s mint sakszor előfordul, ezeknek a hangja elnyomja a megértésre, türelemre hajlók érveit. Ilyen tévéadások utáni napon fogadják munkahelyeiken a cigányokat a gúnyos megjegyzéssel: „Na látjátok, ilyenek a testvéreitek.” Mintha 30 év alatt nem 'történt volna változás, fejlődés a cigányok sorsának alakulásában. Pedig ... Ha csak azokat a tényeket vennénk számba (erre más alkalommal még sor kerülj, amiket a kiskőrösi értekezlet cigányképviselői sorakoztattak fel saját egyéni helyzetük, családjuk, rokonságuk, lakóhelyük cigányainak emelkedett életnívójáról, — ezek is erőteljes bizakodással tölthetnek el mindenkit, aki szi- jvén viseli ennek a sokat szenvedett, elnyomott, megalázott népcsoportnak a sorsát. Figyelemre méltó vonása volt a felszólalásoknak, hogy egyetlen egy cigány sem akadt, aki csupán a maga egyéni, vagy szűk családi viszonyainak javulását hozta volna elő bizonyítékul ennek a jelenleg 360 ezer lélek körüli etnikumnak a felemelkedésére. Rendkívül rokonszenves volt a résztvevők teljes egyetértése abban, hogy a cigánykérdés megoldásának három kulcspontja a munka, lakás és iskola. S ami az MSZMP Politikai Bizottsága 196). módszerrel 10—15 százalékkal magasabb termésátlagot érünk el, hiszen segítjük a talajban levő vízmennyiség megtartását, vagyis csökkentjük a párolgást, energiát takarítunk meg. A tárcsával történő művelésnél a költségeket is mintegy felére csökkentettük. Termésnövelő hatása van a levéltrágyázásnak is, már harmadik évben használjuk, eredménnyel. Csaknem 700 hektárnyi területet öntözünk, tehát mindent megragadunk annak érdekében, hogy részben a kedvezőtlen talajviszonyokat javítsuk, másrészt ellensúlyozzuk az időjárás okozta károkat, amelyek különösen az idén sújtottak bennünket. Eddigi beszélgetésünkből is kitűnik, hogy Sebestyén Tibor legszívesebben a szakmáról beszél, a napi munkájáról. Nagyon lelkesen fogad minden újítást és bátran kísérletezik. Erről egyébként nevezetes a nagybaracskai Haladás Termelőszövetkezet, éppen ezért kiegyensúlyozott a gazdálkodás. Nagy odafigyelésnek köszönhetően az időjárás okozta károk sem olyan jelentősek, bár június 20-i határozatának megfelelően is történt ezeken a területeken, feltétlenül arra int, hogy tartózkodnunk kell a cigányok életmódját, életkörülményeit érintő általánosításoktól. Pár évtized leforgása alatt, tehát örvendetesen »gyorsan, a cigány dolgozók tízezrei kapcsolódtak be az össztársadalmi, rendszeres termelő tevékenységbe és teremtettek maguknak a nem cigány társadalom segítségével, azokéhoz hasonló, rendezett lakásviszonyokat. Bizonyítva, hogy alkalmasak az újfajta életvitelre. Az is nagy eredmény, bár a folyamat még mindig nem elég gyors, hogy a cigánylakosságnak már csak egy- harmada él a háború előttről ittmaradt, hagyományos cigánytelepeken. A többi, teleplakónak minősülő cigány már újabban emelt épületekben lakik, valamivel jobb körülmények között. A cigányság egynegyede pedig az összlakosság •között szétszóródva, és nagyrészt környezete anyagi szintjével azonos viszonyok között él. Ez is cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy a cigányságban megvan a képesség a nagyarányú elmaradottságának felszámolására, a beilleszkedésre. Mivel azonban sokkal mélyebbről indultak, mint a társadalom bármely más rétege (gondoljunk arra, hogy ezer éven át Európa szinte minden országából űzték, hajtották őket, nem engedték letelepedni, megnyugodni, rendszeres munkához jutni) érthető, hogy először csak a legkitartóbb, legigyekvőbb képviselőik tudták utolérni környezetüket. Az érem két oldala pedig úgy állhat össze, — ha egyrészt a nem cigány lakosság inti magát türelemre, másrészt a még izgés- mozgásra erősen hajlamos cigányság törekszik minden erejével bizonyos elemi szabályok betartására. Az előítéletek kölcsönös félretevésével, civakodás helyett józan véleménymondással, ha kell szigorral, — és mindenképpen együtt folytatva, amit a felszabadulás óta elkezdtünk. Tóth István a szőlő- és gyümölcstermesztésben a fagyok éreztették hatásukat. Áttérve az állattenyésztésre, a lehetőségekhez mérten igyekeznek csökkenteni itt is a költségeket. Értek is el eredményeket a szarvasmarha- és sertéshlzlalás- ban. A takarmányozás javítása érdekében szárítóüzemet építettek, ahol exportra is készítenek feldolgozott takarmányt. — Nekem az a véleményem, hogy ha mi továbbra is gyorsan alkalmazzuk a tudományos kutatás legújabb eredményeit, meg tudunk küzdeni a ránk váró feladatokkal. Egés,z sor tudományos intézettel állunk kapcsolatban és a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy érdemes vállalni a kezdeményezés kockázatát. Sok múlik a munkaszervezésen is. Nálunk az idén ezzel sikerült jelentős összegeket megtakarítani. A szocialista brigádok besegítettek például a betakarításban, az állat- tenyésztés kollektíváinak is köszönhetjük, hogy idejében sikerült a szőlőt biztonságba helyezni — hangoztatja a főagronó- mus. Kétségtelen, hogy az idei esztendő nehéz volt a mezőgazdaságban. Sebestyén Tibor azonban optimista. — Remélem, jól zárjuk az évet és egyúttal kedvezően fel tudunk készülni a jövő esztendőre is, figyelembe véve, hogy az új szabályozók más gazdasági környezetet teremtenek számunkra is. Több gondolkodást és leleményességet kívánnak a szakemberektől. Ebből Nagybaracskán eddig sem volt hiány. K. S. A VÁLASZTÓPOLGÁROK — nemcsak az ismerősei, de azok is, akik a gyűléseken kívül még nem találkoztak Vele — csak úgy hívják és emlegetik: a Vali, Valika. A megye legfiatalabb képviselőnője, Czégai Valéria hamar népszerű lett a megválasztása után az. emberek között. Azelőtt mint kereskedelmi dolgozót, csak La- josmizsén ismerték, de most már sokfelé a megyében, sokan az országban, és legtöbben az V. számú választókörzetben, Ladánybenén. Kerekegyházán, Fülöpházán és Kunbaracson —. s megfordulnak utána Kecskeméten is. Hiába, a képviselői munka, a nyilvánosság előtt gyakran szereplő közéleti ember tevékenysége akaratlanul is a népszerűség növekedésével jár. Feltéve, ha rá is szolgált az illető. Erről pedig maguk a választók állítják ki a bizonyítványt az évente megtartott képviselői beszámolók alkalmával. Mint legutóbb is Ladánybenén, ahol Czégai Valéria adott számot a választókörzet niinden részéből összesereglett hallgatóságának a Parlamentben lezajlott egész évi tevékenységéről, a törvényhozói munkáról. Így tömören összegezve, még gazdagabbnak tűnt ez a munka a jelenlevők előtt, hiszen a költségvetés, a büntető törvénykönyv megalkotása, az állami pénzügyekről szóló törvényjavaslat, az egészségügyi törvény végrehajtását összegező miniszteri beszámoló. a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság tevékenysége, s a külkereskedelmi törvény végrehajtása stb. mind része volt az éves parlamenti tevékenységnek. ÉRDEKLŐDÉSSEL hallgatták a jelenlevők a községek fejlődéséről szóló adatokat is, mivel ez még inkább ismerős téma volt számukra. Közvetlen részvételükkel is sokat segítettek például a ladánybenei főutca járdaépítésében, a fülöpházi autóbusz-várótermek létrehozásában, s Lajos- mizsén is nagyon sokféle munkában, aminek a méreteit mutatja, hogy egy főre 1350 forint jutott az idén a vállalt önkéntes feladatokból. Tanyai földutak készültek így el. bővült a vízhálózat, orvosi rendelő, egészségház, óvodai és iskolai tanterem épült a községekben. Kerekegyházán sportkombinát, tornaterem, tanyai villamosítás jelzi ezt a munkát. Kunbaracson gázcseretelep épült —, hogy csak a legjelentősebbeket említsük azok közül, melyekről a képviselőnő szólt választói A munkaerő-gazdálkodás időszerű kérdéseiről, alapvető céljairól, s a következő fél évtizedben várható feltételeiről folytattak eszmecserét tegnap a Parlamentben a főváros, a megyék és a megyei városok tanácselnökei. Az értekezlet résztvevőit Trethon Ferenc munkaügyi miniszter tájékoztatta a foglalkoztatottság alakulásának tendenciáiról, a munkaerő-egyensúly megteremtésének lehetőségeiről, a tervszerű munkaerő-átcsoportosítás jelentőségéről és formáiról, értékelvén egyebek között a munkaerő-közvetítés rendszerét, kielött. Büszkeségre is okot adó tények ezek, de a beszámolóban sorakoztak a szükségletek, a további és sürgetően jelentkező igények is, amelyek újabb ösz- szefogásra kell. hogy serkentse- nefc mindenkit. BESZÁMOLT Czégai Valéria á választókkal való kapcsolat egyes állomásairól is, az öt alkalommal megtartott tájékoztató jellegű találkozásról, a rendszeres fogadónapokról, melyek nemcsak köz,- ügyekben, de az egyéni panaszok elintézésében is próbára tették a képviselő rátermettségét. „Ezek- a problémák kivétel nélkül megoldást nyertek, legtöbbször a községi tanácsok vezetőinek bevonásával a helyszínen intézkedtünk.” — mondotta, jelezve, hogy tán nélküle is elintézhetők lettek volna ezek az ügyek, de azért mégis kellett az a bizonyos képviselői „ráhatás”. Akik viszont a képviselői beszámoló gyűlés nagy nyilvánosságát ragadták meg a szólásra, valamennyien közérdekből mondták el véleményüket. Mint Ratkai István, aki a lajosmizsei belterületi útépítés mielőbbi befejezését sürgette, s kérte a képviselőjük segítségét, vagy Durucz László, aki szóvá tette, hogy a szociális otthonban egy ideig kimaradt a fűtés. Lengyel László pedagógus Fülöpháza lakosságának a társadalmi részvételéről és további terveikről beszélt, Pető József ladánybenei önkéntes rendőr a köz- biztonság helyzetéről szólt, Dudás Sándor pedig a kisközségek hátrányos helyzetének javítására hívta fel a figyelmet. Többen mondtak köszönetét a képviselőnőnek, mert segítséget kaptak valamilyen kezdeményezésükhöz, például a kerekegyházi KISZ-fia- talok a Parlament meglátogatásához. Pintér Ferencné a szakszövetkezeti édesanyák nevében jelezte: kevés lesz az iskolai tanterem a növekvő tanulólétszámhoz. MÁR CSAK a hozzászólásokért járó köszönő szó és a további el- ígérkezés kimondása volt hátra, majd a politikus, jövőbe pillantó zárszó, melyet a gyűlésen elnöklő dr. Kiss Margit, a járási párt- bizottság titkára mondott el. És még egy kis hangulatos ráadás, a ladánybenei népdalkor kedves műsora. Kifejezve, hogy a komoly mondanivalótól nem idegen az oldottabb légkör sem. T. P. térve arra is, hogy az idevágó párt- és kormányhatározatoknak miként tettek eleget az illetékesek. A napirend témái közé tartozott a bér- és keresetszabályozásban január 1-től alkalmazandó módosítások ismertetése, ezek várható hatása a munkaerő-gazdálkodásra. az indokolt és szükséges munkaerőmozgást elősegítő intézkedések megvitatása, a munkaerő hatékony fölhasználását megalapozó szabályok, a munka- fegyelem következetes érvényé- sítését szolgáló rendelkezések előkészítése, főként a tanácsokra háruló feladatok alapján. (MTI) AZ ÉPÜLŐ ATOMERŐMŰ • Megfelelő ütemben halad a paksi atomerőmű építése. Jelenleg az első turbina végleges — dinamométeres — beállítása folyik, és már szerelik a második turbinát is. Október utolsó napjaiban helyére került az első gőzfejlesztő, és ezzel kezdetét vette a nagyobb volumenű technológiai szerelés. Az év utolsó hónapjában megkezdődik a vízkivételi mű üzembe helyezése. (MTI-fotó) ARCOK A MEZŐGAZDASÁGBÓL A főmezőgazdász kettős jubileuma Sebestyén Tibornak, a nagybaracskai Haladás Termelőszövetkezet főmezőgazdászának az idén kettős jubileuma van. Az egyik: éppen harminc éve kezdett dolgozni a mezőgazdaságban. Sokat tett a nagyüzemek kialakításáért az átszervezések során. Még egy jubileumot érdemes megemlíteni munkásságával kapcsolatban, mégpedig azt, hogy éppen húsz éve, 1959- ben került Nagybaracskára, és jelenleg a háromszor kiváló szövetkezeti címet elnyert közös gazdaság termelésének egyik irányítója. Tanácselnöki értekezlet a munkaerő-gazdálkodásról
