Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-24 / 275. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1979. november 24. Mezőgazdasági árak és m kistermelés A Minisztertanács augusztusban határozatot hozott a mezőgazdasági termékek 1980. évi termelői árának megállapításáról. A konkrét termékenkénti árakat a mezőgazdasági 'és élelmezésügyi miniszter rendeletben szabályozta. Ugyancsak tételesen meghatározta a szemes-, ipari- és a'braktakarmányök 1980. január 1-től érvényes új árait és értékesítési feltételeit is. A mezőgazdasági termékek felvásárlási ára átlagosan 11 százalékkal emelkedik. Ez összefüggésben van «okkal a költségnövekedésekkel, támogatáscsökkentésekkel, amelyek 1980. január 1-vel bekövetkeznek. A mezőgazdasági üzemeket terhelő, illetve az árbevételüket növelő tételek átlagosan kiegyenlítik egymást, az árak rendezése tehát összességében nem jelenti a mezőgazdasági üzemek jövedelemváltozását. Az árváltozások és költségnövekedések eltérően érintik a kistermelőket és a mezőgazdasági nagyüzemeket. Az intézkedések a kistermelés bevételnövekedését eredményezik, ami abból adódik, hogy a felvásárlási áremelések — a tejtől, vágómarhától és hízott sertéstől eltekintve — azonosan érintik a nagyüzemeket és a kistermelőket. A bevételt csökkentő, illetve kiadásokat növelő támogatásváltozások viszont csak a nagyüzemeket érintik. A mezőgazdaságban felhasznált termelőeszközök árváltozásai természetesen a kistermelésben is érvényesülnek. 1980. január 1-től drágább lesz a műtrágya és növényvédő szer, a mezőgazdasági gép és gépalkatrész, de növekednek az egyéb termelőeszközárak is. A kistermelőknél a költségnövekedések egy része már az 1979. július 23-i fogyasztóiár-eme- lésnek kapcsán bekövetkezett (építőipari anyagok, fatermékek stb.). A felvásárlási árak emelésének mértékei a következők: Étkezési búza 18,— Ft/q 6.1% Kukorica 28,— ” \ 10,2% Napraforgó 50,— ’’ 5,8% Rizs 200,— ” 19,6% Zöldség- és gyümölcs- félék átlagosan 10,0% Borszőlő, must és bor 7,0% Vágómarha 2,50 kg 8,2% Hízott sertés 2,50 ” 9,2% Vágójuh 6,00 ” 13,2% Pecsenyecsirke 5,00 ” 15,9% Tehéntej 0,40 Ft/1 7,0% Hal 6,0 Ft/kg 27,7% A mezőgazdasági nagyüzemekben a vágó szárvas- marha árbevétele további 2,— Ft/kg-al, a hízott sertésé 3,— Ft/kg-al, a tejé 0,40 Ft/l-el növekedett. A nagyüzemeknek ezen túlmenően az év első hónapjában átadott hízott sertések után külön felárat fizetnek. Nem változik az étkezési burgonya, a cukorrépa, a komló és gyapjú felvásárlási ára. A termelői árak emelésével egyidejűleg szigorították a minőségi feltételeket. A felvásárlási termelői árak továbbra is a mező- gazdasági termékértékesítési szerződések keretében átadott termékekre vonatkoznak. A hatósági árak szabályozásán túl, a minisztérium kötelezte a zöldség, gyümölcs felvásárlását végző szerveket — Zöldért, konzervgyárak, hűtőházak —, hogy a termékértékesítési szerződésekben meghatározott árakat garantálják. Ez a garantált ár a szerződés keretében átadott termék legalacsonyabb ára. A szerződésen kívül, a szabad forgalomban felvásárolt termékekre az állami árszabályozás úgynevezett védőárakat határoz meg. Ilyen védőára van a szerződésen kívül átvett tojásnak, tejnek, vágómarhának, hízott sertésnek, süldőmalacnak, a zöldség- és gyümölcsféléknek, stb., amelyekért a védőáraknál alacsonyabb árakat a felvásárló szervezetek nem fizethetnek. ' A kistermelői felvásárlásnál továbbra is érvényben maradnak azok az átvételi súlykategóriák, amelyeket 1979. október ihó 15-én léptették életbe. A hízott sertés ára 95—115 kg közötti súlyban a legmagasabb, 115 kg feletti 2,50 Ft/kg-al alacsonyabb árat fizetnek. Az 570 kg feletti súlyú növendékbika ára 2—3 Ft/kg-al alacsonyabb, mint a 450—570 kg sú- lyúaké. Ez arra ösztönzi a termelőt, hogy a számára is legkedvezőbb abrakértékesítés melletti súlyban adja el az állatait. ■Nem kis mértékben növekednek a takarmányárak, amit az tett szükségessé, hogy emelkedett a szemestakarmányok felvásárlási ára, növekedtek a fuvarozási és a takarmány-előállítási költségek. Az import eredetű fehérjetakarmányok ára szintén jelentősen növekedett, ezt azonban korábban a költségvetés térítette meg. A szemestakarmányok fogyasztói ára átlagosan 14—15 százalékkal, az ipari abrakkeverékeké (tápok) pedig 20—22 százalékkal lesz magasabb. A kistermelők anyagi érdekeltségének az árak segítségével történő növelése abból adódik, hogy a felvásárlási termelőiár-emelkedések meghaladják a költségnövekedések összegét. Növekszik ugyan a kistermelők ráfordítása, de ennél nagyobb mértékben növelhetik a bevételeiket. A hízott sertésnél nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a körülményt sem, hogy amíg a nagyüzemek által értékesített hízott sertések árai 1976. óta nem változtak, addig a kistermelői értékesítés árbevétele a több éves szerződéses felárral, az időszakos felár árban való érvényesítésével és egyéb időközi intézkedésekkel 1977. óta további 3,— Ft/kg-al növekedett. A mezőgazdasági kistermelők jövedelemszintjének növelését a termelői érdekeltség fenntartását, fokozását jelenti az is, hogy a kistermelők támogatási rendszere nem változik, bár egyes mezőgazdasági kisgépek árának emelkedésével számolni kell. Továbbra is fennmarad tehát a szarvasmarhatartás támogatási rendje. A fóliához nyújtott támogatás sűrűbb időközökben való korszerűsítést tesz lehetővé, kedvezőbbé válik az ültetvénytelepítés támogatása is. A gümőkórmen- tes tehenészetből származó tej utáni korábbi felárat az új alapárak tartalmazzák. Borbély! Ervin MÉM főosztályvezető-helyettes--W&ííí:Wí:%$8x*íx*: Kalászol a búza a íitotronban Tavasz, nyár, tél, egymást váltják az évszakok mesterséges viszonyok között az MTA marlonvásári Mező- gazdasági Kutató Intézetének fitotronjában. A kutatók mesterségesen teremtett természeti viszonyok között vizsgálják a növényeket. (MTI-fotó, Szabó Imre felvétele — KS) HALOGÉNLÁMPÁK AZ OLIMPIÁRA • Az Egyesült Izzó budapesti gyárában már készülnek azok a 3500 wattos halogénlámápk, amelyek a moszkvai olimpián a Nemzetek terét világítják majd meg. Az új termék használata gazdaságos, mert energiahasznosítása mintegy tízszerese a hagyományos lámpákénak. (MTI-fotó — Tóth Gyula felvétele — KS) KÖNYVESPOLC Lesz-e sas 2000-ben? Pusztul az állatvilág! A tudósok szerint napjainkban évente legalább egy gerinces állatfaj tűnik el véglegesen a Földről! Az utolsó háromszáz esztendőben 72 emlős- és 139 madárfaj pusztulását jegyezte fel a tudomány. Van egy szimbolikus temető Amerikában a kihalt állatok emlékére, amelyben csaknem háromszáz sírkő található. Ilyen előzmények után teszi fel a kérdést dr. Major István legújabb könyvében: Lesz-e sas 2000-ben? A könyv, amely a Natura kiadásában jelent meg, az állatvilág múltjáról, jelenéről és jövőjéről szól. Mi ennek a pusztulásnak az oka? Miért kerültek egyes állatfajok végveszélybe? Megállítható-e a folyamat? Mi szabályozza napjainkban az állatvilág változását? Ezekre a kérdésekre ad választ könyvében a szerző mindazoknak, akik szeretik és féltik a természetet, és ezen belül az állatokat. A könyv azonban minden bizonnyal felkelti azok érdeklődését is a probléma iránt, akik eddig közömbösen nézték a természeti értékek pusztulását. Ma újdonság, holnap gyakorlat A Ma újdonság, holnap gyakorlat sorozatban megjelent a szakosított marhahústermelés harmadik füzete, amely a húshasznú szarvasmarha-tenyésztésben alkalmazható technológiákat, és azok különböző változatait tárgyalta. A sorozat második füzete A búza jelene és jövője cím alatt jelent meg, és a továbbfejlődés olyan mozzanatait tárgyalja, amely lehetővé teszi az MSZMP KB 1978-as határozatának megvalósítását, a minőségi termelés fokozását. Színes tévé K. Edöméréknél akadt dolgom a minap. Szép, nagy, háromszobás házban laknak K. Edömérék, „megvan azoknak mindenük, az édestől a keserűig” — mondja róluk Lujza mama, a trafikos, s ha ő mondja, akkor az úgy is van. Ha megvan, hát helyesen van — vélekedem, miközben fölfelé kaptatok a bejárati teraszra vezető lépcsőn. — Gyerekük nincs, kinek tartogassák a pénzt? Magukra költik, jól teszik! Azzal bekopogok a háromszárnyas, talpig üvegezett ajtón. Am válasz nem érkezik. Nem lennének itthon? Ismét megdöngetem az ajtót, most már erélyesebben. — Erre tessék! — hallom meg rögtön a háziasszony hangját az udvar felől. Ott áll K. Edömérné a ház belső sarkánál, és mosolyogva int, hogy menjek, csak menjek. Lekocogok tehát a lépcsőn és engedelmesen követem. Alacsony helyiségbe vezet az asszony, amely a házhoz van ragasztva. Aha, ez olyan alsókony- ha-féle — következtetek éles logikával. — Itt készül az állatok „menüje", meg más efféle. K. Edömér mosolyogva áll föl a rozoga asztal mögül üdvözlésemre. — Máskor jobban vigyázzon — tanácsolja. — Én már megszoktam ... — És a fejem felé bök, látva, hogy fájdalmas képpel simogatom az alacsony ajtótokba alaposan bevert kobakomat. Ezzel a megérkezés, üdvözlés — vagy ahogy a pszichológus mondja: a kapcsolatfelvétel — rendben is volna, rátérhetünk a tárgyra. Végzünk is egykettőre az aprócska üggyel, és már éppen cihelődni kezdek, amikor K. Edömér barátságosan így szól: — Az ám! Nem volna kedve megnézni a fölső házat? — Szíves, örömest — egyezem bele készségesen. És már indulunk is házat nézni. Elöl K. Edömér, mögötte én, s hátul az asszony zárja a sort. Tágas haliból nyílnak a szobák, jobbra a főzőfülke, mellette az étkező. A redőnyök félig leeresztve, mindenütt ragyogó tisztaság. A mennyezetig csempézett fürdőszobára a legbüszkébbek. — A múltkor itt mostam! — dicsekszik csillogó szemmel az asszony. De a párja leinti: — Az csak azért volt, mert elromlott az alsó házban a vízcsap. Aztán mire a mester kijött! ... Legyintéssel tesz pontot a mondat végére. Aztán a papucsát kezdi lerugdosni szaporán, mert a szobák következnek a sorban. Csaknem rálépek már a gépi perzsával leterített modern szalagparkettára, amikor észreve- szem a gazda szigorú tekintetét, amint a lábomra mered. Ö, pardon — kapcsolok, és sebesen kibújok a renitens lábbelikből. — Szép televíziójuk van — mondom aztán mosolyogva, csak hogy feledtessem iménti neveletlenségemet. — Jó a vétel? — Ö, nagyon! — lelkesedik mögöttem az asszony. — Amikor a szerelő felállította az antennát, bekapcsolta kis időre a tévét. Gyönyörű volt a kép. — Azóta nem is használták a készüléket? — kérdezem elképedve. — Dehogyisnem — néz a feleségére feddőleg K. Edömér. — Csak nem ezt. Pestről hozattam a bizományiból egy kisebbet, hogy is hívják... — Munkácsy — segít az asz- szony. — Az az, Munkácsy — hagyja helyben az ura. — Ott van az alsó házban, azt nézzük minden este. Vége a szemlélődésnek, bú- csúzkodni kezdek. K. Edömér a kapuig kísér. — Szép lakásuk van — dicsérem a látottakat. — Megdolgoztam érte — vágja rá öntudatosan a gazda. De aztán felsóhajt: — Egy hiányzik még, a színes tévé. — Ügy hallom, meglesz az is nemsokára — fülelek a hátsó udvar felé, ahol tucatnyi koca követeli sírva a vacsoráját. — Nem a pénzen múlik, megvolna az már — legyint K. Edömér. — Akkor hát? ... — Az asszonnyal... a feleségemmel nem dűlőzünk a dologban. Csak nem vagyok bolond a huszonhatezer forintos masinát levinni az alsó házba!... — Miérf akarja a felesége, hogy ott legyen a készülék? — értetlenkedem. K. Edömér nagyot /rúg a lábához törleszkedő kutyába. , — Nagyon kitanult már ez az asszony — sóhajtja. — Ennek már nem elég, hogy van a színes tévé. Ez nézni is akarja! Sitkéi Béla LAKÁSÜGYEK A BÍRÓSÁGON A családtagok lakáshasználata a szülök elköltözése után Gyakran előfordul, hogy a lakás bérlője, vagy az egyéb jogcímen használója új, komfortosabb lakáshoz jut, ahová elköltözik, de a volt lakásában hagyja nagykorú gyermekét, családtagját. A bérbeadók ezt nem akarják megengedni, ezért az ebből eredő viták többnyire a bíróság elé kerülnek. A lakás tulajdonosai azzal érvelnek, hogy ők meghatározott személlyel kötöttek bérlett, szerződést, és ha a szerződő fél a lakásból végleg elköltözik, nem maradhat senki a lakásban. A volt bérlők viszont azt mondják, hogy ha nem költöznének el, akkor a tulajdonos nem kapná vissza a lakását, így az ő jogukon családtagjaik továbbra is a lakásban maradhatnak. Vajon kinek van igaza, melyik álláspont a helyes? A bíróságok ítélkezése kezdettől fogva egységes volt abban a kérdésben, hogy a lakásban visszamaradt családtagnak érvényes jogcíme nincs a további ottélésre, és a lakást el kell hagynia, mivel a szerződés a bérbeadó és az elköltözött bérlő között jött létre, és így a családtag nem szerződő fél. Vitatottabb kérdés volt viszont az, hogy a visszahagyott hozzátartozó elhelyezéséről kinek kell gondoskodni. Az egyik álláspont szerint a lakást bérlő szülő elköltözése esetén a lakásban visszamaradt gyermeknek nem róható fel az, hogy a szülő elköltözése a bérleti viszony megszűnését eredményezte. Egyéb rosszhiszeműséget megvalósító magatartás hiányában egymagában a jogcím nélküli visszamaradás a lakáshasználót rosszhiszeművé nem teszi, és cserelakásra tarthat igényt, kivéve ha akkor költözött be a lakásba, amikor szüleinek az el- költözési szándékát már ismerte. A Legfelsőbb Bíróság egyik döntésével egyértelműen rendezte ezt a kérdést, és adott útmutatást amikor leszögezte: „A lakásban a bérlő jogán, tehát nem önálló jogcímen lakók a bérlő lakásbérleti jogviszonyának a megszűnésekor a bérlővel együtt kötelesek elköltözni. A lakásbérleti jogviszony megszűnésekor a bérlő köteles a lakást kiüríteni. Ennek a kiürítési kötelezettségnek akkor tesz eleget, ha a lakást egyrészt maga elhagyja, másrészt pedig gondoskodik arról is, hogy családtagjai vele együtt a lakást ugyancsak elhagyják. Mint ahogyan nem hagyhatják hátra a volt bérlők a lakásban egyes vagyontárgyaikat, ugyanúgy a lakáskiürítési kötelezettség nem teljesítését jelenti, ha olyan személyt hagynak vissza, aki az ő jogukon élt velük együtt a lakásban”. A bíróság elé került egyik ilyen tárgyú perben a nagykorú lányukkal egyszobás, félkomfortos lakásban élő szülők 2 szobás OTP-lakást vásároltak, ahová átköltöztek, de gyermeküket a régi bérleményben hagyták. A bíróság ítéletében kötelezte a gyermeket arra, hogy hagyja el a lakást, saját maga gondoskodjon új helyéről, vagy pedig költözzön a szülei új lakásába, a szülőket pedig arra kötelezte, hogy befogadják lányukat. Lényegében hasonló a helyzet akkor js, amikor a szülő nem bérlőként, hanem szívességi használóként él a lakásban. Nézzünk erre is egy példát! A háztulajdonos szülő befogadta a lakásba elvált lányát, annak kiskorú gyermekével együtt. Néhány évi együttélés után az anyának sikerült lakást szerezni, ahová elköltözött, de nem vitte magával az időközben felnőtt fiát. A bíróság ítéletében megállapította, hogy az anya már a szülőhöz történő költözéskor családtagként vitte magával gyermekét, és ezért az elköltözéskor is köteles fiát — annak ellenére, hogy az már felnőtt — magával vinni új lakásába. Amennyiben pedig a fiú nem akar az édesanyjához költözni, akkor magának kell új lakásról, vagy elhelyezésről gondoskodni. Dr. Varga Miklós járásbíró Kerti bútorok, francia exportra — Az idei esztendő nem utolsósorban azért is jelentős szövetkezetünk életében, mert árbevételünk meghaladja a 100 millió fönn tot — mondta elégedetten Orbán József, a kiskunhalasi Fa- és Építőipari Szövetkezet elnöke, amikor az 1979-es eredményekről érdeklődtünk. — A tavalyi 92 millió forint után az idén 103 millió forint lesz az árbevételünk. Jelentősen növekszik a tőkés exportunk, a múlt évi 11 millió után az idén 14,5 millió forintot kapunk termékeinkért. Három évvel ezelőtt kezdtük meg egy francia cég megrendelésére a ker- tibútor-garnitúrák gyártását, s eddig évente 3 ezer 500-at szállítottunk. Az idén, bővítve a választékot, egy újabb, a korábbiaknál kényelmesebb típust alakítottunk ki, az év végéig ebből ezret, a régebbi típusból pedig 3 ezret gyártunk. Űj termékünk a fűrészbak, amelyből ugyancsak Francia- országba szállítunk 10 ezer darabot. Megfelelő ütemben épül új telepünk, hamarosan elkészül az az 1100 négyzetméter alapterületű csarnok, amelyben a mostaninál sokkal jobb munkakörülmények közé kerülnek a lakókocsikat gyártó dolgozóink. E hagyományos termékünkből az idén 100-at kapnak a megrendelők. Az idén kezdtük meg két típusú lakó- konténer gyártását, ebből negyvenet adunk át az év végéig. O. L. • Az új típusú kerti bútorok szerelését végzi Vén Lászlóné. (Opauszky László felvételei) 9 A fűrészbakok összeállításán dolgozik Pastrovics Istvánné.
