Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-16 / 268. szám

4 • PETŐFI NÉPE 0 1979. november 16, * LESZ MONDANIVALÓJA A PÁRTVEZETŐSÉGNEK Nagyobb feladatok - több szakember Az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezet pártalapszervezete is készül a XI. kongresszus óta eltelt időszak munkájának értékelésére. Az idei pártvezetőségi és taggyűlések tematiká­ját úgy határozták meg, hogy azok elősegítsék a beszámoló összeállítását. Tárgyalták a gazdálkodás fejlődésének ered­ményeit, a további fejlesztési teendőket, a KISZ munkáját, a szakszervezet tevékenységét. Ez utóbbira azért volt szük­ség, mert a közös gazdaságban jelentős ipari melléktevé­kenységet alakítottak ki és itt az alkalmazottak szakszerve­zeti tagok. — A taggyűlések megállapítá­sait, határozatait beépítjük majd a december 12-én elhangzó veze­tőségi beszámolóba. Ily módon alaposabb, de könnyebb is lesz a több éves mérleg összeállítása, amely számot ad a pártalapszer- vezet tevékenységéről. A beszámo­ló vázlatát előzőleg a pártcsopor­tok is megvitatják, javaslataikkal kiegészítik, és majd így kerül az anyag a taggyűlés elé — hangoz­tatja Kocsán Béla, a pártalapszer- vezet titkára. A fejlődé« meggyorsult A kommunisták a napokban tárgyalták a gazdálkodás további fejlesztésével kapcsolatos felada­tokat, miután értékelték az eddig végzett munkát. A különböző eredményekkel gazdálkodó három izsáki termelőszövetkezet ponto­san az ötéves terv első évének elején, 1976. január 1-én egyesült. A fejlődés ezt követően meggyor­sult, melynek eredményeként el­nyerték a Kiváló Termelőszövet­kezet címet, az egyesülés évében elért gazdasági sikerek alapján. A közös gazdaság jelenleg több mint 7100 hektáron gazdálkodik. Hozzá kell tenni, hogy kedvezőtlen ter­mőhelyi adottságok között. A ter­melési érték évről évre emelkedik. Míg 1976-ban 142 millió forint volt, az idén várhatóan éléri a 206 milliót. A nyereség ugyanennyi idő alatt 14 millióról, 26 millióra emelkedik, természetesen ez utób­bi még előzetes. — Az egyesülés után megnöve­kedett feladatok magasan képzett szakemberek alkalmazását tette szükségessé, elsősorban az első­számú vezetésben — folytatja Ko­csán Béla. — Jelenleg 28 felsőfo­kon, vagyis egyetemen és főisko­lán végzett vezetőnk van, akiknek több mint fele itt a termelőszö­vetkezet segitségével, munkája mellett szerezte meg képzettségét. A közép- és alacsonyabb szinten irányító szakembereink szinte ki­zárólag hasonlóképpen jutottak szaktudásukhoz. Néhány nyugdíj előtt álló brigádvezetőnek nincs ugyan végzettsége, viszont szakmai tapasztalata alkalmassá teszi fel­adata ellátására. Káderképzésünk és utánpótlásunk elősegíti, hogy nyugdíjazásuk után megfelelő végzettségű szakember vegye át munkaterületüket. Csökken a létszám Ebben a gazdaságban is számol­nak a létszám állandó csökkené­sével. Például az egyesülés évé­ben a tagok és alkalmazottak szá­ma meghaladta a háromezer-két­százat. Ez a szám jelenleg már háromezer alá csökkent, az átlag­életkor egyesüléskor 57 év volt a tagoknál. Az idén nyolcvanheten mennek nyugdíjba. Máris a tag­ság több mint fele nyugállomány­ban van. — Egyik gondunk tehát a fiata­lítás — mondja kissé eltöprengve a pártalapszervezet titkára. — A korábbi gyakorlattól eltérően — két év óta csak ötven év körülie­ket veszünk fel szövetkezeti tag­nak. A dolgozók továbbképzésére nagy gondot fordítunk. Szinte minden évben indítunk valami­lyen szaktanfolyamot, traktoros-, növényvédő betanított munkás­képzést és így tovább. Melléktevé­kenységünk a cipőfelsőrész-készí­tés, két alkalommal szerveztünk tanfolyamot ebben a témában. Hangsúlyozom, hogy a termelési érték túlnyomó többségét nálunk a mezőgazdasági termelés adja, amit kiegészít néhány segédüzem- ági, illetve melléktevékenység. A mezőgazdasági termelésben meg­határozó a szőlő- és a gyümölcs- termesztés. Foglalkozunk zöldség­gel is. Kisebb értéket képvisel a szántóföldi növénytermesztés, va­lamint húshasznú szarvasmarha­tenyésztés. Telepítési program Ennek megfelelően a közös gaz­daság jelentős telepítési progra­mot dolgozott ki. A nagyüzemi művelésű szőlőültetvény termés­átlagait csaknem kétszeresére emelték az utóbbi években. Egyei táblákon nein ritka a 120 mázsa feletti terméshozam sem. Jelenleg a korszerűen művelt szőlőültet­vény területe 233 hektár. A prog­ram szerint még az Idén 53 hek­tárnyi területen telepítenek új ül­tetvényt, melynek az előkészületei megtörténtek. A másik fontos kertészeti ágazat a gyümölcs. Kereken 280 hektár almáskertjük van, amelyből 123 a termő. A többit az utóbbi két év­ben telepítették. Ez év tavaszán több mint 70 hektárnyi almás lé­tesült. A zöldségtermesztés évről évre növekszik, 1976-tól 79-ig csaknem kétszeresére emelkedett a termő- terület. — Terveink között szerepel a szarvasmarha-tenyésztés fejleszté­se, ez évben az Agrártudományi Egyetem állattenyésztési tanszéké­vel közösen kidolgozott program szerint a Limousine nevű fajtával való keresztezést tartjuk célrave­zetőnek, a hústermelés érdekében — fqlytatja a pártalapszervezet titkára. Éppen a kedvezőtlen adottságok miatt a segéd- és melléküzem- ágakból származó bevételt kény­telenek felhasználni az alaptevé­kenység fejlesztésére, többek kö­zött a telepítési program végre­hajtására. Jelentős a kereskedel­mi hálózatuk, a szállításból szár­mazó jövedelem, külön érdemes említeni a cipőfelsőrész-készítést, ahol a hatékonyság növelésével elérték azt, hogy a csökkenő lét­szám mellett is egyre jobbak a termelési eredmények. Az építési részlegük főként saját beruházá­sokat végez, de segítenek például a megyei kórház építésében is. A beszámoló taggyűlésen szó lesz a háztáji gazdálkodásról is, amelynek termelési értéke szintén évről évre növekszik. Külön ága­zatként kezelik, esetenként felvá­sárlóhelyeket is hoznak létre, a könnyebb értékesítés végett. A vezetőség beszámolója termé­szetesen számos egyébről is szól majd és egy sor feladatot jelöl meg, többek között az irányítás színvonalának további emelése ér­dekében a továbbképzés megszer­vezését, az önelszámoló egységek kialakítását, ami megkönnyíti — ágazatonként — a közgazdasági elemző munkát. Továbbfejlesztik a bérezés formáit. A lehetőségekhez képest magasabb fokon gondos­kodnak a dolgozók szociális ellá­tásáról, munkavédelméről. Alapvető tevékenység változat­lanul a kertészeti termelés marad, a segéd- és melléküzemágakat az engedélyezett mértékig fejlesztik annak érdekében, hogy az itt le­vő munkaerő-tartalékok megha­tározott ideig — csúcsmunkák ide­jén — segítsenek a kertészetben. A beruházások továbbra is a ker­tészeti termelés korszerűsítését szolgálják. Mindent összevetve, lesz bőven mondanivalója a vezetőségnek a beszámoló taggyűlésen. K. S. • Talajelőkészités az ültetvénytelepítésekhez az izsáki Sárfehér Termelőszövetkezetben. » Negyvenezer antenna az esztendő végéig A Kecskeméti Fémipari Szövet­kezet tíz éven keresztül gyártotta a tv-antenna alkatrészeket a Hír­adótechnikai Vállalat részére. Ez év tavaszától kezdve már készre szerelve juttatják el termékeiket az értékesítéssel foglalkozó nagy- kereskedelmi vállalatokhoz. A ter- vek szerint az év végéig 40 ezer tv-antennát adnak át, s ezek mint­egy 17 millió forinttal járulnak hozzá a közös bevétel növeléséhez. Felvételünkön az antennaszerelő brigád vezetője, Marsa János elé­gedetten állapítja meg, hogy a Brecska Antalné által szerelt an­tennák megfelelnek a szigorú mi­nőségi követelményeknek. (Opauuky László felvétele.) Takarmány termelés a bajai tsz-ben Előtérben a melléktermékek és a másodvetés • Az állatállomány takarmányellátásához, valamint értékesítésre is gyártanak a lu­cernából lisztet és granulátumot is. (archív felvétel) A bajai Augusztus 20. Termelőszövet­kezetben je­lentős az állat­állomány. Az abrakfogyasztó sertés és ba­romfi mellett az idén télen több mint 1100 szarvasmarha takarmány- szükségletét is meg kellett termelni az él­múlt hónapok­ban. Elsősorban a gyengébb, homokos terü­leteken ter­mesztettek szá­las és s'iló- takarmányt, valamint gyepterület fű­termésének égy részét is a téli etetésekhez si­lóként dolgoz­ták fel, illetve szénát is készí­tettek. Első al­kalommal ter­mesztettek hib­rid szudáni fü­vet 16 hektá­ron, igen jó eredménnyel, 420 mázsa ter­mett hektáron­ként a gyenge, homokos tala­jokon. Több mint 300 hektár gyepet művel­nek, amelynek harmadát ön­tözni tudják, a többit pedig rendszeresen műtrágyáz­zák, kaszálják, gyomtalanít- ják. A legeltetés is rendszeres a nyári, őszi hónapokban. Jelentős volt az idén a másod­vetés, 65 hektár termését takarí­tották be. Ezenkívül még a ku­korica kombájnolása után a mel­lékterméknek számító szárat siló­zógéppel gyűjtötték össze. Hasz­nosították még a nyers ocsút, ami ugyancsak melléktermék, a tisz­títás, szárítás műveletekor kelet­kezik. Az említett másodvetésből származó növények, a mellékter­mékek, valamint a nedves répa­szelet és zöld lucerna felhaszná­lásával készítették a siló nagy ré­szét, amely a szarvasmarha-állo­mány téli tömegtakarmányát ad­ja. Már tavaly kipróbálták a ku­koricaszár silóként való hasznosí­tását, s a kedvező tapasztalatok hatására az idei nagyobb meny- nyiséget a hízómarhák etetésére használják fel. Ezzel a takarmá­nyozással a hizlalás költségét tud­ják csökkenteni. A kukorica és az árpa jelenti az idén az abraktakarmányt, ugyanis takarmánybúzát nem ter­mesztettek. Jó átlaghozamot értek el kukoricából, hektáronként 60 mázsa termett. A tavalyihoz ké­pest 150 hektárral megnövelt ku­koricaterületen. Különösen a Pio­nír 3780-as fajtával elégedettek, ebből 370 hektár átlagában 70 má­zsát takarítottak be hektáron­ként. Először termesztettek ebben az esztendőben napraforgót a Bácsalmási Napraforgó Termelési Rendszerhez csatlakozva kiváló eredménnyel, 20 mázsát megha­ladó hektáronkénti átlagtermés­sel. Jövőre megduplázzák a nap­raforgó vetésterületét, elsősorban a fővetésű takarmánynövények rovására, ugyanis az a cél, hogy a tömegtakarmányok nagyobb részét másodvetésként termesszék meg. November elején befejezték a búza vetését, az őszi mélyszántás­sal pedig a hónap végére lesznek készen. Lényegesen nem változik az elkövetkezendő esztendőben sem a növénytermesztés szerkeze­te, azonban még Inkább töreked­nek arra, hogy az állatállomány tömegtakarmányát a mezőgazda- sági melléktermékek jobb hasz­nosításával oldják meg. Cs. I. Kazánalkatrészek exportra • Az exportra gyártott kazánok szénporégőin dol­goznak a hegesztők. A Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyárának kollektívája meg akarja őrizni az év végéig a terv­teljesítésben szerzett tízmillió forint előnyét. A túlteljesítéssel a vállalati eredmények javításához — s a nagyberuházások terv szerinti folytatásá­hoz — járulnak hozzá. Az elképzelés megvalósítá­sa nem* kis erőfeszítést kíván az egyes üzemek dolgozóitól. A szerkezetgyártó „F” üzem munká­sainak az utolsó negyedévben három fontos fel­adat megoldásán kell dolgozniuk. — Tizenhárom millió hétszázezer forint értékű termelést kell elvégeznünk az utolsó három hó­napban — tájékoztatott Váradi László üzemveze­tő. — A. három fő munkánk: egy Törökországban létesülő hőerőmű részére két kazán alkatrészei, a Kőbánya-Kispest metróvonalhoz rendelt szerkeze­tek és a III. számú Állami Épitőipari Vállalat ál­tal idősek házához rendelt acélszerkezetek. A szakmailag legtöbbet kívánó feladatunk a ka­zángyártás, ami már inkább gépészeti jellegű mun­ka, s ilyen termékek előállításában nincs gyakor­latunk. A két kazán elkészítésének normaóra- szükséglete meghaladja az üzem kapacitását, tehát túlórázásra is szükség lesz. A határidő szoros, már december húszig végeznünk kell ezzel a feladattal, mert a Magyar Hajó- és Darugyárnak, az export vállalkozóijának nagy dollárösszegű elszámolását nehezítenénk meg, ha késlekednénk. A metróépí­téshez készülő szerkezetekkel és a harmadik fel­adatunkkal nincs különösebb gondunk. Amennyi­ben valamennyi feltételt meg tudjuk teremteni, ak­kor az év végére minden tekintetben eleget teszünk a kötelezettségeinknek. — Melyek azok a feltételek? — A kazánoknak vannak olyan súlyos egységei, amelyeket a mi darunkkal nem tudjuk mozgatni. Ezeknek az átfordításához külső cégtől kell darus- kocsit szereznünk. Ezt úgy kell elintéznünk, hogy a termelés folyamatossága érdekében a kellő órában Itt legyen a segítség. Mivel nem vagyunk bővében az időnek, nagyon fontoa a jó összhang a külső vállalattal. A feladatokat végző szocialista brigá­dok további szorgalmas munkájára is szükség van. Bízom benne, hogy minden rendben lesz. A. T. S. HÁZUNK TÁJA Szobai üvegház Egyre több lakást díszítenek élő, cserepes növé­nyekkel. A szobakertészkedést szeretők számára továbbfejlődést Jelenthet a szobai üvegház elké­szítése és berendezése. Száraz szobalevegőhöz ké­pest megfelelő párái mikroklímát biztosíthatunk a növények számára, így közelebbről megismer­kedhetünk a szavannák és trópusi őserdők fán la­kó növényeivel, az úgynevezett epifitonokkal. Mert kisebb faágra telepítve gyökereiket gondosan mo­hával burkolva a párás levegőben, világos helyen jól fejlődnek. Az üvegház létesítésének nincsenek mérethez kötött feltételei. A váz készülhet fából, vagy fém­ből. Akváriumhoz hasonlatosak, de polcokat (vas­tag üvegből, hogy ne vessen árnyékot) helyezhe­tünk el bennük. Felül két-három horgot készíthe­tünk, csüngő növények számára. A növények betelepítése előtt alaposan mossuk le az üvegfalakat, mert a növényeknek sok fény­re van szükségük És mi is csak tiszta üvegen át láthatjuk őket. A növények elhelyezésének egy­szerű módja a cserepes tartás. Mert a szobai üveg­házban a gondozás — különösen az öntözés — lé­nyegesen eltér a megszokottól. A növények sokkal kevesebb vizet vesznek fel és párologtatnak az őket körülvevő párás levegőben. Így könnyen fenn­állhat túlöntözés veszélye. Ezt elkerülhetjük, ha a felesleges" víz elvezetéséről gondoskodunk. A cse­repek alá kavicsokat kell helyezni. A magas pára- tartalom biztosítására ezeket a kavicsokat állan­dóan tartsuk nyirkosán. A szobai üvegházat fel­tétlen szereljük fel levehető, vagy nyitható ajtó­val, ihogy a gondozási munkákat könnyen elvégez­hessük és a felső részén alakítsunk ki szellőző­ablakot, melyet minden öntözés után nyitva kell ibagyni. Az árnyékolásról is gondoskodnunk kell, hiszen ezek a növények környezetükben a lomb­korona alatt élnek, így a közvetlen erős napsütés az érzékeny leveleken perzselési foltokat okozhat. Ez megodható úgy, hogy két-három centiméter szé­les szalagokat kötünk zsinegre úgy, hogy közöttük ugyanilyen széles sávok szabadon maradjanak és ezt függönyszerűen — elhúzhatóan — felerősítjük a nap felőli oldalára. A fűtésről szólva, a téli időszakban rendszere­sen fűtött szobában, ahol 18—20 Celsius-fok az ál­landó hőmérséklet nem szükséges külön fűtésről gondoskodni. Csak az erősen ingadozó hőmérsék­letű szobákban, illetve ha a trópusi növényeket gyökereztetni akarjuk, mert ehhez körülbelül 25— 28 Celsius-fok alsó talajmeleg és zárt párás levegő szükséges. A legegyszerűbb a villanyfűtés, de ezt csak szakemberrel szereltessük be. Igen nagy azoknak a változatos növényeknek a száma, amelyeket a szobai üvegházban eredméj nyesen nevelhetünk. Főleg a párás, bő csapadékú trópusi, egyenlítői őserdők, esőerdők növényei kö­zül kerülhetnek ki. Ilyenek a csodacserjék, levél- csillagok, clsszuszok, flamingóvirágok, orchideák stb. C*. P. )

Next

/
Oldalképek
Tartalom