Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-13 / 265. szám

1979. november 13. • PETŐFI NÉPE • 3 SZELÍD ’79 November 10-én és 11-én a kiképzési tervnek megfelelően, polgári védelmi módszertani bemutató gyakorlatot rendeztek Kalocsán és a járásban. A gyakorlat tárgya: a járási és a járási székhely, vá­rosi polgári védelmi parancsnokságok tevékenysége, egy feltételezett, a háborút közvetlenül megelőző veszélyeztetési időszakban, a magasabb harcké­szültségbe és alkalmazási készenlétbe helyezés el­rendelése és végrehajtása. A mentés, mentesítés és egyéb halaszthatatlan feladatok megszervezése, ve­zetése és végrehajtása, az együttműködés és min­den oldalú biztosítás megszervezése és fenntartása az ellenség által hagyományos és tömegpusztító fegyverekkel mért csapás után. A gyakorlat három fő mozzanatra oszlott, amelyben részt vettek a já­rási, a városi, illetve a kijelölt községi polgári vé­delmi törzsek, a polgári védelmi szakszolgálat be­osztottjai, illetve az üzemek, közös gazdaságok dol­gozói. Jól sikerült a polgári védelmi gyakorlat Kalocsán és a járásban — Készültünk a gyakorlatra, s úgy végezzük munkánkat, mint­ha kint fertőzött lenne a levegő. Ezért viseljük a gázálarcot, ha kilépünk. Nem értelmetlen ez, hiszen gyakorolni kell, hogy ne érjen bennünket váratlanul egy esetleges támadás. A paprikaipari vállalatnál egyébként tényleg példásan biz- tosítoták a kész- és félkész ter­mékek, a nyersanyagok védel­mi közös gazdaságban A hartai Lenin Tsz-ben Rud- nyák Lajos elnöknek nagyon rö­vid ideje volt ahhoz, hogy el­mondja, hogyan készültek: — Az előírásoknak megfelelően felkészítettük a szakosított ser­téstelep és a vágóhíd dolgozóit a háborús körülmények közötti termelésre. Ebben a munkában nagyon sok segítséget kaptunk a pártalapszervezettől. A termelő­szövetkezeti tagok megértették a munka jelentőségét, s bízom ab­ban, hogy jó értékelést kapunk. Nem tévedett. Magunk is jár­tunk a vágóhídon, ahol Trupáner József, a gépműhely vezetője a sertések sugárszennyeződését mérte. Szerinte a gyakorlatra azért van szükség, mert sohasem tudni, mikor van szükség az ilyen ismeretekre. A hentesek egyébként védett körülmények között végezték munkájukat, s miközben ők nyúzták, szalonnázták a sertése­ket, a gazdaság bejáratához ér­kezett élelmiszerszállító teher­gépkocsit sugármentesítették az ott szolgálatban levő termelő­szövetkezeti gazdák. A lakosság Vasárnap délelőtt vigasztalanul zuhogott az eső, ennek ellenére Kalocsán, a Széchenyi utcán több mint ezren ácsorogtak esernyő alatt, vagy áztak bőrig, csupán azért, hogy láthassák, hogyan végzik munkájukat a szakszolgá­lati alakulatok az úgynevezett kárhelynél. A zuhogó eső ellené­re, minden precízen ment. A ki­gyulladó épületek oltását, a meg­rongálódott közművek helyreál­lítását, az óvóhely kibontását, a • Fóliazsilipen keresztül szállítja ki a paprikát Klajkó István. • Terbe Józsefné és munkatársai védett körülmények között dolgoz­nak. • A szennyezett terepszakasz kijelölése. sérültek mentését, a járművek és a terep mentesítését kifogástala­nul végezték. A tűzoltók, a mű­szaki mentesítő alegységek, az egészségügyi szakszolgálat be­osztottjai tennivalóikat nemcsak értették, de érezték is, hogy ez teszi fel a gyakorlatra a koro­nát. S így is dolgoztak. Az ösz- szegyűltek valósággal szurkoltak a gyakorlatot végrehajtóknak, s amikor azok jól együttműködve a technikai eszközökkel, befejezték a munkájukat, elismerő megjegy­zések hangzottak. Egy ilyen nagyszabású, szerte­ágazó, sok ezer embert és jelen­tős technikát megmozgató gya­korlatról képtelenség teljes egé­szében beszámolni. Mozzanatokat emeltünk ki, képeket villantot­tunk fel. A gyakorlat sikerült, valamennyi résztvevő megállta helyét, bizonyított. Derekasan dolgoztak, tettek saját biztonsá­guk érdekében. Gémes Gábor A gyakorlatot szombaton reg­gel 8 órakor dr. Gajdócsi István, a megyei polgári védelmi pa­rancsnok nyitotta meg, amelyen részt vett Terbe Dezső, a megyei pártbizottság titkára és Dombó­vári János mérnök-ezredes, a polgári védelem országos parancs­nokának technikai helyettese. Meghívást kaptak — miután be­mutató gyakorlatról volt szó — valamennyi járás és város, sőt nagyközség tanácsi és pártvezetői, polgári védelmi törzsparancsno­kai. Két helyen, a járási hivatal­nál, illetve a városi tanácsnál néztük meg a parancsnoki mun­kát. A jó felkészítést, a begya­korlottságot bizonyította, hogy valamennyi szakszolgálati ág pa­rancsnoka nemcsak pontosan ve­zette a térképet, de állandó ösz- szeköttetésben volt a hozzá be­osztott egységekkel, jól ismerve feladataikat és tennivalóikat. Az elhatározások, az intézkedések nemcsak szakmailag feleltek meg a követelményeknek, de . megfo­galmazásuk rövid és szabatos volt. Nem volt nyoma a kapko­dásnak, a felesleges tevékenység­nek, s ebből adódott az, hogy szinte percnyi pontossággal kez­dődtek, fejeződtek be az egyes mozzanatok. Csak dicsérni lehet a tanácsi vezetőket, a járástól a községig bezárólag. Az összes jól dolgozó vezető közül talán mégis Váradi Lajosné dunapatajii vb- titkárt kell kiemelni, aki kato­násan, de mégis ezernyi gondos­kodással tette meg jelentését. A gyakorlat első mozzanatában riasztani kellett a polgári védelmi erőket és a lakosságot, fel kellett készíteni őket a feladatok végrehajtására, majd a lakosság és az üzemi dolgozók egyéni és kollektív védelmét megszervezni. Jelentős feladatot jelentett a vezetés, az anyagi javak megelőző RBV-védel- mének, illetve a fokozott harckészültségnek a meg­szervezése. A második mozzanatban a teljes harc- készültség, a lakosság egyéni és kollektív védelmé­nek végrehajtása, illetve az anyagi javak RBV-vé- delmének befejezése, a polgári védelmi erőcsopor­tok megalakítása, a biológiai fertőzés minőségének meghatározása szerepelt. Harmadik mozzanatként, háborús körülmények között jelentkező feladatok szervezése és irányítása szerepelt. Ennek során a tervezett és elrendelt befogadási feladatokat kel­lett végrehajtani, az erőcsoportokat útbaindítani, a mentő és mentesítő munkákat elvégezni. A rendkívül bonyolult, a törzseket, a lakosságot, a dolgozókat és a szakszolgálatokat teljesen igény­bevevő feladatokat — a gyakorlatot levezető polgá­ri védelmi parancsnok és a polgári védelem orszá­gos parancsnokságának szemlélői — jónak értékel­ték, hangsúlyozva: szervezésben és kivitelezésben a parancsnokságok és a törzsek, de maguk a végre­hajtók Is mindent megtettek a gyakorlat sikerének érdekében. Az erőpróba tehát jól sikerült, nem volt hiábavaló a felkészülés és a szombat—vasárnapi munka, ugyanis nemcsak a szakemberek, de a résztvevők is fontosnak, szükségesnek és célrave­zetőnek találták, ítélték meg. Ennyi a hivatalos, a gyakorlatról mint egészről, elmondható kommentár, ám ennél sokkal több, emberibb dolog történt. A parancsnoki munka • A gyakorlat vezetősége és a meghívott vendégek. • Gépjárműtüzet oltanak a kárhelyen. • Sugármérést végez Trupáner József a hartai Lenin Tsz vágóhídján. Az üzemi munkások Kalocsán hat üzemet érintett a polgári védelmi gyakorlat. Ezek közül két helyen beszélgettünk a munkásokkal: a sütőipari válla­latnál, illetve a paprikaipari vál­lalatnál. A sütőipari vállalatnál — ahol már elzárkóztak légzsd- lipekkel a kiszóródás ellen — védett körülmények között folyt a termelés. Terbe Józsefné ke­nyértésztát osztott, így fogalma­zott : — Rendkívüli körülmények kö­zött is biztosítani kell a lakosság ellátását, s ezért sütjük a ke­nyeret. Szerintem a gyakorlatra szükség van. A végterméket, a kenyeret Ba­gó Ignácné zsugorfóliába csoma­golta, amely megfelel a védelem követelményeinek. — A zsugorfóliás csomagolás nemcsak a kiszóródás ellen vé­di meg a kenyeret, de frissen is tartja. A paprikaipari vállalatnál Klaj­kó István a megőrőlt paprikát zsákban a légzsilipen át rakta kocsira. • Működésben a vízágyú, Az egészségügyi szakszolgálat munkában. (Straszer András felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom