Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)

1979-11-13 / 265. szám

4 • PETŐFI N£PE • 1979. november 13.

Jövőre száz lakással több épül

Egyre népszerűbbek Bács-Kiskun megyében is, s szövetkezeti lakásépítési akciók. Nem meglepő, hiszen még mindig sokan várnak napjainkban arra, hogy szülőktől, főbérlőktől független, saját családi fészekbe költözhessenek. Fehér Bélát, a MÉSZÖV lakásszövetkezeti titkárságának vezetőjét, építkezéseik jelenlegi helyzetéről kérdezem.

— Négyszáz lakás átadását terveztük ebben az évben, de előreláthatólag csak háromszázötven készül el. A közelmúltban ugyanis hat építkezésen maradt félbe a munka anyaghiány miatt. Ezek a jövő év első felében kerülnek átadásra. Kecskeméten viszont a tervezettől eltérően, ötven lakással több készült az idén. Jelenleg a Hunyadivárosban, s a Műkertvárosban folynak építkezések. Az utóbbi helyen olyan kétszintes lakóépületek, amelyeknél kísérletképpen bevezettük a félkészakciós kivitelezést.

— Mit jelent ez pontosabban?

— Azt, hogy az alapozást, s a blokkszerelést egy külső építőipari vállalat végezte, míg a befejezési munkákat a tagok vállalták, így olcsóbb, hiszen a munkák egy részét önerőből oldják meg, amelyek értéke csökkenti a befizetési összeget.

— Milyen előnyöket biztosít az építtetőnek még a szövetkezeti lakásépítési akció?

— A telekvásárlás, valamint a lakások első öröklése illetékmentes, s csak egy százalék a törlesztési kamat. Ezen kívül a további lakáskarbantartás is szervezetten folyik, a szövetkezet segítségével.

— Milyen hosszú az építkezések átfutási ideje?

— Az OTP-lakásokhoz hasonlóan, kétJhárom év. Persze van rá eset, hogy kevesebb, mint például Kalocsán, ahol egy-másfél év alatt készülnek el az építkezésekkel, ami az ottani építőipari szövetkezet gyors munkáját, szervezettségét dicséri. Sajnos, nem ez jellemző általánosan. Sok esetben nehéz kivitelezőt szerezni, s csak súlyosbítja a helyzetet, az elég sűrűn jelentkező anyaghiány. Ráadásul a tanács által biztosított területek előkészítése, közművesítése is gyakran elhúzódik, ami ugyancsak a késedelmes átadást eredményezheti.

— Milyenek a kilátások, a jövőt illetően?

— Igyekszünk megoldani gondjainkat, s százzal több, tehát négyszázötven lakás átadását tervezzük a következő évben. Ezzel teljesítenénk az V. ötéves tervre előirányzott mennyiséget is, ami 1700 lakás felépítését jelenti.

K. E,

• A Műkertvárosban épülő szövetkezeti lakóházak.

iViV.ttVW.V.V.V.V.V.V

^.v.v.v.v.v.v.v.v.vv.

Amit nyerünk a réven, elveszíthetjük a vámon!

Mostanában élénk mozgolódás tapasztalható gazdasági életünkben. A kívülálló nézi a tévét, olvassa az újságokat és örömmel értesül róla, hogy nemcsak a fogyasztónak kell alkalmazkodnia, a világgazdasági helyzet bennünket is érintő változásaihoz, hanem a termelőknek is. Minden jel arra mutat, hogy valamennyi gyár, vállalat iparkodik is rendezni sorait. Ki munkaerő-átcsoportosítással, ki a termékszerkezetek átalakításával kívánja megszilárdítani a helyét, gyarapítani a jövedelmét. Ezen a vállalat is nyer, a népgazdaság is jelentős bevételhez jut. A végeredmény: valamennyien jól járunk. Hacsak...

MINŐSÉGELLENŐRZÉS

• A Forgácsolószerszám-ipari Vállalat az idén több mint hatszázmillió forint értékben készít forgácsolószerszámot. A vállalat termékeinek egy részét a tőkés piacon értékesítik. Képünkön: háromdimenziós mérőgépen ellenőrzik az exportra kerülő marófejeket. (MTI- fotó felvétele — KS) *

Hazánk erdőgazdaságaiban, szövetkezeti, állami gazdasági erdé- szeteibeh dolgozók munkakörülményei ma összehasonlíthatatlanul jobbak, mint akár egy évtizeddel ezelőtt. Lakókocsik, járműre szerelt mozgó, étkező, melegedő, tisztálkodó helyiségek, alkalmatosságok találhatók, különösen az úgynevezett nem telepített munkahelyeken, az üzemi központoktól távoleső erdőkben. Gépek, rakodó-, szállítóeszközök gyorsítják, könnyítik a fakitermelést.

A műszaki fejlesztésre költött igen jelentős összegek sem tudták megváltoztatni az erdei munka természeti viszonyait, az emberi tevékenységtől független tényezőit. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaságban a VI. ötéves terv fakitermelési feladatainak mérlegelése közben a szakemberek azt összegezhették, hogy a több célú gépek, kombájnok enyhíthetnek ugyan a gondjaikon, a fadöntés, gallyazás, darabolás több mint 90 százalékát változatlanul kézi motorfűrésszel kell végezníök. Az ártéri erdők faállománya, terep- viszonya olyan, hogy a jelenleg ismert és alkalmazott fakitermelő gépek, kombájnok szélesebb körű felhasználását nem teszi lehetővé. A nyáridő fáinak törzsfejlődése jellemzően görbe, a nemesnyár erősen ágas, valamennyi keményfa faj úgyszintén. A homoktalajokon elültetett fenyvesek nevelő vágásainál még akkor is a kézi motorfűrésszel a legcélszerűbb a fadöntés, ha annak további feldolgozása, aprítása másfajta géppel jól megoldható. A zaj- és rezgésártalom azonban nem ismeretlen ebben a szakmában.

A Gemenci Erdő- és Vadgazdaság üzemorvosának, dr. Csanády Györgynek irányításával széles körű üzemegészségügyi és műszaki vizsgálatot végeztek. Figyelembe vették a különbőzé típusú eszközök, motorfűrészek alkalmaAz erdészeti dolgozókért

zásának közvetlen hatását. Egy év alatt százkilencvenhét dolgozót vizsgáltak meg az Országos Munka- és Uzemegészségügyi Intézet, valamint az Erdészeti Tudományos Intézet irányelvei alapján. Ehhez igénybe vették a Bács-Kiskun, a Baranya és Tolna megyében elterülő erdőgazdaság különböző munkahelyeihez -legközelebb fekvő kórház szakrendelőit is.

Az orvosi megelőzés önmagában nem képes a zaj- és rezgés- ártalom okozta megbetegedések elhárítására, nagyon fontos, hogy valamennyi erdőgazdaság az iparág eddig ismert legmodernebb eszközeit, technológiáját, a legkorszerűbb munkaszervezést alkalmazza és megfelelő védőintézkedéseket foganatosítson. Sok esetben ugyanis egyes műszaki vezetők sincsenek tisztában a foglalkozási ártalom és betegség fogalmával, azzal, hogy a Munka Törvénykönyve és annak végrehajtási rendeletéi miként szabják meg kötelességüket. Az üzemegészségügyi vizsgálat azt igazolta, hogy a Gemenci Erdő- és Vadgazdaságban foglalkoztatott motorfűrész-kezelők létszámának nagyobb fele tünet- és panasz- mentes. Megváltozott munkaképesség miatti leszázalékolásra nem volt szükség. Az erdő- és vadgazdaság vezetőségének az a célja, hogy a jól képzett, az évek, évtizedek alatt összeszokott motorfűrész-kezelő szakmunkások is egészségesen érjék el a nyugdíj- korhatárt. Azok az üzemegészségügyi és technológiai feladatok, amelyeket a vibrációs betegségek megelőzése érdekében ebben a gazdaságban végrehajtanak, országos jelentőségűek, hiszen az erdőgazdaságokban hétezer, az állami gazdasági, szövetkezeti erdészetekben pedig háromezer motorfűrész-kezelő dolgozik.

Egészségik megóvása, munkaképességük _ fenntartása társadalmi érdek. .

Fennáll ugyanis a veszély, hogy a közös irányba tartók valahol egymás útját is keresztezhetik. Íme, egy példa. Az Irodagépipa- ri és Finommechanikai Vállalat kecskeméti sokszorosító gyára pénztárgépeiket gyárt és ehhez idáig a BUDALAKK Festék- és Műgyantagyártól kapták a festéket. A szállítást tavaly beszüntették.

— De erről csak akikor tájékoztattak — közli dr. Hercsik Sándor főkönyvelő —, amikor megsürgettük őket, mivel a múlt év elején megrendelt anyagra, a második negyedévben is hiába vártunk. Ekkor hozták tudomásunkra, hogy ennek a festékfajtának a gyártását abbahagyták.

— A döntés hogyan érintette önöket?

— Kínosan. Kényszerhelyzetbe kerültünk. Kezdetét vette a tortúra, ami másfél éve tart már. Az égvilágon minden lehetőséggel próbálkoztunk, kevés sikerrel. Szorult helyzetünkben és jobb híján kénytelenek voltunk megállapodni a Tiszai Vegyi Kombináttal, ők akkor kezdtek el kísérletezni ennek a festéknek az előállításával. Mindenesetre meglepő, hogy az egyik gyár megszünteti egy jól bevált termék gyártását, mivel az számára nem gazdaságos, a másik pedig a „leírt” festék „feltalálására” költi a pénzét, pazarolja az idejét. Nem lett volna egyszerűbb átadni a receptet és a gyártási jogot? Most ott tartunk, hogy ez a festék még mindig nem tökéletes. Mi sem tartunk rá igényt, a TVK is lemondta az idei második negyedévre szóló rendelésünket.

— Ezek után mit tettek?

— Mi mást tehettünk volna, kapcsolatba léptünk a Chemol- impex-szel. Megkapjuk a festéket, csakhogy tőkés Importból, a hazainál jóval drágábban. Vagyis több mint másfél millió forint többletkiadással számolhatunk.

Megkérdeztük Jáky Gézát, a BUDALAKK főosztályvezetőjét is, hogy miért hagyták abba a gyártást? *

— Évente 60 ezer tonna festéket gyártunk, ebből mindössze 30 tonnát tett ki a sokszorosító gyárnak szállított Exol-szürke. Rendkívül sajnáljuk, hogy nehéz helyzetbe hoztuk az IGV kecskeméti gyárát, de nem tehettünk mást. Kénytelenek voltunk átállni a nagy szériákra, és ahhoz, hogy a legfontosabb iparvállalatok, — mint például az Ikarus, a Rába, a Hajdúsági Iparművek, vagy a Hűtőgépgyár — ellátásában ne legyen fennakadás, le kellett mondanunk a sok apró terméket

Az érvek meggyőzőek. Világos, hogy a BUDALAKK-nak nem áll érdekében szétaprózni a termését, ami kevesebbet hoz a konyhára, ezenfelül hátrányosan érintené az olyan kiemelt népgazdasági feladatok teljesítését, mint például a járműprogram. Egy percig sem vitás, hogy az elsőbbség a nagyüzemeké, ugyanakkor hiba lenne a kisüzemek szerepét lebecsülni. Bár a fontossági sorrendben a kecskeméti gyár valóban nem helyezhető közvetlenül az Ikarus mögé, ez még sem lehet ok arra, hogy teljesen a sorsára hagyjuk.

— Már csak azért sem — sorakoztatja fel a gyár érveit Kiss László áruforgalmi osztályvezető —, mert termékeink 99 százaléka exportra megy, államközi szerződésre alapul. Amennyiben nem tudunk eleget .tenni az NDK- val kötött szerződés követelményeinek, elveszítünk egy megbízható piacot.

— Ha viszont meg akarják tartani, ráfizetnek. A tőkés importból vásárolt festék megemeli a gyártási költséget, az eladási árat pedig a szerződés rögzíti. Ettől eltérni nem lehet, ha jól értettem?

— Pontosan erről van szó. Az árakon nem változtathatunk, de a festék minősége sem lehet gyengébb. Ehhez ragaszkodik a megrendelő. A mi gondulnk, hogy honnét teremtsük elő? Körülnéztünk a szooialista országokban is, eredménytelenül. Ilyen festéket nem gyártanak. A többit ismeri. Ogy érzem, hogy itthon nagyon összegabalyodtak az érdekeltségek. Ami az egyiknek jó, az felborítja a másik terveit.

— Lát valami kiutat?

— Egyelőre reménykedünk, hogy a TVK jövőre befejezi a kísérleteket, addig külföldi festéket használunk. Kudarc esetén kénytelenek leszünk továbbra is importanyagot vásárolni.

Könnyen lehetséges, hogy amit nyerünk a réven, elveszíthetjük a vámon. Ezért sem ártanak a sokféle érdeket népgazdasági szinten egyeztetni. Feltehetően sok gyárat szorít mostanában ugyanez a cipő. Talán mégsem kellene kivárni, amíg belesántulnak.

Vadas Zsuzsa

Balesetvédelem a termelőszövetkezetekben

Az elmúlt években a termelőszövetkezetekben gyors technikai fejlődés következett be, a termelési rendszerek elterjedése erőteljes gépesítést eredményezett, nőtt a járműpark és ezzel együtt bővült a szállítási tevékenység is. Mindez sürgetően megköveteli a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtését. A közös gazdaságokban jelentős erőfeszítéseket tesznek ez utóbbi érdekében. Ennek ellenére az a tapasztalat, hogy a gazdasági tevékenység fejlődésénél lassabban történik előrelépés az üzemi balesetek megelőzésében, az üzemegészségügyben, a munkafeltételek javításában.

Beszédes számok

A Bácskai és a Duna melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének szakemberei ösz- szegezték a körzethez tartozó 58 mezőgazdasági termelőszövetkezet és 4 közös vállalat munkavédelmi helyzetét. Megállapították, hogy az üzemi balesetek és az ezek következtében kiesett munkanapok száma 1975. évhez képest csökkent. Mégpedig 1978-ban az üzemi balesetek 29, a kiesett munkanapok száma pedig 24 százalékkal. A javulást elősegítette, hogy kialakult a munkavédelmi megbízottak hálózata. Az ezzel foglalkozók 50 százaléka függetlenített alkalmazottként látja el feladatát, általában nagy felelősséggel. Ott, ahol a biztonságtechnikai megbízottak nem függetlenített munkakörben dolgoznák, valamivel nehezebb a feladatok elvégzése, ezzel együtt a balesetet előidéző okok feltárása. A megelőző munkát jól kiegészíti, élősegíti a szövetkezetekben működő munkavédelmi aktivista hálózat, a vöröskeresztes csoport és a szak- szervezet is.

A tapasztalatok szerint, javult a munkavédelmi oktatási rendszer. Az új belépőket munkába állás előtt megfelelő felvilágosításban részesítik. Az utóbbi rendkívül szervezett a rémi Dózsa, a hartai Erdei Ferenc és a vaskúti Bácska Termelőszövetkezetben.

A jogszabályi előírások figyelembevételével valamennyi termelőszövetkezet és társulás az elmúlt évben kiegészítette és módosította munkavédelmi szabályzatát. Ez utóbbiak általában jól, átfogóan határozzák meg a közös gazdaság erre vonatkozó feladatait, az egészségvédelmi tennivalókat.

Munkaruha-ellátás

A közös gazdaságok és társulások 66 százalékában teljeskörűen megoldott a dolgozók munkaruhával történő ellátása. Tizennyolc .zázalékban csak egyes munkaterületeken tudják ellátni az ott tevékenykedőket munkaruhával. A gazdaságok 16 százalékában viszont még nincs ilyen juttatás. Az utóbbi időben tapasztalható előrehaladás, amely azt a törekvést tükrözi, hogy egyre több gazdaságban adnak munkaruhát. Előrelépés történt például a növényvédelemben dolgozók védőruhával történő ellátásában, javult a kereskedelemben kapható választék és a minőség is. Sajnos, egyes ruhatípusok bonyolultsága nehezíti használatukat, nem segíti elő a kényelmes munkavégzést. A növényvédelemben foglalkoztatottak rendszeres orvosi vizsgálatáról gondoskodnak a gazdaságok. Egészségügyi szakvélemény alapján az ilyen munkakörre alkalmatlanokat idejében máshova irányítják. így több esetben sikerült megelőzni a dolgozók megbetegedését. Esetenként sajnos, az is előfordul, hogy nem a használt vegyszernek megfelelő védőöltözetet viselik.

A munkaegészségügyi körülmények javítását több gazdaság üzemorvos alkalmazásával segíti.

Veszélyforrások

Megjegyzendő, hogy az üzemi balesetek számának csökkenése mellett, nőtt a súlyos balesetek aránya. Erre utal, hogy 1975-höz képest több mint 7 százalékkal nőtt tavaly az egy üzemi balesetre jutó kiesett munkanapok száma. Ez utóbbi, üzemenként eléggé differenciált. Míg 1975 és 1978 között Dunaszentbenedeken felére csökkent ez a szám, Kelebián megkétszereződött. A tagszövetkezetekben tavaly négy halálos üzemi baleset történt, melyből kettő a közúton következett be.

Az üzemi baleseteknek számos oka lehet. Veszélyforrás az. üzemi utak rendezetlensége, az egyes munkahelyek padlózatának helytelen kialakítása. A rossz kézi szerszámok a javító hálózatnál, s a korszerűtlen, elavult műhelyek, gépi berendezések szintén okozhatnak balesetet. A régebbi típusú műhelyekben nem kielégítő a szellőztetés, ezért még előfordul a gépek javításakor keletkezett égéstermékek által okozott mérgezés is.

A termelőszövetkezetek területi szövetségének szakemberei a tapasztalatok alapján felhívták a figyelmet arra, hogy a közös gazdaságok legalább évente egy alkalommal vezetőségi ülésen értékeljék a munkavédelem helyzetét, számoltassák be a szakembereket a feladatok végrehajtásáról, és határozzák meg a szükséges tennivalókat. Terveikbe irányozzák elő a balesetek megelőzését segítő anyagi eszközöket, fordítsanak nagyobb gondot az oktatás megszervezésére. Fontos, hogy a munkavédelmi szabályok betartása, a testületi és vezetői ellenőrzések része legyen.

Szükségesnek tartják az új, gazdaságosan alkalmazható munka- és balesetvédelmi módszerek megismerését, előre kellene lépni az üzemorvosi hálózat kiépítésében, az elsősegélynyújtás megszervezésében, ez utóbbiban a Vöröskereszt megyei szervezete segítséget tud adni.

K. S.

9 Másodvetésű zöldségfélét takarít be az FZB-típusú szedőgép a dus- noki Munkás-Paraszt Termelőszövetkezetben. A berendezést a gyártók a munkabiztonsági követelményeknek megfelelő védőberendezéssel szerelték fel. (Karáth Imre felvétele)

Üj utak a Távol-Keleten

Az Úttervező Tudományos és Kutató Intézet habarovszki részlegének munkatársai olyan különleges utak, hidak terveit dolgozták ki, amelyek az Amúron túli területeken, Kamcsatkában és Szahalinon is megfelelnek a követelményeknek.

A Távol-Kelet zord klimatikus feltételei között majd minden útépítés rendkívüli megoldásokat követel a tervezőktől és építőktől. A szakemberek megállapították, hogy ha az aszfaltba cementgyári salakot kevernek, az igy előállított burkolat ellenáll a zord időjárás viszontagságainak és a hagyományos anyagokhoz képest többszörösére növeli az út élettartamát.