Petőfi Népe, 1979. november (34. évfolyam, 256-280. szám)
1979-11-10 / 263. szám
1979. november 10. • PETŐFI NÉPE • 3 TIZENÖT ÉVES PROGRAM A szolgáltatások fejlesztése Kiskőrösön „A szolgáltatás színvonala a társadalmi-gazdasági fejlettség, a kulturáltabb életmód fontos mércéje” — idézi a XI. kongresszus programnyilatkozatából Besenczi János, a kiskőrösi Városi Tanács termelés-, ellátásfelügyeleti osztályának vezetője a város szolgáltatásfejlesztésének hosszú távú koncepciójában. S hogy ez menynyire igaz a megye legfiatalabb városára, Kiskőrösre „átruházva” is, tényekkel bizonyítható. Százezer ember, sokféle igény A tizenötezer lakosú város — középfokú központ szerepköréből fakadóan — a járás teljes területén és néhány szomszédos járáshoz tartozó községben élő, mintegy 70—80 ezer ember (már- már , „kecskemétnyi” lakos) szolgáltatási igényeit kell hogy ellássa. De a gazdasági fejlődés következtében közel félszáz Tgaida- sági egység, intézmény .is jelentkezik szolgáltatásokat igénylőként. A paraszti életforma változásai — az aktív keresők 72 százalékának fő jövedelme ma is a mezőgazdaságból származik — magukban hordozzák a szolgáltatások iránti igények megjelenését, növekedését is. A változó életkörülmények, különösen a nők munkába állása éppúgy sürgeti ezt, mint a fellendülőben levő turistaforgalom, a tompái határ tranzitutasai. Négy ágazat Kiskőrösön négy szolgáltatási ág: a személygépkocsi, a híradás- technikai, háztartási gépek javítása, a textiltisztítás és az építőipari javító tevékenység kiemelt szerepet kapott, s a lakosság számára nyújtott szolgáltatások értéke az 1970-ben elért 2 és fél millió forintról 1978-ra közel 18 millió forintra növekedett. A szolgáltatóipar kiskőrösi alapjainak lerakása a IV. ötéves terv" időszakában a szolgáltató- ház)' az autószerviz, a mosodavegytisztító üzem létrehozásával (együttesen 22,5 millió forintnyi beruházással) történt meg. Eredmények, gondok Az V. ötéves terv idején az autószerviz fejlődött a legdinamikusabban; új szolgáltatásként vezették be például a gépjárművek műszaki vizsgáztatását. Az elekt- roszerviz a város vonzáskörzetében hét községben tevékenykedik; a textiltisztító és mosószalon két műszakban, gazdaságos munkaszervezéssel dolgozik. Az elért eredmények elismerésre méltóak, jó alapot teremtenek a további fejlődéshez. E fejlődésnek alapja az igények és a kínálat összhangjának megteremtése, a szolgáltatások minőségének javítása, s a szakmunkás-utánpótlás megoldása. A szolgáltató ipar munkaerőgondokkal küzd. Sok okát citálhatjuk ennek, kezdve a kereseti lehetőségek korlátozottságától az iparban dolgozókénál rosszabb munkakörülményeken át egészen az alkatrészek gyártási hibáiból származó nehézségekig. Csak a minőségi bérezés széles körű ki- terjesztése, az átalánydíjas rendszer bevezetése (a gépjárműjavításban) hozhat változást. Sokszínűén, összehangoltan A meglevő szolgáltatási ágazatok minőségi és mennyiségi fejlesztésén túlmenően a kereskedelmi szolgáltatások körének kiterjesztésére már jelenleg is igény van. A háztartási, háztáji kisgépek üzembe helyezése kezelési-használati tanácsadással, a házhoz szállítás megszervezése mellett a használt műszaki cikkek cseréjének, értékesítésének módjait is meg kell szervezni. Géphasználattal, szakmái támogatással, szerszámok biztosításával lehetőséget kell teremteni a barkácstevékenység kibontakoztatására; a kölcsönzést a változó igényekhez rugalmasan alakítani kívánatos. Az autójavítással foglalkozó szövetkezet például a használtautó-értékesítéssel bővíthetné tevékenységi körét. A szolgáltatás-fejlesztés hosz- szútávú koncepciójának megvalósításához a városi tanács kedvezményes telekjuttatással, épület átadásával, a rendelkezésre álló állami és tanácsi pénzeszközök juttatásával is segíti a szolgáltatásban tevékenykedőket. A tizenöt évre szóló terv megvalósulásáról a végrehajtó bizottság 2—3 évenként tájékozódik, Kiskőrös tanácsa pedig 5 évenként rendszeresen foglalkozik, figyelemmel kísérve alakulását. N. M. TUDNIVALÓK tA RENDELET ÉRTELMEZÉSÉRŐL Hogyan használjuk fel a villamos energiát? Mindmáig sok félreértésre ad okot az a rendelkezés, amely a villamos energia fűtési célra való felhasználását korlátozza. Kimondták ugyanis, hogy villamos energiával helyiséget fűteni csak akkor szabad, ha arra más mód nincs, illetve, ha másként gazdaságosan nem oldható meg. A korlátozó előírások azonban nem vonatkoznak a hatálybalépésekor már helyiséget fűtő berendezésekre. ezek továbbra is működhetnek. Üj lakások építésekor viszont már a rendelet előírásai szerint kell eljárni. Villamos fűtést tehát csak akkor szabad tervezni, ha más — föld-, gáz-, olaj-, vagy széntüzelésre nincs mód. Ilyenkor is csak hőtároló kályhát használhatnak, ehhez viszont nem szükséges az Energiafelügyelet engedélye. A lakótelepeken, illetve a telepszerű, több szintes lakásépítkezéseknél sütés-főzésre, melegvíz-készítésre, vagy helyiség fűtésére csak engedéllyel szabad villamos energiát felhasználni. Az engedély megszerzése a beruházó feladata. A társasházépítők számára fontos tudnivaló: ugyanígy csak engedéllyel szabad villamos energiát felhasználniok, ezért a szükséges papírokat már a tervezés előtt ajánlatos beszerezni. A hőtároló kályha üzemeltetésével kapcsolatos előírások nem változtak. E készüléket kizárólag éjszaka, illetve a 16.30 óra és 21 óra közötti csúcsidőn kívül szabad a hálózatra kapcsolni. A villanyfűtésű cserépkályha természetesen nem minősül hőtároló kályhának, arra a háztartási fogyasztás éjszakai díjszabása — 40 fillér,kW óra — nem alkalmazható. A forróvíz-tárolókat szintén csak a csúcsidőszakon kívül szabad bekapcsolni a hálózatra. Ugyanez érvényes azokra a villamos fűtőkészülékekre — hősugárzókra, kályhákra, padló-, fal-, vagy mennyezetfűtésre — is, amelyek teljesítménye másfél kW, vaRy annál nagyobb. Ez a teljesítményhatár korábban 2 kW- ban volt meghatározva. A csúcskizárásos üzemeltetést az áram- szolgáltatók általában kapcsolóórák felszerelésével valósították meg. Lényeges azt is tudni, hogy a rendelet az időbeni korlátozásnál is különbséget tesz meglevő és új fogyasztó között. A már meglevő berendezéseknél nem kell alkalmazni a rendelet előírásait, vagyis a fogyasztónak szükségtelen az átalakításokat a saját költségére elvégeztetnie. Nem így azoknál, akik a hőfejlesztő készüléket az áramszolgáltató tudta és beleegyezése nélkül, vagy előírásaitól eltérő módon szerelték fel és üzemeltetik. Üj fogyasztóknál természetesen a rendelet előírásait kell alkalmazni. A csúcsidei terhelés csökkentésére az áramszolgáltató jogosult a meglevő fogyasztóknál beépített hőfejlesztő készülékeket számba venni, s a szükséges átalakításokat elvégezni. Az áramszolgáltatótól kapott űrlapot 15 napon belül kell kitöltve visszaküldeni, még akkor is. ha a válaszok „nemlegesek”. Előírás az is. hogy az áramszolgáltató köteles a munkálatokkal érintett helyiségeket eredeti állapotukban helyreállítani, s a felmerülő költségeket nem háríthátja át a lakókra, A villamosenergia-felhasználás engedélyezésével kapcsolatban az energiafelügyelethez kell fordulni. A hőfejlesztő készülékek — vagyis a meleg termelését és hasznosítását szolgáló bojlerek, átfolyó rendszerű vízmelegítők, főzőlapok, tűzhelyek, hősugárzók, villanykályhák — működéséhez szükséges feltételek biztosításával, valamint a csúcskizárási kérdésekkel kapcsolatban a helyileg illetékes áramszolgáltató kirendeltséget kell megkeresni. A villanykályhával melegített lakások tulajdonosainak sem új felhasz-' nálási engedélyt nem kell kérniük, sem bejelentést nem kell tenniük. (MTI) M* Vasutasoknak épül • • • Űj szociális létesítmény épül a kecskeméti vasútállomás mellett, amely 1700 vasutas ellátását teszi majd lehetővé. Az 1884 négyzet- méter alapterületű, négyszintes épület, csaknem 25 millió forint ráfordítással készül. Kivitelezője a Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat. A tervek szerint, 1981 első negyedévében adják át rendeltetésének az új létesítményt, amelyben öltözők, zuhanyozók, háló- és étkezőhelyiségek, orvosi rendelők, laboratóriumok, és több más, szociális körülményeket biztosító helyiség áll majd a dolgozók rendelkezésére. (Tóth Sándor felvétele) Barangolás Bács-Kiskunban Fülöp- szállás # Alsó fokú központ a kiskőrösi járásban. Lakosainak száma 3390, területe 9127 hektár. Nemrégen rendbehozott szép, barokk református templomát érdemes megnézni. Csúsznak az utak NAPKÖZBEN Mindenki házon kívül? Kavicsgömbölyűre ' koptatott közhely, hogy a téma az utcán hever; csak le kell hajolni érte. Nos, az egyik kecskeméti gyárban még lehajolni sem kellett — elég volt csupán besétálni az emberfiának az üzem kapuján, azzal a gyermeteg szándékkal, hogy találkozzék valamelyik vezetővel — s máris előkerült a téma. Az igazgatót kerestem;, de a portás közölte, hogy Szegedre utazott. Helyetteséhez, a főmérnökhöz irányított; ám sajnos, az ő irodáját is üresen találtam. „Debrecenben tanácskozik" — mondta bájosan a titkárnő, és a szakszervezeti bizottságot ajánlotta figyelmembe. Ott megtudtam, hogy az szb-titkár az ÉDOSZ megyebizottságra ment, a bizalmiak vetélkedőjén induló dolgozók benevezési lapjait vitte oda. A helyettese ugyancsak ott tartózkodik, pillanatnyilag; ő valami költségvetési összesítésben scgédkezikl „Beérném bárkivel, aki össze tud hozni engem egy eredményes szocialista brigáddal” — mondom reménykedve. „A munkaverseny-felelősünk lenne jó akkor, ám ő éppen a szabadságát tölti" — hervasztott le a válasz. Condolom, mindez fárasztja már az olvasót; ezért csupán megemlítem, hogy — lévén éppen „házon kívül” — nem sikerült szót váltanom a párttitkárral sem, és a vállalat legnagyobb üzemében is egyedül az üzemvezető titkárnőjét találtam a helyén, aki azzal fogadott: szívesen segít, de gyorsan mondjam, hogy mit akarok, mert neki két perc múlva el kell mennie, sürgős ügyben várnak rá valahol. Mit mondjak ezek után? Az a szocialista brigád, amelyiknek a nevét a titkárnő elfut- tában felém kiáltotta — a helyén volt. Gyors, pontos mozdulatokkal, fegyelmezetten végezte a rábízott feladatát valamennyi munkásasszony. Szezonidő van. mondták, s ilyenkor nagyon sok a munka, oda kell figyelni. Megkérdezem: csak nekik? K. J. Jubilál a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége Harmincéves a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetsége és hetilapja, a Ludové No- viny. Az évforduló alkalmából pénteken a Magyar Néphadsereg Művelődési Házában emlékülést tartott a szövetség országos választmánya. Such János főtitkár ünnepi beszédében hangsúlyozta: a Magyar- országon élő szlovákok a magyarokkal egyenjogú állampolgárok. Kultúrájuk, anyanyelvűk — amelyet a felszabadulás előtt kihalásra ítéltek — a párt és a kormány nemzetiségi politikájának eredményeként virágzik, fejlődik. A szlovák nemzetiségű lakosság tevékenyen támogatja a párt politikáját, részt vesz a szocialista építésben. A szövetség politikai, kulturális felvilágosító, nevelő munkával segíti a szlovák anyanyelv ápolását, fejlesztését. (MTI) Beköszöntött az ősz, rövidülnek a nappalok, s egyre sűrűbben nyílnak meg az ég csatornái. A borongós őszi idő a közúti közlekedésben rendkívül nagy veszély- helyzetet teremt. A gépkocsivezetők hozzászoktak a száraz utakon történő manőverezéshez, az ezeken jól tapadó gumiabrancsok- biztosította féktávolsághoz, elszoktak a szélvédőn állandóan mozgó ablaktörlőktől, a bepárásodó ablakoktól, az előttük haladó jármű kerekéről felfröccsenő sártól. Ezek az aprónak tűnő, legtöbbször egy vállrándítással elintézett dolgok azonban súlyos balesetek okozói lehetnek. Megváltoztak az útviszonyok. Reggelenként — különösen ha éjszaka fagypont alá szállt a hőmérséklet — az útburkolatok jegesek, csúszósak. Amikor a fagy már felenged, az út felülete nyálkássá válik. Az ilyen úton történő manőverezés, előzés, kikerülés, kanyarodás, fékezés teljesen más, mint egy száraz útburkolaton. A jármű — még ha radiál gumiabronccsal van is felszerelve — megcsúszik, megperdül, kormá- nyozhatatlanná válik és az erő — a sebesség függvényében — egy másik járműnek, vagy az útmenti fának taszítja. Miután a járművezetők nyáron ezekkel a veszélyekkel nem számoltak, nem is volt rá szükség, elfeledkeztek erről, s manapság egyre több ilyen megcsúszásból származó szerencsétlenség történik. Nem kisebb gondot jelent a fékpedál használata. Nyáron a száraz úton csak akkora követési távolságot kellett tartani, amely éppen meghaladta a féktávolságot. Veszélyes esetben a gépkocsivezető akár állóra fékezhetett, blokkolhatott, a jármű nem csúszott meg. A nyálkás, jeges, nedves útburkolaton ezt már nem lehet megtenni, hiszen növekszik a féktávolság, s az állóra fékezés egyenértékű a tragédia bekövetkezésével, ugyanis a gépkocsi — még optimális esetben is, ha a fékek jól vannak beállítva — egyenesen halad tovább. Nyáron alig kell számítani arra, hogy a gépkocsi szélvédő üvege bepárásodik, vagy arra felfröccsen a sár. Az őszi, a téli forgalomban azonban nemcsak számítani lehet erre, de legtöbbször működtetni kell az ablaktörlőket, a párátlanítót, sőt az ablakmosó berendezést is. (Zárójelben jegyeznénk meg, hogy e berendezések üzembiztonságát elindulás előtt ellenőrizzük, hiszen életünket védjük vele.) Az állandóan bepárásodó ablakok nemcsak a kilátást gátolják, de növelik a gépkocsivezető félelemérzetét, manőverező képességét csökkenti. Ebben az időszakban nemcsak az útviszonyok változnak meg lényegesen, de nehezebb látszani és látni. Gondoljunk csak egy sötét délutánra, vagy ködös, szemerkélő esős estére, milyen nehéz észrevenni egy szürkére, zöldre, vagy pirosra festett személygépkocsit. A baleset elkerülése érdekében ezért nemcsak érdemes, _de szükséges is bekapcsolni a tompított fényszórót még akkor is, ha mi úgy érezzük, hogy jól látunk. Nem biztos, hogy mások is jól látnak bennünket, s a szembe jövő esetleg előzésbe kezd, vagy balra kanyarodik. Mi tehát a teendőnk? Meg kell változtatni a vezetési stílust, számítani kell minden esetben a megcsúszás veszélyére, a féktávolság meghosszabbodására. Ezzel párhuzamosan gondolni kell arra is, hQgy nem haladhatunk olyan tempósan, mint száraz útburkolaton, tehát növekszik a menetidő. Ne hanyagoljuk el az ablaktisztító és -mosó berendezéseket, s világítsuk ki — ha erre szükség van — járművünket. Ez a védekező vezetés módszere, amellyel elkerülhetjük a baleseteket, s biztonságosan érhetjük el úticélunkat. Gémes Gábor VONZÓ A NYOMDÁSZSZAKMA? • A megyei pályaválasztási hetek remek háttéranyagának bizonyait az a kiállítás, amelyet a megyeszékhely központjában láthatnak egy idő óta a járókelők. A Kossuth Könyvkiadó megyei kirendeltségének kirakata előtt meg-megállnak, nézelődnek a fiatalok. Ezúttal azt latolgatják bizonyára: szépek-e, vonzóak-e a nyomdaipari szakmák? (Tóth Sándor felvétele)
